Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-19 / 24. szám
Júniusi teendők Az akácvirágzás kezdete várakozásunk ellenére késére tolódott, s ennek következtében a méhcsaládok időt nyertek s ahol a méhész nem (ukarkodott a cukorral, jól megerősödtek. Sajnos, néhány méhész nem állt résen, nem pótolta a készletet, s így több család éhenpusztult. Leginkább a legnépesebb családok jártak így, amelyek nagyterjedelmű fiasítással rendelkeztek, s remény volt arra, hogy az akácot eredményesen kihasználják. Ebben a hónapban termelődik az akácméz. Kiváló minősége miatt itthon, de külföldön is keresett cikk. Minden lehetőt meg kell tennünk, hogy a méz minősége kifogástalan legyen, ezért csak érett mézet pergessünk. A méz a lépekben (ha a sejtek nincsenek befödve) akkor tekinthető pergetésre érettnek, ha a kézre, amely a lépet vízszintes helyzetben tartja, másik kezünkkel erős Ütést gyakorolunk, s a méz a sejtekből mégsem fröccsen ki. A pergetőbői a mézet szűrőn engedjük át a kannákba. Ezután meleg helyen elraktározzuk (20—25 C fok), hogy a benne lévő virágporszemcsék felszínre juthassanak, ahonnan eltávolítjuk, s így tiszta mézet' nyerünk. A további tárolásra azután már a hűvösebb helyiség is megfelelő. A június a rajzás hava. Különösen idén számíthatunk sok természetes rajra, ha ezt műraj készítésével meg nem előzzük. Hogy a természetes rajra ne kelljen várakoznunk, s gyakran igen magas fáról leráznunk, megelőzhetjük a raj jöttét. A családokat hétnaponként átvizsgáljuk, nincsenek-e anyaböfesőík. Ha anyabölcsőt találunk, lehet, hogy a család anyaváltásra készül, de gyakoribb eset, hogy rajozni fog. Hacsak 4—5 anyabölcsőt épít a család, s később sem épít többet, akkor csöndes anyaváltást gyaníthatunk. Ha azonban több az anyabölcső (10-nél is több), ez már rajzásra utal. Ha a család az elmúlt évek folyamán kielégítő hozammal tüntette ki magát, úgy az anyabölcsőket anyanevelésre használjuk. Ezt azonban csak akkor, ha a család kifogástalan minőségű és csak ritkán rajzott. Ha a hét nap előtti vizsgálat alkalmával a családban nem voltak petés anyabölcsőkezdések sem, akkor a mostani vizsgálatnál (a 7-ík napon) az anyabölcsők legfeljebb 6—6 naposak. Még a legidősebb sem lesz befödve. Biztosak lehetünk abban, hogy további egy hét múlva már lesznek fedett anyabölcsők. Itt az ideje, hogy a múlt havi teendőkben említett fészkes böngészett rajokat vagy söpört rajokat készítsünk. Ha fészkes böngészett rajt készítünk, amikor a hét nap előtti vizsgálat után megállapítottuk, hogy a kiváló családban anyabölcsők vannak, s több más erős családban fedett fíasításos keretek anya nélkül, úgy az anyarács fölé a méztérbe akasszuk át azokat. A kereteket megjelöljük. Egy héten belül a méhek minden nyílt fiasítást befednek. A fészkes böngészett raj készítéséhez legalkalmasabbak az olyan lépek, amelyek csak fedett (nemsokára kikelő fiasítást tartalmaznak). Hány fíasításos léppel készítsünk fészkes böngészett rajokat? Ha tartalékcsaládokat' létesítünk', akkor két' fíasításos lép elegendő. Ha azonban családállományunkat kívánjuk szaporítani, az esetben 4—5 fíasításos keretre van szükségünk, hogy a leendő méhcsalád még idén megerősödhessen. Mielőtt a böngészett raj készítésére szánt lépeket kivennénk a méztérből, a lépek mindén szomszédos léputcáját szélesbítjük kb. 35—40 mm-re. Ezután várunk kb. 10—15 percig. Ezalatt az idő alatt a szélesített léputcákban sok fiatal méh felgyülemlik, amelyek az üres térét ki akarják építeni. A család ugyanis nem tűri az üres helyet. Közben sok fiatal méh a böngészett raj készítésére szánt lépre fölkapaszkodik. így 10—15 perc után a fedett fiasítású léppel sok fiatal mehet átviszünk az új kaptárba, amely otthona lesz a böngészett rajnak. Igen fontos, hogy a műrajban minél több fiatal méh legyen, mert az öreg repülőméhek amúgy is elhagyják a kaptárt és a régi helyükre hazatérnek. Gondoskodjunk arról, hogy a böngészett rajba akasztott keretek méz- és virágpor készlete megfelelő legyen. A fíasításos kereteket minden oldalról üres lépekkel zárjuk le, s válaszdeszkákkal szigeteljük. Egy óra múlva ezen művelet után fölbontjuk az anyabölcsöket nevelő család kaptárját, s egy vagy két érett anyabölcsőt vágunk ki. Ezeket aztán beillesztjük az egyik középen lévő fíasításos lépb’e. Ennek a résznek nincs anyja, s hasításból sem nevelhet anyát, mert nincs nyílt hasítása (ezért volt szükséges hét nappal ezelőtt a fiasításos lépeket a méztérbe átakasztanunk). A „beoltott“ anyabölcsőket így elfogadják. Az anya (anyák) kikelnek, s az egyik bepárzik, és elkezdi a petézést. Ezáltal szép, erős család alapját vethetjük meg. A böngészett rajt az anyabölcsők ,,beoltása“ után estig óvatosan ideiglenes helyre tesszük, közben a repülőméhek elhagyják a kaptárt, s a mézkészletből valamicskét magukkal visznek, s hogy azután vissza ne látogathassanak élelem után (rablás kezdete), este a böngészett rajt állandó helyére teszszük, ahol a kaptárt elhagyott méhek már nem találják meg. Biztonság kedvéért a röplyukakat ideiglenesen 3—4 cm-nyire leszűkítjük. A rajt csak 3—4 nap után etetjük. A söpört raj készítésére a méztérben tartózkodó méhek a legalkalmasabbak. Ezekből söprűnk a rajládába másfél, legfeljebb 2 kilogrammnyi méhet, több kaptár mézteréből. Nagyon célszerű, ha egykét nyílt fíasításos lépről is söprűnk hozzájuk méheket. (Vigyázat, hogy az anya ne legyen köztük). Ezek javarészt' a dajkaméhek, melyekre a söpört rajnak nagy szükségé lesz. Amint a kellő mennyiségű méz megvan, beillesztjük az anyabölcsőt a rajládába, s a rajládát óvatosan kissé hűvös, de sötét helyen tesszük le. A méheknek adhatunk azonnal egy liter cukoroldatot 1 : 1 keverésben. Miután a söpörtraj két éjjelt sötét helyen volt, harmadnap este meggyőződünk róla, hogy az anya kikelt-e. Ha nem, akkor a rajt a kaptárba verjük úgy mint a természetes rajt szoktuk, s az anyabölcsőt óvatosan az egyik keret fölső részén függőleges helyzetben rögzítjük. Ha az anya már kikelt, a méhek közt lesz. Ezután a söpört rajt úgy kezeljük, mint a természetes rajokat szoktuk. Előnyös, ha közvetlenül a kikérés előtt lévő érett anyabölcsőkkel dolgozunk. Az érett anyabölcsőt; arról ismerjük fel, hogy végéről a méhek eltávolították a viaszt', s a bölcső végén csak az anya által szőtt gubóval van zárva. Az ilyen anyabölcsőből az anya egy-két napon belül kikel. Aki jőminőségű anyákat kíván nevelni, könyvemben „A gyakorlati méhész“-ben részletes leírást talál erre vonatkozólag. SVANCER LAJOS A krlsiólycmkres etetés javítása A kristálycukorral a nyári hordástalanságot kívánjuk átvészelni, vagyis serkenteni akarunk vele. A méhek a beadott száraz kristálycukrot kihordhatják. Eredményesen használhatjuk azonban a kristálycukrot, ha másfél—kétliteres etetőbe öntjük, langyos vagy akár hideg vízzel felöntjük, s rácsot helyezünk rá, hogy a méhek bele ne fulladjanak. Az etetőt egy hét múlva újra töltjük, mert kb. ennyi ideig elegendő egyszeri adag. Az etetőt a napnak bármely szakában megtölthetjük, nem idézünk elő vele rablást. Az augusztusi serkentést egybekapcsolhatjuk az élelem pótlásával, ha a cukorra víz helyett 1:1 arányú vagy sűrűbb szirupot töltünk, de ezt már csak estefelé. Jó erre a bő lyukú tölcsér, hogy a vályúban még nyalakodó méheket a hirtelen behúzódó cukorral el ne árasszuk, hanem lassúbb töltéssel az etető elhagyására kényszerítsük. Ez a módszer nagyobb állomány serkentésére is alkalmas, akiknek a méhei távol vannak (pl. vándortanyán) nem tudják őket estéről estére serkenteni. Szederkényi György Egyetemes terményszárító A hosszantartó esőzés olykor hatalmas gondot okoz á személy- és teherforgalomban, továbbá a bizonyos napfényóra mennyiséget Igénylő növénytermesztésben, s nem utolsósorban a mezőgazdasági termények szárítása terén. Bár a terményszárítás az általánosan megszokott éghajlati viszonyok közepette is rugalmas intézkedéseket követel, az ilyen év, mint az idei a tények erejével rázza fel révedezésükből a vezető dolgozókat és intenzív gondolkozásra serkenti őket. Nem csoda, hiszen a meteorológusok szerint ennyi hónapon át mint ez évben, jóformán egyfolytában, 160 évvel ezelőtt esett az eső. A herefélék silózásának technológiája sósavval, kénsavval, pyrokénszulfáttal stb. a Csallóközön kívül már terjedőben van, s ez a szárításos tárolás bizonyos csökkenését jelenti, a gabonaszárítás megoldása viszont még általánosan szükséges. Megoldásra vár a gumósnövények szárított állapotban történő tárolása. A követelmények, a szükségletek hatására géptervezőink összedugták fejüket és egy olyan egyetemes (univerzális) terményszárítógép megszerkesztését valósították meg, amely remélhetőleg sokféle termény szárítását teszi lehetővé. — Ez alkalommal nem a tervek kidolgozóival vesszük fel a kapcsolatot — latolgattuk — hanem ellátogatunk a megvalósítás helyére, hogy szemügyre vehessük a szárításra szerkesztett gépet és égyet-mást megtudjunk a szárítás technológiájáról. Keressük az útjelző táblákon a Kolárovo helységnevet, mígnem a tanyavilág utolsó maradványainak helyzetéről folytatott beszélgetésünk közben közeledünk a 11 800 lakost számláló — nem merem azt mondani „falu” felé, mert ezt a helybéliek sértésnek vennék, — mezőváros felé. A gabonatáblák hol szép zöldék, hol pedig a vadrepcé.től teljesen sárgák. Gőgh Ferenc és Duna Pál a zsáktartókat szerelik Taíaimas tócsákban áll 8 völgyben lévő vetéseken a víz — később tudtuk meg, hogy éppen látogatásunk napján kármegállapító bizottság mérte fel az elárasztott területet, s szerintük 1644 hektár áll víz alatt, s ebből valószínűleg 504 hektárnyi területen a mezőgazdasági kultúrákat ki kell majd szántani. KÉSŐN ÉS HAMAR Lassan a házak közé értünk és balkéz felől, a két nagy gabonaraktár mellett egy fehérre meszelt új épületre lettünk figyelmesek. Ugyanis ennek tetején egy friss (mint ahogyan a kőművesek még manapság is mondani szokták) „glajchbökréta“ díszelgett. A borosüveget azonban már üresen lóbálta a szél. Ilyen szempontból már későn érkeztünk, különben pedig, mint ahogy később megtudtuk túlságosan hamar. Közelebb lépünk és figyeljük mint munkálkodik két szerelőruhába öltő» zött egyén a vasbői és fából készült szerelésen. A fiatalabb közülük Gőgh Ferenc, az Agrostroj Prostéjov n. v. komáromi üzemének vezetőszerelőjé, aki az idősebb Duna Pált, a helybéli EFSZ dolgozóját, az újonnan felállított egyetemes terményszárító gépi berendezés jövőbeni kezelőjét vezeti be az eddig ismeretlen szerkezet 'titkaiba. — Szeretnénk megismerkedni a szárítógép technológiájával, ha nem zavarunk. — Szíveséin ‘elmondjuk a működés ménétét — fordul felénk mosolyogva Gőgh elvtárs — mert most már mi is pihenpí tartunk, amíg a többiek az ebédről visszajönnek. — Elsőként talán a gép felhaszná, lásáról szólhatnánk. / — Tervek szerint ez az univerzális terményszárító felszerelés zöldheré, gabona, csöves- vagy szemeskukorica ' szárítására szolgál majd a gútai szövetkezeteseknek, közvetlenül a betakarítás után. Éppen ma végeztük próbaképpen az első terményszárítást'. Húsz mázsa megázott, teljesen nedves, 70 % vizet tartalmazó lucernát szárítottunk kb. 13 %-os víztartalmúra. A darálóban szénalisztté őröli 280 kg súlyú száraz anyagot a szerkezét segítségével zsákba juttattuk. Magáról a szárításról adatokkal sajnos még nem szolgálhatunk, mert ehhez túl hamar érkeztek. Ezekre az adatokra mi is kíváncsiak vagyunk. — Hogyan működik a gép? — A felszerelés minden gépének működése - az általunk- panelháznak nevezett vezérlőfülkéből irányítható AKÁR A GYÁRBAN. De falán menjünk ézf megnézni közelebbről — s néhány lépés után már a fülkébe'n is voltunk. *— Iti lent helyeztük el a főkapcsolókat, felettük pedig az egyes blokkokon belüli kiskapcsolókat. Fényjelzés mutatja a gépek helyes, esetleg helytelen működését itt a panelon Is, meg közvetlenül kint az egyes gépek irányítótábláin is. Biztonság kedvéért a munkavonal, vagyis a futószalag hosszában a falon háróm helyen biztonsági berendezést szereltünk fél, amely gombjának megnyomásaikor az egész szerkezet, tehát minden blokk összes gépé leáll. — A szárításra kerülő anyagot hogyan juttatják a gépbe? — A lucernát és a csöveskuköricái az épület végén keresztben áthajtós, de ajtóval lezárható részbe huzatjuk. A pótkocsiról az anyag az adagolóasztalra kerül, melynek mozgó alja a csigához továbbítja azt. A nedves termény innen a 170 cm széles, lassan mozgó, fémbordás futószalagon a szárítókamrába kerül. A hőfejlesztéshez kokszot használunk. Megfelelő a 100— 120 C° közötti hő. A meleg levegőt ventillátor áramoltatja a kemencéből a szárítókamrába. Mennyiségét retesznyílással szabályozzuk. A megszáradt terményről a gőzzel telt levegőt a hűtőkamrában a hűtőventillátor elvezeti. A hőfokot elektromos mérőkészülékek segítségével ellenőrizzük. A száraz termény kis elevátoron az A—46 jelzésű drezdai Mülenbau gyárban készült 3800 fordulatszámú darálóba jut. A darált' anyag két zsákba hull, a harmadik zsák a porfogó. — A szárításra kerülő gabonát hogyan juttatják a gépbe? Takarmányszárítás levegővel Az újabb módszerek közé tartozik a hideg levegővel történő takarmányszárítás. A hagyományos módszerektől eltérőleg a rendrevágott lucernát, vörösherét, vagy tavaszi keveréket (a zabbal vetett takarmányborsós, bükkönyös keveréket) nem forgatjuk és szárítjuk renden, hanem az időjárástól függően a napsütés, harmatképződés figyelembevételével fonnyadt állapotban kazalozzuk. _ A kaszálás után ugyan helyenként már hengeres sajtolőgépen járatják át a frissen kaszált takarmányt, hogy a növényszárakból eltávolítsák a vizet. Nálunk ezt a módszert nem alkalmaztuk. Behordás előtt elkészítjük a kazalhelyeket. Felállítjuk a Hurbanovói Gépállomáson csövekből készített légcsatorna vázat. Ezek igen ügyesek, gyorsan összerakhatők, évekig használhatók és olcsók. Régebben a légcsatornát ölfahasábokból képeztük ki. Ez is megfelelő, de sokkal több anyagot, fáradságot és munkát igényel. A favázas légcsatorna drága, mert sok a törés és elkallődás. s Így minden évben részben új anyaggal kell pótolni. A légcsatorna nyílását a ventillátorral mindig északnyugati irányban helyezzük el, mert vidékünkön az uralkodó szél ebből az irányból fúj. A kazal alapjának elkészítése után megkezdjük a fonnyadt takarmány behordását. Sokszor itt-ott elhangzanak olyan szavak is idősebb tagok részéről, mint: „Jaj. tönkreteszi az agronómus ezt a szép lucernát, be fog gyulladni, be fog rohadni" stb., de ez nem történik meg. A kazal rendszerint 5m széles és 14 m hosszú. A légcsatorna ventillátorral szembeni végén a kazlakat 2 méterrel hosszabbra rakjuk, mint amilyen a légcsatorna hoszsza, hogy ott a levegő megütközzék és ne tudjon eltávozni. Amint a kazal elérte a 2 méteres magasságot, három helyen szalmafúvó csövet' állítunk a kazalba, s amint a kazal emelkedik, ezt mindig felfelé húzzuk. Tehát a cső helyén szintén légcsatorna keletkezik. Ezt ugyan deszkából összeszegelt fccsatornákkal, vagy hosszú rőzsével is helyettesíthetjük, de ez nem célszerű, mert mind a behordáskor, mind a metszés alkalmával akadályt jelent. A ventillátort mindig akkor indítjuk meg, amikor már a szélcsatornái beraktuk és a kazal elérte az 1,5 m-es magasságot. A ventillátort a levegő páratartalmától függően működtetjük a kazalban lévő takarmány teljes kiszárításáig. Tudom, hogy ezt a szárítási módot már számos helyen sikerrel alkalmazzák. Nekem szintén sok a tapasztalatom e szárítási módszerre vonatkozólag. Az elmúlt évben zabos-bükköny takarmánykeveréket is szárítottunk gazdaságunkban e módszerrel, s a takarmány minősége kitűnő volt. A hüvelyében megszáradt takarmányborső még áprilisban is szép zöld színű volt és teljes levélzettel rendelkezett. A lucernánk és a vörösherénk is szép zöld színű és ma is teljes levélzettel együtt etethetjük. Nem kell tartani e szárítási módszertől, csak lelkiismeretesen szükséges a szárítást végezni. Sók gazdaságban feleslegesen járatják a ventillátorokat, amikor nincs is rá szükség, mivel a széna már száraz. Igaz, hogy az időjárás kiszámíthatatlan, s esős időben nem lehet fújatni a kazlakat, de akkor kazalozni sem tudunk. Hogy az ilyen .eljárás segítségével mennyivel több fehérjét tudunk állatainknak adni, azt már sok-sok előadásban, hallottuk és cikkben olvastuk. NAGY TIBOR, a lűkyi szövetkezet agronómusa A vezérl'ófülke tcapcsolótáblá]árOl 11 indítható az összes gép ÍA szerző felvételei)' — A kombájntól' vagy cséplőgéptől behozott gabonát a szárítóberendezés mellettit 16,5 m hosszú, süllyesztett; vályúba Ömíesztik, ahonnan _ csigarendszerrel jut az adagolóasztal mellett felállított tisztítógépbe. Innen a gabona a fém futószalagra kerül, s az előbb elmondott úton történik a szárítása. A gabonyvályúhoz egyszerre* két pótkocsis traktor állhat, amelyek' az épület hosszában közlekedhetnek. _* * *__ Véleményt kértünk a terményszárítóval kapcsolatban Duók Mihály elnöktől és Cervenák Jánostól, az EFSZ segédagronómusától. Szerintük a herefélékén, a kuk'óricán és a gabonán kívül, valószínűleg burgonyát és répát is lehet a gépen szárítani, illetőleg ezt szintén megpróbáluják. A szárító kapacitása 8 óra alatt; kb. 80 q lucerna lesz nedves állapotban. A felállított gép a nulla sorozatban készült és eddig kb. hármat állítottak fel belőle Csehország területén. A géptől a jövőben nagy segítséget' várnak. Közbevetőleg a vadrepcéről is szó esett. Ez azért virít annyira a határban, mert a gabonát, tekintettel az esős időjárásra, nem mindenütt sikerült gyoimirtószerrel kezelni. _'* * ¥_, A Duna Vízállása oly magas, Hogy a Vág Gúta alatt bekanyarodik a Kisiunába és visszafelé, Bratislava irályában folyik. Ilyet még nem láttunk, te ilyen terményszárítót sem. Ütünk tehát nem volt hiábavaló. KUCSERA SZILÁRD
