Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-26 / 25. szám
fokhagymatermesztés „iSehéí, hogy a vártnál fe ÍSbS tesz;* S hozzáteszi még, hogy a fokhagyma nagyon kényes, összeütni nem szabad, mert megsárgul, s hamar romlik. Ha rendes munkát kap, a termés nem mégy veszendőbe. — Az idén kisebb a fokhagyma feje. — S bizonyítékul felhúz egyet. — Ha 'esős idő lesz, olyan, mint mosí, hát akkor baj lesz vele a szedéskor. Az esőtől szétdurrog. Lelovicséknál is csak akkora udvart hagytak, hogy a baromfi megférjen. A többit termőre fogták. Burgonya díszük benne. • Horváth Lajos már az idősebb generációhoz tartozik. Menten a tárgyra tér: — Ha nem garázdálkodnak a drótférgek — úgy mint tavaly —, akkor a szerződött 10 mázsa megteremhet. A múlt év őszén a szántás előtt Gamacidot szórtam a földre. De mi haszna, most is vettem már észre ... Ez a drőtféreg olyan veszekedett „jószág“, egyszeriben azt veszi észre az ember, hogy a szár sárgul... Azt pedig nyugodtan fel lehet húzni, nem lesz belőle semmi, elszárad. íme néhány tudnivaló az Afganisztánból származó fokhagyma termesztéséhez: jól átmelegedő, humuszgazdag homokos vályogtalajt, vagy vályogos homoktalajt kíván. A föld napos, meleg fekvésű legyen, s az átlagos hőmérséklet elérje a 19 Celsius fokot. Akkor szedjük, amikor a szára már sárgul, a töve szárad, s megdől. Túlérés nem kívánatos, mert az eltarthatósága ezáltal csökken, gerezdjei szétesnek. Az őszit júniusban, a tavaszit augusztusban szedjük. A szántóföldön ne szárítsuk sokáig, mert sok illóolajat veszít. Hűvös és ne túl világos helyen tároljuk, lehetőleg közepesen nedves helyen. A száraz és világos helyen raktározott fokhagyma gyorsan kiszárad. A drótféreg nem más, mint a paltanóbogár lárvája. 3—5 év alatt fejlődik ki. Néha 80 cm mélységben telel át'. A nőstény tavasztól őszig rakja tojásait a talajba, komposztba, trágyába. A kifejlett drótférgek július, augusztusban bábozódnak a talajban. Védekezés: a HCH hatóanyagú vegyszerek hatásosak, melyekből 50—100 kilót használunk hektáronként, beboronálva a talajba. Erre a célra jól megfelel a kainit is, nagyobb menynyiségben. Az ültetésre szánt fokhagymára Hermái L-t használjunk) a hagymalégy lárváit pedig ALVIT- tal űzhetjük ki a fokhagyma-fejekből. 0. zöldellő fokhagymát Diperex-szel, i^agy Lidykollal permetezzük. így a kártétel 12—20 %-ra csökkenthető. ínki) : A kabakosok metszése A hosszú hajtásokat, indákat névelő növényeket a földön elterítve termesztjük. Indáik minden irányban egyenletesen elborítják a talajt, azt beárnyékolják és így védik a gyökérzet táját az erős napsütéstől, kiszáradástól. Korábbi a termés, ha metsszük az indákat. A sárgadinnye csak a másod- vagy harmadrendű elágazásokon hozza termését, tehát arra törekszünk, hogy a hajtást minél előbb 2 levél felett visszacsípjük. Ennek következtében a levelek hónaljából új (másodrendű) hajtások fejlődnek, többnyire minden levél mellett egy, vagyis összesen kettő. A másodrendű hajtásokat 5—6 leveles állapotban újra visszacsípjük. A visszacsípés következtében a hajtásokon újabb — most már harmadrendű — hajtások és azokon nővirágok jelennek meg. Most már csak azt figyeljük meg, hogy hány virág kötődött — vagyis mennyi termésre számíthatunk — ugyanis 5—6 termés tövenként elegendő. Ha a kötődés megtörtént, a harmadrendű indákat is visszametsszük. A görögdinnyét nem metsszük. Fő indái hosszan elnyúlnak, kúsznak a földön. Bokra nem olyan sűrű, mint a sárgadinnyéé, viszont hoszszú indáit a szél könnyebben átforgatja. Ez ellen úgy védekezünk, hogy amikor az indák a méter hosszúságot elérték vagy meghaladták, az inda hegyénél kapával kevés földet kiemelünk és az indára borítjuk úgy, hogy az inda csúcsa és néhány lomblevele takaratlan maradjon, s a földdel a növekedést meg ne akasszuk. Az uborkát korai termesztéshez gyeptéglában vagy cserépben előneveltük. Ez esetben indokolt, hogy elsőrendű hajtását az első 3 lomblevél felett elcsípjük, vagyis mi• előbbi elágazásra kényszerítsük. | A helybe vetett vagy kései ubor;ka terem jól, ha lombozata a ta! lajt sűrűn beborítja és a termést a S lombok közül kell kiszedni, í J. A. Virág az ablakban ' Szorgalmas és leleményes emberek a perediek. Nemcsak a közös gazdaságukkal törődnek, hanem a háztájival is. Hadd említsem: tavaly ez utóbbiból a község lakosai ötezer libát, kétszáz mázsa marhahúst, rengeteg gyapjút és több mint egy vagonnyi fokhagymát adtak el a felvásárló szerveknek, s a járás 50 ezer koronával jutalmazta iparkodásukat. Ezt az összeget nem közvetlenül, hanem közvetve kapják meg; a helyi nemzeti bizottság a közvilágítás korszerűsítésére fordítja. Kedvezményes bikaboriú nevelés áron vásárolják fel, amelyből levon-* ják a túllakottságért járó százalékot és 1 kg élősúlyra 4 Kcs pótdíjat fizetnek. Ezt a pótdíjat minden bikaborjű után kifizetik, amely a felvásárlás idején legalább 100 kg-os. A bikaborjak nevelésére vonatkozó megállapodás legkevesebb 50 kg élősúlyú bikákra vonatkozik azzal a kikötéssel, hogy a szerződés megkötését követő négy hónapon belül 100—120 kg-os élősúlyban átadják a felvásárló üzemnek. A felnevelt bikaborjaknak feltétlenül egészségeseknek kell lenniük. A tenyésztő köteles eladás előtt az állatot gümőkór szempontjából kivizsgáltatni. Abban az esetben, ha a beszolgáltatott növendékbika élősúlya meghaladja a megállapított határt, azaz a 120 kg-ot, akkor a felvásárlási árat úgy számlázzák ki, hogy minden 120 kg élősúlyon felüli kg-ért a hízómarhák számára megállapított árat fizetik minden pótdíj nélkül. Annak a kerületnek, amely az így felnevelt bikaborjakat más kerületbe szállítja, annyival csökkentik a húseladási tervét, amennyi a beadott állatok súlya. Ezzel szemben azoknak a kerületeknek, ahová az így felnevelt bikaborjakat irányítják, hasonló módon növelik a húseladási tervüket. A terv módosítását 1965. november 30-ig hatják végre. A bikaborjak nevelésére vonatkozó szerződéseket ez év június 1-től kötik meg a rendelet visszavonásáig. A szerződéses bikaborjű nevelésből származó állatokat azoknak a járásoknak adják, amelyek 1964-ben az aszály következtében kárt szenvedtek. Az állatokat a hízómarhák számára megállapított áron pótdíj nélkül számlázzák, csak azokat a kiadásokat számítják hozzá, amelyek az állatok szállításával keletkeznek', A Központi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat a földművelésügyi miniszter beleegyezésével szerződéses bikaborjú nevelést szervez 120 kg-os élősúly eléréséig az egész ország területén, hogy ezzel is elősegítse a szarvasmarha állomány feltöltését és a vágómarha árutermelésének biztosítását azokban a körzetekben, ahol a tavalyi szárazság miatt lényegesen csökkent a szarvasmarha-állomány. A 100—120 kg-os bikaborjak felnevelésére vonatkozó szerződést a felvásárló vállalat megkötheti mind a szocialista mezőgazdasági üzemekkel, mind az önállóan gazdálkodó parasztokkal és az olyan földdel nem rendelkező egyénekkel, akinek erre a célra megfelelő mennyiségű takarmányuk van. A háztájival rendelkező szövetkezeti tagokkal csak akkor köthet szerződést a bikaborjak nevelésére, ha ehhez a helyi szövetkezet is a beleegyezését adja. A földdel nem rendelkező egyéneknek a bikaborjút a felvásárló üzem szerzi be a Földművelésügyi Minisztérium által megállapított áron. A szerződés alapján felnevelt és eladott bikaborjak élősúlyát beleszámítják a mezőgazdasági üzemek marhahús és szarvasmarha eladási tervének teljesítésébe. Am ezekkel a bikaborjakkal nem lehet teljesíteni a mezőgazdasági üzemek haszonállatokra vonatkozó eladási tervfeladatait. A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok csak azokkal a tenyésztőkkel köthetnek szerződést a bikaborjak nevelésére, akiknek a jelenlegi időszakban megfelelő mennyiségű hízóba állított marhájuk van az idei és a jövő évi eladási tervfeladatok teljesítésére. A szerződés alapján felnevelt bikaborjakat minőség szerint hízóba állított marhák számára megállapított áros kertjében ő termelte ki elsőként a 3500 darab salátát a községben, amelyért 12 ezer korona ütötte a markát. A saláta helyére burgonyát, s paradicsomot tett. Ugyanakkor 2—3 mázsányi fokhagymával is számol, amelyért legkevesebb húsz, harminc darab százast kap. Ugye, szép mellék-jövedelem? Az bizony! Megéri a fáradságot. — Hát, ami azt illeti, jól igyekszünk kihasználni azt a négy árnyi kertecskét. — így is kell! S mi késztette saláta termesztésére? — A saláta annyiból jó, hogy korábban megterem. Utána még másféle is tehető a helyébe. No meg a pénz is jól jön az idő tájt. Hevenyében azt is megtudom, hogy a helyi népi fogyasztási szövetkezet ellenőrző bizottságának az elnöke. Lám, nemcsak sertésgondozó, hanem jó háztáji kertész és tisztségviselő is. Végül olyasmit mond. amit érdemes még megjegyezni: A Szabad Földműves régi olvasója. A lap által javasolt 1 %-os Lisoformmal kezeli az ültetésre szánt fokhagymát, s az nem szárad ki, ellenállóbbá válik. Ajánlja másoknak, is. 9 Varga Béla, 990 házszám alatti lakost meglepi váratlan érkezésünk. De hamarosan feloldódik a zárkózottság benne. — Egyáltalában nem termesztettem még fokhagymát háztájiban. Tapasztalataim még nincsenek. Amint látja, mégis milyen szép ez a hagyma. Kicsi a kert, hát még az udvart is felástuk, csak egy kocsibejárót hagytam ... Hogy mennyi lesz a fokhagyma? Két mázsára számítok. Köztesként salátát, paradicsomot, babot termesztek benne. A vágsellyei Hydrostav dolgozója. Példásan kihasználja házkörüli kertjét. 9 Lelovics Péter hat mázsára szerződött. Amikor afelől érdeklődünk, hogy eleget tud-e majd tenni a szerződéses kötelezettségének, ezt feleli: A perediek elégedettek voltak a fokhagyma múlt évi felvásárlási árával, s erre az évre már nem 100, hanem közel 200 mázsa fokhagyma termesztésére kötöttek szerződést a felvásárlási üzemmel. Nem új keletű itt a fokhagymatermesztés. Hagyománya egészen a letűnt kapitalista rendszerbe nyúlik vissza. Csakhogy, akkor egészen más volt a helyzet. A termést nemegyszer kellett elkótyavetyélni... A legtöbbször alacsony árat fizettek érte, s a termelési kedv — amely az ígérgetésekre föl-föl lobbant — bizony, amikor az értékesítésre került sor, lelohadt, olyannyira, hogy több esztendőbe tellett, míg újra nekifogtak a fokhagyma termesztésének ... Hiába, a becsapott földművest nehéz volt rászedni. Mi a helyzet most? Tavaly kevesen, az idén már hetvennégyen szerződtek. De minden bizonnyal ennél is több a fokhagymatermesztők száma Pereden, akik ugyancsak eladják terményfeleslegüket — csupán annyit tartalékolnak, amennyi jövő évben a vetőmagot, s nemkülönben a háztartási szükségletet kielégíti. Ezért jut majd két vagonnál is több fokhagyma a közellát.ás részére — a háztáji termésből. Négy a 74 közül A szerződésileg fokhagymát termesztők közül négy család otthonába i kopogtattunk be, hogy személyesen is I elbeszélgessünk. « 9 Laczkó Antalt, a szövetkezét" ' anyasertésgondozóját odahaza talál- ‘ juk. Bekötött kezét babusgatja. Leforrázta, sertés-menázsi készítése 1 közben. Alighogy leülünk, a szövet- I kezet munkabiztonsági előadója top- 1 pan be. Villámlátogatás csak, gyorsan odébbáll. 1 A házigazda nagyon nyílteszű, fel- - világosult ember. S amellett ügyes, ami abból is kitűnik, hogy néhány ‘ 15—18 %-á következett be olyan esetben, amikor képesített traktoros vezette a gépét. Elég sok baleset származik az iszákosságból is, de az utóbbi időben néni éz a főprobléma. Nem érthetünk egyet azzal, hogy a traktorokra főlég 16, 17 vagy 18 éves dolgozókat ültessünk. Inkább azt javasoljuk, hogy a tapasztalatlan és fiatal traktorosokat ne bízzuk meg komolyabb feladatokkal és főleg né engedjük lejtős táblákra. A fiatal munkaerők könnyelműek, vakmerőek és sokszor éz is hozzájárul a balesetek sokasodásához. Mit tegyünk a balesetek megelőzésének érdekében? Akad néhány lehetőség. A traktorosbódék szilárdságát Használjuk a biztonsági léket Szlovákiában a mezőgazdaságban évről évre több a baleset, amit főleg a traktorosok okoznak. Az 1963-as évben 50 nehéz sebesülés történt. A balesetek a legtöbbször olyankor történtek, amikor a traktor pótkocsit vontatott maga után és az elővigyázatlan munkások a kerekek alá kerültek. Az említett számból hat 18 éven aluli volt, kilenc pedig több mint 60 éves. Az összegezés szerint a múlt évbén még súlyosabb volt a helyzet. Elmondhatjuk, hogy ebben az évben volt a legtöbb halálos baleset a mezőgazdaságban. Az elemzéskor kiderült, hogy a balesetek okozója elsősorban a fékberendezések kezelésének elhanyagolásában keresendő. A pótkocsik igen sok esetben nem voltak a légfék berendezéssel összekötve a traktorral. A napi ellenőrzéskor még most is azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb traktoros használja a légféket, de ez nem alkalmas funkció a betöltésére. Nagyon sok baleset történik a lejtős parcellákon is. Hiba, hogy a mi traktoraink nincsenek úgy építve, hogy ezeken a területeken balesetmentesen dolgozhassanak. Ha rossz a fék, ilyen lejtős területen még a legügyesebb traktoros sem tudja megelőzni a bajt. Sok baleset származik abból is, hogy sok traktoros nem tartja be a 141/6C hirdetmény előírásait és a 230/195E számú rendelet biztonsági előírásait A legtöbb esetben azzal sértik meg az utóbbit, hogy a traktor bódéjába több munkást szállítanak, mint amenynyi meg van engedve. A másik oldalon megsértik a mezőgazdasági miniszter 28/63 bekezdésű parancsát, ami szerint a bódé hátulsó részére védőláncot kell szerelni, hogy a segédmunkás ne essen a pótkocsi kerekei alá. A traktorosok figyelmét már több esetben fölhívták az illetékesek, de továbbra is utasokat szállítanak a megrakott pótkocsikon. A mezőgazdasági üzemeknek elsősorban arra kell törekedni, hogy a traktorokra és más mezőgazdasági gépekre szakképesített munkaerőt szerezzenek. Mert ha vizsgáljuk a balesetek okát, elmondhatjuk, hogy főleg az emberektől függenek. Megállapították, hogy a baleseteknek csak a védő rámával erősíthéijük, így feldőlés esetén kevesebb a lehetőség a sebesülésre. Több helyen alkalmazzák már a Fila-féle baleset-fékeket a traktorokon, de sajnos, használata nagyon lassan terjed él. Az ilyenfajta fék nagyon hasznos, a traktoros állandóan kezelheti, szükség esetén meghúzza a zsinórt és a hátulsó kerekekre különleges rolóféleség szorul rá és így a gép azonnal megáll. A balesetfék használata után a traktoros hátrafelé húzódik és a rolókat újra viszszateszi a helyére. Ha a traktor meredek lejtős helyen áll és ha nem tud hátrafelé menni, az egész berendezés könnyen enged és a rolóféleséget újra visszaerősíthetik eredeti helyére. így a balesetfék rövidesen újra használhatóvá válik. Az a nézetünk, hogy nagyon sok traktoros élhetne, hogyha ezt az újítást figyelembe vennék; a balesetfék sokkal biztonságosabbá tenné a traktorosok munkáját. Befejezésül le kell szögeznünk, hogy a munkabiztonsági előírásokat sokkal magasabb szintre kell emelni, mert az a célunk, hogy minél kevesebb mezőgazdasági dolgozó legyen a baleset áldozata, Vladimír Dolezal való a tarka levelű virág-csalán (Coleus), a nebáncsvirág sárga és rózsaszínű változata, valamint a fukszia is. A virágos növények közé levéldísznek egy-egy cserép csüngőszárú, csíkos levelű pletyka, zöldike vagy borostyán is helyezhető. Jól érvényesülnek az ablak és az erkély növénytartóiban a kenderpakócak, a késő őszig virágzó színes tátikák, az edzett, alacsonyra növő kokárdavirágok, a sárga bársonyvirágok, a törpe termetű rézvirágok és a bájos verbénák is. A szobanövények legnagyobb részét szintén az ablakpárkányokon, erkélyeken nyaraltassuk. A sok fényt igénylők — például a kaktuszok és az alacsonynövésű pálmák — napos helyen, az árnyékkedvelők viszont — az Aspidistra vagy a páfrányfélék — árnyékos helyen, esetleg északi fekvésben kapjanak helyét. Az erkélyek és az ablakpárkányok díszítésére jól felhasználható egyik-másik egynyári futónövény is, főként a felfutó hajnalka, amely júniustól késő őszig virágzik, továbbá a vörös- és fehérvirágú babuga, amelynek nemcsak a virága, de a lombozata is gyönyörködtető. Kiültetett növényeinket", ha már teljesen begyökeresedtek, legalább egyszer vissza kell csípni, hogy jobban bokrosodjanak; ez az ablakpárkány és az erkély növénydíszénél kívánatos is. Szépségük a nyári kezeléstől és az öntözéstől függ. (ma) A legtöbb kerti virág előnevelt palántájának, vagy gyökeres dugványának kiültetése szabad földbe tulajdonképp a májusi fagyok elmúltával kezdődik. Ez az ablakpárkányok és az erkélyek leendő virágdíszének kialakítására is vonatkozik. Csakis egészséges, sértetlen palántákat ültessünk!! Ha tépett gyökerű, satnya vagy elvékonyult palánta kerül az ablakpárkány, illetőleg az erkély növénytartójába, a virágvályúba, bizony nem sok örömünk lesz a növényekben és virágzásukban. A növények összeválogatásakor mindig tekintetbe kell venni a növények termesztését, fényigényét, árnyéktűrését, tehát a fekvést. A déli fekvésű, erősen napos ablakpárkányra vagy erkélyre elsősorban pozsgásnövények valók. A nagyvirágú porcsin akkor is üde marad, ha reggeltől estig tűzi a nap. A szeles fekvést kevés növény állja. Ha széljárta erkélyre vagy ablakpárkányra muskátlit, nyári nagyvirágú begóniát, sarkantyúvirágot, petúniát ültetünk, a szél letöri hajtásait, megtépázza virágait, s hamarosan csak megcsonkult virágszárak és levéltelen ágak merédeznek ki a tartókból. Ugyanezek a növények széltől védett helyen kitűnően fejlődnek, kiadósán virágzanak, sőt olyan helyre is alkalmasak, ahol a napnak csak bizonyos óráiban fürödhetnek meg a napsugárban. Árnyékos, de szélmentes helyekre Élenjáró kertészeti csoport Egy munkacsoport irányítója, szervezője csak akkor fejthét ki é'rédményes tevékenységet, ha nem sérti meg beosztottjai érzésvilágát — azaz bánni tud velük. Ilyen nemes erényű Hornyák András, a nagyfalu-szécsénkei EFSZ kertészeti csoportjának vezetője. Lelkes leánybrigádja fáradságot nem ismerve teljesíti termelési feladatait. Odaadó, felelősségteljes munkájukat évről évre siker koronázza. Kiváló eredményeikért tavaly a „Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója“ megtisztelő címet kapták. Vajon milyenek a kilátásaik ebben az évben? Gondos talajelőkészítés után kiültették a palántákat, csak az időjárás kedvezzen. Munkaerőben nincs hiányuk. Negyven tagú csoportjuk csúcsmunkák idején ötven-hat-' vanra is kibővül. Kertészetük jórészt Nagyfalu határában az Ipoly közelében terül el, de a szécsénkei részleg vízellátását is biztosították. Terményeiket a Kékkői Felvásárló Üzem veszi át. De túl alacsonyak a normáik. A felvásárló üzem paprikából csak 100 mázsát számít hektáronként, s legfeljebb ezen felül 10 mázsát vesz át. Pedig 200 mázsánál kevesebbet egy évben sem termesztenek. Viszont tavaly még ennél is jóval többet, 300 mázsát értek el átlagban. Kertészeti termékekből a tervezett bevételük 800 ezer korona. Reméljük azonban, hogy ezt jóval túlszárnyalják. Budai Ernő, Szécsénke ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. június 26.
