Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-06 / 5. szám
Találkozás a Várban Antonín NOVOTNY elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök hétfőn a prágai Várban vendégül látta a fiatal mezőgazdasági dolgozók egy csoportját. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium meghívására egy hétig Prágában tartózkodó 500 fiatal képviseletében 30 fiú és lány jelent meg a szalonban, ahol Antonín Novotny elvtárs fogadta a vendégeket. Az üdvözlésekre válaszolva Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy a fiatalok olyan időszakban érkeztek Prágába, amikor a CSKP Központi Bizottsága új, nagyjelentőségű határozatokat hozott, s amelyek közül a népgazdaság tökéletesített irányítására vonatkozó határozatok a fiatalok munkájában is érezhetőek lesznek. Novotny elvtárs beszéde befejező részében felszólította a fiatal mezőgazdasági dolgozókat, hogy mindent kövessenek el az idei gazdag termés érdekében Ezek után a köztársasági elnök megvendégelte az ifjúság képviselőit és barátilag elbeszélgetett velük. Novotny elvtárssal, valamint a párt és kormány több más tagjával a fiatal mezőgazdasági dolgozók nyílt, őszinte szavakkal oeszélgettek munkájuk eredményeiről, problémáikról, terveikről és egyben bejelentették, hogy új kötelezettségvállalásokat tesznek. A beszélgetés után Novotny elvtárs meghívására a fiúk és> lányok megtekintették a prágai Vár reprezentációs helyiségeit. Antonín Novotny elvtárs szívélyesen üdvözli a fiatal mezőgazdasági dolgozok küldöttségének egy csoportját. Népgazdaságunk új Irányításának alapelveiröl (Befejezés az 1. oldalról.) nyalnak meghatározásában, a nemzeti jövedelemnek felhalmozási és fogyasztási célokra történő felosztásában, a személyi és társadalmi fogyasztás közti arány megszabásában, az életszínvonal fejlődésének és szabályozásának kérdéseiben. • A termelőerők fő fejlesztési irányainak meghatározásában. Ez megköveteli, hogy a központi szervek tudományos távlati koncepciók alapján tervezzék a döntő jelentőségű beruházásokat, hosszú időre előre gondoskodjanak a dolgozók szakképzettségéről, meghatározzák a műszaki fejlődés fő feladatait, valamint a nemzetközi munkamegosztásból, gazdasági és kereskedelmi egyezményekből adódó feladatokat. Az irányítás gazdasági eszközéinek ^felhasználását tekintve, az ár- és bér. politikában a , főelveket a központi. irányítás úgy szabja meg, hogy a vállalatok kezdeményezése szüntelenül fejlődjék és támogatásban részesüljön a társadalmi munkatermelékenység növekedése, a termelés tökéletesítése és szervezése, valamint az új termékek bevezetése terén. Az anyagi érdekeltségről A Központi Bizottság fontosnak fartja, hogy gyökeresen megváltozzék az anyagi érdekeltség és az anyagi felelősség rendszere. A vállalatok érdekeit ezentúl csak a tényleges gazdasági eredmények, s nem a tervmutatók egyszerű teljesítése szolgálja. Ezzel összhangban van a vállalatok anyagi érdekeltsége, a nyers jövedelem nagyságában. Azokat az eszközöket, amelyeket a vállalatok a dolgozók jutalmazási alapjára és a vállalat fejlesztésére fordíthatnak, közvetlenül bevételeik szabják meg, a végzett munka költségeinek' levonása és a társadalommal szembeni kötelességek teljesítése után. Minden egyes dolgozó keresetének nemcsak saját munkája eredményeitől kell függnie, hanem bizonyos megkülönböztetett mértékben, a vállalat, üzem és a vállalaton belüli egységek gazdasági eredményeitől is. A jutalmak nagyságát az határozza majd meg, hogy mennyi bevételre tesz szert a vállalat jutalmazási célokra, továbbá a hosszabb időszakok eredményei, vagyis a beruházási tevékenység hatékonyságának foka és a új irányítási rendszer bevezetése népgazdaságunk lényeges kérdései megoldásának egyik feltétele. Ez ugyanakkor megköveteli, hogy az új ötéves tervet újmódon állítsuk össze, amely a gazdasági fejlődés lehetőségének reális felméréséből indul ki. s így a bevezetett irányítási rendszerrel összhangban hasson. ' Az 1966-tól 1970-ig szóló új népgazdaságfejlesztési ötéves tervre kidolgozott javaslatok a beruházások szempontjából igényesek és rendkívül nagy anyagi biztosítást feltételeznek. Az új ötéves tervnek az ország reális gazdasági lehetőségeiből kell kiindulnia, s a népgazdaság intenzív fejlesztésépek útjára kell lépni. Olyan beruházási politikát kell folytatni, amely a nyersanyag, anyagi és energiai helyzetünk maximális értékesítésére vezet, előnyben részesíti az üzemek és vállalatok komplex korszerűsítését stb. ' Következetesen biztosítani kell az életszínvonal olyan növekedését, amely — a létrehozott források keresetében és a harmonikus fejlődés érdekében minden területen — megszilárdítaná a feladatokat a lakásépítkezés, a szolgáltatások, a személyszállítás és a munkaidő lerövidítése terén és jobban megoldaná a lakosság egyéni fogyasztásának öszszetételét és minőségét. A Központi Bizottság határozatot fogadott el a párt vezető szerepének elmélyítése és a társadalmi szervezetek tevékenységéről is. Statisztikai jelentés a népgazdasági terv teljesítéséről az elmúl! évben ? A dolgozok áldozatkész munkája eredményes volt, s ennek következtében 1964-ben a népgazdaság fő ágazataiban túlteljesítettük a termelés és a teljesítmények tervét. A mezőgazdaságban — annak következtében, hogy nagy szárazság sújtotta a járások több mint felét — nem teljesítették a növénytermelési tervet, i Az elmúlt év folyamán az iparban és az építő iparban megjavult a minőségi tervmutatók — pl. a munkatermelékenység és az önköltség — teljesítése. Annak ellenére, hogy 1963-al szemben a társadalmi termelés mintegy 2 %-kal növekedett, a nemzeti jövedelem lényegében az 1963-as szinten maradt. Ez elsősorban a nyersanyagszükséglet további növekedése miatt következett be. A népgazdaság egyes ágazataiban a következő eredményeket értük el: IPAR Az ipari termelés évi tervét 1019 százalékra, az árutermelés tervét 102,1 százalékra teljesítettük. A termelési tervet valamennyi iparág teljesítette, melynek következtében az 1963-as évhez viszonyítva az ipari termelés tavaly 4.1 %-al növekedett. Az ipari dolgozók átlagos havi keresete tavaly 1537 korona volt, az előző évhez viszonyítva 2,9 százalékkal emelkedett. Bizonyos javulás mutatkozott a munkaidő kihasználása terén is, azonban nem sikerült csökkenteni a túlórázást. sőt az 1963-as évvel szemben 0,1 °/o-al növekedett. A vegyipar tavaly is rohamosan fejlődött. Leggyorsabb emelkedés a kénsav, a foszforos műtrágyák, továbbá az üzemanyagok, a vegyi műszálak és az antibiotikumok terén. Nem teljesítették azonban termelési feladatukat a végsellyei. Dusloban és a záluüíi vegyi kombinátban. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG Az előzetes számítások alapján a mezőgazdasági termelés 1964-ben alig érezhetően — 0,6 °/o-kaI — szárnyalta túl az előző esztendei eredményeket. A mezőgazdasági termelés tervét 94,5 százalékra teljesítettük. A növénytermesztés az 1963-as évhez viszonyítva 4,4 %-kal csökkent, a tervezett feladatokat 88,9 %-ra teljesítettük. Jobb a helyzet az állattenyésztés terén: az1 1963-as esztendőhöz képest 5.7 %-kal emelkedett, a tervezett feladatokat 0,5 %-kal túlszárnyaltuk. A szárazság következményeként a felvásárlási tervet sem teljesítettük. A gabonafelvásárlás tervét 89 4. a burgonyáé 102.7 és a cukorrépa felvásárlási tervét 92 5 %-ra teljesítettük. Az állattenyésztési termelés 1964- ben kedvezően alakult. Növekedett a gazdasági állatok hasznossága. Az állami gazdaságokban a sertések súlygyarapodása 10 8 %-kal. a szarvasmarhákká 4.1 %-kal növekedett. Még jobb az eredmény az EFSZ-ekben. Itt a szarvasmarhák súlygyarapodása 6,5 a sertésekké 10 8-kal növekedett. A mútrágyaellátásban is javulás volt észlelhető. Műtrágyákból — tiszta hatóértéket számítva — 23 5 %-kal többet kapott a mezőgazdaság, mint az 1963-as esztendőben. A múlt esztendőben kevés képesített szakembert nyertünk meg a mezőgazdaságnak. A traktorállomások megerősítését célzó toborzások tervét sem teljesítették. Az ifjúságnak a mezőgazdasági termelésben való toborzási tervét is csupán 78 %-ta tel jéJ sítettük. jl. A közlemény értékeli a népgazdaság beruházási tervének teljesítését is, amely az 1963-as évhez viszonyítva 12,2 %-kal volt nagyobb. A közlekedés- és távösszeköttetés terén 1964-ben a népgazdaság többi ágazatának szállítási igényeit az előző éveknél jobban kielégítettük, bár a vasúti rakodás tervét országos mé-* retben nem teljesítettük. Külkereskedelmünk a reábízott feladatokat az év elejétől kezdve sikeresen teljesítette. Külkereskedelmünk a tavalyihoz , viszonyítva, több mint 8 %-kaí növekedett,. Dolgozóink életszínvonala is emelkedett. Á lakosság egyéni fogyasztása az 1963-as évhez hasonlítva átlagosan 3 %-kal emelkedett, a lakosság anyagi bevétele az elmúlt évhez viszonyítva 5,6 %-kal növekedett. A belkereskedelem, az idegenforgalom, az egészségügy, továbbá az iskola- és kulturális ügy terén is számottevő sikert értünk el. A jelentés külön foglalkozik Szlovákia gazdaságának fejlődésével. A szlovákiai üzemek ipari termelésének évi tervét 102,5 %-ra teljesítettük. Az ipari termelés kapacitása 1963-hoz viszonyítva 7,2 %-kal emelkedett Kedvezmény a vásárlóknak ■ Változások az árucikkek jegyzékében ■ Egyszerűsített ügymenet és a kirendeltségek decentralizálása ■ A kérvények rugalmasabb elintézése ■ Az árukészletek és a kiegészítő kölcsönök összefüggése Az .elmúlt évben igen sok olyan vásárló akadt hazánkban, aki bizonyos beruházási jellegű fogyasztási cikkek vásárlásánál kiegészítő kölcsönt vett igénybe. Szlovákiában a takarékpénztárak több mint 190 000 csekket adtak ki, melyeknek értéke meghaladta az 500 millió koronát. Mint a korábbi években, az érdeklődés tavaly is főleg a bútor és a televíziós vevőkészülékek vásárlásánál volt a legnagyobb. Tavaly például TV- készülékre 58 ezer, bútorra pedig 62 ezer utalványt adtak ki. Befejezte munkáját a KGST 19. ülésszaka A prágai Internacional-szállóban kedden befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszaka. A tagállamok küldöttségei aláírták a jegyzőkönyvet s egy külön okmányt is, amely a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot értesíti annak részvételének jóváhagyásáról a KGST terveinek munkájában. SimAnek elvtárs, a csehszlovák küldöttség vezetője zárószavában hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyv aláírásai a tagállamok egyetértését erősítik meg a tanács szerveinek múlt évi működéseivel s ugyanakkor ezzel jóváhagyták a következő időszak legfontosabb feladatait is. Hangsúlyozta, hogy a KGST 19. ülésének jelentős lépése volt a Jugoszlávia részvételéről szóló egyezmény jóváhagyása. Az ülésről kiadott jegyzőkönyv legfontosabb pontjai: # A KGST tagállamai közötti hoszszúlejáratú árucsere-egyezménynek időbeni megkötése az 1966—70-es időszakra. # A KGST tagállamai gazdasági fejlesztésének legfontosabb problémái megoldását célzó közös igyekezet elmélyítése a kölcsönös összehangolás útján, Q Az 1970 után következő időszak gazdasági együttműködésének összehangolását célzó javaslatok. Az árukészletek szerint A kiegészítő kölcsönök alapján árusítható cikkek jegyzékét az árukészletek nagysága és az értékesítés üteme szerint módosítják. Az Állami Takarékpénztárak Bratislavai Körzeti Igazgatóságán megtudtuk, hogy az árucikkek jegyzéke ez idén tovább bővül. Fogyasztói kölcsönnel vásárolhatók például most már a „Szaratov“ védjegyű hűtőszekrények, továbbá a TV vevőkészülékek (a Mimóza és az 59 cm átlós képernyőjű készülékek kivételével), valamint a tranzisztoros rádiókon kívül az összes rádió. Az eddigi bútorféleségek továbbra is kaphatók a kiegészítő kölcsönökre. A motorkerékpároknál, a nyaralóházaknál és a sporteszközöknél viszont kisebb lesz a választék mint korábban. A szőnyegek közül csekkel nem vásárolható a kovral szőnyeg és a kézzel csomózott kelim szőnyeg. Az árucikkek jegyzékében az egyes kérületek árukészletére való tekintettel is lehetnek változások, ugyanis ha a készletek csökkennek, akkor a takarékpénztárak átmeneti időre bizonyos cikkekre beszüntetik a kölcsönöket. Ilyen eset főleg a bútorféleségeknél fordulhat elő. Leegyszerűsített ügymenet Az állami takarékpénztárak az elmúlt évben már jelentős mértékben kibővítették kirendeltségeik hálózatát. Ezek szintén adhatnak kölcsönöket. Számos intézkedést hoztak az ügyvitel leegyszerűsítésére, hogy a lakosság gyorsabban, kisebb időveszteséggel szerezhesse be a kölcsönöket. Például ez idén a kölcsönhöz már csak akkor szükséges az üzemi szakszervezeti bizottság ajánlása, ha a vásárlás öszszege meghaladja az 5000 koronát. Az olyan kérvényezőknél, akik már hosszabb ideje dolgoznak ugyanazon munkahelyen, kezesként a feleség, illetve a férj aláírását is elfogadják. A kirendeltségeket utasították, hogy a kérvényezőket már az első látogatás alkalmával részletesen tájékoztassák a tudnivalókról, s így a második látogatás alkalmával már a pénzt, illetve az utalványt is megkaphatják. Maguk a kérvényezők is jelentősen megkönnyíthetik a takarékpénztárak munkáját (maguknak is időt takarítanak), ha már a kérvény kitöltése előtt tudják mit, hol akarnak vásárolni, mert a pontos adatok nélkül a takarékpénztár nem állíthatja ki a csekket. Szabadabb kezet az igazgatóknak Annak ellenére, hogy a kölcsönkiutalások ügymenetét fokozatosan leegyszerűsítik és decentralizálják a vidéki kirendeltségekre, az utalványok elintézése még mindig eléggé bonyolult. Ha tekintetbe vesszük a boltok áruellátását, akkor nyilvánvaló, hogy az utalványok jelenlegi 14 napos érvényessége főleg a bútorvásárlásnál túlságosan rövid. A fogyasztőközönség számára az sem a legjobb megoldás, hogy az utalványok beváltása az előre kiválasztott bolthoz van kötve. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a vevő által kiválasztott árut másnak adják el, mielőtt az illető elintézhette volna a kölcsönt a takarékpénztárnál. Az sem mindig előnyös a kérvényező számára, hogy az utalványt csak a lakhely szerint illetékes kerületben használhatja fel. A kiegészítő kölcsönök szociális jellegük mellett — tekintettel arra, hogy hozzájárulnak az életszínvonal gyorsabb emeléséhez —, gazdaságikereskedelmi szempontból is igen jelentősek. A kiegészítő kölcsönök révén nyomást gyakorolhatunk a fogyasztási cikkeket termelő gyárakra és a kereskedelemre. Éppen ezért a kölcsönök összegének emelkedésével arányosan a kérvényezőknek is nagyobb szabadságot kell adni. főleg az áru kiválasztását, helyét és időpontját illetően a jegyzékekben feltüntetett árucikkek beszerzésénél. (Mi) A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentést adott ki a népgazdaság 1964. évi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről. A jelentés megállapítja, hogy a CSKP Központi Bizottságának múlt év januárjában hozott határozata, mely nagy súlyt helyezett a termelés minőségének megjavítására, valamint a társadalmi termelés növekedésének megújítására pozitív eredményeket hozott. A múlt évben ezt a növekedést a gazdaság benső tartalékainak hatékonyabb kihasználásával, különösen pedig a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelésével értük el. Hogyan gazdálkodtunk ■ A CSKP Közpbnti Bizottságának határozatai pozitív eredményeket hoztak ■ Valamennyi iparág teljesítette tervét ■ A magas nyersanyagszükséglet csökkentette a termelés hatékonyságát G Az egész népgazdaságban, de különösen az iparban és az építészetben emelkedtek a bérek ■ ' Hagy érdeklődés a kiegészítő kölcsönök iránt műszaki fejlesztés következetes végrehajtása. Az anyagi érdekeltség új rendszerével összhangban megváltozik a terv kidolgozásának és realizálásának módja és a vállalatok központi irányításának módszere is. Az anyagi érdekeltség új formája fokozatosan lehetővé teszi az eddigi gyakorlat fonákságának felszámolását, amikoris a vállalatok alacsony tervmutatőkra törekedtek. Az árszabályozás és a piac feladata A termelésben és fogyasztásban megnyilvánuló gazdasági fejlődéssel összhangban az árakat úgy kell szabályozni, hogy a lehető leghatékonyabban szolgálják népgazdaságunk érdekeit. A helyes mérték meghatározásakor figyelembe kell vennünk a társadalmilag szükséges termelési költségeket, a világpiaci árakat is, tehát a világviszonylatban megnyilvánuló rpunkatermelékenység befolyását, hazai árviszonyainkra. Ezért az eddigi rögzített árak helyébe rugalmas árszabályozás kerül, az ármozgást azonban tervszerűen irányítani kell, az eddigi színvonal fenntartása és az átlagos árszint stabilizálása érdekében. Emellett meg kell tartani a kiskereskedelmi árak általános színvonalát. Ennek az árszilárdításnak alapját jelentse a termelés rugalmas alkalmazkodása a társadalom szükségleteihez. Az árképzésnél előnyben részesítjük az új termékeket, az igényesebb minőségre, a magasabb műszaki és esztétikai színvonalra törekvést és a termékek funkciójának tökéletesítését. Egyes termékeknél a termelő vállalatok — a vásárló szervezetekkel megállapodva — szabadon szabják meg az árakat, a kínálat és a kereslet ingadozása szerint, összhangban az egész országra érvényes irányelvekkel. Következetesebben kell ügyelni a nagy- és kiskereskedelmi árak közti arány betartására. Az irányelvek következetes megvalósítást igényelnek A Központi Bizottság határozata a továbbiakban foglalkozik az új irányítási rendszer bevezetésének gyakorlati feladataival is. A határozat többek között megállapítja, hogy az 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 6.
