Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-19 / 24. szám
Esőzteiő készülék, mint újítás Az udvardi EFSZ kertészetében — csakúgy mint a többi nagyüzemben, ahol öntözéses gazdálkodást folytatnak -v a növények vízellátásának módszerén olykor elgondolkoznak és igyekeznek kisebb-nagyobb újításokkal tökéletesíteni azt. Az elgondolások kulcskérdése rendszerint az, hogy a módosításokkal emberi munkaerőt takarítsanak meg, mivel az ügyesen mozgó emberi kezekre sokhelyütt várnak. Polena István, az udvardiak kertészetében a gépi berendezések karbantartójaként működik. Egy alkalommal magyar gyártmányú elmés öntözőberendezést látott, amely elgondolkoztatta, és hasonló felszerelés megszerkesztésére ösztökélte őt. Az esőztető berendezést kezdetben a földön húzták, de így eltömődtek a vízszóró nyílások, Szükségesnek mutatkozott egy háromkerekű alváz összeállítása. A kerekek régi motordugattyúból alakultak ki. Eleinte a lyukak furatnagyságával is baj volt, de ez ma már 1,5 mm átméretben megállapodott. Ez a méret azért mutatkozott a legmegfelelőbbnek, mert az adott nyomás esetén így visz legtávolabb a vízsugár. A gumicsövön érkező víz a rézcsőből készült esőztető koszorúba kerül. Ezen a koszorún, vagy köralakú formált csövön kívülről három soron készítettek furatokat, a kör belseje felé néző csőfalon pedig csupán egysoron. A gumicső irányában néhány furatot mellőztek, nehogy vizes legyen a járda, még mielőtt az esőztető készülék végighaladna rajta. Az esőztető berendezés alvázára szerelt három kerék közül a gumicső alatt elhelyezkedő vezetőkerék csuklós irányítószerelékű, ami lehetővé teszi a gumicső távolról történő meghúzása által az alvázra szerelt öntöző-felszerelés továbbgördítését. A gép előnyeként főképpen azt hangsúlyozhatjuk, hogy egyetlen női munkaerő, az egymásmellé épített üveghangárokban egyidőben hat üzemelő gépet'kezelhet különösebb fizikai megterhelés nélkül. Az újítónak azt ajánlhatnánk talán, hogy a gumicsövet egy méter átmérőjű motollára tekercselje, amely négykerekű alvázon mozogna. A gép egyébként 4 atmoszféra nyomás esetén 9 méter szélességben öntözhet. KUCSERA SZILÁRD Polena István az esőztető készülék működését magyarázza. Lesz-e elegendő zöldsége Bratislavának? Bratislava zöldségszükségletét jórészt a trnávkai szövetkezet 85 hektáros kertészete elégíti ki. Elsősorban az ő érdemük, hogy — a későn érkező tavasz ellenére — már kora tavasszal friss zöldséggel látták el a piacot, valamint a vendéglátóipari és közélelmezési üzemeket. Az utóbbi időben például naponta 60 ezer fej salátát szállítanak nemcsak Bratislavába, hanem Ostravába, Hradec Královéba és a Magas Tátrába is. A gazdaságosabb termelés érdekében az idén eltekintenek néhány kevésbé keresett és nem kifizetődő zöldségféle termesztésétől. Már a legközelebbi években áttérnek a zöldségtermesztés szakosítására, hogy a fogyasztók igényeit kielégíthessék. Egyelőre legtöbb gond okozója itt a munkaerőhiány. A zöldségtermesztés még sok embert foglalkoztat, mivel nem gépesített. Reméljük, géptervezőink végre a zöldségtermesztők kérelmét is megszívlelik. Közvetlen eladásra éppen a munkaerőhiány miatt nem vállalkozhatnak. Pedig valamikor nekik volt Bratislavában a legjövedelmezőbb zöldségpiacuk. Sőt, a Devín és Carlton szállót is ellátták friss zöldséggel. Ám lehetőségükhöz mérten élni akarnak a közvetlen eladás nyújtotta lehetőségekkel — csak kisebb mértékben. Ügy vélik, a konkurrencia a felvásárló szerveket is rugalmasabb munkára bírja. Ennek pedig nemcsak ők látják hasznát, hanem a fogyasztók is. P. L. 31 millió korona befektetéssel „vitamin-gyár“ épül Rohamosan fejlődik Kassa. Lakosságának száma évente tízezrekkel gyarapodik. Tehát, egyre több friss zöldséget igényel. Jelenleg a kassai járásban 955 hektár földön, valamint melegágyakban és üvegházakban termesztenek a szövetkezetek és állami gazdaságok zöldséget. Az idén 1121 vagon zöldség termesztésével számolnak. A zöldségtermesztő területek kiszélesítésére nagyon csekély a lehetőség Pedig 1970-ben már nem kevesebb, mint 1600 vagon zöldségre lesz szüksége Kassa város lakosságának. Ez a tény arra készteti a mezőgazdasági üzemeket, hogy a jelenleginél jobban használják ki az adott lehetőségeket, főleg a nagyobb terméshozamok elérése érdekében. Vagyis, évente ugyanarról a területről többszöri termés betakarítására kell törekedniük. Különösen a téli idényben mutatkozik zöldséghiány. Ennek részbeni megoldását célozza az 1968—69-ben a Bárcai Állami Gazdaság abaszéplaki üzemrészlegén 31 millió beruházási költséggel felépülő — 7 hektárnyi területű — üvegház-csoport. A terv szerint a téli hónapokban annyi zöldséget termesztenek majd a szóban forgó új üvegházakban, amenynyit külföldről hozunk be a kassai járásba (40 vagonnyi friss zöldséget). Decembertől februárig retek, karalábé és karfiol, márciustól májusig pedig saláta, uborka, paprika és paradicsom termesztését tervezik. Az említett zöldségféléken kívül palántaneveléssel is foglalkoznak majd az abaszéplaki vitamingyárban, amely elegendő lesz 45 ha területre. A terület további részét virágtermesztésre is kihasználják. Előzetes számítások szerint az eladott virágok értéke 3 150 000 koronával járul hozzá majd az állami gazdaság bevételéhez. IVAN SÁNDOR, (KASSA) Az esőztető öntözőgép üzemelés közben (A szerző felvételei) A rózsa hajtó szemzése A vadrózsa töveket vagy vad sarjakat május végén, a rózsa virágzása kezdetén már szemezhetjük. Ilyenkor már a nemes rózsák hajtásán elég érett a szem a művelethez. A virág színét, formáját Is elbírálhatjuk, s ha a fajtának nevét nem is ismerjük, de minőségét értékelhetjük. Ilyenkor másoktól szemzőhajtást kérhetünk, s a tetszetős fajtákat saját kertünkben elszaporíthatjuk. Leghelyesebb a vadrózsa hajtásának a tövére rakni a szemet. A szokásos módon a T-alakú metszést végezzük, a szemet pajzzsal a vad héja alá toljuk és rafiával vagy annak hiányában erős pamut-* tál bekötözzük. Kb. két hét múlva már láthatjuk, hogy szemzés sikerült-e. Az élő szem pajzsa zöld. Most a szemzés felett a vad hajtást visszavágjuk, sőt a be nem szemzett vadhajtásokat , is mind leszedjük. A nemes hajtása őszig beérik és így biztosan áttelel. Télire takarni kell. Paradicsomki vitelükelső helyen a világon A Bolgár Népköztársaság paradicsomkivitelben világviszonylatban az első helyen áll. Évente több mint 200 ezer tonnányit szállít külföldre, amely a második világháború előtti kivitelének huszonötszöröse. Bulgária friss paradicsomon kívül 40 ezer tonna fagyasztott paradicsomot szállít külföldre, s hasonló mennyiséget ömlesztett állapotban. Az utóbbi években ez az ország rohamosan fejleszti a paradicsom üvegházi termesztését. Ez év végére a félmillió négyzetméternyi melegágy-területét megkétszerezi, (rn) A jobb zöldség- és gyümölcsellátás érdekében Közép-Szlovákiában is lényeges javulás várható, ami a zöldség és gyümölcsellátást illeti. A Zdroj- Zelenina vállalat több intézkedést tett ennek érdekében. A Fogyasztási Szövetkezet Szövetsége kerületi vezetőségével karöltve 73-mal gyarapítja a zöldség és gyümölcselárúsító helyek számát. Ezek az elárusítóhelyek egyrészt állandó, másrészt átmeneti jellegűek lesznek. Ezenkívül berendeznek egy különleges eladóhelyet. Ezáltal 271-re emelkedik a fogyasztási és eladási egységek száma. A két illetékes vállalat, illetve szervezet vezetői most átmeneti időre árueladókat toboroznak, főleg a nők és a nyugdíjasok soraiból. A Zelenina nemzeti vállalat dolgozóit anyagilag érdekeltté teszik az árueladásban. Számos zöldség- és gyümölcstermesztő szövetkezeti gazdaság állandósítja az említett árúk értékesítését a piacon és saját üzletében, ahol a fogyasztók gyümölcsöt, savanyú uborkát, savanyúkáposztát, fejessalátát, aszaltszilvát és egyebeket vásárolhatnak a friss zöldségen kívül. (tk). Minden évben többezer új gép és gépi berendezés érkezik a szövetkezetekbe. Az egyik gép hibátlan minőségű, a másik kevésbé és gyakran megtörténik, hogy amint dolgozni kezdenek vele, a rossz minőségű anyag, vagy a gép rossz kivitelezése miatt elromlik. Ilyen esetben a gép meghibásodásáért nem a gép használója, vagyis a mezőgazdasági üzem (pl. a szövetkezet) felelős, hanem az az ipari üzem, amely a gépet legyártotta, s ezért köteles a saját dolgozóival és a saját költségeire a géphibát kiküszöbölni és üzemképessé tenni. Azt az időszakot, amelyen belül a gyártó üzem felelősséget vállal a leszállított gép üzemképes állapotáért, szavatossági (jótállási) időszaknak nevezzük. A szavatossági idő azon a napon kezdődik, amikor a gépet a mezőgazdasági üzem átvette. Az átvétel napját fel kell tüntetni a szavatossági lapon. A meghibásodott gép kijavítását a gép használói a Központi Mezőgazda-' sági Műszaki Vállalat járási eladási központjában kérhetik, ahol a gyártó üzemek a náluk betanított dolgozókkal képviseltetik magukat. Minden járási eladóközpontban rendszerint három dolgozó tartozik a műszaki szervizszolgálathoz, és a gyártó üzemektől felhatalmazásuk van a géphibák szavatossági időn belüli javítására. A mezőgazdasági üzem a géphibát írásban, táviratilag vagy telefon útján is jelentheti. (A csúcsmunkák idején ajánlatos a géphibát írásban jelenteni, vagy ha telefon útján jelentik, akkor ajánlatos a telefonhívás átvételét igazoltatni). A szervizszolgálat dolgozói kötelesek a reklamáció átvételétől számított 14 napon belül a hibát kiküszöbölni. A csúcsmunkák idején (pl. aratáskor) a géphibák kiküszöbölésének határideje 18 órára csökken. A szavatossági gépjavítás fontos előfeltétele a szavatossági levél felmutatása. A mezőgazdasági üzem elveszti igényét a szavatossági gépjavításra: • Ha a gépét a szállító jelenléte nélkül helyezte üzembe és a szállító vállalat képviselőjének jelenléte megegyezés alapján szükséges volt. # Szavatossági igényét akkor sam érvényesítheti, ha a gépet nem használja a szokványos módon, továbbá, ha a gépet vagy gépi eszközt nem gondozta, s főként né'm tárolta kellőképpen és nem végezte él a rendszeres műszaki karbantartását. Amenynyiben a gép megkívánja a különleges tárolási módszert, kezelést vagy karbantartást, a szállító vállalat köteles erre a mezőgazdasági üzemet figyelmeztetni. Amennyiben ezt elmulasztja, az ebből eredő felelősséget is magára veszi. 0 Ha a gépén a gép tulajdonosa vagy más által változtatásokat vagy javításokat eszközöltek a gyártó vállalat jóváhagyása nélkül, akkor szintén étvesztik a szavatossági jogigényüket. Kivételt képeznek az üzemképesség biztosítására irányuló javítások és karbantartások. Főként arra kell ügyelni, hogy senki se nyúljon a leplombált alkatrészekhez és aggregátumokhoz és ezek érintetlenek maradjanak. Ha a géphibát nem lehetséges a mezőgazdasági üzémben kiküszöbölni, akkor a szövetkezet köteles a hibás gépet vagy gépalkatrészeket a szállítóvállalat költségéire a szállító által meghatározott helyre elküdeni a szavatossági gépjavítás elvégzése végett". A mezőgazdasági gépekre és gépi eszközökre vonatkozó szavatossági idő tartalmát és a szavatosság feltételeit a gépekhez csatolt szavatossági levélen tüntetik fel. A szavatossági idő tartama az egyes gépfajták szerint a következő: 1. A traktorokért a gyártó üzemek a traktor átvételétől számított hat hónapon belül vállalnak felelősséget. Az első három hónapban a gyártó üzem a reklamált gépalkatrészek tulajdonképpeni leszerelésével és beszereleésével kapcsolatos költségeket is fedezi. A harmadik hónaptól a hatodik hónap végéig csak a pótalkatrészt adja. 2. A nem idényjellegű gépi eszközökre például az ftVM—42, RPDM—22 jelű szecskavágó gépekre, az NUJN—100, NUJZ—100 és az NUJZ—150 jelű hidraulikus rakodókra, az egytengelyű és kéttengelyű pótkocsikra, az állattenyésztési gépekre (a fejőgépeken kívül, amelyek szavatossági ideje kilenc hónap), "valamint a baromfitenyésztés gépeire a hathónapos szavatossági idő érvényes. 3. Az idénymunkálatok gépi eszközeire a gyártó vállalatok, kilenc hónapos szavatossági időt nyújtanak. Ezeket a gépeket évente kéthárom ízben használják: az istálló-* trágya-teregetőgépek, valamint a takarmányfélék betakarítására használt kaszálógépek és rendforgatógépek, hengerek, ekék, boronák, kultivátorok, porozó- és permetezőgépek, szállítók. 4. Az évente csa kegy ízben használt gépi eszközkre a gyártó vállalat 12 hónapos szavatossági időt nyújt. Ilyenek a répavetőgépek, a répafejelő és répakiszántó gépek, a burgonyaültető és kiszántó gépek, a sarabológépek, kukorica vetögépék és kukoricakombájnok, kévekötöző és aratógépek és aratókombájnok, burgonyáosztályozó és lennyűvő gépek. 5. A_ takarmányfélék mesterséges ufánszárítására használt ventillátoroknak 18 hónapos szavatossági idejük van. A külföldről behozott gépekre a Központi Mezőgazdasági Műszaki vállalat a járási eladóközpontokon keresztül ugyanolyan feltételeket és szavatossági időt nyújt, mint‘a hazai gyártmányú gépekre. Ebben az esetben is érvényes az az elv, hogy a géphibát a járási eladó központba kell bejelenteni, amely a géphibát kiküszöböli. Azok a mezőgazdasági üzérnek, amelyek a traktor generáljavítását a mezőgazdasági gépjavító üzemekbe vagy a gépállomások szakosított javítóműhelyeiben végeztetik el, igényt" tarthatnak a szavatossági időn belüli díjtalan gépjavításra. Ebben az esetben a szavatossági időt a traktor javítás utáni átvételének napjától és bizonyos mennyiségű üzemanyagfelhasználás alapján számítják, dé legfeljebb csak hat hónapig tart. A g'eneráljavításból átvett" gépekre vonatkozó szavatossági" idő feltételei ugyanolyanok, mint az új gépeknél. A szavatossági időn belüli reklamációkat a járás gépállomására kell továbbítani, amely a javítást elvégzi, vagy pedig jelentést tesz az illetékes mezőgazdasági gépjavító vállalatnak. Artúr Okosi mérnök, az SZNT Mezőgazdasági ■ Megbízotti Hivatalának dolgozója Érdemes tudni: A szervizszolgálat dolgozóit közvetlenül a gyártó üzemekben képezik ki. A MINŐSÉGI SZABVÁNYNAK NEM MEGFELELŐ PECSENYEBAROMFI FELVÁSÁRLÁSA Szerződéses, az előirt műszaki normának nem megfelelő pecsenyebaromfi .elvásárlása körül gyakran találunk félreértéseket. Ha az ilyen vágóbaromfi elehelyezhető közvetlen fogyasztás vagy ipari feldolgozás céljaira, a felvásárló szervezet köteles azt átvenni. Természetes azonban, hogy a felvásárló szervezet által átvett, előírásnak nem megfelelő pecsenyebaromfi nem számítható a felvásárlási terv teljesítésébe. Az ilyen nem standard fölösszámú pecsenye-baromfit a mezőgazdasági szervezet eladhatja fogyasztási szövetkezeteknek is és amennyiben azt a fogyasztási szövetkezet bármily okból nem vásárolhatja meg, a mezőgazdasági szervezet közvetlenül eladhatja a fogyasztóknak. Ehhez azonban szükséges a felvásárló szervezet igazolása, mely szerint ezt a baromfit nyomós okokból nem veheti át (képtelen elhelyezni a közvetlen fogyasztás vagy ipari feldolgozás céljaira).-D(Lásd a Mező-, Erdő- és Vízgazd. Min. 6/1965 számú k.)
