Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-12 / 23. szám
A csattanó maszlag veszélye Nem csekély feladatra vállakozott a Szenei Mezőgazdasági Termelési Központ. A címből, Jobban mondva az elnevezésből, távolról sem tűnik ki, milyen szerepe van ennek az alig két éve életre hívott intézménynek a termelés fokozásában. Duray János, a központ vezetője kérdésünkre egy tömör mondatban jelöli meg legfőbb feladatukat: — „A gyengébb szövetkezetek megsegítése". A Bratislava-vidéki járásban négy korszerűen felszerelt központ: a stomfai, senkvici, a ligetfalusi és a szenei, már eddig yis igen jelentős segítséget nyújtott a gyengébb szövetkezeteknek. Munkájuk sokrétű. A gépállomás mellett működő növényvédelmi brigádok most ehhez a központhoz tartoznak, így tehát ők végzik többek között ezt az igen nagy szakértelmet megkövetelő fontos munkát is. A szenei központ 24 EFSZ-szel és AG-val kötött szerződést. A 24 termelő egység földterülete kereken 21 ezer hektár. Már ebből az adatból is kitűnik, milyen jelentős részt vállaltak a központ dolgozói a termelés fokozásában. A jól felszerelt gépállományukkal, amely kereken két és fél millió korona értéket képvisel, sokféle segítséget nyújthatnak. Az idén főképpen kombájnaratással, takarmánybegy fi jtéssel, istállótrágya-kihordással és szétszórással, szántással, növényvédelemmel, gyomirtással foglalkoznak. Sőt, mivel nagyteljesítményű kukoricakombájnokkal is rendelkeznek, elvállalják a csaknem minden évben elhúzódó munka elvégzését is. Néhány állami lakás, gazdasági épület jelenti Hangyáit. Elesik a fő útvonalaktól, a forgalomtól, és az itt élő emberek munkájáról is kevés hír jut el más vidékre. Hangyás ugyanis az Ipolysági Állami Gazdaság egyik részlegének gazdasági udvara. De hozzá kell tenni, nem akármilyen. A ser. téshizlalást már évekkel ezelőtt korszerűsítették, a hízók csöveken keresztül kapják az előkészítő tartályokból a takarmányt. Bár a négysoros istállóval rosszul jártak, az itteni emberek mégis a szarvasmarha-tenyésztés terén érték el a legszebb eredményt. A kelenyei Koncz a múlt évben még kitüntetést is kapott. Most is siirgölődik-forgolódik tehenei körül a többiekkel együtt. Javában etetnek, készülnek a fejőshez. A takarmányelőkészítőben fiatalasszony jegyezget füzetébe. A fejőgulyások állandóan ékelődnek vele. — Marika, ilyen fehér szénától vékonyan csordul a tej. Hiába a nagy takarékoskodás. — Nem úgy van az. Én is jobban örülnék a lucernaszénának, de új előtt csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér. Be kell osztani, mert a tavasz is elhúzódott. A zootechnikus nem zavartatja magát, továbbra is vigyáz, hogy mindenki a megfelelő adagot vigye el. Ügy őrködik, mintha a sajátjáról lenne szó. Nem csoda, hisz tizenhárom éve dolgozik már Hangyáson. Sok nehézséggel küzdöttek meg. De az eredmény nem maradt el. Szarvasmarha-állományuk egészséges, TBC-mentes. Munka közben elárulja, hogy a múlt évet sem zárták a legrosszabbul. A tehenenkénti átlagos tejhozam 2580 liter volt. Idén is elég jól indultak. Januárban a napi átlagos tejhozam 7,5 liter, márciusban pedig 7,8 liter volt. A j,fehér széna“ — Mivel foglalkozik jelenleg a központ? — kérdezzük Dubay Jánost. Jelenlegi legsürgősebb és halasztást nem tűrő feladatunk a növényvédelem, pontosabban a burgonyabogár elleni védekezés. Az idei időjárás rendkívül kedvez gyors szaporodásának. Azelőtt nálunk teljesen ismeretlen volt ez a veszedelmes kártevő, sőt hírét sem hallottuk. Sajnos, a burgonyabogarat az eddigi erőteljes védekezés ellenére sem sikerült kiirtani, sőt ma már anynyira elterjedt, hogy leírását fölösleges ismertetni. Szükséges azonban hangoztatni, hogy veszélyessége óriási szaporodó képességeiből adódik. Feltéve, hogy az első nemzedék egy nőstényétől 250 lárva származik, melyekből 250 bogár fejlődik, akkor a második nyári nemzedékből már 31250 lárva származhat. Ha e nyári nemzedék bogarainak csak a fele telel át, akkor a tavaszi nemzedék már közel kétmilió lárvából állhat. Megnyugtató, hogy növényvédelmi dolgozóink az idén fokozott mértékben felkészültek a védelemre. Duray János Szlovákia leg,jobban képzett szakemberei közé tartozik. 1952 óta, vagyis növényvédelmünk megszervezésétől foglalkozik a növényi kártevők irtásával és ezen a téren igen értékes tapasztalatokat szerzett. — Ahogy mondja — ennél a munkánál igen fontos az időbeni beavatkozás. A petéket ugyanis a levélzet fonákjára rakja a nőstény. Ilyenkor a permetezés még csak kis mértékben árthat nekik. Viszont, amikor a miatt ugyan kissé visszaesett a tejtermelés, de reméli, hamarosan a régi kerékvágásba lendülnek. Bizony sok a gondja, száz tehénért és a növendékállatokért felel. De a jövőben még nagyobb feladat előtt áll. Ez a kicsi Hangyás nem így fog kinézni. Higiéniai szempontból felszámolják a városban lévő gazdasági udvart és Hangyás lesz a korszerű központ. Főleg szarvasmarhatenyésztéssel és üszönevetéssel foglalkoznak majd. Hemliková Mária lépést tart az élettel, igyekszik, hogy a korszerű gazdaságban is megállja a helyét. Elméleti és gyakorlati tudását az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki középiskolán gyarapítja, távúton. A napi munka mellett kissé nehéz a tanulás, de reméli, megbirkózik a vizsgákkal, — Marika, jöjjön ide — hangzik az istállóban több helyről is. A fiatalasszony szívesen tanácsol, segít és ellenőriz. Földerül az arca, ha egy-egy jó hozamú tehén előtt megáll. Mert akadnak itt olyan tehenek is, amelyek országos méretben is ritkítják párjukat. Koncz elvtárs 16 tehene viszi most a prímet. A múlt évben 2847 liter tejet fejt átlagosan egy laktáció alatt. Volt olyan hónap, amikor a napi átlagos tejhozam meghaladta a 11 litert. Az egyébként közlékeny, örökké tréfálózó fejő, amikor munkájára terelődik a szó, egyszeriben szűkszavú lesz. — A takarmányt jól előkészítem, füllesztem, hadd legyen ízes. Mit mondjak a fejesről? Én azt tartom, hogy a gyors és a lassú fejés is káros. Mértékletesen kell fejni, hogy a tejtermelő mirigyek dolgozhassanak és persze ügyelni kell arra, hogy egy deci tej se maradjon a tőgyben. Szóba kerül a valamikor annyira népszerűsített tőgymasszázs is. — Nem csodaszer. De rossz fejő az, peték lárvákká fejlődnek és a levélzet felszínére telepednek nagyon hatásos az ellenük történő permetezés. Az első permetezés a legfontosabb, ennek sikerétől függ a további permetezés szükségessége.- Nincs hatással a permetezés a burgonya ízére vagy a minőségére? — kérdezzük Duray Jánost, a szenei növényvédelmi körzet vezetőjét. Ugyanis hallottunk olyan véleményt, mely szerint a permetezés kihat a burgonya ízére. — Ez az állítás onnan ered — mondja Duray János —, hogy 10—12 évvel ezelőtt, amikor növényvédelmünk még gyermekcipőben járt és nem rendelkeztünk megfelelő vegyszerekkel, kellő tapasztalatokkal, nem ismertük a vegyszerek hatását sem. előfordult, hogy a vegyszerek túlságos adagolása következtében némi, az egészségre nem ártalmas, íz volt észlelhető a burgonyában. A Szenei Mezőgazdasági Termelési Központ egymillió 4*0 ezer korona értékű munkát végez a már megkötött szerződések szerint. Ebből az összegből csak növényvédelemre 460 ezer koronát számítanak. Az elmondottakból kitűnik, hogy a körzet dolgozóira igen nagy és felelősségteljes munka hárul. Tevékenységükre eddig nincs panasz. Duray János szerint azonban nagy kiesést jelentenek számukra azok a csaknem tétlenül eltöltött munkanapok, amelyeket a hosszan tartó esőzések okoztak. Most minden erejükkel ennek behozására törekednek. FÜRY JÓZSEF A kelenyei Koncz, Hemliková Mária, a zootechnikusnő aki fejés előtt a langyos vízzel mosott tőgyet nem masszírozza meg egy kissé. A masszírozás serkentőleg hat a tejtermelő mirigyekre. Szakértelemmel szemlélgeti a Tarka nevű tehenet. Nemrég borjazott, úgy véli, hogy egy fejősre legkevesebb 13 liter tejet ad. De van jobb tehene is. A Kati például már több mint 28 liter tejet is adott naponta. Befejezéshez közeledik az etetés. A gulyások hozzáfognak a fejéshez. A zootechnikus már a tejeskannákat készíti elő. Folyik a tej, telnek az edények, teljes erővel dolgoznak a hangyási fejők.., cárra nózcrr A Kassai Járási Termelési Mezőgazdasági Igazgatóság tanulmányutat rendezett az agronómusok és termelési oktatók részére a Studenec-i Novy Spis EFSZ-be, a Spisská Nová Ves-i járásban. A tanulmányút résztvevői megismerkedtek a szövetkezet eredményeivel és a burgonyatermelés szepesi módszerével. Először megtekintették a korszerű többcélú burgonyatárolót, amelyet 700 000 korona költséggel épített az EFSZ. A tárolóban 84 vagon burgonya raktározható. A szellőztetést ventillátorokkal végzik alagutakon a burgonya alatt. A studeneci szövetkezetek együttműködnek a Tatranská Lomnica-i kutató intézettel és kipróbálják az új burgonyafajtákat. Tavaly például a 14/55-ös lomnicei keresztezettből 405 q-s hektárhozamot értek el. Átlagban az összes burgonyából a 160 hektárnyi területen 274 mázsát takarítottak be hektáronként. A Spisská Nová Ves-i járásban tavaly 209,5 q burgonya volt az átlagos hektárhozam, míg a kassai járásban a 100 mázsát sem érték el. Idén a studeneci szövetkezetesek 153 hektáron termelnek burgonyát, ebből 130 hektárt ültetőgéppel tettek a földbe. A burgonyatermelés szepesi módszere főleg az agrotechnikai feltételek betartásán alapszik. Zeleny elvtárs, a szövetkezet agronómusa kinn a mezőn magyarázza a talaj előkészítését. Egy hektárra átlagban 11,5 q műtrágyát szórtak és 35 q burgonyát ültettek ki. Az összes burgonya a tavasz késése és a kedvezőtlen időjárás ellenére is május 11-ig földbe került. Évenként több mint 100 vagon ültető burgonyát ad el a szövetkezet. Tavaly 1 millió 150 ezer koronát kaptak burgonyáért. MAIÓ PÁL (Kassa) 1962 augusztusában egyik kiszállásom alkalmával csattanó maszlag okozta megbetegedést és elvetélést észleltem a tőrei szövetkezet anyasertései között. Ez a bokrosnövésü, egyéves, 50—100 cm magas gyom épületek körül, utak mentén, trágyatelepeken, parlagterületeken fordul elő. Szára vaskos, villásan elágazó. Levelei nyelesek, tojás alakúak, szélük fogas. Virágai fehérek, tölcsér alakúak. Májustól szeptemberig virágzik. Termése diónagyságű, durva tüskék, négy kopáccsal nyíló tok. A magvak vese alakúak, szürkésfeketék, kb. 3 mm átmérőjűek. Hatóanyaga a hioszciamin és a szkopolamín nevű alkaloidák, amely a növény minden részében megtalálható. Az alkaloid tartalom azonban legnagyobb a magvakban (0,5%). Gyakorlatomban kétízben volt’ alkalmam tömeges, több esetben szórványos elvetélést észlelni anyasertések között. A tömeges elvetélés oko^ zója mindkét esetben fertőző betegség (a sertések Aujeszky-féle betegsége és a Bang-féle fertőző elvetélés) volt. Ez esetben azonban mindkét fertőző betegségét kizárhattuk, kielégítő kórelőzmény, klinikai tünetek és a boncolás alapján. A bűntárgy jeléül a csattanó maszlag szolgált. Kiderült, mint ahogy azt az állatgondozó is igazolta, hogy ezt a mérgező gyömnövényí a magvak megszáradása és tokjukból való kipergése után kaszálták le a kifutóban. A következő évben a maszlagot már a magkötés- és a sértések kifutóba való kihajtása előtt kaszálták le és távolították el, amivél megakadályozták további terjedését és kellemetlen utóhatását. Ami a megbetegedést illeti, ideges tünetekkel, izgatottsággal és remegéssel kezdődött, majd később pupillatágulatot, célszerűtlen, törtető járást, görcsöket, az előrehaladottan vemhes egyedeknél élvetélést, majd végül nagyfokú izomgyengeséget és eleseítséget észleltünk. Ami a szoptatós anyák kismalacait illette, kimerítő hasmenésben szenvedtek, ter-< Ez az ártatlannak látszó bőrbetegség komoly károkat okoz mezőgazdasági üzemeinknek és egész népgazdaságunknak. A betegség fellépése és elterjedése nemcsak az állatállományra káros, de fertőzése révén az em-' berekre is nagyon veszélyes. Országos méretben például évenként mintegy 3500—4000 ember fertőzését jegyzi fel a statisztika. A munkakiesés és a gyógykezelésből származó összeg dolgozónként körülbelül 5000 korona. Ez azt jelenti, hogy évente 20 millió korona veszteséget jelent népgazdaságunknak, csupán a fertőzött emberek betegsége által. A galántai járásban tavaly 20 dolgozó megbetegedését tartották nyilván. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy hat személy ember által fertőzött. A ragály elterjedésének megakadályozása érdekében a járási nemzeti bizottság, a termelési igazgatóság az állategészségügyi központtal karöltve tervet dolgozott ki a betegség felszámolására vonatkozóan. A terv szerint még ebben az évben minden fertőzött állatot meggyógyítanak, s a higiéniai előírások betartásával megelőzik a betegség további terjedését. A tarlósömöri minden állat megkaphatja. Főképpen azonban fiatal szarvasmarhákon és lovakon fordul elő. A fertőzés tünetei az állat bőrének külső felületén, a szem körül, nyakon, kerek foltok alakjában láthatók. A bőr alig észrevehetően kipirosodik, felülete korpázik. Eleinte csupán lencsényi területen jelentkezik, majd később mind terjedelme, mind a var vastagsága növekedik. Ha több egymás melletti folt összeolvad, tenyérnyi helyeken ujjnyi vastag var keletkezik, amely erős viszketéssel jár. Az állat nyugtalan, a takarmányt mészetesén a tejjel kiválasztódott méreganyag következtében. A mérgezett állatok gyógykezelését és gondozását a klinikai kép és a tüJ netek alapján végeztük. Legfontosabb teendő az állati szervezetbe került növényi méreganyag mielőbbi eltávolítása és kiürítése volt, amit főleg hánytatószerekkel végeztünk. A gyomorba és a bélcsatornába jutott és az előbbi eljárásokkal el nem távolítható méreg hatástalanítására adszor-* beáló-, összehúzó, továbbá bevonó-1 anyagokat adtunk. Jó adszórbeáló szer az orvosi szén, melyből mérgezés esetén sertéseknek 100—200 g-ot víz-« ben jól összerázva adagolunk, össze-« húzóanyagként a csersavtartalmú kéj szítményeket (tölgyfakéreg főzetét vagy porát) alkalmazzuk. Bevonószerkénj tejet, tojásfehérjét és lénmagnyálkát vihetünk az émészt'őcsa-« tornába. Tapasztalatom szerint a csat-« tanó maszlaggal mérgezett állatok' közül a súlyosabb betegeket az előbb felsorolt kezelési módokkal sem lehet orvosolni. Megelőzés. A kifutókba és levegőre való kihajtás előtt, a tavaszi legelő-1 vizsgálat után gyomláljuk, kapáljuk ki, vagy kaszáljuk le a mérgező és káros növényeket még magkötés előtt és ezeket feltétlenül hordassuk le és égessük el. A gyakorlatban, főleg mezőgazdasági nagyüzemekben igen jól beválna a rendszeres gyomirtásnak az a módszere, amelyben kizáró-« lag gyomirtásra egy-egy idősebb, csökkent munkaképességű dolgozót' alkalmaznánk egész esztendőn át. Ez a dolgozó naponta járná a határ egyes részeit és az állatok települé-* sének környékét és ott szükségszer rűen esedékes gyomirtó munkálatokát végezne. Ezzel a módszerrel elérhetnénk, hogy a gazdaság területén a gyomnövények nem érlelnének magot és ezáltal a szántóföldi növény-' termelés eredményességét is szolgálná. Dr. Berényi Tibor, körállatorvos (Zselíz) nem értékesíti, miáltal növekedése a legkisebbre csökken. Szopós borjaknál főképpen a száj körül lép fel a sömör, mely az orra és a pofára is átterjed. A betegség akadályozza az állat táplálkozását, ezáltal elmarad fejlődésében. A tarlósömört az állatoktól az ember könnyen megkaphatja, de annál nehezebb gyógyítása. Orvosi kezelése hónapokig, fél évig is eltarthat. Nem lehet tehát közömbös egyetlen mezőgazdasági üzem számára sem az el-' lene történő fokozott védekezés. Ennek tudatában és a járási szer-' vek felhívása nyomán a nádszegi szövetkezet mellett működő pártszervezet vezetősége is foglalkozott a betegség mielőbbi felszámolásával. Ez idő szerint ugyanis a közös harminc növendékállata szenved tarlósömörben. A pártvezetőség a szövetkezet vezetőségével karöltve dr. Schwartz József állatorvos jelenlétében úgy döntött, hogy az állattenyésztési dolgozók közreműködésével a betegséget még e hónapban felszámolják. Erre vonatkozóan az első lépéseket máris megtették. A fertőzött állatokat elkülönítették, és a helyi állatorvosi szolgálat az első gyógykezelést végrehajtotta. A nádszegiek példája nyomán hasznos lenne, ha a járás többi szövetkezetei, állami gazdaságai, ahol előfordul a betegség, mielőbb megtennék a szükséges intézkedést. Bugár István, a Galántai Állategészségügyi Központ dolgozója A magyarbéli dohánytermesztő csoport nőtagjai jelentősen kivették részüket a cukorrépa egyeléséből is. Képünk pihenés közben mutatja be őket. (Foto: Miro Vojtek) Hangyási fejők Védekezzünk a tarlósömör ellen Takarmányboglyázók az albári „Béke szövetkezetben. Negyven hektáron tömörvasból készült állványokra, s hófogódra rakják a herefélét, hogy az eső ne tehessen nagy kárt benne, s hamarabb száradva, mielőbb kazlakba kerülhessen. (Foto: nki) Tanulmányúton SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. június 12.
