Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-21 / 33. szám

Ilyen ember a mi kertészünk... Dunaszerdahelyről a Nagyabony felé kanyargó országútról nem mesz- 9ze húzódik meg, egy kis liget hatá­rolta területen, a dunaszerdahelyl szövetkezet kertészete. A szerény japánház és a kis fabódé nem sokat árul el a szemlélőnek, hiszen ilyet ezrével lehet látni az országban, s nincsen rajtuk semmi érdekes, feltű­nő. Ez a látszat. A valóság azonban itt egészen más. A szerdahelyi ker­tészetnek nemcsak a járásban, hanem azon túl is jó híre van s ezt a jó hírt kitűnő termelési eredményeinek köszönheti. A főkertészet, Kícsikolev Demeter­nek hívják. Típusa az igazi bolgár kertésznek. Erős, zömök, bronzbar­na ember. Szelíd derű árad tekinte­téből. Ezt a derűs nyugalmat a nap­sütötte Rodophe tájáról hozta magá­val. Nem szívesen beszél magáról, csak annyit árul el, hogy a tervet mindig teljesíti és nem ismer lehe­tetlent. Beosztottjai kitűnő szakem­bernek ismerik, csak azt kifogásolják, hogy Igen kemény ember. Az egyik fiatalasszony szerint (nevetve mond­ta) jó kapitalista lett volna belőle, mert igen meg tudja dolgoztatni az embert, de el kell ismerni — fűzte tovább a szót á csinos menyecske — a „Misa“ (így hívja mindenki Kicsi­­kolevet), ha elkezd dolgozni, ember legyen a talpán, aki lépést tart ve­— Áz egyik vasárnap szakadó eső­ben metszettünk fel 25 ezer fej sa­látát. Addig nem mehettünk haza, amíg a két teherautó meg nem ra­kodott. Hát ilyen ember a mi kerté­szünk —, mondja a fiatalasszony és közben sebesen jár a kezében a nagy kés, amellyel az ökölnyi vöröshagy­mafejeket tisztítja. Németh János, a szövetkezet elnö­ke így nyilatkozik: — Minden dicséretet megérdemel Kícsikolev Demeter. Termelési mód­szere igen rugalmas, a talajt kitűnően kihasználja és jó minőségű, primőr­árút termel. Csonga Ernő, az üzem főkönyve­lője már Inkább pénzügyi oldalról elemzi a kertészetet. — Kilencszázezer koronát tervez­tünk a 13 hektár kertészetre. Ez hektáronként 69 230 korona bevételt jelent. Miso bácsi megígérte, hogy a 900 000 korona tervezett bevételt ki­kerekíti egymillió koronára. Ö eddig még mindig megtartotta az ígéretét. A félévi tervezett bevétel 300 ezer korona volt, a valóságban ezt 90 ezer koronával túlléptük. Az ered­ményeket nemcsak az magyarázza, hogy a kertész bolgár (és kisujjában van az összes kertészeti tudomány). Kicsikolevnek a szaktudása mellett van egy másik megfizethetetlen Jó tulajdonsága is, s ez kitűnő üzleti ér­zék. Például most lesz ősszel két éve, hogy a zöldségfelvásárló válla­lat a járás karfioltermésének a felét sem volt képes felvásárolni. Mlso azonban az utolsó karfiolt is eladta. Nála nem lehet rossz munkát vé­gezni. Szántáskor felül a traktorra és ő állítja be az ekét. A trágya alá­­szántásánál pedig képes egész nap az ekén ülni, hogy a trágya kifo­gástalanul legyen leszántva. — A mi kertészünknél nem lehet azt megtenni, hogy lapáttal szórják a műtrágyát, ahogy az sok kertészet­ben szokás, — veszi át a szót újból a főkönyvelő. — Nagyon becsülete­sen kell nála dolgozni és ezt az em­berek tudják is. Néha meg is szid­ják, különösen az asszonyok, hogy Ilyen keményen bánik velük. De min­dig rájönnek, hogy a jól és becsüle­tesen végzett munkának megvan az eredménye. A 70 ezer korona bevétel hektá­ronként önmagáért beszél. Az ilyen eredményért persze keményen meg kell dolgozni. Azt mindenki elismeri, hogy rossz munkaszervezéssel és helytelen irányítással, elnézéssel ilyen eredményeket nem lehetne el­érni. A kertészetben jól megy a mun­ka. Mindezek ellenére talán még ak­tívabb termelési üzemág lenne, ha némelyik normát kissé lazítanák, mert ezek túl szilárdak és rendkívüli munkák esetében, mint pl. a zuhogó esőben végzett salátametszést (vasár­nap) a normán kívül valamilyen pót­díjazásban részesítenék. Az anyagi érdekeltség jobban növeli a munka­kedvet, az öntudatot és ez csak az üzem, vagyis az egész tagság hasz­nára válnék. Molnár Ferenc (Dunaszerdahely) Uj zöldségfajták az NDK-ban Az NDK-ban az utóbbi évékben — elsősorban az új zöldségfajták neme­sítése, valamint az egyes zöldségkul­túrák nagyüzemi agrotechnikájának komplex kidolgozása terén — elért eredmények értékesek. Ezeknek kö­szönhető, hogy a legtöbb zöldségfaj termesztésének önköltségét — a fa­joktól függően — 40—80 %-kal csök­kentették, s ugyanakkor a fokozott mennyiségi követelményeket is kielé­gítették. A német zöldségtermesztés célkitű­zéseit főként a nagyüzemi termesztés és a feldolgozó ipar követelményei határozzák meg. Az űj zöldségfajták előállításakor e kettős célkitűzést, a nemesítek messzemenően figyelembe vették. Az utóbbi években az NDK-beli zöldségnemesítés néhány, ott kisebb jelentőségű faj (paprika, konzerv­­paradicsom, dinnye-félék) kivételével világviszonylatban is elismerésre mél­tó eredményt ért el. 1964-ben 80 új zöldségfajtát vizsgáltak állami kísér­letben. az utóbbi 10 évben pedig több mint 100 új fajta kapott állami elis­merést, illetve került nagyüzemi ter­mesztésbe. Véleményem szerint a megismert fajták néhánya egy-két évi kísérleti kipróbálás után a mi zöld­ségtermesztésünkben is jelentős mi­nőségi és mennyiségi változást hozhat. Zöldbab 1964-ben két új zöldhüvelyü, zőld­­szedésű bokorbab fajta került elisme­résre, illetve köztermesztésbe. A nyu­gati országokban is nagy az érdeklő­dés irántuk. Nemesítöjük Friedrich Fähig, Quedlinburg. A két fajta — Declivis Romulus és Declivis Remus — növekedési típusa kevés eltéréssel azonos, de teljesen eltérnek az eddig köztermesztésben használt valameny­­nyi fajta típusától. E fajták jellemző ■ tudajdonsága, hogy hüvelyeiket a lom­bozat felett fürtökben hozzák. Termő­­képességük eléri az eddig termesztett fajtákét, és a babfenésedés iránt el­­lenállóak. A D. Romulus friss fogyasz­tásra, a D. Remus pedig konzervipari feldolgozásra alkalmas. A nemesítő a fajták előállításával a nagyüzemi bab­­termesztésben a kézi szedés nagy mun­kaerő-szükségletét kívánta csökken­teni, egyben a gépi szedés követelmé­nyeit is maximálisan kielégíteni. A német nagyüzemi vizsgálatok szerint’ a kézi munka teljesítménye a fajták szedésekor 30—40 %-kal növekszik, a gépi aratás szempontjából pedig előnyük, hogy a hüvelyek viszonylag egyszerre érnek és a beérett hüvely elöregedése is lassabban következik be. mint az eddig termesztett hagyo­­m = m>os fajtáké. 20 %-kal javult. Mind a német', mind a bolgár fajtakísérletek adatai szerint 4—5 nappal korábban kezd érni, mint a N-° 10 X Bizon, ugyanakkor a bo­gyók minősége lényegesen jobb. A Harzfeuer speciálisan üvegalatti termesztésre alkalmas, folytonos nö­vekedésű hibrid, de szabadföldi ter­mesztésre is használják. További elő­nye, hogy az anya-partnerként hasz­nált szülő (a Fanal egyik törzse) bur­gonyalevelű és így a palántanevelés­ben a heterózis effektust nem mutató növények könnyen felismerhetők és kiselejtezhetők. Zöldspárga A spárgatérmesztés újabb fellendü­lését az NDK-ban a Goldschatz köz­termesztésbe kerülése' indította él. A fajta 8 éves nemesítési munka ered­ménye és Európában az első, speciáli­san zöldspárga termesztésre alkalmas fajta. Termőképessége eléri a hagyo­mányos spárgáét, biológiai értéké pe­dig lényegesen jobb. Szedési költségé mintegy 50 %-kal kevesebb, mint a hagyományos fajtáké. A Goldschatz mind a konzerv-, mind a mélyhűtőipar követelményeit kielégíti és még azzal a termesztők számára igen lényeges tulajdonsággal is rendelkezik, hogy a csúcshajtást borító levelei csak 20—25 cm-en felüli hosszúságnál kezdenek szétnyílni, így minőségi jellemzőit rit­kább szedések esetében is jól tartja. Az új spárgatelepítések zömét az utób­bi években már ezzel a fajtával vé­gezték és a termesztési tapasztalatok nagyon kedvezők. Bimbóskel A bimbóskel, amelynek biológiai ér­téke a káposztafélék között a legna­gyobb, az NDK zöldségtermesztésében jelentős helyet foglal el. (Termőterü­lete 3000 hektár). Ennek megfelelően kitűnő minőségű, nagy termőképessé­gű, és klímaviszonyainkhoz jól alkal­mazkodó fajtákkal rendelkeznek. A gazdaságos termesztés alapvető fel­tétele a megfelelő fajta. A nagyobb arányú termesztésével foglalkozó or­szágok (Hollandia, Dánia, NSZK, NDK) közül az éghajlati adottságok tekinte­tében az NDK áll legközelebb hoz­zánk, a német fajták termesztésé így jobb eredményeket ígér, mint a már vizsgált holland és dán fajtáké. Ezt bizonyítják a holland és dán fajtákkal az NDK-ban végzett fajtakísérletek eredményei is. A hazai termesztés szempontjából értékesnek látszó faj­táik a Bördérosé, Erfurter Auslese és a Mferkaíör. Egyéb zöldségfélék A Türkis új késői káposzta, mely áprilisig lényeges veszteség nélkül tárolható. A még kísérletképpen sze­replő új fajtajelöltek közül egy ploi­­ploid hónapos retek és egy káposzta ígér a termesztés számára jelentős eredményt. Az új hónaposreték sokáig nem pudvásodik és minden eddig is­mert fajtánál rövidebb ‘tenyészidejű. Az új, 2268-as káposzta fajtajelölt pe­dig azzal tűnik ki, hogy belső torzsá­jának súlyaránya lényegesén kisebb, mint az eddig termesztett' fajtáké. Az NDK zöldség nemesítésének ered­ményeit érdemes tehát figyelemmel kísérni, és remélhető, hogy néhány értékesebb fajtával á közeljövőben köztermésztésünk és feldolgozóipa­runk is megismerkedik. Tuza Sándor Ha nincs kertünk. .. A virágrácsot sokan csak nagyobb kertben, rózsalugas formájában tud­ják elképzelni. Pedig bérházakban, kis udvarokban még hasznosabb, na­gyobb díszítő hatású lehet. A falra erősített, erkélyoldalt körülvevő, vagy éppen térválasztóként felállí­tott rács sok növénynek ad helyet, hangulatos és hatásos dísze ottho­nunknak. Befuttathatjuk cserépbe, ládába ültetett hajnalkával vagy az éveken át megmaradó dísz-szőlővel, borostyánnal, napos helyen kúszó ró­zsával is. Felerősíthetünk rá cserép­tartókat, virágkosarakat, melyekbe a cserepes virágzó növények mellett nyárra szobanövényeinket is kitehet­jük.. Paradicsom Az üvegalatti termesztésben hasz­nálatosak közül a Harzfeuer hibrid a legértékesebb, értékét elsősorban rö­vid tenyészideje adja meg. Termesz­tésének gazdaságosságát jellemzi, hogy elterjedésével a német növénv­­ház‘ termesztés jövedelmezősége 1 A SZABAD FÖLDMŰVES Az erkélyléckosár kevés helyet igényel, bárhol elhelyez­hető, s házilag összeállítható. Mohá­val vagy tőzeggel béleljük, így jól tartja a nedvességet, a gyökerek jobban fejlődnek, mint a ládában, amiben gyorsabban szárad ki a föld. A moha-, vagy tőzegbélést laza lomb­földdel is kitölthetjük, s így kevesebb kell a mohából, illetve tőzegből. A kosarat nemcsak felül ültethetjük be növényekkel, hanem oldált is. A lé­cek között az apróbb lecsüngő nö­vények gyökerlabdáját nyomkodjuk be a mohabélésre. Legegyszerűbben úgy öntözhetjük, hogy leemeljük he lyéről és beállítjuk egy vödör vízbe. Komiszár Lajos 1965 augusztus 21. Előkészület a fólia megtöltésére. sáriéi eredményessége igazolja. A fó­liák alkalmazásának előnyét bizonyítja az is, hogy a nyitott beton silőtor­­nyokban sokkal nagyobb a vesztesség. A polyetylén fóliák alkalmazását már Kelet-Németországban is bevezet­ték. Körülbelül 40 tonna zöldanyag befogadóképességére készítik. A fóliák megtöltésének az NSZK-ban alkalma-A iona megiouese silóanyaggal fúvócső segítségévéi leg a Eakarmánytermésben gazdag években. Az USA-ban például érre a' célra’ tartós, fekete, a napsugárnak ellenálló polyetylén zsákokat használnak. Eze­ket a toronyalakú fóliákat 3,6, 4,3, 4,9, 5,5 és 6,4 méter magasságúra gyártják. Készítenek négyzet alakúa­­kat is. Az USA-ban és Angliában a polyetylén fóliák előnyét számos me­zőgazdasági főiskolában folytatott ki-Silózás fóliákban A silózásnak, a takarmánynövények e konzerválási módszerének előnye mindenütt ismert. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a külföldön alkalmazott új takarmány-konzerválás si módszereket sem. Ezek szerint a fó­liákban történő tartósítás előnyösebb az eddig alkalmazott módszernél, fő-Nyitra egyik jellegzetes történelmi épületén, melyet több százezer korona költségvetéssel nemrég restauráltak, egyszerű fehér tábla húzódik meg, rajta felirat: Mezőgazdasági Doku­mentációs Központ. Mennyi munka rejlik az egyszerű felirat mögött és milyen jelentőség­­teljes. Itt dolgozzák fel az állatte­nyésztés és az állatgyógyászat doku­mentációs anyagát, míg a növényter­mesztés adatait a prágai központ ren­dezi. 32 államból 605 folyóirat jág Ny-itrára. Hat ember: Anton Klestinec, a lengyel, Frantisek Uleáky a román, francia és magyar, Mária Starkeová a bolgár, horvát és szerb, Emánuel Letko a szovjet és az angol, Klamart­­sik Mária mérnöknő pedig a német mezőgazdasági szakirodalom doku­­mentátora. Ők válogatják az anyagot a szakfolyóiratok a „Prehled zemé­­délské literatury“ és a Vybér cesko­­slovenské zemédélské dokumentace“ számára. Elbeszélgettünk a Nyitrai Mezőgaz­dasági Dokumentációs Központ veze­tőjével, Bartosiewicz mérnökkel: — A Dokumentációs Központ 1953- íól székel Nyitrán — mondta —, ami­óta a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola. Ma már tíz, folyóiratunk van, melyek közük a feldolgozott anyagot. Csend­ben, szerényén kezdtünk dolgozni, so­kan még Nyitrán sem tudták rólunk, hogy mi a feladatunk. Ma azonban ‘egyre’ nagyobb az érdeklődés munkánk iránt. Munkájuk megbecsülését az is bizo­nyítja, hogy az egykori nyitrai Vár­­megyeháza egyik földszinti folyosóján helyezik el őket, amely kétségtelenül megfelelőbb számukra, mint az eddigi öt szűkös szoba. így talán többen fog­nak tudni róluk, s már eddig is egyre több intézmény, kutatóintézet, állami birtok és EFSZ érdeklődik folyóirataik iránt. Ez azt jelenti, hogy munkájuk gyümölcse a széles tömegeket szol­gálja. Mártonvölgyi László Kömény arafás Hazánkban a köményből keveset ter­mesztünk, éppen a hozzá nem értés következtében. Pedig a mezőgazdasági üzemeknek busás jövedélmet biztosí­tana; csakhogy a vetés után a legtöbb helyütt megfeledkeznek az ápolásáról, 'gy kénytelenek vagyunk értékes valu­­át adni érte, s külföldről behozni. Amikor a nagybirtokon dolgoztam - 49 évvel ezelőtt - mákot és kö­tvényt termesztettünk. Az itt szerzett tapasztalataimat egyéni gazdálkodó ko­romban jól hasznosítottam. Sót, a kö­mény új fajtáinak kinemesítésével is foglalkoztam sok éven át. Az ered­mény: Elit-vetőmag. Amióta közösen gazdálkodunk, rend­szeresen termesztünk nagyobb terüle­ten köményt, amely emeli bevételein­ket. Éppen ezért a tagok nagy gondot fordítanak a mák és a kömény ápolá­sára, amely gazdagon fizet. Idén a kömény-aratás késik. Amint beérik, kévékbe kötjük, megszáradása után hozzáláttunk a csépléséhez. He­lyét pedig nyomban felszántjuk és be­vetjük takarmánykeverékkel. Václav Hokes, Brezinka zott módszerét láthatjuk a képékén. A külföldi tapasztalatok alapján ná­lunk is bevezethetné néhány mező­gazdasági üzem a fóliákban történő 6ilózást, ha ezeknek a külföldi tapasz­talatoknak és ismereteknek figyelem­mel kísérésére kissé nagyobb gondot fordítanának mezőgazdászaink. ing. Marková Drahomíra Megtöltött fólia A fólia felhúzása Költözik a Nyitrai Mezőgazdasági Dokumentációs Közoont

Next

/
Thumbnails
Contents