Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-06 / 5. szám

Tanuljunk tőlük

Az adás-vételi kapcsolatok bonyolultságát a mezőgazdaságban a mezőgazdasági üzemek sokrétű ténykedése és a termékek nagy választéka, valamint a felvásárló szervek nagy száma jellemzi. A felvásárló szervek a saját érdekeiket nézik és sajnos, a mezőgazdasági üzemek nem nagyon ismerik ki magukat az adás-vételi kapcsolatok útvesztőjében. Ez a gyakorlatban gyakran félreértésekre ad okot és sok esetben a mezőgazdasági üzemek gazdasági és pénzbeni megkárosítását vonja maga után. Ezt a tényt teljes mértékben igazolta az 1963-ban végzett ellenőrzés, valamint az ellenőrző szervek eddigi tapasztalatai is.

Bebizonyosodott, hogy még az elmúlt évben kiadott új jogi intézkedések sem tudják teljes mértékben kiküszöbölni az adás-vételi kapcsolatok terén eddig felmerülő hiányosságokat és megoldani az ezzel kapcsolatos problémákat annak ellenére, hogy az új intézkedések és előírások bizonyos javulást jelentenek (gazdasági törvények gyűjteménye 109/1964 és a többi illetékes előírások).

Arról van szó ugyanis, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nincsenek lehetőségeik és feltételeik arra. hogy megfelelő kilépő és belépő ellenőrzést biztosítsanak az árutermelésben és arra sincsenek előfeltételeik, hogy tökéletesen elsajátítsák az adás-vételi kapcsolatok jogi normáit (ez ugyanis megkövetelné, hogy minden szövetkezet egy jogászt alkalmazzon). Tehát a jelenlegi időszakban az adásvételi kapcsolatok terén felmerülő problémák szinte kikényszerítik, hogy minél hamarabb gondoskodjunk azok megoldásáról. Amint már említettük, az egyes szövetkezetekben nem lenne célszerű, sem pedig gazdaságos, ha az adás-vételi kapcsolatok terén felmerülő problémák megoldásával egy hozzáértő emberekből összeállított munkacsoportot bíznának meg. Ezt a munkacsoportot ugyanis nem tudnák teljes mértékben kihasználni és aránytalanul növelné a szövetkezet adminisztratív munkaerőinek számát.

eladás terén tapasztalható hiányosságokat (nagy levonások a tej savtartalma és szennyezettsége címén), a terven felüli tojásfelvásárlást stb.

A növénytermesztés szakaszán nagy figyelmet fordítottak a zöldség és gyümölcs, továbbá a gabonafélék, a kapásnövények és a hüvelyesek felvásárlásánál felmerülő legégetőbb kérdések megoldására.

A Bratislava-vidéke mezőgazdasági termelési igazgatóság mellett működő ellenőrző csoport működésének első négy hónapja alatt összesen 521 különböző ellenőrzést, látogatást valósított meg a mezőgazdasági üzemekben, résztvett a vitás kérdések megoldásában stb. Ez a ténykedése a mezőgazdasági üzemek számára 811164 Kés pénzmegtakarítást jelentett.

Hasonlóan szép eredményeket ért el a Topoféanyi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság mellett létesített ellenőrző csoport is, amely működésének két és fél hónapja alatt 50 szövetkezet és négy állami gazdaság képviseletében próbavágást hajtatott végre a szarvasmarhák és sertések átadásakor és csupán nyolc szövetkezet számára 20 864 Kés megtakarítást jelentett. Az összes mezőgazdasági üzem, tehát 50 szövetkezet és 4 állami gazdaság számára működésük kb. 141000 Kés megtakarítást ért el.

Jó eredményeket értek el a tejeladás terén is. Eddig 20 mezőgazdasági üzemben vizsgálták felül a tejzsír-százalék megállapításának módját, valamint a sav- és víztartalom megállapításának módszerét. Ennek eredményeképpen a topofcanyi tejüzem által felvásárolt tej zsírtartalma az eddigi 3,64 %-ról 3,74 %-ra emelkedett.

A Bratislava-vidéke és Topofcanyi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság mellett működő ellenőrző csoportok felsorolt tapasztalatai alapján jogosan állíthatjuk, hogy megtalálták a mezőgazdasági üzemek adás-vételi kapcsolatainak helyes irányítási módját, s ezért javasolhatjuk, hogy a többi járásokban is hasonló ellenőrző csoportokat alakítsanak.

Peter Bernik okleveles ökonömus, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója.

Hogyan oldhatjuk meg ezt a Irtridőst?

A Bratislava-vidéke és a Topoféanyi

Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy a szövetkezetekkel kötött egyezség alapján 3—4 tagú ellenőrző csoportot alakított. Az ellenőrző csoport alkalmazotti viszonyban áll egv kijelölt szövetkezettel és a többi szövetkeze-' tek megfelelő arányban hozzájárulnak a költségek fedezéséhez. Egy szövetkezetre évente átlagban körülbelül 430 Kcs jut. Az ellenőrző csoport szakmai és módszertani szempontból a mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetőjének van alárendelve és a termelési igazgatóság mellett székel.

Az ellenőrző csoportok munkatarfalmát a felvásárló központok és a felvásárló szervek raktárainak tervszerű ellenőrzése képezi, amely a Csehszlovák Szabványok és az illetékes rendeletek betartására vonatkozik. Ezen kívül:

0 szükség szerint személyesen résztvesznek a mezőgazdasági termékek átadásában a felvásárló szerveknek, illetve a mezőgazdasági üzemekbe érkező gépek, műtrágyák stb. átvételében;

4 ha a Csehszlovák Normák vagy

más előírások megszegését jelentik, akkor hozzájárulnak a konkrét esetek megoldásához, a szövetkezetek és a felvásárló szervek közötti nézeteltérések elsimításához;

0 ha nem sikerül a szövetkezetek és a felvásárló szervek között megegyezést létrehozni, akkor a szükséges anyagot előkészítik beterjesztésre az állami egyeztető bizottság elé;

0 a mezőgazdasági üzemekben

megelőző intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékeket megfelelően

osztályozva és csomagolva adják át a felvásárló szerveknek;

0 szükség szerint iskoláztatást és szemléltető bemutatókat szerveznek a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak okulására, hogy felkészülten irányíthassák a szövetkezet adás-vételi ténykedését.

Az ellenőrző csoportok eddigi működése bizonyítja azok létjogosultságát annak ellenére, hogy még csak néhány hónapja működnek.

Az állattenyésztés szakaszán felülvizsgálták a vágóhídra küldött sertések súlyából túllakottság címén eszközölt levonásokat, a baromfi helytelen beosztását az egyes minőségi osztályokba, a keltetőkben beállott nagy elhullási százalék okát, a tejCélszerű

épületeket

emeljünk

Az elmúlt héten Prágában országos értekezletre jöttek össze az összes kerületi és járási termelési igazgatóságok, valamint a Földművelésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal stb. képviselői, ahol letárgyalják a mezőgazdasági beruházási építkezés eddigi eredményeit. A fő beszámolót J. Boudny földművelésügyi miniszterhelyettes tartotta. Elmondotta, hogy a beruházási építkezések tervének 100,9 %-os teljesítése mellett tavaly 2 milliárd 750 millió korona értékű munkát végeztünk. A tervteljesítésben jelentős különbségek vannak az egyes kerületek között. A terv teljesítésében lemaradt négy kerület között ott találjuk a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületet is.

Beszámolójának további részében a jelenlevőket tájékoztatta arról, milyen intézkedéseket foganatosítottak az EFSZ-ek VI. országos kongresszusán elhangzott jogos bírálatok alapján. Elsősorban megfelelő típus-épületek bőséges választékáról gondoskodtak, továbbá az előkészítő és tervezési dokumentáció leegyszerűsítéséről stb. Nyitott kérdés maradt továbbra is a tulajdonképpeni építő szervezet megalakítása, valamint a rossz minőségű épületek átépítése.

Az 1965-ös évben 3 milliárd 12 millió korona értékű beruházási építkezést kell megvalósítanunk. Ebből az összegből 66 000 tehenet, 17 000 borjút, valamint 7700 kocát, 45 800 sertést és 861000 baromfit befogadó istállótérséget kell felépíteni. Ezen kívül 42 000 hektárt le kell csapolnunk és 39 000 hektár öntözéséről kell gondoskodnunk.

Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben a minisztérium nem írt elő iránymutatókat arra vonatkozóan, hány férőhelyes istállókat építsenek a szövetkezetek. Ez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek olyan épületeket építsenek, amilyenekre a termelés növelése szempontjából feltétlenül szükségük van.

Tavaly összesen 1500 lakást építettünk falvainkon. Ebben az évben 10 ezer lakás építésével számolunk, és ebből 6500-at az év végéig be kell fejezni.

BARÄTSAGTALAN hídég szél hordta a havat, amikor beleptem az úszori nemesítő állomás fütött, emeletes központi épületébe, hogy bepillantást nyerjek a nemesítők téli munkájába. Karol Michálek, mérnököt, a nemesitők vezetőjét, csoportja tavalyi munkájának értékelésébe merülve találtam. De mégis szakított időt arra, hogy a Szabad Földműves olvasóit a legrtagyob készséggel tájékoztassa a zöldségtermesztésre nagy jelentőségű munkájukról.

* * «

Megtudtam, hogy ez Szlovákiában az egyedüli zöldségnemesitő állomás. Feladata új zöldségfélék kinemesítése, elismert fajták fenntartó nemesítése és szaporítása. A pemesítő állomás Felső Csallóközben Kvetoslavov vasútállomás mellett fekszik, tehát hazánk egyik legmelegebb éghajlatú vidékén. Talaja középmély vályogtalaj, kavicsaltalajjal, tehát meleg, kertészeti, különösen hajtatott növények termesztésére, ezek nemesítésére igen alkalmas. Itt a zöldségfélék magja jól beérik, ezért magas a biológiai értéke. így a karottamagjuk is igen jól csírázik. Valamikor az volt az általános nézet, hogy Csehszlovákia éghajlata a káposztafélék magjának termesztésére nem alkalmas. Erre rácáfol az úszori nemesítő állomás, amely például csak karfiolmagból évente öt mázsát termel, s ez hektáronként háromszázezer korona nyersjövedelmet jelent. (Ennyi devizát takarítanak meg az államnak hektáronként.)

A nernesítőállomás kertészete 24 hektár,

hat szakaszos vetésforgóra osztva, ebből 6 hektár lucerna. Ez egyrészt a talaj regenerálódását szolgálja, másrészt a termelt lucernáért az Oszori Magtermelő Állami Gazdaságtól és a somorjai ménestől istállótrágyát kapnak. Újabban takarmányért istállőtrágya beszerzése céljából száz hektár szántóföldet csatoltak a nemesítő állomáshoz. A nemesítés a kertészeten belül mintegy 16 hektáron folyik.

Az úszori nemesítőknek nem kis gondot okoz az egyes fajták térbeli elkülönítése, de ezzel a problémával is sikeresen megbirkóznak.

Eddig hét nemesített fajtájukat ismerték el, ezek:

„Kvetoslavovi hagyma“

„Zahorská fokhagyma“ „Kvetoslavovi kék karalábé“

„E 43“ karfiol „Reforma“ uborka „PCR“ jegyű paprika hajtatásra „Kvetna“ spárgatök Fenntartó nemesítést az alábbi zöldségfajoknál végeznek: káposzta, karalábé, karfiol, hagyma, metélőhagyma, fokhagyma, póréhagyma, melegágyi uborka, hajtatópaprika, tök, tojáscsucsor (baklazsán), hajtatósaláta, étkezési borsó, retek. Új nemesítést jelenleg a következő fajoknál végeznek: paprika (2 feladat),

paradicsom, saláta, karotta, káposzta. E munkát, melyet még felsorolni is sok, öt nemesítő mérnök végzi: ezek mindegyikének megvan a maga munkacsoportja. Minden csoportban van még egy alnemesítő, aki többnyire technikumot végzett, szakképzett kertész és 10—12 szakmunkás. A nemesítés célját szolgálja az állomás 5 nagy üvegháza és közel ezer melegágyablaka. ,

Üveg alatt van fél hektár terület.

Az üvegházakban télen is érik, pirosodik a paradicsom, paprika; virágcserepekben. Amint egy termés beérett, magját azonnal kimossák és vetik, tehát az utódnövény késedelem nélkül megkezdheti tenyészidejét. Ilymódon elérik, hogy egy elitnövénynek egy naptári év alatt körülbelül két és fél generációját tudják kitermelni. Ennyivel gyorsabban érik el a célt: az elitek kinemesítését.

Kürthy Kálmán segédnemesítő, aki egyébként a kertészeti szakiskola és nemesítői tanfolyam elvégzése után még a Nagymegyeri Mezőgazdasági

TÉLEN IS SERÉNY MUNKA FOLYIK

az úszori zöldségnemesítő állomáson

Műszaki Középiskolában szakérettségizett, nem kis büszkeséggel mutatta meg a kezelése alatt álló üvegházakban pirosló elit-paradicsomokat, a paprikát, a nagyítóüveg segítségével, kis csipesszel áttüzdelt virágpalántákat és egyéb, rengeteg zöldség- és virágpalántát (virágnemesítéssel is foglalkoznak). Az elitnövények egyes virágjait a tervnek megfelelő másik növény virágporával termékenyítik meg, előtte és utána szigorúan izolálják a nem kívánt megtermékenyítéssel szemben. Ezt a fejlődő termést a megtermékenyítés után azonnal törzskönyvi számmal látják el, fehér műanyagcímkét kötnek rá, erre írják fel lemoshatatlan tintával a számát. Az elitnövények tulajdonságait egyedenként minden más nemesített növényparcelláét fejlődés közben és betakarításkor több szempontból is megfigyelik, e megfigyeléseket a nemesítési naplóba esetenként beírják, majd az összes megfigyelés és bírálat értékesítése alapján választják ki a sok ezer közül azokat a töveket, amelyek a további nemesítés anyagát képezik.

Kürthy Kálmán megmutatta a nemesítő állomáson nemrég épült két modern teleltető raktárt, ahol a maghozó-zöldségdugványokat raktározzák és teleltetik át. A raktárak szélessége négy méter. Az épület földbe süllyesztett, a 160 cm magas téglaoldalfalak csak annyira nyúlnak a földszint fölé, hogy a tetőnek legyen lecsorgása. A tető szarufáit élére állított, 30 cm széles pallódeszkából képezték ki. Ezek a faltól számítva félhosszig, tovább pedig a szalufákat összekötő vízszintes kötőgerendák alulról be vannak deszkázva és vakolva. A szalufákra felülről rászegelt lécekre rakták a tetőcserepet. A szalufák között levő 30 cm vastag űrréteget az első raktárnál üvegvattával szigetelték, miután azonban tavaly télen a raktár hőmérséklete annyira lesülylyedt, hogy infravörös égőket kellett fűtésre beállítaniuk, ezért a második épületnél

üvegvatta helyett polyvát

alkalmaztak hőszigetelésre, abban a reményben, hogy ez jobban szigetel. Azóta még nem volt nagyobb hideg, ezért az úszoriaknak a tető hőszigetelésére vonatkozólag még nincs érdemleges tapasztalatuk. A raktárakon ablakok nincsenek, mindegyiken van ellenben öt, illetve négy 30X30 cm keresztmetszetű, a tető fölé kinyúló, fent bádogzsaluzattal ellátott kürtőszellőztető (három ventillátoros — illetve kettő, kettő pedig ventillátor nélküli). Ezek a födémtől számítva 50 centiméter mélységig nyúlnak be a raktártérbe és alulról ajtóval elzárhatók.

Ottlétemkor (január 10-én) a szellőztetök nem voltak üzemben, a raktárban + 3 C fok volt a hőmérséklet. Fontos, hogy a raktárban a hőfok ne szálljon egy fok alá és ne emelkedjék négy fok fölé. Ezen a hőmérsékleten lassú a növény sejtjeinek életműködése, így kevés tartalék-tápanyagot fogyasztanak. Minél inkább közelíti meg a leszálló hőmérséklet a 0 fokot, annál nagyobb a növények megfagyásának veszélye. Fontos még a raktár levegőjének kellő páratartalma is. A túlszáraz levegőben a növények túlsók nedvességet párologtatnak el, aszottak lesznek, ha pedig oly nedves a levegő, hogy lecsapódik a falakra, akkor ott rothasztó baktériumok, penészgombák ütnek tanyát és a növényt elpusztítják. Éppen ezért oly fontos, hogy a dugványokat (vagy más, eltartandó zöldséget) ne sáros, nedves állapotban szedjük ki a földből és szállítsuk raktárba, hanem megszáradt állapotban, a raktárban viszont óvjuk meg őket mindkét szél-1 söségtöl:

a túl nagy nedvességtől és a kiszáradástól.

Az úszori nemesítők a karottát a földszinti raktározó felületen eredeti függőleges helyzetében, homokba ágyazva raktározzák el. Ez a felület a középső 1 méter széles betonjárdád tói jobbra, balra kissé mélyebben fekszik. A karalábét a maradék földszintes helyre, nagyobb részét pedig szögletvas állványokra helyezett desz-« kapolcokra rakták két rész száraz tőzegpor és egy rész homok keverék kébe ágyazva, szintén gyökerükkel le-* felé. Tőzeg belekeverésével a homok szárító hatását ellensúlyozzák. Polcok beépítésével a raktár jobb kihasználását akarták elérni, azonban oly nagy volt ebbéli igyekezetük, hogy „átestek a ló másik oldalára“: kétemeletes polcot építettek a földszint fölé és ez nem vált be, mert a raktározó felületek közötti 70—75 cm távolság ki-1 esi, a dugványok átnézése, kezelésé nehézkes, az úttól messzebb eső dug-1 ványok nehezen hozzáférhetők. Ezért az újabb raktárba (ahol eddig még nincs polc) az idén már csak egy polcfelületet szerelnek be, a föld-1 színtől számított 120 cm magasságban. A dugványok levélzetét berak-1 tározáskor 2—5 cm-re visszavágják; ez azért szükséges, mert a levélzet romlandó, másrészt túl sok nedvességet párologtatna el.

Télen a hőmérsékletet naponta ellenőrzik:

ha magas, akkor szellőztetéssel csökkentik, ha pedig négy fok alá száll, akkor bezárják a szellőztetőket. Ugyancsak rendszeresen átnézik a dugványokat; az elfonnyadó, elszáradó levélzetet tőből eltávolítják, a beteg dugványokat kidobják. Ottjártamkor majdnem teljesen hiánytalan volt a dugványállomány.

Tavasszal, március 15 után, az időjárás felmelegedésétől függően megkezdik a maghozők kiültetését. Ha nem lehet bízni az időjárás állhatatosságában, akkor az előírásos mélységben (tehát nem mélyebben) ültetett dugvány fölé egy kis védő tőzeghalmocskát emelnek; a fagyveszély elmúlásával ez a tőzeg könnyen elkaparható a gyökérfejről. Jelenleg Oszoron az 50 méteres raktárban 54 000 karalábédugványt, a 40 méteres raktárban pedig 20 000 karottát és 10 000 karalábét raktároznak. Használnak még régimódi nádtetős raktárakat is, de csak kényszerűségből; ezeket a legrövidebb időn belül kiselejtezik.

Az Úszori Zöldségnemesítő Állomásnak egyébként sok gondot okozott a kevés istállótrágya, melegágyaihoz. Ezért fokozott ütemben alakítják át melegágyaikat melegvízfűtésre. Agyaik 24 méter hosszúak, mindegyik ágysort két pár csővezeték fűti: egyegy csőpárban a kazán felől kiáramló víz vissza is tér, így a két csőpár a 24 ablakot egyenletesen melegíti. E fűtéssel jó tapasztalataik vannak. * * *

Láttuk a nemesítők csendes, szerény, de nagy gondot, teljes odaadást, hozzáértést igénylő, önfeláldozó munkáját. Amikor örülünk kertünk szép hozamának; gondoljunk arra is, hogy a sikerben nagy részük van szerény növénynemesítőink kitartó munkájának.

Schuster György mérnök

(Béke)

Paradicsomtermesztésből jeles

A vágsellyei szövetkezet kertészete, amely 60 hektár, az utóbbi években számottevően elősegítette a szövetkezet pénzügyi tervének teljesítését. Tavaly az említett kertészet 603127 korona költségráfordítással közel két millió koronát jövedelmezett. Ebből a bevételből a zöldségfélékre másfélmillió korona esik, s nemesített zöldségvetőmag termesztésére a többi, vagyis félmillió korona.

A zöldségfélék közül legjobban a paradicsom és zeller sikerült. Paradicsomból 8 hektárnyi területről 3474 mázsát, s zellerből 744 mázsát értékesítettek; az előbbiért közel félmillió koronát, s az utóbbiért több mint 110 ezer koronát kaptak.

A szép eredmény Kristóf és Pleidel főkertészeket is beleértve a 40 tagú női munkacsoport érdeme. Persze, a

kertészei többi dolgozói is szorgalmasan végezték feladataikat.'

Melegágyak készítése, rendezése már befejezés előtt áll, s január végén már hozzáfogtak a zöldségmagvak vetéséhez.

Pittich Géza (Galánta)

A díszcserjék metszése

Kertünk fontos díszítő elemei a díszcserjék. Enyhe télvégi időben megkezdhetjük díszítő metszésüket.

Először az elszáradt, sérült, beteg ágrészeket vágjuk ki tőből, vagy egy elágazásnál. Egyébként, ha a cserjék természetes alakját meg akarjuk tartani, nincs szükség rendszeres metszésre, sőt a nem helyes időben végzett metszés csökkenti a virágzó felületet. Viszont az elhanyagolt, elsürűsödött bokrok felkopaszodnak, fejlődésükben visszaesnek és virágzóképességük is csökken. Ezért cserjéinket — hogy állandóan erőteljes fejlődésűek legyenek és teljes szépségükben pompázzanak —, a szükségnek megfelelően, az elsűrűsödött részek ritkításával fokozatosan ifjítjuk.

A kora tavasszal virágzó cserjéknél egyelőre csak a száraz vagy sérült ágakat vágjuk ki, az esetleges ritkítás munkája egybekapcsolható a virágvágással vagy a virágzás végére hagyható. Általában minden vesszőn virágzó cserjét lehetőleg csak ritkítsuk.

Szakszerű ritkítással a legtöbb cserjénél elkerülhetjük a lebotolásszerű, goromba ifjítást, ami mindig egy-két virágzáskieséssel jár.

SZABAD FÖLDMŰVES J

1965. február 6.