Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-26 / 25. szám
Magasabb prémium -több termelés Az új irányítási rendszerben előtérbe helyezzük az anyagi érdekeltséget, ami lényegesen előmozdítja a mennyiségi és minőségi termelést. Az új rendszer csírái már sok szövetkezet gazdálkodásában eddig is meghonosodtak. De az anyagi érdekeltség elveit még nem minden szövetkezetben használták ki eléggé. Szlovákiában a szövetkezetek 32 %ában alkalmazzák helyesen a prémiumozást. A nyugat-szlovákiai kerületben ez az arány már meghaladja az 55 %-ot. Egy hektár mezőgazdasági területre 99 korona prémiumot fizettek ki, ezzel szemben a többi kerületek csak 25 koronát. A fejlődéssel nem lehetünk megelégedve. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél nagyobb a prémiumra szánt összeg az alapbérhez viszonyítva, a jutalmazás annál nagyobb mértékben hat ki a termelésre. Ilyen módszerrel már több szövetkezet ért el jó termelési és ökonómiai eredményeket. A cít'eri, fakóvezekényi, ipolyszakállasi és Dolná Krupá-i szövetkezetek élenjárnak ezen a téren. A Dolná Krupá-i szövetkezet (trnavai járás) 1962-ben a jutalmazási alap 7 %-át adta prémium fejében és az egy hektárra eső termelés elérte a 70Ó0 koronát. A következő évben már 12 %-ra emelték a prémiumra szánt összeget és az egy hektárra eső termelés már 7520 koronára emelkedett. A prémiumrendszerben az utóbbi években a lévai járás jelentős eredményeket ért el, hisz a szövetkezetek 80 %-a prémiumozza az egyes termelési szakaszokon a munkát. A prémium összege az 1961-es hektáronkénti 13 koronáról 90 koronára emelkedett. Ezzel arányosan a hústermelés egy év alatt 10,4 %-kal, a tejtermelés 9,1 %-kal, a tojftstermelés pedig 22 százalékkal növekedett. Azok a szövetkezetek. amelyek a jutalmazás új formája szerint gazdálkodnak, a múlt évben már 254 koronát fizettek ki prémium fejében egy hektár mezőgazdasági terület megművelése után. A célszerű prémiumozás eredménye megmutatkozott a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésében is. Említésre méltó eredmények születtek az ipolyszakállasi szövetkezetben. 1962-ben ez a gazdaság még az elmaradottak közé tartozott. Annak ellenére, hogy a szilárd bérezéskor az egy munkaegységre jutó jutalmazás öszszege csak 10 korona körül mozgott, a jutalmazási alap 10 %-át mégis prémium fejében osztották szét. A prémiumot elsősorban azokra a munkaszakaszokra fordították, ahol megvolt a lehetőség a gazdaságosságra és a termelés gyors emelésére. Az állattenyésztésben prémiumozták a termelés mennyiségét és figyelembe vették az önköltséget is. A terven felül kitermelt érték 20 %-át szétosztották a termelők között. A kukorica és cukorrépa termesztésben szabott prémium is van. Például ha a cukorrépát agrotechnikai időben egyelik ki, 200 korona jutalmat kapnak hektáronként. A kukoricatermesztésben, ha többet termelnek, 20 %-ig esetleg természetbeni prémiumot is kaphatnak a termelők. A növénytermesztésben úgynevezett egyéni művelés is folyik. Egy-egy család bizonyos mennyiségű növényt ápol a háztájival együtt és a háztájira az átlag hektárhozam után kapja meg a természetbenit. A többi területről, ha túlteljesíti a tervet, 20%-lg további természetbenit kap. Ez a módszer a szövetkezetben jól bevált és a kedvezőtlen időjárás ellenére is 37 mázsás hektárhozamot értek el kukoricából, sőt néhány parcellán elérték az 50 mázsát is. A szövetkezet vezetősége többéves tapasztalat után vezette be ezt a módszert. Előfordult ugyan, hogy a háztájin magas hektárhozamot értek el, a közösben viszont alacsonyát. A takarmánybegyűjtést is helyesen prémiumozzák. Ha a korai órákban gyűjtik a takarmányt, (4—8 óráig) — főleg herefélékről van szó — 200 %-os A Párkányi Állami Gazdaságban az állattenyésztést nagyobbrészt már szakosították. Képünk a berki részlegen készült, ahol az egyhetes borjakat összpontosítják, s szakszerű gondozásban részesítik. Csizmár Ferenc és Ruzsicska János gondozók napi 70-80 dkg-os súlygyarapodást érnek el az ifjoncoknál. N, 7. A páti szövetkezetben is nagy károkat okozott a Duna árja. A szövetkezetesek nehéz körülmények között mentik a takarmányt. (Puskär M. felv.) jutalmat kapnak a dolgozók. Jól jár a szövetkezet, mert fehérjedús takarmányt nyer és a tagok Is többet keresnek. Azok a dolgozók viszont, akik a begyűjtést nem végzik el agrotechnikai időben, pénzbeli büntetésben részesülnek, amelynek a legmagasabb határa 100 korona. A lévai járás eddigi ' tapasztalatai azt mutatják, hogy a prémiumrendszer egyre jobban beválik. Ebben nagy érdeme van a járási termelési igazgatóság ökonómiai osztályának, amely helyes meggyőzéssel terjeszti a prémiumozást a szövetkezetekben. Ezt a formát a többi járások is átvehetnék. A szakemberek szerint az alapbér 10 %-át legelónyöseb adni erre a célra. Leghelyesebb, ha minden szövetkezet a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozza ki a prémiumrendszert. Az eredmények és hiányosságok értékelése alapján azt mondhatjuk, hogy egy kicsit minden szövetkezetben másképp kell meghonosítani a prémiumrendszert. Minden esetre főleg a jól gazdálkodó szövetkezetek helyesen teszik, ha minél több pénzt adnak a prémiumalapra. J. PÉKÁR, Mezőgazdasági Ökonómiai Intézet, Bratislava 0 Az alsószecsei szövetkezet érdemes dolgozói 5000 korona jutalmat kaptak. Mackó Ilona fejőnő a napi 0,5 literes átlagos tejhozamért 300 korona jutalomban részesült. A szövetkezet húseladását 27 500 kg-mal, tojáseladását 136 644 darabbal teljesítette túl, a tejeladást pedig 105,2 százalékra teljesítette. (Kúcs Gyula, Alsószecse) 0 A muzslai szövetkezet a múlt évben hektáronként 20,95 mázsa dohányt termelt. A jó eredmény főleg Pathó Károly csoportvezető érdeme. Idén is szép a dohány. Palántákkal a csoport még a szomszédos szövetkezetekét Is kisegítette. A csoport tagjai bíznak benne, hogy ismét jő minőségű és nagy mennyiségű dohányt! termelnek. (Budai Vince, Muzsla) 0 A százdi szövetkezetesek a múlt évet sikeresen zárták. Az első negyedév azt bizonyítja, hogy most sem maradnak le. A 105 mázsa sertéshús helyett 150 mázsát adtak el. A többi termék eladási tervét is túlteljesítették. (Horniak János, Ipolyság) Eb a vadász kutya nélkül Sok igazság rejlik ebben a régi vadászmondásban. Mert mit is csinál a vadász, ha a Duna fölött lepuffant néhány vadrucát? Jobb híján levetkőzik, nekihasal a víznek, s kutyamódra partra hozza a lőtt vadat. Körvadászaton is megtörténik, hogy pár száz métert lohol a vadász vagy a hajtőja a sebesült nyúl nyoméban. Nádasokban, csenderesekbén, erdőben szinte eredménytelen a fácánvadászat kutya nélkül. A jőorrú eb rávezet a vad nyomára, felkutatja, a vadász parancsára fel Is riasztja. Mind az apróvad és vlzivad, mind nagyvad lövésekor a vadász hű segítőtársa. Vadászemberek állítják, a jó kutya fél patronnal, fél vadásszal felér. Tapasztalatból tudom, vadászatok alkalmával látom, sok esetben siralmas a vadász helyzete, ha nincs kutyája. Különösen vonatkozik ez a fécénvadászatra, ha kukoricában vagy egyéb fedett terepen történik a hajtás. A fácánok jobbról-balról repülnek, dörögnek a puskák, potyognak az állatok. Némelyik vadász állóhelyből hérmat-négyet lelő, de mire hajtója a zuhanás színhelyére érkezik, semmi? sem talál a kukoricásban. A szárnyazott fácán természetesen illaberek, a földre érés pillanatában eltűnik, hűlt helye marad. Viszont a dögre esett vad is könnyen szem elöl téveszthető, különösen amikor gyomos a kukorica vagy az erdő? sűrű aljnövényzet borítja. Megtörténik, hogy a reményteljes lövöldözés után üres kézzel tér vissza a hajtó a vadászhoz. Jobb esetben sokkal nagyobb a lelőtt, s elveszett vadakból származó kár, mint azt sokan gondolják. Ennek tudatában a vadásztörvény kötelezővé tette a kutyatartást, mely számos vadásztársaság körében még a mai napig sem talált megértésre. A galántai járásban viszont az utóbbi évek folyamán egyre nagyobb az érdeklődés a kutyatenyésztés, illetve idomítás iránt. Ezt bizonyítja az esztendőről esztendőre megtartott kőtelező kutyavizsga eredménye is. Tavaly az őszi vizsgákon 26 kutya vett részt, abból csupán négyet nem osztályozott a birálő bizottság. Az idei tavaszi vizsgák még sikeresebbek voltak. Az induló 20 kutya közül mind a 20 jól szerepelt, sőt három kitüntetéssel vizsgázott. yadászok és magyar vizslák a vizsgák előtt A galántai járásban a magyar vizsla tartása került előtérbe. Nagy része van ebben JaSelc Józáéf kynológusnak é* CtlkáSS: Péternek, aki a magyar vizsla szerelmese. Elmondja, azért szereti ezt az állatot, mert sokoldalú, szőfogadő és nagyon tanulékony, szaglása kitűnő, felülmúlja a német vizsláét, vérében van a vadkeresés, íjól állja, majd elhozza a lőtt vadat Vízben, erdőben, sík terepen egyformán dolgozik. A járás vadászai Jelenleg jó ,,küíyaanyaggal" rendelkeznek. Remélhető, hogy a jövőben a kynológia terén végzett munkájuk még magasabb szintre emelkedik. A chambéryi bíróság (Franciaország), elítélt egy Ismert nevű sebészorvost és állatbarátot dr. Couturiert (Grenoble), vadorzás miatt egy évi fogságra (amit felfüggesztettek) továbbá 2500 Fr. pénzbírságra és 3000 Fr. kártérítésre a francia vadászegyesület részére. Alija a vadat Lukász Péter vizslája, mely a tavalyi vizsgákon a második helyen végzett. / rendelkezést, ami tiltja a fiatal zergék lövését. És mindezek után egy erdész éppen akkor lepte meg az általa létesített természetvédelmi területen, amikor egy elejtett zergesutát a két gidájával együtt a kocsija csomagtartójába pakolt. („Der Deutsche Jäger“) A MADARAK ÜVEGHALÁLA Sándor Gábor Állatbarát vadorzó Azonkívül elkobozták teherautóját, vadászfegyverét és két évre eltiltották a vadászattól. A professzornak több könyve jelent meg az okszerű zergevadászatról és kiharcolt a kormánytól egy természetvédelmi területet is a zergék számára, továbbá egy törvényerejű 0 A Palárikovói Állami Gazdaság a cukorrépa egyeléséért hektáronkénti 200 koapna prémiumot fizetett. Sok gondot okoz a takarmánybegyüjtés is. Ezzel szemben örülnek a 27 hektáros új telepítésű őszibaracknak. A 12 460 gyümölcsfa csemetéből csak négy nem hajtott ki. (Nagy András, Szímő) ■■■■■■■■ Kitűnő jövedelemforrás A losonci járás számos mezőgazdasági üzemének állattenyésztői a tenyészállatok nevelésében kiváló eredményeket értek el. Első helyen a kismulyadi EFSZ áll. Kilenc tenyészbikáért és hat üszőért több mint 190 ezer koronát kapott. A vinicai szövetkezet 9 bikát és 2 üszőt adott el, amely 147 500 koronával gyarapította a bevételt. Szklabonyán két bikáért és 11 üszőért 144 ezer koronát kaptak. A szép eredmények azt is bizonyítják, hogy az állatgondozók szaktudással végzik munkájukat'. Emellett azonban nem szabad elhallgatnunk a hiányosságokat sem. A járásban a 45 eladásra került tenyészbikából csak 23-at soroltak Elit osztályba. A fő ok, hogy kevés szövetkezetben alkalmazták a helyes utódkiválasztást. A törzsállat tenyészetekben nem érik el tehenenként a 3800 literes tejátlagof. Ennek kiküszöbölése érdekében szükséges a tehenek csoportos vagy egyedi etetésének bevezetése. A tenyészsertések nevelésében az első a maskovái szövetkezet. Harminchárom kanért és 28 anyasertésért 223 500 koronát, a kisszellőiek pedig 15 kanért és 26 anyakocáért 140 000 koronát kaptak. A jó eredmények ellenére azt is meg kell mondanunk, hogy a tenyészsertés nevelés még nagyobb jövedelmet is hozhatna a szövetkezeteknek, ha nem feledkeznének meg néhány fontos követelmény betartásáról pl. az anyasertések legeltetéséről, a kemény vagy lágy kifutók- létesítéséről stb. Mindezekkel a követelményekkel a szövetkezetek vezetői is tisztában vannak és megvalósításukról remélhetőleg hamarosan gondoskodnak. Agócs Vilmos, Losonc Apróhirdetés ELADÓ 7 éves egészséges, hasas tehén. Ar megegyezés szerint. Gáspár Miksáné, Trstice SZABAD FÖLDMŰVES “J 1965. június 2«, A modern építészet, ha a célnak megfelel, az üveget minden módon és formában igyekszik felhasználni. Az üvegfalak és óriási ablakok azonban madarainkra igen nagy veszélyt jelentenek, mert az átlátszó üvegnek nekirepülnek és agyonzúzzák magukat. A Hollandi Figyelő (Mörzer-Bruijns és Slwerka) 1961-ben alaposan átvizsgálta ilyen szempontból viszonyainkat és 478 üvegfalú épület mellett összesen 2048 madárhullát találtak, amelyek 74 madárfajhoz tartoztak. Legnagyobb részük fekete rigó, énekes rigó, széncinke, vörösbegy, erdei pinty, füzike, fenyő rigó, házi veréb, királyka és kékcinke volt. De örvös galamb s karvaly is akadt köztük. A két holland tudós a Központi Statisztikia Hivatallal együtt kiszámította, hogy Hollandiában évente 2-300 000 fekete rigó leli halálát az üvegfalak és óriás ablakok miatt. Ez a szám főleg azért ijesztő, mert Hollandiában évente legfeljebb 800 000 tekete riaó vár költ. (Voael — Kosmosl Patkány és menyét harca egy egérért hagyni a zsákmányt, hogy a menyétet elűzze. Ez a játék többször megismétlődött. Végülis a menyét fürgesége győzött a jől táplált patkánnyal szemben: jö messze elcsalta a patkányt és aztán villámgyorsan ott termett az egérnél. De csak ötödszörre sikerült a trükk, amikor jőval előbb ért vissza, mint a patkány. Felkapta az egeret és eltűnt. Mikor a patkány visszatért, egy darabig tanácstalanul forgolódott körbe-körbe, de sem a menyétet, sem az egeret nem találta már. (Kurt Timm, Grevenbroich— i Orken) Egy üres telken, ahol faanyag, fémcsövek, szőval mindenféle építőanyag volt összedobálva feküdt egy döglött egér. Abban a pillanatban,, amikor arra mentem, surrant oda egy patkány. Erre megálltam, hogy megfigyeljem, mi fog történni. A patkány ei akarta vinni az egeret, amikor megjelent egy menyét is, és hasonlő érdeklődést mutatott az egér Iránt. Ez a patkánynak nem tetszett, nem őhajtott az egéren megosztozni és a menyétet elkergette. Amikor visszatért az egérhez, a menyét Ismét megjelent. A patkánynak megint ott kellett
