Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-05 / 22. szám

Húsvizsgálat Európában A húsvizsgálatnak hármas fel­adata van: 1. Az emberi egészség védelme, 2. segítségnyújtás a fer­tőző állatbetegségek elleni küz­delemben és 3. a kereskedelem­be került hús és húskészítmények minőségi követelményeinek bizto­sítása. A nyugat-európai országokban a húsvizsgálatot vagy a földmű­velésügyi, vagy az egészségügyi minisztériumokban tartozó köz­ponti állatorvos vezette szerv irányítja. Az N8ZK-ban és Hol­landiában a magánvágásokra is vonatkozik a húsvizsgálati köte­lezettség. Mindenütt arra törek­szenek, hogy a magánvágóhidak helyett nagyobb közvágóhidak vegyék át a vágásokat a köz­­fogyasztásra. A nyugati országok legtöbbjé­ben a nagyobb közvágóhidak igaz­gatói állatorvosok. Franciaország­ban 200 föállásos és 3500 mellék­állásos húsvizsgáló van. Német­országban ezek száma 450, illetve 5000. Ezenkívül 50 specialista az importált hús vizsgálatával fog­lalkozik. Ehhez járul még a 34 húsvizsgáló bakteorológus. Az összes országokban — kivéve Franciaországot - a csökkent ér­tékű húst csak hatósági hússzé­kekben szabad árusítani fokozott felügyelet mellett. Az angol hús­vizsgálati rendszer elmaradot­tabb, mint bármelyik más nyu­gati országé. (Vet. Rec.) Baktériumok elpusztítása elektromos erőtérrel Ör. Fritz Hahn heídelbergi mérnök kísérleteinek tanulsága szerint a gyen­ge egyenáramú elektromos előtér rendkívül alkalmas a legkülönfélébb mikroorganizmusok elpusztítására. Ha például különböző baktériumtenyé­szetek fölé 30 cm távolságra 2000 voltos egyenáramba kapcsolt elektródot helyeznek (ami „elektromos mezőt“ képez), a tenyészetek növekedése megáll. , _ Ha egy pohár romlo'tf, kellemetlen szagú, pénészréteggel borított bort ilyen elektród alá helyeznek, a penész és a kellemetlen szag 24 óra múlva eltűnik. A hasonlóan kezelt vaj, hús és egyéb élelmiszer 40 napig csíra­­mentes marad. Magasabb hőmérsékleten a baktériumölő hatás még gyor­sabban jelentkezik. Hahn szerint egész helyiségek — például műtők vagy betegszobák — aránylag kis költséggel csírátlaníthatók, ha a mennyezeten pozitív elektró­dot helyeznek el, vagy a padló maga negatív elektród, vagy pedig elektró­dot helyeznek el benne. A kísérleteknél 80—90 %-ós csírátlanítást értek el. Hahn beszámolója szerint egyenrangú elektromos erőtér még a nagyobb állatok testében levő baktériumokat is elpusztítja: egy pestises tyúkot, egy mumpszban szenvedő kecskét és egy orbáncos disznót néhány napon át ilyen egyenáramú előtérben tartva sikerült meggyógyítani. Az „Ars Medici“ című folyóiratban közölt beszámoló végül még arról is tudósít, hogy ötórás kezeléssel lázas influenzában szenvedő embereket is meg lehetett gyógyítani. Az idei május, habár nem volt túl mostoha, mivel nem hozott tavaszi fagyokat, mégsem mond­ható a legkedvezőbbnek. A hű­vös időjárás útját állta a szőlő egyenletes fejlődésének. A lema­radás behozható, ezért most min­den erőt a soron következő mű­veletek időbeni elvégzésére kell összpontosítanunk. Június legsür­gősebb tennivalója a 2—3-szori kapálás és a sarabolás. A kapá­lást minél mélyebben végezzük, mert jelenleg a talaj elég ned­vességet tartalmaz és könnyen művelhető. Ha az első kapáláso­kat csekélyen végeztük, akkor a kötött talajt szinte lehetetlen a továbbiakban mélyebben művel­ni. A kapálást és a sarabolást mindig szükség szerint végezzük, úgy, hogy a szőlő talaja állan­dóan porhanyós, laza és gyom­mentes legyen. Így nemcsak a tápanyagokat, hanem a talaj víz­készletét is megőrizzük, amelyre júniusban nagy szükség lehet. A kapálással egyidejűleg vé­gezzük el a harmatgyökerek el­távolítását. Ez fiatal és öreg te­lepítésekben egyaránt szükséges, mert főleg nedves Időjárás esetén a harmatgyökerek olyannyira el­hatalmasodnak, hogy a szőlő talpgyökerei elgyengülnek, sőt el is pusztulhatnak. Ha szárazság lép fel, a talaj szintje kiszárad s ezzel párhuzamosan elszáradnak a harmatgyökerek, melynek kö­vetkeztében a szőlő Is kiszárad­hat. A harmatgyökerek elleni harcot jelentősen elősegíti kapá­láskor a tőkék kitányérozása, amely vízgyüjtés szempotjából is igen fontos művelet. Ha pedig még nem tettük, ha­ladéktalanul végezzük el az első majd szükség esetén a második kötözést. A közép-, félmagas-, és magas vezetéseknél a vezérágak megkötése után a további hajtá­sokat a dupla drót közé fűzzük. A kötözést mindig úgy végezzük, hógy a hajtások a tőké alján la­zán álljanak, úgyhogy az egész tőke nap és levegöjártas legyen. Kötözéskor igen nagy gondot kell fordítani a gyenge hajtások épségére. Végezzük el a hajtás­válogatást, valamint a hónalj hajtások eltávolítását. A hónalj hajtások ugyanis zsúfolttá teszik a tőke lombozatát, ami gátolja a napfény és a levegő behatolá­sát s így a lombozatót könnyen meglephetik a gombabetegségek, a peronoszpóra. Ezek a hónai; hajtások az egész vegetációs idő alatt igen gyorsan nőnek és ter­mészetesen rengeteg tápanyagot vesznek el a tőkétől. Eltávolítá­suk főleg akkor halaszthatatlan, ha szaporítani akarunk. A fiatal Kötözzünk szakszerűen A fejlődő hajtásokat rögzítsük. A kötözésnél a hajtásokat úgy kell elrendezni, hogy a tőke alsó részén a hajtások kidomborodva, tágasan álljanak, a tőke belseje szellős, levegöjárt legyen. Az első kötözést akkor végez­zük, amikor a hajtások elérik a 30—40 cm hosszúságot Ez a kötö­zés mindig laza legyen. A további kötözéseknél, ahol már nincs hónaljhajtásokat tőben kitörhet­jük, kicsíphetjük, az erősebbeket azonban két levélre csípjük, vagy vágjuk vissza, A nagyüzemi ma­gasvezetésű szőlészetekben nem végeznek hónaljazást. Állandó feladat a szőlőkarók, rögzítése, a huzalok javítása, az újonnan telepített szőlő öntözése. A szőlőből eltávolíthatjuk a ké­sőtavaszi fagyok ellem odakészí­tett füstölőanyagot s tegyük rendbe az utakat. Gondozzuk a fiatal pótlásokat ét kísérjük ál­landó figyelemmel fejlődésüket, mert a magas tőkék beárnyékol­ják s a megszoruló fülledt le­vegőben a gyenge hajtást hama­rább megtámadják a gombabe­tegségek. A pótlásokat öntözzük és többször permetezzük, mint a már termő tőkéket. A szőlő virágzása alatt lehető­leg semmilyen műveletet nem vé­gezzünk, ha azonban nagyon szükséges, még permetezhetünk Is. A júniusi hőség nagyon ked­vez a betegségeknek és a kárte­vőknek. Elsőnek a peronoszpórát kell megemlíteni, melynek elter­jedéséhez igen kedvező a pára­dús, fülledt levegő. Ha a pero­­noszpóra a fürtöket is megtá­madja, külön fürtpermetezést kell végezni. Június elején végezzük a virágzás előtti permetezést, majd ezt követően szükség sze­rint kb. 12—14 naponként meg­ismételjük a peronoszpóra elleni védekezést, júniusban szokott megjelenni szőlőinkben a liszt­harmat, a szőlőmoly és más kár­tevők is. A peronoszpóra elleni védeke­zésnél permetezhetünk kétszer 1 %-os kuprikollal vagy 0,5 0/<ros novozir N és 0,5 0/(ros kuprikol oldattal de alkalmazhatunk 1 %­­os bordóilé oldatot is. A harma­dik permetezésnél nagyon jól megfelel 1,5 %-os kuprikol vagy 1.5 %-os bordoilé permet. Munka és időmegtakarítást je­lent, ha egyidejűleg több beteg­ség ellen is védekezünk. Így pl. a peronoszpóra, lisztharmat és molyok ellen egyaránt alkalmaz­hatjuk az első két permetezésnél 1.5 %-os bordoilé 0,25 %-os su­likéi és 0,5 %-os dykol oldalt ke­verékét. A harmadik permetezés­ben 1,5 %-os bordoilé, 0,5 %-os sulikoí és 0,5 %-os dykol oldat felel meg a legjobban. Az idén ismét gazdag szőlőter­més mutatkozik, ezért a munká­latokat fékező esős májusi hónap után júniusban tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezen gazdag termést meg is tud­juk védeni. Kása Mihály Júniusi teendők fürt, szorosabbra kötjük a haj­tásokat. A kötözések száma a hajtások növekedési erélyétől függ. Általában karós támasz mellett 3—4-szer kötözzük meg a szőlőt. A gyalogszőlőket 1—2-szer szokták megkötni és utána rö­vidre csonkáznak. Huzaltámasz­hoz 8-as alakú kötéssel erősítjük a hajtásokat, hogy a kötés vas­tagodáskor ne vágja el azokat. (kálisó, szuperfoszfát) tevődik ösz­­sze. Azonkívül 100 t komposzthoz 2,8 m3 baktérium-kultúra keveréket szükséges adni, amelyet nálunk kü­lön tartályokban szennylúg hozzá­adásával erjesztettünk. A komposztkészítő üzem felépítése nem kíván költséges befektetést. A befektetések kb. 3—5 év alatt té­rülnek meg. A komposztkészítő üzem (komposztoló) fő része a ke­verőasztal. ahol a nyersanyagokat összekeverik. Ez egy bunkerból áll, az alján a keverésre szolgáló két fogashengerrel. A tőzeget kifordít­ható kocsikkal, a többi nyersanya­gokat szállítószalagon adagoljuk. Az összekevert anyagokat 2—3 magas prizmákban 90—110 napig hagyjuk erjedni. Az új kiomposztot kis területen a Csehszlovák Tudományos Akadémia Tumovi Növénynemesitő Állomásán, nagyüzemi méretekben pedig a gö­­mörhorkai EFSZ-ben (rozsnyói já­rás) és a piánál EFSZ-ben (ceské budejovice-i járás) próbálták ki. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy a tudományos alapon előállí­tott tőzeg-lignin komposzt nem gya- i kőről káros hatást a növényekre még akkor sem, ha nagyobb meny­­'nyiségben adagoljuk. Bebizonyoso­dott, hogy a szennylúgból készült ; kom poszt tál visszaadjuk a talajnak a tápanyagokat, amelyeket a fa, mint a cellulózé nyersanyaga a ta­lajból a növekedés folyamán elvon. Ezek főzés közben a szennylúgba kerültek. Szintén bebizonyosodott, hogy a komposzttal olyan nyers­anyagokat juttatunk a talajba, ame­lyek kedvezően hatnak a talaj vegyi összetételére, megtartják porhanyós­­ságát és nedvességét és a tápanya­gokat a gyökerekhez közel vonják össze. Ezt bizonyítják az USzSZK- ban szerzett tapasztalatok is, ahol , az új komposzt használatával már az első években 400—500 %-os gazda­sági nyereséget könyveltek el. Az új komposzt mezőgazdasági üzemeink megítélése alapján a leg­jobb minőségűek közé tartozik. Sö­tétbarna. majdnem fekete színű, porhanyós, 1—5 mm-es szemcsézett­­ségű. Szaga az erdei avarhoz ha­sonló és minimálisan 36 % szerves anyagot tartalmaz. Előnye, hogy a komposzthoz nem kell nitrogéntar­talmú műtrágyát kevernünk. A kom­­posztban elegendő nitrogén van, amelyet a benne lévő baktériumok a levegőből kötöttek le. Nálunk az első ilyen komposzt­készítő üzemet a tőzeg lignin-kom­­poszt készítésére a Minofi-i Gépállo­más építette fel az észak-csehországi kerületben 50 000 t évi termelőké­pességgel. Ebbén az évben Gömör­­horkán épül fel egy komposztkészítő üzem a cellulózégyár mellett 50 000 t évi kapacitással. A komposztoló 250 tonna napi ter­melés esetén a ceilulózgyár szenny­lúg mennyisegének 17 %-át, vagyis 57 m:i-t dolgoz fel. Az üzem igy évente 3800 tonnával több cellulózét gyárthat, ami 8 millió korona értékű átírnak felel meg. A komposzt ké-a szítésére felhasználásra kerül a sem-' Iegesitett szennylúg üledéke is. Ez­zel megtakaríthatók az ülepítőtar­tályok tisztítására és az üledék el­szállítására szükséges költségek. A komposztkészítő üzem felépíté­sét támogatja a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium is. Haso­­ló komposztolókat készül felépíteni azokban a járásainkban, ahol cel­lulózgyáraink elegendő nyersanyagot biztosítanak és a közelben tőzeg is előfordul. Cellulózgyáraink azon ösz­­szegeket, amelyeket azzal takarítot­tak meg, hogy mezőgazdasági üze­meink a szennylúg egy részét kom­poszt alakjában kártalanították, át­adják a MEVM-nak. Az Új komposzt elősegíti a me­­; zőgazdaságban lévő műtrágyahiány i kiküszöbölését és csökkenti folyóink­­• nak a sZennylúg általi szennyező­­■ dését. , Benye Ferene mérnök, Keletszlovákiai Cellulóz és Paptrmfivek dolgozója. 1 (Gömörhorka). Szulfit-szennylúgból készült komposztok a mezőgazdaságban Cellulózgyáraink folyóinkba naponta nagy mennyiségű szennylúgot engednek. A kiengedett szennylúg szerves anyagokat (főleg lignin­­sznlfátot) és savas hatású anyagokat (kénes savat) tartalmaz. Az en­zimek hatására a szerves anyagok bomlásnak indulnak és elvonják a vízből az élethez szükséges oxigént. Ha a víz egy literre eső oxi­géntartalma 5 mg alá csökken, az élet a vízben megszűnik és az, oxigénhiány következtében a halak is elpusztulnak. ún. „AB-mfltrágyát", amelyet a Tor­naijai Állami Gazdaságban ki is > próbáltak. A cukorrépa terméshoza­ma 4.4 %-kal, a takarmányrépáé. 48,1 %-kal, a kukoricáé pedig 6.1 százalékkal volt nagyobb, mint az ammóniumszulfáttal trágyázott par­cellákon. 1960-ban kipróbálták ezt a műtrágyát a rimaszombati járásban it. Ezek a kísérletek azt is meg­mutatták, hogy a szennylúg a növé­nyekre nincs toxikus hatással. Főleg a homokos talajokon, ezek megszi- jj lárdttásával elősegíti a nedvesség f hosszabb ideig történő fenntartását.! Az 1950—60-as években háromszo­rosára növekedett a műtrágyák^ használata a mezőgazdaságban, a» terméshozamok azonban az adago­lásnak megfelelő arányban nem nö­vekedtek. Ezt a jelenséget nem: könnyű megmagyarázni, de bebizo­nyosodott, hogy termőföldjeink ter­mészetes fejlődése a többszáz éves használat következtében erősen gá­tolt. Ezért nem elegendő visszaadni' a talajnak a szükséges tápanyago­kat, de szabályozni kell vegyi ösz­­szet^telét is és keresni a módját a: műtrágyák leggazdaságosabb kihasz­nálásának. Azonkívül a komposztok­­ba olyan anyagokat szükséges ke­verni, amelyek meggátolják áthato­­lódásukat a talaj alsó rétegeibe, ahol a növények számára hozzáférhetet­lenné válnának. Ezeket az anyago­kat szorbanseknek (felszívó anya­goknak) nevezzük. A legrégibb idők­től alkalmazott szorbensek közé a tőzeg és a barnaszén tartozik. A tő­zeg számos komposztunk fontos al­kotórésze, amelyeknek az a felada­tuk, hogy visszadják a talajnak azo­kat a szerves anyagokat, amelyeket a terményekkel és füvekkel vontunk ki belőle. Ezeknek az anyagoknak a hiányát istállótrágyával teljesen nem pótolhatjuk. A tőzeg tiszta állapot­ban trágyázásra nem alkalmas, mi­vel nagy mennyiségű nitrogén nél­küli bomlatlan anyagot tartalmaz. Éppúgy, mint a bomlatlan szalma trágyázásra történő felhasználása­kor, ebben az esetben is nitrogén elvonására kerülhet sor. A termés­hozam várt növekedésével szemben csökkenés állhat be, annak ellené­re, hogy a talajba elégendő mefiy­­nyiségű tápanyagot juttatunk. Ezért a tőzeg bomlasztását még a talajon kívül kell elvégeznünk. Régebben, hogy a tőzeg szétbomoljon szalma helyett almozásra használták fel. Újabban a komposzitolt anyagok bomlásztására specifikus mikroorga­nizmusokat. erjedést előidéző bakté­rium-kultúra keverékeket használ­tunk. Ezeket a baktérium-kultúrákat a talajból vonjuk ki és komposztba keverés előtt cseppfolyós környezet­ben szaporítjuk őket. Ez a keverék a legbonyolultabb anyagokat is szét­bomlasztó és a levegő nitrogénjét lekötő baktériumokat tartalmaz. Mi­vel a tőzeg megfelelő feltételeket nyújt a baktériumok Szaporodásá­hoz, ezért a legkülönbözőbb ipari hulladékok komposztálásakor hasz­náljuk fel. Az új szennylúgból készült tőzeg­lignin komposzt Összeállítását a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Mikrobiológiai Intézetében Bárta mérnök vezetésével kísérle­tezték ki. Az új komposzt 50 % tő­zegből, 5 % szerpentinéből, 40 % szulfit-szennylúgból, 20 % Ca-lignin­­ből (a semlegesített szulfít-szenny­­lúg ülledéke) és 5 % műtrágyából A savas hatású anyagok szétmar- i ják a betont és ezzel főleg a folyó- j kon épített vízierőművet veszélyez- i tetik. Ezért igyekszünk, hogy fo- i lyóinkba minél kisebb mennyiségű 1 szenffylúg kerüljön. A szennylúgból s alkoholt, élesztőt, glicerint és más i szerves anyagokat mint pl. zsírt, ( ecetet és citromsavat készítünk. Fel- i használjuk antibiotikumok (penicil- i lin és streptomicin) készítésére Is, i valamint a beton és téglakészítmé- i nyék tartósságának növelésére, i A szennylúgból fertőtlenítő és ro- 1 varirtószereket is gyártunk. Hasz- 1 náljuk utaink portalanítására vagyis vékony burkolására is. i Hogy a szennylúgot ezekre a cé- ] lókra felhasználhassuk, előbb be kell 1 sűrítenünk. Ez olyan nagy befekte- ; téssel épített sűrítőberendezéseket i tesz szükségessé, hogy emiatt a gyár- ] tási folyamatok nem gazdaságosait, i Már hosszabb ideje kísérletek : folynak a szennylúg mezőgazdaság- ] ban történő felhasználásával, ahol semlegesítés után sűrítés nélkül is ; felhasználható. A szennylúgban levő ; lignin olyan anyag, amely a talaj- ; ban fontos humínsavak keletkezését segíti elő. Azonkívül kihasználhat­juk a ligninszulfátokban lévő ként is, amely a legutóbbi kísérletek sze­rint éppolyan fontos a növények szá­mára, mint a nitrogén, mivel a fe­hérjék fontos alkotórésze. A legtöbb ként a növények magvai és levelei tartalmaznak. Kénhiány következté­ben a növények fejlődése megáll, ezek világoszöld, nagyobb hiány ese­­téu pedig fehér szint vesznek fel. A szárított növények közül a ká­poszta minden kg-ja 8,19 g. a hagy­ma 5,68 g, a búza pedig 1,64 g ként tartalmaz. A növények a ként csak oxidált formában vehetik fel. A szennylúgban a kén ilyen formá­ban van jelen, ezért a szennylúg al­kalmas a növények kénszükségleté­­liek kielégítésére. Azonkívül a szehnylúgban lévő ligninszulfátok azokkal a különleges tulajdonságok­kal Rendelkeznek, hogy elősegítik a nehezen oldódó ásványi sók áthatolá­sát a növények gyökereihez. Külföldön főleg az ÜSÁ-ban vé­gezték sikeres kísérleteket a szenny­lúg mezőgazdaságban történő fel­­használására. Itt az ammoniakalizált szénnylúgot 3 %-os nitrogéntarta­lommal „Orzan“ néven hozzák for­galomba. A növényekre hasonló ha­tása van, mint a nitrogéntartalmú műtrágyáknak. A trágyázásra a szennylúgot semle­gesített, vagy ammoniakalizált (am­móniákkal kevert) formában hasz­náljuk fel. Nálunk Enderst és Ha­­valda 1959-ben ammoniakalizált szulfit. szennylúgból készítették az

Next

/
Thumbnails
Contents