Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-14 / 32. szám

A dolgozók vállalati alapjainak egy részét is felhasználhatják erre a cél­ra. A nemtermelési dolgozók esetleg több hónapon át is felajánlhatják fize­tésük egy vagy több százalékát. Befejezésül Daübner elvtárs az ár­víz sújtotta területek újjáépítésének néhány szervezeti kérdéséről beszélt, amelyet, mint mondotta, a Központi Szakszervezeti Tanács titkársága rö­videsen megtárgyal és közzéteszi azt. A földműves VÁLASZOL A Dél-Szlovákiát ért súlyos természeti katasztrófa felszámolása, az újjáépí­tés nagy ütemben folyik minden faluban. Felvételünkön előre gyártott ele­mek a aútai utcákon. (Foto: Tóth D.) UIU . 1 VJLIl U.) FELHÍVÁS A Moldava nad Bodvou-i Mező­­gazdasági Középiskola igazgatósá­ga értesíti a mezőgazdasági gép­parkban dolgozó vezetőket (me­­chanizátorokat), gépjavítókat, élen­járó traktorosokat, hogy elegendő létszámú jelentkezés esetén még lehetővé válik a magyar tanítási nyelvű egyéves szakiskola elvég zése a mezőgazdasági gépesítési szakon. Az egyéves tanulmányi idő szakérettségivel végződik. Jelentkezni lehet az illetékes já­rási mezőgazdasági igazgatóságon keresztül, ahol bővebb felvilágosí tást is nyújtanak a tanulmányi fel­tételekről. Jelentkezési határidő az iskola igazgatóságánál legkésőbb augusz­tus 20-ig, AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA munkahelyen kiránduláson sportolásnál »fej kendő nélkülözhetetlen 2 SZABAD FÖLDMŰVES JS65. augusztus 14. I DAÜBNER elvtárs televíziós bestédéből A szolidaritás soha nem látott példája I Vojtech D a u b n e r elvtárs, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke hétfőn a televízióban foglalkozott azzal a visszhanggal, amelyet az árvíz­­károsultak megsegítésével kapcsolatban a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének 1965. június 26-i felhívása keltett országszerte. uauoner elvtárs többek között el mondotta, hogy a szakszervezetek é< üzemek A4 üdülő otthonában 578* el költöztetett gyermek talált Ideiglenes otthonra, ahol példásan gondoskodnál róluk. A szakszervezeti szövetségéi bizottságai is megtesznek minden tő lük telhetőt az árvíz sújtotta városok és községek s az árvízkárosultak meg segítésére. Ennek érdekében megszer­vezik a terven felüli termelést az ny-a gi és pénzbeli támogatást és az önkén' te* brígádmunkát. Az akciő mindenüti rendkívül sikeres és nagy visszhangra talált. így pl. a szlovákiai cementgyá rak dolgozói 43 ezer tonna terven fe­­lülí cement gyártáséra vállaltak köte­lezettséget, a göttwaldoví Magasépítő Vállalat egy község újjáépftését aján­lottá fel, az eperjesi testvérvállalat nvttívjjvvii tatuiuió/.'a az iskolákat, kultúrházakat és középü­leteket. Az árvízkárosultak megsegítésére indított szolidaritási alap jelenleg már több mint 10Ó millió koronát tett ki. Daübner elvtárs beszédében többek között ezeket mondotta: — Felhasználom az alkalmat, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács ne­vében köszönetét mondjak mindazok­nak, akik segítettek és segítenek. Kö­szönetéi mondok a szakszervezetek tagjainak, funkcionáriusainak, az áldo­zatkész munkásoknak, műszaki dolgo­zóknak, üzemi igazgatóknak, szövet­kezeti tagoknak, tanítóknak és kato­náknak, akik fáradtságot nem kímélve munkálkodtak és munkálkodnak ma is a katasztrófa okozta kar helyreállítá­sában. Daübner elvtárs elmondotta, hogy a felújítási munkálatok még csak most kezdődnek, csak a víz elvonulása után lehet a károkat pontosan megállapí­tani. Az anyagi kár eddigi becslés sze­rint három-^Három és fél milliárd korona, A* ár mintegy 140 ezer hek­tárnyi területet és a talajvíz 40 ezer hektárt öntött el. Mintegy 4000 lakást kell teljesen felépíteni és csaknem 15 ezret tatarozni. A tetemes károk helyre állítása hosszabb időt igényel, s jelentős anya­gi és pénzügyi segítségre lesz szük­ség. Entiek érdekében azt javasoljuk, hogy ahol csak lehet, ajánljanak fel a dolgozók külön műszakokat az árvíz­­károsultak megsegítésére és e műsza­kokban előállított termékekkel pótol­ják a veszteségeket. A nemzeti bizottságok s a költség­­vetések alapján gazdálkodó szerveze­tek a költségvetésben elért megtaka­rítást az árvízsújtotta területek javára írahtják. A vállalatok nemcsak az idei, hanem az előző években elért terven felüli nyetességet is az árvíz sújtotta váro­sok és községek megsegítésére for­díthatják. Kiss Gyula, Nltra Kőbőr levélében előadja, hogy nyolcvan éves nyugdí­jas munkás, kérdi, van-e mód nyug­díjának emelésére, esetleg arra, hogy felvegyék a nyugdíjasok otthonába (eddig azzal utasították el, hogy nincs üres hely). Olvasónknak nincs törvényes igénye nyugdíjénak emelésére. Abban az esetben, ha annyira magatehetetlenné válnék, hogy más személy ápolására és kiszolgálására lenne ráutalva, ké­relmére nyugdíjéi havi ---400 Kcs összeggel felemelhetik, azonban erre sincs senkinek jogigénye. Az emelés­nél figyelembe veszik a kérvényező magatehetetlenségének fokát, szociá­lis, családi és anyagi viszonyait. (Ha­sonló feltételek fennforgása esetében felemelhető a 7 évnél idősebb gyer­mek árvajáradéka, 111. nevelési pót­lékai. A járási nemzeti bizottságok (olva­sónk esetében a városi nemzeti bi­zottság) szociális ügyosztálya esetről­­esetre ideiglenes egyösszegű segélyt is nyújthat. A nyugdíjasok otthonába való beju­tás helyszűke miatt még sokszor akadályba ütközik. Kolosai Kálmán, Rimaszécs saját Mi késlelteti az építkezések befejezését? Á galántai járás építkezéseinél ne­hézségek merültek fel. Látogatásunk alkalmával beszélgetést folytattunk Elír Bóhuslav elvtárssal, a járási építkezési bizottság elnökével, tuda­kozódtunk nála a késlekedés oka fe­lől. Milyen építkezések folynak a járás­ban? — Galántán és Sereden lakótele­peket építünk. Ezeken a helyeken íb­­kolák is épülnek. Vágséllyén kórház készül. Vannek-e nehézségeik az építkezé­sek körül? — Akadnak. A lakésegységek pél­dául majdnem kivétel nélkül 1—2 hönapos késéssel készülnek el. Ez ugyan azt jelenti, hogy az igénylők ekkor már lakásukba költözhetnek, de nem jelenti azt, hogy a lakások teljesen hiba nélküli állapotban van­nak. A kollaudaeiönál sok hiányossá­got fedeznek fel. Ha a legkisebb fo­gyatékosságok kijavítására is vár­nánk, akkor a beköltözés még tovább húzódnék el. A lakótelepekhez természetesen üzlethelyiségek és közszolgáltatási helyek is tartoznak. Ezekkel van a legnagyobb nehézségünk. A galántai lakótelep üzlethelyiségeinek átadását a trnavai Magasépítkezési Vállalat 1983 októberére ígérte. Ebből semmi sem lett. 1984 áprilisára tolták ki a terminust, majd 1985 májusára vál­toztatták meg. Az üzlet- és közszol­gáltatások helyiségei ma is befeje­zetlenül állnak, de újabb határidőt nem közöltek velük. A dolog ugyan­is úgy áll, hogy ezeket a helyisége­ket csak akkor készítgetik, ha erre éppen idejük szakad. Amikor az épü­leteken dolgozó mesterembereknek nincsen munkájuk, úgy egyszeriben ide irányítják őket. Bajt okoz az is, hogy mindig más-más kollektíva vég­zi a munkát. A hibákat, késedelmesr kedést mindegyik csoport a másik nyakába akarja varrni. Az átadás így mindig eltolódik, a telep lakói elége­detlenkednek; nincs a közelben önki­szolgáló bolt, hentesüzlet, tejcsarnok, borbény, tisztító, messziről keli be­vásároltok. maga es tooD tovaoo aotgozo regi szövetkezeti nyugdíjat élvező társa nevében írja, hogy 230—270 KOS szö­vetkezeti öregségi nyugdiját kapnak, és már mint nyugdíjasok 8—10 éve tovább dolgoznak, kérdik, van-e mód a 26/1958 2b. sz. rendelet értelmében nyugdíjuk emelésére az által, hogy tovább dolgoznak. A nyugdíj újra kiszabásáról szőlő törvény kivételes intézkedést is tar­talmaz, amelynek alapján az alkal­mazotti viszonyból nyugdíjba ment dolgozók (1964. július 1. előtt), akik 65. életévük betöltése után alkalma­zotti viszonyban tovább dolgoztak, minden ledolgozott 2 év után kérhet­ték nyugdíjuk újra kiszabását, ha ezt eddig nem tették meg, ezzel a jogukkal legkésőbb 1965. december 31-ig élhetnek. Ez az intézkedés azonban sem olvasónkra, sem tártai­ra mint szövetkezeti nyugdíjasokra nem vonatkozik. A 26/1956 Zb. számú rendelet a szövetkezett nyugdíj emelkedését a további munkatevékenység révén csak akkor teszi lehetővé, ha a nyugdíjas szövetkezeti dolgozó további tevé­kenysége idejére lemondana nyugdí­ja folyósításáról... Ez, az eset a régi alacsonyabb szövetkezeti öregségi nyugdíjat élvező, a szövetkezetben, tovább dolgozó nyugdíjasok esetében nagyon ritka lesz, méft a lehetséges emelkedés nem egyensúlyozhatja ki a nehezen nélkülözhető öregségi EFSz nyugdíjat. Egyelőre csak a szö­vetkezeti szociális alap juttatásaival lehet az öreg szövetkezeti tagokon segíteni. Természetesen továbbra is fennáll a lehetősége annak, hegy a szövetkezeti nyugdíjasak megtartsák teljes nyugdijukat és keresetüket Is, de a nélkül, hogy igényt szereznének nyugdijuk emelésére. Bánk András, Kassa levelében írja, hogy most 68 éves, fiatal korában mezőgazdasági munkás volt, majd ki­tanulta a kefékgyártást, mint Ilyen egy Ideig uradalomnál dolgozott, majd 1927—1956 között egyénileg gazdálkodó földműves volt. 1956-ban belépett az EFSz-be, amelynek máig is tagja, 1957-ben baleset következté­ben részben megrokkant és azóta 230.— KCs havi rókkantjáradékot kap. Saját maga és felesége dolgoz­gatnak ugyan az EFSz-ben, de havi összjövedelmük nem haladba meg a 400.— Kís-t. Kérdi, van-e lehetőség orvoslársa, nyugdíja emelésére. Olvasóknak ugyanazt tudjuk mon­dani, mint a rimaszécsi öreg nyug­díjasoknak. drf Hogyan állnak az iskola-építkezé­sek? — Ez is lassan halad. A galántai új iskolában már folyik a tanítás, de a tornaterem, a napközi otthon nem készült el. Nyáron még csak tarthat­nak tornaórát a szabadban, de tél­víz idején nem tehetik kockára a diá­kok egészségét Pusté Ulanyban a 9 éves iskola befejezése körül ag­godalmak merültek fel. Az 1965 au­gusztusra igért átadási időt az építő­­vállalat nem tudja betartani, munka­erőhiányra hivatkozik. Ez csaknem megoldhatatlan probléma elé állít bennünket, mert az iskola megnyitá­sával biztosan számítottunk és az 1968-os évre új osztályok megnyitá­sára is gondoltunk. Mi a helyzet Vágséllyén? — járásunkban, mint másutt is, igen érezhető a kórházi ágyak hiá­nya. Vágséllyén kórházat terveztünk. Eleinte minden rendben ment, re­méltük, símén célba érünk. Nemrég azonban értesítést kaptunk a kerü­lettől, hogy az építüVálíftlát másfél milliós beruházást 1966-ra viszi át. Itt Is akadozik a munka. Hornyánszky Tibor A szövetkezeteknek nem kell a késedelmes számlakiegyenlítésért fizetniük Egyes szövetkezetek nem tudták Idejében kiegyenlíteni a leszállított mezőgazdasági gépek ellenértékét, esetleg ezek generáljavításáért nekik számlázott összeget, habár elegendő pénzük volt erre az Állami Bank fi­­őkintézetében levő számlájukon. Ez annak következtében ált elő, mivel nem volt összhangban a mezőgazda­sági gépek vételére illetve generál­­javítására előirányzott összeg a ter­vezett gépszállítmányokra és gépja­vításokra szükséges Összeggel. Országos méretben ezt a hiányt úgy oldották meg, hogy az Állami Tervbizottság beleegyezését adta a beruházási terv s így az előirányzott keret túllépésére is a mezőgazdasági gépek vétele, illetve generáljavítása esetében. Ezzel az intézkedéssel azon­ban nem küszöbölték ki a már ko­rábban kiállított számlák késedelmes kiegyenlítését. .A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság állami döntőbírója (fő arbitere) ezért megszűntette a késedelmi ille­ték megfizetésének kötelezettségét az olyan szövetkezetek számára, ame­lyek a gépekért és a gépek generál­­javításáért benyújtott számlákat késve egyenlítik ki. A feltétel azonban, hogy a késedelmes számlakiegyenlí­tés a mezőgazdasági gépjavítás illet­ve generáljavítás meghatározott kere­tének túllépése következtében lépett fel. Ezt a tényt azonban az illetékes mezőgazdasági termelési igazgatósá­gának kell igazolnia, Ez a módosítás nem vonatkozik az olyan esetekben előálló késedelmes »számlakiegyenlítésié, amelyekben az állami egyeztető bizottság hozott döntést. A károsultaknak olcsóbb vetőmagot Az Idei árvíz földműveseinknek je­lentős károkat okozott. Az árvlzsúj­­totta területeken a termés tönkre­ment. A víz leapadása és a talaj fel­­száradása után az erre alkalmas te­rületeket, be kell vetni a legcélsze­rűbb pótnövénnyel — takarmánnyal. A Mező-, Erdő- és Vízgazdaségügyl Minisztérium — a károk mérséklése céljából — elhatározta, hogy csök­kenti egyes takarmányok vetőmagjá­nak árát. Elsősorban a kukorica és a takarmány-hüvelyesek vetőmagjáról van szó, A Bulgáriából behozott hib­ridkukorica-vetőmagok ára 50.— kö­rönével, a hazai hibridek ára pedig, a KAZ hibriden kívül, 100.— koroná­val olcsóbb mázsánként. A takarmány­hüvelyesek vetőmagja 150.— koroná­val olcsóbban szerezhető be. Az árengedmény feltétele az olyan rövid nyilatkozat, amelyben a mező­­gazdasági üzem feltünteti a felszán­tott terület terjedelmét, valamint azt, mikor és milyen növényeket vetett ezen a területen s ugyanakkor azt is, milyen mennyiségű és fajtájú ve­tőmagra van szüksége a területek pótló bevetésére. Ezt a nyilatkozatot a mezőgazdasági termelési igazgató­ság, egyénileg gazdálkodó földműve­sek ilyen nyilatkozatát a járási nem­zeti bizottság hitelesíti. Az ilyen nyi­latkozat elégséges az olcsóbb takar­mány-vetőmag megvételére a mező­­gazdasági felvásárló és ellátó válla­latáéi. Még valami a földművesek számára A vadászengedély díjmentes kia­dására a középfokú erdészeti és az erdész-mesteriskolákban a vadászat szaktantárgyát előadó igazgatók és tanítók, valamint az ilyen iskolákon és szakintézetekben működő dolgo­zók Is igényt tarthatnak, amennyi­ben egyes tanfolyamokon a vadászat tantárgyét tanítják. Mivel a kijelölt vadászterületek (vadászrevírek) a külföldi vadászok tömeges látogatásai miatt már ke­vésnek bizonyulnak, a járási nemze­ti bizottságok és a vadásztársaságok ez irányban támogassák a Cedok Ide­genforgalmi utazási irodát, amely utazási iroda gondoskodik a külföl­di vadászok felől. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy a vadásztársaságok a külföldi vendégeknek területüket csupán a Cedok útján bocsáthatják rendelkezésükre. (D) (A Mező-, Erdő- és Vízgazdaság­­ügyi Minisztérium Közlönyének 1965/ 24 sz. részletéből.)------APRÓHIRDETÉS ------­Egyedülálló ház Pacovon olcsón eladó. Információt nyújt Stanislav Hruska, Semily II. 355. Szobabútor eladó. Kackovicová, Bratislava, Radlinského 79, telefón 471-26. Az Időjárás nálunk júliusban ii túlságosan szélsőséges volt. A hónap túlnyomó részében változó, aránylap hűvös Időjárás uralkodott, gyakori viharokkal és zivataros esőkkel. A> átlagos havi hőmérsékletek SzIdvÄ kiában 1—2 fokkal alacsonyabbak voltak az ötvenéves kösépértékek nél; ezzel szemben a sok eső átlagon felöli csapadékmennyiségeket ered ményezett. Szlovákia területének ne gyobb részén 120—190 mm-nyi csa­padék esett, ami a gokesstendős kő zépértékek 150—200 */o-a. A sík vidék csúcseredményét Ógyalla tartja, ahol ez év júliusában a csapadékmennyi­ség sakesztendős középértékének 28S %-át érte el. E rendkívüli mennyisé­gű csapadék okait az elég gyakori felhőszakadásokba,! kell látnunk, amelyek többször elárasztották a du namenti síkságot. Ögyallán minden esetre csúcsárad ményt jelent a jűHusl mennyiség. A legtöbb esőt ebben a városban 1814. júliusában jegyezték fel 143 mm-t. Mellékeli táblázatunkban az üres oszlopok a sokesztendős júliusi át­lagértékeket, az árnyékoltak pedig a tényleges ezévt júliusi csapadékmeny­­nylségeket szemléltetik a következő sorrendben 1. Bratislava 139 mm, 2. Kassa 130 mm, 3. Zvolen. 145 mm, 4. Losonc 118 mm, S, Ogyalla 116 mm, 6. Rimassombat 115 mm, Rozsnyó 91 mm. Az BZévl júliust a meteorológia sta­tisztikában rendkívüli hónapként je­gyezzük be és a jövőben hasonló szélsőséges időjárás esetén bizonyára gyakran megemlékeznek majd róla. Dr. F. Forgóé A júliusi csapadék-mennyiségek

Next

/
Thumbnails
Contents