Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-30 / 4. szám
Legfontosabb láncszem a tagság bizalma I Szövetkezeteinkben az elmúlt napokban megkezdődtek az évzáró gyűlések. Ez alkalomból számos helyen újra választják a vezetőket, akik a tagok bizalmát élvezve friss lendülettel veszik kezükbe a közös irányítását. A vezetők szándéka minden bizonnyal egy cél felé irányul. Hozzáértően tartani a gyeplőt, hogy a termelés görbéje felfelé íveljen és év végén több termény legyen a csűrben, több pénz az erszényben. Miután a vezetés művészetét könnyűszerrel nem lehet elsajátítani, az alábbiakban adunk ízelítőt Magyarország legjobb eredménnyel gazdálkodó szövetkezetének, a nádudvari Vörös Csillag vezetési módszereiről. A nádudvari Vörös Csillag nemcsak 'a legjobb, de a legnagyobb termelőszövetkezet az országban. Jelenleg 21 'ezer 700 holdon gazdálkodik. Szántóterületük tizenötezer hold. A többi legelő, rét, nádas, öntözőcsatornák, utak, tanyák. A közös 2800 tagjából 1650 dolgozik rendszeresen. Az állatállomány létszámára jellemző, hogy holdanként 126—128 kg húst adnak piacra. Saját gépparkkal rendelkeznek kilencvennyolc erőgéppel, nyolc teherkocsival, tizennégy kombájnnal és tíz aratógéppel. A szövetkezet összvagyonának értéke százharmincnégy millió korona. A tiszta vagyonuk kilencvenhárom millió, míg az adósság negyven millió forint. Évi bevételük negyvenkét millió. A tagonkénti jövedelem tizenkilencezer forintra rúg. A felsorolt adatokból következtethető, mekkora gond és felelősség hárul azokra, akik ezt a gigantikus gazdaságot irányítják. Ennek ellenére országos hírnévre tett szert a Vörös Csillag vezetősége. Szabó István, a szövetkezet Kossuth díjjal kitüntetett elnöke tizenkét éve áll a posztján. Szerinte a vezetés legfontosabb láncszeme a tagság bizalma a vezetők iránt. Viszont ez csak úgy érhető el, hogy semmi fontos intézkedést sem tesznek a tagok tudta és beleegyezése nélkül. Ezzel elérték, hogy a tagok túlnyomó többsége érdeklődést tanúsít a gazdálkodás menete iránt, s a gyűléseken meg is mondják észrevételeiket, javaslatukat. A vezetőség 22 tagot számlál. Ebből Bzen hivatásos vezetők, tizenkettő pedig fizikai munkás. A vezetők ilyen összetétele helyesnek bizonyult, mivel a fizikai munkások a termelés minden ágából képviselve vannak a vezetésben. Közgyűlést negyedévenként tart a szövetkezet. Ez munkaértekezlet jelleggel bíró gyűlés, amelyet négy részlegben hívnak össze. Külön az állattenyésztőket, növénytermesztőket, gépesítőket, valamint az építőcsoport tagjait. Az egyes csoportok gyűlésein első pontként minden esetben a gazdálkodás általános helyzetét ismertetik, majd a jelenlevő dolgozók munkaterületének megfelelően részleteire bontják az előttük álló feladatokat egészen az egyes dolgozókig. Ezek után, amikor a tag feláll, pontosan tudja mennyi répát, kukoricát, tejet, húst kell termelnie. A vezetőség havonta ülésezik. Ezeken az üléseken résztvesznek a csoportvezetők, valamint a brigádvezetö is. A gyűlésen az elnök vagy helyettese tájékoztatja őket az eltelt időszak mérlegéről, a termelési és pénzügyi helyzetről. Ez azért fontos, mert így a tagság állandóan figyelemmel kísérheti a szövetkezet gazdálkodásának menetét. Nádudvaron a vezetőségi gyűléseknek súlya van. A vezetőség határozatát a legmesszebbmenöen igyekeznek betartani a csoportvezetők és a tagok is. Egy-egy munkafolyamat előtt sokszor elhangzik: „így határozott a vezetőség“. A napi munka irányítása érdekében a gaztfaság szakemberei délután öt órakor üléseznek a csoportvezetőkkel. A főagronómus felelős az egész termelésért, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Közvetlen segítőtársa két agronómus, két zootechnikus és a gépcsoportvezető technikus. A csoportvezetők évi használatra megkapják a gépeket, fogatokat. A vezetés alapvető szabálya, hogy az egyes területek felelős vezetőinek megkerülésével senki sem adhat utasítást. Ez vonatkozik a csoport és a brigádvezetőkre. A kisebb tisztségben lévő vezetők önállóságát éppoly tisztelet övezi, mint a föagronómusét. A Vörös Csillagban a párttitkár is tagja a vezetőségnél?. Nála nélkül nem tesz fontos lépéstvsem a főagronómus, de maga az elnök sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakmai és politikai irányítás csakis együttesen alkothat egészet. A pártszervezet nagyon Sokat tesz a tagok szakmai és politikai fejlődése érdekében. Jó vezetés mellett a munkafegyelem példás a szövetkezetben. Hosszú éveken végzett nevelőmunkával elérték, hogy minden tag sajátjának vallja a közöst s becsülettel elvégzi a rája bízott munkát. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetben ma már 42 forintra rúg a munkaegység értéke. A szövetkezet hat agrármérnöke, négy technikusa és hosszú évek során szerzett tapasztalattal rendelkező vezetők a tagsággal egyetértésben egyre biztosabban irányítják a nagy család sorsát. S. G. A kézi fejés a múlté A hernádcsányi szövetkezet 1963- ban fejőstehenenként átlag 1253 liter tejet adott el a közellátásnak. Ez nem tetszett sem a fejőknek, de leginkább hem a vezetőknek. A fejönők a téli iskolázáson megtanulták, hogyan kell a takarmányt gazdaságosan felhasználni. Majd vállalták, hogy 1964-ben tehenenként 200 liter tejjel többet adnak el, mint az elmúlt évben. Hernádcsányon a kézi fejés már régen a múlté. A kezdet nekik is nehéz volt, de láttak, hogy egy berendezés 3 — 4 asszony helyett is elvégzi a munkát. A tehenek is hamar hozzászoktak a géphez. Jelenleg mind a 133 tehenet géppel fejik. A legjobb fejőnő Sándor Katalin, aki 41 tehenet fej. Az etetők és fejők között jobb a megértés. A fcjési átlag is emelkedett. Egy tehéntől 1600 liter tejet adtak el, ami az 1963-as évhez viszonyítva 350 literrel több. I. S., (Kassa) AZ UTÓBBI IDŐBEN nagy zavart keltett Európa-szerte az a tény, hogy Afrikából Irakon és Izraelon keresztül Törökország európai részében gyorsan elterjedt egy Európában eddig még ismeretlen SATi típusú vírus. Ez reánknézve annál is veszélyesebb, mivelhogy külkereskedelmi kapcsolatunk van az említett országokkal, és szomszédainkkal. A vírussal való fertőzés a ragályanyagnak a fertőzött állományból vészmentes állományba történő behurcolásával történik. A ragályanyag azaz a vírus iránt fogékony a szarvasmarha, a sertés és kevésbé az ember is. Főleg forralatlan tej vagy más tejtermék fogyasztása révén terjed. A ragályanyag behurcolása alatt értjük mindazonnemü állattenyésztési termékeket (tej, vaj, túró, hús stb.), amelyek fertőzött állatoktól származnak, továbbá a takarmányt, használati tárgyakat, gazdasági felszereléseket stb., amelyek a beteg állatokkal vagy váladékaikkal közvetlen vagy közvetetten érintkezésbe kerültek. A száj- és körömfájást vírus idézi elő, melynek három típusát (O, A, C) és számos altípusát ismerjük, amelyek csak önmagukkal szemben immunizálják a betegségen áteső állatokat. A ragályanyag továbbításában szerepelhetnek mind az emberek, mind pedig az állatok. Az emberek főleg informálólatlanságuk, esetleg nemtörődömségük révén közvetítik. Ezeníkvül nagyon fontos szerepet kell tulajdonítanunk a fertőzés terjesztésében a szabadban élő állatoknak, amelyek, főleg télen eleségbeszerzés céljából húzódnak falvainkba és az EFSZ-ek telepeire. íudnivalok a száj-es körömfájásról borjú. Ezzel szemben a bika évente néhányszáz vagy ezer tehén megtermékenyítésére is képes. A hasznosság öröklődése szempontjából a bikának megközelítőleg 50 %-os szerepe van. Mindez világosan bizonyítja, hogy mennyire fontos a legjobb állatot kiválasztani törzsbikának és gondoskodni, illetve ügyelni a tehenek megtermékenyítésére. Fontos szempont továbbá az, hogy a bik*a tulajdonságaival felülmúlja a megtermékenyítésre szánt tehénállomány színvonalát, mivel csak ilyenképpen biztosíthatja — az anyákkal szemben — áz utóda’: hasznosságának növelését. A tehénállomány bizonyos hasznossági tulajdonságának növelése végett tehát olyan bikát „fogunk be“, amely feltétlenül biztosítja a kívánt hasznosságot. Hogyan győződhetünk » meg a bikák örökletességéről ? Arról, hogy a bika miképp viszi át az örökölhető tulajdonságokat az utódokra, előzetesen származása, vagyis az elődjei hasznossági tulajdonságainak elemzéséből szerezhetünk áttekintést. Ideiglenes képpel szolgálhat erről továbbá a bika „testvéreinek“ hasznossága, de „gyermekeinek“ külleme is; s ezek hasznossági tulajdonsága a megbízhatóbb forrás. Alapul a tejelékenységet és a zsírtartalmat vesszük. Milyen a vírus életképessége? A vírus aszerint, hogy milyen anyaggal érintkezik, igen különböző ellenállóképességet tanúsít a külső behatásokkal szemben. Nedves környezetben például rosszul tűri a meleget. A fertőzött trágyák, anyagok és eszközök felforralása vagy leforrázása néhány perc alatt megfosztja azokat a fertözöképességtől. A tej forralt állapotban veszélytelen. Ezzel szemben a vírus mind a tejben, mind pedig a húsban hetekig életben maradhat, ha befagyasztva vagy alacsony hőmérsékleten tartva kémhatásuk megváltozását megakadályozzuk, mert a vírus savanyú kémhatással szemben nagyon érzékeny. A lúgos kémhatású anyagoknak a vírusra gyakorolt hatása érvényesül a bomló húgylében is, melynek ammóniák-tartalma egy-két nap alatt még a hámcafatokban jelenlévő vírust is megsemmisíti. A vírus azonban beszáradt állapotban a gyakorlati életben előforduló hőmérsékleti viszonyok közt sokáig életben maradhat. Ellenben tökéletesen megsemmisíthető a gyakorlatban erre a célra használandó 1—2 százalékos nátron vagy kálilúgot tartalmazó oldattal. Milyenek a tünetek? A fertőződés utáni 2 — 7 napon megjelennek a betegségre jellemző első klinikai tünetek. Első tünetként az állatok lázas állapota, a szarvasmarháknál 40,3 — 40,7 C fok, majd ezt követően a szájüreg, a tögy és a lábvégek hólyagos kiütése jelentkezik. A hólyagok 1 — 3 nap alatt maguktól felrepednek, majd élénkvörös kimaródások támadnak. Ennek folytán azaz szájuk nyálkahártyájának fájdalmassága miatt az állatok étvágytalanok, vagy csak nagyon kevés takarmányt fogyasztanak, miközben bőséges mennyiségben kiválasztott nyál következményeként csámcsogást hallatnak. A körömfájás a pártaszélen a sarokvánkosokon és a körömhasadékokban a hólyagok megrepedésével és a helyükön nedvedző hámkimaródással kezdődik. Több végtag megbetegedésekor a fájdalom olyan nagy fokú, hogy az állat sántít, s ha lefekszik, esetleg fel sem kel. A pártaszélen elhelyezkedő hólyagok fel - fakadásuk után a szarutok elválhat az irhától és a másodlagos fertőződés alkalmával a szarutok teljesen leválhat, vagyis az irha egészében lemeztelenedik. Dr. Berényi Tibor korába torvos, Zseliz Időszerű munkák februárban A munka télen sem szünetelhet a gyümölcsösben. Munkaerőkkel nincs baj, sőt éppen a foglalkoztatásuk okoz itt-ott gondot. Ám, ha jó a munkaszervezés, akad tennivaló. A hozzáértő emberek a gyümölcsösben, fagymentes időben a mechanikai védelem diktálta munkákat végezhetik. Ajánlatos a munka megkezdése előtt a brigád, vagy csoport, ciapat tagjait megismertetni az elvégzendő munkafolyamattal. A gyümölcsfák mechanikai védelmét a koronaritkítással kezdjük. A beteg, csonka és mézgás ágakat, ágrészeket eltávolítjuk. Az ágak lemetszésére ágfűrészt, a vesszők metszésére metszőollót használunk. Az ágak eltávolítását ág-gyűrűben végezzük, így hagyunk a vágás után megfelelő sima felületet. Sose vágjunk csonkra! Ajánlatos a fűrész által vágott sebfelületet éles késsel (kacor) simára metszeni és utána oltóviasszal bekenni. Fasebkátrányt (Pomrin) ne használjunk, mivel a kátrány a faszöveteket marja és utána nehezen hegednek a sebek. A mechanikai védelemmel egybekötjük a fák koronaritkítását. A korona belsejébe törő, egymást keresztező ágakat, vízhajtásokat metszük ki. Ha idős fákon végezzük ezeket a munkákat, már most gondoljunk az ifjításra, ezért a vázágakból kitörő hajtásokból hagyunk meg. A koronaritkítás a nagyobb fáknál a fákról végezhető el, ezért ügyeljünk, hogy csizmánkkal, vasalt cipőnkkel sebeket ne ejtsünk az ágakon. A nehezen hozzáférhető részeket ketteslétráról közelítsük meg, a távolabbi részek kézhezhúzására szolgál a kampó. A gyümölcsfákat ne kényszeresük a magasbanövésre, ezért a korona alsó ágait haggyuk meg, különös fontossággal bír ez a felkopaszodásra hajlamos fáknál. A koronaritkítást a kéregtisztítás követi. Kéregkaparót használva felülről lefelé haladva végezzük ezt. A fa kérge alatt nagyon sok féreg telel át, ezek gócai a rovar-inváziónak. Csak a felcserzett kéregrészeket kaparjuk, — ügyelve, hogy a szerszámmal ez eleven részt ne sértsük. A kéregkaparás után drótkefés ágtisztítást végzünk. Sok pajzstetvet és más kártevőt pusztíthatunk el ilymódon, majd hernyózóollóval a hernyófészkeket, gyümölcsmúmiákat, különféle lepkék, pillék tojásait, lisztharmattal fertőzött vesszőket távolítjuk el, majd összegyűjtve elégetjük. A mézgásodó reszeket kifaragjuk, a nagyon mézgás ágakat eltávolítjuk, és a helyét oltóviasszal bekenjük. A nyár folyamán ezeket a részeket ecetes vízzel mosogatva meggyógyíthatjuk. Végül a tösarjakat és gyökérsarjakat távolítsuk el. A téli időszak alkalmas arra is, hogy az elöregedett fákat ifjítsuk. Az idős farészek mohásodnak, zuzmósodnak, és nagyon sok fattyúhajtást hoznak. Ez annak a jele, hogy a fák kiöregedtek. Az ilyen fákat megifjítjuk. Ha előző években helyesen végeztük a lombritkítást, a meghagyott fattyúhajtásokból alakítsuk ki az új koronát. Az idős részeket a hajtások felett visszafürészeljük. Abban az esetben, ha az előző években az ifjítást nem vettük tervbe, akkor a koronát a suqara feléig csonkra vágjuk, ügyelve a korona természetes alakjára. A mechanikai védelem és a koronaritkítás után a téli permetezést végezzük el. Célszerű először a gombakártevők ellen permetezni. A permetezőanyag ,jól tapad az ilyen fákra. Gombák ellen 2 %-os bordóilevet, vagy 1.5 százalékos Sulkát, ami a pajzstetvek ellen is véd. Permetezésnél ügyeljünk arra, hogy rézpermetezökkel réztartalmú permetező anyagot, de kéntartalmú szereket sem permetezhetünk, más egyéb permetezőanyagok viszont permetezhetök. A vasból készült permetezővel pedig vastartalmú anyagokat nem permetezhetünk. A gombák elleni permetezés után 1 — 2 hétre olajos permetezőanyagokkal permetezzünk az áttelelő férgek, pajzs* tetvek, vértetvek ellen. Erre a célra kiválóan alkalmas a Nitrosan 2 —3 százalékos, az AC — Arborol 4 — 6 %-os oldata. Ezeket az anyagokat azért permetezzük bordóilés permetezés után, mivel olajosak és olajos permetezés után a bordódé és egyéb anyag lepereg. A múlt évi egérszaporaságra és károkra tekintettel nem árt megtekinteni az elvermelt facsemetéket és az előző éveken kiültetett fákat. Annál is inkább, mert a mezei egér nagyon sok kárt tehet, lerágja a fiatal fák kérgét, s befészkel a gyökerek alá is. Ha ezt idejében észre nem vesszük, a fák kiszáradnak. Ne várjunk tavaszig! Az egérkár kezelését kezdjük meg azonnal. Legjobb a lerágott részt lent felkúpolni földdel, esetleg a magas részeket oltóviasszal bekenni — s ne fasebkátránnyal. Az oltóviasz megakadályozza a fa szöveti részeinek kiszáradását, és ha kevés háncs marad viszsza, felújítólag hat. A gyümölcsösben levő. egerek elpusztítására legcélszerűbb pár kévé kukoricaszárat kivinni. Ezek előre el* készített helyét, valamint a kévéket szórjuk be mérgezett búzával. Áz egerek a frissen kihordott kórókévékbe telepszenek, s a mérgezett búzától elpusztulnak. Slezálc István, (Nagymegyeri Mezőgazdasági Műszaki Középiskola) Sürgős megoldásra vár Szilvatermesztésiink fájó Kedvelem a szilvát, ezért karácsony táján nagyon megörültem, amikor a zöldség- és csemege üzletekben aszalt szilvára bukkantam. Ügy látszik mások is örültek ennek, mert elég sokan vásárolták. Nagy volt a meglepetésem, amikor a ládák feliratát elolvasva megállapítottam, hogy külföldi szilva, Jugoszláviából. Ez nagyon meglepő, mivel az elmúlt években útonútfélen hallhattuk a panaszt termelőinktől, hogy nagyon nehéz a szilvát eladni, még kilónként 60 fillérért is sok helyütt nehezen vette át a felvásárló üzem, amiért valljuk be, még leszedni sem igen érdemes. Eléggé furcsa ez a szilvakérdés. Vannak mezőgazdasági termények, amelyekből nem tudunk eleget termelni, így a hiányzó részt természetesen behozatallal pótoljuk. így aránylag sok gyümölcsöt is behozunk, hogy a fogyasztók igényét kielégíthessük. Ugyanakkor a statisztika szerint a szilvafa az összes gyümölcsfáinknak mintegy 25 %-át teszi ki. Valamennyi természeti körzetben megtalálható, igénytelen az éghajlatra, a talajra, de a kezelésre is, magas a tápanyag- és a vitamintartalma és nagyon sokoldalú a felhasználhatósága. Ezek alapján inkább nekünk kellene kiszállítani külföldre, nem pedig külföldön vásárolni, mert biztos, hogy nem ingyen kapjuk. Érthetetlen, miért olyan alacsony a szilva felvásárlási ára. Talán nincs rá szükségünk? Akkor minek vásárlunk külföldön aszalt szilvát? Vagy talán nem tudjuk feldolgozni? Ez is nehezen hihető, hiszen fejlett a konzerviparunk, a szilvaknmpót közkedvelt nálunk, valószínűleg külföldön is. Ugyancsak kitűnő a szilva lekvárnak, talán az egyetlen gyümölcs, amihez nem szükséges cukrot hozzáadni lekvárfőzéskor. Ugyanakkor a sárgarépától a tökig már mindenből tudunk lekvárt készíteni, viszont ezek a lekvárok meg sem közelítik a sziivalekvár minőségét. kérdése: az értékesítés Vagy talán nem tudjuk a szilva aszalását megoldani? Ma már tudunk szárítani répát, burgonyát, nyers cukorgyári répaszeletet, lucernát, azt hiszem szilvát is tudnánk aszalni. Biztos, ha azt a szilvát megaszaltuk volna, ami az elmúlt években tönkrement, 9,50 koronával számolva kilogrammonként, szép kis összegre rúgna. Vagy talán olyan gazdagok vagyunk, hogy ilyen „kicsiségekre“ nem adunk? Nem tudni milyen árön vásároljuk' az aszalt szilvát Jugoszláviától, csak azt tudjuk, hoyg mi, fogyasztók az üzletekben 9,50 koronáért vesszük. Minden 3 kg friss szilvából egy kiló aszalt szilvával számolhatunk. Ha a termelő a szilva kilójáért 2 koronát kapna lefalább, a feldolgozás még akkor is magasan rentábilis lenne, ugyanakkor a termő is megtalálná a számítását és nem kellene ilyen ősrégi hazai gyümölcsért valutát fizetnünk. Még talán néhány szót a következményekről. Szlovákiában sok hely van, ahol a szilvafa, a fő gyümölcsfa-féleség, mivel ott más, igényesebb gyümölcs kevésbé terem meg. Tekintettel a nehéz értékesítési lehetőségekre, általában mindenütt — sok esetben a legjobb termésben levő szilvásoknál is — erősen csökkentik a szilvások területét. Ha ez így folytatódik, akkor rövidesen tényleg rá leszünk utalva a szilva behozatalára. Nehéz elhinni, hogy a szilva esetében ez így van rendjén, s ezen mihamarabb segíteni kell. Reméljük, hogy a jövőben már nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor sokszáz mázsa szilva tönkrement, s külföldről kényszerültünk aszaltszilvát behozni. R—i Miért helyezünk nagy " súlyt a tögy helyes alakjára és jó funkciós tulajdonságára? A tejképződés fő szervé, mjnt tudjuk, a tejmirigy. A működéstől függ, hogy a tehén miképpen alakítja át a tápanyagokat tejjé. Közismert, hogy a hazánkban tenyésztett tehenek tőgyének alakja nem kielégítő, s a tenyésztőkön múlik, hogy sikerül-e fölszámolnunk ezt a kedvezőtlen jelenséget. A tőgyalakot örökölhetik az utódok, ezért szükséges, hogy a bikákat kedvező tőgyalakú tehenektől neveljük. A tőgynek elsősorban is kedvező térfogatúnak és megfelelően mirigyesnek kell lennie. Igen fontos követelmény továbbá a tőgynegyedek azonos nagysága és a tőgybimbó szabályossága, amelyek nem lehetnek túl erősek, s egymástól szabályos távolságban kell elhelyezkedniük. Az ilyen tőgy a rendszeres és szakszerű takarmányozás, valamint helyes fejési technika alkalmazása mellett magas tejhozamot biztosít. A szabályos bimbójú tögy lehetővé teszi továbbá a gépi fejés széleskörű alkalmazását is. Milyen jelentősége van / I ■ a megtermékenyítésnek A tehén évente átlag egyszer ellik és rendszerint a megszületett borjak S£ %-a bika, neasik fele púdig üszö-SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1965. Január 38.
