Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-12 / 23. szám

Bratislava, 1965. június 12.

Ára 80 (illér

XV. évfolyam 23. szám.

Eső még nem tett tönkre gazdát

Varga Gyula, a nyárasdi szövetkezet elnöke ezzel a gazdakörben ismert szólásmondással érvelt, amikor feltettem a kérdést, mi a véleménye a szűnni nem akaró esőzésről. Végre egy ember, aki nem sopánkodik — gondoltam magamban és kíváncsi voltam, mit tesznek, hogy a csapadékokozta kárt csökkentsék, a késlekedést behozzák.

— Száz hektár lucernánk bizony renden ázott — magyarázza a tényeket az elnök. Az esős időre nem lehetünk tekintettel, hiszen az ember nap mint nap bízik, egyszercsak kiderül az égbolt. No meg a második kaszálásra is figyelemmel kell lennünk, amely nagyobb tömeget adhat az elsőnél. Igaz, ha a rend soká fekszik a tarlón, alatta kipállhat a feltörő sarjúhajtás. Ennek megakadályozása érdekében is intézkedtünk. Épp most jött a távirat, mehetünk a hófogókért, amelyek télen az utakat védték a hófúvástól. Most más szolgálatot tesznek a mezőn. Takarmányt rakunk rá, szabaduljon a tarló, száradjon a növény. Minden esetre lessük az alkalmat, amint lehet, azonnal hordjuk, kazalozzuk a lucernát.

öt, egyenként húsz vagonos, ventillátorral ellátott, födött takarmányszárítóba kerül Nyárasdon a lucerna. A gyűjtés, behordás nem okoz gondot. A takarmány betakarítását gépesítette a szövetkezet.

S még egy újabb lépés, mely szintén csökkenti az esős időjárás okozta veszteséget. A szövetkezet 88 ezer koronás beruházással, meleglevegős szárítóberendezést épített, s azt az elmúlt napokban üzembe is helyezte.

— Ügy gondolom, nagy hasznát vesszük a takarmányszárítónak — fűzi a beszélgetés fonalát Varga elvtárs. — Számításunk szerint huszonnégy óra alatt harminc mázsa szénalisztet nyerünk. A központi takarmánykeverő üzem egy mázsa liszt ellenében 140 kg takarmányt ad. Mindezzel számolva a szárító jóvoltából száz napra elegendő takarmányhoz jut a szövetkezet. Ez pedig nagy szó, ha meggondoljuk mennyi abrakot fogyasztanak egy nap alatt is az állatok. Nemcsak a sertések, de a szarvasmarhák is meghálálják az erőtakarmányt. Hiszen májusban közel 200 ezer liter tejet fejtünk. Napi tejátlagunk 10,5 literre rúg.

A meleglevegős szárítóberendezés üzemeltetésével kapcsolatban az elnök azt is elmondja, aratáskor a kombájn által kicsépelt gabona szárítására is felhasználják. Naponta öt vagon lesz a teljesítménye. Ezek után nem okoz gondot az utánszárítás, illetve a raktározás. A szárítóberendezés a kukorica betakarításának komplex gépesítését is lehetővé teszi. Ugyanis a kombájnnal begyűjtött kukoricát azonnal szárítják, morzsolják. Ezáltal legkisebbre csökken a töréssel és tárolással járó veszteség.

Amikor a kapások, s köztük a cukorrépa sorsa felöl érdeklődöm, Varga elvtárs hamiskásan hunyorít szemével.

— A cukorrépa? Az elmúlt napokban oly fejlődésnek indult, levelei elborítják a földet, megőrzik a soksok nedvességet. Amennyiben a tápanyag sem hiányzik, bízom, megadja a várt hektárhozamot. Ezek után száz hektárral nyugodtan benevezhetünk az országos versenybe.

Íme egy pozitív vélemény az idei csapadékdús tavaszról, az „aranyat érő“ májusi esőről. Mindez nem jelenti azt, hogy a nyárasdiak nem küszködnek a mostoha időjárással. Náluk is gyorsan nő a gyom, lopni kell a munkát, mint bárhol. Sőt, a Duna mentén hetven hektáron feltört a talajvíz, ami szintén bosszúsággal és tetemes kárral jár. Azonban reálisan értékelik a helyzetet, mérlegre teszik azon intézkedések sorozatát, amely az adott esetben mérsékli vagy egyensúlyba hozza a természet erőinek kilengését.

SÁNDOR GÁBOR

Vízkár az országban

Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában éppúgy mint másutt, ünnepélyes keretek közt búcsúztak a végzős diákok tanáraiktól, az alsóbb osztályos diáktársaiktól, akikkel annyi nehéz és szép napot éltek át az iskolában és az Ipoly menti kis városkában.

A meghitt ünnepségen arról is elbeszélgettünk, ki hová készül az érettségi után. Legtöbben a termelést választották és meg is indokolták miért.

Gál Gyula: A jó

; tanulók közé tartozik, az átlaga 1,8. Bár szeret tanulni, mégis valamelyik : állami gazdaságban vagy szövetkezetben helyezkedne el 5 szívesen. Az iskola falujába irányította őt', de oda nem szívesen megy, mért szerinte „saját hazájában senki sem lehet próféta."

Kovács Pál: A tanulás nem okozott neki gondot s amellett kiváló sportoló is. Eddig az Ipolysági csapat erőssége volt. Ő a vezekényi szövetkezetben, az állattenyésztésben szeretne elhelyezkedni.

Dávid Ferenc:

Először is az akadémiai héten szeretne jól felkészülni az érettségire. Majd egy évet valamelyik EFSZ-ben gyakorol s azután távúton szeretné a főiskolát elvégezni.

Ez a három példa is igazolja, hogy az Ipolysági Mezőgazdasági Technikum végzős növendékei a termelésben keresnek boldogulást.

KÄDEK GÁBOR (Ipolyság)

"(ŐTK)' — J. Skolil, a Mező- Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját az árvizek okozta károkról.

Az eddigi becslések szerint hazánkban 70 000—80 000 hektár termőföldet öntött el a víz. Ebből hozzávetőlegesen 40 000 hektár a szántóföld, a többi legelő, rét, illetve erdő. 25 000—30 000 hektáron újra kell vetni.

A Duna és mellékfolyóinak mentén mintegy 25 000 hektár került víz alá, hasonlóképpen mint a Morava, a Dyje, a Vltava dél-csehországi folyása, valamint a Labe és Orlice mentén.

Rendkívül kedvezőtlen a helyzet mindenütt, ahol a föld csak nehezen és kevésbé fogadja be a ráhullott csapadékot. Ezeken a helyeken a víz elsősorban a tavaszi vetésben okozott nagy károkat.

A legrosszabb a helyzet a Üeské Budéjovice-i kerületben, ahol a tavaszi vetésen kívül az őszi vetésben is nagy kár esett' és nagy kiterjedésű területek maradtak megműveletlenül.

Dél-Cséhország többi kerületében is hasonló a helyzet', s ugyancsak nagy károk keletkeztek a kelet-csehországi kerületben is és Közép-Csehország északi részében.

Mezőgazdasági dolgozóink a cukorrépa vetését hozzávetőlegesen 14 000 hektáron nem tudták befejezni, a burgonyát pedig mintegy 25 000—32 000 hektáron nem ültették él.

Hogy milyen lesz az idei termés,

„Szlovákiában a nagy öntözőrendszerek építésének terve a megvalósítás útján halad" — mondotta Alois Vojácek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője a Vágsellye—Gúta öntözőrendszer második szakasza üzemelésének ünnepélyes megkezdésekor.

E nagyméretű feladatok megvalósítása elsősorban a Mezőgazdasági Beruházási Igazgatóság bratislavai képviseletének köszönhető a tervezés, a tervdokumentáció előkészítéséért és a javasolt müvek építéséhez nyújtott segítségért. Éppen ennek az öntözőrendszernek az építése mutatta meg, ha a 1970-ig 90 ezer hektárra előirányzott öntözőrendszer munkafeladatait valóra akarjuk váltani — szükséges valamennyi előirányzott határidő haladéktalan betartása és a

még nem tudhatjuk. Országos viszonylatban a jelenlegi helyzet sem tekinthető katasztrofálisnak.

Egyes helyeken komoly károkkal számolhatunk, amelyek kedvezőtlenül tükröződnek nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is.

* * *

A Szlo'vák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala június

7-én értékelte az idei vízokozta károkat, a vízelvezetési munkálatokat, valamint" e földek újra bevetését.

Nyugat-Szlovákiában főleg a Duna, Vág és a Nyitra folyók mentén az utóbbi napokban rosszabbodott a helyzet. Víz alatt van 36 ezer hektár föld. Legnagyobb a vízkár a komáromi járásban, ahol víz borít 10 ezer hektárnyi területet. Csupán a gútai szövetkezetben talajvíz futott be 1644 hektárnyi kultúrát, amelyből több mint 500 hektárt fel kell szántani. Ugyancsak jelentős területet — köze! 400 hektárt — borít talajvíz az ifjúságfalvi szövetkezetben.

Intézkedés történt a víz által erősen megkárosított növények felszántására, vetőmag biztosítására. A Nyugat-Szlovákia vízkársúlytotta járásainak mezőgazdasági üzeméi rendkívüli műtrágyajuttatásban részesültek.

(tk-kő)

A talajvíz, s árvízóközta károkat a Mezőgazdasági Minisztérium hasonlóképpen szándékozik helyrehozni, mint tavaly az aszály okozta károk

minőségi munka. A Vágsellye—Gúta önműködő nagy öntözőrendszerért köszönet illeti a Mezőgazdasági Épületfejlesztö és Szabványosító Vállalat

területi képviseletét, a bratislavai DOPRASTAV fő szállítóvállalatot, az építkezés kiváló dolgozóit, mint Bogyay Árpád mérnököt, építésvezetőt, továbbá Déczy Pált, a javítóműhely vezetőjét, s Antonín Sklenár főépítésvezetőt, Zdeno Viechov termelési instruktort, Mészáros Sztaniszlavot a gépházból, Dezider Sedlár főgépészt, Hajdú Bélát, az öntözőmű kezelőjét és további kiváló dolgozót.

Az öntözőrendszer vize 8000 hektárnyi növénykultúra szomját oltja majd, s hektáronként 4000 koronával növeli az árutermelést. Ez a mutató fő érve a további nagy öntözőrendszerek építésének, amilyen a Vágseüye—Gúta öntözőmű. (kn)

Szlovákia első önműködő öntözőrendszere már üzemel______

Reális valóság

Lapunk tartalmából:

Még jobban elmélyült Csehszlovákia és Jugoszlávia népeinek barátsága .

Hangyási fejők.................................

Többszörös terméshozam . . . Árnyék a villanyfény alatt . . . Külpolitikai szemle ......

Határsorompónál ...........................

Móra Ferenc: „A gyevi törvény“ .

2. old.

3. old.

4. old.

5. old. 9. old.

11. old.

12. old.

Takarmányforgatás a Nagymegyeri Nagyhizlalda jánosttleki lucernaföldjén.

(Foto: -nki-)

Szervezésből

A Nagymegyeri Nagyhizlalda jánosteleki részlegén az út közelében két traktor térül-fordul a lucernaföldön. Forgatják a takarmányt. Megállunk, hogy lencsevégre kapjuk őket. Az egyik traktoros leállítja gépét, miközben fülkéjéből kihajol. Lóg az eső lába, ezért nem akarjuk késleltetni, csak nevét szeretnénk feljegyezni. Kérdésünkre kérdéssel felel.

— Igaz, hogy t.z országban még nem fejezték be a cukorrépa vetését?

Mikor látja, meglep amit mond, gyorsan hozzáfűzi:

— Az újságban olvastam. Nem én találtam ki!

Szinghoffer traktoros fejét csavargatja, amikor szóban is megerősítjük az újságban olvasottakat.

— Érdekes — méltatlankodik - vajon hogyan szervezik a munkát azok, akik márciustól júniusig nem képesek elvetni a cukorrépát? Mi már másodszor kapáljuk. Tessék csak megnézni, ellepi a földjét.

Az irodában Kosár Gyula bérelszámoló pénzt rak az emberek elé. A cukorrépa egyelése után fizeti a prémiumot. Egyik-másik összeg bizony kisebb, mint a többi.

Kosár elvtárs elmondja, hogy 13 ezer korona prémiumot irányoztak elő a 65 hektár cukorrépa minőségi egyeléséért. A feltételek szerint 10 cm szélesen, 5 cm mélyen kellett átkapálni a sorokat, míg a növénytávolságot 20 — 23 cm-re szabták.

Az egyelés csupán pár napig tartott. A gazdaság összes dolgozója, a traktorosok, állatgondozók, családtagok mind, mind kivették részüket az egyelésból. Amikor pontot tettek a végére, tíztagú bizottság értékelte munkájukat. Akadt parcella, mely tulajdonosának csökkentett prémiumot javasolt a bizottság.

A cukorrépaföldön meggyőződtünk, hogy a prémium megtette a magáét. A növényállomány egyenlő zárt sorokban zöldell, gyomnak se híre, se hamva. Bizony, ritka helyen látható oly szép répa, mint Jánosteleken.

A gazdaság tavaly is remekelt a cukorrépa termesztése terén. Nem kevesebb mint 386 mázsa volt az átlagos hektárhozam. Az időbeni vetés, egyelés, kapálás, a biztosíték; idén sem lesz kevesebb. Mindez arra vall, kitünően szervezik a munkát a jánostelekiek, —s—

Kettő a répakapálók hadából — közelről; Lőrinc László és nefe.

(N. Kovács István felvétele)

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA

A szocialista mezőgazdaságért!

Ballagás

után