Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-21 / 33. szám
A cirkvicei kísérleti tehénistállóban El tud képzelni olyan belterjes tejgazdaságot amelynek tehénistállóiban egy munkaerőre huszonhét fejősállat jut? Vagy szalmaalmozás nélküli tehénállást, anélkül, hogy az istállótrágya-termelés csökkenne? Ezekre és számos más újdonságra ad igenleges választ a cirkvicei kísérleti tehénistálló, amelyet a Május 1. EFSZ saját épftőbrigádja hozott létre a közép-csehországi Kutná Hóra járásban. zás következtében megtakarítanak. Ezen a téren is ötletes megoldásra találtak, amely a szállítási költségekkel összefüggő jelentő megtakarítással jár. A szecskázott szalmát, annak betakarítása után ugyanis a gyűjtőmedencéből vett hígtrágyával közvetlenül a mezei komposztra leányokban áztatják. Tehát a szalma komposzt formájában a mezőn marad. HALSZÁLKÁS ELRENDEZÉSŰ FEJÖHÄZ És most ismét térjünk vissza a tehénistállóba. Minden pavillonhoz A cirkvicei tehénistállő folytatása annak a túlnyomórészt meghonosított rendszernek, mely szerint a teheneket négy sorban helyezik el. Újdonság azonban a stabil etetővályuba gépierővel történő takarmányáthelyezés. Ez a művelet a vályú alakjának megfelelő formájú, lapátszerü választófalak segítségével megy végbe. A választófalakat összefüggő láncrendszerű szállítószerkezet hozza mozgásba, am*ly a takarmánytérben vízszintes irányban halad, két egymással szembenálló tehénsor között. Villanykapcsolós Indítással $ választófalak a vályúba sodorják a szálas, vagy a silótakarmányt, s egyúttal pontosan adagolják azt. Nyugalmi állapotban úgy tűnik, hogy az etetőváiyu a válaszfalakkal pontosan egyforma részekre tagolódik, egy 20 tehén befogadóképességű, tel- A vályú takarmánnyal történő feltől- jesen felszerelt, halszálkás elrende-Etetővályú a mozgó választófalakkal tése kb. 25 percig tart. Jó-jó, gondolhatja a kedves olvasó, de hogyan lehet megakadályozni a vályú elején álló tehenek gyorsabb takarmányhozjutását, mint az istálló másik oldalán, tehát a visszacsavarodó etetőváiyu másik végén. Hiszen a takarmány körbenjárása közben a tehenek egy része üres vályú előtt várhatna. Erre is gondoltak a szerkezet tervezői. A nyílás, felett, amelyen a tehén a vályú fölé hajolhat, nagy Y alakú mozgatható fémrúd függ, amelyet a takarmány vályubajuttatásakor villanyárammal töltenek.* Mihelyt a takarmány áthelyezése befejeződik, a villanyáram feszültség megszűnik, s az összes állat egyidőben jut a teli vályúhoz. RÁCSOS tehénAllAs ötletesen oldották meg a trágya eltávolítását is. A tehénéi!ás elején á padoz.at összefüggő felületű, végén pedig fémrécsos megoldású. A rácsozatot, amelyen az ürülék a sodrélapátos trágyagyűjtő lánccal ellátott csatornába hull műanyag (PVC) bevonattal látták el. A futószalagot szintén villanykapcsolóval hozzák mozgásba, s a rugós sodrólapátok „cikk cakkos“ mozdulatokkal a trágyát a gyűjtőtartályba továbbítják, ahonnan a mezei komposztrakványokba szállítják. A trágya egy részét a farmmelléki zöldtakarmány-sáv belterjes tápanyagellátására használják fel. Mindezzel összefüggésben áll a következő kérdés: mi legyen a szalmával, amelyet az alomnélküli ístállőzésű fejőház tartozik. A fejőstehenek az ún. behajtó-folyosón keresztül maguk találják meg az utat, amelyben tlsztítőfülkén haladnak át az állatok. Egy tehéncsoport fejése, beleszámítva a fejőházba megtett utat és huzalgömb segítségével végzett egyszerű megkötésüket kb. 25 percig tart. Fejés közben naponta kétszer kapnak az erőtakarmány-automatából darát. A fejőházból azután üvegcsövön áramlik a kifejt tej a tejtárolóba, amelyet hűtődobokkal szereltek fel. Még egy megjegyzés a szellőztetésről. Egyrészt a két oldalfalon lévő hosszúkás ablakok, másrészt a függőleges mennyezeti falon elhelyezkedő hasonló alakú ablakok, valamint a ventillátorok nyújtanak lehetőséget az Istálló tiszta levegőjének fenntartására. A két pavilon közelében befejezés előtt állnak a beton silógödrök és két nagy raktár építése. A terménytárolót szénaszárításhoz szükséges rácspadozattal és nagyméretű ventillátorokkal látták el. NAGY MUNKATERMELÉKENYSÉG A tehénistállóhoz tartozó nélkülözhetetlen szociális berendezésről sem feledkeztek meg, melynek része a zuhanyozó, valamint az állatgondozók részére rendezett öltöző és pihenőhelyiség. Az üzemelést két műszakban oldották meg, mil^özben a dolgozók hétóránként váltakoznak. Úgy tervezik, hogy az egész építkezés befejezése után, összesen nyolc fejőnő és 4 takarmányellátó dolgozik majd itt, akik az említett műszakokban dolgoznak majd. Ez nagyfokú munkatermelékenységet jelent, mert egy műszak alatt 53 tehén kezelése jut egy munkaerőre. Közben az építkezés költségei, beleértve a tereprendezés kiadásait is, aránylag kis értéket képviselnek, mert egy tehénre csupán 5000 liter tej felvásárlási árának felelnek meg. Végezetül elmondhatjuk, hogy a cirkvicei farmon megvalósított kísérleti építkezés bizonysága építőszerveink azon igyekezetének, miszerint az EFSZ-ek VI. Kongresszusának szellemében, a mezőgazdasági gyakorlatban a nagyüzemi technológia korszerű, magusfokú követelményeit igyekeznek életrekelteni. Dr. RUBlK Imre Vörösborkészítés előmelegítéssel feltöltése után annak tartalmát a gép azonnal kisajtolta. Az egész gépezet működését egy villanyárammal működő vezérlőtábláról irányítottuk, óránként 25—40 q szölőcefrét dolgoztunk fel. Az így előállított mustot különböző nagyságú hordókba és tartályokba töltöttük, ahol szükség szerint cukorral egészítettük ki, az érvényben lévő normák szerint. Az erjedés az edényekben nagyon gyorsan, viharosan ment végbe; így állandó ellenőrzésre és hőfok szerinti szabályozásra volt szükség. Az így nyert must színe Intenzíven sötétkék, sót feketés volt, amely a cukrozás után, valamint az erjedés befejezésével részben halványodott, azonban a vörösborok színeződésének megfelelő volt. Izét Illetően a bor kevésbé csersavas, finomabb Jellegű. Megállapítás szerint a titrálható, vagyis az összes szabad sav kevesebb; 3,6—4,4 °/oo körüli. A bort a megszokott módon tisztítottuk, a zavarosságot előidéző testecskék azonban lassabban ülepedtek le. Az iszaposodás valamivel nagyobb volt, mint a megszokott módszerrel végzett vörösborkészítés során. * * # Végezetül még annyit, hogy az előmelegítéssel történő borkészítést módszer egyes hiányosságainak eltávolítása okvetlenül szükséges, amelyek kis mértékben bár, de zavaróan hattóttak. Fontos még a gépsor működésének összbangbahozása a présházzal. A módszer sikere nagyban függ a központi fűtéssel előmelegített víz állandó egyenletes hőfokának fenntartásától és ezzel a szőlöcefra egyenletes hőmérsékletének elérésétől, valamint annak alapos lehűtésétől. Az eddigi eredmények alapján a vörösborkészítés előmelegítéses módszere már a következő idényben telles mértékben érvényesülhet. A halszálkaelrendezésü fejőház (Foto: B. Nauza) A levélsárgulás Konvhai hulladékörlö malom Az építmény két pavillonjában összesen 320 tehén kap férőhelyet. Egyelőre még csak az egyik készült al, a másikban még bizonyos munkák hátra vannak. Azonban már az előzetes tapasztalatok alapján is megítélhető, hogy nagy ígéretekkel kecsegtető technológiai kísérletről van sző. FONTOS ÚJDONSÁG Borfeldolgozó Vállalat V. Bílovicei Üzeme olyan folytonosan működő (kontinuális) gépi berendezést kapott, amely előmelegítéssel történő vörösborkészítésre szolgál. A berendezés működésével kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatokról szeretnénk most beszámolni, mivel ez feladatát igen jól teljesítette. A berendezés segítségével 3500 q szőlőt dolgoztunk íel vörös bornak. A vörösborkészítés új módszerének feladata felváltani az eddigi klasszikus, hosszadalmas módszert — a szőlőcefre kádakban végbemenő erjedését. A szőlő feldolgozása abbéi állott, hogy az őrölt vörösbor-szőlőt (Portugál) nagy teljesítményű Wapzarov jelzésű őrlőszivattyún magta lanítottuk. Az így nyert szőlőcefrét szivattyú segítségével a 35 hl űrtar talmú tartályba továbbítottuk. A szőlőcefre mennyiségét a tartályban az önműködő jelzőberendezés szabályozza, amely a maximális mennyiség fenntartását tartja szem előtt. A gépi szerkezet működésének és a víz hőfokának ellenőrzését követően műkő désbe hoztuk az 1-es számú szivatv tyűt, amely a szölőcefrét csővezetékes battérián keresztül hőcsöre felszerelésén át —. a 10 hl köbtartalmú ún. fenntartó edénybe nyomatta. Az odajutott szőlőcefre útközben a melegvíz hőátadásával 60 C°-ra melegedett, amely hőfok a fenntartó edény megtöltése után még 15 percig megmaradt, hogy a vörös-kék festékanyag lecsapódjon. Ezt követően működni kezdett a 2-es számú szivattyú, amely a felmelegedett szőlőcefrét a hűtőszerkezetbe továbbította, amelyben annak hőmérséklete 20—24 C°ra csökkent. A lehűtött szőlőcefre a szivattyú nyomásának hatására a csavarmenetszerűen elrendezett szűrőberendezésen haladt ét, melyben Ö0 °/o-ra különvált, míg a szilárd részecskék (bogyóhéj,-kocsánv stb.) a áajtolőgép kosarába hullottak. A kas A levélsárgulás (klórozik) igen gyakran előforduló élettani betegség a szőlőinkben. Tünetei: a levélzet eleinte sárgászöld lesz, majd élénksárga színt vesz fel, később pedig fehér, vagy vörösessárga, vagy barnássárga lesz. A színváltozás a levél erei között kezdődik. A levéllernez a szélétől kezdve befelé lassanként száradni kezd és gyakran le is hullik. A betegség kezdődhet mindjárt tavasszal is és ennek következtében a tőkén sok rövid ízközű sárgalevelű hajtás jön létre. Ezeken a satnya hajtásokon a virágzat is megbetegszik, és nem termékenyül meg, lehullik Esetleg ha megtermékenyülne, akkor sem fejlődik ki a termés tökéletesen. A sárga levélben az életfolyamatok megbénulnak, a levélzöld (klorofill) elpusztul. A hajtások és a gyümölcs nem bír kifejlődni és a tőke előtt tönkre megy. A sárgaság okai többfélék lehetnek: 1. Vas- és magnéziumhiány. 2. Túl sok talajnedvesség. 3. Hideg időjárás a te-nyészidő alatt. 4. Sok mész a talajban. 5. Egyéb, örökölt tulajdonságok. A vas és magnézium igen fontos összetevő tényezője a levélzöldnek, klorofillnek. Ezek hiánya természetesen asszimilációs zavarokat, levélzöldhiányt idézhet elő. Mivel a szőlő ezt a két igen fontos biogén elemet gyakran nélkülözi, és ezt a levélsárgasággal is kimutatja, ajánlatos a szőlőt 10 %-os vasgálicos oldattal megtrágyázni, olyformán, hogy tavasszal nyitás előtt tőkénként 2—3 liter 10 °/o-os vasgálicoldatot adunk a tőke körzetébe és ezt befedjük földdel. Továbbá végezhetjük az adagolást V) kg őrölt vasgálic adagolásával is a tőke köré a talajba. Néhány szőlész tapasztalatból ajánlja a vegetációs időben történő oldat Vi— V2 %-os keverékének a levelekre való permetezését. Ezt a permetezést azonban ajánlatos előbb kipróbálnunk, mert néhány szőlőfajtánál permetezéssel perzselést idézhetünk elő. A magnéziumhiányt pedig időnkénti magnéziumtartalmú műtrágyázással oldjuk meg. Erre a célra kifogástalanul megfelel a reformkáli, amely 26 százalék káliumtartalom mellett még 26 % magnéziumszulfátot is tartalmaz. A sok talajnedvesség következtében- a talaj levegőtartalma erősen csökken, j Már a telepítésnél ügyelnünk kell arra, t hogy magas talajvizű helyekre ne te/ lepítsünk szőlőt. Az elvizesedést elő. ’dézheti a rendkívül esős időjárás is • (mint az idei), vagy a folyóvölgyekben ; féltörő talajvíz, az át nem eresztő ke-1 ; meny talajréteg stb. Rendszerint az Így keletkezett sár- gaság ideiglenes jellegű és a 6záraj zabb idő bekövetkeztével magától j megszűnik. A hideg időjárás következtében is , megsárgulhat a levélzet, főként a fiat tál ültetvén.i/ekben, ha a talajt korán- tavasszal .megkapáljuk és a felső talaj. réteg, laza állapotánál fogva megaka: dályozza a víz felemelkedését az alt-a) lajból .és így a talaj felmelegedését i is hátráltatja. t A talaj magas mésztartalma legjobban a kötött, nehezen áteresztő talajokon okoz kárt. A mészfeleslegről talajvizsgálat útján győződhetünk meg. Legkevésbé bírják a meszet az alanyfajták. Ezek közül is a Riparia Portalis. A Berlandieri és a vele keresztezett alanyok jobban mésztűrők, tehát a meszesebb talajokra ezeket 1 telepítsük. Az erősen meszes talajokat gyakran lazítsuk, és a műtrágyázás során sohase adagoljunk rájuk mésztartalmú műtrágyákat, mint mésznitrogént, mészsalétromot, Thomas-salakot stb. Inkább olyan műtrágyákat szórjunk, melyek a talaj lúgosságát csökkentik, mint a szuperfoszfát, kénsavas ká-Hum stb. Öröklött tulajdonságok a sárgaságra, amelyeket a tőkék a sárgaságban szenvedett anyatőkéről hoztak magukkal. Erre ügyeljünk, amikor a szaporítóanyagot szedjük a tőkékről, és az ilyen beteg tőkéről nem szabad veszszöket felhasználnunk szaporításra. Sárgaságot kaphat a levélzet akkor is, ha filoxéra támadja meg a tőkét, vagy gyökérpenész élősködik a gyökerein. Az említettek alapján a sárgaság megszüntethető, ha pontosan megfigyeljük a jelenség fellépését, és idejében felismerjük a bajt. Ekkor még sokkal könnyebben gyógyítható, mint em'kor már a betegség elterjedt. Vasas Ferenc, Karvai Szőlészeti Iskola Eleaendö helyet az etetőnél! A baromfietetők mérete nagyon oefolyásolja a növekedést és a termelést. Sok tenyésztő tapasztalta, hogy ha az elégtelen etető, illetve itatóteret a szükséges mértékig növelte, ugyanazon állatokkal az addiginál jobb eredményeket ért el. Egy amerikai tudós kísérlete közben az egy csirkére jutó itató hosszúságot 1,25 cm-ről 2,5-re növelte, ezáltal a pecsenyecsibéi súlygyarapodása a régihez képest 7,5 %kai nőtt. Úgy találta, hogy az etetőtér 2—7,5 cm közötti változása arányosan befolyásolta kilenc hetes korig a pecsenyecsibe testsúly alakulását. Egy másik tudományos közlemény szerint' háromhetes korig 3,8—7,5 cm közötti etetőtér ad optimális eredményt, ennél idősebb állatnál pedig 7,5 cm. Nem érdektelen egy amerikai kelfétőüzem kísérleti eredménye sem. Esaerint 100 tojónak 15,24 m etetőhossz és 3,48 m itatóhossz ajánlható. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy na^ Qszabad földműves 1865. augusztus 21. gyobb a jelentősége annak, hogyar oszlanak meg az itatok az alapterüle ten. Minél rosszabb az itatóhelyek el osztása, annál nagyobb kiesés mutat kozik tojástermelésben. Aránylag keveset törődött a kimu tatás a köretetővel, holott ez jobi térkihasználást biztosíthat, mint a; 'etetővályú. Az etetőt gyártó amerika cégek 100 tojóra általában 5 köretetői (kb. 38 cm átmérőjűt) szoktak aján lani, amely egy tojónak 6 cm széle: teret ad, 100 broilerre három körete tőt, azaz állatonként 3,5 cm itatóteret A gyakorlati tapasztalatok szerint nyolc köretető (állatonként 10 cm) 100 tojó esetén jobban beválik. Az etetőket kívánatos az alapterületen egyenletesen elosztani, sűrűn behelyezett állománynál különösen fontos, hogy három méteres körzetben minden tojó könnyen elérhesse. A köretetők mellett szól egyébként, hogy az állatok egymást kevésbé nyugtalanítják, amikor körülállva esznek, s emellett a takarmánypiazarlás is itt a kevesebb. (Poultry World) A nagyvárosokban egyre több gondot okoz a szemét összeszedése, e!(uvarozása és megsemmisítése. A leg modernebb megoldások közé tartozik a pincében elhelyezett szemétégető kemence, de ehhez is kezelőre van szükség és a hamut meg a salakot mégis csak el kell fuvaroztatni. Egy újfajta angol berendezés égé szén másképpen távolítja el a szemetet a lakásból és a házból. A konyhai mosogatóvályú alá szerelhető hengerben villanymotorral hajtott szemétmalom örli péppé a vízzel kevert- szemetet. A híg pép a lefolyócsövőn át a városi szennyvízhálózatba kerül. Mivel a szemétőrlő malom nyílását védő rács 9 cm-nél nagyobb átmérőjű dara bokát nem enged a malomba, a szemétpép sohasem dugaszthatja el a levezetőcsövet. A szemét megsemmisítésének kérdését azonban ez a szellemesen megszerkesztett berendezés sem oldja meg véglegesen.
