Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-21 / 33. szám
Érdemes tudni a Csehszlovák Minőségi Szabványról (I) A mezőgazdaságban jelenleg élénk vita folyik az egyes növényi és állattenyésztési termékek felvásárlási áráról főként a termelés hatékonyságával és adás-vételi kérdésekkel kapcsolatban. Ezen a szakaszon mutatkozik mindenekelőtt szükségesnek a kérdések és körülmények tárgyilagos megítélése. A mezőgazdasági termékek minőségi és árosztályokba való sorolásának tárgyilagos megítélését elsősorban a Csehszlovák Állami Szabványok teljes mértékű érvényesülése biztosítja. A mezőgazdasági termékek minőségének fokozása és értékesítési árának növelése szempontjából elsősorban a minőségi szabvány ismeretének és érvényesítésének van nagy jelentősége. A felvásárlási árakat a műszaki szabványok minőségi követelményeivel összhangban állapították meg (minőségi szabványok). Ez annyit jelent, hogy az értékesített termékek besorolása ez egyes árosztályokba az Illetékes szabvány által előirt mutatók (pl. a gabonafélék és vetőmagvak esetében — tisztaság, nedvességtartalom, hektolltersúly, szín, fajtisztaság, egészségi álapot stb.) teljesítésének mértékétől függ. Minél több mutatónak tesz eleget a termők, annál jobban megközelíti a műszaki szabvány által előirt minőséget. Illetve az értékesítési értéket (a felvásárlást ár emelkedik, illetve csökken). A műszaki szabványok értékesítésének és betartásának előnyeit jobban megértjük, ha néhány gyakorlati példával bizonyltjuk. Nézzük meg például a gabonavetőmagot. A gabonavetőmag vizsgálatára vonatkozó CSN 40 0610 előírja a laboratóriumi vizsgálat módját és a következő tulajdonságok értékelését: tisztaság, cslrázóképesség, életképesség, kelésl erély, egészségi állapot, a fajta és tájfajta valódisága és tisztasága, származás, nedvességtartalom, abszolútsúly és térfogatsúly, valamint a vetőmag általános kiegyenlítettsége. Érthető, hogy ezeknek a tulajdonságoknak a színvonalát a vetéstől egészen a kitermesztett vetőmag forgalombahozataláig érvényesített agrotechnikai Intézkedések és beavatkozások összessége befolyásolja. Mondjuk, hogy a mezőgazdasági üzem csupán a mutatók egyikét, a tisztaságot befolyásolja közvetlenül. Például az első osztályú gabonavetőmag (szaporítási fok Mi és M2) tisztaságának 98 %, a másodosztályú (Ms és Mi) tisztaságának 97 %, a harmadosztályú (kereskedelmi vetőmag) tisztaságának pedig 95 %-osnak kell lennie. A tisztaság megítélésekor megkülönböztetnek káros és ártalmatlan Idegen anyagokat. A káros idegen anyagok közé soroljuk főként a más gazdasági növények magvait, továbbá a gyomnövények magvait, az üszög fuppancsokat és azok töredékeit, az állati kártevőket stb. A nem ártalmas Idegen anyagok közé a cslrátlan fajazonos magvakat, az apró korcsmagvakat, amelyek nem érik el az eddigi nagyság egyharmadát, továbbá az erősen csírázó, túlságosan penészes szétzúzott magvakat, földrészecskéket, kődarabokat, homokot, szártöredéket, pelyvát és más növényi részeket, valamint a fejlődés bármelyik szakaszában elhalt kártevőket soroljuk. Ha a termelő Ismeri ezeket a kritériumokat és helyesen érvényesíti őket, akkor nyer, ha pedig nem Ismeri vagy helytelenül érvényesíti őket, akkor veszít az egyes árosztályok közötti árkülönbözet miatt. A szokványos vetőmagtisztltás folyamán ellenőrzi, hogy nem fordul-e elő a már kitisztított vetőmagban a CSN által megengedettnél több idegen anyag, főként gyomnövény-mag. Ezt az ellenőrzést tájékoztató-minta vételével végezheti el, amelyet elemzés végett elküld a gépállomás vagy más, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat laboratóriumába, esetleg a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézetbe. Az elemzés eredményei szerint azután a tiszu títás mértékét módosítja. Gyakran megtörténik, hogy az összes minőségi követelményeknek megfelelő vetőmagot éppen az elégtelen tisztítás miatt leértékelik és alacsonyabb minőségi osztályba sorolják, pl. az M3- ból az M4-be, vagy pedig az átvételét megtagadják. Ha a termelő kedvező értékelést akar elérni (tehát az illetékes szaporítási fokba való sorolást), akkor a tisztítást meg kell Ismételnie. Ez annyit jelent, hogy meg kell Ismételni az egész manipulációt, a töltést, zsákolást, rakodást, valamint az egyes tételek megjelölését stb. így fokozódnak a költségek és növekszik a munkaerő szükséglet, s a termék értékesítése Is eltolódik. A bratislavai! Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet elemzése szerint 1984-ben csupán a nyugatszlovékiai kerületben nem ismerhették el az alábbi vetőmagmennyiséget: sörárpa példáját is. A sörárpát a CSN 401183 szerint a sör készítéséhez szükséges maláta előállításéra való alkalmasság foka szerint 3 minőségi osztályba soroljuk. A Bratislavai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat raktárába 1984 októberében például a budmerlcel EFSZ 1883,89 mázsa sörárpát adott el a következő minőségi osztályozásba: A vetőmag fajtája El nem Ismert Mlnöségl osztály mennyiség 1/3 ..... 111484 q — 170 107,24 Kős tavaszi árpa 4402 q U/i......... 482,93 q — 72 270,54 Kős tavaszi búza 415 q n/3......... 86,12 q — 12 020,66 Kis zab 2277 Együtt 1883,89 q — 254 484,44 Kős kukorica 5284 q A bernolákovoi EFSZ 2913,08 mátakarmányborsó 3482 q zsát adott be, ebből: más hüvelyesek 2385 q Minőségi osztály Ha a* elutasított, el nem Ismert n/1.......... 593,80 q _ 87 882i40 Kös mennyiséghez hozzászámítjuk még az el nem ismert kereskedelmi vetőma- II/3......... 1759,28 q — 242 780,58 Kős got is, akkor az el nem ismert vető- II1/3......... 560 ,00 q _ 71 880 00 Kis magmennyiségek Így alakulnak: Együtt 2913,08 q — 402 342,98 Kős tavaszi árpa 5098 q tavaszi búza 415 q Az Ü8vlt EFSZ 2831-40 raázs4t ad°tt be és az egész mennyiséget a 111/3 zab 2274 q minőségi osztályba sorolták, és ezért kukorica 5098 q 336 819-20 K£s bevételt értek el. takarmányborsó más hüvelyesek 3553 q 2771 q A gabonafélék összmennylségéből 1804 q-át rossz tisztítás miatt, 5490 q-át gyomnövény-mag tartalom miatt ős 2181 q kukoricát a megengedettnél magasabb nedvességtartalom miatt utasítottak vissza. A hüvelyesekből rossz tisztítás miatt 1067 q-át, gyomnövénymag-tartalom miatt pedig 932 q-át nem ismertek el. A visszautasított vetőmagot többnyire ipari feldolgozásra adták el, vagy pedig mint merkantilt feltakarmányozták. Így a mezőgazdasági üzemek mázsánként átlagban 50 Kös-t vesztettek, ami az elutasított vetőmag mennyiségénél kb. 960 450 Kős-t jelent. Ha feltételezzük, hogy ennek az összegnek a 30 %-át a kívánt minőség elérésére irányuló Intézkedésekre fordítanánk, esetleg az Ismételt tisztításra, akkor a termelők az illetékes műszaki szabványok minőségi előírásainak be nem tartása miatt 072 315 Kös-t vesztettek. Hasonlóképpen említhetnénk meg a Egy mázsa átlagos ára koronákban Budmericel EFSZ 151,11 Kős Bernolákovoi EFSZ 138,11 Kős Osviti EFSZ 128,00 Kős A budmericel EFSZ tehát a bernolákovol szövetkezettel összehasonlítva a sörárpa minden mázsája után 13,— Kős átlaggal nagyobb bevételt ért el, ami a bernolákovl EFSZ-szel összehasonlítva a beadott mennyiséget tekintve 37 860,— Kős különbözeiét mutat fel. Az úsvltl EFSZ a budmericel szövetkezettel összehasonlítva minden mázsa után 23,11 Kősszel kevesebbet ért el, s ez az összes a betadott mennyiségre átszámítva 80 811,— koronás különbséget mutat. Az árakban mutatkozó különbségeket az állami szabvány minőségi mutatóinak és a tisztaság követelményeinek be nem tartása is okozta és Így a szövetkezetek jelentős összeggel károsodtak. (Folytatjuk) M. 0 u r d i a k, a Bratlslava-vidék Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatósága ellenőrző csoportjának vezetője Három szövetkezet mérlege A nagysallól és a klssallól szövetkezet első félévi eredményei azt mutatják, hogy Jól gazdálkodtak. A hölvényi szövetkezetben azonban valami nincs rendben. A gazdálkodás szintje alacsony, eredményeik sem a növénytermesztés, sem pedig az állattenyésztés terén nem érik el a két előbbi szövetkezet szintjét. Az első félévet veszteséggel zárták, s feltételezhető, hogy a második félév sem hoz jelentős fordulatot. Érdemes néhány adattal összehasonlítani a három szövetkezet állattenyésztési termékeinek eladási tervét. A nagysallól szövetkezet az 1007 mázsás húseladási tervet 1200 mázsával túllépte. A pénzügyi bevétel terve 2 millió 510 ezer korona volt, amit 1 millió 880 ezer koronával teljesítettek túl. Amint látjuk, eredményeik kielégítők, ennek ellenére szükséges rámutatnunk arra, hogy az ellenőrző bizottság munkája rendszertelen, s nem segíti kívánt mértékben a szövetkezet vezetőségének tevékenységét. Arról viszont elismeréssel kell szólnunk, hogy 300 anyasertést és 100 szarvasmarhát helyeztek el a komáromi járásból. Ugyancsak elismerésre méltó, hogy a szövetkezet vezetősége 10 ezer koronát ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A kissallói szövetkezet húseladási terve 232 mázsa volt, s összesen 643 mázsát adtak el. Túlteljesítették a tej és tojáseladási tervet is. Pénzügyi tervüket 241 ezer koronával lépték túl. Szükséges itt megemlíteni az állattenyésztők jó munkáját. Különösen a tehenészek érdemelnek dicséretet. A szövetkezet első félévi fejésl átlaga tehenenként 8,7 liter volt. í. hölvényi szövetkezet félévi húseladási terve 362 mázsa volt, s ezzel szemben csak 350 mázsát adott el. Nem teljesítették a tej- és tojáseladási tervet sem. Ezek a hiányosságok hatással voltak a pénzügyi terv teljesítésére is. A hibát a helytelen takarmányozási technológiában és szakmai Irányításban kell keresnünk. Ezért a szövetkezet vezetősége a HNB-vel együtt elhatározta, hogy az állattenyésztés élére kellő gyakorlattal rendelkező szakembert állít. Nagy hiba az is, hogy a szövetkezet nem rendelkezik elegendő géppel és a meglévőket sem használja ki. Helyes volna, ha gazdaságilag egyesítenék a kissallói és hölvényi szövetkezetei. Az előbbi gazdaságilag szilárd, tehát az egyesülés mindkettő számára megfelelne. Andriskin József, Komárom Figyelemre méltó kísérlet A nyitrai járásban befejezték az 1965 második félévre és az 1966-os évre szóló gazdasági szerződés megkötését. A gazdasági szerződéseknek ez a korai megkötése az országnak mindössze négy járásában történt meg: a nyitrai, a trebisovi, a sumperki és a píseki járásokon, amelyekben kísérleteket folytatnak a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott különböző szolgáltatások lényeges kiszélesítésével. A szerződésekben a nyitrai járás mezőgazdasági üzemei befoglalták a műtrágya, egyéb vegyszerek, vetőmag, konzerváló anyagok, betakarításhoz szükséges gépek, magtisztító és szárító gépek, fertőtlenítő és rovartisztító anyagokra való igényüket. A kísérlet további előnye, hogy az állattenyésztési termékek negyedévi eladási tervéről a szövetkezetek és állami gazdaságok mindig 15 nappal a negyedév kezdete előtt egyeznek meg. A kísérlettől nagyon sokat várnak. A kísérlet lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemek számára azt is, hogy szükségletük szerint vásároljanak takarmánykeveréket. Marián Takács, Nyitra A gyümölcs okszerű cefrézéséröl Gyümölcstermesztésünkben a leggondosabb és legszakszerúbb szüretelés, azaz értékesítés mellett Is, valamint a szállításnál bekövetkezendő esetleges hiányosságok hozzájárulásával kisebb, avagy nagyobb mennyiségű gyümölcs rekedhet a termelőnél, amely sok esetben elkótyavetyéíődik, elveszik. Ilyen esetekben helyes, ha az efféle gyümölcsöt összegyűjtjük, kierjesztjük és utána gyümölcs-szeszfőzdében kifőzetjük. Az értékesíthetetlen gyümölcs felhasználásának ez egyik hasznos formája. Az efféle hasznosítási módot egyes országokban teljes mértékben alkalmazzák. Az utóbbi évek során hazánkban Is felfigyeltünk e rejtett, kihasználatlan tartalékra. Bizonyítja ezt a hatósági szeszfőzdékben a réginél kedvezményesebb, a termelés számára olcsóbban kicsepegtetett gyümölcspálinka Is. Az ilyen főzésnek többféle előnye van mindnyájunk számára. Hogy csupán egynéhányat említsek, többek között előny az, hogy az Immár kárbavesző gyümölcs mégsem veszik el, így természetesen az erre a célra szánt nyersanyagot felhasználhatjuk másra. Csökken az egészségre ártalmas, úgynevezett „lavarovica“ fogyasztása. A termelő pedig saját terméséből való kisüstit kóstolhat. Ezzel párhuzamosan csökken a kocsmai fogyasztás és ezen keresztül a különböző Italok behozatala is. Az Ilyen pálinkafőzés nagy jelentőségű az egyes mezőgazdasági üzemek számára, főleg a túltermelés éveiben. Ez elsősorban vonatkozik a szilvára, amelyet sajnos egyes években az erre Illetékes felvásárló üzem még 80 fillérért sem képes kilónként felvásárolni. Erre Jön a szomorú csattanó: itthon nem tudunk mit kezdeni a szilvával, a másik oldalon viszont külföldről vagonszámra vásároljuk az aszalt szilvát. Ilyenkor tehát nincs kiút: üzemeink élnek a cefrézés lehetőségével. Az igazat megvallva alig találunk gyümölcsészettel rendelkező üzemet, amely legelőbb 1—2 hektolitert ne főzetne. Ahhoz azonban, hogy kifizetődő legyen, legalább némileg hozzáértően kell elvégezni a gyümölcs eltevését. Mert bizony már sokan csalódtak a cefrézésbem. Olykor felötlik a kérdés: ml lehetett az oka ennek? „Okos“ pedig mindig akad bőven. Annak idején, mikor én kezdtem, nekem Is megkeverték a fejemet. Mert bizony, szégyen Ide — szégyen oda, a cefrekészítést és a kipárologtatást nem tanították az iskolában. Már pedig egy keveset nem ártana tudni róla. A cefrézés helyes módszerét a szakkönyvekben sem találtam. A sok jótanács szerint (amelyek merően eltértek egymástól) nehezen lehetett eligazodni. Az egyik szerint a hordót le kell tapasztani, a másilt szerint nem, a harmadik pedig egészen mást magyarázott. A vége az lett, hogy többféle kísérletet végeztem. Míg azonban ezeknek az ismertetésére rátérnénk, fontosnak tartom leszögezni, hogy szesz (alkohol) csakis a gyümölcs cukortartalmából lehet. Egyesek, főleg kistermelők tévesen cselekednek, amikor a fák alól összeszedett, zöld, avagy kényszerített, kérges, íz és zamat nélküli gyümölcsöt Is a cefrébe szednek. Ebből úgysem nyernek semmit, sőt a jót is elronthatják vele. A cefre erjesztésére legmegfelelőbb a fakád. A kád legyen tiszta, penész és dohosságmentes. Gondosan legyen megdagasztva, nehogy a gyümölcslé, amely a legértékesebb, kifolyjon belőle. A nyílásokon a gyümölcs penészt Is kaphat. A gyümölcsöt sejtnedvének feltárása céljából zúzzák össze, így az erjedés tökéletesebb lesz. A zúzás főleg azért fontos, mert így az oldott állapotban lévő cukor hozzáférhetőbbé válik az élesztőgombák számára. Ha arra lehetőség nyílik, érdemes a gyümölcsöt, főleg a barackot klmagvazni. A zúzást úgy végezzük el, hogy a csonthéjasokban minél kevesebb mag zúzódjon össze, mivel a »ok törött mag keserű Ízt von maga után. A gyümölcs erjesztésénél is okszerű a fajélesztők használata. A fajélesztők megrendelhetők és szinte pár fillérért meg Is kaphatók használati utasítással ellátva a következő címen: vyskumny ústarv pre vinohradníctvo a vinárstvo, Bratislava, Matúáková 98, telefon: 458-38, 448-58. A zavartalan erjedéshez éppen úgy, mint a szőlőmustnál kedvező hőmérséklet szükséges. Ez esetben legjobb, ha 15—18 C°, az erjedés megindulása után nagy felületen levegővel való érintkezésre nincs szükség, sőt, káros hatással jár. Ezért a hordókat zárjuk le, be is sározhatjuk. Abban az esetben, ha a sár megrepedezne, homokot hintsünk rá. A tetőn azonban az erjedésnél keletkezett széndioxid eltávozásira keskeny nyílást kell hagyni, de a legjobb, ha kotyogóval erjesztünk. A hőmérséklettől, a cukortartalomtól, a gyümölcs egészségétől függően a cefre 4-6-8 hét alatt erjed ki. Klerjedés után, ha nem visszük mindjárt főzdébe a kádból emeljük ki a kotyogót, a helyét pedig tömítsük el, így eláll huzamosabb ideig Is. Ha ezt nem tesszük, esetleg csupán zsákkal terítjük le a kádat, a szesz elpárolog, a cefre elkezd penészednl, ecetesedül, tönkre megy. Ha megtesszük, legalább ezeket a legalapvetőbb követelményeket, bizonyára nem vész kárba munkánk. Kása Mihály (Nemeeócsa) A közönséges vagy madárberkenye nálunk szabadon, erdőben terem és sorfának is igen jól beválik. A közönséges berkenyefán kívül az édes berkenye is előfordul, Itt-ott rég! gyümölcsösökben vagy nagyobb kertészetben. Az édes berkenyének terebélyesebb ős mindig sűrűbb a koronája. Levelei is különböznek a közönséges berkenyétől; a közönséges berkenyefa leveleinek széle fogazott, az édes gyümölcsű berkenyefa levelei ellenben csak felső harmadukban fogazott szélűek. Az édes berkenyefa gyümölcsének átmérője 8—12 mm, színe szép, fényes, skarlátvörös. Húsa narancsszínű, lédús és kellemesen édessavanykás ízű. Felhasználása. Az édes berkenyének két-háromszor nagyobb a vitamintartalma, mint a citromnak. Nyersen is fogyasztható, de inkább befőzik, mint a vörös áfonyát. Ezenkívül használják kocsonyás gyümölcsíznek, továbbá kitűnő frissítő befőttet, esetleg bort készítenek belőle. Magas a C-vitamln tartalma. Termőhelyei. A berkenyefa igénytelen, sovány talajokon, napos, meszes talajú lejtőkön is sikerrel termeszthető. Bírja a magas terepeket Is. Majdnem minden évben terem. Gyümölcse a betegségekkel és kártevőkkel szemben a legellenállóbb gyümölcsök közé tartozik. Termesztése. Kizárólag ivartalan úton szaporíthatjuk. Magról nevelve rendszerint visszafejlődik vad fájára. Alanya a közönséges berkenye; az oltás a korona magasságában szokásos. A berkenyefa ápolása állandó helyen nagyon egyszerű. Csupán a túl sűrű és elszáradt ágakat távolltjuk el. A betegségektől és kártevőktől nem szenved. Micsurin a közönséges berkenyét keresztezte az amerikai fekete gyümölcsű berkenyével. Ezt az új fajtát likőrberkenyének nevezték el, Később egész sor új értékes fajtát tenyésztett ki, ilyen például a Gránitpiros Csemege, Burka stb. Ezek a fajták kiemelkedő fontosságúak a Szovjetunió északi vidékein. Nálunk is kívánatos az értékes édes gyümölcsű berkenye elterjedése, kiváltképpen a magasabb, zordabb terepeken. (R. B.) ◄--------------------------------A gyümölcsösök talajának porhanyítására, átforgatására kiválóan megfelel az angol gyártmányú rotavátor, melyet Zetor-Major traktor vontat. Munkaszélessége ISO cm. Képünkön az említett talajporhanyító gép látható a Tornai Állami Gazdaság gyümölcsösében. A traktoros Laczkó Ernő, a Szepsi Gépállomás dolgozója. Foto: M. Vojtek A berkenye termesztése
