Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
Bratislava, 1965. augusztus 14. Ära 80 fillér XV. évfolyam, 32. szám. Minden eszközzel mentsük a menthetőt Az időjárást előrejelző szolgálat jelentése arra hagy következtetni, hogy augusztus hátralevő részében sem számíthatunk arra, hogy az aratást és a gabona betakarítását zavaró körülmények nélkül végezhetjük. Állítólag borús, helyenként viharokkal párosuló esős időre van kilátás. Pedig ha jól körülnézünk azt látjuk, hogy a gabonabetakarítás szakaszán akad még tennivaló bőven. A munka menetét az esetenkénti talajvíz és a megdőlt gabonatáblák mellett lényegesen lassítja az a körülmény is, hogy az idén alig volt némi időbeni eltérés a gabona beérésében, a csehországi és a szlovákiai területek között. S így a múltban hatékony segítséget nyújtó csehországi kombájnosok közreműködésére nem számíthatunk. A termés általában jónak mondható. Ezt azonban csak akkor vallhatjuk magunkénak, ha a mag az állami és a szövetkezeti raktárakba, vagyis mielőbb fedél alá kerül. Most, amikor a gabona már beérett, és sok esetben túlérett, minden perc késés megbosszulja magát és rendkívül nagy szemveszteséget okozhat. Ezért a jó gazda minden eszközt felhasznál a gabona mielőbbi betakarítására. Természetesen csak akkor járunk el helyesen, ha az aratás további szakaszában is a technikai eszközök, tehát a gépek teljes mérvú kihasználására törekszünk ott, ahol ehhez az előfeltételek megvannak. Persze nem lenne helyes, ha a változatos, kedvezőtlen időjárás közepette az eredeti elképzeléseinkhez, a kétmenetes módszerhez ragaszkodnánk. Jelenlegi körülményeink között legelőnyösebb, ha közvetlenül kombájnnal aratunk, mert a learatott gabona szemtermése hamarabb biztonságba kerül. Még abban az esetben is helyes ezt a módszert alkalmazni, ha a talaj túlzott nedvessége megnehezíti az eléggé nehézkes kombájnok munkáját. Ilyen esetekben ne vontassuk a szalmagyújtőkocsit, vagy a kombájn munkájának megkönnyítése céljából lánctalpas vontatógépet alkalmazzunk. Most azonban olyan helyzetbe kerültünk, hogy a kombájnok mellett — azokban a gazdaságokban is, ahol az utóbbi években elszoktak tőlük — feltétlenül munkába kell fogni a már kiselejtezett kévekötő aratógépeket, esetleg a gépi- és a fogatos vontatású kaszálógépeket is. Sok helyen, főleg ott ahol a dúsnak ígérkező termést a viharral párosuló hatalmas eső lehengerelte, a kézikasza is szót kér és lényegesen befolyásolja az aratási munkák menetét. A példák egész sora bizonyítja, hogy ésszerű jutalmazás esetén a kézi aratástól egyébként elszokott emberek dicséretre méltó munkát végeznek, öregek és fiatalok, szövetkezeti tagok és segítségre siető ipari munkások mentik a menthetőt. Ezt az igyekezetét természetesen kedvezően befolyásolja az is, ha az aratók a munkájukért járó pénzbeni juttatáson kívül természetbenit, vagyis gabonát is kapnak. Káros jelenséghez vezetne azonban, ha gabonát csak azok a dolgozók kapnának, akik kézi erővel aratnak. így akarva—nem akarva elégedetlenséget szítanánk azok körében, akik mint gépkezelők, vagy a különböző gépek mellé beosztott segédmunkaerők vesznek részt az aratási munkákban. Jutalmazzunk igazságosan, hogy becsületes munkája után mindenki megtalálja számítását. Ebből — aminek természetes következményeként a gabona begyűjtésének üteme meggyorsul — haszna lesz nemcsak az egyénnek, hanem a szövetkezetnek és az egész társadalmunknak is. Főleg abban az esetben, ha a learatott és kicsépelt gabona mennyiségének figyelembe vétele mellett — a természetbeni juttatás nagyságának megállapításakor — a szemveszteség korlátozását is íőkövetelményként állítjuk az aratásban részt vevő dolgozókkal szemben. Magától értetődő azonban az is, hogy a kedvezőtlen körülmények következtében sok helyen szükséges az aratási normákat módosítani. _ Az aratásban nagy segítséget nyújthatnak a nyugdíjasok is, akiknek nyugdíját az új intézkedések értelmében nem veszélyezteti az a körülmény sem, ha egy év alatt a régebben meghatározott mennyiségű napnál többet vannak munkaviszonyban. Gazdaságosabb és így elvileg helyesebb, ha a kévekötő aratógépekkel és a kézi erővel learatott gabonát nem asztagba, hanem közvetlen cséplőgépre hordjuk vagy kombájnnal járunk a gabonakeresztek mellé. Ennek ellenére ott, ahol munkaerőben és szállítóeszközökben nincs hiány, helyesen cselekszenek, ha a két- vagy hosszabbított műszakban folytatott csépléssel egyidőben a kellőképpen kiszáradt gabonát asztagokba is hordják. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az idén nemcsak az aratás, hanem a gabona tárolása is rendkívüli körültekintést és sok fárdtsággal járó munkát kíván. Esetenként kétszer, háromszor is át kell engedni a gabonát a szárítóberendezésen. Ennek természetes következménye, hogy a felvásárló szervek szállító berendezései kevésnek bizonyulnak. A rendkívüli körülmények tudatában, gabonatermésünk megmentése céljából minden lehetőséget ki kell használni. A kiüríthető gazdasági épületek, például a gépszínek, istállópadlások, használaton kívüli dohányszárítók szükségmegoldásként alkalmasak a kicsépelt gabona szárítására és bármennyire szeretnénk is, ebben az évben nem kímélhetjük a kultúrházakat és esetenként az iskolák tantermeit sem. A kicsépelt gabona szállításának folyamata lényegesen meggyorsítható meleglevegös aggregátok alkalmazásával, amelyekből szlovákiai méretben 600 darab áll az építkezési vállalatok rendelkezésére. Tekintettel arra, hogy az említett vállalatok ezeket csak téli időszakban használják, helyes lesz kölcsönkérni és a gabonaszárításhoz igénybe venni. Járuljon hozzá mindenki, aki csak teheti, szorgalmas munkájával a népünk mindennapi kenyerének biztosítását és védelmét szolgáló országos erőfeszítésekhez. A helyi vezető szervek pedig úgy szervezzék és irányítsák a gabonabetakarítás menetét, vagyis olyan módszer bevezetése mellett foglaljanak állást, amely a jelenlegi kedvezőtlen időjárás közepette legmegfelelőbbnek bizonyul és így megmenthetjük az aránylag jó gabonatermésünkből mindazt, ami menthető. A farnadi szövetkezetben a gabonatisztítást két müszaKoan végzik. Az elsi műszak épp befejezi a munkát. Alig állnak pár percet, máris újra felbúgnak a gépek és reggel hat óráig dolgozik a második váltás. Bállá felv. SÄ-a farnadi EFSZ-ben Már 116 és fél vagon gabonát eladtak. Az eladási tervet augusztus 10-ig 100 %-ra teljesítették. FARNAD az aratás jegyében él. Bárkivel beszél az ember a rossz időjárás ellenére is bizakodó a hangulat. Többen állítják, ilyen gazdag terméssel emberemlékezet óta nem fizetett a határ. Elvesztett fogadás Tizennyolc kombájn indult a 800 hektár gabonának Farnadon. Amikor az egyik 148 hektáros búzatábla aratására került sor, Biricz Ernő, a szövetkezet elnöke élnézegette a sokat ígérő dús kalászoktól rogyadozó búzatengert. Gazda módra néhány kalászt kidörzsölt tenyerén, majd letette a garast. — Hiszitek vagy nem, 42 mázsát is megadja hektárja. Volt aki hitte, de Nagy János csoportvezető nem tette magáévá az elnök becslését. — Tíz litert rá — kontrázott az elnök s kézfogással pecsételték a fogadást. Alig várták zsákba kerüljön a búza- A szövetkezet tagjai mindannyian kíváncsiak voltak, ki lesz a nyertes. Rövidesen megtudták. Az elnök alulmaradt, mert „szerény“ 40 mázsával táros búzaföld. Ám, ez még nem jelentett rekordtermést a szövetkezetben. Kellemes meglepetés Az egyik 50 hektáros dűlőn szokatlanul erőlködött a gép. Az SK—-3-as kombájn gabonaszállító szalagja alig bírt terhével. Az első fordulók után becslésekben nem volt hiány, a Dianabűzafajta mégis meglepetést tartogatott az aratók számára. Ötven mázsát adott hektáronként. Kellemes meglepetés. Az aratás és a gazdag termés födél alá helyezése az esős időjárásra való tekintettel rugalmas irányítást követelt a vezetőktől. Erre vonatkozóan Petró Ferenc csoportvezető elmondja, hogy az első napokban a viaszérésű búzát kétmenetesen aratták, majd amikor teljesen beérett az egyenes aratási módszert választották. Ha a föld kissé szikkadtabb volt, az alávetéses árpatáblán dolgoztak, hogy a gépek ne tegyenek nagy kárt az évelő takarmányban. Ennék a körültekintő szervezésnek köszönhető, hogy a szövetkezetben idén is gépeké a szó az aratásban s nem került sor kézi kaszák alkalmazására. Hatvanon tisztítják a gabonát Az aratással egyidőben a gabona tisztítását, raktározását is ügyesen megoldották a farnadiak. E célból a szövetkezet raktárán kívül ideiglenesen felszabadították a kultúrházat, az iskolát, valamint a szövetkezet' gazdasági telepén a központi takarmánykeverő helyiségét. A nedves búzából, árpából a szövetkezeti tagoknak kimérték természetbeni járandóságukat, hogy szárítására és raktározására ne legyen gondja a közösnek. — Hét géppel éjjel-nappal tisztítja á gabonát. A gépek mellett 12 órás időközben felváltva 30—30 személy dolgozik. Egy-egy gép 24 órás munka teljesítménye 5 vagon. A munka oly iramban halad, hogy nem lesz fennakadás a kicsépélt gabonával — mondja Fiaskó István, a szövetkezet anyagbeszerzője és invitál, nézzük meg a gabonatisztítókat. Az iskola udvarán hatalmas árpahalmok közt két tisztítógép zakatol. Körülöttük asszonynép forgolódik. Vödrökkel merik az árpát, töltögetik a garatra. Kutla Sándor, aki a gépekre ügyel, bemarkol az árpába és mutatja. — Kissé nyirkos, néhány csírás is akad közötte, de a szemek gömbölyűek s jól fejlettek. Amíg átmegy a cséplőgépen, valamit lead a nedvességből is, míg a csírásszem kiesik. A kitisztított mag már jóval mutatósabb. A felvásárlók épp ma vittek belőle mintát, s bár kissé barnás a színé, reméljük sörárpaként megfelel. Újabb lányok, asszonyok érkeznék az udvarba. A gépmester órájára pillant. Hat óra. Az éjjeli műszak következik. —s— Öllé Béla csoportvezető szomorúan állapítja meg, hogy az árpa már csírázik. A napokig tartó helyben top'ogás után újra meggyorsult az aratás Szlovákia minden járásában. Míg pár nappal ezelőtt úgy gondoltuk, hogy a kézi kaszások kerülnek előtérbe, ma már újra a gépeké a szó. Teljes ütemben folyik a munka az árvíz sújtotta Gyorsul az aratás üteme dunaszerdahelyl és komáromi 'járásban is. Szót kap a hárommenetes aratás is A Sárösfai Állami Gazdaság öregmajori részlegén a kézi kaszások csak a talajvizes, vizenyős területeken aratnak. A részleg rendkívüli módon gépesítette az aratást. Pohony László traktoros és Játszik György segédmunkás elárulta, hogy majdnem az összes gabonát hárommenetesen gyűjtik be. A munka eddig a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére is fennakadás nélkül folyik. Csóka Pál kombájnos halad az élen * a dunaszerdahelyi járásban Cséfalvai Erzsébet a kombájnosok versenyéről tájékoztat. Csóka Pál kombájnos, Mészáros Károly segédjével halad az élen több mint 100 hektárral, a második helyen pedig Csóka Imre és Soóky Gábor áll. Mind a négyen a gélléri szövetkezetben dolgoznak és már meg is kapták a 200 korona jutalmukat. A rendrakók közül Albert György és Ambrus István, a lúcsi szövetkezet tagjai viszik a prímet'. Mindketten 150 korona jutalmat kaptak.- Nyolc és fél vagon gabona az árvízkárosultaknak Az alistáli szövetkezetben az út mentén az árpát aratják. Öllé Béla csoportvezető és Bartalos Ignác, az üzemi pártszervezet elnöke a rendek között turkál. Bizony itt baj van. Az árpa már csírázik. Ezzel szemben a búzát nem fenyegeti komolyabb veszély. A munka ütemével egyébként elégedettek. Dicsérik a dunaszerdahelyi konzervgyár dolgozóit, akik hajnali 4 órától napnyugtáig a szalmát kazalozzák. Főleg kombájnnal aratnak, de húsz kaszára itt is szükség van. Minden módon igyekszenek gyorsabb és jobb munkára serkenteni a tagokat és a brigádosokat. Ezért aratás idején a munkaegység értekét 3 koronával emelték. A terméssel elégedettek, — hisz a búza 30 mázsán felül ad, de ugyanakkor nem szűk keblűek mások felé sem. Az árvízsújtotta apácaszakállasiaknak, akik Alistálon segítenek aratni, nyolc és fél vagon gabonát adnak. Friss ebéd az aratóknak Az alistáli szövetkezet konyhájában finom ebédet főznék az aratóknak. Bartalos néni csontlevést készített és pecsenyét sütött, melléje pedig sült burgonyát és uborkasalátát tálalt. — Jó adagot küldtem mindenkinek, mert éhesen nem lehet ’dolgozni — mondotta. Már több éven át szakácsködik "és mindig pontosan teljesíti feladatát. Reggel hatkor süti a tojást, főzi a kávét és minden brigádosnak ad egy-egy pohárka borovicskát is. Aratás idején nem könnyű a konyhában. Kint a nap, bent pedig a tűzhely melegít. Bár elfárad, de azért győzi a munkát. A brigádosok sokszor kilenc után ülnek az asztalhoz s emiatt tizenegykor kerül az ágyba. A Jednota étkezdéjében Szabó Mária vezetésével két asszony főz. Naponta 95 személynek készítenek ételt. — Ez már gyerekjáték az elmúlt hónapokhoz képest — mondja. — Bizony, amikor itt voltak az árvízkárosultak, 500 ebédet is osztottunk ki. Naponta 3—5 láda málnát és 10—15 láda sört' küldünk az aratóknak. A komáromi járásban 600 kaszás vágja a rendet A komáromi járásban Janecka Milan főagronómus szérűit az aratás már a vége felé közeledik és bár 600 kézikaszás vágja a rendet', a szikkadó földtáblákon újra a gépeké a szó. Vokus Albert, a madari szövetkezét' kombájnosa érte él a legjobb eredményt. Jól halad a tarlóhántás és a tarlókeverékek vetése is, (b—k) A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA
