Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-06 / 5. szám
Méhészet Svédországban Dr. Jaroslav Svoboda, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, neves méhészeti szakértő értékes tájékoztatással szolgált a svédországi méhészet helyzetéről. A svéd királyság napjainkban 15 000 méhész gondozása mellett 100 000 méhcsaláddal rendelkezik. Valamennyien a méhészek szövetségének tagjai, a lopás elleni biztosítás, valamint a szakfolyóirat' előfizetési díjával együtt 7 svéd korona illetéket fizetnek. A nálunk meghonosodott' fogalom szerint kutatóintézetük nincs. Uppsalában, a technikai főiskola mellett növénytani bizottság, Lund közelében pedig egy kisebb intézet működik. Svédországban egy méhcsalád után átlagban 17 kiló mézet nyernek. A legtermékenyebb déli tájakon nagy a mézhordás repcéből, az északibb vidékeken vörös áfonyából, füzikéből, vörös és fehér lóheréből. Méhcsaládokat találhatunk a sarkkörökön túl is. A napi csúcshordás mennyisége, abban az időszakban, amikor a Nap nem nyugszik le, a 30—40 kilót is eléri. Ami a méhcsaládok közelebb hozatalát illeti a beporzandó növényhez, a föld tulajdonosa egy méhcsaládonként 30 csehszlovák korona értékű svéd koronát is kifizet. Eszerint módosul a lóheremag terméshozama is: 7—9 mázsa hektáronként A méz felvásárlásáról és eladásáról a méhészszövetség gondoskodik. A bankban másfél millió svéd koronáig terjedő folyószámlája van. A mézet készpénzben fizeti, s kezelés után eladja a nagykereskedelemnek. A méhész a méz kilójáért 5 svéd koronát kap. A kiskereskedelemben 700 grammos üvegekben, ellenőrző szalaggal árusított méz, 7 svéd koronába kerül. A tenyésztőktől 50 kiló ürtartalmú dural-kannákba összeszedett mézet négy gyűjtőhelyre szállítják. A töltőkben a, mézet a kannákból katlanokba öntve felmelegítik, majd nyomás alatt sűrű szitán a töltőgépbe szűrik át. Itt az üvegeket önműködöleg töltik. Az 500 kilón felüli szállítmányok fuvarköltségét a szövetség fizeti. Ugyancsak a szövetség vásárolja a nagykereskedelem tagjai számára a cukrot is; az ár ezáltal 23 Vokal csökken. A szövetségnek az üvegből is jövedelme származik, ezeket Örebröben, a legnagyobb üveggyárban szerzi be. Túlnyomórészben a szürke háziméheket tenyésztik. A kaptárak rakodók, Danant típusúak. Svédországban a nosema fertőzés igen elterjedt, helyenként eléri a 80 százalékot is. A bacillusok okozta fertőzés évente 700—1000 méhcsaládot is sújt. A svéd nemzetgazdaságnak a méhészet évi 200 millió korona bevételt jelent. Készül a cukorlepény A galántai Vcela nemzeti vátlalat dolgozói műszakonként 800 kg cukorlepényt (mézeslepényt) gyártanak. Múlt esztendőben például 163 tonna cukorlepényt készítettek, s az 1965-ös évben 15 vagormyi előállítását vették tervbe. A Vcela nemzeti vállalat az 1964-es évben 2121 tonna mézet dolgozott fel, s ebből 1234 tonnányit külföldön értékesített. Így például Ausztriába 600, a Német Demokratikus Köztársaságba pedig 370 tonna mézet exportáltak, a hazai piacra pedig 895 tonna mézet juttatták. Képünk, Jobbágy Erzsébetet és Mária Rusovát mutatja cukorlepény készítése közben. Foto: Z. Kruzinskv A közelmúltban Léván 400 méhész figyelte érdeklődéssel, dr. őrösi Pál Zoltán értékes előadását, amelyet a méhészszövetség járási vezetősége szervezett abból a célból, hogy a járás méhészei a téli időszakban gyarapítsák szakmai ismereteiket. Az előadónak az anyanév'elés gyors és olcsó módszereiről tartott ismertetéseit mindannyian nagy figyelemmel kísérték. Tény. hogy dr. Őrösi magas szakmai és módszertani tudása komoly értéket rejt magában, s ilyen előadást meghallgatni, több mint érdemes. Tudományos jellegű ismertetéseinek tételeit számos kísérleti adattal bizonyította, s ezzel hiföTess'é tette a méhészkedés egyik döntő tényezőjét, a magas termelékenységű anya kitenyésztését. A vita keretében a méhészek számos kérdéssel fordultak a kedves vendéghez, aki mindenki számára készséges és alapos választ adott. Ezen az összejövetelen járásunk méhészgárdája nagytudású, szerény méhésszel ismerkedett meg. Reméljük, hogy a segítségével nyújtott elméleti tudás a gyakorlatban még gyümölcsözőbbé teszi méhészeink munkáját. Zabranszky Imre biológus, méhészeti szaktanító PUHA CUKORLEPÉNY Pfefferle, a következőket ajánlja. Mézeskannába porcukrot és mézet rétegezünk: 2 kg cukorra Vt kg mézet öntünk, erre megint cukrot, majd mézet s így tovább. így marad a kanna ősztől tavaszig. Mire lepény kell majd, a méz és a cukor egységes cukorlepénnyé áll össze kavargatás, gyúrogatás nélkül. (Südwestdeutscher Imker, Német Szövets. Közt.) Mezőgazdasági szakmunkásképzés Magyarországon L Az utóbbi években a mezőgazdasági szakoktatás központi problémájává vált a szakmunkásképzés. Igaz, a mezőgazdasági szakmunkásképzés korántsem új probléma Magyarországon. Csaknem egy évszázada vajúdó kérdés közeledik napjainkban a megoldás felé. Gyökerei a keszthelyi Géorgikon ü. n. „parasztiskolájáig“ nyúlnak viszsza, mely intézményben uradalmi cselédek, erdészek, vadászok alsófokú szakképzése folyf. A tulajdonképpeni alsófokú szakmai oktatás viszont 1874 után indult meg szélesebb körben, s a felszabadulás előtti csúcspontját 1942-ben érte el. Ekkor az ország mai területére számítva, 13 kétéves mezőgazdasági szakiskola és 31 téli gazdasági iskola működött. A felszabadulás után 1950-ben kezdődött meg ismét az alsófokú szakképzés. A kimondottan szakmunkás képzés a felnőtteknél 1954-ben, az ifjúságiaknál 1958-ban indult meg. 1954 és 1963 között összesen csaknem 200 000 felnőtt és ifjúsági hallgató tanult a szakmunkásképző intézményekben. Eredményes szakmunkás vizsgát azonban közülük csak 37 800-an tettek. Hasonlóan a gépész szakmák tanulóinak is csak töredéké jutott el a harmadik évig, a szakvizsga letételéig. Magyarázza ez utóbbit az a tény, hogy itt mér az első év elvégzése is alapfokú traktorvezetői képesítést nyújtott. 1961-ben miniszteri rendelet szabályozza az ifjúsági tanulóképzést és a szerződtetés rendszerét. Ennek következtében rohamosan növekedett a mezőgazdasági szakmunkára jelentkezett tanulók száma, s csökken a lemorzsolódás, 1963-ban már a harmadévesek 85 °/o-a tesz eredményes szakvizsgát. Összegezve tehát jelenleg 14 000 fiatal tanul az ország szakmunkás képző iskoláiban, továbbá 80 000 végzett szakmunkással és csaknem 100 ezer traktorossal rendelkezik Magyarország. Bát létszámuk a mezőgazdasági dolgozók összességének csupán 16 %-át teszi ki, hatalmas segítséget jelentenének a termelő üzemeknek, — ha valamennyien a mezőgazdaságban dolgoznának. Sajnos, azonban a szakmunkásoknak csak, mintegy 65—70 %-a, a traktorosoknak pedig csupán fele dolgozik a mezőgazdasági üzemekben. rí. A közelmúltban hozott minisztertanácsi határozat végérvényesen leszögezi, hogy mezőgazdasági szakmunkásnak csak az a dolgozó tekinthető, aki a hároméves üzemi vagy iskolai szakmunkás képző oktatáson vett részt és eredményes szakvizsga nyomán szakmai képesítő bizonyítványt szerzett. Mindazok, akik rövidebb időtartamú szaktanfolyamokat végeztek, illetőleg a gépészképző első éve után alapfokú traktorvezetői képesítést nyertek, betanított szakmunkásoknak tekinthetők. E határozat eloszlatta az eddigi bizonytalanságot és nagymértékben növelte a szakmunkásbizonyítvány tekintélyét, s arpa ösztönzi a dolgozókat, hogy a választott szakmában a tanulmányok teljes elvégzésére és a szakvizsga letételére törekedjenek. A felnőtt szakmunkások képzés? jelenleg túlnyomórészt üzemi tanfolyamokon, az ifjúságiaké pedig kizárólag iskolai rendszerben folyik. A jövőben fokozatosan bevezetésre kerül az évi 5 hónapos elméleti oktatás rendszeré. Ennek azonban még számos anyagi szervezeti előfeltétele van, amelyek megteremtése hosszabb időt igényel. Jelenleg tehát a szakmunkás képzés túlnyomórészt a 3 hónapos elméleti oktatás rendszeré szerint folyik. Ennek keretében a tanulók évente 3—3 hónapot a szakmunkás iskolákon elméleti oktatásban töltenek, 8—8 hónapig pedig szerződtető üzemeikben gyakorlaton vesznek részt. Kedvező jelenség, hogy ma már egyre több azoknak a gazdaságoknak száma, ahol a tanulókat nem nyűgnek, .szaladj ide, szaladj oda“, mindenre' igénybevehető munkaerőnek tekintik, hanem a gazdaság jövendő szakképzett munkásának. in. A mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák rendszerének létrehozásával és az üzemi tanfolyamok megszervezésével Magyarországon lényegében elértük, hogy az alsöfokú szakképzésnek létszámbeli korlátái jelenleg már nincsenek. A szakmát tanulóknak azonban szerződéssel kell rendelkezniük, s ez a szerződés kétoldalú. Egyrészről a szerződtető üzem vállalja, hogy tanulójának megadja a lehetőséget a szakma gyakorlati ismereteinek jó elsajátításához, továbbá igényt tart’ a szakvégzett dolgozó munkájára, végzettségének megfelelő munkában és jövedelemben részesíti. Másrészről a leszerződött tanuló vállalja, hogy a szakvizsga letétele után szaktudását üzemében hasznosítja. Az abonyi Kossuth Tsz-nék péMSÖS már 9 növénytermesztő, 6 sertéstenyésztő, 2 öntöző és 1—1 baromfitenyésztő, növényvédő, illetőleg öntöző-gépész szakmunkása van. Különösen 1962 tavasza óta nőtt itt meg a tanulási kedv. A szövetkezet közgyűlése ugyanis akkor szavazta meg.hogy a szakmunkásoknak minden ágazatban 10 °/o-kal több munkadíjaí fizetnek. Maguktól a szakmunkásoktól tudakoltuk meg, mit is jelent ez a 10 °/o. Elmondották, hogy évente átlagosan 30—50 munkaegységet, ami 1000—2000 forint többlet-munkadíjnak felel még. Vagy mit hallhatunk néhányszáz kilométerrel odébb, a kunszigeti Zöld Mező Tsz-ben? Csupán a múlt tanévben 22 tag szerezte meg a növénytermesztő szakmunkás bizonyítványt. Velük és a növényvédőkkel, öntözőkkel, állattenyésztőkkel, gépészekkel együtt már 44 szakmunkás, illetve betanított munkás tagja van a szövetkezetnek. Az ifjúság szakképzése, ösztönzéseérdekében pedig ún. „ifjúsági alapot“ hoztak létre. Ennek értelmében, ha egy, a 16, életévét már betöltött, de a 25. évét még el nem ért és mezőgazdasági szakmunkás bizonyitványnyal rendelkező vagy e szakmában tanuló fiatal belép a szövetkezetükbe, akkor tagja lesz ennek az alapnak. Ez pedig azt jelenti, hogy nevére minden évben 1000 forintot takarékba helyeznek. A betéteket pedig 25 éves kora betöltése után egy összegben kézhez kapja. Vegyünk egy példát: egy fiatal az általános iskola elvégzése után, 14—15 éves korában szerződést köt a szövetkezettel és szakmunkás tanuló lesz. 16 éves korától, amikor megkapja tagkönyvét, éventé 1000 forintot, félretesznek számára. 25 éves korában egy összegben 10 000 forintot kap kézhez, ami komoly alap lehet későbbi céljaihoz. Ezen felül nyugodtan lehet számítani 1000 forintot évente a végzettsége után járó többlet-munkadíjra. Minden bizonnyal a kétféle gondoskodás egyszerre hozza majd gyümölcsét. Az elmondottakhoz csupán égy észrevételt: Nem véletlen, hogy az itt' felsorolt és más, de a szakmunkáskérdésben hasonló álláspontot valló üzemek a termelési eredményeik tekintetében is kiemelkedőek. Srankó István, Magyar Mezőgazdaság. Szérk. munkatársa, Budapest A hugyany mini fehérjepótló Sajnos, világjelenség, hogy állaíállományunk takarmányozásához nem rendelkezünk elegendő növényi fehérjével. Főképpen vonatkozik az a kérődzőkre, s ezek közül a szarvasmarhákra. így világszerte tudományos kutatási folytatnak olyan fehérjeanyagok feltárására, másrészt olyan anyagok vegyi úton történő előállítására, amelyek pótolhatják a növényi fehérjéket. A tudományos kutatások eredményeképpen hozták létre vegyi úton a nitrogéntartalmú fehérjét helyettesítő hugyanyt. Az eddigi tudományos kísérletek és a gyakorlati tapasztalatok — főképpen a Német Demokratikus Köztársaságban — azt bizonyítják, hogy a hugyany az eddig ismert szintetikus anyagok közül a legjelentősebb. íme a gyakorlatból néhány példa. A Palárikovói Állami Gazdaság egyik részlegén összehasonlító kísérletet végeztek fiatal bikáknál. A bikák a hizlalás kezdetén átlagban darabonként 270 kg-ot nyomtak. Ezek 16 napos szoktatási időszakon estek át. A hugyany adagolására fokozatosan tértek rá a kezdeti napi kétszeri 30 darabról a 13—14 napon a napi ötszöri 48 grammos adagolásra. Mivel az állatoknál étvágytalanság jelentkezett, a továbbiak során napi 0,14 kg-ra csökkentették a hugyanyt. A 112 kísérleti nap alatt a súlygyarapodás a hugyannyal etetett csoportnál napi 0,775, az ellenőrző csoportnál pedig hugyany nélkül napi 0,711 kg lett. A cabaji EFSZ a hízómarháknál rendszeresen adagolja a hugyanyt. Az állomány — 68—90 másféléves hízóbika — erőtakarmánya közé adagolják. A napi takarmány fejadag 500 kg-os élősúlyra 3 kg lucernaszéna, 3 kg árpaszalma, 10 kg kukoricaszilázs, 5 kg répaszelet, 5 kg melasz és 1,75 kg malomi takarmánykeverék. A kezdeti tíz napon a takarmánykeverékhez etetés előtt (500 kg-os élősúlyra) 50 gramm hugyanyt adagoltak, majd az adagot felemelték napi 100 grammra. Ennél magasabb hugyany-adagolásnál étvágytalanság, sőt egyes esetekben mérgezés is jelentkezett. Súlymérést nem végeztek, de a hízók szemmel láthatóan súlyban jobban és gyorsabban gyarapodtak, mint annakelőtte. Érdekes, hogy igen kedvező á mölasz-hugyany kölcsönhatása. Az állatok, ha melasz-hugyany keveréket kaptak, jóízűen faltak, de melasz nélkül a hugyanyos takarmányt csak ímmel-ámmal ették. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az állatok az olajpogácsa-hugyany keveréket nem szívesen fogyasztották. A fejőstehenek takarmányozásánál ebben a szövetkezetben a hugyany csak részben vált be. A tejhozam nem emelkedett, de ellenben: az állatok súlyban gyarapodtak, mert az elébük adott takarmányt jó étvággyal fogyasztották. A hugyany a tehenek nemi életére káros hatást', elvetélést vagy üzekedés-kimaradást nem okozott. A növendékállatoknáí egy éven aluli kórban a hugyany-adagolás (50 gramm 500 kg élősúly) komoly mérgezési tünetekkel járt. Ilyen esetekben bevált' orvosság az ecet, egy liter 8 %-os 1 : 1 arányban hígítva. Gyakorlati szakemberek egybehangzó véleménye alapján a hugyany kedvező erőnlétet biztosít a fejősteheneknél és gyorsabb súlygyarapodást a hízőmarháknál. Emeli a takarmány ízletességét, s ezért az állatok szívesen fogyasztják azt. A nagy fehérjehiány leküzdésénél — korlátozott keretek között — a hugyany hasznos segédeszköz, de semmi esetre sem veheti fel a versenyt a növényi fehérjékkel. Ezért minden egyes gazdaságnak érdeke, hogy növelje a hüvelyesek termesztését, és ezek között elsősorban gondolok a szójára. Akár kukoricával, vagy napraforgóval társítva szilázsnak vagy abraktakarmánynak nagyon bevált. Magas, körülbelül 34 %-os emészthetőfehérje tartalmával egyre jobban nélkülözhetetlenebbé válik s ez sem mérgezést, sem pedig meddőséget nem okozhat, sőt a szójacsíra éppen elősegíti az üzekedést. Az állatok még olyan esetekben is vemhesülnek, amikor a szakemberek már teljes meddőséget véltek. Kochanovszky Edgár, gazdasági mérnök, Cabaj Több megértést Két év óta vagyok a mulyadi EFSZ elnöke, s ezen idő alatt sok olyan dolgot tapasztaltam, amelyeknek ma már nem lenne szabad megtörténniük. Szövetkezetünk 1952 óta évről évré erősködik, s a járásban az elsők között foglal helyet annak ellenére, hogy a felettes szervektől jelentősebb' anyagi támogatást nem kaptunk. Na, de erre nincs is szükség. Azt hiszem, hogy az eredményeket felsorolnom nem szükséges, de az elmúlt év előrelátható mérlegét mégis szükségesnek tartom néhány adattal bemutatni. Az eladás terén minden tervezett mennyiséget túlteljesítettünk, s a tagok meg a vezetőség áldozatkész munkájának eredményeképpen évzáráskor a 10 korona előlegen kívül még 6 korona osztalékkal számolhatunk. Nagyon szép eredmény ez ilyen kis szövetkezetben, de merem állítani, hogy a gazdálkodás sikere ennél is nagyobb lehetne, ha a tagság jobban megértené' az alapszabályokat. Hogy miért mondom ezt? Sajnos, a tagság — annak ellenére, hogy a munkaerkölccsel nincs baj — nagyon sok esetben nem tesz eleget' egy bizonyos kötelességének, ugyanis nem jár el rendesen a tagsági gyűlésekre. Ez pedig nagyon nagy hiányosság. Először is megnehezíti ez a vezetőség munkáját a következő évekkel kapcsolatos tervek kidolgozása során, azután pedig az egyes tagok a hallottak alapján az utcán, a munkahelyen, az üzletben és egyéb helyeken döntik el a dolgot, ami már természetesen késő. így aztán sokszor olyan kérdés megoldását tűzik a vezetőség és a kötelességtudó tagság elé, amely már egyszer tárgyalásra került. Egyszóval én csak arra kérem a mulyadi EFSZ minden tagját, hogy az egyes kérdéseket az illetékes helyen szíveskedjenek intézni. Ezáltal biztosítható, hogy a határozatok mindnyájunk érdekét képviselik majd. Több megértést kérek s azt, hogy néha az esti szabad időnkből áldozzunk egy keveset saját érdekünk védelmezésére is. Ha ezt a mulyadi EFSZ tagjai megteszik a jövőben, akkor bizonyos, hogy fölösleges vitákra nem kerül sor, s az 1965-ös esztendő sokkal sikeresebb lesz, mint az elmúlt év. Vámos János, a mu&adi EFSZ elnöke f Értékes előadás A KERESZTEZETT MÉHEK TELJESÍTMÉNYE Seksujev A., a közép-európai méheket más fajtákkal keresztezte. A keresztezett méhcsaládok jobban fejlődtek, több mézet és viaszt adtak. Legjobbak a középorosz-grúziai távol keleti és a középorosz-grúziai-olasz keresztezések bizonyultak. Az ilyen méhcsaládok kétszerannyi mézet gyűjtöttek, mint a középoroszországi méhek. (Pcselovodsztvo — Szovjetunió) A méz enzimtartalma Egy névtelen összefoglalás szerint a méz enzimje főképpen a méh garatmirigyéből származik. A garatmirigy kivonatával a nádcukrot (répacukrot) éppen úgy át lehet alakítani, akár a nektár érésekor tapasztalhatjuk. Annak, hogy némelyik mézben feltűnően kevés az enzim, főképpen két oka lehet: 1. A túlságosan bő, rohamos hordás. Ilyenkor kevés enzim jut a nektárba vagy azért, mert az átalakítandó cukor sok a méhek mirigyváladékához képest, vagy a túlságosan igénybe vett mirigy kevés enzimet termel: A bőséges etetés cukorszörppel ugyanilyen következményű. 2. Lehetséges, hogy némelyik mézben olyan anyagok vannak, melyek az enzim hatását mérsékelik, gátolják. Ezt sejtik pl. az enzimben nagyon szegény narancsmézről. (Schweizerische Bienenzeitung — Svájc)
