Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
Kettéhasadt felhő Alig félórája a nap még perzselve szórta sugarait a búzatáblára. De váratlanul megdördül az ég. A hegyek felől sötét viharfelhő gomolygott. Magáth Józsefnek, a vicsapapáti szöszövetkezet elnökének is elborult az arca és felháborodva kiáltott fel: — Az áldóját, már megint jön a veszély, űrökké küzdenünk kell az idővel. Még úgy járunk, hogy az eső kizavar a táblából. így megy ez napról napra. Ki tudja, mikor lesz vége... Hej, pedig milyen gazdagon fizet ez a búza. A felhő félelmetesen közeledik. Pár perc múlva érezzük az előszelét. Belecibál a szalmarendekbe, a kombájnokba és meg-megrángíjtja az emberek ruháját. De az emberek nem ijednek meg. Ki gondol itt arra, hogy pár perc múlva bőrig ázhat. A falu felől motorkerékpáron közeledik Bellér Gyula agronómus és az ökönómus. Együtt vágunk át az erösszálú, magas búzán. Időjárás ide, időjárás oda tervszerűen folyik Itt a munka. A szemveszteséget ellenőrzik. Mert vigyázni kell minden búzaszemre, ha már egyszer megtermett. Először Liston kombájnját állítják meg. Ponyvára eresztik a polyvát és máris becsük a veszteséget. Az agronómus örömmel jelenti: — Hát emberek, jól dolgozik ez a Liston. Csehországból jött, tanulhatnak tőle a mieink is. A szemveszteség csak egy százalék körül mozog. Sorra kerülnek a többi kombájnok is. Akad olyan is, ahol magasabb a szemveszteség, bizony ott jobb minőségű munkára van szükség. A viharfelhő nem nyugszik. Mármár eléri a falut. Az agronómus felsóhajt. — Ejnye, ejnye, nem enged. Pedig de jő lenne befejezni ezt a búzatáblát. Még kiveri a szemeket. Pedig becslésem szerint megadja hektáronként a 35—40 mázsát. Legalább az eddigi eredmények ennyit mutatnak. No, de majd meglátjuk, ki kerül ki győztesen az idő, vagy mi. Nem hátrálunk. A tarlón a gépek eldorádóját látjuk. Négy kombájn teljes gőzzel aratja a búzát, három magasnyomású prés pedig bálázza a szalmát. A kom-Doigoznak a szaimabáiozö prések Kombájnok az utolsó kerülőben bajnok egy percet sem állnak. Még a tartályokat is menetközben ürítik. Magáth Vincze mechanizátor elégedett a munka ütemével. —Idén jól vizsgáznak gépeink és vezetőik — mondja — hisz Liston ma már több mint 2 vagon gabonát csépelt. Ha ez a fránya felhő nem vág közbe, meglesz a három és fél vagon is. Kissé puha a talaj, de a kombájnok elég gyorsan mennek. A búzatábla szemlátomást keskenyedik. Márcsak keskeny szalag látszik a búzából. De az eső is közeledik. Néhány szem már a kombájnokra hull. Űgylátszik szégyenbe marad a brigád és kézikaszásokra szorulnak. Pedig amint az elnök és az agronómus is mondja, nem szívesen tennék. Az egyik távoli dűlőben 38 kézikaszás arat, de szövetkezetükben a gépeké a döntő szó és kézi erővel csak ott dolgoznak ahol nincs más mód az aratásra. Jobb és gyorsabb is a gép. Ezt vallják. Persze csak akkor, ha nincs eső, nincs viharfelhő. Mert akkor nehezen dolgozhat a gép. De ez örökké nem tarthat. Még az is lehetséges, hogy nem sikerül az időjárás tréfája. Legalábbis az elnök és a többiek is bíznak. Pár perc múlva a remény valósággá válik. Hirtelen felkiált az elnök. — Emberek, nyertünk. Nézzétek, kettéhasadt a felhő ... Bállá József Módosított kombájnokkal gyorsabb az aratás A múlt esztendőben ez idő tájt már sok helyen befejezték az aratást vagy közvetlenül a befejezésnél tartottak. Idén pedig csak' a kezdetnél vagyunk. Július végéig a gabonaféléknek mindössze 7,8 %-át arattuk le kombájnokkal s továbbra is lassú a betakarítás üteme. Ennek a legfőbb oka, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a nagy esőzések következtében meg sem kísérelhették a gépekkel való aratást. Ez főleg a kombájnokra vonatkozik. Bosszantó, hogy a gondosan kijavított aratógépek tétlenség-; re vannak kárhoztatva s a gabonafélék már túlérettek. Persze, már eddig is akadtak mezőgazdasági üzemek, amelyekben intézkedést tettek a kombájnokkal való aratásra. Az emberek , ötletessége kezdeményező képessége máris jelentkezett. Az adott helyzetnek megfelelően átalakítják a kombájnokat. Ezek közé tartozik pl. Seckár elvtárs — a szocialista munka hőse — akit a breclavi gépállomás küldött Tardoskeddre kisegítésképpen. Egyszerű művelettel SK-4-es kombájnja első kerekei mellé újabb gumiabroncsokat szerelt, hogy a nyomás kiegyenlítődjék és a gép a puha talajon be ne süllyedjen. A hátsó kerekekre pedig oldalról védőgyűrűket erősített s megszélesítette a kombájn hátsó részének nyomásfelületét. Erre a módosításra felhasználta: 1. a kombájn eredeti kerekét, 2. egy V-3 S tehergépkocsi acélkerékabroncsát, 3. és szükség szerinti mennyiségű 12 mm-es acéllemezt. A V-3S acélkerékbe a kombájn kerékfúratainak irányában 8 lyukat fúrt. Az eredeti felerősítő csavarokat hosszabbakkal helyettesítette és ezekkel a kombájn kerekéhez rögzítette a tehergépkocsi acélabroncsát. A SK-4-es kombájn kerekének belső feléről autogénnel eltávoltította a belső kitöltést s helyébe a gyűrűket alkalmazta amelyeket ráforrasztott az acélpbroncsra. Azt az üres részt, amelyet a V-3S kereke és a ráforrasztott gyűrűk közt keletkezett, négy félhold alakú betéttel töltötte ki. A hátsó kormánykerekeket acélgyűrűvel szélesítette. Ez a gyűrű 10—12 mm-es acéllemezből készült, amelynek belső területére 5 helyen háromszögszerű felerősítőket forrasztott, ezeket átfúrta s a gyűrűt a kombájn kerekére csavarozta. , Az itt megjelölt módosítás következtében munka közben nem romlott a kombájn kormányzásának lehetősége s az újító megóvta gépét a lesüllyedéstől A kombájn legtöbb esetben saját gumiabroncsán közlekedett, de amint puha talajra gördült, az említett módosítás következtében, nem feneklett meg, könnyűszerrel bírta a nehéz terepet. Seckár elvtárs ezért leginkább olyan helyeken dolgozott, ahová védőberendezés nélküli kombájnokkal nem mehettek. A nehéz körülmények ellenére eddig mintegy 70 hektárról betakarította a gabonát, s mivel gépére további berendezést is felszerelt, a betakarítást nagyon kis veszteséggel végzi. A kombájnokon hasonló módosításokat a losonci gépállomáson is végeznek. A gépek kerekeire védőgyűrűket erősítenek. Ezzel az intézkedéssel lehetővé teszik a kombájnok nagyobb méretű alkalmazását s ezzel egyidőben a gabonabetakarítás meggyorsítását. Tudjuk, hogy az esős időjárás következtében beállt lehetőségek még a gépeknek ily módon történő tökéletesítése után sem olyanok mint rendes körülmények mellett. Ugyanis a kombájnok a módosítás után is rengeteg nyomot hagynak a talajon, azért az alávetéses területeken az így módosított kombájnok alkalmazását is jól meg kell fontolnunk, hogy ne károsítsuk a növényt, amely a jövő esztendei takarmányalapunkból hiányozhatna. Karol Drozdík, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója Utazás közben... Rázós, poros országúton döcög az autóbusz, Az ajtó résein és a nyitott ablakon át beáramló por szürke fátylat von az utasok ruhájára. Az egyik megállónál két 40 év körüli férfi száll fel, s a hátam mögötti üres ülést foglalja él. Hangos beszélgetésükre akaratom ellenére is felfigyeltem. — Az én fiam — kezdte az egyik — most fejezte be a hatodik osztályt. Alig várta a szünidő kezdetét. Azonnal jelentkezett a szövetkezetbe munkára. Már második hete brigádozik s a keresett pénzen kerékpárt akart venni. Ez most az egyetlen vágya ... — Én bizony nem engedtem a fiam — szólalt meg a másik is. — Minden este megkapja tőlem azt a pénzt, amit társai a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban megkeresnek. Pihenjen, hiszen arra való a szünet... Sajnos, le kellett szállnom. Nem t'udom, kettőjük beszélgetése vitává fajult-e, de bennem azóta szüntelen kavarog a kérdés: ismeretlen utitársam tudja-e vajon, hogy ezzel az „ajándékpénzzel“ örökre kiirthatja fejlődő gyermeke szívében a munkakedvet, a pénz és talán a munkásember megbecsülését is? Budai Ernő A kedvezőtlen időjárás ellenére földműveseink a helyi viszonyoknak megfelelően ügyesen alkalmazzák a gabonabegyűjtés új technológiáját. Több szövetkezetben és állami gazdaságban hárommenetesen aratnak. A Sárosfai Állami Gazdaság öregmajori részlegén a gabonát mind hárommenetesen gyűjtik be, csak a talajvizes részeken aratnak kézikaszával. A pénzügyi tervben minden korona számít A középtűri szövetkezet megalakítása óta minden évben jó eredménynyel gazdálkodik. Nem a véletlen műve ez, hanem nagyonis tudatos megfontolt cselekedet. Mindig a hatékonyság növelésére törekednek. Papírral, ceruzával a kézben gazdálkodnak. Soha nem tűztek maguk elé teljesíthetetlen feladatokat. Becsületesen megdolgoztak és ma is megdolgoznak minden egyes koronáért. Termelési feltételeik egy idő óta úgy alakultak, hogy kénytelenek voltak eltekinteni a kaparóbarnmfí tartásától és a tojástermeléstől. Lehetőséget kerestek a pótlásra. Aránylag jó és biztos pénzszerzési forrásnak ígérkezett a kacsapip-ik hizlalása. Ezért a műit évben megpróbálták, s a kilónkénti 17 koronás felvásárlási ár mellett tekintélyes pénzbevételre tettek szert. Idén újra a pipehizlalás mellett döntöttek, a kilónkénti három korona felvásárlási ár csökkenés ellenére is. Azt tartották, hogy minden egyes terven felül bevételezett korona hozzájárul a gazdaság nagyobb eredményeihez, mert fillérekből tevődnek össze a koronák, s azokból pedig az ezresek. Ahol így gondolkodnak, ott nem lehet pénzzavar. Bizonyos, hogy ahol Szarka Sándor a főkönyvelő — aki sokéves kiváló munkájáért idén magas miniszteri kitüntetésben részesült — ott rend van a könyvvitelben, ű mindig látja, hogy s mint, hol tart a gazdaság. Ez a szövetkezet eredményeinek titka. Kezdettől fogva rend honol a közös gazdálkodásban. Bazsó Jóska zootechnikustól megtudtam, hogy idén 1500 pekingi fajta pipét vásároltak 8,10 koronás daradonkénti átlagárban. Amint hazaszállították az állatokat és elhelyezték a régi tyúkfarmon, fokozatosan rátértek hizlalásukra is. Erre a célra két asszonyt jelöltek ki, akik a munkában becsülettel megállták a helyüket. A gyorshizlalás mindössze 56 napig tart. A gondozók naponként ötször etették az állatokat abrakkal, főtt burgonyával és zöld lucernával, S így elérték a darabonkénti 2,20 kg-ns átlagsúlyt. A felvásárlók a pipák átvételekor mindössze 47 darabot soroltak a második minőségi osztályba, a többit első osztályzattal vették át 14 koronás kilónkénti átlagáron. A jó munka nem maradt jutalom nélkül. A szövetkezet vezetősége a gondozóknak a velük előre megkötött szerződés alapján, minekután teljesítették a meghatározott feltételeket, nem kevesebb, mint 800 korona prémiumot fizet a közös pénztárból. A hizlaláshoz (56 nap) felhasználtak 124 q abrakkeveréket, 200 q zöldlucernát és 40 q burgonyát. Ezeknek a takarmányoknak a pénzértéke állandó árakban számítva 20 807 korona. A termelésre ráfordított költségek teljes összege pedig 37 287 korona volt. Helyesebben 1 kg hús előállítására 8,24 korona értékű takarmányt fogyasztottak, továbbá 1,17 korona volt a kilónkénti munkaköltség és 3,87 korona az egyéb költség. Az adatok 11,28 korona egyenes költségről adnak számot. Most pedig vizsgáljuk máj a termelés hatékonyságát, mennyit hozntt a szövetkezetnek a pipehizlalás. Az állatok elszállítása után a szövetkezet 46 041 (kilónként 13,95) korona nyersbevételt könyvelt el a bevételi nyilvántartásba. A teljes nyersbevétel és a termelésre ráfordított egyenes költség közti arány a két számadat puszta öszszehasnnlítása után is nagyon kedvező képet mutat, A termelési ciklus lezárult. Az ökonómus elégedetten megállapítja, hogy több mint 8700 korona a tiszta jövedelem, azaz minden kitermelt kiló hús után kb. 2,70 korona. TöbbBn talán mosolyognak ezen. Szinte hallom, hogy fintorogva megjegyzik — ez is eredmény? Igen, eredmény! Koronát koronához rakva növekedik, gyarapodik a szövetkezet. Ahol így néznek az aprónak tűnő dolgokra, ott tudnak valójában jól gazdálkodni. !gy szereznek gazdag tapasztalatot a nagyobb feladatok megvalósítására. Hoksza István Kapások a folyóban A nyári nap melegen köszönt a gyülekezőre. Alig kúszott egy darabot felfelé, máris vetközhetnékje támad az embernek. — Jól kezdi - bök hüvelykujjával a nap felé Jónás Ibolya, a textil - üzlet főnöke. Zsebkendőjével homlokát törölgeti, s álló helyben lihegpiheg. Sok a fölösleges hús, kevés a szivedzó mozgás. Nem csoda tehát, hogy Bednár Peti, a Jednota üzemi szakszervezetének elnöke minden tiltakozás ellenére brigádmunkára osztotta az életszínvonal magaslatát élvező asszonyokat. Tud. ják meg, mi fán terem a kenyér. Kóstoljanak a paraszti munkába, nem árt egy kis testedzés. Az üzlet áporodott levegőjét néhanapján felcserélhetik friss határi levegővel. Néhány perccel nyolc után együtt a brigád a központi iroda udvarán, számszerint 29 -en. Csupán Molnár Zsuzsa hiányzik. Megjegyzések röppennek, fene baja Zsuzsa leányzónak, csak hófehér kezecskéit félti, nehogy a kapa feltörje. Össze-vissza mindenféléről tereferél az asszony - nép, csak az indulásról hallgatnak. Egyik sem méltatlankodik, miért késik az autó. Jó időbe telik, míg végre megemlítik. — Maradhatna ahol van — suttogja Galambosné, aki a cukrászda leghűvösebb sarkában nap mint nap a jégbehűtött fagylaltot árusítja. Egyesek már azt hiszik, hogy a rossz manók meghallgatják Galambosné fohászát, amikor a teherautó megjelenik. — Rossz a gyújtás. Reggeltől kínlódtam vele — veti az asszonyok felé bosszúsan Gyurka, a Garant sofőrje. — Sebaj! — kerepel Jónás Ibolya, miközben zöld gallyacskával legyezgeti magát. — Bárcsak útközben si elromlana! A sofőr dühös pillantást vet a terebélyes asszonyság felé. lboly mit sem törődik a szúrós tekintettel. Közellép Gyurkához és hízelegve a fülébe súg valamit. ★ Bakos Ferenc, a zsámbéki Űj Élet agronómusa a gazzal borított cukorrépatábla végén türelmetlenül vár a brigádosokra, Nyolcra jelezték jöttüket, most közel tíz óra. Hol a csodába lehetnek? Motorkerékpárjára pattan s visszarobog a faluba. Telefonon hívja a Jednotát. — Rég elmentek — adja tudtul a kérdezett. Percig sem nyugszik az agronómus. Talán az úton érte őket valami? A cukorrépa sorsa is aggasztó, hiszen az egyelést hanyagul végezték. A gyom hamarosan maga alá teperi a répát, s akkor faces a termésnek. Abból neki is baja származhat. Ily gondolatok közepette indul, hogy felkutassa, a brigádosokat. Két falu közt, terebélyes diófa árnyékában enyeleg a várvavárt fehérnép. Ott akad rájuk az agronómus. Amikor köszönti őket, néhányon összerezzennek, mint rajtakapott gyerek a csínytevésen. — Felmondta a szolgálatot az autó — nyelvel Jónás Ibolya, megelőzve a jövevény kérdését. A sofőr összeráncolt homlokkal, szótlanul tesz-vesz a kocsi körül, nem tudni, mire gondol. — Elromlott, hát elromlott - szűri a szót mélabúsan az agronómus. — De mi lesz a pörkölttel? Csibét vágtunk ebédre. Az asszonyok összenéznek, a sofőrt szólítják, mikor indulhatnak. — Akár azonnal - hangzik a felelet. - Üljenek fel, máris ott vagyunk. ★ ízlik a pörkölt. Csakhát a meleg! Pokolian süt, éget a nap, a föld is áttüzesedett hevétől. Közel a folyó, jó lenne fürdeni, ebéd után kicsit pihenni. Kuncogással fogadják a javaslatot. Autóval néhány perc a víz, s azután se vége, se hossza a lubickolásnak. Három óra tájban személyautó áll meg a folyó partján. Fábián Gusztáv, az üzemi pártszervezet elnöke és Bednár Peti száll ki belőle. Jöttek a brigádosok után, mit végeztek reggeltől. Nyomban elül a zaj, megszűnik a fürdőzés. Fábián nem tudja mire vélni a nagy hallgatást, de az odaérkező agronómus fényt derít okára. A két elnök néhány pillanatig tanakodik, majd kiadják a parancsot. Sötét este ér haza a brigád, fáradtan, porosán. Jónás Ibolynak sincs kedve, hogy a beígért áldomást kifizesse a sofőrnek. Sándor Gábor
