Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
Érdemes tudni a mezőgazdasági termékek minőségét megítélő ellenőrző szervekről M A mezőgazdasági termékek mi* nőségéról döntő ellenőrző szerv továbbá az állami felügyelet. Ennek jogkörébe a növénytermesztési termékek, főként a zöldségnövények minőségének megállapítása tartozik, ha a beadott^ termékek minőségére vonatkozóan. a „Zelenina“ nemzeti vállalat és a szövetkezet között ellentétek támadnak. A trnávkai, prievozi, petrzalkai szövetkezetek és a Rusovcei Állami Gazdaság mint a legnagyobb téli zellertermesztő üzemek 1964 telén ellentétbe kerültek a Zelenina nemzeti vállalattal. A zeller ugyanis minden tekintetben megfelelt a Csehszlovák Állami Szabványok által előírt I. osztályú Lajos bácsi Mintha csak ifjú lélek tüze lobogna benne. Mozgalmas napjait' egészséges nyugtalanság tölti ki. Most is a kézikaszások élén ha1* ladna, de a kötelesség az irodába szólította. Tisztségviselő. A munkaérdemrendes vícsapapáti szövetkezei csoportvezetője. Hat és fél évtizeddel ezelőtt Ludovít Chudy néven jegyez-* ték be az anyakönyvbe. Közlékeny. Nem kell harapófogóval kihúzni belőle a szót. — Ha az időjárás nem javul, a kézikaszáké lesz a döntő szó. — Jelenleg hány ember arat?] — Számuk naponta változik. Az első napon harminchatan vágtuk rendre a herés árpát. Aznap 14 hektár volt a teljesítmény. Másnap huszonhatan, harmadnap ennél jóval több ... — S mennyit szándékoznak kézikaszával learatni? — Hatvan hektárnyit terveztünk. Ám ha kijavul az idő, akkor a kombájnok vágják le az állóbját’. Mert a búzát a kombájnok aratják, amelyeket nyomon követ a szalmasajtoló gépek sora. Amikor a gabonatisztítás kerül szós ba: — Menne az is, csakhái eltörött á gabonatisztító tengelye. Amikor én aratógazda voltam — s itt' suttogóra hálkítja. szavát —, ha este valami eltörött, vagy a cséplőgépnek akadt ba-i ja, reggelre készen volt... Az elnök enyhén rosszalló pillantást vet Lajos bácsira. — Máris javítják. Három óra múlva kész lesz. A javító nem „fújhatja“ föl, idő kell hozzá ... Már az iroda udvarán beszélgetünk. A csoportvezetőtől az iránt kíváncsiskodom, milyen nehézségek adódnak, s hogyan küzdik le azokat. — Kézi kasza van-e? — konkretizálom. — Hát' az van bizony! Százhúsz darabot vásároltunk az aratást megelőzve. Egyet félre is tétettem belőle a raktárossal. — S meg is lehetné nézni? — Az elnöknél a kulcs. Mindjárt él-: kérem... Pár pillanaE, s a múltban „émbSrkínzó“-nak titulált fényes szerszámok közül a raktáros leemel néhányat. Rajta: Made in Austria. — Hát az enyém, amit félretettem?] — szólal meg Chudy bácsi. Furdallja, hova tűnt az általa kiválasztott kasza. _ — Már odaadták valakinek... — ugratják. Nem egykönnyen, de belenyugszik, s máris nagy szakértelemmel próbálgatja, melyiknek milyen a hangzása. A kasza hegyét odaüti a kezeügyében lévő vastömbhöz, s figyeli, melyik ércesebb, mert annak az acélja jobb, keményebb. Ha kikalapálja, mégfeni akkurátusán a kaszakővel, hát sokáig tart az éle. Alig fejezzük be a kasza-szemlét, traktoros pótkocsi robog az épület elé. A kormányosnak az irodában akad dolga. Lajos bácsi pedig a búzába markol: — Nézzék, ilyen a mostani búza. Nedvessége még a húsz százalékot is meghaladja. De mit tehetünk? Majd megszárítjuk. Az idei aratás ilyen: nehéz, küzdelmes, mint a való élet. És örömteljes is! Hiszen bő termés mutatkozik gabonából és kapásokból egyaránt. (nki) mutatóknak, csakhogy a levélrózsa alatt nagyobb üreg keletkezett, s ennek alapján osztályon kívülinek akarták átvenni. Ezzel a mezőgazdasági üzemek kb. 300 000 korona kárt szenvedtek volna. Az ellenőrző csoport segíteni akart a szövetkezeteknek — s ezért felkérte az állami felügyelő szolgálatot minőségi bizonylat kiállitására és segítségnyújtásra. Az említett ellenőrző szerv bizonylatot adott ki arról, hogy a zeller megfelel az I. és II. minőségi osztály követelményeinek, az üregtől eltekintve. Ugyanakkor az ellenőrző csoporttal közösen javaslatot nyújtott be a felvásárló vállalat területi igazgatóságára, hogy engedélyezzen kivételt a Csehszlovák Szabványok alól és engedélyezze a zeller I. minőségi osztályba való sorolását és javasolták a Csehszlovák Szabványok módosítását olyan értelemben, hogy ilyen esetekben ne kerülhessen sor a mezőgazdasági üzemek megkárosítására. Az állami felügyelő szolgálat megoldása helyes és a helyzetnek megfelelő volt. A valóságban azonban a kevés számú kerületi dolgozói miatt nem képes nagyobb tömegű vitás kérdések megoldására. A vágóbaromfi minőségét az állami felügyelő szolgálat vagy az állategészségügyi intézmény állapítja meg. Vitás esetekben a legkényesebb kérdést annak a Csehszlovák Szabványnak a meghatározása jelenti, amely szerint a felvásárlást megvalósítják. A szövetkezetek a vágóbaromfit általában élő állapotban adják el, amelyre külön Csehszlovák Minőségi Szabvány érvényes. Csak abban az esetben érvényesítheti a baromfi felvásárlásánál is a hús felvásárlására vonatkozó Csehszlovák Minőségi Szabványt, ha betegség fordul elő. Erről azonban kizárólag az állatorvos hozhat határozatot és engedélyezheti a vágóbaromfi eladását. A baromfifeldolgozó üzemékben szintén állatorvos működik, s ezért' feltételezhető, hogy a körzeti és az üzemi állatorvosok között összhang van. Sajnos, a gyakorlat ezt nem igazolja. Erről a tomásovi szövetkezet dolgozói is meggyőződhettek, amikor a körzeti és az üzemi állatorvos közötti ellentétek miatt az 1 kg súlyú kakasért 10 koronával kevesebbet kaptak, mint amennyi járt nekik. Ugyanakkor nem tartották be a kontroll vágásra vonatkozó többi előírásokat sem, amelyek szerint a kontroll vágásnál a szövetkezet képviselőinek jelenléte kötelező. Az is igaz, hogy a mezőgazdasági dolgozók is igyekeznek több esetben túljárni a felvásárlók eszén és pl. a vágóbaromfit és a sertést fölöslegesen túletetik. Ezzel azonban csakis saját magunknak ártanak, mivel a kontrolivágás felfedi a csalafintaságot. Tudatosítanunk kell, hogy ilyen esetekben az ellenőrző szervek nem szeghetik meg az előírásokat, rendeleteket és a Csehszlovák Minőségi Szabványokat és nem hozhatnak döntést a szövetkezet javára. Tehát ilyen esetekben, amikor az ellenőrző szervek csakis a mezőgazdasági üzemek rovására dönthetnek, fölösleges az ellenőrző szerv kihívása. Legtöbb esetben az ilyen eljárás a Csehszlovák Szabványok, előírások és a mezőgazdasági termékek eladására, valamint a mezőgazdasági szükségletek leszállítására vonatkozó előírások és rendeletek nem ismerésének következménye. Kétes esetekben azonnal a termelési igazgatóságok ellenőrző csoportjához kell fordulni, amely segítséget szervez és nyújt és jőtanáccsal szolgál a szövetkezeteknek. Lehetséges, hogy az ellenőrzőcsoportok és azok szakembereinek segítségével fölöslegessé válik, hogy az adás-vételi kapcsolatban lévő szervezetek között ellentétek merüljenek fel, amelyek megoldása megköveteli az illetékes ellenőrző szerv kihívását. Ugyanis az ellenőrző szervek túlságos és fölösleges terhelése azok munkájának megnehezítéséhez vezet és természetesen nem várhatunk tőlük ilyen esetekben tökéletes munkát sem. A mezőgazdasági üzemek úgy készülhetnek el a legjobban a termények előírásos értékesítésére, ha termékeiket megfelelően osztályozzák, megjelölik és csomagolják, hogy minden szempontból megfeleljenek a Csehszlovák Minőségi Szabványok követelményeinek. Ilyenkor az esetleges vitás kérdésekben a felvásárló szervek nyugodtan hívhatják az ellenőrzőszerveket a minőségi bizonylat kiállítására. Az ellenőrző szervek objektív döntő állami szervek, amelyek munkája a mezögrzdäÄsgi dolgozók segítségével állandóan javulni fog. Dr. Milan Gregora, kerületi döntőbíró, Michal Durdiak, a Bratislava-vidéki Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság ellenőrző csoportjának vezetője YAYAYAYAYAYAYAYAYAYAYAYAYAYAY üzemi étkezdék a szövetkezetekben A Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium a szövetkezetek üzemi étkezdéivel kapcsolatban utasításokat adott ki, amelyek közül a legfontosabbakat közöljük: 1. Az egységes földművesszövéíkezetek — az EFSZ-ek dolgozói felöli gondoskodással és a dolgozók szükségleteivel összhangban — üzemi étkezdéket' rendeznek be és tervszerűen bővítik befogadó képességüket, fejlesztik az általuk nyújtott szolgáltatásokat'. 2. Az' üzemi étkezdéi a szövetkezet taggyűlésének határozata alapján létesítik — a járási higiénikus és a mezőgazdasági termelési igazgatóság vélyeményezése után. 3. Az üzemi étkezdék vagy maguk állítják elő és adják ki az ételeket, vagy a közös konyhából szállítják. 4. A szövetkezet üzemi étkezdéje — á helyi lehetőségek és szükségletek szerint — frissítőket is árusíthat. 5. Az üzemi étkezde felszámolásakor, illetve üzemelésének lényeges megváltoztatásakor, ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy létesítéskor szükséges. Az üzemi étkezdében a szövetkezet tagjai, a tanoncok, a brigádmunkások, a szövetkezeti dolgozók családtagjai és a munkaképtelen, vagy szabadságon levő szövetkezeti tagok étkeznek. A szövetkezeti étkezdében az olyan más szervezetek dolgozói is étkezhetnek, akik saját étkezdével nem rendelkeznek, továbbá az iskolaköteles és tanulmányikat folytató diákok, akik számára iskolájukban vagy a legközelebbi környéken nem létesítettek diákétkezdét, továbbá a hivatalos úton levő dolgozók és funkcionáriusok, valamint az olyan nyugdíjasok, akik nem laknak agghajlékban és lakóhelyük közelében nincs a nyugdíjasok számára létesített közös konyha. A szövetkezeti dolgozók, ezek’ családtagjai; a tanoncok, a brigádosok, a szövetkezetben gyakorlatukat folytató diákok, a munkaképtelen és szabadságon lévő szövetkezeti tagok az étkezésért a következő összeget fizetik: 1. Egy főételért az I. árcsoporiban 3.90 koronát, 2. Egy főételért' a II. árcsoportban 4,70 koronát, 3. Egy főételért a III. árcsoportban 5.90 koronát. A többi étkező — az előbbi alapáron felül — még felárat fizet, éspedig aszerint', milyenek a szövetkezet étkezdéjének költségei. A szövetkezetek üzemi étkezdéiben diétás ételeket is főzhetnek. Az üzemi étkezdék áruszállítója a szövetkezet is lehet. Vonatkozik ez a burgonyára, zöldségre, gyümölcsre, a házi ölésből származó sertéshúsra stb. A szállítóktól való áruátvétel esetében igényt tarthatnak a kiskereskedelmi levonásra, amelyet az üzemi étkezdék személyi és tárgyi rezsijénak fedezésére használhatnak fel, (de élelmiszerek vásárlására nem!). Az egységes földmúvésszövéíkezetek üzemi étkezdéi az ételeket elsősorban előfizetéses alapon adják ki. Az előfizetés legrövidebb időszaka égy hét, a leghosszabb pedig egy hónap időtartam. Elkerülhetetlen esetekben egy nappal előbb vagy az étel kiadásának napján is előfizethető az étkezésre. Az ételeket az előre megváltott étkezési jegyek benyújtása ellenében adják ki. Az ételek kiadásának időpontját a szövetkezeti tagok munkaidejéhez alkalmazkodva állapítják meg. A szövetkezetek üzemi étkezdéiben 7 és 8 fokos sört is árusíthatnak. (A Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium Közlönyének 24/1965 sz. részlegéből.) -ÖMiéit volt kevés kajszibarack az idén? A napokban többen levélben vagy élőszóval érdeklődtek nálam aziránt, mi okozza a kajszibarack szakaszos termését és hogyan lehet ezen segíteni. Ügy gondolom, többet is foglalkoztat ez a kérdés, azért röviden vázolom az okokat és az ellene való harc lehetőségeit. Valóban az idén a kajszitermesztés övezeteinek nagy részében kevés volt a termés. Persze nem lehet ezt általánosítani, főleg nem ott, ahol szakszerűen, mai ismereteinket hasznosítva kezelik a termöfákat. A szakaszos termés azonban nemcsak a kajszibarack sajátossága. Találkozunk vele az almatermésüeknél, csonthéjasoknál, de valamennyi gyümölcsnemnél egyaránt. A közelmúltban az alma szakaszos termésének okaival egy hosszabb cikk keretén belül foglalkoztam, és az ott tárgyalt fiziológiai fejlődésből fakadó okok általánosíthatók valamennyi gyümölcsnemnél. Miben is mutatkozik ez a termelő számára egyáltalán nem kívánatos állapot? Rendszerint az egyes években gazdag, fát roskasztó a termés, míg az ezt követő termőidényben a virágzás ellenére is csekély a termés vagy egyáltalán nincs. Fő ok itt a termőegyensúly megbomlása. A fa szempontjából sem az egyik, sem a másik nem természetes és hasznos jelenség és az esetek többségében a tápanyagellátottság hiánya idézi elő. A gyümölcsfák — így a kajszi is — egyazon év folyamán a felvett és átalakított tápanyaggal ellátják a fejlődő gyümölcsöt, míg annak egy részét a következő év termő- és hajtórügyeinek kialakítására fordítják. Nagy termések esetén szinte nem marad tápanyag a rügyek kialakításához, a hajtásnövekedéshez, mindent a gyümölcsök használnak el. Pedig a fának saját életműködését is biztosítania kell. A levélzet növekedését, a gallyak erősödését és a következő év tavaszára a fa kizöldüléséhez szükséges szervesanyagokat a tenyészidő alatt tárolja a fa szöveteiben. A rügyek növekedésük folyamán differenciálódnak, ami annyit jelent, hogy létrejön szerkezeti felépítésük mind a hajtó-, mind a termőrügyeknek. Viszonylag a termőrügyek kialakításához, új hajtások növekedéséhez több nyersanyagra van szükség, azért nagytermésű évek idején a hajtások nem rakodnak be elég termőrüggyel, helyette az új hajtásokat biztosító hajtásrügyek mennyisége több. A következő év folyamán kevés a gyümölcs, de annál erősebb is sűrűbb a hajtásnövekedés. Ezek csak a második évben ígérnek nagyobb termést, ha a rossz időjárás és egyéb káros tényezők ebben nem gátolják. Ez így megy évről évre, ha a faegyed a szakaszos termésre tér át. A szakaszosság jelensége megviseli a fát, főleg a túlzott terméshozamok idején, azért a fa erre úgy reagál, hogy a következő év számára a pihenés, erőgyűjtés ideje lesz. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy a termőegyensúlyban nem lévő Iák hajlamosabbak a gutaütésre és a korai elöregedés jelei is mutatkoznak náluk. Azért akkor járunk el helyesen, ha a kajszifák termőegyensúlyi állapotát elősegítjük. A háztáji termesztésnél itt számításba jöhet a gyümölcs ritkítása június végén a természetes hullást követő időszakban. így a fa könnyebben kineveli termését és a következő év termőrügyeinek kialakításához több táplálékot nyújthat. Természetesen ezzel az eljárással jobb a gyümölcs minősége is, aminek a termeiő és fogyasztó egyaránt Örül. Ezt az eljárást a nagyüzemi termesztésnél nem alkalmazhatjuk. Újabban vegyszeres permetezéssel csökkentik a termékenyülési százalékot a tavaszi virágzás idején. A főhangsúly azonban a talajerőgazdálkodás helyességén van. Nem szabad megfeledkeznünk a gyümölcsösök rendszeres trágyázásáról sem. Az alkalmazott trágyázási eljárások nagyon előnyösen befolyásolják a termöegyensúly helyes kialakulását. Éppen a csökkentett termésű évek őszén (az idén is) van szükség nagyobb mennyiségű szervestrágya beszántására, hogy a következő év termésbősége idején legyen elég tápanyag a gyümölcs felnevelésére, az elkövetkezendő év termőrügyeinek kialakításához is egyaránt. Ezt még tavasszal műtrágyák adagolásával kiegészíthetjük. Természetesen érezhetően befolyásolják a termés alakulását az időjárás viszontagságai is. Esős, hűvös idő gátolja a virágok megtermékenyítését, erős szelek vagy korai nagy melegek előidézhetik a szokottnál nagyobb gyümölcshullást. Ezek és más tényezők kihatottak az idei kajszitermésünk mennyiségére, de a fő okok mégis a termöegyensúly megbomlására vezethetők vissza. JUHÁSZ ÁRPÁD Olaszországban ezt a CIGNO típusú olajhidraulikus működésű gépet használják gyümölcsják metszésére és gyümölcsszedésre. A dolgozó a pedálok váltakozó lenyomásával állítja be az állvány kívánt magassági helyzetét és a gép elfordulását. Fordítsunk nagyobb gondot szilvatermésíínkre Az eddigi mulasztások szükségessé teszik a 6zilva értékesítési és felhasználási módjainak felülvizsgálatát. De nemcsak a termesztés, hanem a megtermelt gyümölcsmennyiség értékesítése is szervezetlen. Megengedhetetlen, hogy e gazdasági és népélelmezési szempontból fontos terményünk felhasználatlanul maradjon. A mind eredményesebben gazdálkodó szövetkezetek ma már megoldhatják ezzel kapcsolatos feladataikat. Minden szakembernek meg kell értenie, hogy a termesztés és értékesítés nem különálló tevékenység. A helyszíni termőhelyi feldolgozás nagy előnyöket rejt magában. Ez alkalommal néhány meglévő adottság jövedelmező kihasználására szeretném felhívni a figyelmet. Az adatokat egy általános típusú, a gyakorlatban bevált aszalóberendezés működésének tapasztalatai alapján nyújtom. Az itt ismerteteti eredményeket mindenhol, saját erőből berendezett 44 + 2 pótcserényes aszaló kapacitása adhatja. A szükséges hőmennyiséget hulladékfa, rőzse, venyige, vagy olajfűtés szolgáltathatja. Becslések szerint, a faanyag értékét is figyelembe véve, a kettő között lényeges árkülönbség nincs. A cserényekre egyenként 35 kg szilvát teríthetünk, összesen tehát 1540 kg-ot helyezhetünk el az aszalóban. 20—22 órai aszalás után 500 kg aszalt szilva a hozadék. Meg kell jegyezni, hogy csak olyan osziályozású szilva aszalható, amelyből 50— 55 szem van egy kilóban. Az előkészítő munkálatokat — az osztályozást', cserényekre terítést — és az aszalás közbeni kezelést két dolgozó végzi. A fatüzelésű aszaló 20 órás üzemelésben 600 kg fát, az olajtüzelésű eme idő alatt 200 kg olajat fogyaszt. Az aszalókban elhelyezett napi 1540 kg szilva 20 napos idényben aszalóként 30 800 kg nyers gyümölcs feldolgozását és 10 000 kg-on felüli aszalt szilva előállítását jelenti. A létesítmény nemcsak a szilvaaszalási idényben üzemeltethető, hanem más gyümölcsök aszalására, zöldségszárításra és egyéb vízlevonási műveletekre is felhasználható. Minden gyümölcsaszalónak nélkülözhetetlen melléküzemága a lekvárfőzés. A szilva egyszerű besűrítéssel, cukor hozzáadása nélkül is eltartható, közfogyasztásra alkalmas, tápláló, olcsó, közkedvelt terméket, szilvalekvárt ad. A szilvatermés okszerű értékesítése megfontolt előkészítést, és megfelelő berendezettséget követel, s ha figyelembe vesszük, hogy e tevékenységhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek, nem hanyagolható el, de kötelező feladat. Dr. Szabó Béla SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. augusztus 14.
