Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-12 / 23. szám

Többszörös terméshozam

széndioxidos légtérdúsítással

Hétpecsétes titokként érzik egyes tőkés országokban azt a módszert, amely alkalmazásával a melegházakban nevelt konyhakerti növények szokásos termesztési idejénél jelentősen rövldebb idő alatt fokozott növekedést, jobb termékenyttlést és bőségesebb terméshozamot érnek eL Ez az eljárás nem munkaigényes, olcsó egyszerű, s a falánk konkurrencia országaiban éppen ezek a szempontok mérvadók az önköltség csökkentése terén. Ha a haszonért, a piacért folyó késhegyre menő vetélkedést kizárjuk, úgy a nagyobb gazdaságosság érdekében nálunk is napirendre kellene tfizni, a bár féltve őrzött, de kiszivárgott módszer alkalmazását, még mielőtt lemaradnánk.

Iskolából tudjuk, hogy a szénsav (H2C03) illetőleg anhidridje a széndioxid (CO?) a növény legfontosabb tápanyaga. A széndioxid (közhasználati nevén a szénsav) színtelen, enyhén csípős szagú, kissé savanykás ízű gáz. Nem ég, ellenkezőleg a tüzet eloltja. Baktericid hatású, azaz a penészgombák és a baktériumok szaporodását gátolja. Fajsúlya nagyobb a levegőnél, ezért a helyiségek, vagy tartályok alján helyezkedik el. Hőszigetelése átlag 60 %-kal kedvezőbb, mint a levegőé. Kisebb mennyiség belélegzése nem ártalmas.

De lépjünk ki az iskolapadból és nézzünk körül az életben, mérlegeljük e hasznos vegyület kínálta lehetőségek kihasználását és merítsünk tapasztalatot azok ismereteiből, akik már közelebbről, a gyakorlatban ismerkedtek meg az alkalmazás módszereivel.

Hetes Imrétől, a Termelőszövetkezeti Tanács titkárságának tagjától szerzett értesülések alapján tudtuk meg, hogy Magyarországon a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kívül, már vagy húsz termelőszövetkezetben indult meg az ún. szénsav-trágyázás nagyüzemi méretekben. Például a budapesti Micsurin, Kossuth és Sasad Termelőszövetkezetben úgy értek el jó eredményeket, hogy a tiszta szénsavat — ugyanolyan szénsavat, mint amilyenből a szódavíz is készül —, előbb folyékony állapotban csak 5 atmoszféra nyomásnál nagyobb zárttéri nehezedés alatt fordul elő) tizedes mérlegen a kívánt adagolásnak megfelelően lemérik, majd a tartály felnyitása után gáz alakjában juttatják gumitömlőn keresztül a növényház légterébe. A pontos adagolás csak ezzel az eljárással ellenőrizhető megbízhatóan.

József tanár primula nevelésben ért el e módszer segítségével 80—100 százalékon felüli többletvirágzást és dús, egészséges levélképződést. A Debreceni Dohánykísérleti Állomáson Juhász János professzor alkalmazta sikerrel ezt a módszert dohánypalánta nevelésére.

Egy pillanatra tekintsünk vissza

az eredeti tapasztalatokra. N. Fischer

német kutató 1922—23-ban megállapította, hogy a levegőn keresztül adott széndioxidos gáztrágyázás rendkívül fokozza a virágzási készjárással előkészített lucernához adagolt széndioxiddal (10 gr/dm3), az eddigi módszerekkel készült szilázsoknál jobb és teljesen kifogástalan silótakarmányt készítettek.

Az érzékszervi vizsgálatok eredményei szerint a szilázs külseje az eredeti anyaggal megegyező; színe enyhén sárgászöld; szaga kellemesen édeskésen savanykás. A savvizsgálatok eredményei szerint a pH érték 4,3; 100 g szilázsban találtak: 4,18 g (70,4%) tejsavat; 1,76 g (29,6%) esetsavat; 0,? %vajsavat; 5,94 g (100 százalékos) savat összesen. A silóba került .,100 kg takarmány 6,34 kg emészthető fehérje tartalmából 5,25 kg, 14,88 kg fehérje értékéből 13,19 kg, 7,21 kg nyers proteinjéből pedig 6,61 kg maradt meg a tavaszi silógödör-bontás idejéig.

Szárazjég hűtés

Nyári hőségben igen nagy gondot okoz a tej, a hús, a gyümölcs és a zöldség tárolása, szállítása. A széndioxid szárazjég itt is kiutat mutat

Műanyagfólia alatt nagyon föl bevált a széndioxidos légtérdúsítás (szénsav-trágyázás), mert a légtér jól zárható.

> (A szerző felvétele)

A szénsav nehezebb a levegőnél, ezért leereszkedik, lehúzódik a növényházak alsó légterébe, ahol a növények belélegzik és hasznosítják.

A szénsavazás költsége az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint a termelési értéknek mindössze 2—5 ezreléke.

Két-háromhetes előny

A továbbiakban nyilatkozzon a legilletékesebbek egyike, Molnár Gyula, a hatvani Lenin TSz főkertésze.

— Jómagam a mezőgazdasági kiállításon ismerkedtem meg a széndioxid trágyázással. A kiállításon mi a „fólia-blokk“-ban termelt növények bemutatására készültünk. Az egyik „fólia-blokk“-ban paprikát és paradicsomot ültettünk ki. A palántákat elég gyenge talajba, augusztus

7-én, tehát három héttel a kiállítás megnyitása előtt ültettük. A „fóliablokk“ felét leválasztottuk és ebben szénsav trágyázást alkalmaztunk. Jómagam itt ismerkedtem meg ezzel az eljárással. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a kiállításon a beültetett növény „keszthelyi csemege paprika“ volt, kezdőbimbós állapotban és az augusztusi hőségben kiültetett palántából a szédioxid trágyázás hatására 21 nap alatt a bimbóból értékesíthető paprika vált; ez igen figyelemre méltó eredmény. A nem szénsavazott növények 2—3 héttel visszamaradtak a fejlődésben. A paprika és a paradicsom íze és zamata kifogástalan volt, nem érződött rajta semmi elváltozás, ezenkívül a szénsavazott területen menynyiségileg a termés nagyobb volt és korábban ért be.

Négytagú újítócsoport kezdeményezésére indították meg Magyarországon a széndioxidos gáztrágyázási módszer alkalmazását. A csoport tagjai Budai Nándor, Ugrin József, Tordos Gustáv és dr. Mihaleczky Vilmos. Budai Nándor a kezdeti tapasztalatokról a következőket mondotta:

— A Németországban szerzett tapasztalatokat 1925-től sok hazai kertészetben vezették be. A margitszigeti kertészetben főleg a ciklámen virágoztatására és palántanevelésre alkalmazták. Az Egressy úti kertészképző iskolában Lehoczky János alkalmazta ezt a módszert a zöldség hajtásra. Ugyanitt később Dolniczky

séget és a termékenyülést, hatására a növények gyorsabban növekednek, korábban virágzanak. Később Riedl német kutató a kohógáz melléktermékéből adagolt széndioxidot. A terméseredmény uborkából 70,3 %-kal, spenótból 250 %-kal, burgonyából pedig 280 %-kal nagyobb volt, az ilyen kezelésben nem részesített, de egyébként hasonló körülmények között termesztett kultúrákkal szemben.

Németországban és Franciaországban a széndioxid további felhasználási területe a szaporítás és a palántanevelés. Hatására magvetéskor a kelési, illetőleg a fejlődési idő, dugványozás esetén pedig a gyökerezési idő 35—40 %-kal csökken. Ez egyúttal a termesztés idejének, valamint a költségek összegének csökkentését is jelenti.

A növényvilág bizonyos mértékig „széndioxid-alultápláltságban“ szenved. Ha például zárt térben a széndioxid tartalmat 0,03 %-ról — a levegő általában ennyivel rendelkezik — körülbelül 1 %-ra növeljük, igen jelentős serkentő hatás mutatkozik a növények fejlődésében, mivel az oxigénkiválasztás és a szárazanyagképzés, vagyis az asszimilációs folyamat meggyorsul. Érdekes, hogy míg a melegházban a paradicsom, az uborka és a burgonya két-háromszoros, addig a pillangósok hatszoros terméstöbbletet adtak. Az adagolást nem szabad 2% fölé emelni.

Az USA-ban a széndioxidot szárazjég formájában töltik acéltartályokba. Itt a C02 szárazjég feloldódik és így folyékony, illetőleg gáz alakban tárolják. A cseppfolyós szénsav 5,28 atmoszféra nyomás alatt a hőmérséklettől függően részben porszerű szénsav-hóvá alakul, amelyet nagynyomású hidraulikus berendezésekben porcelánszerű szárazjéggé sajtolnak.

Silózás szénsavval

A nehezen silózható, nagy tömeget szolgáltató szálastakarmányaink közül talán a sok fehérjét és karotint tartalmazó lucerna a legmegbecsültebb növényünk. Régi módszerek szerinti betakarítása, tárolása és felhasználása nagyon sok fontos táplálóanyag és karotin veszteséggel jár. Magyarországon az Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozói által kidolgozott módszer szerint a gépesítési ela mezőgazdaság valamint a kereskedelem számára.

Legjobban az ún. vegyesjegelés vált be, melynek lényege, hogy a jégtérbe a felhasznált vízjég 20 %ának megfelelő mennyiségű szárazjeget helyeznek. Ezt olymódon kell tenni, hogy a szárazjeget minden oldalról vízjég vegye körül. A — 79 C°os szárazjég tartósítja a víz jeget, amely ráfagy a szárazjégre, s ezáltal annak légneművé változását (szublimálódását) lassítja. Ilyen vegyes jegeléssel a hűtési időtartam több mint kétszeresére növelhető. A szárazjég szublimálódása következtében keletkező hideg C02 gáz jobb hőszigetelő, mint a levegő, a hűtött áru tehát védettebb a felmelegedéssel szemben. Ezt hasznosan egészíti ki a széndioxid gáz baktérium és mikroba szaporodást gátló hatása. A széndioxid szárazjég felhasználható még dohányszárítók hűtésére, mesterséges eső keltésére stb.

Biztonság kedvéért említsük meg, hogy nagyobb mennyiségű széndioxid gáz belégzése emberre és állatra egyaránt ártalmas. Mérgező hatásról azonban aligha lehet komolyan beszélni. A testbe ugyanis aránylag mindig nagymennyiségű szénsav kerül. Vénás érben például 50—60 %. Ebből naponta 700 grammnál többet (több mint 350 litert) légzünk ki.

Az ember órákon át 2,5 % széndioxidot tartalmazó levegőt lélegezhet be, nagyobb károsodás nélkül.

A 3—4 % széndioxidot tartalmazó levegő hosszabb ideig történő belégzése már kábulást okozhat. A 8 °/o-os széndioxid tartalmú levegő harmincnegyven perc alatt ájulást idéz elő. Ilyen töménység esetén már a nyílt gyertyaláng is elalszik, tehát a gáz könnyen észlelhető. A 20 %-ot tartalmező levegő elkábítja az emlős állatokat, a 30 %-os elegy pedig már halálos lehet.

A széndioxid alkalmazási lehetőségének sokrétű volta azt a kívánságot terjeszti illetékes kutatóink és vezető dolgozóink elé, hogy ezzel a kérdéssel az ezt megillető módon foglalkozzanak, s ezzel elősegítsék a zárttéri (melegágyi, műanyagnyereg alatti, üvegházi) termelés idejének lerövidítését és olcsóbbá tételét, továbbá a silózás egyszerűsítését, tökéletesítését, valamint a terményhűtés korszerűsítését.

KUCSERA SZILÁRD

a rendkívül értékes mézelő növénynek azonban nincs olyan szerepe a mezőgazdaságban, mint a napraforgónak, repcének, vagy a különféle pillangósoknak. Jó lenne, ha elterjedne mint takarmánynövény, habár az állatok virágzás után nem kedvelik, mert szúrós és gyorsan fásodik, de silózva (virágzás után) és más silónövénnyel keverve takarmányozásra nagyon alkalmas. Fehérjetartalma kielégítő, s ha a tej mennyiségére nincs is nagyobb hatással, növeli annak zsírtartalmát. Évente többször vethetjük, mert a vetéstől a virágzásig terjedő időszak rövid. Halványkék virágai kunkorodó virágzatot alkotnak. A fürt csak fokozatosan virágzik (3 hétig is). Ajánlatos kéthetes eltolódással vetni, hogy hosszabb virágzást, illetve mézelést nyerjünk.

A „Pcselovodsztvo“ című méhészeti szaklap közlései alapján az ukrajnai kísérletek 150 kg-os mézhozamról tanúskodnak a facélia hektárjáról, de kedvező csapadékos és meleg időjárás esetén 600-1000 kg-ot is adhat hektáronként.

A mézontó fű leginkább az agyagos vagy a homokos-agyagos talajon mézel, de jól hasznosul a könnyebb talajokon is. Humuszban gazdag terepen erős a növekedése, tömege nagy, de kevés nektárt nyújt. Vetéskor jól megmunkált porhanyós magágyat kíván, mert gyökérzetének zöme sekélyen bokrosodik s csak a főgyökér hatol mélyre.

Hektáronként 10—12 kg vetőmagra van szükség. Rendszerint 20—25 cm-es sortávolságra és 2 cm mélyre vetjük. A virágzás után ha nem silózzuk le, 3—4 mázsa magot nyújt. A vetés utáni gyors virágzás előnye miatt még gabona után is vethetjük. Ilyenkor 15—20 cm mélyen kell felszántani a tarlót. A gabona utáni vetésnél nagy szerep jut az augusztusi és szeptemberi időjárásnak, mert virágzás után a mézontó fű leszántható zöldtrágyának.

A facélia nektárjának cukortartalma 28 %, cukorértéke 0,4 %. Fiatal gyümölcsösökben köztesnek is vethetjük. Köbölkúton például már múltja van ennek. Kucsera Ferenc szövetkezeti méhész elégedett a mézelési eredménnyel.

A kedvezőtlen akácvirágzás után az erős családok a facélia nektárján is megtartják népességüket. Az anyák petézése rendszeres, ami kedvező a téli beteleltetésnél. Az említett szövetkezetben több méhcsaládot közvetlenül a facélia közelében helyeztek el, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a közeli családok

8—10 kg mézzel többet hordtak, mint a távolabbiak.

Juhász Árpád, (Gúta)

A legnagyobb segítséget mezőzőgazdaságunknak a méhek, a növények beporzásával, a virágok

megtermékenyítésével nyújtják. Ezzel a munkájukkal nagy hasznot biztosítanak a gyümölcsízeiben, zöldségtermesztésben és a mezőgazdaság más ágazataiban. A növények sikeres megporzasaban 80-85 %-ban vesznek részt. Példa erre Ausztrália első lakóinak az esete. Kiültetett gyümölcsfáik, repcéjük, kezdetben is dús virágot hoztak, de termést mégsem nyújtottak. A meddőség oka abban rejlett, hogy nem voltak méheik, amelyek a megtermékenyítést elvégezték volna.

A szovjet szovhozok és kolhozok gazdaságaiban végzett kísérletek bizonyítják, hogy a méhek segítségével két-háromszoros magtermést lehet elérni. A gyümölcsfák nagy termését is 70 %-ban a méheknek köszönhetjük. A poszméhek és más rovarok hatása itt elenyésző, hiszen a gyümölcsfák virágzása idején számuk még igen csekély. Mivel a méhek szerepe mezőgazdaságunkban szinte fölmérhetetlen, az állományok növelése folyamatos feladat. Ezt a célt csak tudatos, szervezőmunkával, helyes tervezéssel, a mellekről való állandó gondoskodással érhetjük el.

Tudjuk jól, hogy a múltban, őseink részére nem álltak rendelkezésre korszerű kaptárak, de voltak gazdag mézforrások, nagy méhlegelők, s ennek következtében edényeink megteltek értékes mézzel. Természetes, hogy a mai haladó agrotechnika mellett a tisztított magvak vetésével a gabonabetakarítás utáni azonnali tarlóhántással, nagyon meggyöngült a mézelési lehetőség. A tarka, vadvirágtól díszes rónák a szemnek ugyan kellemes látványt nyújtottak, de mezőgazdaságunknak kárára voltak. Igaz, ezektől a nektárforrásoktól ma meg vagyunk fosztva, mégis akad nagyon sok lehetőség a pótlásra. Szükségessé vált, hogy az állami gazdaságok, szövetkezetek minden téren támogassák méhészeik javaslatát a méhlegelő biztosítására és javítására. A vetésforgók közös megbeszélése, a kultúrnövények egyes fajtáinak megválasztása kell, hogy a méhész tudtával történjen. A gyümölcsösök ésszerű bővítésével, főleg bogyóscserjék nagyobb mennyiségű telepítésével, nemcsak a termelésből származó bevételt növelhetik mezőgazdasági üzemeinkben, de ezek virágpor és nektármennyiségükkel serkentőleg hatnak a méhcsaládok megerősödésére. S ennek a méhész főleg akácvirágzáskor veszi hasznát.

A fákon kívül sok egy vagy többéves gazdasági növényünk nyújt megfelelő méhlegelőt. Ezek közül legalkalmasabb a facélia, más néven a mézontó fű. Ennek

Gondoskodjunk a méhlegelő bővítéséről

Nem a méz a főtermék

te csak többlettermésnek számit. Mezőgazdasági üzemeinkben minden esetre így kellene nézni a méhészkedésre. Mert például az aprómagvak termesztésénél hiába alkalmaznánk a legtökéletesebb agrotechnikát, ha a méhek nem segítenének, úgy nagyon alacsony termésátlagot érnénk el.

Látogatásunk alkalmával Lőrincz elvtárs mézestésztával serkentette a családokat. Elmondta, hogy saját elképzelése, újítása szerint adagolja a mézestésztát. Tüstént meg is mutatott egy családot. Újítása igen egyszerű. Anynyiból áll, hogy (9 cm X 2,5 cmes) apró ládácskákat készített deszkából, amelyekbe 1 kg mézestészta fér el. A keretek feletti (fészek) takarórészt 3 keret szélességében szabaddá tette, s a mézes tésztával teli ládákat (a tésztával a kaptár belseje felé) a keretekre helyezte, s így a méhek hozzáférhettek s a hordástalan időszakban pár nap alatt kiüríthették. A módszer előnye abban van, hogy serkentés esetén nem kell megzavarni, megbontani a családokat. Ezt a módszert a többi nagyüzemi méhészetekben is alkalmazhatnák. Gömörben tapasztalt, jó méhészek vannak. Közéjük soroljuk Lőrincz Andrást is, aki úgy végzi a méhek körüli munkáját, hogy mind nagyobb" hasznot hajtsanak az állami gazdaságnak. — hai —

Mezőgazdasági nagyüzemeink jelentős részében megértették már a méhészet jelentőségét, bár egyes szövetkezeti vezetők (a méhek termést gyarapító munkájának ismerete hiányában) még ma is húzódoznak tőle, de állami gazdaságainkban ezt már hasznos tevékenységnek tekintik.

A Tornaijai Állami Gazdaság több gazdasági részlegén foglalkoznak méhészkedéssel. Ilyen például a harkácsi részleg is, ahol a sokéves tapasztalattal rendelkező Lőrincz András gondozza a 81 méhcsaládot.

Amikor meglátogattuk őt, szívesen beszélt eddigi eredményeiről. Elmondta, hogy tavaly családonként átlagosan 20,5 .mézet pergetett. A kimutatásokból aztán az is kiderült, hogy a termelt mennyiségből 16,5 mázsát értékesítettek, amiért a harkácsi részleg számára 37 125 korona hasznot hozott. Ez persze csak a mézért kapott összeg, de ezenkívül családonként 30 dkg feldolgozott tiszta viaszt is termeltek. S ez még nem minden. A méhek a növények megporzásából is nagy részt vállaltak. Ennek értékét pedig pénzben kifejezni aligha lehetne. Annyi bizonyos, hogy a Tornaijai Állami Gazdaság a múlt esztendőben aprómagvakból nagyon kedvező eredményt ért el s ez főleg a méhek javára írható. Ebből is látható, hogy a méz szin-