Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-05 / 22. szám
Húsvizsgálat Európában A húsvizsgálatnak hármas feladata van: 1. Az emberi egészség védelme, 2. segítségnyújtás a fertőző állatbetegségek elleni küzdelemben és 3. a kereskedelembe került hús és húskészítmények minőségi követelményeinek biztosítása. A nyugat-európai országokban a húsvizsgálatot vagy a földművelésügyi, vagy az egészségügyi minisztériumokban tartozó központi állatorvos vezette szerv irányítja. Az N8ZK-ban és Hollandiában a magánvágásokra is vonatkozik a húsvizsgálati kötelezettség. Mindenütt arra törekszenek, hogy a magánvágóhidak helyett nagyobb közvágóhidak vegyék át a vágásokat a közfogyasztásra. A nyugati országok legtöbbjében a nagyobb közvágóhidak igazgatói állatorvosok. Franciaországban 200 föállásos és 3500 mellékállásos húsvizsgáló van. Németországban ezek száma 450, illetve 5000. Ezenkívül 50 specialista az importált hús vizsgálatával foglalkozik. Ehhez járul még a 34 húsvizsgáló bakteorológus. Az összes országokban — kivéve Franciaországot - a csökkent értékű húst csak hatósági hússzékekben szabad árusítani fokozott felügyelet mellett. Az angol húsvizsgálati rendszer elmaradottabb, mint bármelyik más nyugati országé. (Vet. Rec.) Baktériumok elpusztítása elektromos erőtérrel Ör. Fritz Hahn heídelbergi mérnök kísérleteinek tanulsága szerint a gyenge egyenáramú elektromos előtér rendkívül alkalmas a legkülönfélébb mikroorganizmusok elpusztítására. Ha például különböző baktériumtenyészetek fölé 30 cm távolságra 2000 voltos egyenáramba kapcsolt elektródot helyeznek (ami „elektromos mezőt“ képez), a tenyészetek növekedése megáll. , _ Ha egy pohár romlo'tf, kellemetlen szagú, pénészréteggel borított bort ilyen elektród alá helyeznek, a penész és a kellemetlen szag 24 óra múlva eltűnik. A hasonlóan kezelt vaj, hús és egyéb élelmiszer 40 napig csíramentes marad. Magasabb hőmérsékleten a baktériumölő hatás még gyorsabban jelentkezik. Hahn szerint egész helyiségek — például műtők vagy betegszobák — aránylag kis költséggel csírátlaníthatók, ha a mennyezeten pozitív elektródot helyeznek el, vagy a padló maga negatív elektród, vagy pedig elektródot helyeznek el benne. A kísérleteknél 80—90 %-ós csírátlanítást értek el. Hahn beszámolója szerint egyenrangú elektromos erőtér még a nagyobb állatok testében levő baktériumokat is elpusztítja: egy pestises tyúkot, egy mumpszban szenvedő kecskét és egy orbáncos disznót néhány napon át ilyen egyenáramú előtérben tartva sikerült meggyógyítani. Az „Ars Medici“ című folyóiratban közölt beszámoló végül még arról is tudósít, hogy ötórás kezeléssel lázas influenzában szenvedő embereket is meg lehetett gyógyítani. Az idei május, habár nem volt túl mostoha, mivel nem hozott tavaszi fagyokat, mégsem mondható a legkedvezőbbnek. A hűvös időjárás útját állta a szőlő egyenletes fejlődésének. A lemaradás behozható, ezért most minden erőt a soron következő műveletek időbeni elvégzésére kell összpontosítanunk. Június legsürgősebb tennivalója a 2—3-szori kapálás és a sarabolás. A kapálást minél mélyebben végezzük, mert jelenleg a talaj elég nedvességet tartalmaz és könnyen művelhető. Ha az első kapálásokat csekélyen végeztük, akkor a kötött talajt szinte lehetetlen a továbbiakban mélyebben művelni. A kapálást és a sarabolást mindig szükség szerint végezzük, úgy, hogy a szőlő talaja állandóan porhanyós, laza és gyommentes legyen. Így nemcsak a tápanyagokat, hanem a talaj vízkészletét is megőrizzük, amelyre júniusban nagy szükség lehet. A kapálással egyidejűleg végezzük el a harmatgyökerek eltávolítását. Ez fiatal és öreg telepítésekben egyaránt szükséges, mert főleg nedves Időjárás esetén a harmatgyökerek olyannyira elhatalmasodnak, hogy a szőlő talpgyökerei elgyengülnek, sőt el is pusztulhatnak. Ha szárazság lép fel, a talaj szintje kiszárad s ezzel párhuzamosan elszáradnak a harmatgyökerek, melynek következtében a szőlő Is kiszáradhat. A harmatgyökerek elleni harcot jelentősen elősegíti kapáláskor a tőkék kitányérozása, amely vízgyüjtés szempotjából is igen fontos művelet. Ha pedig még nem tettük, haladéktalanul végezzük el az első majd szükség esetén a második kötözést. A közép-, félmagas-, és magas vezetéseknél a vezérágak megkötése után a további hajtásokat a dupla drót közé fűzzük. A kötözést mindig úgy végezzük, hógy a hajtások a tőké alján lazán álljanak, úgyhogy az egész tőke nap és levegöjártas legyen. Kötözéskor igen nagy gondot kell fordítani a gyenge hajtások épségére. Végezzük el a hajtásválogatást, valamint a hónalj hajtások eltávolítását. A hónalj hajtások ugyanis zsúfolttá teszik a tőke lombozatát, ami gátolja a napfény és a levegő behatolását s így a lombozatót könnyen meglephetik a gombabetegségek, a peronoszpóra. Ezek a hónai; hajtások az egész vegetációs idő alatt igen gyorsan nőnek és természetesen rengeteg tápanyagot vesznek el a tőkétől. Eltávolításuk főleg akkor halaszthatatlan, ha szaporítani akarunk. A fiatal Kötözzünk szakszerűen A fejlődő hajtásokat rögzítsük. A kötözésnél a hajtásokat úgy kell elrendezni, hogy a tőke alsó részén a hajtások kidomborodva, tágasan álljanak, a tőke belseje szellős, levegöjárt legyen. Az első kötözést akkor végezzük, amikor a hajtások elérik a 30—40 cm hosszúságot Ez a kötözés mindig laza legyen. A további kötözéseknél, ahol már nincs hónaljhajtásokat tőben kitörhetjük, kicsíphetjük, az erősebbeket azonban két levélre csípjük, vagy vágjuk vissza, A nagyüzemi magasvezetésű szőlészetekben nem végeznek hónaljazást. Állandó feladat a szőlőkarók, rögzítése, a huzalok javítása, az újonnan telepített szőlő öntözése. A szőlőből eltávolíthatjuk a későtavaszi fagyok ellem odakészített füstölőanyagot s tegyük rendbe az utakat. Gondozzuk a fiatal pótlásokat ét kísérjük állandó figyelemmel fejlődésüket, mert a magas tőkék beárnyékolják s a megszoruló fülledt levegőben a gyenge hajtást hamarább megtámadják a gombabetegségek. A pótlásokat öntözzük és többször permetezzük, mint a már termő tőkéket. A szőlő virágzása alatt lehetőleg semmilyen műveletet nem végezzünk, ha azonban nagyon szükséges, még permetezhetünk Is. A júniusi hőség nagyon kedvez a betegségeknek és a kártevőknek. Elsőnek a peronoszpórát kell megemlíteni, melynek elterjedéséhez igen kedvező a páradús, fülledt levegő. Ha a peronoszpóra a fürtöket is megtámadja, külön fürtpermetezést kell végezni. Június elején végezzük a virágzás előtti permetezést, majd ezt követően szükség szerint kb. 12—14 naponként megismételjük a peronoszpóra elleni védekezést, júniusban szokott megjelenni szőlőinkben a lisztharmat, a szőlőmoly és más kártevők is. A peronoszpóra elleni védekezésnél permetezhetünk kétszer 1 %-os kuprikollal vagy 0,5 0/<ros novozir N és 0,5 0/(ros kuprikol oldattal de alkalmazhatunk 1 %os bordóilé oldatot is. A harmadik permetezésnél nagyon jól megfelel 1,5 %-os kuprikol vagy 1.5 %-os bordoilé permet. Munka és időmegtakarítást jelent, ha egyidejűleg több betegség ellen is védekezünk. Így pl. a peronoszpóra, lisztharmat és molyok ellen egyaránt alkalmazhatjuk az első két permetezésnél 1.5 %-os bordoilé 0,25 %-os sulikéi és 0,5 %-os dykol oldalt keverékét. A harmadik permetezésben 1,5 %-os bordoilé, 0,5 %-os sulikoí és 0,5 %-os dykol oldat felel meg a legjobban. Az idén ismét gazdag szőlőtermés mutatkozik, ezért a munkálatokat fékező esős májusi hónap után júniusban tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezen gazdag termést meg is tudjuk védeni. Kása Mihály Júniusi teendők fürt, szorosabbra kötjük a hajtásokat. A kötözések száma a hajtások növekedési erélyétől függ. Általában karós támasz mellett 3—4-szer kötözzük meg a szőlőt. A gyalogszőlőket 1—2-szer szokták megkötni és utána rövidre csonkáznak. Huzaltámaszhoz 8-as alakú kötéssel erősítjük a hajtásokat, hogy a kötés vastagodáskor ne vágja el azokat. (kálisó, szuperfoszfát) tevődik öszsze. Azonkívül 100 t komposzthoz 2,8 m3 baktérium-kultúra keveréket szükséges adni, amelyet nálunk külön tartályokban szennylúg hozzáadásával erjesztettünk. A komposztkészítő üzem felépítése nem kíván költséges befektetést. A befektetések kb. 3—5 év alatt térülnek meg. A komposztkészítő üzem (komposztoló) fő része a keverőasztal. ahol a nyersanyagokat összekeverik. Ez egy bunkerból áll, az alján a keverésre szolgáló két fogashengerrel. A tőzeget kifordítható kocsikkal, a többi nyersanyagokat szállítószalagon adagoljuk. Az összekevert anyagokat 2—3 magas prizmákban 90—110 napig hagyjuk erjedni. Az új kiomposztot kis területen a Csehszlovák Tudományos Akadémia Tumovi Növénynemesitő Állomásán, nagyüzemi méretekben pedig a gömörhorkai EFSZ-ben (rozsnyói járás) és a piánál EFSZ-ben (ceské budejovice-i járás) próbálták ki. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy a tudományos alapon előállított tőzeg-lignin komposzt nem gya- i kőről káros hatást a növényekre még akkor sem, ha nagyobb meny'nyiségben adagoljuk. Bebizonyosodott, hogy a szennylúgból készült ; kom poszt tál visszaadjuk a talajnak a tápanyagokat, amelyeket a fa, mint a cellulózé nyersanyaga a talajból a növekedés folyamán elvon. Ezek főzés közben a szennylúgba kerültek. Szintén bebizonyosodott, hogy a komposzttal olyan nyersanyagokat juttatunk a talajba, amelyek kedvezően hatnak a talaj vegyi összetételére, megtartják porhanyósságát és nedvességét és a tápanyagokat a gyökerekhez közel vonják össze. Ezt bizonyítják az USzSZK- ban szerzett tapasztalatok is, ahol , az új komposzt használatával már az első években 400—500 %-os gazdasági nyereséget könyveltek el. Az új komposzt mezőgazdasági üzemeink megítélése alapján a legjobb minőségűek közé tartozik. Sötétbarna. majdnem fekete színű, porhanyós, 1—5 mm-es szemcsézettségű. Szaga az erdei avarhoz hasonló és minimálisan 36 % szerves anyagot tartalmaz. Előnye, hogy a komposzthoz nem kell nitrogéntartalmú műtrágyát kevernünk. A komposztban elegendő nitrogén van, amelyet a benne lévő baktériumok a levegőből kötöttek le. Nálunk az első ilyen komposztkészítő üzemet a tőzeg lignin-komposzt készítésére a Minofi-i Gépállomás építette fel az észak-csehországi kerületben 50 000 t évi termelőképességgel. Ebbén az évben Gömörhorkán épül fel egy komposztkészítő üzem a cellulózégyár mellett 50 000 t évi kapacitással. A komposztoló 250 tonna napi termelés esetén a ceilulózgyár szennylúg mennyisegének 17 %-át, vagyis 57 m:i-t dolgoz fel. Az üzem igy évente 3800 tonnával több cellulózét gyárthat, ami 8 millió korona értékű átírnak felel meg. A komposzt ké-a szítésére felhasználásra kerül a sem-' Iegesitett szennylúg üledéke is. Ezzel megtakaríthatók az ülepítőtartályok tisztítására és az üledék elszállítására szükséges költségek. A komposztkészítő üzem felépítését támogatja a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium is. Hasoló komposztolókat készül felépíteni azokban a járásainkban, ahol cellulózgyáraink elegendő nyersanyagot biztosítanak és a közelben tőzeg is előfordul. Cellulózgyáraink azon öszszegeket, amelyeket azzal takarítottak meg, hogy mezőgazdasági üzemeink a szennylúg egy részét komposzt alakjában kártalanították, átadják a MEVM-nak. Az Új komposzt elősegíti a me; zőgazdaságban lévő műtrágyahiány i kiküszöbölését és csökkenti folyóink• nak a sZennylúg általi szennyező■ dését. , Benye Ferene mérnök, Keletszlovákiai Cellulóz és Paptrmfivek dolgozója. 1 (Gömörhorka). Szulfit-szennylúgból készült komposztok a mezőgazdaságban Cellulózgyáraink folyóinkba naponta nagy mennyiségű szennylúgot engednek. A kiengedett szennylúg szerves anyagokat (főleg ligninsznlfátot) és savas hatású anyagokat (kénes savat) tartalmaz. Az enzimek hatására a szerves anyagok bomlásnak indulnak és elvonják a vízből az élethez szükséges oxigént. Ha a víz egy literre eső oxigéntartalma 5 mg alá csökken, az élet a vízben megszűnik és az, oxigénhiány következtében a halak is elpusztulnak. ún. „AB-mfltrágyát", amelyet a Tornaijai Állami Gazdaságban ki is > próbáltak. A cukorrépa terméshozama 4.4 %-kal, a takarmányrépáé. 48,1 %-kal, a kukoricáé pedig 6.1 százalékkal volt nagyobb, mint az ammóniumszulfáttal trágyázott parcellákon. 1960-ban kipróbálták ezt a műtrágyát a rimaszombati járásban it. Ezek a kísérletek azt is megmutatták, hogy a szennylúg a növényekre nincs toxikus hatással. Főleg a homokos talajokon, ezek megszi- jj lárdttásával elősegíti a nedvesség f hosszabb ideig történő fenntartását.! Az 1950—60-as években háromszorosára növekedett a műtrágyák^ használata a mezőgazdaságban, a» terméshozamok azonban az adagolásnak megfelelő arányban nem növekedtek. Ezt a jelenséget nem: könnyű megmagyarázni, de bebizonyosodott, hogy termőföldjeink természetes fejlődése a többszáz éves használat következtében erősen gátolt. Ezért nem elegendő visszaadni' a talajnak a szükséges tápanyagokat, de szabályozni kell vegyi öszszet^telét is és keresni a módját a: műtrágyák leggazdaságosabb kihasználásának. Azonkívül a komposztokba olyan anyagokat szükséges keverni, amelyek meggátolják áthatolódásukat a talaj alsó rétegeibe, ahol a növények számára hozzáférhetetlenné válnának. Ezeket az anyagokat szorbanseknek (felszívó anyagoknak) nevezzük. A legrégibb időktől alkalmazott szorbensek közé a tőzeg és a barnaszén tartozik. A tőzeg számos komposztunk fontos alkotórésze, amelyeknek az a feladatuk, hogy visszadják a talajnak azokat a szerves anyagokat, amelyeket a terményekkel és füvekkel vontunk ki belőle. Ezeknek az anyagoknak a hiányát istállótrágyával teljesen nem pótolhatjuk. A tőzeg tiszta állapotban trágyázásra nem alkalmas, mivel nagy mennyiségű nitrogén nélküli bomlatlan anyagot tartalmaz. Éppúgy, mint a bomlatlan szalma trágyázásra történő felhasználásakor, ebben az esetben is nitrogén elvonására kerülhet sor. A terméshozam várt növekedésével szemben csökkenés állhat be, annak ellenére, hogy a talajba elégendő mefiynyiségű tápanyagot juttatunk. Ezért a tőzeg bomlasztását még a talajon kívül kell elvégeznünk. Régebben, hogy a tőzeg szétbomoljon szalma helyett almozásra használták fel. Újabban a komposzitolt anyagok bomlásztására specifikus mikroorganizmusokat. erjedést előidéző baktérium-kultúra keverékeket használtunk. Ezeket a baktérium-kultúrákat a talajból vonjuk ki és komposztba keverés előtt cseppfolyós környezetben szaporítjuk őket. Ez a keverék a legbonyolultabb anyagokat is szétbomlasztó és a levegő nitrogénjét lekötő baktériumokat tartalmaz. Mivel a tőzeg megfelelő feltételeket nyújt a baktériumok Szaporodásához, ezért a legkülönbözőbb ipari hulladékok komposztálásakor használjuk fel. Az új szennylúgból készült tőzeglignin komposzt Összeállítását a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Mikrobiológiai Intézetében Bárta mérnök vezetésével kísérletezték ki. Az új komposzt 50 % tőzegből, 5 % szerpentinéből, 40 % szulfit-szennylúgból, 20 % Ca-ligninből (a semlegesített szulfít-szennylúg ülledéke) és 5 % műtrágyából A savas hatású anyagok szétmar- i ják a betont és ezzel főleg a folyó- j kon épített vízierőművet veszélyez- i tetik. Ezért igyekszünk, hogy fo- i lyóinkba minél kisebb mennyiségű 1 szenffylúg kerüljön. A szennylúgból s alkoholt, élesztőt, glicerint és más i szerves anyagokat mint pl. zsírt, ( ecetet és citromsavat készítünk. Fel- i használjuk antibiotikumok (penicil- i lin és streptomicin) készítésére Is, i valamint a beton és téglakészítmé- i nyék tartósságának növelésére, i A szennylúgból fertőtlenítő és ro- 1 varirtószereket is gyártunk. Hasz- 1 náljuk utaink portalanítására vagyis vékony burkolására is. i Hogy a szennylúgot ezekre a cé- ] lókra felhasználhassuk, előbb be kell 1 sűrítenünk. Ez olyan nagy befekte- ; téssel épített sűrítőberendezéseket i tesz szükségessé, hogy emiatt a gyár- ] tási folyamatok nem gazdaságosait, i Már hosszabb ideje kísérletek : folynak a szennylúg mezőgazdaság- ] ban történő felhasználásával, ahol semlegesítés után sűrítés nélkül is ; felhasználható. A szennylúgban levő ; lignin olyan anyag, amely a talaj- ; ban fontos humínsavak keletkezését segíti elő. Azonkívül kihasználhatjuk a ligninszulfátokban lévő ként is, amely a legutóbbi kísérletek szerint éppolyan fontos a növények számára, mint a nitrogén, mivel a fehérjék fontos alkotórésze. A legtöbb ként a növények magvai és levelei tartalmaznak. Kénhiány következtében a növények fejlődése megáll, ezek világoszöld, nagyobb hiány esetéu pedig fehér szint vesznek fel. A szárított növények közül a káposzta minden kg-ja 8,19 g. a hagyma 5,68 g, a búza pedig 1,64 g ként tartalmaz. A növények a ként csak oxidált formában vehetik fel. A szennylúgban a kén ilyen formában van jelen, ezért a szennylúg alkalmas a növények kénszükségletéliek kielégítésére. Azonkívül a szehnylúgban lévő ligninszulfátok azokkal a különleges tulajdonságokkal Rendelkeznek, hogy elősegítik a nehezen oldódó ásványi sók áthatolását a növények gyökereihez. Külföldön főleg az ÜSÁ-ban végezték sikeres kísérleteket a szennylúg mezőgazdaságban történő felhasználására. Itt az ammoniakalizált szénnylúgot 3 %-os nitrogéntartalommal „Orzan“ néven hozzák forgalomba. A növényekre hasonló hatása van, mint a nitrogéntartalmú műtrágyáknak. A trágyázásra a szennylúgot semlegesített, vagy ammoniakalizált (ammóniákkal kevert) formában használjuk fel. Nálunk Enderst és Havalda 1959-ben ammoniakalizált szulfit. szennylúgból készítették az
