Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-06 / 5. szám
Magas színvonalú belterjes mezőgazdaság alig képzelhető el fejlett szarvasmarha-tenyésztés nélkül. A mezőgazdasági üzemekben előfordul* különböző tömegtakarmányok hasznosítása, valamint a talaj termőerejének fenntartása és növelése (a szarvasmarha-állomány adja az istállótrágyamennyiség 80—85 %-át) szinte nélkülözhetetlenné teszi e mezőgazdasági ágazatot. Népgazdasági szempontból a legfontosabb élelmiszereket szolgáltatja (tej, hús), az ipar számára pedig nyersanyagot nyújt (bőr, faggyú, csont, szaruképletek stb.), a mezőgazdasági termelés részére meg takarmányozási célokra állati eredetű fehérjét biztosít. Nálunk Csehszlovákiában a tej és a feldolgozásakor keletkező melléktermékek a takarmányozáshoz szükséges állati fehérjék 83—85 %-át képezik. A tehén az összes mezőgazdasági haszonállat közül leggazdaságosabban képes állati fehérjéket előállítani. Például egy hektárnyi területről a fejőstehén a részére legalkalmasabb takarmányból 86 kg állati fehérjét állít elő emberi élelem formájában, ezzel szemben a sertés csak 38 kg-ot. A lucerna és egyéb pillangós növények rovására aránytalanul megnövekedett kukorica és cukorrépatermesztés mezőgazdaságunk növényi fehérjemérlegét mint tudjuk felborította, s ennek következtében a tejtermelés eddig soha nem látott módon csökkent. Bár ez a meggondolatlanságból és hozzánemértésből kialakult helyzet csak átmeneti jellegű, mégis előtérbe került az igénytelen, de takarmányfogyasztásához mérten magas termelékenységű szarvasmarhafajták kialakítása. A korszerűén gépesített nagyüzemi termelési módszerek bevezetése a szarvasmarha egyes tulajdonságainak megváltoztatását tette szükségessé. Mindenekelőtt a gépi fejésre és az állatok közös gondozására történő átnevelést kell megvalósítanunk. Az állatállományból mindezeket a követelményeket kielégítő egyedek kiválasztása, ezek vérvonal-keresztezése, továbbá a már kialakított egyéb megfelelő fajtákkal végzett nemesítés — a takarmányozási gondok megoldásán kívül — a legmegfelelőbb mód a termeléscsökkenés felytán a jövedelmezőségen mutatkozó beteges tünetek orvoslására. A keresztezéssel nemesített tenyészállatok előállításának elvi irányítója a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet, ahol Fasko Ján mérnök, Kovalcíková mérnöknő és a többi munkatárs a nemesítés főbb szempontjainak kidolgozásán munkálkodnak. Az intézeten kívül figyelemmel kísérik a különböző gazdasági egységek tenyészállat-állományát is. Egyike az ilyen gazdasági egységeknek a Vetőmagnemesítő- és Termeltetési Vállalat. Mivel az intenzív vetőmagtermesztés legjobb kiegészítője az állattenyésztés, a nyugatszlovákiai kerületben is kombinálják a kettőt. A kerületi vállalat állattenyésztési munkacsoportjának vezetőjét Repka Eduárd mérnököt és munkatársát Cepelová Zuzana mérnöknőt kértük meg, avassanak bennünket be a vállalatukon belül végzett tenyészállat-előállítás titkaiba. Kíváncsiságunk útjain szívesen kísértek végig és így nemegy érdekességet leshettünk el. SZENCKIRÄLYFÄN A vérvonal-n'emesítés célja, amelyet a Szenckirályfai Vetőmagnemesítő Állomás gazdaságában végeznek, a szlovák tarka fajtán belül, hús- és tejtípus kialakítására irányul, a tejtermelőképesség fokozottabb hangsúlyozásával. Szarvasmarha-tenyészállományuk 134 darabból áll, amiből 55 darab egyedi ellenőrzés alatt álló tehén, kettő pedig bika. Az istállózott fejősök tavalyi naptári évre vonatkozó átlagos tejelékenysége 3617 liter volt. Az egész állomány az Állami Tenyészállat Ellenőrző Igazgatóság által elismert törzsállomány. A 163 hektár mezőgazdasági terület egy hektárjára az elmúlt évben átlagosan 1264 liter tej termelése jutott. Napi átlagban a tejelékenység 9.88 liter volt darabonként. Egy ha mezőgazdasági terület megterhelése 0,86 marhaegység. A hektáronkénti hústermelés 125 kg volt. Az elmúlt évben 7 tenyészbikát adlak el átlag 25,76 koronás áron kilónként. (2 db Elit A, 1 db Elit B, 2 db I.A, 2 db I.B minőségben). Összbevételük a 7 darabért 100 350 korona volt. Pl. az Elit rekord minőségben egy tenyészbika árát 1964-ben 20 000 koronában szabták meg, amihez még 5 % vagy 10 % pótlék járult, aszerint, hogy csak az egyik vagy pedig mindkét szülő volt államilag elismert törzskönyvezett állat. Többek között Dolinsky Vojtech zootechnikus, valamint Konecny Michal állatgondozó érdeme is, hogy az országos tenyészállatvásárokon állományukkal több díjat nyertek. A csoportokban bemutatott tehenekért kétízben bronzérmet nyertek, a 13-as fülszámű fejőstehén meg 5 aranyérmet nyert. Ennek maximális teljesítménye 1962- ben 6641 liter tej volt egy laktáció időszakában (tejének zsírszázaléka 4,1 % volt és így 272 kg tejzsírt termelt). Ugyanez a tehén öt ismeri laktáció ideje alatt 29 345 liter tejet' termelt 1165 kg tejzsírral, tehát egy laktációra vonatkoztatott átlagban teljesítménye 5869 liter tej volt (5,97 %, vagy 233 kg tejzsírral). A kimagasló eredményekért a kollektíva a „Kiváló munkáért“ adományozott miniszteri kitüntetést is kiérdemelte. SÓSSZIGETEN A Csallóközben, a Sósszigeti Vetőmagnemesítő Állomáson ugyancsak foglalkoznak tenyészállat-keresztezéssel. Itt a két különböző vérvonalú Az 50 %-ban jersey, 50 %-ban pedig szlovák tarka fajta vérű tehén (,a 25/2305 fülszámú Tyra nevű jersey bika lánya) a 300 napig tartó N. laktáció ideje alatt 3305 liter 4,67 % zsírtartalmú tejet adott. Kérdésekre válaszolunk A csermélyvégi vadászegyésület egy állami gazdaság tulajdonát’ képező revírben folytat vadgazdálkodást'. Ebben a revírben Adam Babuliak látja el a mezőőr teendőit, aki azonban nem a csermelyvégi, hanem a felvégi vadászegyesület’ tagja. Adam Babuliak szolgálati útjain nemcsak hessegeti a vadat, hanem lövöldöz is reá. A csermélyvégi vadászegyesület tagjai kérdezik, jogos-e Babuliak ténykedése, vagy sem? Válasz: A mezőőr feladata, hogy a gondjaira bízott mezőgazdasági területet, annak növényzetét és mezőgazdasági gépeit védelmezze, őrizze, oltalmazza. Ha szolgálatban van, fegyvertartaási és használati joggal rendelkezik azzal a fegyvernemmel, amelyet úgynevezett „tanúsítványába“ bevezettek felesketett mezőőri minőségében. Vadásztevékenységének gyakorlása közben viszont csak olyan fegyvereket hordhat és használhat, amelyeket vadászati engedélyében feltüntettek. Ezeket az előírásokat' pontosan be kell tartania, különben összeütközésbe kerül a törvényes rendelkezésekkel. Kérdés: Milyen fegyvert engedélyezhet és vezethet be a JNB a mezőőr „tanúsítványába“? Válasz: A feleletet erre a kérdésre a 86/1949 Zb. számú törvény 11. szakaszának 1. bekezdése adja meg. Kimondja, hogy szolgálatának gyakorlása közben a felesketett' mezőőrt mindazokat a vágó-, szúró- és lőfegyverekét használhatja, amelyeket a közbiztonsági szolgálat előírásai engedélyeznék, amennyiben a mezőőr fegyvertartásra és annak használatára jogosult. Az idézett' törvény rendelkezése azonban nem eléggé egyértelmű, sőt különbözőképpen magyarázható. Helyes, hivatalos magyarázata előttünk is ismeretlen. A nyugat-szlovákiai KNB illetékes főosztályának véleménye szerint, az említett törvény lehetőséget' nyújt arra, hogy a mezőőr bizonyos esetekben a „tanúsítványába“ bejegyzett vadászfegyvert is használhassa. Ezt a lehetőséget azonban a KNB egyúttal célszerűtlennek, az országos társadalmi érdekek'szempontjából fölöslegesnek minősíti. Utasította tehát a JNB-t. hogy záros határidőn belül felülvizsgálja az ügyet. Ajánlatos volna mindazokat a „tanúsítványokat“ visszavonni és hatálytalanítani, amelyek azok tulajdonosait vadászfegyver viselésére is feljogosítják. A Csehszlovákiai Vadászok Szövetségének központi bizottsága azt a nézetet vallja, hogy senki sem jogosult vadászfegyverrel a revírbe lépni, akinek nincs vadászati engedélye a revír haszonélvezőjétől. A mi véleményünk szerint, pedig semmi szükség nincs arra, hogy a mezőőr vadászfegyvert vigyen magával szolgálati útjára. Hivatásának gyakorlására megfelel a teljesen rövid lőfegyver. Számos JNB azonban helytelen álláspontra helyezkedik és gyakran vadászfegyver használatát engedélyezi a mezőőröknek, ahogyan ez Adam Babuliak mezőőr esetében történt. Nemcsak elvétett jelenségekről van szó, hanem éppen a nyugat-szlovákiai kerületben nagyon is gyakran találkozunk hasonló esetekkel. A nem kívánatos „kétvágányúság“ kiküszöbölésére a következő megoldást tartjuk helyesnek: Ha a JNB nem engedélyezett; Adam Babuliak mezőőr számára vadászfegyvert szolgálatának ellátására és nem vezette azt be „tanúsítványába“, fajtát, mégpedig a Szlovák farkát még a jerseyt keresztezik. A La Manchecsatornán levő Jersey szigetről származó jersey (dzsörszi) fajta a feketetarka lapájmarhán kívül a világ legelterjedtebben tenyésztett fajtája. A jersey legkorábbi ivarérésű (13—15 hónapos korában már ivarérett) s a legkifejezettebb tejelő jellegű fajta, s a kisebb testű marhafajták közé tartozik. A tehenek súlya 350—500 kg. Tőgyalakulása mintaszerű. Egyoldalú tejelőfajta. Tejének zsírtartalma 5— 6% (a dán jerseyé 6—8%). Ez a fajta termeli a legkisebb önköltséggel a tejzsírt. Egységnyi élősúlyra vonatkoztatott tejelékenysége igen magas. Hústermelő képessége viszont gyenge, izmoltsága mérséklet. Ezért ha hús-tej hasznosítású fajtát kívánunk előállítani, keresztezésre jól felhasználható a szimmentáliból (a svájci Simme völgyéből) származó szlovák tarka marha. E kereszka, 25 %-ban jersey) mint fajtajavffö egyedeket eladják a szlovák tarka marhaállomány széleskörű gyakorlati feljavítására. Tavaly két bikát adtak el a tenyészállatvásárokon Elit rekord és Elit A minőségi osztályban, jelenleg pedig 9 bika várja a legközelebbi vásárt. Az 1962-ben megkezdett nemesitől munkának már Iassankint nagyban is megmutatkoznak az eredményei. A keresztezésből származó első egyedek 1963-ban láttak napvilágot. Mórocz János zootechnikus odaadóan végzi munkáját s nagy része van az eddigi eredmények elérésében. A legjobb fejők közé tartozik Bugár Ferenc 4300 literes egy tehénre jutó évi fejési átlaggal. Juhos József sem marad túlságosan mögötte, mert .4045 literes átlagot ért el az elmúlt évben. Sósszigeten a kis csoportos (családi) marhanevelési módszert vezetik be. Pl. a 248 fülszámú Zsemlye nevű tehén négy lányával alkot egy csoportot. Zsemlye, Svájcból került ide, A sósszigetiek három aranyérmet naptári évben 5400 liter 4,1 %-os tezés következtében emelkedik a tejelékenység, meg a zsírszázalék, megrövidül az ivarérettség ideje, javul a tőgyalakulás és a tej fehérjetartalma. A cél a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet irányelvei és egyben az országos kutatófeladat szerint, könnyebb jellegű, jól tejelő haszonállat előállítása, amely elsősorban a burgonyatermesztő körzetben megfelelő. A keresztezés végső terméke olyan szarvasmarha, amely 25 %-ban a jersey fajta, 75 %ban pedig a szlovák tarka marha örökletes tulajdonságaival rendelkezik. A keresztezés végső termékeként létrejött állatokat idegen vérvonalú keresztezéssel (jersey) tovább párosítják majd, de mindig úgy, hogy megőrizzék a 25 %-os jersey örökletességi részarányt. A módszertani elveknek ez a további része azonban változhat, ha a jövőben az helyesebbnek mutatkozik. Egyelőre a szlovák farka teheneket (50 %)’ jersey bikával (50%) födöztetik és az Ft generációban így létrejött teheneket szlovák tarka bikával födöztetik. Az Rí generációban létrejött bikákat azután (75 %-ban szlovák tarjóllehét vadászati engedélye alapján Babuliaknak igénye van arra, úgy a nevezett csupán vadászat alkalmával használhatja vadászfegyverét, nem pedig mezőőri teendőinek gyakorlása közben. És ha a JNB — ámbár jogtalanul — mégis engedélyt adott Babuliaknak vadászfegyver használatára és ezt a körülményt feltüntette a mezőőr „tanúsítványában“, akkor Babuliak vadőri minőségében is használhatja vadászfegyverét szolgálatának idején. Az ügy elbírálásánál az is fontos tényező, milyen mértékben vagy terjedelemben használhatja a mezőőr fegyverét. Ezt a kérdést az idézett' 86/1949 Zb. számú törvény 11. szakaszának 1. bekezdése szó szerint ekképpen magyarázza: „A felesketett mezőőr szolgálatteljesítés közben csak elkerülhetetlen esetben jogosult fegyverét használni. A körülményeknek megfelelő óvatosságot köteles tanúsítani akkor is, ha illetéktelen támadás elhárítása céljából védekezésre szorul, akár közvetlenül saját személyét, akár más személy életét veszély fenyegeti.“ A fentiekből nyilvánvaló, hogy Adam Babuliak mezőőr összeütközésbe került a törvényes előírásokkal. A csermelyvégi vadászegyesület revírje vadjának lelövése által büntetendő cselekményt követett el a szocialista tulajdonban lévő vagyon elherdálása címén, illetve a helyi népbíróságokról szóló 38/1961 Zb. számú törvény szerint vétett a szocialista népvagyon sérthetetlensége ellen. A csermelyvégen kialakult nem kívánatos helyzetből adódó nézeteltérésekből előbb-utóbb perek keletkeznek. Az ottani vadászegyesület számára előnyösebb lenne, ha Adam Babuliakot egyúttal vadőrnek szerződtette volna. Ez azonban nem tartozik ránk, sem jelen cikkünk tárgyköréhez. nyert Zsemlye nevű tehene, a tavalyi zsírtartalmú tejet adott. s az elmúlt naptári évben 5400 liter tejet adott 4,1 % zsírtartalommal, ami 221 kg tejzsírt jelent. A 467 fülszámú tehén három lányával alkot égy csoportot. Tavaly 4900 liter tejet adott, melynek zsírtartalma 4,38 %-os volt, ami összesen 213 kg-ot tett ki. Az itteni gazdaság 312 ha mezőgazdasági területtel rendelkezik. Egy hektárra 1,42 marhaegység jut. Az elmúlt évi egy hektárra vonatkozó tejtermelés 1244 liter volt, s ebből az eladás 1087 litert tett ki (87 % a termelésből). A hektáronkénti hústermelés 266 kg volt, beleértve a sertéshúst is. A szarvasmarhaállomány átlagos napi darabonkénti súlygyarapodása 0,64 kg-ot tett ki, pedig a jersey kissúlyú fajta. A marhaállomány összesen 248 darabot számlál, ebből 118 tehén és 3 bika. A napi egyedenkénti tejelékenység átlaga 9,67 liter. Az évi tejtermelés 3542 liter tehenenként. Az egész állomány törzskönyvezett. TAKARMÁNYOZÁS Mórocz János zootechnikus ehnöndotta, hogy az egész marhaállományt' testmelegségű (de legalább 25—30 C fokos) ivóssal itatják, hogy télen a hőfejlesztésre ne fogyasszanak az állatok fölösleges energiát. Az ivóst kb. 10 dkg-os napi adagú folyékony melasszal ízesítik. A tehenek ; napi takarmányadagja 7 kg lucerna, 25 kg szilázs (kukorica répakaraj), továbbá az egyedenkénti teljesítményvizsgálat alapján a 7 literen felüli téjelékenységű egyedek, e mennyiség fölött, literenként 35 dkg szemestakarmányt kapnak. A szemestakarmányt a gazdaság a központi készletekből kapja, a tömegtakarmányf (terimés takarmányt) pedig maga állítja elő. A vemliességi idő végefelé az elletőben az egyedi tulajdonságok alapján takarmányoznak. Itt' a döntő időszakban 7—14 nappal az ellés előtt a lehető legnagyobb tejtermelésre készítik elő az anyákat. Ekkor a szilázs helyett kapásnövényt adnak a vemhes állatoknak. Az istállókban mozgóvályú rendszert vezettek be. A takarmányelőkészítő helyiségben az egyes tehenek lassan mozgó vályúiba tejelékenységüknek megfelelő szemestakarmány adagot raknak. A gépi fejőkészülék felszerelése terv szerint februárban történik még. A gazdaság sertéstenyésztéssel is foglalkozik. A 400 db körüli átlagos mennyiségű szlovák fehér nemesített' sertésből álló falkából 55 anyasertés. Tavaly 156 tenyészsertést adtak el, ebből 114 anyasertés, 42 pedig kan volt. A kanokból 3 az Elit rekord, 15 az Elit A, 24 pedig az Elit B minősítési csoportban kelt el. Az összbevétel ebből 533 700 korona volt, ami 20,85 koronás kilogrammonkénti átlagot jejent. A szarvasmarha tenyészállatok eladásából a kilogrammonkénti bevétel 21,41 koronára alakult'. Szarvasmarha-állományunk termelékenységének emelésében a szenckirályfai és a sósszigeti gazdaságok, meg a többi törzstenyészetek nagy segítséget nyújtanak, ezért dolgozóik munkájára megbecsüléssel nézünk, s reméljük, hogy fáradozásuk országszerte hamarosan meghozza gyümölcsét. K u c s e r a Szil írd ozarvasmarha-aHomanyunk termelékenységének fokozására ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 6.
