Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
A tartósítás nyersanyagai Az eredményes tartósítás egyik fontos feltétele a jó minőségű nyersanyag. Ezt megfelelő technológiai műveletekkel olyan késztermékké igyekszünk feldolgozni, hogy az minél jobban megközelítse a friss áru kedvező tulajdonságait. 4 feldolgozáskor ismernünk kell a nyersanyag minőségét meghatározó, regfőbb tényezőket. Ezek: a fajtaazonosság, a kellő fejlettség, illetve az érettség, a romlatlanság, sérülésmentesség és szennyezettség. Érettségi fok Romlatlanság A növényi nyersanyagot általában érett, illetve a feldolgozás céljának megfelelően érett állapotban kell szedni, hogy a készítmények érzékszervi tulajdonságai a legmegfelelőbbek, tápanyag-tartalmuk a legnagyobb legyen. A termesztés és a feldolgozás helye azonban gyakran távol esik egymástól és a teljesen érett termény a szállítás alatt mennyiségi és minőségi változásokat szenved. Ilyen esetekben célszerűbb a nyersanyagot nem teljesen érett állapotban szedni. A nem egészen érett termény leszedése csak egyes féleségeknél, hosszabb szállítás és olyan körülmények (pl. nagy meleg, vasúti szállítás) esetében engedhető meg, amikor az érett termény szállításából származó kár nagyobb lenne a kényszerérés okozta veszteségeknél. Ugyancsak nem teljesen érett nyersanyag szükséges akkor is, ha annak egyes tulajdonságai a tartósító eljárás következtében kevésbé változnak meg, vagy a feldolgozása kevesebb Tisztaság A nyersanyag felületére tapadt port földet és egyéb szennyeződést lehetőleg még a szedéskor el kell távolítani A szállításra vagy tárolásra várló tér ményt mosni nem szabad, mert így gyorsabban romlik. A termény tisztasága minden esetben fontos, mert ht szennyezett, a szállítás folyamán gvak rabban kap szag- és ízváltozásokat és a mikroorganizmusoktól való fertőzés veszélye nagyobb. Különösen ott kell ügyelni a termény tisztaságára, aho: azt külső héjával együtt dolgozzák fel, és ahol az alaposabb mosás kilú gozódással. tehát zamat- és tápanyagveszteséggel jár (ilyen a szamóca, málna). A növényi nyersanyagok felsorolt tulajdonságai együttes követelmények. A mezőgazdasági termelés természete folytán elkerülhetetlen viszont, hogy az említett hibák némelyike kisebbnagyobb mértékben fel ne lépjen. A hibák fajtáitól és mértékétől függően a felhasználandó nyersanyagot minőség szerint osztályozni kell és mindig az előállítandó késztermék szempontjából legmegfelelőbbet helyes feldolgozni. Erdélyi Lajosné Sérülésmentesség A növényi nyersanyagok romlásának veszélye akor a legkisebb, ha épen és egészségesen kerülnek ki a termelők kezéből és ezt az állapotukat a feldolgozásig meg is tartják. Épnek nevezzük az eredeti alakját megtartott és sértetlen felületű terményt. A kévés takarmánya volt, az einok ei^ határozta, hogy segít, vagyis „átpaszszoija“ nekik a szövetkezetre jutó melaszmennyiséget. A szövetkezetnek ugyanis egyáltalán nem volt rá szüksége. Megállapodásuk szerint a Nyitrai Cukorgyárból a gazdaság saját szállítóeszközeivel viszi el a melaszt. Érdekes, hogy az ár szóba sem került köztük. Az igazgató visszatérte után a 45,5 mázsa melaszt mindjárt el is szállították a cukorgyárból. Pár nap múlva azonban nagy és kellemetlen meglepetés érte az igazgatót és az ökonó-: must. Egy elszámolást, faktúrát kaptak, melyben a cermany-i szövetkezet 19 400 koronát (tehát mázsánként 400 koronát) számolt el a melaszért, — amélyért ugyanakkor ők egy fillért sem fizettek a cukorgyárnak. Az állami gazdaság dolgozói, abban a hiszemben, hogy tévedésről van szó — és ki nem hitte volna azt? — reklamálták a dolgot a szövetkezetnél. A válasz azonban meggyőzte őket, hogy nem tévedésről van szó. Ezután újabb levelek, figyelmeztetések váltották egymást, de eredménytelenül és így az egész ügy — gazdasági per formájában — a Bratislavai Kerületi Állami Döntőbíróság elé került. Az állami döntőbíró az ügyet egyenesen a Topol'cany-i Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság elé vitte, mivel a nevezett szövetkezet ebben a járásban működik. A tárgyaláson a szövetkezet elnöke semmilyen körülmények közt nem akarta elismerni, hogy a melasz árának íaktúrázása helytelen volt és ellentétben áll az árjegyzékben meghatározott árral, valamint a gazdasági törvényekkel és Csehszlovákia gazdaságpolitikájával is. Azt állította, hogy ebben az esetben az eladott melasz a szövetkezet termékfölöslegét képezte, melyet a szövetkezet tetszés szerinti áron (!) eladhat. Megemlítette, hogy más állami gazdaságoknak is adtak már így el melaszt, de reklamáció nélkül. Az állami döntőbíró azonban más nézeten volt és kötelezte a szövetkezetét az általa számlázott pénzmenynyiség és a Földművelésügyi Minisztérium árjegyzékében megállapított ár közti különbözet visszatérítésére az állami gazdaságnak. Végül figyelmeztette a termelési igazgatóságot, valamint a statisztikai és a népi ellenőrző bizottságot, hogy a jövőben a hasonló esetek előfordulását gátolja meg. A fontiekből kitűnik, hogy vannak példák — hisszük, hogy csak szórványosan —, amikor nem a felvásárló szerv, hanem a szövetkezet károsítja meg partnerét. Ezért nem árt figyelni azt sem, hogy a „másik oldalon" hogyan tartják be a jogszabályokat. Juraj Szemző, kerületi állami döntőbíró Százezer koronával többet - zöldségfélékből Az érem másik oldala n8’v?ny épségéi vMzélyézüiő iériyS-zőket két csoportra oszthatjuk: az elsőbe tartoznak a termesztés alatt, a még le nem szedett élő növényen keletkezett kártételek. Ilyenek az elemi csapások, a jégverés, hosszabb esőzést stb., melyek a növény külső felületén gyakran hegesen, foltokban gyógyuló sebeket okoznak, és a héj repedései fertőzések okai lehetnek. Kártételeket okozhatnak még a rovarok és egyes magasabbrendű állatok is. A sérüléseken a termény gyorsabb romlását okozhatják. A második csoportba oszthatjuk a termény leszedése, begyűjtése és tárolása alkalmával támadt hibákat, a szállításkor tapasztalható rázást, továbbá a tárolás alatt egymásra helyezett növények nyomása folytán keletkezett elváltozásokat. Az említett okok következtében a termények _ alakjukat veszíthetik, héjuk megreped, horzsolódik, levük elfolyik, továbbá a felületi rétegen keletkezett sérülés szabad utat nyújt a káros mikroorganizmusok számára. Konzervkészités céljára a nyers termények frissnek, vagy legalább megfelelően tároknak kell lennie, mert csak így őrizhetők meg annak jellegzetes tulajdonságai a késztermékben. Friss, illetve megfelelően tárolt az a nyersanyag, amelynek a földtől vagy az anyanövénytöl való elválasztása után a feldolgozásig sem összetétele, sem súlya, sem érzékszervi tulajdonságai nem változnak. Ilyen változás — a növény fajtájától, a tárolás (szállítás) körülményeitől függően — igen különböző idő alatt és mértékben következhet be. * * Fajtaazonosság Az olyan terményt tekintünk fajtaazonosnak, amelynek minden egyede, vagy az egyedek túlnyomó része öszszes növénytani, valamint érzékszervi tulajdonságaiban és kémiai összetételben csekély ingadozással azonos. A feldolgozás folyamán a tartósítandó terményt azonos hatásoknak teszik ki, Az azonos hatások azonban csak akkor adnak egységes, jó minőségű terméket, ha a nyersanyag tulajdonsága is egyformák, különben a végtermé) egyenetlen lesz, legfeljebb egyes ré szei kifogástalan minőségűek. Ha pél dául különböző idő alatt fövő zöldbor sót összekeverve együtt blansíroznal (főznek el), egyes borsószemek szét főnek, mások kemények maradnak, é: csak egy részük válik megfelelően puha, rugalmas állományúvá. veszteséggel jár, mint a teljesen érett terményé. A legtöbb teljesen érett gyümölcs pl. befőtt készítésekor túlságosan megpuhul, foszlányossá válik, esetleg szétfő. Teljesen érett gyümölcs felhasználása tehát nem kívánatos, annak ellenére, hogy ilyen esetben a megfelelő állomány érdekében a késztermék ízének és tápértékének rovására teszünk engedményt. Egy-két tartósított gyümölcs-készítményhez azért használunk éretlen anyagot, mert csak így számíthatunk a készítmény jellegzetes érzékszervi tulajdonságaira. Jó minőségű cukrozott mandula és dió például csak éretlen gyümölcsből állítható elő. Egyes terményeket (pl. zöldborsót', zöldbabot) nem kifejlett, érett, hanem úgynevezett konzerv-zsenge állapotban dolgoznak fel. Egyeseknél az érés előrehaladásával az oldhatatlan szénhidrátok mennyisége nagyobb mértékben a cellulózé irányában tolódik el (ilyen a vajbab, karalábé, spárga), másoknak a keményítötartalma túlságosan megnövekszik, s ez a késztermék minősége szempontjából nem kívánatos. Végül egyes készítmények előállításához nyers gyümölcsöt is használunk, mert a benne (pl. a köszmétében, birsben) levő jóval nagyobb mennyiségű kötőanyagot (pektint) az egyes készítményeknél megkívánt, szilárdabb állomány nyerése érdekében kívánjuk értékesíteni. >. a azaoaa roiümuves nasaojam — i- de más folyóiratokban is — gyakran jelennek meg az EFSZ-ek megkárosí. tásával foglalkozó cikkek. Főleg a felk vásárló szervek részéről éri, tudatos. san, vagy pedig hanyagságból, sérelem b a szövetkezeteket. Számos esetben ; bebizonyosodott, hogy az ilyen irányú )1 panaszok megalapozottak és a felvásárló üzem eljárása a mezőgazdasági termékek felvásárlása során néha jea lentős mértékben megkárosította a szövetkezetét. Éppen ez az egészségid télén „kereskedelmi szellem“ tette szükségessé a járási mezőgazdasági j_ termelési bizottságok mellett az ellenőrző bizottságok megalakítását. A bizottság tevékenysége — mint azt már sokszor megállapították — igen - hasznos, úgyhogy a gyakorlatban t egyre ritkábban találkozunk hasonló panaszokkal. '• Hasznos lenne azonban, ha a nyü' gat szlovákiai kerületben ezek az ely lenörzö bizottságok — de más kerülel" tek bizottságai is és nem utolsó sora ban a járási statisztikai és népi ellen£' őrző bizottságok — figyelmet fordítas nának arra, hogy egyes szövetkezetek milyen módszereket alkalmaznak a j takarmánymelasz eladásánál. Mit és 5 hogyan cselekedett például a cerma. ny-i szövetkezet (topol'canyi járás), miképpen sikerült emelnie a munka*" egység értékét? Igen egyszerűen, csak ä’ éppen a csehszlovák gazdaságpolitika és a jogszabályok szerint nagyon t helytelen módon. " A 122/64 Zb. törvénycikkely 23. §-a e szerint a mezőgazdasági üzemek — y tehát az EFSZ-ek is — a kitermelt .' cukorrépa után igényt támaszthatnak a cukorgyárral szemben, — mellyel 1 a cukorrépa feldolgozására szerződést kötöttek, — a feldolgozás után vissza- I maradt melaszra. A visszakapott measzmennyiség minden mázsa, szennye. zödésektől megtisztított cukorrépa után 0,5 kg, más szóval a cukorrépa ' súlyának 0,5 százaléka. Ezt minden 1 mezőgazdasági üzem ingyen kapja. A cukorgyár csak abban az esetben kérhet pénzt a melaszért, ha a termesztő a feldolgozásra gyárba szállított cukorrépát takarmányozási célokra vetette. Ebben az esetben a Földművelésügyi Minisztérium árjegyzéke szerinti áron 32 százalék melaszra tarthat igényt. (Az 1964-ben kiadott jegyzék 31. pontja szerint a melasz mázsájáért 55 korona jár.) A termesztő a neki járó melaszmennyiséget a következő év március 31-ig köteles átvenni a cukorgyártól, ugyanúgy mint az a szövetkezet, amelynek a takarmányozásra termesztett cukorrépa után jár melasz. Ellenkező esetben elveszti jogát a melasz átvételére. A cukorgyár aztán melaszfeleslegét eladhatja az Élelmiszerügyi Minisztérium által meghatározott üzemeknek, például a szeszfőzdéknek feldolgozásra. Ennyit mond a jogszabály. A cermany-i szövetkezetesck azonban nemcsak jó mezőgazdászok, hanem élénk „kereskedői szellemmel“ is rendelkeznek. Már évek óta szoros együttműködést tartanak fenn a Slavkov-i Állami Gazdasággal. Az említett gazdaság igazgatója 1964 februárjában néhány munkatársával látogatóba érkezett a szövetkezetbe. A szövetkezetesek, nevezetesen az elnök megegye- 1 zett velük a további együttműködés- - ben, konkréten: mivel az állami gaz- j daságnak a szarvasmarhák részére , Arató nyugdíjasok Az Alsószecséi Egységes Földműves Szövetkezetnek sok gondot okozott a rendkívüli időjárás, főleg most, az aratás idején. A gabona szinte egyik napról a másikra beérett és aratásra várt. A talaj azonban annyira átázott’, hogy hetekig kellene várni, míg a kombájn vagy a rendrakó rámehetné. Henzsel Mihály, a szövetkezet elnöké arra a következtetésre jutott, hogy várakozásra idő nincs, s a jó idő beálltával haladéktalanul hozzá kell látni az aratáshoz, ha másként nem megy, akkor kézi érővel. Ezért felhívással fordult1 a szövetkezeti tagokhoz, és persze a nemtagokhoz is, hogy fogjanak kaszát és mentsék a menthetőt. A felhívás megértésre talált. Másnap az elnök vezetésével 80 kaszás látott munkához, s már az első nap 40 hektár árpát learattak. A kaszások között ott voltak a nyugdíjasok is, akik 14-tagú arató-csoportot alakítottak és egy nap alatt 10 hektár árpát learattak. Közülük többen már a hetvenedik életévüket is túllépték és a legöregebb kaszás Síposs András 77 éves nyugdíjas volt, aki magas kora ellenére még mindig felveheti a versenyt a fiatalokkal, mert olyan rendet vágott, amilyen egy javakorabeli fiatalembernek is becsületére válna. így hálálták meg az alsószécsei nyugdíjasok szocialista társadalmunknak az üregek iránt tanúsított messzemenő jondcskdását és megbecsülését. Kúcs Gyula (Alsószecse) pen a Kévés napieny miau. Minuameilett bízunk abban, hogy augusztus időjárása jobb lesz az előző hónapokénál, s a tervünket így sikerül teljesítenünk. No meg a hírnév is kötelez! — Mit adtak eddig a közellátásnak? — Kora tavasztól szállítottuk a retket, hagymát, salátát, a karfiolt, kelt. A nyári hónapokban pedig káposztát, uborkát, sárgarépát és petrezselymet adtunk el. Már biztatóan érik a paradicsom és a paprika is. Eddigi bevételünk meghaladja a félmillió koronát. További beszélgetésünk során megtudjuk azt is, hogy 65 vagon zöldségre szerződött a viski „Vörös Lobogó" az Ipolysági Zöldségfelvásárló Üzemmel. Az áru részét Ipolyságra szállítják, a másik részét pedig Selmecbáayára, Besztercebányára, Zólyomba, Korponára, Újbányára, Púchovra és még számos helyre. Külön említést érdemel: tavaly a viskiek az I. helyet érték el a fűszerpaprika termesztésében, amiért 5000 korona jutalmat kaptak. A kertészeti csoport tagjai ezért háromnapos pős:yéni társasutazáson vehettek részt szorgos munkájuk elismeréseként. Nyustyin Ferenc, Ipolyszakálas Eredménydús az ipolyviskiék zöldségtermesztésének múltja. Az eddigi sikereik hírnevüket csak öregbítik. A rendkívüli időjárás elég nagy feladat elé állítja a kertészeti csoport 40 nődolgozóját. A szocialista munkabrigád büszke címet viselő csoport vezetője Nyustyin József, aki mindig szívesen elbeszélget a kertészet ügyes-bajos dolgairól. — Hány hektáron termesztenek zöldségféléket? — Összesen 35 hektáron kertészkedünk, ebből 15 hektár paprika (5 ha fűszerpaprika), 5 ha paradicsom, 5 ha uborka, 2 ha zeller és 6 hektár egyéb zöldségféle. — Milyen összeget tesz ki a csoport értékesítési terve? — Erre az évre 1324 000 korona bevételt terveztünk, ezenkívül kötelezettséget vállaltunk, hogy 100 000 koronával túlteljesítjük az említett tervet. — Vajon teljesül e a terv a szeszélyes időjárás következtében? — Most az egyszer az öntözéssel nincs bajunk, mert csaknem naponta megerednek az ég csatornái. Zöldségféléink azonban lassan fejlődnek, ép-A Csehszlovákiai Rokkantak Szövetségének somorjai csoportja Kelemen Terézia titkárnő vezetésével 30 árnyi területről 150 kiló kamillát gyűjt — 9000 korona értékben. B. Dusek felvétele Emelték a ayóevnövénvek felvásárlási árát Népgazdaságunk egyéb ágazatihoz hasonlóan a gyógynövénytermést is jelentős károsodás érte az idei áradások folytán. A természet elemeinek azonban nem lehet gátat vetni. Az élet sem topog egy helyben. Ami tegnap még vigasztalan árterület volt, holnap új termőfölddé válik. Fokozatosan elfolyik az áradat, elszikkad a talajvíz. S nemsokára felszáradnak a könnyek is a barázdás orcákon. Ellátogattunk a gyógynövényfelvásárló vállalat bratislavai kirendeltségéhez, ahol Malecek igazgató elvtárs a következőkben tájékoztatott bennüket az árvízkárok folytán keletkezett helyzetről: — A szennyes áradat, sajnos, főleg azokon a délszlovákiai vidékeken pusztított, ahonnan legszorgalmasabb szállítóink kikerülnek. Érzékeny károsodás érte továbbá a szakszerű gyógynövénytermesztéssel is foglalkozó szövetkezeteket, nevezetesen a perbetei, madari, bátorkeszi és fiíssi EFSZ-t a komáromi járásban, a kőhídgyarmati, moyzesovói, hűli szövetkezetei az érsekújvári járásban, valamint a csilizradványi, nagylégi, albári EFSZ-t Dunaszerdahely körzetében, nem kevésbé a peredi, jókai, rétéi és kismácsédi szövetkezetét a galántai járásban. A tavaszi gyógynövénykárok felbecsülése folyamatban van vállalatunknál, de még nem sikerült teljes áttekintést nyernünk. • Milyen gyógynövények begyűjtése jön számításba a nyár második felében és ősszel? — tudakoltuk. — Röviden felsorolom: a fekete áfonya, a nagy vagy kétlaki csalán, a málna, a csattanó maszlag, a nadragulya és a lándzsás útifű levele, a fehér árvacsalán, a közönséges cickafark, a réti here, a kamilla, a kerti körömvirág, a csarab seprővirág, a homoki szalmagyopár, a mezei szarkaláb, a SZABAD FÖLDMŰVES 1965. augusztus 14. r százszorszép virágzata, a nagy bojtorján, a gyermekláncfű, a tövises iglice, a fekete nadálytő, a tarackbúza és a vérontófű gyökérzete, az északi kakukfű, a madárkeserűfű, az orvosi pemetefű, a libapimpó, a kopasz porcika, az orvosi somkóró, az orvosi szemvidító, a szurokfű, az orvosi tisztesfű, a fehér üröm és a mezei zsurló szára, a csipkerózsa termése, valamint az izlandi és a tölgyfazuzmó telepe. • Milyen intézkedéseket foganatosítottak a gyógynövénygyűjtők munkalendületének és anyagi érdekeltségének serkentésére? — A magánszemélyek, tehát főlég a nagy- és kisdiákok, a nyugdíjasok és rokkantak érdeklődésének felkeltése céljából idei hatállyal vagy huszonöt növényfajta felvásárlási árát 20—40 százalékkal emeltük. Ugyanakkor nem megvetendő összegű készpénz-prémiumokat tűztünk ki egyes gyógynövények betakarítására a CSISZ, illetve pionír-szervezetek, a Csehszlovák Vöröskereszt, a rokkantegyesületek, s egyéb társadalmi tömegszervezetek számára. Számos előnyben részesülnek azok a gyűjtők, akikkel vállalatunk bizonyos növényfajtákra vonatkozólag előzetes szállítási szerződést köt. De ettől függetlenül is kérje ki minden érdeklődő szlovák vagy magyar nyelvű árjegyzékünket a szükséges útbaigazítással, mielőtt hozzáfogna a gyógynövénygyűjtéshez, írjanak tehát — akár magyarul is — a következő címre: Liecivé rastliny, nár. podnik, Bratislava, Hviezdoslavovo nám. c. 11. Tájékoztatása végén Malecek igazgató elvtárs ismételten rámutatott a gyógynövénygyűjtés népgazdasági jelentőségére, tanulságosan oktató jellegére, emberbaráti távlataira és nem megvetendő kereseti lehetőségeire. Aki teheti, kapcsolódjon be a nemes mozgalomba, szocialista társadalmunknak hasznot hajt vele, hozzájárul embertársai egészségének, életének megmentéséhez. magának pedig tisztességes keresetet biztosít. K. E.
