Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-06 / 5. szám

A Gellei Gép- és Trakt or állomás agrolaboratóriumában Tóth Éva a búza fejlődési szakaszát tanulmányozza, hogy a növényt helyes agrotechnikai Időben nitratálhassák. -ba-A TÖBBI SZÖVETKEZET könyveWfl és vezető dolgozói is igazolhatják, hogy az állatállomány évvégi leltározásánál gyakran értékcsökkenés következik be, ami persze a tagság jövedelmének terhére megy. Tévedés ne essék, nem a tagság szorgalmában vagy hozzáértésben kell keresni a hibát — sőt a legtöbb szövetkezetei az utolsó esztendőben már a takarmányok terén is önellátónak lehet mondani — csak az építkezéssel ne lenne annyi baj.

Valamit itt is

tenni kell

o

Bosszúsággal fűszerezett

GÉPJAVÍTÁS

I

• Nem tűr halasztást a gépek javítása 0 Van, de mégsincs alkatrész 0 Hol legyen a raktár: Királyhelmecen vagy Nagykaposon? 0 Kit terhel a felelősség? 0 A szövetkezeteknek is jusson a pótalkatrészekből 0 Le a bürokráciával!

A királyhelmeci gépállomás udvarában hóval borított, javításra szoruló gabonakombájn, traktor és más mezőgazdasági gép sorakozik. A szerelőműhelyekben egynéhány szétszedve hever. A javítók egyik műhelyből ki, a másikba be. Szédelegnek. így telikmúlik az idejük. Miért nem dolgoznak ezek az emberek? — teszem fel magamban a kérdést.

Szepesi Gáspár műhelyvezetőtől érdeklődöm a javítás felöl.

— Tizenhat esztendeje dolgozom a gépállomáson — mondja — de ilyen problémánk még nem volt, mint az idén. Fogalmam sincs hogyan végezzük el tavaszig a gépjavítást. Itt a február, s feladatainkat csak 20 %-ra teljesítettük. Az idény elején áttértünk a gabonakombájn generáljavítására, s mellette a többi mezőgazdasági gépek javítását is vállaljuk, sőt konstrukciós munkát is végzünk. De minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyult ez ideig, mert nincs pótalkatrész. Mindenbe csak bele-belékezdünk, és semmi sincs befejezve. A szövetkezetek vezetői naponta a nyakunkon ülnek. Attól félek, leáll a munka. A szerelők elégedetlenkednek keresetük miatt. El sem tudom képzelni, mi lesz ennék a vége. Csak a mezőgazdasági üzemek látják kárát, mert nem vagyunk képesek kijavítani a tavaszi munkához szükséges gépeket.

Az egyik műhelyben Bodnár 'elvtárs szerelő három hónappal ezelőtt hozzáfogott egy 30-as Major traktor javításához, de a mai napig se tudta befejezni hengerfejpakolás hiánya n**att.

Amikor végighalgaft’am az emberek panaszát, az egyik újságíró tollából eredő interjú jutott az eszembe, mely a pótalkatrész ellátással foglalkozott. Úgy értelmeztem a dolgot, hogy ebben a javítási idényben elegendő mennyiségű áll majd az igénylők rendelkezésére. Most mi ebben az igazság ?

— Ha nem hisz nekem, menjen és kérdezze meg a főraktárost — mondja a műhelyvezető.

Tóíh Béla főraktáros az irodában volt.

— Mi az oka az alkatrészhiánynak? — szegezem neki a kérdést.

— Néra lett volna iff semmi baj — válaszolja — csak ne ilyenkor, idény alatt jönne közbe mindig olyasmi, ami ea. embereket kihozza a béketűrésböl. A múlt év novemberétől átszervezés alatt vagyunk. Az agrotechna elszakad a gépállomástól. A hiba azonban nem ezzel kezdődik. Három hónapja azon folyik a vita, hogy Királyhelmecen marad-e a raktár, vagy áthelyezik Nagykaposra. Pótalkatrészekben nincs hiány. Nemrég voltam a kerületi elosztóban és arról győződtem meg, hogy nagy a választék. De minek hozzuk és hová, ha nem tudjuk elhelyezni. Egyszer már azt mondták, maradjunk Királyhelmecen. Mikorra megkezdtük volna a raktár átalakítását, jött egy jelentés, hogy ne csináljunk semmit, mert egy hét múlva Nagykaposra hurcolkodunk. Azóta már néhány hét eltelt és még semmit sem tudunk. Maradunk-e vagy megyünk? Nemrég kaptunk alkatrészeket a mezőgazdasági gépekhez, de ott fekszik ledöntve egy csomóba. Nem tudjuk hova rakni, nincsen helyünk.

Manapság a mezőgazdasági üzemek túlnyomórészt maguk javítják saját gépeiket. Persze csak javítanák, ha lenne pótalkatrész. Akárhová fordulnak, senki sem segít rajtuk. Lassan elmúlik a tél és megkezdődik a tavaszi munka. De hogyan kezdhetik meg a tavaszi munkát, ha a gépek nem

lesznek kijavítva? És egyáltalán ki lesz felelős a lemaradásért?

Az elmúlt években a gépállomás saját részére tartotta fenn az alkatrészek színe-javát. Másoknak alig jutott. Most, amikor a szövetkezetek saját javítóműhellyel rendelkeznek, időszerűvé vált. hogy a pótalkatrészek raktárát külön válasszák a gépállomásoktól. Az általános közvélemény egyetért az átszervezéssel. Csak az a kérdés, hol lenne jobb berendezni a raktárt, Királyhelmecen vagy Kapóson? A válasz egyszerű. Ott. ahol az igénylőknek a legmegfelelőbb. És ebben az esetben Királyhelmecre esik a választás. Miért? A gépállomás egyik részén — ahol jelenleg is, fedél alatt vannak az új gépek — üres, megfelelő helyiségek állnak rendelkezésre az alkatrészek, mind pedig a gépek raktározására. Más szempontot figyelembevévé is Királyhelmec jöhet számításba. Egyrészt, hogy Bodrogköz szívében van, másrészt, a mezőgazdasági üzemek a gépállomástól kapják az üzemanyagot. Nagykaposon nincs megfelelő raktárhelyiség és a központtól is távol esik.

A mezőgazdasági üzemek nem egyezhetnek bele olyan ésszerűtlen húzásokba, amilyenekre az említett esetben sor kerülne. Már csak azért sem, mert ilyenkor javítási idényben nem lehet bezárni az alkatrészraktárt. Ez egyenlő a bürokráciával. Ebből kára származna a járás jnezőgazdasági üzemeinek és nemzetgazdaságunknak egyaránt.

Jablonei Lajos

HA ARRA KELL FELELNEM, van-e a lucernának közvetlen befolyása a gabonatermesztés fokozására csak úgy adhatnék igenlő választ, ha e kérdést egy egész sorozat feltételtől tenném függővé, úgy hogy végül az egész lucernatermesztés elveszne a feltételekben. Én a lucernatermesztést egész másképp látom és bárki számára világos lesz, hogy a lucernatermesztésnek közvetett (tehát nem közvetlen) hatása a döntő a gabonatermesztés szempontjából.

Véleményem szerint a lucernatermesztés létjogosultsága:

1 kg szárazanyag előállítására a gabonafélék 300—600 liter vizet, a szálastakarmányok 600—900 liter vizet fogyasztanak. A lucerna mélyenjáró gyökereivel olyan rétegekből termeli elő, ami más növény számára elérhetetlen.

De álljunk le egy pillanatra. Nem vehetjük az évelő pillangósokat egy kalap alá. A vöröshere kétéves, tehát egyéves hasznosítású szántóföldi növény. A többkaszálású baltacím hároméves, tehát kétéves hasznosítású szántóföldi növény. Ennélfogva e két növény gyökérzete eltérő a lucernáétól, ugyanígy vízgazdálkodásuk, és ami a feltett kérdéssel kapcsolatban nagyon lényeges, a vöröshere a többkaszálású baltacím kiváló előveteménye az őszi- és tavaszi búzának, zabnak és kölesnek.

A lucerna nálunk négyéves, tehát hároméves hasznosítású, de esetenként továbbra is meghagyják, ha állománya kifogástalan, különösen akkor, ha valami baj történt az alávetésekkel (szárazság, egérkár stb.).

A lucerna vízgazdálkodását és gyökérrendszerét már ismertettem. Legyen szabad néhány szót szólnom a lucernatermesztés „clőtt“-jéről és „után"-járól.

Ahogyan a mezőgazdasági világszakirodalom legnagyobb nyelvbotlásának azt tartom, hogy „Az istállótrágya leszántásának ideje az ősz“ (márpedig az istállótrágyának az ősz kezdetéig, szeptember 22-ig középmélyszántással földbe kell kerülnie, tehát ez az egész északi féltekén a nyári évszak befejezését jelenti), a

Milyen előnyt nyújt a lucernatermesztés a kalászosok számára ?

lucerna tápanyagainak zömét a mi száraz viszonyaink között csak a lucerna vetését megelőző őszön juttathatjuk a talajba az őszi mélyszántással.

Minthogy igen sok gazdaságban nincs vetésforgó, az egyetlen növény, amit céltudatosan terveznek: a cukorrépa. (Trágya kihordása szarvasokba stb.). Igazságtalanság volna elhallgatni, hogy ebben a cukorgyári agronómusnak is érdeme van. Amikor a lucernatermesztés szilárd alapját akarjuk lerakni, leghelyesebb ha a cukorrépát követő árpát használjuk a lucerna védőnövényeként.

Ha a cukorrépafej letakarítása után a lucerna többéves káli-foszfát szükségletét fedezzük, egyben ellensúlyozzuk a cukorrépa által fel nem használt nitrogénfelesleget, és így: az árpa megdülésének veszélyét csökkentjük.

Termő lucernásról a három év alatt kb. 300 q száraz tömeget veszünk le. Hogy ebben a második kalászosok viszik a főszerepet, nem képezheti vita tárgyát, és igen meggondolandó, nélkülözhetjük-e a 5. termőév második kaszálását a jelenlegi szűkös takarmányellátásban. Ezt azoknak szánom, akik büszkék arra, miképp lehet a második kaszálás feláldozásával a búza-útónövénynek jó előfeltételeket teremteni. Világos, hogy ma már felelőssége tudatában senki sem fogja javasolni a 3. év második kaszálásának feláldozását. (Jól telepített lucernás ilyenkor java termését adja.)

A lucerna kiszántásának ideje az év legszárazabb időszaka. A felhagyott lucernás földben maradt szerves anyagának felbomlása belehúzódik az utónövény termesztésének idejébe, a bomlás száraz körülmények között, valamint hidegben szünetel. Ezért nagyon gyakran az utána következő gabonaféle olyankorra kapja a felszabaduló nitrogént, amikor a fejlődésnek már nem használ. A száraz ősz bajait az üreges talajt és a pentozánhatást csak a legjobb agrotechnikusok képesek ellensúlyozni. Ezért amilyen kiváló elóveteménye az őszi búzának a vöröshere és a baltacím, a lucerna legalábbis kiszámíthatatlan előveteménye. így szoktam jellemezni:

A lucerna után általunk csak minimálisan szabályozható, óriási ingadozású nitrogén-készletek szabadulnak fel, legtöbbször az általunk nem befolyásolt csapadék következtében.

(Köztudomású: a lucerna kiszántása után visszamaradó, altalajból felhozott szerves anyag, a felhalmozott nitrogén, óriási érték. Ezt céltudatosan kellene hasznosítanunk.)

A lucernaültetvény közvetlen hatása:

Vegyük a gabonaféléket sorjában.

1. Az őszi rozs, őszi árpa, tavaszi árpa a lucerna után — e gabonák gyenge szalmája miatt — szóba sem jöhet.

2. Az őszi búza, ha megfelelő fajtát választottunk, ha kellő tápanyagolással megpróbáltuk kiegyensúlyozni az óriási nitrogén ingadozásokat, ha a talajművelést a legnagyobb körültekintéssel végeztük és ha az időjárás nem szélsőséges, adhat jó termést lucerna után is. Vannak fajták, amelyek termesztését lucerna után határozottan ellenezzük.

3. A tavaszi búza egyes jövendő fajtái lucerna után kellő nedvességpótlás mellett ígéretesek. Nagy szárazságban a lucerna-elővetemény a bajt még fokozza.

4. A zab és köles, mint nitrogénigényes legkésőbbi fejlódésü gabonáink üde viszonyok között ígéretesek, használatuk előfeltétele a szilárdabb szalma, ami a jövendő nemesített fajtáknál nélkülözhetetlen.

A fentiek megvitatása után, szem élőt tartva, hogy különösen az őszi

búzának (hacsak nem öntözzük) eífogadható terméshez szüksége van az elővetemény vízgyűjtésére. Ma sok sekélyen gyökerező vízgyűjtő előve-1 temény értékelésénél (burgonya, lencse, borsó, zabosbükköny, zabosborsó, mák, nem értékelik kellően az utónövényekre gyakorolt terméstnövelő hatást. Ezen felül a borsó, szeges lednek és lencse hamar feltáródó, szinte kalkulálható nitrogénje óriási többletérték!)

Ezért a kutatás és a tapasztalat fogja megmutatni,

hogyan lehet legjobban kihasználni a többéves lucerna feltörése után — általunk aránylag nehezen befolyásolható — kedvező, ma gyakran kedvezőtlenül is jelentkező utóhatást.

A kiterjedt lucernatermesztés a céltudatos gazdálkodás alapja. Ennek meggyőző példája a dunaszerdahelyi

járás.

De vegyük a többi járást is. Ha ma a cukorrépa az első lépés a jobb növénytermesztés felé, a lucernatermesztés a második lépés, a kettő együtt megközelíti a gazdaságok vetésterületének V3-át, és világos, hogy ezzel az állattenyésztésre is sorsdöntő. Ha ehhez hozzászámítjuk a cukorrépát megelőző búzát, valamint a cukorrépát követő lucernát védő árpát, a gazdaság területének a felén rendszeres növénytermesztést folytatunk.

Vitathatatlan, hogy mindez a gabonatermesztésnek csakis előnyére válhat.

Szarnák István, mezőgazd. mérnök, a Diószegi Növénynemesitő Üzem doloozóia

vállalatok szerint taglalnák azokat a számlákat is, melyeket a leállítás időpontjától kezdve a JÉV banktól kapott különleges hiteléből fizették, s a hitel összegét a lemaradás okozói között megfelelő arányban elosztanák. Ugyancsak az egyes vállalatok különleges hitelszámlájából egyenlítenék ki azokat a kötelezettségeket is, amelyek ezután — tehát a másqdik megtorpanás után — válnak esedékessé.

A pénzügyi nehézségét jelentő különleges hitel tehát személy és összeg szerint is azokat a vállalatokat terheli teljes mértékben, amelyek lekésték az építkezés befejezésére előirányzott első határidőt. Sőt mi több, a különleges hitelnél előtérbe lép a még magasabb kamatláb, esetleg az adminisztratív alkalmazottak fizetését a lemaradásért való felelősség mértéke szerint bizonyos arányban visszatartanák. Szó lehet arról is, hogy az olyan vállalatnál, ahol a szállítási terv lemaradásából származó különleges hitel elér egy bizonyos, már nem kívánt' százalékot, ott a mulasztásért felelős dolgozók abban az évben nem kapnának vállalati prémiumot. Természete-' sen azok a vállalatok, amelyek már elvégezték az építkezésre vonatkozó kötelezettségeiket, és mások lemaradása miatt még különleges hitelük van. nemcsak figyelemmel kísérik az építkezés további sorsát, de mozgósítják, sőt a lehetőség szerint segítséget is nyújtanak a még adós vállalatoknak feladataik teljesítésében.

A rendelet joggal feltételezné, hogy az új irányelvek betartása kezdetben az egyes vállalatoknak fizetési nehézségeket és egyéb kellemetlen problémákat okozna. Ezeknek a bonyodalmaknak elsősorban az évi tervek kidolgozásakor kell elejét venni többek között azáltal is, hogy mindén vállalat csakis olyan kötelezettségeket vállalna tervében, amelyet megbízható, már kipróbált partnerrel kötött' gazdasági szerződés alapján vagy saját erőből tud pontosan teljesíteni. A tervkészítésnél tehát minden vállalat esetében következetésén ki kell hangsúlyozni a fervfegyélmeí és vele kapcsolatban a felelősségét is.

A mezőgazdasági ’építkezésben évről évre ismétlődő hibák nagyon sok gondot és pénzügyi veszteségéi okoznak a szövetkezeteknek. Itt a legfőbb ideje annak, hogy ezzel a kérdéssel is komolyan foglalkozzunk.

Gábris József

a munka ne álljon — hozzálát a következő építkezéshez, mért a teljesít’mények kimutatása a vállalat pénzügyi helyzetének alapja. A közösség érdeke viszont az kívánná, hogy a terv teljesítését nemcsak a munkateljesítmények alapján, hanem az időre átadott kész épületek szerint is ellenőrizzék. Az építkezési vállalat akkor is eléri a célját, ha az épületeket nem fejezi be, csupán a bruttó munkateljesítmény tervét teljesíti. Ebben látom a hiányosságok okát. s ezért az alábbi intézkedéseket javasolnám.

Ezek szerint, ha az építkezés égy részfeladatának teljesítése, melynek mértékét és a lemaradás idejét a rendelet pontosan meghatározná, jelentősen lemarad, akkor az illető építkezésre vonatkozó számlák kiegyenlítése a lemaradás időpontjától kezdve megváltozik. A zökkenésmentes időszakban az esedékes tartozásokat a szövetkezet a saját hitelszámlájából fizetné. A további számlák fizetését a bank az építkezési vállalatnak folyósított különleges hitelszámlából rendezné. Az épület maradéktalan befejezésének végső határidejének kötelező betartása most már a JÉV szempontjából is fontos lenne, mert az építkezés változott formájú pénzellátására folyósított különleges hitel visszafizetésének ideje azonos az építkezés befejezésére beütemezett határidővel. A különleges hitel pedig nemcsak rossz névjegy a vállalat számára, hanem magasabb kamatlábat és más pénzpgyi büntetőintézkedéseket is jelent.

Az első komplikációt teljés mértékben megoldaná az a tény, ha a szövetkezet a második megállapított határidőre hibátlan kolaudáció mellett’ teljesen kész és használható épületet vesz át. Ez esetben a szövetkezet ugyanis a számlák első leállításától összegyűlt kötelezettségéit’ — valójában az építkezés végelszámolási öszszegét' — átutalja a vállalatnak, s ez ebből kiegyenlítené a banknál lévő különleges hite|ét. Ezzel a megoldással a szövetkezet mindén esetben elégedett is volna, ha ...

A rendeletnek előrelátással és megkülönböztetett intézkedéssel kellene gondolnia arra a lehetőségre is, hogy az építkezés menetében még nagyobb nehézségek merülhetnék fél.

Ha az építkezés a póíszérződésben megállapított határidőre sem készülne el, akkor már szigorúbb megtorlóintézkedésekre lenne szükség. A nem teljesített feladatokat' most már az építkezésben résztvevő egyes szállítóvállalatok szerint’ újbő! taglalnák és minden partnerre kötelező végső határidőben egyeznének még. Ugyancsak

Esztendeje is elmúlt, hogy a járási építkezési vállalatnak (JÉV) be kellett volna fejeznie egy 174/3-as tehénistállót és egy borjúneveidét. Az építkezéssel egyidőben a szövetkezet szerencsésen leküzdötte a szarvasmarhák termelékenységét gátló betegségeket és sikeresen hozzáfogott az egészséges állomány feltöltéséhez. Min.den a kidolgozott ütemterv szerint sikerült volna, ha a meghatározott' időpontban az állatokat beszállásolhatták volna az istállókba. A JÉV ugyan a határidő lejártakor ígéretet tett az épületek rövid időn belüli befejezésére, de ígéretét nem tartotta be. Objektív okok, az építkezésben résztvevő további szállítóvállalatok lemaradása, egyszóval a már ismert kifogások. A szerződésben kitűzött határidőre egy teljesen kész és kifogástalanul üzemeltethető épület helyett a pörlekedésre irányuló aktacsomó maradt a szövetkezet birtokában.

Az alábbiakban egy olyan rendelet kidolgozására tennék javaslatot, mely az építkezési vállalatokat érdekeltté tenné a mezőgazdasági épületek gyors befejezésében.

A rendeletnek határozottan ki kellene mondania, hogy az a JÉV, amely a kölcsönös gazdasági szerződésben meghatározott időpontra nem fejezi be a gazdasági épületet, nem foghat hozzá az időbeni sorrendben beütemezett következő építkezés megkezdéséhez. Ez végre:

1. megszüntetné a félig kész épületek számának növekedését, s egyúttal felszabadítaná a félig kész épületekbe fektetett pénzösszeget és anyagot;

2. az építkezés határidőben történő befejezése lehetővé tenné, hogy a szövetkezet megkapja a kilátásba helyezett állami segélyt (szubvenciót), s ezáltal lényegesen csökkennének az építkezési költségek;

3. a szövetkezet számíthatna az épület üzembehelyezésével a meghatározott időpontban.

A gyakorlat eddig az? mutatja, hogy a megkezdett építkezés egy darabig a harmonogram szerint nagyszerűen halad. Körülbelül az építkezés második felénél kezdődnek a zavarok, vagyis a szállítások lemaradása (tetőszerkezet, gépek beszerelése stb.). Az érdekelt felek között ekkor tapasztalható az első nézeteltérés és ilyenkor hangzik el az első ígéret a hiányosságok leküzdésére. A JÉV-nek azonban továbbra is élnie kell, s ezért — hogy

SZABAD FÖLDMŰVES J

1965. február 6.