Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
Augusztusi teendők Noha, éppen nyár közepén tar- zet öntünk. Az üveg száját vászontünk, a rendben lévő családok már nal vagy finom műanyag szitával kiűzik a heréket. Csak azok a csa- befedjük és gumival odaszorítjuk, ládok tűrik még a heréket, ame- Célszerű, ha az üveg befér a mézlyekben a fiatal anya párzás előtt kamrába; hogy ott elhelyezhessük van (kirajzott családok, rajok, megfelelő mennyiségű keretet elcsendes anyaváltás), valamint ame- távolítunk. Amint az üveget vályek csendes anyaváltásra készül- szonnal vagy szitával lezártuk, nek. megforgatjuk nagyobb edény fe-Az anyák már a múlt hónap vége lett, hogy az üveg aljára odatapadt felé csökkentették a petelerakást, cukor elváljék. Ezután az üveget A módjával kínálkozó nektárt igye- fordítottan a költőtér kereteire hekeznek a fészekbe, vagy ahhoz mi- Iyezzük. Hogy a méhek ne szívhasnél közelebb eső helyre elraktároz- sák az édes oldatot az üveg szájáni. nak egész felületén, (ez nem ser-Ebből már arra következtethe- kentés, hanem etetés lenne), az tünk, hogy a családok a télre ké- üveg száját műanyaglemezzel leszülődnek. A méhészkedés gazda- szűkítjük, amelybe 4—S cm átméságosságának szemszögéből az au- rőjű kört vágunk. A víz lefelé hatol gusztus a legfontosabb hónap. A s oldja a cukrot, a méhek pedig az méhész most rakja le a jövőévi oldatot felszívják. így lassan, de siker alapját. Ezen a téren sajnos állandóan (éjjel is) jut édes oldat I a méhészeknek a legnagyobb része minden méhnek, ami serkentőleg még ma is sok mulasztást követ el. hat a családra. Ezért rámutatunk a legfontosabb Augusztus végén leszűkítjük a tényezőkre. költőteret, annyi keretre, amennyit Tartsuk szem élőt, hogy tél utol- a méhek sűrűn fedni képesek s naján és kora tavasszal csak az au- gyobb adagokban nyújtunk a csagusztus végén, valamint szeptem- ládoknak cukoroldatot, 3: 2 arányber elején kikelt méhek lesznek ban (3 kg cukorra 2 liter víz). Ez képesek a fiasítás etetésére. Ezek esetben nem alkalmazunk szűkítőt közül is csak azok, amelyeknek ki- az üveg száján, hogy a méhek mikelésük után módjuk volt bővebb nél nagyobb területen hozzájutfehérje és vitamindús anyagok hassanak az oldathoz. (virágpor) fogyasztására. Ez által Fontos, hogy így a téli készletek testükben fehérje és némi zsír- pótlását szeptember elején befeszerű tartalék képződik és a tél jezzük, hogy mielőtt a téli méhek vége felé s kora tavasszal, amikor legnagyobb része kikel, az oldat nincs még virágporhordás, ered- már a még meglévő nyári méhek ményesen etethetik az egyre job- által besűrítve, elraktározva s beban terjedő fiasítást. A képződ- födve legyen. így sok fiatal méhhel mény a méh garatmirigyeinek köz- megy a család a télbe. A fiatal méreműködésével jön létre, s az ál- hek nem merítik ki erejüket, mert cák etetésére egyenesen nélkülöz- a téli készletek már raktározva heteden. Ezt a váladékot pempő vannak, nem etetnek további fiasínéven ismerjük. tásokat stb. A nagy adagokban au-A méhész érdeke, hogy augusz- gusztus végén, szeptember elején tusban minél több jól táplált fiasí- nyújtott cukorszörp elfoglalta a tása legyen. S a kikelt méheket szűkített költőtérben meghagyott ebben az évben ne terhelje további lépek majd minden üres sejtjét, fiasítások etetésével, sem pedig a Az így telelőbe menő családok családoknak adott cukorszörp fel- egészséges állapotban áttelelhetdolgozásával (téli készletek elrak- nek. Tavasszal szépen íejlődhettározása céljából). nek. Ott, ahol ebben a hónapban a tér- Téli készletre juttasunk minden mészet nem nyújt nektárt, célsze- meghagyott lépre 1,5 kg-ot (10 dm2 rű a családok serkentése a fiasítás felületű lépre, nagyobb felületűre szaporítására. Serkenthetünk cu- megfelelően többet), korszörp feldolgozásával (téli A serkentésre s a téli készletek I készletek elraktározása céljából), biztosításának céljából a leírt mó- Ott, ahol ebben a hónapban a dón való cukorszörp beadás vitattermészet nem nyújt nektárt, cél- hatatlanul előnyös. Nem ingerli a szerű a családok serkentése a fia- méheket rablásra. Nap közben is sítás szaporítására. Serkenthetünk bátran etethetünk. Ez különösen | cukorszörppel, 1:1 (1 kg cukor ott fontos, ahol a méhészek nagy- 1 liter vízben feloldva) arányban, számú családot kell kezelnie (ál- Továbbá a következő módon: 3—4 Iami gazdaság, EFSZ stb.),valamint literes alacsony üvegbe (befőttes, ott, ahol a méhész lakhelyétől nagy uborkás) egy két kilogramm cuk- távolságban tartja családait. rőt szórunk s arra ugyanannyi vi- SVANCER LAJOS Kérdésekre válaszolunk ki téríti meg a kárt? KÉRDÉS: Mielőtt körzetünkben megkezdték volna a szúnyogok elleni védekezést, a helyi nemzeti bizottság felhívta a méhészeket, hogy zárják be méheiket. Erre egyik este bezártuk a kaptárakat — vizet is adtunk be — de amikor másnap nagyon melegre fordult az idő, úgyszólván a családok fele megfulladt. Ki téríti meg a kárt? (M. P.) FELELET: A melleknek lezárás következtében történő megfulladásáért nem jár kártérítés. Ezt a tételt nem foglalja magában a biztosítási szerződés. Mint méhésznek, önnek tudnia kellett volna, hogy ha nem rendelkezik a lezárásra megfelelő alul szellőztethető (különlegesített) kaptárokkal, úgy a lezárás több mint veszélyes. Csakis az arra alkalmas kaptárban válik lehetővé a méhelf egy-két napos lezárása. A csehszlovák méhészszövetség szlovákiai választmánya a napi sajtó és a rádió útján figyelmesztette a méhészeket, hogy méheiket be ne zárják, mert fennáll a megfulladás veszélye. A nemzeti bizottság persze hibát követett el, amikor a méhek bezárására ösztönözte a méhészeket. Helyesebb lett volna, ha a HNB biztonsági intézkedések tételére figyelmeztette volna a méhészeket, nehogy a méhek elhulljanak porozás közben. Viszont magától érthetődő, hogy a nemzeti bizottság a felhívást jóhiszeműleg tette s a károkért semmi esetre sem okolható. Végtére is a méhésznek tudnia kell, hogy mit lehet és mit nem. Ezért a kár egyedül önt terheli. MIKOR ÉRETT A MÉZ? KÉRDÉS: Az ezévi hordás átlagon aluli volt, ezért a méhek a mézes kereteket csak félig töltöték mézzel, s nem födték be azokat. Hogyan állapítsam meg, hogy a méz pergetésre érett, ha a keretek fedetlenek? (Z. S.) FELELET: Valóban igaz, hogy idén a méztérben kevés olyan keretet találhattunk, amelyet a méhek befödtek volna, s nem várhattunk a későbbi befödésre sem. Ha pergetni kíván ilyen mézet, ezt megelőzően végezzen próbát, mégpedig úgy, hogy emeljen ki egy mézes keretet, s a méztér felett kézzel üssön a keretlécre, s ha a méz a sejtekből nem fröccsen ki, akor érettnek tekinthető. A tapasztalt méhész az akáchordás utáni héten — ha nincs kilátás további hordásra — kipergeti a mézet, mert jól tudja, hogy egy hét elegendő volt arra, hogy a méhek a mézből eltávolítsák a fölösleges vizet s az már pergetésre érett. Ha azonban ön olyan mézet pergetne, amelynek víztartalma meghaladja a 20 százalékot, az ilyen méz megsavanyodnék. Ezért legyen óvatos s csak valóban kifogástalanul érett méz pergetésére határozza el magát. A hálózó sodrony kezelése A sodronyszál a keréí hálózásakor könnyen összegabalyodik. Ha orsóra tekerik, munka közben talán kelleténél több perdül le róla. Aurich egyszerű módszert’ ajánl énnek elkerülésére. Az orsót deszkából kiálló szegtengelybe dugja. Néhány centiméterrel arrébb kerékpár külső gumijából kimetszett darabkát erősít két szeggel a deszkára. A sodrony végét áthúzza a gumi alatt, a szegek között’. A deszkára szoruló gumi fékezi a szálat, és helyén tartja. Ha a gumi kikopik, s az orsó nagyon könnyen enged, súlyt kell tenni a gumira. A szálí egyenletesén kell áthúzni, nem pedig rángatva. Válaszúton az egegi szövetkezet Eléggé jól ismerem az egegi szövetkezetét és az ottani termelési feltételeket, mégsem tudom, hogy a közös gazdálkodás megszervezése óta hány elnököt cseréltek. A meghatározott számok nem mindig lényegesek. Különösen ez alkalommal nem fontosak. Beszéljünk talán nem meghatározott számokban, például így: 60kat. Igen, az EFSZ megalakulása óta már söikan kezükben tartották a közös gazdálkodás kormánykerekét', de valahogy mindig a kátyúba jutottak. Peesze most utólag hiába rágódnánk azon, hogy ki vagy kik voltak a hibásak. A közelmúltban ismét új elnök vette kézébe a gyeplőt, a gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalattar rendelkező Zsiduliák József, őt bízták meg a szövetkezet helyes útra való terelésével. Magában már ez is éredmény, biztosíték arra, hogy ebben a sok esztendőn keresztül gyenge eredménnyel gazdálkodó EFSZ-ben belátható időn belül érezhető lesz a váltó* zás. Ahogyan elnéztem a legutóbbi négy esztendő évvégi zárlatának anyagát, arra a megállapításra jutottam, hogy Zsiduliák elvtárs nagyon nehéz feladatot vállalt magára. Ez a nyilvántartás arról tanúskodik, hogy minden esztendőben aránytalanul magas termelési költséget terveztek, de a meghatározott nagyon is minimális nyerstermelést egyetlen esztendőben sem teljesítették a kívánt mértékben azonban a költségeket mindig magasan túlmerítették. Például amikor 1963-ban 774 hektár mezőgazdasági földterületén gazdálkodtak, akkor 1148 713 korona költséggel 2 178 418 korona teljes termelési értéket ért él. Rá egy évre, 1964- ben 308 hektár mezőgazdasági területet átadtak az állami gazdaságnak. Maradt nekik 466 hektár terület' — de ugyanakkor 1 006 450 korona költséggel 1 840 627 korona értékű nyerstermelést értek el. A két esztendő tételét csak példaként hoztam fel, hogy láthatóvá váljon a tervezésben és a termelésben alkalmazott sablon. Holott más szövetkezetekben — eredményesen gazdálkodókban — 450—500 hektáron több mint 4 milliós nyerstermelést’ érnek el körülbelül hasonló termelési költséggel, mint amilyet 1964-ben Egegen kimerítettek. A baromfi parazitái ellen használt szerek Milyenek' * szövetkézét termelési feltételei? Olyanok, amilyet maguk megteremtettek, olyanok, amilyen a sokévi termelési színvonal volt. Pedig eleinté minden lehetőségük megvolt rá, hogy a legjobbak közé sorakozzanak. Ma azonban mindent elölről, alapjától kell kezdeni, ha el akarják érni a jó, közepes színvonalat. Jól tudja ezt Zsiduliák elvtárs is. Első teendőnek tekinti a talajok elegendő szervesanyaggal történő ellátását. A hektáronkénti adagot 300— 350 mázsában határozta meg, s előreláthatólag a szervesanyag szántóterületük 25 %-ára lesz elegendő. Ennek egy része istállótrágya, más része pedig komposzt és zöldtrágya. Tény, hogy rendszeres szervestrágyázás nélkül nem számíthatnak sikerekre. Elegendő szervestrágyát' azonban csak megfelelő létszámú és szakszerűen takarmányozott állattól termelhetnek. Eddig ezen a téren is hiányosságok mutatkoztak. A szarvasmarhaállományí persze nem lehet máról holnapra feljavítani. Erre legalább két esztendő szükséges, de amíg az állományt fölfejlesztik, addig is van mit tenni. Ideális takarmányalapot kell teremteni. Idén az új elnök tanácsára a szántó 23,3 %-án évelő takarmányokat termelnek — és ebből csak 12 hektár régi vetésű évelő, — de Zsiduliák elvtárs még ezt iá kevesli, ö 30—35 % évelőt’ tervez a jövőben, amelynek égyharmada lucerna lesz. AZ ÚJ ELNÖK TERVEZGET Alighogy belépett, átvette a tisztséget, máris tervezget. Számára, aki Paláston 1000 hektárnál jóval nagyobb területen gazdálkodott, kevésnek tűnik a jelenlegi 466 hektár. Nem helyesli, hogy tavaly — amikor még nem volt Egegen — átadták az állami gazdaságnak a földterület jelentős részét'. Most annak a tudatában, hogy föld nélkül nem lehet termelni, mindent elkövet visszaszerzésére és az állami gazdaság királyfiai 150 hektárjának átvételére. Valóban 924 hektáron biztonságosabban, szervezetebben lehetne termelni. Csakhát könnyebb volt leadni a földeket, mint' visszaszerezni. A növénytermesztéseben merész távlatot tűzött ki az új elnök. Szakosítani kívánja a termelést. Ennek keretében 20 hektárra bővítik a zöldségfélék területét, továbbá kezdetnek tíz hektáron nemes szőlőfajtát telepítenek három méteres kordonrendszerű magasvezetéses sorközökkel, hogy a lehető legjobban gépesíthessék a talajművelést és a többi munkaműveletét, majd 1970-ig a szőlészetei 120 hek» tárra bővítik. Az állattenyésztésben, amint Említettem, ugyancsak jelentős változásra van kilátás. Az állományban lévő 70 tehénből csak 46 megfelelő továbbtartársra, a többit kiselejtezik. De van 40 sajátnevelésű üszőjük, amelyeket még ez évben befolyatnak, s megfelelő előkészítéssel előfeltételt teremtenek a legnagyobb hasznosság elérésére. Zsiduliák elvtárs megállapítása szírint a kocaállomány nagy részét 10— 12 esztendeje nem cserélték ki. Ennek következtében akarva-akaratlan fennáll a rokontenyésztés veszélye, s annak velejárója, az utódok degenerálódása. Ezért idén megkezdték a kocák lecserélését. Vásároltak 15 db Cornvall és 20 db Szlovák Nemes kocát’, hogy fölfrissíthessék, termelékenyebbé tehessék az állományt. A vezetőség arra törekszik, hogy kocánként minél több malacot neveljenek és a környező üzemeket elláthassák hizlalásra szánt állattal. Majd évek múlva törzskönyvezett állomány nevelésére is berendezkedhessenek. Nagyon megnyugtató, hogy a sok éven át gyenge eredménnyel gazdálkodó szövetkezetben idén már javulás észlelhető. Lassan rendeződnek a dolgok. Amikor a tagságra terelődött a beszélgetés, az új elnök elismerőleg nyilatkozott a dolgozókról. Ezek szerint nem bennük, hanem a vezetőkben volt a hiba. Idén a piaci termélé6bin is bíztató a helyzet. Az első félévben 432 ezer korona nyersbevétellel számoltak, és helyette 654 ezer koronát könyveltek el, s ha minden jól megy, év végéig még kilátás mutatkozik 2 018 000 korona bevételre. Vagyis 415 ezer koronával nagyobb összegre, mint amenynyivel az év elején számoltak. Beszélgetés közben Zsiduliák élvtárs a következőket mondotta: — Egy-két év múlva újra látogass el hozzánk, akkor majd megláthatod, mennyit fejlődtünk. Az elnök jó gazda hírében áll. Türelmes meggyőzéssel,’ határozottságával a tagság kezdeményező képességével rövidesén gyökeresen megváltoztatja a termelési eredményeket, ami a munkaegység értékének s ezzel párhuzamosan az emberek életszínvonalának növekedésével jár. Jelenleg bizony tengernyi sok feladat vár a vezetőségre és a tagságra. Kifogástalan rendet kell teremteni a portán. Van már hozzáértő gazda. Támogatni kell őt, hogy végre az egegi szövetkezet is révbe jusson és fölsorakozhasson a leghatékonyabban gazdálkodók közé. Hoksza István Az iowai egyetemén tartott tojásankét alkalmával H. Stockdalé, az egyetem entomológusa felhívta a figyelmet, hogy az amerikai hatóságok a baromfi élősdiei ellen használt klórozott szénhidrát tartalmú kontakt mérgek használatát nem javasolják. Ilyenek a lindán, DDT, BHC, toxafen, pertán és dieldrin. Ha ezek jelenlétét húson vagy tojáson észlelik az állami ellenőrök az államok közötti vagy a külföldre irányuló szállítmányban, elkobozzák. A mai vegyi módszerek az élősdiek pusztítására szánt szerekből a legkisebb mennyiséget is kimutatják a húsban vagy tojásban. Az iowai egyetemen három insz’ekticid használatát propagálják a malothion-ét, carbaryl-ét és coumaphsoét. (Feedstuffs) Vigyázzunk a burgonyaültetvényekre és répavetéseinkre A hőmérséklet ingadozásának hatása a mézelésre (American Bee Journal — USA) — Palmer St. mérleges kaptárának eredményével bizonyítja, hogy a hűvös éjjelre következő meleg nap kedvező a nektártermelésre. A csapadékban rendkívül gazdag idei évben sokhelyütt nemcsak a burgonya ültetése ,és a cukorrépa vetése húzódott el, hanem csak nagy nehézségek árán sikerült e két fontos kapásnövényünk növényápolási munkáit is biztosítani. Az egymást követő esős napok természetesen a vegyszeres gyomirtás mértékét is befolyásolták. A nyugat-szlovákiai kerületben vegyszeres gyomirtásban a cukorrépa vetésterületéből 3633 hektár, a burgonyából pedig csak 1100 hektár részesült. Eredményesebb volt ennél a burgonyabogár és a répa kártevői, éspedig a répabarkó, a vincellérbogár, a répabolha és a répalevéltetű elleni védekezés. Két fontos kapásnövényünk esetében sajnos ezzel a növényvédelem idén nem ért véget. A továbbra is csapadékos, de már meleg, párás időjárás két rendkívül veszélyes betegség, mégpedig a burgonyavész (fitoftóra) és a répát károsító cerkospórás levélragya A környezet szabályozása a baromfiházban A bolognai baromfitenyésztési kongresszus egyik témaköré volt' ez. A referálók kevés új adatot, tapasztalatot tudtak közölni. Érdekes volt azonban a holland Romija profésszor Beszámolója a munkatársával folytatott kísérleteiről, amelynek célja az istállóklíma indulási értékeinek meghatározása volt. Erre a célra anyagcsere ketrecet szerkesztettek, amelyben a légzési folyamatokat mérték különböző hőfokon és különböző takarmányozás mellett. Az emelkedő takarmányfogyasztásnál a tojó hő- és széndioxid termelésé fokozódott. A test hőmérséklete növekszik a környezeti hőmérséklet emelkedésének hatására, s több takarmányt és vizet is vesz fel. 20 C° környezed hőmérséklet felett a hőtermelés állandó, de az intenzív anyagcsere köVetkeztében növekszik a százalékos hőveszteség. 34 C°-on az összhő felét elveszti a test kipárolgással és a test hőmérséklete 42 C°-ig emelkedik. Ekkor a takarmányfelvétel csökken, ellenben nő a vízfogyasztás és párolgás. Fentiekből következik, hogy 20 C°-ig a szellőztetés mértékét a testsúlyból és a benépesítési arányból kiszámítjuk anélkül, hogy a környezet páratartalmát figyelembe vennénk. A relatív páratartalom magasabb hőmrésékleten döntő szerepet játszik, ezt alacsonyan kell tartani, hogy az állatok hypertermális testhő emelkedését, egyben a megbetegedésre hajlamosságát elkerülhessük. A szellőztetést ilyenkor fokozni keil» (Deutsche íref.lügelwirtsohafe) fejlődése szempontjából rendkívül kedvező. A szárazabb évektől eltérően az idén tehát nemcsak a korai és közepes érésű érzékeny és fogékony burgonyafajtákat, de a késieket is megelőző permetezésben kell részesítenünk. Mivel e gombabetegség nagyon gyorsan terjed, pár nap alatt az egész levélzetet elpusztíthatja, és később innen a talajba jutva a gumókat is fertőzi. Ezért a burgonyaültetvényeket ilyen időjárás esetén állandóan figyelni kell. Amint az első gócpontokon, éspedig először az alsó leveleken világoszöld színű foltok megjelenését tapasztaljuk, úgy ezt a körzeti növényvédelmi technikusnak, vagy az illetékes gép- és traktorállomásnak haladéktalanul jelenteni kell. A védekezés Novozir N 50, Novozir N, Kuprikol, vagy Aerosol Cu 25 készítményekkel betegségmegelőző permetezésből áll. A permetezést 10—14 napos időközökben többször, esős időjárás esetén esetleg ötször is meg keli ismételni. E permetezés alkalmával a nagyobb cseppeket szolgáltató, ún. lenszórófejeket nem szabad használni. A répán a cerkoszpórás levélragya 2—3 mm-es vörösszegélyű barna foltokkal jelentkezik. Nedves, meleg időjárás esetén a foltok rohamosan terjednek. Az erősen fertőzött levelek elszáradnak. Az asszimilációs felület csökkenése terméskiesést és cukortartalom csökkenést okoz. A védekezés Kuprikolial történő permetezésből, vagy Niroxidos porozásból áll. A cerkospórás levélragya ellen Párkány környékén már több répavetést kellett kezelni. Sajnos, több mint valószínű, hogy az idén ismét az 1959-es évhez hasonló cerkospórás évünk lesz. Mivel a burgonyavész és cerkospórás levélragya elleni védekezés időpontja az aratási munkálatokkal egybeesik, a burgonya ültetvények és répLvetések felügyeletével mindenütt e betegségeket jól ismerő felelős személyt kell megbízni. RENCZÉS VILMOS, oki. gazda, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusa
