Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-12 / 23. szám
Árnyék a villanyfény alatt Egy kis statisztikával kezdem: mezőgazdasági üzemeinkben csupán a szakszerűtlen kezelés és rossz karbantartás miatt évente 35 ezer villanymotor megy tönkre és . kerül kiselejtezésre. A kár legalább 40 millió korona. ■ A mezőgazdasági létesítményekben a villanyberendezések helytelen kezeléséből és karbantartásából keletkezett tűzesetek évente 7 millió korona kárt okoznak. ■ A villamosberendezések helytelen kezelése és rossz karbantartása miatt a villanyáram egyetlen év alatt 16 mezőgazdasági dolgozót ütött agyon, és 280 mezőgazdasági dolgozót komolyan megsebesített. Ezt a kárt pénzben ki sem lehet fejezni. • Mi az oka ennek a szomorú statisztikának? Ezzel a kérdéssel fordultunk Lisy mérnökhöz, a Földművelésügyi Minisztérium illetékes dolgozójához. A villamos berendezések, gépek és vezetékek bonyolultsága megkívánja, hogy szakszerű kezelésben részesítsék őket és a karbantartást rendszeresen végezzék el. Sajnos, a mezőgazdasági üzemekben a gépeket kezelő dolgozók nem szerezték meg a legalapvetőbb ismereteket sem a rájuk bízott villamos berendezések kezeléséről. A legnagyobb hiányosságot a karbantartás és a javítások elvégzése terén tapasztaljuk. Mivel kevés a képesített szakember, a mezőgazdasági üzemeknek nincsen lehetőségük a hozzájuk tartozó villanyvezetékek, gépek és villamos berendezések rendszeres javítására. Így nem csoda, hogy ezek idő előtt fölmondják a szolgálatot. Ennek következtében a mezőgazdasági üzemekben működő villamos berendezések élettartama alig éri el az ipari üzemekben működtetett ugyanolyan berendezések élettartamának egyharmadát. Ez az állapot évről évre rosszabbodik, és ahhoz vezet, hogy az utóbbi években a villamos berendezések vigasztalan állapota következtében a mezőgazdazőgázdasági létesítmények villanyvezetékeinek és villamos berendezéseinek szerelésével. Ez a múlt év végéig a járási 'építkezési vállalatok feladata volt. Ezek azonban többnyire egyáltalán nem végezték a villamos bex-endezések karbantartását és javítását, pedig ez a mezőgazdasági üzemek szempontjából nagy fontosságú. A helyi kommunális üzemek, amennyiben egyáltalán a falvakon létrehozták őket, elsősorban a televízorok, rádiók, mosógépek, jégszekrények stb. javításával foglalkoztak, s így a mezőgazdasági üzemekben működő villamos berendezésekről nem volt aki gondoskodjék. • Ez a helyzet azonban kétségkívül központi beavatkozást követel. Ez meg is történt és úgy akarunk rendet teremteni, hogy a villamos berendezések karbantartását és javítását a gépállomások erre a célra létesített villanyszerelő csoportjára bízzuk. • Miért tekintik szerencsés megoldásnak, hogy a mezőgazdasági üzemek villamos berendezéseinek karbantartását a gépállomás kapta feladatul. Elsősorban azért, mert a javítási és karbantartási ténykedés egy helyre összpontosul, aminek kétségkívül sági üzemekben növekszik a balesetek, tűzesetek és üzemzavarok száma. • Tudjuk, hogy néhány év leforgása alatt nálunk ezrével születtek a mezőgazdasági nagyüzemek — szövetkezetek -, s elképzelhetetlen, hogy mindegyik üzem azonnal, még a villamosberendezések kezelésére is szakembert szerezzen. Ki kapta feladatul hazánkban a mezőgazdasági üzemek villanyhálózatának karbantartását és javítását? A villanyvezetékek hálózata aránylag bonyolult berendezés, amelyet csakis bizonyos műszaki és munkabiztonsági feltételek betartásával lehet üzemeltetni. Lényegében ami a nagy feszültségű és a nagyon nagy feszültségű áram hálózatát, valamint az illetékes transzformátorok karbantartását és üzemeltetését illeti, ezt az energetikai üzemekre bízták. A többi berendezés, amelyek a villamosításra vonatkozó törvény értelmében egyetlen fogyasztó tulajdona — ami a szövetkezetekre és a többi mezőgazdasági szervezetekre is vonatkozik — a fogyasztó hatáskörébe tartoznak, és ez köteles gondoskodni azok üzemeltetéséről és karbantartásáról. Azonban kevesen'tudják elképzelni a mezőgazdasági üzemek létesítményeiben működő villamos be rendezések nagy terjedelmét. Például a jelenlegi időszakban több mint 1280 km hosszú nagyfeszültségű villanyvezeték, 6000 transzformátor, kb. 9500 km alacsony feszültségű villanyvezeték, kb. 30 000 km hosszú belső villanyhálózat, több mint 2000 km szállítható összekötő villamosberendezés és 210 ezer villámhárító van a mezőgazdasági vállalatokban üzemben. Évente további 60 ezer új villanymotort kapcsolnak a vezetékre. Az említett villanyberendezések és vezetékek értéke körülbelül 2,4 milliárd korona, az üzemben levő villanymotorok és más villamos készülékek értéke meghaladja az egymilliárd koronát. A nagy értékeket és nagy terjedelmet képviselő villamos berendezések ellenére eddig csak egyetlen szervezet volt megbízva az új mejó hatása lesz mind a munka minőségére, mind. a javítások ütemének fokozására. Egy villanyszerelőre kb. 2,5 mezőgazdasági üzem jut, tehát nagyobb lesz a munka termelékenysége, mintha mindegyik mezőgazdasági üzem saját villanyszerelőt tartana. Továbbá rugalmasabban küszöbölhetjük ki a nagyobb arányú üzemzavarokat, mivel sürgős esetekben egy helyre több szakembert összpontosíthatunk. Ezen kívül az is fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek villamos berendezéseinek ellenőrzésébe és javításába rendszert vezetünk be, a gépállomás szakemberei megtanítják a villamos berendezéseket kezelő földműveseket a legalapvetőbb műveletekre, feltételeket teremtünk a dolgozók szakképzettségének fokozására és további iskoláztatására, s a villanyszerelő csoportokat egyetlen helyről irányíthatjuk. Ezért alakultak a kormányhatározat alapján az elmúlt év végén villanyszerelő csoportok a gépállomásokon. • Szóval már jó néhány hónapja működnek. Működnének, ha sikerült volna mindenütt kialakítani őket. A szakképzett villanyszerelők hiánya azonban nagyon megnehezíti a javítócsoportok kiépítését. Azokban a kerületekben és járásokban, ahol elegendő villanyszerelő van — így például Morvaország két kerületében — a villamos berendezések karbantartása már folyamatban van. A többi kerületben nagy kezdeti nehézségekkel küzdenek. A gépállomások dolgozói, főként a csehországi kerületekben, már rájöttek arra, hogy szakképzett villanyszerelőket mindé nek előtt az illetékes tanonciskolákból szerezhetnek, s ezért igyekeztek ezt a lehetőséget ki is használni. • Mivel foglalkoznak jelenleg _ már megalakított villanyszerelő csoportok? A jelenlegi időszakban többnyire javításokkal és a mezőgazdasági üzemek villanyhálózatának átépítésével foglalkoznak. Ugyanis olyan vigasztalan állapotban találták a villanyhálózatot, hogy nem szorítkozhatnak csupán a karbantartási munkálatokra. Sajnos, ez az állapot soká fog tartani, mivel a villanyszerelő csoportok kapacitása kicsi, a mezőgazdasági üzemek villamos berendezése pedig vigasztalan állapotban van. Csak hosszú éveken át tartó gondos munkával hozhatjuk helyre azt, amit az utóbbi tizennégy év alatt teljesen elhanyagoltak. • Milyenek a távlati tervek és a legközelebbi feladatok? Amint ismeretes, hazánkban 1960- ban befejeztük a villamosítást. Ez annyit jelent, hogy a villanyáram eljutott hazánk legkisebb községeibe is. Ennek ellenére nem dicsekedhetünk azzal, hogy a villamosítás színvonalának szempontjából — főként ami a villamos energia mezőgazdasági termelésben való felhasználását illeti, — az élen járnánk. Ezen a téren lemaradtunk egész sor állam, elsősorban Anglia, Nyugat-Németország, Svédország stb. mögött. A mezőgazdasági üzemek nagy része nem használja ki a villamos energia által kínált lehetőségeket, és csak kivételes esetben használják az éjjeli ára mot. ami sokkal olcsóbb. Az áramfogyasztás igen ingadozó. így egy mezőgazdasági üzem átlagos havi áramfogyasztása 20—40 kW, a cséplés idején azonban 150 kW, sőt még ennél is több. A legtöbb esetben azt észleljük, hogy nagy különbségek vannak a villamos berendezések és villanygépek áramszükséglete, valamint a villanyvezeték kapacitása között. Számolnunk kell azzal, hogy 1970- ig mezőgazdasági üzemeink túlnyomó része teljesen el lesz látva a szükséges villamos gépi eszközökkel. Ez hozzájárul elsősorban a mezőgazdasági termelés növekedéséhez, az öntözési rendszerek kiszélesítéséhez és néhány speciális villamos berendezés (villamos melegítők, a kártevők irtása villanyárammal, az állatok nevelése hősugárzókkal, a hajtatott zöldség termesztésének kibővítése stb.) általános elterjedéséhez. A legtöbb villanyáramot az állattenyésztésben működő berendezések használják fel. Elsősorban a helyhez kötött mezőgazdasági gépekre és gépsorokra gondolok, amelyek meghajtására mind az üzemeltetés rugalmasságának szükségletei, mind a mezőgazdasági termelés ökonomikája szempontjából a villanyáram felel meg a legjobban. Számtalan külföldi és hazai kísérlet bizonyítja, hogy a villanyfénnyel (közvetlen hősugárzással vagy a fénynap meghoszszabbításával) azonos takarmánymennyiség mellett a borjak súlygyarapodását 8—20 %-kal, a tehenek tejelékenységét pedig 10—20 %-kal lehet fokozni. Nagy jelentősége van a villanyáramnak a fénynap meghosszabbítása szempontjából a hidropóniás zöldtakarmánytermesztésben és a hajtatott zöldség termesztésében is. Ezért számolnunk kell azzal, hogy a villanyáram-szükséglet lényegesen emelkedik majd. Ebből következik, hogy 1970-ig nagy munka vár ránk. El akarjuk érni, hogy eddig az időpontig a mezőgazdasági üzemek villamos berendezései üzemképesek legyenek és megfeleljenek mind a munkabiztonsági előírásoknak, mind a Csehszlovák szabványoknak. Addigra minden mezőgazdasági üzemben legalább egy gyakorlott dolgozó lesz, akire rábízhatják a villamos berendezések kezelését, naponkénti karbantartását és az apróbb javításokat. A nagyobb gazdasági egységeknek kitanult villanyszerelőjük lesz, aki nemcsak a villamos berendezések kezelését és naponkénti karbantartását végzi el, de javítani fogja a bonyolultabb, pl. az automatikus működésű gépeket is. A beszélgetést lejegyezte: C. Gajdács Irén Som-tanulmányok szabadidőben Irta: Szarnák István, a Diószegi Növénynemesíts Üzem dolgozója Egy éve hunyt el Ruttkay Béla. Itt maradt szellemi hagyatékának egy töredéke. Ami megmaradt: cikkeinek egy része visszaemlékezések személyes beszélgetésekre, egy-egy utalás, hangsúlyozás, levélbeli margómegjegyzés, amin elindulva talán sikerül összeszedni nagy munkájának egy részét. ... „Somra is gondolok, de előbb megnézem, hogy ebből a fajtagyűjteményben mennyi van meg, amiket a magyar pomológiai bizottság annak idején kiválasztott" ..., írja Ruttkay Béla 1959. december 13-i levelének margóján. Szóbeli közléséből tudom, hogy Ruttkay Béla a nálunk termő som gyümölcsét kicsinyellette és az anatóliai somot vélte legjobb segítőnek a cél elérésére. Hogy e növénnyel foglalkozni kezdtünk, szellemi tartozásunk az elhunyt iránt. E gondolat megérdemli a ráfordított figyelmet. Ismétlem, hogy hangsúlyozottan szabadideji munkáról van szó. Ez mindenkinek jogában áll. A mezőgazdaságban komolyan veszik a halászokat, vadászokat, magánméhészeket is, így senki sem veheti rossz néven, hogy egy nálunk honos, jelen formájában is keresett és védett, értékes növényt próbálunk tanulmányszérűén az emberek számára még értékesebbé tenni. ♦ • * A som (Cornus más) — őshonos növényünk, amint azt a régi krónikák és még azoknál is régibb helységelnevezések is bizonyítják. Az első világháború előtt általánosan elterjedt növény volt, kertben, erdőben egyaránt. E növényt évszázadokkal ezelőtt mesterségesen is támogatták, erdei állományaiban is. Amint a szelídgesztenye hazai elterjedésében az Anjouk és I. Mátyás beavatkozása nyilvánvaló (nem akarok botanikusainkkal vitába szállni afelett, vajon őshonos-e a gesztenye nálunk, vagy sem) Ghimes, Dunakanyar stb. környékén a somnál is hasonló mesterséges terjesztési szándékot sejtek a múltban. A dévényi, ghimesi, tornai stb. várrom közvetlen közelében megtalálható e növény, és nagyon könnyen lehetséges, hogy az egykori vámép vitaminszegény táplálékát volt hivatva javítani. De szerepe lehetett ebben a 17. század eleji — Bethlen Gábor által rendelkezésekben is támogatott — méhészetnek melynek a virágzó som egyik legkiválóbb korai legelője. A som legjobban a meszes lejtőket kedveli, de megtalálható a síkság meszes talajú erdeiben és így a Duna ligeteiben is. A Duna menti vad lelőhelyek előnye 1964 őszén mutatkozott meg, amikor a hónapokig tartó sivatagi szárazságban a som mély gyökereivel elég vizet talált és rendes fejlettségű gyümölcsöt termett. Fentiekből következik, hogy nincs még egy kultúrnövényünk, (hogy a som kultúrnövény többszáz csallóközi kert bizonyítja) amelynek középeurópai vad előfordulása a soménál sűrűbb. Gyümölcse keresett cikk, gyűjtését, felvásárlását, konzervipari feldolgozását rendeletek szabályozzák. Tartós fáját főleg kalapácsnyélnek keresik, és ezért indokolatlan kíméletlenséggel csonkítják sokhelyütt, jóllehet a som védett növény: a törvény csak a gyümölcs szedését engedi. * * * A som mai gyümölcskerti megfogyatkozásának több oka van: 1. Aránylag lassan nő. 2. Gyümölcse apró és nyersen nem tartható el soká. Ezzel szemben a som számos előnye: 1. Gyümölcse vitaminban gazdag. 2. Szörpnek, befőttnek kitűnő. 3. Jól tűri, sőt szereti a meszes talajt, ami sík vidéki gyümölcseink egyik jellegzetessége. 4. Fagyálló, alig akad ellensége (növényi, állati). 5. Augusztus utolsó és szeptember első hetében érik, amikor a gyümölcspiac szerényebb . * * * Fentiek ismeretében szinte magától kínálkozik a lehetőség: vegyük e a nálunk őshonos növényt nemesí-Ezt a munkát a következő körülmények indokolják: 1. Ha gyümölcsének hosszát és átmérőjét sikerülne megkétszerezni kb. datolyanagyságú és alakú, gyönyörű színű, piacon is keresett termékkel számolhatnánk. így a szedése, forgalombahozatala szinte korlátlan lehetőségeket nyújtana: a) nyers fogyasztásra, b) aszalt állapotban, c) konzervipari feldolgozásra. A gyümölcs méreteinek növekedésével a mag is nagyobb. Ugyanakkor Bartalos Menyhért és Rákóczi Lajos triploid — magnélküli hibrid kinemesítését elvben lehetségesnek tartja. 2. A som önsteril növény. Megfigyelésünk szerint a legtöbb, térben szigetelt — magányos — somnövény bő virágzás és tökéletes méhjárás ellenére meddő. Ezt tapasztalta Lóry Tibor, egy kertjében található öreg bokron és Babacs János, diószegi nyugdíjas vasutas egy erdei somfán. Mindkét növényen szórványos megtermékenyülést idéztünk elő, ha más bokorról szedett virágzó gallyakat tartalmazó üveget akasztunk a koronába. Az önsterilitás igen nagy növénynemesítői előnnyel jár, mert nagyobb akadály nélkül tetszés szerinti keresztezést végezhetünk. 3. Ma rendelkezésünkre áll számos olyan módszer, melynek segítségével a sejtmag kromoszómáinak számát növelhetjük: polyploid formákat állíthatunk elő (colchicin stb.), amivel növelhetjük a gyümölcsnagyságot és a gyümölcs összetételét is előnyösen befolyásolhatjuk. 4. Az előállított új formát minden különösebb nehézség nélkül el lehet terjeszteni, mivel ivartalanul jól szaporítható. (Folytatjuk) Mikor távolítsuk el a törzserősítő hajtásokat ? A cseresznye- és szilvaszüret gépesítése A cseresznyeszedés fajlagos munkaszükséglete majdnem tízszer akkora, mint az alma, őszibarack vagy körte szedéséé. Emellett a szedésre rendelkezésre álló idény igen rövid. Nagyobb gyümölcsösökben ezért szedése csak időszaki vándormunkásokkal oldható meg. Mindez szükségessé tette a cseresznyeszüret gépesítését. A gépesítésnek három feladatot kellett megoldania. Csökkentenie kellett a szedők számát, a munkaköltséget és biztosítania kellett, hogy a szedett áru kifogástalan minőségű legyen. A Michigani Kísérleti Állomás több évi munkával traktorral üzemeltetett, s nagy ernyőkre rázó gépekkel megoldotta a kérdést. A gépi szedés csaknem 80 %-kal csökkentette a munkaerőszükségletet, s emellett mintegy felére csökkentette a költségeket is. Konzerv célokra való szedés esetén a gyümölcs minősége teljesen kielégítő volt. Ugyanazt a gépi berendezést kipróbálták szilvaszedésre is. Egy rázóberendezéssel óránként mintegy 10 fa termését rázták le 100 kg fa termés esetén. A szedés költségét mintegy harmadára szállították le, 35 centről 12 centre. A minőségi értékelés azt mutatta, hogy a géppel szedett szilva minősége megfelelő volt. (Agricultural Research, Washington, USA). SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. június 12. A magastörzsű fiatal fák törzsén a tavasz folyamán a rügyek kihajtanak, amelyekből nyáron hajtások lesznek. Ezeket a törzshajtásokat, mihelyt észrevehetők, letördelik, hogy a gyümölcsfa törzse szép egyenes maradjon és a korona minél jobban tudjon fejlődni. Pedig ezeknek a látszólag jelentéktelen hajtásoknak a törzsnevelés szempontjából nagy a fontosságuk. Az oldalhajtások ugyanis nedvszívó hatásuknál fogva a törzset vastagítják, erősítik, amire nagy szükség van, mert az erősen fejlődő korona a gyenge törzset elhajlítja, vagy ezt a szél el is törheti. A törzserősítő hajtásokat, amikor azok elérik a 15—20 cm-es hosszúságot, vissza kell 2—3 levélre kurtítani. Ha a törzserősítő hajtások átmérője 1 cm, tavasszal vagy július folyamán az ággyűrű felett éles késsel lemetszendők.
