Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-19 / 24. szám
A halbirodalom rejtélyei Mivel foglalkozik a halgazdasági kutatóintézet? ■ Nincs tengerünk, mégis könnyelműsködünk... ■ Mit szólnak a lipnóiak? ■ A csukák taváról szőtt legenda ■ Mit mond a legenda? Ahol kitűnő halbölcsőde lehetne... A sebes folyású Vág vizéből sok millió halporonty menekül a kabátfalusi halászcsárda közvetlen közelében lévő holtágba. Ha a langyos vízre tekintesz, kutató szemed nem lát mást, csak aprócska halak tömegét nyüzsögni. Sötét tőlük a holtág vize. Kár, hogy alacsony vízálláskor aholtág kiszárad. Ám cseliély költségráfordítással — a holtág medrének mélyítésével — kitűnő halbölcsődét lehetne itt létesíteni. N. KOVÁCS ISTVÁN felvétele A sorozat egyik láncszeme... „Vak vezet világtalant.“ Bizony sok agronómusra rá lehetne fogni ezt a szólásmondást. Az agronómusnak úgy kellene ismernie az egyes táblák talaját, mint saját tenyerét. Ismernie kellene a talaj vegyi összetételét, humusztartalmát, szerkezetét, rétegezettségét, mélységét; ő lenne hivatva ebbeli ismereteit közölni a többi dolgozóval, rávezetni őket azokra a talajművelési, trágyázási, növényápolási módozatokra, amelyeknek alkalmazása azon a talajon a legmegfelelőbb. Számos agronómus mindezen ismeretek birtokában van, akad azonban olyan is, aki „vaktában tapogatózik“. A bajt tetézi az, hogy ott, ahol ilyen az agronómus, ott a többi sem lát tovább az orra hegyénél, és így beteljesedik a mondás igazsága: vak vezet világtalant. A növénytermesztésben a legnagyobb baklövéseket a helytelen földkihasználásnál és a nem megfelelő tápanyag-utánpótlásnál követik el: nincsenek tekintettel a növény talaj- és tápanyagigényére. így például a talajon olyan növényt termelnek, amelynek az a talaj nem megfelelő éspedig azért, mert nem ismerik a talajukat, vagy a növény igényeit. Az is előfordulhat, hogy a talaj egyébként megfelelő lenne a kiválasztott növény termesztésére, csak egy vagy két tápanyagban szűkölködik, s ezért gyenge a termés. Egyik vagy másik olyan hiba, amelynek nem szabadna előfordulnia. A növénytermesztésben a legfontosabb termelési tényező a talaj. A növény helyhez kötött, meg kell elégednie azzal, amit a talajban talál. A neki megfelelő arányban veszi fel a tápanyagokat; hiába van több tápanyagból is bőséges készlet a talajban, ha egyből kevés van, mert a növény a kevéshez arányítva veszi fel a többi tápanyagot. Ezért fejlődésében visszamarad és kis hozamot hoz. A gazdának tehát tudnia kell, hogy a főbb tápanyagokból (nitrogénből, káliumból, foszforból, mészből) melyik, milyen mennyiségben van a talajban, és pedig a növény számára felvehető, tehát oldható összetételben, hogy a hiányzó tápanyagokat pótolhassa trágyázással, műtrágyákkal. Azt a tápanyagot, amiből elég van, szükségtelen utánpótolni, mert ez nemcsak felesleges költséget jelent, hanem ezzel még ronthatunk is a talajon. Ezek a tények annyira- köztudomásúak, mégis beszélnünk- kell róla. Egy bizonyíték: Csallóközben a ta-Áz Egyesül? Államokban és Jápári= ban már nem ritkaság a színes képrádió. Európában azonban csak legújabban került előtérbe a színes televízió problémája. Nem a műszaki megoldás okoz nehézségeket, hiszen már háromféle valóban eléggé tökéletes színes képátviteli technika versenyez egymással, hanem , az a kérdés, melyiket fogadják el közülük. A kérdés már annyira időszerű lett, hogy. az érdekelt államok képviselői Bécsben megbeszélésre gyűltek ' össze, hogy a három színes képrádiö-rendszer közül kiválasszák a legmegfelelőbbét Nagyon előnyös volna, ha az európai országok ugyanazt az eljárást használnák, mert akkor mindenütt azonos szerkezetű vevőkészülékekkel és azonos feltételek között lehetne színes televíziós adásokat venni és az állomások és országok közti programcsere sem okozna nehézséget. Aíz történt Bécsben? A bécsi konferencia nem vezetett eredményre: a küldöttek nem tudtak megegyezni, melyik rendszer segítségével közvetítsék az adásokat. Franciaország közvetlenül a bécsi televízióértekezlet előtt megegyezett a Szovjetunióval és néhány más szocialista országgal, hogy a francia SECOM karéktűzhely vízmelegítőjének falára lerakodott vastag vízkő útján minden háziasszony tudomást szerezhetett arról, hogy az itteni víz erősen meszes. Következésképpen az a talaj, melyet a víz ide hordott, szintén mészdús kell, hogy legyen. Van is benne elég: 20—27 % mészkarbonát, ami már sok is, mert a növénynek elég lenne belőle fél százaléknyi. Csak a férjemuramék nem akarnak erről tudomást szerezni. Ezt Csallóközben még több helyen látható cukorgyári mésziszap-rakások tanúsítják. Vagy például vegyük a kálisót: káliban főleg a könnyebb, homokos, kavicsos talajok szegények, a nehezebb, agyagos talajokon annak természetes mállása útján sokkal több kálium tárul fel a növények számára és itt ennélfogva nem olyan nagy a kálium-hiány. Mégis egyformán szórják a kálisót könnyű, nehéz talajokon egyaránt. Miért? Azért, mert vagy nem vegyelemeztetik a talajt, vagy pedig a talajvizsgálati elemzések kimutatását, amikor az a kísérleti állomásról megérkezik nem tanulmányozzák át, hanem olvasatlanul fiókba dobják, holott az abból látható 1—2 milligrammnyi eltérések szerint kellene módosítani a műtrágya adagokat. (Arról nem is beszélek, hogy ezen felül az egyes növények tápanyagfogyasztását is tekintetbe kellene venni a trágyázási előirányzat összeállításánál, mert ez növényenként nagyon eltérő lehet. Például a takarmányrépa káliumfogyasztása ötszöröse a tavaszi árpáénak, vagy a lucerna foszforigénye majdnem ötszöröse a moharénak stb.). Ma a talajok vegyi összetételének vizsgálatát elvégzik az állami talajjavító intézetek s a talajelemzés eredményéről pontos kimutatást küldenek az üzemek. A talajok nitrogéntartalmát nem vizsgálják, mert tudják, hogy ez a tápanyag úgy sincs bőviben sehol. Ellenben megállapítják a többi három főbb tápanyag tartalmát. Feltüntetik azt is, hogy melyik tápanyag utánpótlására van nagy, vagy közepes mértékben szükség. Igaz, hogy a talaj laboratóriumi vegyelemzése nem nyújt teljesen biztos feleletet a talajban rendelkezésre álló növények által felvehető tápanyagkészletre vonatkozólag éspedig azért, mert a laboratóriumi és a talajban lejátszódó vegyi reakciók kör rülményei némileg eltérők lehetnek. A vegyi elemzés a talaj tápanyagkészletének pillanatnyi állapotát mutatja rendszert vezessék be. A bécsi konferencián az a vélemény alakult’ ki, hogy Franciaország pénzügyi okokból kötött megállapodást a konferencia előtt, hiszen a színes televízió bevezetése nagy hasznot hoz a szabadalom tulajdonosainak. Bécsben megállapították, hogy a SECOM rendszer tulajdonképpen nem is a legjobb és egyetlen állam sem szavazott; a SECOM rendszer bevezetése mellett. Az amerikai NTSC rendszer és a német PÁL rendszer is olcsóbb a franciánál, és ezzel a két rendszerrel dolgozó berendezések segítségével könnyen valósítható meg a programcsere. Mi az eredmény? A bécsi konferencián az európai országok közül tíz: Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, Izland, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Svédország és Svájc, a PÁL rendszer mellett foglalt állást, míg Nagy-Brittania és Németalföld az USA-ban és Japánban már meghonosodott NTSC rendszer mellett döntött. Hogy végül is a PÁL vagy az NTSC rendszer, vagy a kettő kombinációja jut-e majd uralomra Európában, az csak a legközelebbi televíziókonferencián a jövő év tavaszán dől maid el. M. SZ. a mintavétel idejekor, ez azonban változhatik a talaj vegyületeinek állandó egymásrahatása, a talaj szerkezete, a talaj mikroorganizmusainak tevékenysége, az időjárás, a talajművelés, a talajon nőtt növényzet tápanyagkihasználása, utóhatása (például a pillangósok nitrogéngyűjtése), a trágyázás összetétele és mérv» következtében. Ezek az eltérések azonban nem olyan nagyok, hogy emiatt a talajelemzéseket megbízhatatlannak, információ szerzésére használhatatlannak kellen minősítenünk. A talajelemzések eléggé megközelítő, tehát: használható felvilágosítást adnak nekünk talajaink tápanyagkészletéröl és a talaj kémhatásáról. A mészben szegény savanyú kémhatásúak, ami nem kedvez a talajbaktériumok elszaporodásának. Az ilyen talajt meszezni kell és szuperfoszfát, kénsavas amiftónia helyett inkább citrofoszfáttal, Thomas salakkal, mésznitrogénnel kell műtrágyáznunk. A talajelemzés alapján elkészíthetjük a legmegfelelőbb vetőtervet és trágyázási tervet, megvalósíthatjuk a legracionálisabb növénytermelést, ezzel sok felesleges kiadástól mentesülünk, tiszta jövedelmünket maximálisra emelhetjük. „No, ezt így leírni könnyű, jó gusztusa lehet annak a cikkírónak, hogy ilyen derűlátó befejezéssel tudja ámítani az olvasókat...“, mondhatná valaki. Álljunk csak meg egy pillanatra. A magas tiszta jövedelem elérésé nemcsak a talajvizsgálatoktól függ, de az az egészévi becsületes, céltudatos, kitartó munkáknak, a napi munkavégzések láncsorozatának eredménye. Munkánkat eredményesebbé teszi a sorozat egyik láncszeme: a talajvizsgálat szerinti tápanyagellátás, s á növények helyes megválasztása a talajtípusnak megfelelően. Ha majd eszerint állítjuk össze a vetésforgókat és trágyázási tervünket, az eredmény nem marad el. SCHUSTER GYÖRGY mérnök" (Béke) SZÁZ NAPIG SZOMJAZÓ ÁLLAT A kaliforniai egyetem biológusai megállapították, hogy egy dél-amerikai mókusfajta, a délkelet-amerikai sivatagban élő Citellus variegatus akár száz napig is elél anélkül, hogy vizet inna. A kis állat ebben a tekintetben jóval felülmúlja a tevét, amely csak 30 napig bírja víz nélkül. Felhőkarcoló üvegházak Ausztráliában Ausztráliában felépült a világ első húszemeletes üvegháza. A korai növények termesztésére szolgáló üvegház lényegében csak a magasság szempontjából különbözik a szokásos melegházaktól, de tervezői szerint éppen ez a körülmény számos előnyt hoz magával A felhőkarcoló üvégház mindenekelőtt hússzor kisebb területet foglal el egy hasonló kapacitású, szokványos üvegháznál, ami lehetővé teszi, hogy a korai zöldségeket a fogyasztás helyének közvetlen közelében termeszszék. A függőleges elhelyezés lényegesen megkönnyíti az üvegház fűtését, amelyhez a közeli erőművek fölös hőjét használják fel. Az energiafejlesztés során keletkező széndioxid, az üvegház levegőjébe juttatva elősegíti a növények fejlődését. A felhőkarcoló üvegház magasabb építkezési költségei a világításnál és fűtésnél eszközölt megtakarítások révén hamarosan megtérülnek. Színes televízió Európában is Bolgár gyártmányú gabonatisztítógép BRATISLAVÁBAN a Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett gépkiállításon bemutatták a Bolgár Népköztársaság gépipara által előállított legjelentősebb mezőgazdasági és földolgozóipari gépeit. Többek közt a kiállított példányok közt láthattuk a ZMB 20 jelű nagy teljesítőképességű gabonatisztítót is, amely óránként 20 tonna búza, 16 tonna árpa, 14 tonna zab vagy 15 tonna kukorica kitisztítására képes. A képünkön látható nagy teljesítőképességű gép súlya 1100 kg, s a bolgár gépipar ezt a gépet is a KGST keretében gyártja. —hai— apróhal tömeges kifogásának hatékony eszközeivel. Felmerül a kérdés, miért fokoznánk az apróhaltenyésztést, amikor a Novy Hrad-i halászok gondoskodnak elegendő keszegféle és pirosszárnyú koncér kifogásáról? Jóllehet, a Rybena nemzeti vállalat egy részlege külföldről behozott tengeri halak feldolgozásával foglalkozik. Lengyelországból importáljuk a „Bjelka v tomate“ nevű halkonzervet, ami nem egyéb a mi fehérhalunknál. Egy tengermelléki állam tehát gazdaságosnak tartja édesvízi hal feldolgozását, amelyből mi legalább 1500 mázsányit foghatunk ki évente, s mégis importálunk? Ügy hisszük, érdemes lenne ezt mérlegelés tárgyává tenni. Tény, kevés az olcsó halkonzerv. Sok hűhó semmiért, avagy ... Kényes kérdés, amelyről senki sem beszél szívesen, Azt tartják, jobb szemet hunyni fölötte. Ugyanis, a CEDOK utazási iroda tőikét akart kovácsolni a „csukák tavából“, s fölöslegesen szégyent vallott vele. Nagy hűhót csapott! A „reklámhadjárat“ alapján ausztriai halászegyletek tagjai is komolyan vették. Megérkeztek az osztrákok, s várták a beígért csalétket és a szakképzett idegenvezetőt. A csalétek valahol „elkallódott“, a horgászok szakszerű kalauzolására a szálloda könyvelője jelentkezett. Szerencsétlenségére életében soha nem horgászott, s a legkínosabb helyzetbe került — egy árva csuka sem akadt horogra. Mit mond a tudomány? A csukák száma vészesen apad. Ez olyan tény, amellyel számolnunk kell. Az ívás idején beálló alacsony vízállás és megfelelő búvóhely hiánya folytán a csuka elvesztette ívóhelyeit, máshová vándorolt. A csukák megtizedeléséhez hozzájárult a nagyarányú halászás is. Lipnón a csukák, tünedezésével felvirradt a nagy pontyok korszaka. Nem ritka példány a 8—12 kilós ponty, jóllehet, egyelőre keveset fognak. Ugyanis, a ponty nagyon érzékenyen reagál környezetének zörejére, megmozdulására. _ír A halfogyasztás megakadályozázásában jelentős szerepet tölhet be" hazánk 150 ezer horgásza, halásza. Elsősorban a halvándorlást kell figyelemmel kísérniük. Megállapításra szorul, hol tartózkodnak a különböző halfajok az egyes évszakokban, hol találhatók az öregebb, merre a fiatalabb példányok, milyen befolyást gyakorol rájuk a vízállás váltakozása, a vízáramlás sebessége stb. Amennyiben a tudományos dolgozók és kutatók a halászokkal és sporthorgászokkal karöltve igyekeznek majd a rejtélyeket megfejteni, munkájuk sokkal eredményesebb lesz. S a, halászok, horgászok nemcsak bő zsákmányra tehetnek szert, hanem népgazdaságunk érdekeit is lényegesen elősegíthetik. V. P. Az állattannak a halászattal foglalkozó ága: az ichtyológia. Országos központja — a vodnany-i Halgazdasági Kutató Intézet. Ez több tagozatú. Osztraván a lazacfélékkel kísérleteznek, Prágában a halbetegségek okait kutatjuk, Lipnón pedig a völgyzárógátak víztárolóinak halállománya életfeltételeit figyelik. Bármilyen furcsán hangzik, a mesterséges víztárolókban levő halak életmódja és környezete eddig meglehetősen ismeretlen. A halgazdálkodásról, s általában a halakról szóló vaskos könyvek is elenyészően kevés helyet szentelnek a víztárolók lakóinak. A kérdések egész sora merül fel: miként változnak a halak életkörülményei a különböző korosztályoknál? Mikor a legkiadósabb a halszaporulat és miért? Hogyan befolyásolja a vízszint ingadozása a halszaporodást? Ez csak néhány a sok kérdés közül. ☆ Kétségtelen, hosszú évek kutatómunkájára lesz szükség, amíg ezekre a kérdésekre tudományosan alátámasztott feleletet kapunk. Természetes, a halak életmódjának megfigyelése kitartó munkát és sok türelmet kíván. Meg kell figyelnünk a halakat a jég alatt, a halrajok vonulását éjjel-nappal, fel kell csapnunk hajósnak, fényképésznek, fiimezőnek, preparálónak és maholnap búvárnak is. Ám azok számára sem lehet közömbös a víztárolók halállományának élete, akik nem az ichtyológiával, hanem kifejezetten a vízgazdasággal foglalkoznak. Ezek az emberek elfelejtik, hogy nemcsak a víz befolyásolja a halak fejlődését, hanem fordítva is. — hiszen a halak hatása a vízre, ugyanúgy megnyilvánul. Ezt bizonyítják a Loucovicei Papírmüvek dolgozói, akiknek „főtt a fejük“, mit kezdjenek a planktonokkal (a vízben lebegő parányi állati és növényi élőlényekkel) beszennyezett és papírgyártáshoz alkalmatlan vízzel.-,,v. „Vízi tigrisek“ v A lipnói haltenyészet bővelkedik csukában. A múlt évet kivéve — 2300 mázsa csukát tenyésztettek és fogtak ki. Egy-egy csukának körülbelül öt kiló apróhal szükséges 1 kiló súlygyarapodás eléréséhez. Tehát, ami az apróhalat illeti, csupán a lipnói csukák egymillió kilónál is többet faltak fel. Több mázsányit pedig egyéb ragadozó halak pusztítottak el. De az úgynevezett fehérhal mindezek ellenére vígan tenyészik és szaporodik. Nem csoda, hogy egyes külföldi tudósok egyszerűen kétségbe vonták a csukatenyésztés gazdaságosságát. A mi halászainknak, horgászainknak nincs aggódásra okuk, mert kutatóink nem akarják őket megfosztani a „vízi tigrisek“ fogásának gyönyörétől. De még ha csukák helyett apróhal-tenyésztésre és értékesítésre szakosítanánk, egyelőre nem rendelkezünk az
