Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-13 / 6. szám
Tejfeldolgozó üzem a Csallóközben A magyarlakta Dél-Szlovákia vidékein ritkán akad meg a szem e9y-egy gyárkéményen, gyártelepen. Bratislavától Komáromig csak a termékeny síkság és a terpeszkedő, poros mezöségi falvak és városok fogadják a látogatót. Ez a mezőgazdasági termelés birodalma. Itt terem az ország kenyerének és más élelmiszeri cikkeinek nagy része. Sajnos, még a mezőgazdasági termékeket is njgy távolságra kellett szállítani ipari feldolgozás végett, mivel az iparosítás valahogy elkerülte ezt a vidéket. Csak az elmúlt években kezdtek hozzá Párkány mellett egy papírgyár, Dunaszerdahely mellett egy cukorgyár és Nagymegyer mellett egy nagy tejfeldolgozó üzem építéséhez. Ezek az üzemek nemcsak új kereseti lehetőséget nyújtanak a környező városok, falvak népének és növelik azok életszínvonalát, de sok-sok ezer eddig szállításra fordított koronát, rengeteg szállítóeszközt és szállításnál foglalkoztatott munkaerőt takarítanak meg. — Ha a tejfeldolgozó üzemből kerülnek ki, akkor kizárt dolog. A mi pasztőröző berendezésünk automatikusan működik. Ha megtörténik, hogy valamilyen okból a hőmérséklet az előírt hőfok alá süllyedne, akkor a pasztőröző berendezés a tejet nem továbbítaná, hanem azonnal visszaküldené a gyűjtőtartályba. — Milyen hőfokon pasztőröznek? — A tejfölt 95 C fok hőmérsékleten 7—14 másodpercig, a tejet pedig 85—88 fok Celsius hőmérsékleten 7—14 másodpercig. A vajat pasztőrözött tejfölből készítjük. Amint tudja, 85 fok Celsiuson minden baktérium és vírus elpusztul. Megnéztük a pasztőröző készülékeket. A három készülék automatikusan működik ugyan, de Mucska Jenő egyetlen pillanatig sem áll tétlenül. Itt egy csőrészt kell meghúznia, ott egy tartályt kell tisztítani, amott a hőmérsékletet ellenőrizni. Állandóan lót-fut, lázasan dolgozik. — Még csak rövid ideje dolgozom itt — mondja futás közben, mintha magyarázná, lesz ez még másképp is, ha belejövök a munkába! A kontinentális vajkészítőgépek óránkénti teljesítménye 800 kg, ám az üzemnek eddig csupán egyetlen óránként 400 kg vajat feldolgozó adagológépe van, s az sem működik még zavartalanul. így a vajat hordókba, bödönökbe csomagolva a Bratislavai Tejfeldolgozó Üzembe küldik adagolás, csomagolás végett. Végigmentünk a túrőkészítő részlegen és néhány pillanat múlva megláttuk az üzem büszkeségét, a hatalmas, körülbelül 12 m magas hengeralakú szárítótornyot. A szintén nagy három sűritőgépet az ember észre sem veszi a két oldalon testőrként felsorakozó 4—4 ciklon felett óriási lábakon álló hatalmas, csillogó fémtorony mellett. A tej az egyik sűrítőgépből a másodikba, majd a harmadikba folyik. Víztartalmának így a felét elpárologtatják, majd a szárítőtorony tetejére vezetik. A toronyban örvénylő forró levegő a tejet magával ragadja, szétporlasztja, s mire a 12 méteres magasságból a torony aljára kerül, tejporrá válik. A tejporral kevert forró levegő a 8. ciklonba kerül, itt áramlása lelassul és a nehezebb fajsúlyú tejpor leülepszik. — Milyen a szárító kapacitása? — Ebben az évben 3500 tonna százik, amely az épületbe továbbítja-rított egalizált tejet kell készítenünk, őket. Itt ügyes leánykezek ragadják Ebből 600 tonnát a nyugat-szlovákiai meg, a tejet medencébe öntik, majd mezőgazdasági üzemek ellátására iráa szállítószalag az üres kannákat egy nyoztak elő, a többi pedig az állami alagútszerű mosógépbe továbbítja, takarmányalapra kerül. ahonnan tisztán kerülnek ki. A me- — Jelenleg az ellenszolgáltatásként dencékből a tej szintén a pincehelyi- járó takarmánytejet milyen állapotség hatalmas tartályaiba folyik, ahol ban adják a földműveseknek? megfelelő hőmérsékletre hútik, vagy — Folyékony állapotban. De már — ha erre szükség van — előzőleg alig várják a mezőgazdasági üzemek, a mérlegek hatalmas tartályaiban el- hogy a havi egalizált tej-járandósálenőrzik a beadott tej mennyiségét, got egyszerre vehessék át tejpor Ugyanakkor a mezőgazdasági üze- alakjában. Tudják, hogy a tejpor kimekben vett tejminták a laborató- fogástalan étrendi hatású, helyes tóriumba kerülnek tejzsírszázalék, tisz- rolás esetén nem romlik, s így nem tasági fok és savtartalom megállapí- fenyeget a borjúneveldékben és a tása végett. malacok esetében a hasmenés veszé— A komáromi és a dunaszerdahelyi lye. Ezenkívül a havonként egyszerre járások körülbelül 90 mezőgazdasági szállított tejpor mennyiséget rendüzeme hordja be hozzánk a tejet — szeresen eloszthatják a napi takaradja meg a felvilágosítást Méhes Vil- mányadagokba, s így nem kell számos igazgatóhelyettes. molni zavarokkal, kilengésekkel a ta— Már harmadik hónapja működ- karmányozásban. nek. Milyen az együttműködés a tej- Egyelőre a szárítóberendezés még feldolgozó üzem és a mezőgazdasági nem dolgozik teljes kapacitással. Napi Üzemek között? 250 ezer liter tejet képes megszárí— Bizony a tej tisztasága megér- tani, de a jelenlegi teljesítménye csudemli a blrálatotXíanuárban például pán 70 ezer liter. Holland gyártmány, az átvett tejnek csupán a 20 %-a ezért holland szerelők szerelték fel volt megfelelő tisztaságú. Ami a mi- és a kezelőszemélyzet szerelés köznőséget illeti, bizony itt is akadnak ben tanulta meg a berendezés kezeolyan üzemek, ahol a fejők vízzel lését. Itt-ott még hibák merülnek fel. akarják növelni a tej mennyiségét. A 200—240 fok Celsius hőmérsékletet Természetesen a laboratóriumban erre fejlesztő mazut kazán sincs még beúgyis rájövünk és a vizet leszámít- szerelve, s a gőzfűtés csak 140 fok juk a beadott tej mennyiségéből. Ilye- Celsiust tud biztosítani. Hiányzik nek például az eperjesi szövetkezet, még a palackozó berendezés is. Most valamint a kotlibai és a Feketperdei rakják le az alapjait, pedig már de- Állami Gazdaság, ahonnan már több cemberben itt kellett volna lennie, esetben kaptunk 20 °/o vizet tártál- Az üzem azonban már él, működik mazó tejet. és a dolgozók napról napra tapasztal— A városok és községek lakói tabbakká, ügyesebbekké válnak. A gyakran felvetik a kérdést, hogy a környező mezőgazdasági üzemek pegümőkórral, brucellózissal, száj- és dig örömmel várják azt a napot, körömfájással, valamint más fertőző amikor áttérhetnek a takarmánytejbetegséggel fertőzött tenyészetekből por használatára, hiszen a forró nyári érkező tej és a belőle készített tej- hónapokban gyorsan savanyodó egalitermékek terjeszthetik-e a betegsé- zált tej már elég sok kárt és boszget vagy sem. szúságot okozott nekik. Gajdács Irén A nagymegyeri tejfeldolgozó üzemet elsőként helyezték üzembe — közel két hónappal a határidő előtt. Nagymegyertől csakném két kilométerre, a szántóföldek közepén építették fel. A sűrű hóesésben gyalogolva kíváncsian nézzem a látóhatáron fokozatosan nagyobbodó gyárkéményt és gyárépületet. Az első benyomás csalódást hozott. Már hozzászoktunk a Garam é&, a Vág mellékén emelt hatalmas gyártelepekhez, vízierőművekhez, — /már nem is csodálkozunk azon, amikor a Kelet-Szlovákiai Vasművek végeláthatatlan hatalmas gyártelepéről, kapacitásáról hallunk — s itt a felkiáltójelként égbemutató egyetlen kémény tövében meghúzódó egyemeletes épületről azt mondják, hogy Közép-Európa legkorszerűbb tejporkész ttő üzeme? Fölöző gépék sora A.Táíszat ebben az esetben csal. Itt a mennyiség helyett valóban a minőség ragadja meg az ember figyelmét. Az épületben még itt-ott kőművesekre vagy szerelőkre bukkanunk, de a rozsdamentes fémből készített, mozaikszerűen csiszolt gépek és gépi berendezések már zúgva, zakatolva dolgoznak és viliózva csillognak a nagy ablakokon beáramló fényben. A rakodórampához éppen két tartályos tejszállítókocsi érkezett, amelyekből a tejet tömlőkön át egyenesen a pincehelyiségben elhelyezett 7 hatalmas tartály egyikébe juttatják. A tejeskannákat futószalagra helye-A DINNYE EGYIKE aZőkrtak a terményeknek, amelyeknél a hazai termesztésből a szükséglétnek már hoszszú évek óta csak kis részét tudjuk kielégíteni, annak ellenére, hogy a múltban a szükséges mennyiség kitermelése nem okozott különös gondot. Vajon mi okozta az utóbbi évtizedben a dinnyetermesztés ilyen nagymértékű hanyatlását, ugyanakkor, amikor a természeti adottságaink ugyanolyanok, mint a múltban voltak. Ha a természeti körülményeink — talaj, éghajlat, — nem is a legideálisabbak a dinnye termesztésére, azonban Dél-Szlovákiában van annyi megfelelő terület az érsekújvári, párkányi, komáromi, nyitrai, dunaszerdahelyi, járásban és még Kelet-Szlovákiában is, hogy a szükségletet bőven lehetne fedezni, mint ahogyan a múltban is fedezték. Vagyis megfelelő talajjal és éghajlattal rendelkezünk a dinnye termesztéséhez. Igaz, hogy egyes kedvezőtlen években (hűvös, csapadékos nyár, vagy nagy szárazság) nagy nehézségekbe ütközik a dinnye termesztése, az ilyen évek azonban inkább kivételes éveknek számítanak. Ám még az ilyen kedvezőtlen években is, ha a talajt jól választottuk meg, (könnyebb jellegű, meleg, humuszos talajok) lehet termést elérni a dinynyéből, természetesen kevesebbet, mint ha kedvezőbb az időjárás. Ezért a dinnyetermesztés sikerére mindig döntően kihat a talaj helyes megválasztása. Sokan azzal magyarázzák a dinnyehiányt, hogy nincsenek megfelelő fajtáink. Ezzel sem érthetünk egyet. Van egy elismert görögdinnye fajtánk, a Dunaj, amely megfelel a követelményeknek. Nemzetközi versenyben is megállja a helyét, Bécsben a nemzetközi gyümölcs- és zöldségkiállitáson ezüstéremmel díjazták. Azonfelül még megtaláljuk a termesztésben a régi tájfajtákat is (Hevesi, Marsowszky stb.), valamint külföldi fajtákat is. A közeljövőben, ha a kísérletek jól végződnek, körülbelül 1966-ban, megjelenik a termesztésben, egyelőre csak kipróbálásra pár helyen korai, hazai hibrid fajta is. Cukordlnnyéből szintén van két elismert fajta a forgalomban. Egyike korai zöldhasú, kiváló minőségű Szolatúr, amely mind a fogyasztók, mind a termesztők körében közkedvelt. A bécsi nemzetközi gyümölcs- és zöldségkiállltáson szintén ezüstéremmel díjazták. Sárgahasú elismert hazai fajtánk a Lednlcei, amely termesztési szempontból szintén kiváló, inkább a minősége gyengébb, vékonyabb húsú. Ezenfelül még több termesztőnél megtalálhatók a régi tájfajták, főleg a Cantalup típusúak. Vagyis a fajtakérdés nemigen okozhatja a termelés alacsony színvonalát, mert nem roszszabb. mint a múltban volt, amikor elég dinnyét tudtunk termeszteni. Az elmúlt 1964-es évben a Sósszigeti Növénynemesftö Állomáson kipróbáltunk 35 görögdinnye fajtát és ugyanannyi cukordlnnye fajtát. A külföldi fajtákhoz viszonyítva a hazai fajták inkább jobbaknak, mint roszszabbaknak mondhatók, termesztési és fogyasztási szempontból egyaránt. Még a nagyhírű japán magnélküli dinnyéknél sem tapasztaltunk lényeges minőségbeli különbséget a Dunajhoz viszonyítva, ugyanakkor a Dunaj termelőképessége lényegesen jobb. Sokan hangoztatják, hogy nincsenek dinnyéhez értő kertészeink. Dinnyéhez értő kertészeink vannak, azonban nagyobb baj, hogy a zöldségkerté-' szeink általában túlterheltek, és a dinnyetermesztés a legtöbbször még ráadás. Ezért helyesebb az, ha a dinnyetermesztéssel külön egyént bízunk meg, akit a kertész esetleg csak irányít, ha arra rászorul. Helyesebb a dinnyetermesztést különválasztani a legtöbbször túlterhelt zöldségkertészettöl, inkább tartozhatna a szántóföldi növények közé. Ez tervezési szempontból is helyesebb volna, mert általában a zöldségkertészetben magasabbak a bruttó bevételek, mint a szántóföldi termesztésnél, ahová a dinnye is tartozik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a legnyomósabb ok, ami a dinnyetermesztés fejlődését gátolja, az a dinnye alacsony felvásárlási ára. Az elmúlt években a görögdinnye felvásárlási ára kilónként 60 fillér volt, ugyanakkor a fogyasztói ára 2 korona. A termesztőnek kellett viselni az összes termesztéssel járó kockázatot, ugyanakkor a felvásárló üzem 1,40 koronát kapott csupán az eladásért. És a legkorábbi görögdinnyéért is éppúgy 60 fillért kapott a termesztő, mint a kései, szeptember végi, esetleg október eleji dinnyéért, amelynek pedig a minősége jóval gyengébb mint az augusztusi vagy szeptember eleji dinnyének. Természetes, hogy az alacsony felvásárlási ár, és a korszerűtlen felvásárlási mód, nagyon kedvezőtlenül befolyásolta a dinnye termesztését. A termesztők nem alkal-Di n nyetermesztésü n k jelenlegi helyzete Hazai termésből kielégíthető-e a szükséglet? mázták a költségesebb termesztési módot, az előnevélést, mivel nem volt érdekük, hogy korábban adják piacra a dinnyét. Azáltal, hogy a dinynye általában késón érett, a legtöbb esetben csökkent a termés mennyisége és minősége és egyúttal a termesztés biztonsága is. Az alábbi táblázat ismerteti a Bajcsi Állami Gazdaság hároméves terméseredményét görögdinnyéből. Megjegyezzük, hogy a Bajcsi Állami Gazdaság a múltban az ország egyik legjobb dinnyetermesztő gazdasága volt. A termesztés éve 1960 1961 1962 A dinnyetermesztés területe ha 50 30 12 Az elért terméseremény q/ha 68 156 142 Bruttó bevétel ha-ként Kcs 4080 9360 8520 mítását. Ezt a lehetőséget számos szövetkezetben és állami gazdaságban a jövőben sokkal jobban ki lehetne használni. Gondolunk elsősorban az újonnan telepített gyümölcsösök közeire, amelyekét sokszor nem á legjobban használtunk ki. Felvetődik a kérdés, van-e mód ebből az egyhelyben való topogásból előbbre jutni. Ügy gondoljuk, hogy a végleges megoldást elsősorban az egészséges árpolitika hozhatja meg. Csak az egészséges kereslet—kínálat alapján kialakult árak Amin? a fenti kimutatásból is látható, a Bajcsi Állami Gazdaságban a dinnye területe évről évre csökkent. Az indoklás: A dinnye termesztése kockázattal jár, kedvezőtlen időjárás esetében gyenge a termés, a felvásárlási ár nagyon alacsony, a termesztés nem kifizetődő. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy az ilyen árak mellett az előnevelés nem fizetődik ki, a termesztők általában szabadföldbe történő vetést alkalmaznak, ami a görögdinnye esetében a termésbiztonság rovására megy. A cukfordinnye felvásárlási ára kedvezőbb a termesztőre nézve. Az elmúlt években a felvásárló üzem 2 koronát fizetett a termelőnek a cukordlnnye kilójáért. Az ilyen felvásárlási ár mellett már rentábilis a cukordinnye termesztése, viszont a fogyasztónak indokolatlanul magas árat kell a cukordinnyéért fizetnie, mivel a felvásárló üzem 4 koronáért adja kilóját. Például a csallóközcsütörtöki szövetkezet (jelenleg már állami gazdaság) az 1963-as évben 1 ha-ról 239 mázsa cukordinnyét adott el, a tejfalusi szövetkezet 205 mázsát adott el 1 ha-ról. Ha vesszük a ráfordított munkát és költségeket, akkor azt láthatjuk, hogy Ilyen termés esetén a 40 000—48 000 korona bruttó bevételnél a termelő igazán megtalálja a szálendíthetik fel újra a dinnyetermesztést. Az éghajlat okozta termésingadozásokat, egyelőre nem tudjuk teljesen kiküszöbölni. Ezért a dinnyeáraknak is a terméshez kell igazodniok, hogy gyengébb termés esetében is a termesztő legalább részben találja meg a számítását, vagyis a termesztéssel járó kockázatot ne teljesen egyedül a termesztő viselje. A korai dinnyét jóval magasabb áron kellene felvásárolni, ami nagyon ösztönözné a termesztőket. Ez azért is indokolt, mert a korai dinnye mindig jobb minőségű (magasabb a cukor- és vitamintartalom, ízletesebb), mint a kései, és ugyancsak nagyobb a termésbiztonsága is. A felvásárló szervek nyeresége túl magas, nincsen arányban a felvásárló üzem ráfordított munkamennyiségével, ezért fékezőleg hat a termesztésre, minek következtében a szükséglet nagy részét külföldről vagyunk kénytelenek behozni. Azokban az országokban. ahol az árkérdést megoldották (a felvásárló üzem nyeresége nem haladja meg a felvásárlási ár 20 %-át), ott zavartalanul folyik a dinnyetermesztés. Tekintettel arra, hogy a dinnye aránylag nagy termésekre képes, így kis területen meg lehetne oldani az ország dinnyeellátását, annyira, hogy alig szorulnánk behozatalra. A nagyobb mértékű termesztés egyúttal magával vonná a nagyobb mértékű magtermesztést és nemesítést Is. Ezen a téren még sok a lehetőségünk, például a heterózis nemesítéssel jelentősen fokozható mind a koraiság, mind a termőképesség is. Ezekről a kérdésekről azonban majd más alkalommal írunk. Rákóczi Lajos (Sóssziget) Botanikuskert — magánkézben A Plzen melletti Radéicén lakó Karéi S u 1 a nyugdíjas nevét alig Ismerik az országban. De nem így a lakóhelyén, ahol mindenki szinte csodálja a 65 éves embert. Vajon mi csodálnivaló akad egy öregemberen? — kérdezhetik az őt nem ismerők, és teljes joggal. Nos, eláruljuk a titkot! Az emberek csodálatát, tiszteletét és megbecsülését Károly bácsi azzal érdemelte ki, hogy puszta kedvtelésből Irigylésre méltói botanikuskertet hozott létre, melyben éppen az elmúlt napokban virágzott ki — gyönyörű plrosas-ibolyaszinú virágot hozott — a banánfa... A figyelmes szemlélő már az első banánt Is fölfedezheti az egzotikus fa ágain. Megemlítjük, hogy hazánkban — magánszorgalomból — valószínűleg elsőízben aikerült meghonosítani a banánfát. A volt szövetkezeti tag üvegházában citrom- és narancsfa is van. Amint mondta, az idén — elsőízben — gazdag narancs, valamint mandarintermést vár. Károly bácsi egyébként a sajátkezűleg elkészített, fűtőtesttel és légszabályozó berendezéssel ellátott Uvegházban közel 30 déli növénynek viseli gondját. Az említetteken kívül megtalálható gyűjteményében még az ún, paradicsomfa, mely jelenleg éppen rügyezik, továbbá kétféle kávéfa, a füge, az amerikai szegfűszeg, különböző orchedea és mások. (CTK) SZABAD FÖLDMŰVES J 1965. február 13.
