Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
Zöld és silózott takarmányok iehérjedúsítása Dr. SZENTMIHÄLYI SÁNDOR A szilázs nitrogén tartalmát N-vegyületekkel fokozhatjuk , a silózás előtt vagy után. Általánosan és a gyakorlatban is elterjedtebb módszer a silózás elfttti dúsítás. A silózás után, vagyis a kész szllázs N-dúsításnak előnyéül említhető az, hogy a lúgos vegyhatást előidéző nem fehérjeszerü N-vegyületen nem befolyásolják esetleg kedvezőtlenül az erjedési folyamatot. Franke szerint az ammóniumkarbonát etethető mennyisége fejős tehenekkel maximum 250 g, amelyet lehetőleg szilázsra hintve kell etetni. Thamm és munkatársai lényegesnek tartják, hogy ne vizes oldatban, hanem szilázshoz keverve adjuk a karbamidot és lassan fokozódó adagokkal szoktassuk hozzá az állatokat. Galceva kukoricaszilázzsal etetett karbamidot, az kedvezően befolyásolta a tehenek tejtermelését és a tej fehérjetartalmát. Tisserand és Zelter répaszelet szilázst és burgonya-szilázst dúsított karbamiddal, úgyhogy az összes emészthető fehérje-mennyiségnek 16,4 %-át adta.kárbamidban. Ez megfelelő -súlygyarapodást biztosított a hízó növendékbikáknál. Zafren megállapítja, hogy az állati szervezet a karbamidot, illetve az ammóniumkarbonátot is ammóniákként biztosítja. Ugyanakkor az ipari üzemekben az ammóniát karbamiddá vagy bikarbonáttá alakítjuk át. Vagyis az állati szervezetben lezajló folyamat fordítottját végezzük. Szerinte sokkal helyesebb az ammónia ipari átalakítás nélküli felhasználása. Vizsgálatai szerint a közepesen savanyú kukoricaszilázs súlyának kb. 2.5 %-át kitevő 25 % ammónia tartalmú ammóniás vizet képes semlegesíteni. Vagyis ezen az úton a szilázs N-tartalmát 0,5 %-ka! lehet fokozni. Nagyüzemben is jól alkalmazható eljárást ismertet Svejda és Honisch a kész szilázsnak amóniás-vízzel történő dúsítására. A módszer lényege: a silótöltő szecskavágó felett elhelyezett tartályba 10—12,5 vagy 20 %-os ammóniaoldatot úgy helyeznek el, hogy az oldat saját súlyánál fogva folyjon a szecskavágóba. A tartály kivezető csövét úgy szabályozzuk, hogy 1—2 perc alatt 1,2 vagy 2,5 liter oldatot adagoljon. A silótöltő szecskavágó szállítószalagjára jó munkaszervezéssel meg kézi munkaerővel is percenként 1 q szilázs juttatható, és a frissen felbontott szilázs N-dúsít'ása elvégezhető. E módszerrel a karbamidnál jobban értékesülő szerves ammóniumsók állíthatók elő, mivel a jó silókukorica szilázs 1 tonnájában kb. 15 kg tejsav és kb. 4.5 kg ecetsav van, ami 25 liter 10 %-os ammóniás vizet képes semlegesíteni. így a szerves savaknak ammóniával képződöt ammóniumsói jó kiegészítő fehérjeforrássá válnak. Szilázs készítése fehérjedúsítás céljából hozzáadott nem-fehér jeszerű N-vegyületekkel A nem-fehérjeszerű N-vegyületeknek az utóbbi években egyik legelterjedtebb alkalmazási módja silózáskor, illetve silózás előtt a keményítőértékben gazdag takarmányhoz való hozzákeverése. Woodward és Shepherd silókukoricát silózott be karbamiddal és ezt etetési kísérletben öszszehasonlította az egymagában silózótt kukoricaszilázzsal, melyet csak etetéskor egészített ki karbamiddal. A karbamid kétféle etetési módja között az értékesülés szempontjából nem talált különbséget. Hoffmann és Fix szerint a karbamidnak a silőzás előtt a zöldanyaghoz keverése, majd silőzása előnyösebb eljárásnak bizonyult, mint a kiegészítő anyagnak, a kész szilázshoz keverése. Németországban mér 1931-ben Brigi és Windhauser napraforgót silőzotí karbamid hozzáadással. 1932-ben pedig Ehrenburg ammóniumsókat alkalmazott silózáskor. Az 1940-es évektől kezdve mind több amerikai közlemény is olvasható a fehérjeszegény takarmányoknak fehérjepótlás céljából karbamiddal történő silózásáról. Cullison 1 t édes-cirokhoz 4,5 kg karbamidot adott és besilózta. A icarbamidos szilázzsa! etetett hízó bikák jobb (közel kétszeres) súlygyarapodást értek el, mint azok, melyek egymagában silózott édes cirkot ettek. Ezenkívül a karbamidos szilázsban csekélyebb karotin veszteséget tapasztalt. Hasonlóképpen Davis és munkatársai is karbamiddal kiegészített eirok-szüázst készítettek. Egy t zöldhöz 0,0: 4,5; 13,6; Illetve 22,7 kg karbamidot adtak. Az első három szilázst az állatok szívesen, míg a tonf Qszabad földműves 1965. augusztus 14. nánként 22,7 karbamidot tartalmazó szilázst jelentős szabad-ammónia tartalma miatt nem szívesen ették. A kezeletlen cirok-szilázs pH-ja 3,5, míg a 22,7 kg karbamid tartalmúé 7,6 volt. Wise és munkatársai 4,5 kg vízben oídot karbamidot adtak 1 t silókukoricához. A szilázs jó minőségű, enyhén karamellás szagú volt. Szárazanyagra vonatkoztatva a kezelt 10,79 %, míg a nem kezelt 7,48 % fejérjét tartalmazott. A karbamidos szilázs pH-ja 4,3-nak, míg a kezeletlené 3,6-nak adódott. A karbamidos szilázs ízletessége némileg rosszabb volt és a szárazanyagénak karotin tartalma csak Vs-nyi volt, mint a kezeletlené. A kétféle szilázs termelőértékét azonosnak találták. Különösen sok közlemény olvasható a szovjet szakirodalomban a silókukoricának nem-fehérjetartalmú szintetikus N-vegyületekkel történő silózásáról. Mohnatkln a silókukoricát silózáskor 5 %-os karbamid oldattal öntözte. Az így készült szilázs 1 kg-ja 14,7—17,5 g emészthető fehérjét tartalmazott, míg a karbamid nélküli szilázs csak 10—11,3 g-ot. Szarbaszov a silókukorica silózásakor tonnánként 5 kg karbamidot, egy másik változatban pedig 4 kg karbamidot és 2 kg ammóniumszulfátot alkalmazott. A kezelés a szilázs összes N-tartalmát mintegy 50%-kai növelte. Az ammóniumszulfáttal kiegészített’ karbamidos szilázst fogyasztó juhok némileg jobban termelnek, mint a csak karbamidosat fogyasztók. Berezovszkij és Zubrilina a 80 %-os karbamidból és 20 % ammóniumszulfátból álló keverékből a silózandó kukoricához a szokásos 0,5—0,6 % helyett 1—1,2 % -o( adtak. Ogy találták, ez a szilázs minőségét nem befolyásolja kedvezőtlenül. Popov és munkatársai kísérletében a 0,7 %-os karbamidos kezelés a szilázs minőségének romlását eredményezte. Wetterau és Holzschuh vizsgálták a silókukorica szilázshoz adagolt 0,2— 0,5% karbamid, illetve 0,6—1,0 % ammóniumkarbonát hatását a szilázs nyersfehérje tartalmára. A kezelt szilázsok minősége jó volt és 2,01—2,66 százalék nyersfehérjét tartalmaztak szemben a kezeletlen 1,75 % nyersfehérje tartalmával. Egy t friss anyaghoz silőzáskor 5 kg karbamid, vagy 2,5 kg karbamid + 5 kg ammóniumszulfátot vagy 5—10 kg ammóniumkarbonát hozzáadását javasolják. Felhívjuk a figyelmét a kiegészítő szerek egyenletes elosztására. Henk 600 tehénnel végzett kísérlet alapján megállapította, hogy a 0,5 % karbamid, illetve 1,25 % ammóniumkarbonát adagolásával készített silókukoricaszilázst az állatok szívesen fogyasztják egészségi károsodás nélkül. A karbamid, illetve ammóniumkarbonát adagolásával így kb. 4 kg tej termelésére elegendő emészthető fehérjét lehet helyettesíteni. Hofmann és Fix szerint á 0,5 % karbamiddal készített szilázs minták pH értékét és sav összetételét a karbamid hozzáadása nem befolyásolta. Átlagosan a szilázsok * nyersfehérje tartalma 1,99 % volt. Az ilyen szllázs a tejtermelést átlag 1 kg-mal fokozta, míg a tejzsír százalékára nem volt befolyással. Ez az eljárás gazdaságos is volt, így alkalmazása ajánlható. Pál fi ja és munkatársai szerint’ a si-’ lőzandó kukoricához adott szervetlen kénvegyületeket a baktériumok felhasználják kéntartalmú aifiinosavak képzésére, s az ilyen módon aminosavakkal dúsított szilázs 10—15 %kai növeli a tehenek tejhozamát. Lassiter és munkatársai tejelő teheneken és növendék üszőkön végzett vizsgálatok eredményeképpen megállapították, hogy N forrásként a diammoniumfoszfátot az állatok éppen olyan jól hasznosítják, mint a karbamidot, vagy a szójalisztet. Ezenkívül a foszforeüátás szempontjából is előnyös e készítmény alkalmazása. Öltjén és munkatársai viszont anyaljcserekísérletükben a diammiumfoszfátot kielégítő P forrásnak találták, de N tekintetében nem volt olyan hatása, mint a karbamidnak, vagy a szójalisztnek. Ammónia szaga miatt abrakként a juhok és marhák nem szívesen eszik, ezért az inkább szilázs dúsítására használható. D'Jacskov és Grigorenko szerini karbamid etetésekor, különösen, ha kobald-szegény kukoricasziiázsban etetjük, ajánlatos azt minden 5 g karbamidonként 1 mg kobaldkloriddal kiegészíteni. Ez a karbamid hasznosulását másfél-kétszeresére növeli. Ugyanakkor Tyleczek és munkatársai szerint kénadagolás nem növelte az ammónia N-jének értékesülését. A nem-fehérjeszerű N-vegyületekkel végzett dúsítás hatása a silózás folyamatára: Ilina megállapította, hogy a karbamid a silózott takarmányban ureáz hidrolízisnek van alávetve és ammóniák-N képződik. Minden 0,25 % karbamid-hozzáadás a silózandó növény cukorminimumát 1,27 %-kal -növeli. Az ammóniák-N-nek a silótakarmány mikroflórája által történő felhasználása következtében a fehérjebomlás 18,7 %-ka! csökken és a silózandó takarmány összes szerves N-je megmarad. Ulbrich és Scbolz stabil izotóp segítségével vizsgálták a silózási folyamatban az ammóniumkarbonát megmaradását. Megállapítjuk, hogy a silózási folyamatban a fehérje szintézisben csak igen csekély mértékben (3%) vesz részt az ammóniumbikarbonát N. Az ammóniamentés frakció N-je közöt az erjedés során kicserélődési folyamat zajlik le. Az ammóniumbikarbonát N-jéból 1,5 % veszett el a silózás folyamán. Platikanov és Sandew megállapították, hogy a karbamid hozzáadása számottevően csökkenti az emészthető aminosavak veszteségét. A kiinduló anyag aminosav tartalmához viszonyítva az eszszenciáüs aminosavak mennyisége a karbamidos szilázsban 86,36 %, a kontrol szilázsban 75,15 % volt. A karbamid adagolása ezenkívül növelte a takarmányadag nyersfehérjének emészthetőségét. Lihonoszova a 'juhok emésztési folyamataiban nem talált különbséget a 0,6 %-os karbamiddal kiegészített illetve a kiegészítés nélküli kukoricaszilázs etetésekor. A nem-fehérjeszerű N-vegyület hozzákeverése a silózandó anyagokhoz Üzemi körülmények között gyakran tapasztalható, hogy a nem-fehérjeszerú N-vegyületekkel dúsított szilázs minősége nerrf kielégítő. Ennek leggyakrabban az az oka, hogy a kiegészítő szert nem keverik elég egyenletesen a silqzásra kerülő anyaghoz. Ennek elkerülésére ajánlatos a -kiegészítő szert nem szárazon ráhinteni, hanem kétszeres vízmenynyiségben feloldva rálocsolni a silózandó anyagra. Az oldatot rózsával ellátott öntözőkannával, vagy más úton egyenletesen kell a zöld anyagra locsolni és villával gondosan összekeverni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása nagy figyelmet és sok kézi munkát igényel és mégsem biztosítja a karbamid egyenletes elosztását. E munkafolyamat mechanizálása, ill. nagyüzemi módszerek kidolgozása további kutatást igényelnek, de . máris egy igen jól alkalmazható nagyüzemi módszert ismertet Vorotilov. Annak érdekében, hogy a silókukorica fehérjedúsítása céljából mindjárt a betakarítás során gazdaságosan hozzákeverje a mások által már megállapított kedvező mennyiségű 0,4—0,6 % karbamidot, az SZK—2,6 jelű silózó kombájnra egy karbamidadagolót szerelt. A KRN 4,2 jelű adagolóberendezés segítségévei a karbamid-port a kívánatos mennyiségben ráfújja közvetlen a levágás után a silókukoricára. Az adagoló önműködően a zöld tömegtől függően változó mennyiségű karbamidport juttat a silókukoricára, úgyhogy a karbamid koncentráció a silókukorica zöldtömegében mindig a kívánatos 0,4—0,6 %. Számos kísérlet és tapasztalat bizonyítja, hogy az egységnyi területről nagy keményítőértékhozamot adó, de fehérjében szegény zöld- és silózott takarmányokat az állati termelés fokozása üdékében eredményesen lehet fehérjében dúsítani. A hüvelyesekkel történő dúsítás a tavaszi zöldtakarmányok esetében már megoldott és használt eljárás. A napraforgó fehérjedúsítására kiválóan alkalmasak a magas növésű borsók. A cirokfélének és a kukoricának hüvelyesekkel történő fehérjedúsítása azonban még nem nevezhető megoldott kérdésnek. Mig a kukoricának szójával történő együtt termesztése esetén a szója zöldtömege nem elegendő ahhoz, hogy a szarvasmarha részére megfelelő emészthető fehérje: keményítőérték arányú zöldtakarmánykeveréket, illetve szilázst állítunk elő, addig külföldi tapasztalatok szerint ez a hozam csökkenése nélkül elérhető, ha a kukoricát megfelelő takarmánybab fajtákkal termesztik együtt Gépesített gyümölcsszedés Az EgyesUlt Államok és Olaszország technikusait mindjobban foglalkoztatja, hogy a gyümölcsök munkaigényes kézi szedését gépi berendezésekkel helyettesítsék. A nagyüzemi gyümölcstermesztésben a talajmüvelés, az ültetés, a növényvédelem gépesítése előrehaladt, a szedés gépesítése azonban viszonylag elmaradt. E fontos munkafolyamat gyorsabb lebonyolítása, az emberi munkaráfordítás csökkentése még a legtöbb gyümölcsfajta betakarításánál megoldásra vár. Néhány gyümölcs gépi szedésének helyzetéről figyelemre méltó tájékoztatást ad F. Loreti, a Maschine a Motori Agricoli c. olasz lap. A szőlötenger közvetlen az épülő szépülő falu mellett kezdődik. Gömöri szőlészetben A meredek hegyoldal olyan messziről, mintha rá akarna szakadni a lábánál meglapuló gömöri falucskára. Néhány évvel ezelőtt a homokhegy főleg nyáridőben kopáran, szürkén integetett az arrajáróra. Most azonban méregzöld köntösű a hegyhát és ez álljt parancsolt Várgedén. A zöld tengerben emberek szorgoskodnak. Egyik csoport Július Strezovskyvel az élen a betonoszlopokra feszít drótszálakat, középkordonos művelésre készítik elő a telepítést. — Hogyan jöttek rá, hogy itt is lehet szőlőt termeszteni? — Ahol a határban szőlődomb vagy hasonló elnevezésű dűlő van, ott va-A szőlészetben kezdet kezdettől az asszonyok viszik a főszerepet. Képünkön Fajdáné a kifeszített huzalokra feszíti a szőlőhajtásokat. laha biztosan termesztették-1" a nemes gyümölcsöt — hangzik a viftöellér válasza. — Mikor kezdtek telepíteni? — Hét évvel ezelőtt kezdtünk erőszakoskodni ... — Erőszakoskodni? — Ügy valahogy — mosolyog a középkorú férfi. — Akkoriban éppen elnökösködtem, amikor elhatároztuk, hogy kéne valamit csinálni ezzel a haszontalan heggyel. „Szőlőt, gyümölcsöt kell telepíteni" mőndták az előrelátók. „Kár minden fillérért, úgy sem iszunk mi abból bort soha" hangoskodtak a kishitűek. Végül a józanabbal gondolkodók kerekedtek felül, s Így nekiláttunk. — Milyen módszerrel telepítettek? — Tizenkét hektárt hagyományosan 140 cm-es sor- és tőtávolságban. Akkoriban ezen a vidéken nem igen akadt tanácsadó. — S mostanában? — Még a bratislavai Szőlészeti Kutatóállomásról is járnak hozzánk. Velünk beszélik meg a további telepítések sorsát. Éppen ezért ezt a 8 hektárt már középkordonosan, 200 cm sor- és 120 cm tötávolságra üittetük. A további 35 hektárt is hasonlóképpen tervezzük a szembenlévő még meredekebb hegyoldalon. De azt hiszem, ott teraszrendszerre is szükség lesz. — Milyen fajtákat telepítenek? — Mindenfélét. Azt hiszem nálunk legjobban a Leányka, Burgundi és az Olaszrizling vált be. — Van szőlőiskolájuk is? — Méghozzá nem is akármilyen. Ügyeskezű asszonyaink kitettek magukért és 74 %-os fogamzás! eredménnyel az elsők lettek az országban. — Mennyibe kerül egy hektár telepítése? — Ügy hatvanezer körül. — Hogyan oldják meg a tápanyagellátást? — Főleg műtrágyával. Szervessel rosszul állunk, nincs más kiút, mint a zöldtrágyázás. Erre már a múlt évben is gondoltunk, s mégis dinnyét ültettünk a sorközökbe. Igaz, az én megfigyelésem szerint nem igen ártott, és a vessz&k a beültetett részen ugyanannyit fejlődtek, mint másutt. — Gépekkel tudnak dolgozni ezen a meredek domboldalon? — Másképp nem igen győznénk a permetezést, kapálást. így is sok kárt okozott már a peronoszpóra és a lisztharmat. Különösen a magasabb részeken. ahol melegebb van, ott jelentős a kár. — Milyen gépeik vannak? — Van egy RSN—9-esünk, egy Holderunk, no meg a mi falunkban hírneves Zetor 23-as. — Hírneves? — Igen, mert amikor megvettük és kezdtük vele a hegyet mászatni, jónéhányszor felfordult. Még szerencse’, hogy vannak ügyes szakembereink és biztos talpat tettek a Zetor alá. — Nem értem. Pedig egyszerű a dolog, 30 emr'el megszélesítettük a lánctalpakat és így már nem billen fel. — Milyen hektárhozamokat érnek el errefelé? — Egyelőre még nem dicsekedhetünk. De azért a múlt évben 55-öt is szüreteltünk. És ami a lényeg, tavaly is 20 körül mozgott a cukorfok. Hetven hektárnyi terület drótkerítéssel van körülövezve a falu közelében. A nemrégiben még ritka zaboí termő földben szépen erősödnek a barack-, almafák és gazdag termést Ígér a szőlő is. Az emberi akarat, hozzáértés „kánaánt" teremt a homokban és egyben igazolja a régi mondát, hogy Mátyás király hajdanában tényleg kapálhatott szőlőt Gömörben. Tóth Dezső Az új telepítések már mind korszerűek.
