Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-30 / 4. szám

Három meliorációs szövetkezet problémái Beszédes számok Máskor ilyenkor, tél idején pihen­tek a meliorációs szövetkezetek, mert az erős fagy miatt tétlenségre volt ítélve az ember és a gép. A napokban három meliorációs szövetkezetét lá­togattunk még és örömmel láttuk, hogy majdnem teljes ütemben dol­goznak, mert a vékony fagyréteg nem gördít sok akadályt a meliorációs munkák elé. Meg van tehát minden lehetőség arra, hogy a talajjavítás tervét a meliorációs szövetkezetek idejében teljesíthessék. Helyesebben, megvolna, ha más akadályok miatt nem kellene küzdeniük problémákkal. A három meliorációs szövetkezet ta­pasztalatai azt mutatják, hogy még mindig nem találtak kellő támogatóra és az illetékes szervek is csak az utóbbi időkben kezdik komolyabb fel­adatokkal megbízni őket. Némely me­liorációs szövetkezetnek megkétsze­reződött, sőt megháromszorozódott a tervfeladata a múlt évhez viszonyítva. A tapasztalatok azt mutat ják, hogy a meliorációs szövetkezetek távolról sem kapnak egyenlő támogatást, se­gítséget. Lenni vagy nem lenni — ez itt a kérdés Talán az Ipolysági Meliorációs Szö­vetkezet a legmostohább az ország­ban. Évek óta azon vitatkoznak, fel­oszlassák-e, vagy pedig egyesítsék a Lévai Meliorációs Szövetkezettel. Az egyesítésnek semmi értelme sincs, hisz elegendő tagja és földterülete van és nagyon sok problémát kellene megoldania. Az évekig tartó bizony­talanság miatt viszont a káderek nem fejtenek ki kellő munkát. A meliorá­ciós szövetkezet elnöke máris más beosztás után nézett. Koterik László technikus elpanaszolja, hogy . már többízben is kapott felmondást, pedig elvégezte a talajjavító középiskolát. Kliment Tibor főtechnikus épp láto­gatásunk alkalmával tért haza Kái­néról. — Szétszakad az ember feje — ke­sergett ... — A fervfeladatokaí meg­kaptuk, de a kerületi talajjavító vál­lalat nem akar adni gépeket. Nem sok remény van arra sem, hogy a Keres­­kényi Gép- és Traktorállomástól sze­rezhessünk gépeket. A meliorációs szövetkezet' gépellá­tása kritikán aluli. Csak egy trakto­ruk van. Mór régen kérnek bégért, bulldózert, kanálisvájót, de az ígéret papíron marad. Múlt évi tervükét csak nehezen tudták teljesíteni, mért a munka oroszlánrészét kézierövel végezték. Átlagosan 23 munkás dol­gozott, és a tervezett 39 hektár he­lyett 35 hektárt alagcsövézték. Idén sokkal komolyabb munka vár rájuk, mert szőlőtelepítéssel és gyümölcs­­telepítéssel is kell foglalkozniuk. Ter­mészetesén az idei igényes férvfel­­adatok teljesítéséhez lényegesen több segítségre lenbe szükségük. Az elmúlt év végén a kormány jó­váhagyta azokat az elveket, amelyek szerint az egységes földművesszövet­kezeteknek, valamint azoknak a föld­műveseknek, akik a szövetkezetben tartósan dolgoznak, de nem tartoznak a szövetkezet tagjai közé, továbbá az egyes önállóan gazdálkodó földműve­seknek az 1965-ös évben mezőgazda­sági adókedvezményt nyújthatnak. A mezőgazdasági adókedvezmény a gazdaságilag gyengébb szövetkezetek­re vonatkozik. Gazdaságilag gyenge szövetkezetnek tekinthetjük azokat a szövetkezeteket, amelyek nem képe­sek saját termelési eredményeikből biztosítani az anyagi eszközök és a munkaerők újratermelését, vagyis a szövetkezeti alapokat nem tudják annyira feltölteni, hogy a munkadíja­zással anyagilag érdekeltté tehessék a szövetkezett tagokat. Adókedvez­ményt kaphatnak azok a szövetkeze­tek is, amelyek nyers jövedelme nem fejlődik összhangban a pénzjövedel­mekkel. Olyan esetekről van szó, ami­kor a szövetkezetekben a termelésre fordított tárgyi költségek gyorsabban növekednek, mint az árubevétel, s így csökken a gazdálkodás jövedelmező­sége. A bevételek és a jövedelem fej­lődését az utolsó három év (beleértve az 1965-ös évre az évi termelési­pénzügyi tervben előirányzott ered­ményeket is) eredményei alapján ál­lapítják meg. Ezeket az eredménye­ket összehasonlítják a járás többi, ugyanabba a termelési körzetbe tar­tozó szövetkezeteinek eredményeivel. A járási nemzeti bizottság pénzügyi osztálya a mezőgazdasági termelési igazgatósággal és az Állami Bank leányvállalatával együtt felülvizsgálja a mezőgazdasági adók hatását ebben az évben a fent említett két csoport­ba tartozó egyes szövetkezetekben és együttesen javaslatot nyújtanak be a Öttörpeyízgyűjtöt építenek A Lévai Meliorációs Szövetkezet már sokkal szebb eredményekkel di­csekedhet. Hornák Ferenc elnök sze­rint a múlt évre 1390 000 koronát irányoztak elő, de 1455 000 korona értékben végezték munkájukat. Jól haladtak az alagcsövezéssel és a pa­takszabályozással is. Idén sokkal na­gyobb feladatokkal bízták meg őket. Pénzügyi tervük hatmillió koronás munkát irányoz elő. Ebből láthatjuk, hogy a meliorációs szövetkezet idén komoly tevékenységet fejthet ki. Sok­kal több géppel rendelkeznek, mint az Ipolyságiak. A traktoron kívül van bágerjuk és más gépük is, de itt is szükség lenne még két 100-as lánc­talpas traktorra és két teherautóra. Hornák elvtárs és Mihál István fő­technikus nem ülnek karbatett kézzel. Máris tervbevették, hogy vesznek egy angol gyártmányú aiagcsövező gépet, amely naponta körülbelül 1000 méter alagcsövet rak le. így lényege­sen meggyorsítják a talajjavítást. A járásban öt törpevízgyűjtő épül és ebből egyet a meliorációs szövetkezet ad át rendeltetésének Szódón. Ez a vízgyűjtő 3000 m3 vizet tárol. A víz­gyűjtő medencék építése a lévai já­rásban a múlt évben jól haladt, hisz csak a meliorációs szövetkezet Hron­­ské Kosihyban egy 3000 m3-es, Caj­­kovban pedig 2000 m3-es víztárolót készítet öntözés céljára. Persze, a Lévai Meliorációs Szövet­kezet is sok problémával küzd. Eddig még megfelelő irodahelységük sem volt. Az alkalmazottak brigádmunká­val építettek egy fabarakot, ahol mégis jobb körülmények között dol­gozhatnak. De amikor az anyagellá­tásra kerül a szó, Hornák elvtárs bizony a ’hajába markol. — Mi mindent megteszünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minél hama­rabb termeljenek a javításra szoruló földterületeken. Sajnos, nálunk is kevés a gép. Káinén és Kereskényen is hiába kilincseltünk, azt mondják, hogy a gépeket már más munkára irányították. Nézetem szerint még mindig arra törekednek, hogy hol ke­reshetnek többet és nem törődnek eléggé a mezőgazdasággal. Gépeink és munkásaink a napokban is végzi a talajjavítást, de attól félek, hogy csőhiány miatt le kell állnunk a mun­kával. Nagy hiány van 10—13 és 16 centis átmérőjű csövekből. Hiába ké­rünk ilyen anyagot a pezinoki tégla­gyártól, nem szállítanak. Emiatt a múlt évben is sokat vesztettek a mezőgazdasági üzemek. Például a csövek nagy részét csak szeptember­ben kaptuk még, ami azt jelenti, hogy a tavaszi hónapokban nem tudtuk átadni a földterületet a termelésnek. A közeljövőben 800 hektárt öntöznek az Ipolyból Gévay Szigfried, a Párkányi Méíio­rációs Szövetkezet főtechnikusa elté­rően a 'két előbbi meliorációs szövet-JNB pénzügyi bizottságához rendkí­vüli adókedvezmény elismerésére, amely nem haladhatja meg a kirótt adó 50 %-át. A szövetkezetben tartósan dolgozó nem szövetkezeti tagok, valamint a szövetkezeti tagok esetében az EFSZ-ek mintaalapszabályának 16. cikkelye értelmében a munkaviszonyt mint a szövetkezeti tagok munkaviszonyát értékelik. Kit tekinthetünk a szövet­kezetben tartósan dolgozó földmű­vesnek? Ilyennek tekintjük az olyan személyeket, akiknél a szövetkezet­ben végzett munka egyedüli vagy döntő ténykedést jelent, s amelynek terjedelme megfelel a szövetkezeti dolgozók szociális biztosításának el­ismerésére előírt munkamennyiség­nek. Ilyenek például a szövetkezeti tagok családtagjai és minden más személy, aki az EFSZ-ben tartósan, a szövet­kezet tagjaihoz hasonló mértékben dolgozik, de nem tartozik a szövet­kezet tagjai közé. Ezeknek a szemé­lyeknek 1965-től kezdve a munkadíjat felszabadítják a mezőgazdasági adó alól és a munkabéradó alól is. Az elaggott vagy csökkentett mun­kaképességű egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmi adóját az ed­digi felére csökkentik. Az adókedvez­mény elismerésekor ilyen esetben nem veszik figyelembe a földműves által művelt mezőgazdasági talajte­rület nagyságát, valamint azt sem, milyen termelési körzethez tartozik. Az elaggott vagy csökkentett munka­­képességű földművesek jogosultak az adókedvezményre. Elaggottnak tekint­kezet funkcionáriusaitól, bizakodó és jókedvű. Nem csoda, hiszen elegendő gépi berendezéssel rendelkezik. Van bágeruk, bulidózerjük, nehéz lánc­talpasuk, fúrógépük, egyszóval gé­pekben nem szenvednek hiányt. Ez meg is látszik a teljesítményen. A meliorációs szövetkezet területén már nincs alagcsövezésre szoruló lápos­­mocsaras rész. Eddig mintegy 1165 hektár teljesítményű öntözőberende­zést építettek. Ez a berendezés főleg idén segít majd a mezőgazdaságnak. Az öntözés kifizetődő, hisz a hektá­ronkénti kiadás csak 180—210 koro­nába kerül. Öntözéssel jó eredménye­ket értek el Kéméndén, Szőgyénben, Bényben és Helembán. Idén több köz­ségre is kiszélesítik az öntözést. A víztárolók építésére eddig is ko­moly gondot fordítottak, de Bélán idén egy 3,5 hektáros vízgyűjtő épí­tését fejezik be. A meliorációs szö­vetkezet 11 milliós költségvetéssel dolgozik. Ebben természetesen benne van a szőlő- és gyümölcstelepítési akció is, de főfigyelmüket elsősorban is a talaj javítására és öntözésre összpontosítják. A megkezdett mun­kálatokkal együtt a jövő évben már mintegy 800 hektárt öntöznek az Ipolyból. Szálkán 500 hektár, Kiske­­szin pedig 300 hektár öntözése válik lehetővé. Az eredmények ellenére a főfech­­nikus nem elégedett az öntözőrend­szer építésével, mert több helyen a patakok torkolatánál, tehát a nagyobb folyókhoz közel építették az öntöző­berendezést. Ha már így terveztek, akkor az öntözőberendezésnek a vizet a Garamból, vagy az Ipolyból kellett volna szivattyúzni, mert a patakok vízmennyisége, nem állandó. Viszont' kisebb öntözőberendezéseket építhet­tek volna a patakok középfolyásánál és így a folyóktól távoleső földterü­leteket is öntözhették volna. Az újabb öntözési berendezések tervét nagy­részt a meliorációs szövetkezet sok gyakorlattal rendelkező technikusai készítik és nagy gondot fordítanak arra, hogy a mezőgazdasági üzemek minél több hektáron öntözéssel emel­hessék a hektárhozamot. Probléma tehát akad bővén mind a három meliorációs szövetkezetben, dé az illetékes szerveknek végre meg kellene látni, hogy amíg az egyik, meliorációs szövetkezet szinte minden lehetőséggel rendelkezik a talajjavítás és öntözés problémáinak megoldásá­ra, a másik vagy a harmadik olyan kezdeti nehézségekkel küzd, amit már régen meg kellett volna oldani. Vo­natkozik ez főleg az Ipolysági Melio­rációs Szövetkezetre. Ipolyság kör­nyékén hatalmas munka vár a mező­­gazdasági üzemekre. Hisz számottevő öntözésről a kertészeteken kívül alig beszélhetünk. Pedig Koterik technikus szerint is több törpevízgyűjtőt lehet­né' építeni, főleg a dombos-hegyes vidéken. Ha a meliorációs szövetké­zét® továbbra is ilyen mostohán ke­zelik, nem kívánhatunk nagyobb teí­­jesítnvénjit. Bnita József hétjük azt a földművest, aki abban az évben, amikorra az adó vonatkozik, január 1-ig eléri a 65. életévét. Az olyan földműves, aki rokkantsági vagy részbeni rokkantsági járadékot kap, vagy egészségi állapota megfelel az ilyen járadék elismerése feltételeinek, csökkentett' munkaképességűnek te­kinthető. Ezt a tényt az említett jára­dék elismerésére vonatkozó határo­zattal, valamint a járadék kifizetését igazoló postai szelvénnyel igazolhatja. Ellenkező esetben tehát, ha a járadé­kot az illető eddig még nem kapta meg, elegendő, ha egészségi állapo­táról megfelelő orvosi igazolást mutat fel. Előfeltétel, hogy a csökkentett munkaképesség legalább 30 °/o-os le­gyen. A nemzeti bizottságok adóked­vezményt adhatnak a csökkentett munkaképességű és elaggott polgá­roknak abban az esetben is, ha a me­zőgazdasági termelést együttesen több személy végzi és az említett feltételeket közülük legalább egy sze­mély teljesíti. A nemzeti bizottság adókedvezményt nyújthat azoknak a földműveseknek is, akik olyan par­cellákon gazdálkodnak, amelyek fek­vésük vagy a talaj minősége miatt belátható időn belül nem csatolhatok a szocialista mezőgazdasági üzem talajterületéhez. Az adókedvezmény nagyságának megállapításakor a nem­zeti bizottság tekintetbe veszi az egyes földművesek brutto jövedelmét és tényleges helyzetét, a talaj mű­­lésének nehézségi fokát, a fokozott termelési költségeket stb. Az adó­­kedvezmény ebben az esetben sem haladhatja meg az 50 %-ot. Abban az esetben, ha a földműves adós maradt a mezőgazdasági adó fizetésében, akkor — ha az említett feltételek akkor is fennállottak — az adókedvezményt visszamenőleg is el lehet ismerni. Számok, papírok — megint számok és megint papírok. Az ökonómus az év elején már álmában sem lát mást, mint számokat. Ezreseket, tízezrese­ket, milliókat. Attól függően, milyen nagy a gazdaság, amelyikben az év­végi mérleget készíti. A esifári szövetkezetnék 643 hektár mezőgazdasági területe van! Nem sok, de nem is kevés. Különösen nem ké­vés az ökonómusnak, aki éppenúgy lezár minden számlát, s elkészíti a mérleget, mint' a nagy gazdaságok ökonómusai. A különbség csak annyi, hogy míg ő százezresekkel, addig azok milliókkal dolgoznak. Kóssi Ernőnek minden gondolatát a számok kötik le. Nem csoda ez, hi­szen a mérleg készítésékor sokmin­denről bizonyságot nyer az ember. Ilyenkor tiszta képét kap az egész évi gazdálkodásról. Világosan meg­látja, hol eresztették meg a gyeplőt, hol úsztak el az ezresek, vagy melyik volt' az a termék, amelyikre a jövő évben is számíthatnak. _ Kóssi Ernőt is éri meglepetés. Ce­ruzája mintha gyorsabban írna, ami­kor a növénytermesztési tételekkel bajlódik. Kíváncsi a végösszegre. Vajon hány ezerre! lépték túl a ter­vet? Mert az egyes tételek erre val­lanak. Itt van például a kertészét. A 10 hektáros terület bevételét 167 ezer koronával túllépték. Jól sikerült a zöldbab. Két hektár 82 000 koronát hozott'. A másfél hektár uborkából 51 000 koronát könyvelt' él. Egy pillanatig elgondolkozik. Eszébe jut az a párnapos hajrá, amikor a zöldbabot és uborkát szedték. Az autók megálltak az út szélén s az emberek csodálkozva bámulták a haj­ladozó, fürgeujjú asszonyokat. — Ennyi asszony egy csomóban’!!... — Jó szövetkezet lehet, ahol ennyi asszony dolgozik egy táblán — ilyen s hasonló megjegyzéseket tettek az arrajárók. Pár nap alatt leszedték a zöldbabot és az elrakni való uborkát. A felvá­sárló üzem első osztályos árakban vette át. A fáradság tehát sokszoro­san megtérült. Az asszonyok lelkes munkája százezres bevételt eredmé­nyezett. Sok kézi munkát igényelt a kamilla termesztése is. A szövetkezet női tag­jai mégis megbirkóztak vele. Ügy osztották be a munkát, hogy mindent időben elvégezhessenek. A kamilla 40 000 koronát hozott a pénztárba. A lóheremag bevételénél megcsó­válta a fejét: — Nahát! Azt sem gondoltuk az év elején, hogy a iőheremagból 130 000 koronát kapunk. Csupán szerencse, hogy így történt! Mert a mi határunk igazán nem kedvez a lóheretermesz­tésnek. A talaj PH értéke 5, holott a lóhere 7,2-t követel. Örül az ered­ménynek, de a következő pillanatban elszomorodik. Arra gondol, hogy jö­vőre ilyen bevétel nem szerepelhet a könyvelésben, mert a lóhereföldet teljesen tönkretették az egerek. Összead, kivon — s megkapja, amire kíváncsi. A növénytermesztés bevételi tervét közel félmillió koronával lép­ték túl. — Ez szép. De még szebb lenne, ha az álalttenyésztésnél is ilyen összeget kapnák. Sajnos, ott mínusz előjelet kell használnom — vakarja bosszúsan a fejét. Az állattenyésztésben a tervezett bevételtől nem sokkal, mindössze 23 000 koronával maradtak el. Pedig általában a szövetkezetek az állat­­tenyésztési termékeknél lépik túl a tervezett bevételt. A múlt évben jó elősegítője volt ennek a fejprémium is. A csifáriak azonban nem részesül­hettek ebben. Mar evek óta tiszta az állatállomá­nyuk. De tavaly, hogy, hogy nem, hii>> télén felütötte fejét a TBC. Harminc-» egy darab tehenet kellett kiselejtez-1 niük, amit az év végéig sem tudtak pótolni. A tejeladással ezért marad­tak le. A mellék termelést' a fő termelési ágak mellé lehet sorolni, mert ebből is tekintélyes összeget, 224 000 koro­­nát vételeztek be. A melléktermelés csak az év közepén indult. A helyi gazdálkodástól átvették a kőbányát’ és szövetkezeti tagokat állítottak a kőtermélésbe. Most már télen is fog-! lalkozt'athatják a tagokat, s teljes mértékben kihasználhatják — főleg télen át —? a szállítóeszközeiket. A fuvarozásért több mint 80 000 ko-' rónát kaptak. A bevételek tehát megfennének. Most nézzük a kiadásokat. A termelési kiadásokat csak 2000 koronával lépték túl. Ez csekélység. De annál rosszabb a helyzet a mun­kaegységek felhasználásánál. Szinté hihetetlen, hogy 10 555 munkaegység­­gél használtak fel többet a tervezett-1 nél. Mikor ezt a számot hallja az em­ber, önkényfelénül is arra gondol, hogy hazardíroztak a munkaegység gekkel, lazák voltak a normák. — Ezt' magyarázhatjuk így is, úgy is. Mindenesetre az igazság az. hogy a terv összeállításakor „megerősíteni a normákat“ jelszót alkalmaztuk. Az­­tán olyan erősek lettek, hogy év köz-' ben lazítani kellett. A tagok kérésére egy kategóriával feljebb emeltük a normákat. Ez mindjárt 5000 munka-* egység terven felüli kimerítését je­lentette. Voltak nem tervezeti mun­káink is, például a kőíermelés, amely-1 re további 1000 munkaegységet hasz­náltunk fel. A munkaegységek túllépésé 200 545 koronával csökkentette az évvégi osz­talékra eső pénzösszeget. Ennek kö­­vetkeztében munkaegységenként há-' rom kOEonával fizetnek majd keve­sebb osztalékot. A munkaegységek tervezett értéke 18 korona. Előleg­ként 10 koronát adtak. Ez azt jelenti, hogy a tervek reális teljesítése mel­lett az év végén 8 koronát kell kapni a tagoknak. De mivel a bevételi ter­­vet túlteljesítették, emelkedik a mun­kaegységekre szétosztandó pénzösz­­szeg is. Ha a tervezett munkaegysé­geket nem lépik túl, akkor az elszá­molásnál 12 koronát kapnak a tagok — de mivel a munkaegységre terve­zett összeget túllépték, s ezzel egy­­időben növekedtek a költségek — így csak 9 koronát kaphatnak. Ez is szép összeg, hiszen eddig még egyik évben sem fizettek ennyi osztalékot. Persze a két összeg különbsége is a tagok zsebébe került, csakhogy nem osztalékként, hanem év közben. Jókai Vince traktorosnak például 1330 mun* kaeg.ysége van, Klucsár Ferenc gya­logmunkásnak 782, Szóród Jánosné fejőnőnek 748, Szénási Erzsébet nö­vénytermesztési dolgozónak 259. Ezek a számok azt mutatják, hogy a tagok jól keresnek a szövetkezetben. Meg is érdemlik, hiszen szorgalmasan, odaadóan dolgoznak. — Az idei tervek összeállításakor a szövetkezeti tagok beleegyezésével, szilárdították a normákat. Éz azt je­lenti, hogy előreláthatólag az év vé­gén nem lépik túl a munkaegységeket, vagyis ha a bevételi tervet teljesítik, sőt túlteljesítik, akkor az Ideinél még több osztalékot fizethetnek a tagúk­nak. H. Zsebik Sarolta Mezőgazdasági adókedvezmények 1 Kóssi Ernő, a esifári szövetkezet ökonómosa SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. január 30.

Next

/
Thumbnails
Contents