Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-30 / 4. szám
Három meliorációs szövetkezet problémái Beszédes számok Máskor ilyenkor, tél idején pihentek a meliorációs szövetkezetek, mert az erős fagy miatt tétlenségre volt ítélve az ember és a gép. A napokban három meliorációs szövetkezetét látogattunk még és örömmel láttuk, hogy majdnem teljes ütemben dolgoznak, mert a vékony fagyréteg nem gördít sok akadályt a meliorációs munkák elé. Meg van tehát minden lehetőség arra, hogy a talajjavítás tervét a meliorációs szövetkezetek idejében teljesíthessék. Helyesebben, megvolna, ha más akadályok miatt nem kellene küzdeniük problémákkal. A három meliorációs szövetkezet tapasztalatai azt mutatják, hogy még mindig nem találtak kellő támogatóra és az illetékes szervek is csak az utóbbi időkben kezdik komolyabb feladatokkal megbízni őket. Némely meliorációs szövetkezetnek megkétszereződött, sőt megháromszorozódott a tervfeladata a múlt évhez viszonyítva. A tapasztalatok azt mutat ják, hogy a meliorációs szövetkezetek távolról sem kapnak egyenlő támogatást, segítséget. Lenni vagy nem lenni — ez itt a kérdés Talán az Ipolysági Meliorációs Szövetkezet a legmostohább az országban. Évek óta azon vitatkoznak, feloszlassák-e, vagy pedig egyesítsék a Lévai Meliorációs Szövetkezettel. Az egyesítésnek semmi értelme sincs, hisz elegendő tagja és földterülete van és nagyon sok problémát kellene megoldania. Az évekig tartó bizonytalanság miatt viszont a káderek nem fejtenek ki kellő munkát. A meliorációs szövetkezet elnöke máris más beosztás után nézett. Koterik László technikus elpanaszolja, hogy . már többízben is kapott felmondást, pedig elvégezte a talajjavító középiskolát. Kliment Tibor főtechnikus épp látogatásunk alkalmával tért haza Káinéról. — Szétszakad az ember feje — kesergett ... — A fervfeladatokaí megkaptuk, de a kerületi talajjavító vállalat nem akar adni gépeket. Nem sok remény van arra sem, hogy a Kereskényi Gép- és Traktorállomástól szerezhessünk gépeket. A meliorációs szövetkezet' gépellátása kritikán aluli. Csak egy traktoruk van. Mór régen kérnek bégért, bulldózert, kanálisvájót, de az ígéret papíron marad. Múlt évi tervükét csak nehezen tudták teljesíteni, mért a munka oroszlánrészét kézierövel végezték. Átlagosan 23 munkás dolgozott, és a tervezett 39 hektár helyett 35 hektárt alagcsövézték. Idén sokkal komolyabb munka vár rájuk, mert szőlőtelepítéssel és gyümölcstelepítéssel is kell foglalkozniuk. Természetesén az idei igényes férvfeladatok teljesítéséhez lényegesen több segítségre lenbe szükségük. Az elmúlt év végén a kormány jóváhagyta azokat az elveket, amelyek szerint az egységes földművesszövetkezeteknek, valamint azoknak a földműveseknek, akik a szövetkezetben tartósan dolgoznak, de nem tartoznak a szövetkezet tagjai közé, továbbá az egyes önállóan gazdálkodó földműveseknek az 1965-ös évben mezőgazdasági adókedvezményt nyújthatnak. A mezőgazdasági adókedvezmény a gazdaságilag gyengébb szövetkezetekre vonatkozik. Gazdaságilag gyenge szövetkezetnek tekinthetjük azokat a szövetkezeteket, amelyek nem képesek saját termelési eredményeikből biztosítani az anyagi eszközök és a munkaerők újratermelését, vagyis a szövetkezeti alapokat nem tudják annyira feltölteni, hogy a munkadíjazással anyagilag érdekeltté tehessék a szövetkezett tagokat. Adókedvezményt kaphatnak azok a szövetkezetek is, amelyek nyers jövedelme nem fejlődik összhangban a pénzjövedelmekkel. Olyan esetekről van szó, amikor a szövetkezetekben a termelésre fordított tárgyi költségek gyorsabban növekednek, mint az árubevétel, s így csökken a gazdálkodás jövedelmezősége. A bevételek és a jövedelem fejlődését az utolsó három év (beleértve az 1965-ös évre az évi termelésipénzügyi tervben előirányzott eredményeket is) eredményei alapján állapítják meg. Ezeket az eredményeket összehasonlítják a járás többi, ugyanabba a termelési körzetbe tartozó szövetkezeteinek eredményeivel. A járási nemzeti bizottság pénzügyi osztálya a mezőgazdasági termelési igazgatósággal és az Állami Bank leányvállalatával együtt felülvizsgálja a mezőgazdasági adók hatását ebben az évben a fent említett két csoportba tartozó egyes szövetkezetekben és együttesen javaslatot nyújtanak be a Öttörpeyízgyűjtöt építenek A Lévai Meliorációs Szövetkezet már sokkal szebb eredményekkel dicsekedhet. Hornák Ferenc elnök szerint a múlt évre 1390 000 koronát irányoztak elő, de 1455 000 korona értékben végezték munkájukat. Jól haladtak az alagcsövezéssel és a patakszabályozással is. Idén sokkal nagyobb feladatokkal bízták meg őket. Pénzügyi tervük hatmillió koronás munkát irányoz elő. Ebből láthatjuk, hogy a meliorációs szövetkezet idén komoly tevékenységet fejthet ki. Sokkal több géppel rendelkeznek, mint az Ipolyságiak. A traktoron kívül van bágerjuk és más gépük is, de itt is szükség lenne még két 100-as lánctalpas traktorra és két teherautóra. Hornák elvtárs és Mihál István főtechnikus nem ülnek karbatett kézzel. Máris tervbevették, hogy vesznek egy angol gyártmányú aiagcsövező gépet, amely naponta körülbelül 1000 méter alagcsövet rak le. így lényegesen meggyorsítják a talajjavítást. A járásban öt törpevízgyűjtő épül és ebből egyet a meliorációs szövetkezet ad át rendeltetésének Szódón. Ez a vízgyűjtő 3000 m3 vizet tárol. A vízgyűjtő medencék építése a lévai járásban a múlt évben jól haladt, hisz csak a meliorációs szövetkezet Hronské Kosihyban egy 3000 m3-es, Cajkovban pedig 2000 m3-es víztárolót készítet öntözés céljára. Persze, a Lévai Meliorációs Szövetkezet is sok problémával küzd. Eddig még megfelelő irodahelységük sem volt. Az alkalmazottak brigádmunkával építettek egy fabarakot, ahol mégis jobb körülmények között dolgozhatnak. De amikor az anyagellátásra kerül a szó, Hornák elvtárs bizony a ’hajába markol. — Mi mindent megteszünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minél hamarabb termeljenek a javításra szoruló földterületeken. Sajnos, nálunk is kevés a gép. Káinén és Kereskényen is hiába kilincseltünk, azt mondják, hogy a gépeket már más munkára irányították. Nézetem szerint még mindig arra törekednek, hogy hol kereshetnek többet és nem törődnek eléggé a mezőgazdasággal. Gépeink és munkásaink a napokban is végzi a talajjavítást, de attól félek, hogy csőhiány miatt le kell állnunk a munkával. Nagy hiány van 10—13 és 16 centis átmérőjű csövekből. Hiába kérünk ilyen anyagot a pezinoki téglagyártól, nem szállítanak. Emiatt a múlt évben is sokat vesztettek a mezőgazdasági üzemek. Például a csövek nagy részét csak szeptemberben kaptuk még, ami azt jelenti, hogy a tavaszi hónapokban nem tudtuk átadni a földterületet a termelésnek. A közeljövőben 800 hektárt öntöznek az Ipolyból Gévay Szigfried, a Párkányi Méíiorációs Szövetkezet főtechnikusa eltérően a 'két előbbi meliorációs szövet-JNB pénzügyi bizottságához rendkívüli adókedvezmény elismerésére, amely nem haladhatja meg a kirótt adó 50 %-át. A szövetkezetben tartósan dolgozó nem szövetkezeti tagok, valamint a szövetkezeti tagok esetében az EFSZ-ek mintaalapszabályának 16. cikkelye értelmében a munkaviszonyt mint a szövetkezeti tagok munkaviszonyát értékelik. Kit tekinthetünk a szövetkezetben tartósan dolgozó földművesnek? Ilyennek tekintjük az olyan személyeket, akiknél a szövetkezetben végzett munka egyedüli vagy döntő ténykedést jelent, s amelynek terjedelme megfelel a szövetkezeti dolgozók szociális biztosításának elismerésére előírt munkamennyiségnek. Ilyenek például a szövetkezeti tagok családtagjai és minden más személy, aki az EFSZ-ben tartósan, a szövetkezet tagjaihoz hasonló mértékben dolgozik, de nem tartozik a szövetkezet tagjai közé. Ezeknek a személyeknek 1965-től kezdve a munkadíjat felszabadítják a mezőgazdasági adó alól és a munkabéradó alól is. Az elaggott vagy csökkentett munkaképességű egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmi adóját az eddigi felére csökkentik. Az adókedvezmény elismerésekor ilyen esetben nem veszik figyelembe a földműves által művelt mezőgazdasági talajterület nagyságát, valamint azt sem, milyen termelési körzethez tartozik. Az elaggott vagy csökkentett munkaképességű földművesek jogosultak az adókedvezményre. Elaggottnak tekintkezet funkcionáriusaitól, bizakodó és jókedvű. Nem csoda, hiszen elegendő gépi berendezéssel rendelkezik. Van bágeruk, bulidózerjük, nehéz lánctalpasuk, fúrógépük, egyszóval gépekben nem szenvednek hiányt. Ez meg is látszik a teljesítményen. A meliorációs szövetkezet területén már nincs alagcsövezésre szoruló láposmocsaras rész. Eddig mintegy 1165 hektár teljesítményű öntözőberendezést építettek. Ez a berendezés főleg idén segít majd a mezőgazdaságnak. Az öntözés kifizetődő, hisz a hektáronkénti kiadás csak 180—210 koronába kerül. Öntözéssel jó eredményeket értek el Kéméndén, Szőgyénben, Bényben és Helembán. Idén több községre is kiszélesítik az öntözést. A víztárolók építésére eddig is komoly gondot fordítottak, de Bélán idén egy 3,5 hektáros vízgyűjtő építését fejezik be. A meliorációs szövetkezet 11 milliós költségvetéssel dolgozik. Ebben természetesen benne van a szőlő- és gyümölcstelepítési akció is, de főfigyelmüket elsősorban is a talaj javítására és öntözésre összpontosítják. A megkezdett munkálatokkal együtt a jövő évben már mintegy 800 hektárt öntöznek az Ipolyból. Szálkán 500 hektár, Kiskeszin pedig 300 hektár öntözése válik lehetővé. Az eredmények ellenére a főfechnikus nem elégedett az öntözőrendszer építésével, mert több helyen a patakok torkolatánál, tehát a nagyobb folyókhoz közel építették az öntözőberendezést. Ha már így terveztek, akkor az öntözőberendezésnek a vizet a Garamból, vagy az Ipolyból kellett volna szivattyúzni, mert a patakok vízmennyisége, nem állandó. Viszont' kisebb öntözőberendezéseket építhettek volna a patakok középfolyásánál és így a folyóktól távoleső földterületeket is öntözhették volna. Az újabb öntözési berendezések tervét nagyrészt a meliorációs szövetkezet sok gyakorlattal rendelkező technikusai készítik és nagy gondot fordítanak arra, hogy a mezőgazdasági üzemek minél több hektáron öntözéssel emelhessék a hektárhozamot. Probléma tehát akad bővén mind a három meliorációs szövetkezetben, dé az illetékes szerveknek végre meg kellene látni, hogy amíg az egyik, meliorációs szövetkezet szinte minden lehetőséggel rendelkezik a talajjavítás és öntözés problémáinak megoldására, a másik vagy a harmadik olyan kezdeti nehézségekkel küzd, amit már régen meg kellett volna oldani. Vonatkozik ez főleg az Ipolysági Meliorációs Szövetkezetre. Ipolyság környékén hatalmas munka vár a mezőgazdasági üzemekre. Hisz számottevő öntözésről a kertészeteken kívül alig beszélhetünk. Pedig Koterik technikus szerint is több törpevízgyűjtőt lehetné' építeni, főleg a dombos-hegyes vidéken. Ha a meliorációs szövetkézét® továbbra is ilyen mostohán kezelik, nem kívánhatunk nagyobb teíjesítnvénjit. Bnita József hétjük azt a földművest, aki abban az évben, amikorra az adó vonatkozik, január 1-ig eléri a 65. életévét. Az olyan földműves, aki rokkantsági vagy részbeni rokkantsági járadékot kap, vagy egészségi állapota megfelel az ilyen járadék elismerése feltételeinek, csökkentett' munkaképességűnek tekinthető. Ezt a tényt az említett járadék elismerésére vonatkozó határozattal, valamint a járadék kifizetését igazoló postai szelvénnyel igazolhatja. Ellenkező esetben tehát, ha a járadékot az illető eddig még nem kapta meg, elegendő, ha egészségi állapotáról megfelelő orvosi igazolást mutat fel. Előfeltétel, hogy a csökkentett munkaképesség legalább 30 °/o-os legyen. A nemzeti bizottságok adókedvezményt adhatnak a csökkentett munkaképességű és elaggott polgároknak abban az esetben is, ha a mezőgazdasági termelést együttesen több személy végzi és az említett feltételeket közülük legalább egy személy teljesíti. A nemzeti bizottság adókedvezményt nyújthat azoknak a földműveseknek is, akik olyan parcellákon gazdálkodnak, amelyek fekvésük vagy a talaj minősége miatt belátható időn belül nem csatolhatok a szocialista mezőgazdasági üzem talajterületéhez. Az adókedvezmény nagyságának megállapításakor a nemzeti bizottság tekintetbe veszi az egyes földművesek brutto jövedelmét és tényleges helyzetét, a talaj műlésének nehézségi fokát, a fokozott termelési költségeket stb. Az adókedvezmény ebben az esetben sem haladhatja meg az 50 %-ot. Abban az esetben, ha a földműves adós maradt a mezőgazdasági adó fizetésében, akkor — ha az említett feltételek akkor is fennállottak — az adókedvezményt visszamenőleg is el lehet ismerni. Számok, papírok — megint számok és megint papírok. Az ökonómus az év elején már álmában sem lát mást, mint számokat. Ezreseket, tízezreseket, milliókat. Attól függően, milyen nagy a gazdaság, amelyikben az évvégi mérleget készíti. A esifári szövetkezetnék 643 hektár mezőgazdasági területe van! Nem sok, de nem is kevés. Különösen nem kévés az ökonómusnak, aki éppenúgy lezár minden számlát, s elkészíti a mérleget, mint' a nagy gazdaságok ökonómusai. A különbség csak annyi, hogy míg ő százezresekkel, addig azok milliókkal dolgoznak. Kóssi Ernőnek minden gondolatát a számok kötik le. Nem csoda ez, hiszen a mérleg készítésékor sokmindenről bizonyságot nyer az ember. Ilyenkor tiszta képét kap az egész évi gazdálkodásról. Világosan meglátja, hol eresztették meg a gyeplőt, hol úsztak el az ezresek, vagy melyik volt' az a termék, amelyikre a jövő évben is számíthatnak. _ Kóssi Ernőt is éri meglepetés. Ceruzája mintha gyorsabban írna, amikor a növénytermesztési tételekkel bajlódik. Kíváncsi a végösszegre. Vajon hány ezerre! lépték túl a tervet? Mert az egyes tételek erre vallanak. Itt van például a kertészét. A 10 hektáros terület bevételét 167 ezer koronával túllépték. Jól sikerült a zöldbab. Két hektár 82 000 koronát hozott'. A másfél hektár uborkából 51 000 koronát könyvelt' él. Egy pillanatig elgondolkozik. Eszébe jut az a párnapos hajrá, amikor a zöldbabot és uborkát szedték. Az autók megálltak az út szélén s az emberek csodálkozva bámulták a hajladozó, fürgeujjú asszonyokat. — Ennyi asszony egy csomóban’!!... — Jó szövetkezet lehet, ahol ennyi asszony dolgozik egy táblán — ilyen s hasonló megjegyzéseket tettek az arrajárók. Pár nap alatt leszedték a zöldbabot és az elrakni való uborkát. A felvásárló üzem első osztályos árakban vette át. A fáradság tehát sokszorosan megtérült. Az asszonyok lelkes munkája százezres bevételt eredményezett. Sok kézi munkát igényelt a kamilla termesztése is. A szövetkezet női tagjai mégis megbirkóztak vele. Ügy osztották be a munkát, hogy mindent időben elvégezhessenek. A kamilla 40 000 koronát hozott a pénztárba. A lóheremag bevételénél megcsóválta a fejét: — Nahát! Azt sem gondoltuk az év elején, hogy a iőheremagból 130 000 koronát kapunk. Csupán szerencse, hogy így történt! Mert a mi határunk igazán nem kedvez a lóheretermesztésnek. A talaj PH értéke 5, holott a lóhere 7,2-t követel. Örül az eredménynek, de a következő pillanatban elszomorodik. Arra gondol, hogy jövőre ilyen bevétel nem szerepelhet a könyvelésben, mert a lóhereföldet teljesen tönkretették az egerek. Összead, kivon — s megkapja, amire kíváncsi. A növénytermesztés bevételi tervét közel félmillió koronával lépték túl. — Ez szép. De még szebb lenne, ha az álalttenyésztésnél is ilyen összeget kapnák. Sajnos, ott mínusz előjelet kell használnom — vakarja bosszúsan a fejét. Az állattenyésztésben a tervezett bevételtől nem sokkal, mindössze 23 000 koronával maradtak el. Pedig általában a szövetkezetek az állattenyésztési termékeknél lépik túl a tervezett bevételt. A múlt évben jó elősegítője volt ennek a fejprémium is. A csifáriak azonban nem részesülhettek ebben. Mar evek óta tiszta az állatállományuk. De tavaly, hogy, hogy nem, hii>> télén felütötte fejét a TBC. Harminc-» egy darab tehenet kellett kiselejtez-1 niük, amit az év végéig sem tudtak pótolni. A tejeladással ezért maradtak le. A mellék termelést' a fő termelési ágak mellé lehet sorolni, mert ebből is tekintélyes összeget, 224 000 koronát vételeztek be. A melléktermelés csak az év közepén indult. A helyi gazdálkodástól átvették a kőbányát’ és szövetkezeti tagokat állítottak a kőtermélésbe. Most már télen is fog-! lalkozt'athatják a tagokat, s teljes mértékben kihasználhatják — főleg télen át —? a szállítóeszközeiket. A fuvarozásért több mint 80 000 ko-' rónát kaptak. A bevételek tehát megfennének. Most nézzük a kiadásokat. A termelési kiadásokat csak 2000 koronával lépték túl. Ez csekélység. De annál rosszabb a helyzet a munkaegységek felhasználásánál. Szinté hihetetlen, hogy 10 555 munkaegységgél használtak fel többet a tervezett-1 nél. Mikor ezt a számot hallja az ember, önkényfelénül is arra gondol, hogy hazardíroztak a munkaegység gekkel, lazák voltak a normák. — Ezt' magyarázhatjuk így is, úgy is. Mindenesetre az igazság az. hogy a terv összeállításakor „megerősíteni a normákat“ jelszót alkalmaztuk. Aztán olyan erősek lettek, hogy év köz-' ben lazítani kellett. A tagok kérésére egy kategóriával feljebb emeltük a normákat. Ez mindjárt 5000 munka-* egység terven felüli kimerítését jelentette. Voltak nem tervezeti munkáink is, például a kőíermelés, amely-1 re további 1000 munkaegységet használtunk fel. A munkaegységek túllépésé 200 545 koronával csökkentette az évvégi osztalékra eső pénzösszeget. Ennek következtében munkaegységenként há-' rom kOEonával fizetnek majd kevesebb osztalékot. A munkaegységek tervezett értéke 18 korona. Előlegként 10 koronát adtak. Ez azt jelenti, hogy a tervek reális teljesítése mellett az év végén 8 koronát kell kapni a tagoknak. De mivel a bevételi tervet túlteljesítették, emelkedik a munkaegységekre szétosztandó pénzöszszeg is. Ha a tervezett munkaegységeket nem lépik túl, akkor az elszámolásnál 12 koronát kapnak a tagok — de mivel a munkaegységre tervezett összeget túllépték, s ezzel egyidőben növekedtek a költségek — így csak 9 koronát kaphatnak. Ez is szép összeg, hiszen eddig még egyik évben sem fizettek ennyi osztalékot. Persze a két összeg különbsége is a tagok zsebébe került, csakhogy nem osztalékként, hanem év közben. Jókai Vince traktorosnak például 1330 mun* kaeg.ysége van, Klucsár Ferenc gyalogmunkásnak 782, Szóród Jánosné fejőnőnek 748, Szénási Erzsébet növénytermesztési dolgozónak 259. Ezek a számok azt mutatják, hogy a tagok jól keresnek a szövetkezetben. Meg is érdemlik, hiszen szorgalmasan, odaadóan dolgoznak. — Az idei tervek összeállításakor a szövetkezeti tagok beleegyezésével, szilárdították a normákat. Éz azt jelenti, hogy előreláthatólag az év végén nem lépik túl a munkaegységeket, vagyis ha a bevételi tervet teljesítik, sőt túlteljesítik, akkor az Ideinél még több osztalékot fizethetnek a tagúknak. H. Zsebik Sarolta Mezőgazdasági adókedvezmények 1 Kóssi Ernő, a esifári szövetkezet ökonómosa SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. január 30.
