Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-26 / 25. szám
MIT EREDMÉNYEZ Ä KÉT MŰSZAKOS ÜZEMELTETÉS Látogatás egy közép-csehországi EFSZ-ben Sok szó esik a kétműszakos üzemeltetés bevezetéséről az állattenyésztésben. Nem is csoda, hiszen a mezőgazdaság ezen ágában különösen a tehénészetben sok munka jut egy^ egy gondozóra. A két műszakos üzemeltetést sikeresen alkalmazzák a Novy_Éivot nevű Kacicei EFSZ tagjai, a kladnói járásban. Ez a szövetkezet kölcsönös barátságra lépett a komáromi járás ifjúságfalvi szövetkezetével. Vizsgáljuk meg tehát közelebbről, milyen a munkaszervezés abban a négysoros, 320 férőhelyes tehénistállóban, melyben már harmadik éve érvényesítik a kétváltásos üzemeltetést.________________ A munkaidő tartama: 7 óra 20 perc 40 ezer csibe hetente Czivery Erzsébet, a baromfitenyésztő iskola hallgatója a dunaszerdahelyi keltetőben háromnapos csibéket tart a kezei között. Hetenként 40 000 csirkét keltetnek. Még csak három éve dolgozik az üzemben, de tegyük hozzá, hogy eredményesen. A környékbeli szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak több mint négy millió csirkét és néhány százezer pulykát juttattak. A múlt évben az üzem 190 ezer koronával több nyereséget érte el a tervezettnél, idén ezt a számot 200 ezer koronára akarják kikerekíteni. (Kép és szöveg: Krátky) A hetedik elnök... Jl&lpCCfcC'&'C’to Fehér Endre, a csatai szövetkezet csoportvezetője már napok ótc nyugtalan. — Még csak ez kellett! Amúgy is elég gondot okoz minden évben ez a repce. Most még hozzpszövetkezett a lucskos időjárás is. Ki tudja, nem kerüli-e el a zsákot.. A csoportvezető már hat éve foglalkozik repcetermesztéssel. Ő e növény fő pártfogója. Mert nem mindenki bírja a szeszélyeit. Ilyenkor, repcearatás idején valósággal lesben kell állni. Mert ha a termeli nem ügyes, könnyebb marad a zsák Kezdettől fogva sok gondot okoz a repce - morfondírozik magában a csoportvezető, — A legjobb esc után egy-két nappal vetni. Ősszel és tavasszal fogasolják. A fejtrágyázáson kívül ez az összes ápolás. Eddig nem minden évben viselkedett jól. A legszebb termést 1961-ben adta, amikor hektárjáról 26 mázsát gyűjtöttek be. Azóta hullámzó a hektárhozam. A múlt évben 18 mázsás hektárhozamot értek el, de a csoportvezető szerint lehetett volna 22-23 mázsa is. — Kicsit vártunk vele, okoskodtunk. Aztán jó néhány mázsa megugrott, nem került a raktárba. Sokéves tapasztalatuk azt bizonyítja, hogy a repcét szinte naponta kell figyelni. Az is baj, ha korár vágják, az is baj, ha későn. Azelőtt kévekötő-aratógéppel aratták. Most kétmenetesen próbálják. A csoportvezető szerint legjobb a repcét akkor aratni, amikor a becók alji bámulni kezd. Mert ha végigbarnul akor már pár óra alatt szétcsattan és üresen marad. Az időjárás következtében a repce is hol korábban, hV későbben érik. Tavaly jú nius 30-án aratták, idén, bár eső. az idő, mégis hamarabb kell hozzá kezdeni, mert a növény gyorsat fejlődik. — Csak addig kilyukadna már a. ég — sóhajt fel a csoportvezető - Jó, száraz, tiszta időt várok Akkor talán sikerül. Mert ellenkezi esetben becsaphat. Ki tudja előre Pedig szép a növény, jó termés várunk. Csak az aratás, sikerüljön A csoportvezető bizony gyakrai kémleli az eget, és olykor-olyko a repcetábla felé les. Éberen őrkö dik, hogy a vetélkedésből ők kerül jenek ki győztesen. —bistállót felkeresniük. Az új módszer meghonosítása által nem csökkent a tehenek haszonhozama és amellett az égy fejőnőre eső 7 óra 20 perces munkaidő is egy tagban maradt. Ugyancsak érdekes módon oldották meg a fejőnők szabad napjának kérdését. Hála a kétváltásos műszak meghonosításának, minden második vasárnapon szabadok a fejőnők. Ha például egy fejönö a szombat reggeli műszakban soros és a rákövetkező vasárnapon szabad kell hogy legyen, ledolgozza a szombat reggeli műszakot, miáltal mind a szombati nap másik felében, valamint egész vasárnap szabadon rendelkezik idejével. Mivel pedig a műszakok ideje hetenként változik, csak hétfőn délután 15 óra 30 perckor kell újból munkába állnia. A következő héten megismétlődik ez a „cserebere“, ezúttal a másik nyolc fejőnő javára. A vasárnapokon kívüli ünnepekre nincs tekintettel az új rendszer. Minden egyes fejőnő 40 tehénről gondoskodik, összesen tizenhatan dolgoznak a tehénistállóban. A szövetkezet vezetősége azonban helyettes munkaerőt is rendelkezésükre bocsát kisegítésképpen, ha valamelyik fejőnő megbetegszik vagy szabadságra megy, mert a tagok szabadságáról is gondoskodik. Három évé jártam utoljára Pődhöranyban. s most, hogy újra idevetődtem, első dolgom volt érdeklődni, mi újság a faluban. — Semmi különös — volt a válasz. Pedig van újság, nagyon is sok, hisz első pillanatra alig ismerek rá a községre. A nádfedeles házikók végleg eltűntek, s a TV-antennák úgy jelentek meg a piros zsindelyes házak tetején, mint tavasszal fészkükben a fecskék — a kikelet hirdetői. A podhoranyi üzemrészleg a Busovcei Állami Gazdasághoz tartozik. Munkaeredményei évről évre sikeresebbek, ám a takarmányalap biztosítása terén még bőven akad javítani való. A gazdaság keretében rengeteg még a' tartalék, mélynek feltárásával önellátók lehetnének takarmányból. Sajnos, ennek ellenére az igazgatóság idén is takarmányfelvásárlással számol, ahelyett, hogy megfelelő agrotechnikával és az új technológia felhasználásával saját földterületén termelné ki a szükséges takarmányt. Tanácsos lenne, ha végre a szabad földön történő szárítás helyett áttérnének az állványos, de inkább a hideglevegős ventillátoros takarmányszárításra. Esős időbén hasznos lenne a takarmánynövények silózása is. A tavalyitól nagyobb gonddal kell végezni a kazalrakást is, mert a begyulladt két szénakazal mintegy 11 ezer korona értékű kárt okozott a gazdaságnak. Számos kazal pedig a beázás következtében ment tönkre. Szerintem, Podhoranyban a helyi körülményeket figyelembe véve a silózás válna be legjobban, mégpedig a következő okokból: 1. az eljárás olcsó, s a szénakészítéssel járó veszteségek elkerülhetők. 2. Végrehajtása nem függ az időjárástól (ami itt igen szeszélyes). 3. A munka teljesen gépesíthető. 4. Erjesztéssel ízletesebbé válik a takarmány, s abból is jő minőségű siló készíthető, melyet friss állapotban nem szívesen fogyasztanak az állatok. 5. Silózással a másodnövények is tartósíthatok, melyek kései kaszálásuk miatt nem száríthatok. A múlt évben a kukoricaszár javarészét leszántották, mondván, úgy sem eszik meg az állatok. Silózással ezt is megmenthették volna. Kedvező időjárás esetén a gazdaság dolgozói májustól november közepéig zöldtakarmányt etetnek. Idén először létesítettek zöld futószalagot. Hasznos lenne azonban, ha a zöld futószalagban nemcsak az egynyári és évelő növényekkel számolnának, hanem a természetes legelőkkel és a sarjúból eredő zöldtömeggel is. A takarmányszükét tovább csökkenthetnék tarlókeverékek vetésével. Fontos a kölcsönös bizalom A dolgozók szaktudásán és a mezőgazdasági üzem vezetőségének szervező tehetségén kívül a kollektív öntudat magasabb fokát is megköveteli a kétműszakos üzemeltetés. Ezt pedig csak akkor lehet sikeresen kifejleszteni. ha a dolgozók kölcsönösen megbíznak egymásban. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a kétváltásos üzemeltetés bevezetése előtt széleskörű tömegpolitikai munkát kell kifejteni a dolgozók soraiban, az első hónapokban pedig pótjutalommal ajánlatos az anyagi érdekeltséget serkenteni. A kétváltásos üzemeltetés lényegében nem befolyásolja károsan a tejelékenységet, sőt általában javít a munkateljesítményen. Egyúttal azonban jelentősen változtat az állattenyésztés dolgozóinak életkörülményein. Amióta a kacicei EFSZ-ben megteremtették a munkaszervezésnek eme új módszerét, nem „fő a fejük“, honnan teremtsenek elő fiatal munkaerőket annak ellenére sem, hogy a szövetkezet iparilag fejlett vidéken fekszik, ahol számos más munkalehetőség is kínálkozik. Hol valósíthatjuk meg a kétműszakos üzemeltetést Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a módszer az állattenyésztés valamennyi ágazatában eredményesen érvényesíthető, ahol elegendő számú munkaerő mellett a szervezés és a gépesítés is megüti a kívánt színvonalat. Az említett községben nemcsak a tehenészetben, hanem a baromfi és sertéstenyésztésben is áttértek a kétváltásos üzemeltetésre. A dolgozók csakhamar felmérték az új módszer előnyeit, különösen amikor a szövetkezet vezetősége a kétműszakos üzemeltetés bevezetésével párhuzamosan kiadósabb takarmányozásról is gondoskodott. Ennek is köszönhető a haszonhozam növekedése, amely a munkaidő rövidítésé ellenére sem csökkent. . Mindent egybevetve megállapíthatjuk. hogy a kétváltásos üzemeltetés semmiféle' szervezési nehézségbe nem ütközik az olyan mezőgazdasági üzemekben, melyekben a gazdálkodás színvonala megfelel a mai követelményeknek. Megvalósítása előtt azonban feltétlenül figyelembe kell venni a helyi szokásokat és adottságokat. Bf. A burgonya vetésterületének bővítése is indokolt, mivel Podhoranyban 180— 200 mázsás hektárhozamot' is elérnek é takarmánynövényből. Fontos a takarmánykészlet számbavétele, beosztása. A nyári takarmányozási idényben semmi esetre sem etethető fel a télire tárolt takarmánykészlet. Mindent egybevetve kellő szervezéssel, a takarmánynövények kiválasztásával, a betakarítási mód helyes megválasztásával, valamint gondos takarmányozással az állami gazdaság önálló takarmányalappal rendelkezhetne. Az utóbbi napokban nagy aggodalom érte a mezőgazdasági dolgozókat. Vajon hogyan sikerül a két hónapig tartó esőzések folytán az év? A helyzetet súlyosbítja, hogy csaknem minden gazdaságban úgyszólván elfogyott a takarmány és az alomszalma, de sokhelyen az abraktakarmány is... Ezen különben nincs is mit csodálkoznunk: az új takarmány egy hónapot váratott magára. Ezen okból június első hetében több gazdaság oda jutott, se széna, se szalma! Pedig tavaly a nyitrai járásban jó takarmánytermés volt, szalma azonban csak közepesen. Hogy miért nincs elegendő szalma, arra a válasz a következő: Nagyjából tíz éve, hogy az aratást és a takarmány kaszálását kizárólag gépekkel végezzük. A gépek minden esetben igen magas tarlót hagynak, ami természetesen takarmány- és szalmaveszteséget jelent. Nyugodtan és őszintén mondhatjuk, hogy a gépi kaszálások mellett a szalma 20—30 %-a elvész. Kombájnaratás alkalmából elvész a polyva meg a törek is; nem is szólva a táblákon szétszórt szalma felületes öszszetakarításából eredő veszteségekről. A szalmára pedig igen nagy szükség van minden gazdaságban; kell a trágya, tehát szükséges az alomszalma. Alom nélkül rendkívül sokat szenved az állatállomány — nincs kellő fekvőhelye, nem piheni ki magát rendesen, no meg az állatok tisztántartása is lehetetlen. Alomszalma nélkül nem számíthatunk teljes hasznosságra és magasszintű tenyésztésre. Megalapítása óta Hat elnöke volt az egyházfai szövetkezetnek. Bár valamennyien a szövetkezet javát akarták, a lépten-nyomon felmerülő nehézségekkel nem tudtak megbirkózni. így nem maradt más hátra, mint más elnököt választani. Az új elnök megint az előbbiek sorsára jutott. Előfordult az is, hogy részrehajlással, a rokonok "előnyben részesítésével vádolták őket. A tagság néha okkal, néha ok nélkül bizalmatlankodott. A bizalom pedig nagy dolog. Nem lehet könnyen megszerezni, de annál könnyebb elveszíteni. Egy bizonyos: Egyházfán nehéz helyzetbe kerültek az elnökök. Eleinte kevés volt a munkaerő. Hiányoztak a fiatalok. Sok nehézséggel kellett megküzdeni. Az eddigi elnökök mind régi, tősgyökeres egyházfaiak voltak, akiknek ükapái is ezt a határt szántották. A család — természetesen — hosszú éveken keresztül rokonságba került csaknem az egész faluval. Sógor, koma meg a szomszéd a mindössze 530 lakosú község. Ilyen körülmények közt, ha az elnök valakit az állattenyésztésbe helyezett, ahol több pénzt Ebből kifolyólag — értem a szalmahiányt — tréfás esetben volt részem május végén, amikor kislányommal egy vasárnap délután kerékpáron a szomszédos falun mentünk keresztül. Épp a szemünk előtt vonult ki a tehéncsorda a legelőre. Amint kislányom végigmustrálta az állatokat, felkiáltott: „Nézd apuka, ezek a tehenek csizmában járnak!“ Amikor jobban szemügyre vettem az állatokat, megállapítottam, hogy igazat mond a leányka. Látom, valamennyi tehénnek egész térdig fekete malteros „szurkos“ mind a négy lába, mintha valóban csizmában vagy fekete harisnyában lennének. A lány tovább kérdezget: „Apuka, miért ilyen piszkosak, sárosak ezek a szegény állatok?“ Megmagyarázom neki: ezt a szalmahiány okozza. Amikor napközben kihajtják az állatokat a kifutókba — persze ott sincs semmiféle alom avagy egyéb hulladék egyik napról S másikra malter-tenger lesz az egész kifutó, ahol térdig áll a tehén a mocsárban. Mindezeket azért említem, mert országszerte itt állunk a takarmánybetakarítás, illetve aratás előtt. Hogy a fentebb elmondottak meg ne ismétlődjenek, tanácsos, hogy a legnagyobb szorgalommal és körültekintéssel takarítsuk be a takarmányt, úgyszintén aratáskor a szalmát, mert minden szálára nagy szükség van. Jó lenne már egyszer arról is beszámolni, kitartott újig a szalma és a takarmány. IMRE LAJOS, végzett gazda (Tild) lehelteit; Keresni, az ellenlábaséit mindjárt a rokoni kapcsolatok „ápolását“ vélték. Ilyen és hasonló dolgok vezettek a sorozatos elnökcseréré, mély oda fajult, hogy a faluból senki sem akarta vállalni az elnökséget. A tagság végül elhatározta, hogy más faluból hoz elnököt. A hétedszeri elnökválasztás után így került az elnöki tisztségbe Untermáyer Gusztáv, aki a szomszédos Borsáról származik. Az új elnök a saját falujában már egy évig elnökösködött, majd Jánosházára került, ahol három évig töltötte be ezt a tisztséget. Mindkét szövetkezetben jó munkát végzett és dicséretre méltó eredményeket ért el. Ami a legfontosabb, az egyházfaiak bíznak az új elnökben. Untermayer igazságos, amellett jó szervező. Annak ellenére, hogy területük túlnyomórészt homokos, égevényes, az aszály is gyakori vendég, nem adósai az államnak. Sőt eladási tervüket minden termékből 10—12 %kai túlteljesítik. — Az aszályt rövidesen megszüntetjük — mondja a szövetkezet elnöke.— Határunkon keresztül húzódik a csallóközi öntözőhálózat. Ezáltal lehetővé válik részünkre, hogy öntözéses gazdálkodást folytassunk. Ezxminden bizonnyal fordulatot jelent eddigi eredményeinkben. Az elmúlt’ hónapokban az egyházfai szövetkezet vezetősége alapos éberségről tett tanúságot. A közvetlen szomszédos falvak — Rété, Borsa, Királyfa és Hegysúr — szövetkezeteiben száj- és körömfájás tizedelte az állatállományt. A járvány gyorsan terjedt, sőt még a távolabbi falvakból is kedvezőtlen hírek érkeztek. Egyházfa, mint valami erődítmény, ellenállott ennek a fertőző betegségnek. Egyetlen egy állat sem betegedett meg. Ez a körülmény feltűnt a környéken, ezért megkérdeztük az elnököt, milyen intézkedésekkel sikerült megakadályozniok a járvány terjedését. — Amikor a járványról tudomást szereztünk, a szövetkezet összes istállóit és óljait alaposan fertőtlenítettük. Az állatokat jól etettük és tisztán tartottuk. Á fertőtlenítést többször megismételtük. Telepünkre idegent nem engedtünk. Saját tagjainknak is szigorúan be kellett tartaniuk az előírt óvintézkedéseket. Az állatok tisztántartásáról — ami egyébként a járvány megelőzésének egyik módja — magunk is meggyőződtünk. Csak tekintsen be valaki id. Szikhart Ferenc tehéngondozó istállójába. Ilyen jól ápolt, tisztán tartót teheneket szeretnénk látni sok szövetkezetben. Ha már id. Szikhart Ferencről esik szó, befejezésül hadd mondjuk el, hogy ő az egyházfai szövetkezet volt hat elnökének egyike. Munkájával, de főképp a keresetével elégedett. Azt mondja, nem cserélne helyet az új elnökkel sem. Füry József Mindent a maga idejében Török Benedek (Nyárasd)' Ahol csizmában járnak a tehenek Mivel a takarmányszáljítás gépesítését magas színvonalra emelték, a műszakban dolgozó négy etető megbirkózik a takarmányozással. Ugyancsak műszakváltásban dolgoznak a fejőnők, akiknek mindegyikére 40 tehén fejése és gondozása hárul. Ezt a magas számarányt főleg azért érték el, mert a tehénístálló önműködő fejőberendezéssel és körforgásos trágyakaparóva! rendelkezik. A napi munkamenet a tehénistállóban lényegében a következő: reggel 3,30 órakor munkába lép a két etetőből és nyolc fejőnőből álló első műszak. Teendőiket tíz, legkésőbb tizenegy óráig elvégzik. A nap hátralevő részével tehát szabadon rendelkeznek A második műszak 15,30 órakor áll munkába. Mindkét műszak dolgozóinak munkáját a tenyészet vezetője irányítja. Fogas kérdések Közvetlenül a kétműszakos üzemeltetés meghonosítása után felmerült, hogyan oldják meg a harmadik fejés kérdését, a nagytejelékenységű, frissfejős teheneknél. Az ilyen teheneket a kacicei szövetkezetben háromszor fejik: vagy közvetlenül az első műszak befejezése előtt, vagy pedig a második műszak kezdetén. Ezt azért vezették be, hogy egyes fejőnőknek ne kelljen déli fejés céljából újból az SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. június 26.
