Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-19 / 24. szám
A címben szereplő kérdés mindannyiszor felvetődik, ahányszor az újságban vagy más illetékes helyen a felvásárló üzemet támadás éri a felvásárlási árak megállapításáért és az áru minőségi osztályba való sorolása miatt. Ha sehogyan sem tudnak kibújni a felelősség alól, mert bebizonyított tény, hogy a szövetkezeteknek kevesebbet fizettek ki az átvett árúért, mint amennyit a tényleges minőség alapján kellett volna, akkor legalább az ellen tiltakoznak, hogy ezt a tényt lopásnak nevezik. Szerintük ilyenkor a „megkárosítás“ lenné a helyesebb kifejezés, mivel az így szerzett pénz nem az- ő zsebükbe, hanem terven felüli jövedelemként az állam kasszájába folyik. tfik. Persze a felvásárló üzem kártérítésről hallani sem akart. Máshonnan 'meg olyan hírek érkeznek, hogy a csemegehagymát — hiába volt I. és II. minőségű (11 és 10 mm-es átmérőjű) nem akarták felvásárolni. ■ Mi jogon? A 113. számú kormányhatározat szerint a felvásárló üzem köteles felvásárolni a mezőgazdasági üzemektől minden I. és II. osztályú zöldséget. Ennek ellenére a felvásárló szervek egyszerűen megtagadják a II, osztályú csemegehagyma felvásárlását. Ha megkérdezzük miért, akkor azt a választ kapjuk, hogy a felvásárló vállalat kerületi igazgatóságának utasításai szerint jártak el. Milyen jogon változtatja meg a felvásárló üzem kerületi igazgatósága az egész ország területére érvényes 113. számú kormányhatározatot? ■ Nevuizük nevén a gyereket ■ Valóban kisebb a kereslet, mint a kínálat? leti igazgatóságuk által 1964. december 4-én kiadott érszabvány szerint. Ez az árszabvány azonban a késő őszi salátára vonatkozott, s az I. minőségi osztályba a 110 grammos salátafejeket, a II. minőségi osztályba pedig a 100 grammos salátafejeket sorolták. Természetesen a hajtatott saláta súlya nem érte el az említett határt, s így osztályon kívülinek vették át és salátafejenként 0,24 Kős-t fizettek érte. Am a felvásárlás időpontjában már a 46 3130 sz. CSN volt érvényben, amely az I. minőségi osztályba salátafejenként 1,24 felvásárlási áron a 60 grammos salátát, a II. minőségi osztályba pedig 0,62 Kcs felvásárlási árral az 50 grammos salátát sorolta. Nem művészet kiszámítani, mennyivel károsodott a szövetkezet. Felvetődik a kérdés: rosszakarat, vagy tudatlanság van-e a dolog mögött? Továbbá: milyen képesítést és ismereteket követel a felvásárló üzem az alkalmazottaitól? Később viszont ugyanettől a szövetkezettől a salátát már át sem akarták venni, így a szövetkezet a visszautasított szállítmányt még aznap az utcán és a piactéren adta el — tegyük hozzá — a felvásárlási árnál jobb áron. De az egészben az a legfurcsább, hogy az emberek a visszautasított zöldséget azonnal szétkapkodják - a Zelovoc viszont azt állítja, hogy nincs kereslet! ■ Legyünk következetesek! Az egyik ellenőrző szerv dolgozója éppen a felvásárló üzem raktárában járt, amikor a közeli iskolai gazdaság-A nemrégiben még friss, gusztusos csemegehagyma a pozsonypüspöki szövetkezet komposzttelepén ról karfiolt hoztak. Gyönyörű I. osztályú karfiolt. A kertész barátian odaszólt a raktárnoknak, hogy odaadja II. minőségi osztályúként. Erre az ellenőr fogta a^nércét, lemérte a karfiol nagyságát és megkérdezte: miért adja II. osztályúként, ha vitán felül I. osztályú? A raktárnok nem vette szívesen a közbeszólást és megjegyezte: csak úgy vagyok hajlandó átvenni, ha II. osztályúként adja. A kertész csöndben elmagyarázta, hogy neki ez a kis veszteség kifizetődik, mivel csak a zöldségidény elején tartunk és azE akarja, hogy a jövőben is szívesen vegyék át tőle a felkínált zöldséget. Ha valaki jogtalanul embertársát vagy embertársait (a szövetkezet tagjait is) megfosztja a fáradságos, lelkiismeretes munkája eredményeiért járó bértől (ide tartozik a zöldség ára is), ezt magyarul és a világ minden nyelvén lopásnak nevezik. Lopás marad még akkor is, ha ezt a pénzt a felvásárló nem a saját zsebébe teszi, hanem a feljebbvalóinak elismerését vásárolja meg vele. De vigyázat! Az állam, a mi szocialista államunk nem azonos az állami felvásárlóüzemmel A mi államunk a szövetkezetesítés programjának egyik pontja szerint (a lenini szövetkeze tesítési terv szellemében) a szövetkezetek támogatását tűzte ki feladatul, mivel tudja, hogy a mezőgazdasági termelést csak úgy lendíthetjük fel és emelhetjük az ipari termelés színvonalára, ha az állam, vagyis a társadalom anyagi támogatással segíti elő a szövetkezetek felvirágoztatását. Ez meg is történt beruházási kölcsönök és állami pénzsegélyek formájában. Csakhogy az állam nem akarja azt, amit az egyik kezével ad, a másikkal visszavenni. A mezőgazdasági termelés fellendítése a cél, nem pedig az, hogy az állam a szövetkezetek rovására minél több bevételhez jusson. Ez az igazság. Senki sem számíthat dicséretre és támogatásra, aki ezzel a céllal szembehelyezkedik. ■ Szabad préda? Mért használok ilyen erős szavakat ? Mert újra önkényes eljárásról, felháborító nemtörődömségről szereztünk tudomást. A pozsonypüspöki szövetkezet május 7-én 680 csomó csemegehagymát adott át a felvásárló üzem helyi raktárának. A kertészeti csoport dolgozói örömmel szedték a szép termést, hiszen jól jön minden fillér a szövetkezet pénztárába. Na meg aki a kertészetben dolgozik, abban is örömét leli, hogy két keze munkája nyomán szemet-száját gyönyörködtető zöldség fejlődik. Elképzelhető, milyen felháborodással fogadták azt a hírt, hogy a felvásárló üzem a május 7-én átvett hagymát május 18-án visszaszármaztatta azzal az indokolással, hogy nem sikerült a piacon elhelyeznie. Természetesen a friss, nedvdús hagymából addigra már fonnyadt, félig elrothadt massza lett, s így mit tehettek mást, egyenesen a komposzttelepre szállltot-Abban az időben, amikor a pozsonypüspökiektől átvett hagyma rakáson rothadt a felvásárló üzem raktárában, a tőlük egy köhajításnyira fekvő többezer embert foglalkoztató Slovnaft üzem előtt reggel hat óra előtt néhány falusi asszonyka állt. Hagymát kínált a munkába siető munkásoknak. A munkások pillanatok alatt szétkapkodták a készletet, hiszen uzsonnához, ebédhez jólesik a friss hagyma, na meg a hoszszú Ideig tartó rossz időjárás miatt nagy az emberek vitaminéhsége. Ezen kívül hálásak is voltak azért, hogy az idő híján elmulasztott „vitaminvásárlást“ most időveszteség nélkül bepótolhatják. Az asszonykákkal szemben a Zelovoc bódéja állt — bezárva. Itt az eladási idő akkor kezdődik, amikor a munkások már a munkahelyükön vannak és se idejük, se lehetőségük a gyár területének elhagyására. Ilyen képet láthatunk mindenütt. A Zelovoc nem keresi az eladási lehetőségeket, pedig ez nemcsak a termelők, hanem a jobb közellátás, tehát a vevők érdeke is. Ugyanakkor a felvásárló vállalat országos hatáskörű. Létjogosultsága abban rejlik, hogy az államilag felvásárolt termékeket a bőségesen ellátott körzetekből a fogyasztói, tehát más termelő körzetekre utalt járásokba továbbítja és gondoskodik az egész ország lakóinak egyenletes, jó ellátásáról. A felvásárlás beszüntetésének indokolására nem elégséges, hogy Bratislava és néhány nagyobb város zöldséggel kellőképpen el van látva. Itt egyedül az a döntő, hogyan vannak ellátva az egész ország városai, falvai. Ha ezt a felvásárló szervezet képtelen biztosítani, akkor vallja be becsületeden önmaga és mindenki előtt, hogy a társadalom által rábízott feladatot teljesíteni nem tudja, tehát más megoldásra van szükség. ■ Csalni nem szabad! Ez a bírálat konkrétan a felvásárló vállalat Bratislava, Martanovicova 5 szám alatti raktárát, vagyis annak dolgozóit illeti. Ezek ugyanis a Bratislava-Vidéke járás legnagyobb zöldségtermesztő szövetkezetétől — a prievozi szövetkezettől — ez év január 8-tól január 24-ig 23 550 darab hajtatott salátát vettek át - méghozzá a kerüA Bratislava-Vidéke Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság etenörző csoportjának tagjai sorban meglátogatják a zöldségtermesztő szövetkezeteket, hogy a palánták fejlődése szerint megelőző intézkedéseket tehessenek 0 zöldség zavartalan értékesítésére. Kit okoljunk? Ilyen eljárással csak a felvásárló üzem dolgozóiti rontjuk. Azután ki biztosítja, hogy a II. osztályúként átvett karfiol valóban II. osztályúként kerül az üzletekbe? S ha valóban így kerülne az üzletekbe, akkor ki biztosítja, hogy az elárusítőnő, ismerve a szabványt, nem árusítja (mivel valóban I. osztályú) a minőségének megfelelő árban, de a különbözetet zeebrevágja. Ebben az esetben tényleg nem helytálló az a kijelentés, hogy ez nem lopás, csak megkárosítás, mivel a különbözet nem az állam kasszájába megy! A felvásárló vállalat dolgozói és legfelsőbb vezetői is kimondottan haragszanak az újságírókra azért, mert nyilvánosan szellőztetik a hosszú évek folyamén hallgatagon tűrt módszereket. Kár a haragért. Éppen annyit, vagy még többet és szívesebben írnánk arról, ha a felvásárló vállalat valóban összhangot teremtene a közellátás és a termelők érdekei iközött, és minden esetben a rendeletek, határozatok és előírások szerint járna el. GAJDÁCS IRÉN Som-tanulmányok szabadidőben H lrta: Szarnák István, a Diószegi Növénynemesítő » Üzem dolgozója VIZSGALATOK AZ ELSŐ ÉVBEN A részletes statisztikai adatok közlését itt mellőzöm. Minden céltudatos nemesítői munkának első lépése a kiindulási anyaggal való megismerkedés. Az alábbiakban két származási hely anyagát szeretném ismertetni. Előbbiből származó 10 kiválasztás a pozsonyligetfalusi lóversenytér melletti erdőből, utóbbi 7 kiválasztás Csallóközkiirt község határából, az ún. Kürtszigetről — a Sósszigeti Növénynemesítő Üzem közvetlen szomszédságából — származik. A som két lelőhelyen többnyire megsínylette a szárazságot. A begyűjtött gyümölcsöt a bokroknak megfelelően külön szedtük. E munkánál igen hathatósan segítettek sósszigeti kollégáim és családom is. A páratlanul értékes kürtszigeti lelőhelyre Veneny Lajos és Gálffy Béla hívta fel a figyelmemet. Minden kiválasztásból 10—10 jól fejlett gyümölcsöt vizsgáltunk meg. 1. Megmértük a gyümölcs súlyát. 2. Mihály fiam nagyság szerint sorbarakta a gyümölcsöket és tolómércével megmérte hosszukat és átmérőjüket. 3. Ugyanebben a sorrendben szájába vette a gyümölcsöket és tökéletesen leszopogatta a húst a magról, közben megmérte tolómércéval a magvak méreteit. 4. A 10 mag súlyát megmértük, amiből megállapítható a tiszta gyümölcs. 5. Mérés után a 10—10 magot külön zacskóba tettük megőrzés céljából, (botanikai dokumentációs anyag). 6. A fennmaradó gyümölcsökből ízlelési próbát végeztünk és a legjobb típusok magját homokba rétegeztük. Sokan kifogásolták, hogy csak 10— 10 gyümölcsöt vizsgáltunk minden kiválasztásból, mégis az adatokban meglepően kicsinyek az ingadozások és hűen képviselik a vizsgált anyagot. A ligetfalusi somok közül 4 kiválasztás meghaladta a 18 milliméteres gyümölcshosszat, ebből csak kettőnél tapasztaltunk 13,5 mm-nél vastagabb gyümölcsátmérőt. Ugyanakkor a mag hossza (pontosan a gyümölcshossznak megfelelően) 13,75 és 16,20 mm között mozgott, míg a mag átmérője a két légvastagabbnál 6,27 és 7,17 mm. Ezzel szemben a legkisebb gyümölcsű kiválasztás átlagos gyümölcshossza, 15,17 mm, maghossza 10,92; gyümölcsének átmérője 18.20 és mag-átmérője 6,50 mm, cseresznyemaghoz hasonló. Gyakorlati jelentőségű az ezer gyümölcsre átszámított összsúly. Ez a két legjobb ligetfalusi kiválasztásnál, az L. 20-nál 2815 g és az L. 23-nál 2467 g. Ugyanezek ezérrhagsúlya 427 g, illetve 471 g. A tiszta gyümölcs súlya 2388 g. Átszámítva: az első esetben kimagozott gyümölcssúly az összsúly 84,83 %-át, másik esetben 82,21 %-át teszi ki. A kürtszigéti anyagnál már nagyobb ingadozásokat találtunk, amelyek közül a K. 4-es számú kiválasztásnál 23,50 mm-es átlagos gyümölcshosszúságot, és 15,05 mm-es gyümölcs átmérőt. Átlagos maghossza 17,35 mm a mag átmérője 7,05 mm volt. 1000 gyümölcs súlya 2925 g, magjának ezermagsúlya 473 g, a tiszta gyümölcs súlya 2452 g. Ezzel szemben a leggyengébb kürtszigeti bokor (K. 3-as) ezer gyümölcsének súlya 1487 g, ezermagsúlya 252 g, tiszta gyümölcssúlya 1235 g. A gyümölcs-, valamint a mag hoszsza párhuzamos tulajdonság, úgyszintén a gyümölcs átmérője és a mag átmérője is. Jóllehet akad kivételesen kedvező, illetve kedvezőtlen hús-mag arány, mégis a ligetfalusi anyag tisztagyümölcs százaléka 78,35—84,83, a kürtszigetié 81,95—86,00 °/o. A mag méreteiből következtethetünk a gyümölcs méreteire. Ez tömegszelekciós alapot nyújtanak. A legnagyobb gyümölcsű L. 20, L. 23 és K. 4- esnek van egyúttal legnagyobb ezermagsúlya. A gömbölydéd, rövid mag: rövid gyümölcsűnek felel meg. Nagyon érdekesek az ízlelési próbák. Akad félig érett állapotban édes, akad teljesen érett állapotában fanyar ízű. Akad édes ízetlen („szilvaízű“) és Rákóczi Lajos a kürtszigeti 5-ös kiválasztás gyümölcsét kifejezetten málnaízünek találta. A szárazság miatt nem értékelhettem a szélfogónkban található, Ruttkai Béla közvetítésével 1950-ben Aranyosról kapottt anyag 2 bokrát. Időhiány miatt nem tudtam felkeresni Falb Gyula, gútori somfáit, valószínű, hogy ezek értékei vetekednek a fent ismertetett anyaggal. A Ruttkay Béla által ajánlott anatóliai somot nem ismerjük, de körülbelül elképzelhetjük Szeidov bakui tanulmányá alapján (Nyugat-Azerbajdzsán legjobb somfajtái, 1959). Ezek gyümölcse vizsgált vad alanyukkal szemben mintegy 15 %-kal hosszabb és vastagabb, súlya a mienkkel szemben körülbelül 150 %. Tenyészideje sokkal hosszabb a miénkénél. Kétségtelen, hogy minálunk is meghosszabbítható a som tenyészideje, de nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a som legkorábban rajtoló növényünk és erre ősszel kell felkészülnie. LEVÉLFODROSODAS Az őszibarack gombabetegsége (Exoascus deformans) közismert. A gomba a vesszőn és a hullott leveleken telel át. Tavasszal spórái a fiatal leveleket támadják meg. A levelek meghólyagosodnak, kiszélesednek és beborítja az eleinte fehéres, lisztszerű bevonat, majd megszürkül, később megvörösödik, a levél elszárad és lehull. A védekezéssel ilyenkor már elkéstünk. A beteg leveleket leszedjük és elégetjük, ősszel 2 %-os, rügyfakadáskor 1 %-os bordóilével, illetve ezt pótló szerekkel permetezve a betegséget tökéletesen elháríthatjuk. Az újonnan ültetett fákat is permetezni kell, mert megtörténhet, hogy a faiskolában fertőzés érte. Ennek folytán az új leveleken a fodrosodás felléphet. A Jorki Gyümölcstermelési Intézet Hamburg környékén igen intenzív kertgazdálkodás folyik. Évszázados hagyományai vannak a. gyümölcstermesztésnek is. A „Das alte Land“ként nevezett hamburgi zöldövezetben a cseresznyén kívül almát, körtét és bogyósgyümölcsűekét termesztenek a hamburgi piac ellátására, valamint konzervipari célokra. A házikertben még a régi tradíciók szerint termesztik a cseresznyét’, de az 5—120 ha kiterjedésű korszerű nagyüzemekben a legintenzívebb formában folyik a termesztés. Öntözésre, fagyvédelemre berendezett termőkaros alma-, körte-, meggykultúrák, a bogyósgyümölcsüek korszerű ültetvényai hirdetik a táj kertészeinek szorglamát és hozzáértését. A gyümölcsösökhöz tárolók, hűtőházak tartoznak. A termelést segíti a több évtizede jól működő gyümölcstermelési szakkör a Hamburg meletti Jork helységben (Obstbauversuchsring Jork). A körzet több mint háromezer gyümölcstermelője tartja fenn a jorki gyümölcstermelési intézetet, melynek vezetője, dr. E. L. Loevel professzor. Az intézet tíz osztályra tagozódva fejti ki szaktanácsadói és kísérleti tevékenységét. Jellemző a kutatás magas színvonalára, hogy az intézetben öt akadémikus tevékenykedik. Az egyes osztályok (botanikai, növényvédelmi, talajtani és kémiai, kiképző, tárolási, faiskolai, virológiái, nemesítési, piackutatási és meteorológiai) az intézet 30 hektáros önálló kísérleti területein kívül’ a tagok gyümölcsösében állítanak be kisparcellás, illetve üzemi jellegű kísérleteket. Jellegzetesen a hétköznapi élet által felvetett gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak. Tevékenységük sokoldalú: előadások tartása, helyszíni tanácsadás, szakirodalmi munka, laboratóriumi elemzések végzése (talaj- és gyümölcsminták, vegyszerek, kártevők és betegségek meghatározása), meteorológiai, növényvédelmi prognózisok nyújtása, új gyümölcsfajták előállítása, a meglévő fajták összehasonlító megfigyelése és szelektálása, helyszíni bemutatók, kiállítások rendezése, gyümölcsszédési, feldolgozási és tárolási kérdések megoldása, üzemtani és piacmegfigyelési adatok gyűjtése, szakmunkások kiképzése tanfolyamokon stb. Az intézet kiválóan szerkesztett, havonta megjelenő folyóiratot ad ki. Címe: Mitteilungen des Alten Landes. A szakköri tagok évente befizetett hozzájárulásaiból fedezik az intézet fenntartási költségeinek javarészét. Minden tag évente 20 német márka összeget fizet tagdíjként gyümölcsösterületének minden hektárja után. Ennek ellenében igénybe veheti az intézet összes szolgáltatásait és díjtalanul kapja az intézet havi folyóiratát. Ny. I. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. június 19.
