Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-05 / 22. szám
NÉHÁNY TAPASZTALAT a losonci járásból Hogyan váltak be az átdolgozott 174-es tehénistállók • A KIVITELEZÉSTŐL IS SOK FÜGG • ISMERNI KELL AZ ÉPÜLET SZELLŐZTETÉSÉRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOKAT • MI LESZ A DRÁGA GÉPI BERENDEZÉSEKKEL • MEGSZÜLETETT AZ ÜJ, TÖKÉLETESEBB TEHÉNISTÁLLÖ TERVE • A 174 tehén istállózására épített négysoros, áthajtós tehénistállók nagy részét a gyakorlat a szarvasmarha istállózására alkalmatlannak minősítette. Az említett létesítmények legfőbb hibája abban rejlett, hogy a téli Időszakban, főként a rendkívüli hideg edőjárás Idején az istállótérségek mikroklímája nem volt megfelelő, a mennyezet rossz hőszigetelés következtében a vízpára a mennyezeten lecsapódott és nagy cseppekben hullott az Istállóban elszállásolt állatokra. A Prágai Állami Mezőgazdasági Épületszabványosító és Fejlesztő Intézet által kidolgozott tevrdokumentáció módosításával a Bratislaval Területi Mezőgazdasági Épületszabványosító és Fejlesztő Intézetet bízták meg. Az új, tökéletesített tervdokumentációban részletes átszámítások alapján megváltoztatták az épület fedőszerkezetének hőszigetelését, csökkentették az épület űrtartalmát és az épület tetején ablakokat helyeztek el, amelyeknek az Istálló szellőzésén kívül az a feladat Is Jut, hogy a párát levezessék. Az Istállótérség mikroklímájának javítása érdekében további klsebb-nagyobb módosításokat Is eszközöltek. Á létesítmény technológiai része és a megoldása nem változott, mivel az újonnan kidolgozott tervdokumentációnak egyedül az volt a feladata, hogy a már felépített, Illetve építkezés alatt álló istállókat megfelelő megoldással tökéletesítse. A módosított tervdokumentációban lavasolt szellőzőrendszert azaz a tetőablakokat már néhány éven át üzemeltetik a módra! szövetkezet négysoros tehénistállójában és teljes mértékben beváltak. Tehát minden előfeltétele megvan annak, hogy a módosított tehénistállőban megfelelő mikroklíma legyen. Ám a megfelelő környezet kialakítása nemcsak az épület jó tervezési megoldásától függ, hanem az épület 16 minőségi kivitelezésétől, valamint a szellőztető berendezés megfelelő kezelésétől Is. Ez év februárjában a losonci Járásban felülvizsgáltunk néhány átépített tehénlstállő üzemeltetését. Az ellenőrzött Istállókban az alábbi tapasztalatokat szereztük: kedjenek és eszerint járjanak el. A- mí a létesítmény gépi berendezését illeti, a fejőautomata nem volt üzemben, és a körben futó kaparólánc hajtószerkezetének védöburka nem volt a helyén. Az üveg tejvezeték több helyen rongált volt. Nagycsalomijai szövetkezet. A tehénistálló még befejezetlen állapotban volt, a szabályozó csappantyúkat még nem szerelték fel, és a szellőzönyílásokat szalmával dugaszolták el. A mikroklíma lényegesen roszszabb volt, mint a kiscsalomijal szövetkezetben. Máskülönben az épület kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó tapasztalatok ugyanolyanok voltak, mint az előző szövetkezetben. Ipolybalogi szövetkezet. A tehénistállót Itt sem fejezték még be és az Itt szerzett tapasztalatok ugyanolyanok voltak, mint az előző létesítményekben. Záhorcei szövetkezet. A tehénistálló még építős alatt állt, s ezért az üzemeltetésre vonatkozóan semmilyen tapasztalatokat sem szereztünk. Az említett és további létesítmények ellenőrzése alkalmával szerzett tapasztalatokat az alábbi pontokba foglalhatjuk össze: a) Az épületek kivitelezésének minősége kivétel nélkül az összes ellenőrzött létesítmények esetében aránylag alacsony volt. A tetőablakok szellőző nyílásait az összes ellenőrzött létesítményekben beüvegezd) a körbenfutő kaparóláncot meghajtó aggregátum többnyire vődőburok nélkül dolgozott. A hiba kiküszöbölése az egyes szövetkezetek vezetőségének feladata, mivel a munkabiztonsági előírások betartásáért ők vállalnak felelősséget. e) A tehenek etetését sehol sem végezték az önkirakó takarmánykocsikról, mivel a szövetkezetnek ilyen takarmánykocsijuk nem volt. Ám abban az esetben sem használhatnák ezt a takarmánykocslt (például a záhorcei szövetkezetben), ha a rendelkezésükre állna, mivel kedvezőtlen időjárás esetén a gazdasági utak a feneketlen sár miatt Járhatatlanok. Ezért az egyes gazdaságok udvarain belül komplexen meg kell oldani az úthálózat és a takarmányszállítás kérdését. Az említett hiányosságokon kívül, amelyek a legkülönbözőbb változatokban más járásokban és kerületekben is előfordulnak, további kisebbnagyobb hiányosságokat is felfedeztünk, ezeknek azonban nem volt döntő hatása a tehénistálló megfelelő üzemeltetésére. Végül megállapíthatjuk, hogy az épületek jó minőségű kivitelezése és A tervdokumentációban szereplő takarmány szállító szalag helyett a terhelődtek filggővasutat választották. 4 Kiscsalomijal szövetkezet. Az ellenőrzés ideje alatt a tehénistálló még befejezetlen állapotban volt. A levegő bevezetésére szolgáló szabályozó csappantyúk még hiányoztak, a tptő rongált volt (a hullámos eternit össze volt törve, valószínűleg a tetőablak szerelésének ideje alatt) és a szövetkezet dolgozójának tájékoztatása szerint az előirányzott költségeket túllépték. Az építkezést a Losonci Járási Építkezési Vállalat végezte. Lényeges hibát követtek el azzal, hogy a tetőablakok ormán lévő szellőzőnyílásokat beüvegezték. Ezeket a szellőzőnyílásokat ugyanis a létesítmény egész éven át tartó folyamatos szellőzésére szántuk, s ezért nem szabad őket beüvegezni vagy más módon lezárni. Az istálló klímája jó volt és meg lehet állapítani, hogy az elmúlt évvel szemben lényeges javulás állt be. A szövetkezet dolgozóit nem tájékoztatták a szellőztető berendezés kezelésének módjáról s ezért a szellőztetést csak úgy találomra végezték, de aránylag sikeresen. Természetesen nem minden esetben érhetnek el szakszerűtlen szellőztetéssel jó mikroklímát, s ezért feltétlenül szükséges, hogy a szellőztető berendezésre vonatkozó kezelési utasítással a létesítményben foglalkoztatott dolgozók megismerték, ami ellentétben áll a tervdokumentációval és kedvezőtlenül befolyásolja a létesítmény mikroklímáját. A szellőző nyílások üvegjét feltétlenül el kell távolítani és a kivitelezési munkálatok rossz minőségéért a szövetkezetek érvényesíthetik a kivitelező üzemmel szemben a pénzügyi szankciók lehetőségét, b) A tökéletesített tervdokumentáció a létesítmény szellőzőberendezésére vonatkozó utasítás is tartalmazza. Ezt az utasítást a kezelő személyzet által hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Ajánlatos bekeretezni és a pihenőszobában felfüggeszteni. A létesítmény szellőztetését az utasításnak megfelelően kell elvégezni. c) Az ellenőrzött létesítmények egyikében sem végezték a fejést a DA-100-as fejőautomatával. Az üveg tejvezeték többnyire rendetlen állapotban volt, és a tejhűtő tartályt sem használták. A fejőberendezést meg kell javítani és a kezelő személyzetet megfelelően ki. kell képezni. a technológiai-üzemeltetési elvek betartása esetén, a módosított 174 tehén befogadására tervezett négysoros áthajtós tehénistálló haladást jelent a mezőgazdasági építkezésben. Közben kidolgozták a 174 tehén befogadására szolgáló módosított tehénistálló tervdokumentációját, amelyben megváltoztatták a szociális berendezések és a tejház elhelyezését, és nagyobbra tervezték a takarmányelőkészítőt is. A tervdokumentáció új módozatát a Bratislaval Területi Mezőgazdasági Épületszabványosító és Fejlesztő Intézet dolgozta ki Tl-11 jelzés alatt és a jelenlegi időszakban a Földművelésügyi Minisztérium dokumentációs bizottságának jóváhagyására vár. Az esetleges érdeklődők a legújabb tervdokumentációt valószínűleg ez év harmadik negyedévében kaphatják meg. Prepiak Endre, mérnök a Bratislava! Területi Mezőgazdasági Épületszabványosító és Fejlesztő Intézet dolgozója 1. A terbelédi szövetkezeiben is hosszú huza vj/ia után átépítették a tetőszerkezet hőszigetelését. A feneketlen sár itt is kerékkötője lesz a takarmányozás gazdaságos módjának. , Zöldtrágyázzuk üzemi gyümölcsöseinket! A növényi élet egyik alapvető feltétele, hogy a talajban egyidejűleg legyen elegendő nedvesség, tápanyag és levegő, amelyek a növekedéshez szükséges hőmérséklettel együtt biztosítják a gyökérzet tápanyagfelvételét. f Ezeket a feltételeket csak a tartósan morzsás szerkezetű talajokon találjuk meg. A talaj morzsás szerkezetének kialakításához és a kedvező szerkezet fenntartásához szerves anyagokra, elsősorban humuszra van szükség. A szerves anyagok pótlását üzemi gyümölcsöseinkben nem tudjuk Istállótrágyázással megoldani, mert az országos istállótrágya-mérleg — kizárólag a szántóföldi termelést véve figyelembe — nem elegendő. Egyéb szerves anyagok (komposzt, tőzeg) sem állnak olyan mennyiségben rendelkezésre, hogy abból számottevő területű gyümölcsöst trágyázhassunk. Az egyetlen lehetőség tehát —, hogy a gyümölcsöseink talajába kellő mennyiségű szerves anyag jusson — a zöldtrágyázás. A gyümölcsfák talajigénye növekedésük és fejlődésük időszakában fokozatosan nő. Tekintettel arra, hogy üzemi gyümölcsöseink jelentős részét gyenge termőképességü talajokon telepítjük, arra kell törekednünk, hogy a fák fokozatosan növekvő Igényét kielégítő talajállapotot biztosítsunk. A talajt tehát fokozatosan kell szervasanyaggal feltölteni ős alkalmassá tenni arra, hogy ez a fák kifejlődésének idejére biztosítsa mindazokat az életfeltételeket, amelyek a nagy mennyiségű és jó minőségű gyümölcsterméshez szükségesek. . Ma már eldöntött kérdés, hogy az eredményes gyümölcstnrmelés köztesterméssel nem párosítható. Igaz, hogy a gyümölcsfák életük kezdetén még nem hálózzák be gyökérzetükkel az egész talajt, de éppen ezt az időszakot kell felhasználni arra, hogy zöldtrágyázással a talajt kedvező állapotba hozzuk. A zöldtrágyázás célja nem a tápanyagok pótlása, hanem elsősorban a szerkezet megjavítása; emellett természetesen rendszeres műtrágyázással kell biztosítani a tápanyagok kívánatos mennyiségét is. A talaj szervesanyag tartalma a zöldtrágyázás hatására nem emelkedik számottevően, még kevésbé következik ez be az istállótrágyázás hatására. A talaj nyersanyagtartalma a szellőztető talajművelés következtében rohamosan csökkenhet. Ezt a zöltrágyázás megakadályozza. A zöldtrágyázás eredményesebb, ha műtrágyázással kapcsoljuk össze. A zöldtömeg aláforgatásával kedvezőbb szerkezetű és kiegyenlített humuszállapotú talajban a műtrágyák kitűnően érvényesülnek és rohamosan emelik a talaj termőképességét. Időszerű leendők Ugyanakkor a zöldtrágyanövények csaík a műtrágyázás hatására, tápanyagokban gazdag talajon építenek fel nagytömegű szervesanyagokat. Ily módon a gyümölcsösök talajának termőképességét két alappillérre; a zöldtrágyázásra és a műtrágyázásra kell építenünk, amelyek egymást kiegészítik és kölcsönösen szükségessé teszik. Zöldtrágyázás nélkül nem áll elő az a kedvező talajállapot, amely a trágyázás érvényesüléséhez szükséges, másrészt műtrágya nélkül a zöldtrágya növények csak a termésemelkedés előfeltételeit teremtik meg, a termés mennyiségi és minőségi fokozódása azonban csak a szakszerű műtrágyázás következtében valósul meg. A hatalmas arányú telepítési program megvalósítása során a zöldtrágyázást általánossá kell tennünk. A következők termelését javasoljuk tavaszi-nyári vetésre és őszi alámunkálásra. 1. Csillagfürt a savanyú homoktalajok zöldtrágyanövénye. A fagyok elmúltával vetett csillagfürtmag gyorsan csírázik, elnyomja a gyomokat, nagy mennyiségű szervesanyagot épít fel és számottevő mennyiségű nitrogént gyűjt gyökerein. 2. Fehérmustár a kiegyenlített mészállapotú, nem túlságosan szegény talajok zöldtrágya növénye, amely bármily időpontban vethető és 6—8 hét alatt alámunkálásra érdemes zöldtömeget ad. Vékony gyökérszálakból vizsgálatok szerint tápanyagokban igen gazdag. 3. Napraforgó a legolcsóbb és a legkönnyebben hozzáférhető zöldtrágyanövények egyike. Talaj szempontjából igénytelen és szinte minden talajtípuson eredményesen termelhető. Agresszív gyökérzete a tápanyagot és a vizet élénken veszi fel és jól behálózza a talaj mélyebb rétegeit is. Feltétlenül szükséges, hogy a napraforgó zöldtrágyát virághányás idején munkáljuk a talajba, mert különben szárában annyi rost képződik, amelynek elbontása a talajban még nagy mennyiségű nitrogén adagolása mellett sem lehetséges. -4. Facélia bármily Időpontban vethető zöldtrágyanövény, amely méhle.gelőként is hasznosul. Szikes jellegű talajok kivételével minden talajtípuson termelhető. Kezdeti lassú fejlődése később jelentősen meggyorsul és számottevő zöldtömeget ad. E zöldtrágyanövények vetését valamennyi üzemi gyümölcsösben minél korábban meg kell kezdeni, hogy a talaj termőképességét megjavítsuk. A rendszeres zöldtrágyázás jóval nagyobb gazdasági eredményeket biztosít a szövetkezetek számára, mint a köztes termelés. Dr. Bálint György a gyümölcsösben TERMÖGYÜMÜLCSÜSBEN — Folytassuk az időjárásnak megfelelő termésvédő permetezéseket. Fordítsunk külön figvelmet a levéltetvek és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésre. — Kiadós csapadék után adjunk ismét sekély talajmunkát. — Az erősen berakódott fák gyümölcsét (elsősorban téli alma, téli körte és őszibarack] a második gyümölcshullás, az ún. természetes hullás után a lehetőségekhez képest ritkítsuk meg. FIATAL GYÜMÖLCSÖSBEN — Fokozott mértékben védekezzünk az előírt védőszerekkel az esetleg fellépő kártevők (levéltetvek, pajzstetvek) ellen. Végezzük el a fiatal fák koronahajtásainak nyári ritkító metszését. BOGYÖS GYÜMÖLCSÜEK — Védekezzünk a fellépő kártevők ellen. Csapadék után adjunk sekély talajmunkát. Termeljünk málnát Mondhatnám egészen véletlenül értem el szép sikert. Mint minden évben 1962-ben is sok málnalekvárt és málnaszörpöt raktunk el télire az erdőben gyűjtött ízletes gyümölcsből. Az eljárást mindenki ismeri. A málna levét kisajtolják, ami pedig ezután fennmarad, azt kidobják. Ez a maradék pedig nem más, mint a málna apró magjai. És éppen erről a maradékról van most szó, amit véletlenül a kertbe szórtam ki. A tyúkok szintén véletlenül szétkaparták és így jutott a mag a földbe, ősszel megjelentek az első hajtások két levélkével, az erdei málnáéhoz hasonlóak. Egyáltalában nem tulajdonítottam különös fontosságot a dolognak. A tavaszi ásáskor azonban már megsajnáltam a gyönge növénykéket és átültettem a kerítés mellé, hogy ne legyenek útban. Legnagyobb csodálkozásomra az év végéig már 1 m magasra nőttek. A következő évben már gyönyörű gyümölcsöt érleltek, rendkívüli nagyságút, (méghozzá kétszer: amelyek a nyáron hoztak gyümölcsöt egyben 2—3 erős hajtást is eresztettek, őszszel újtra termettek. Ha szép meleg ősz van, egészen karácsonyig teremnek. Megállapítottam azt, hogy ha a vessző eléri a 130 cm-t és visszavágom 30 cm-re, a felső rügyekből 2—3 ágacska nő, amelyek épp olyan gazdagon fizetnek. így történt, hogy véletlenül értem el sikert a gyümölcstermesztésben. Ma, közel 12 éves gyakorlat után elmondhatom, hogy a málna, melyet erdei magvakból neveltem, mindenütt gazdagon terem. 1956-ban mintákat küldtem a velchradi kutatóintézetbe, amely bogyós gyümölcsökkel folytat kísérleteket. Ma már kísérletekkel figyelik ezt a fajtát a Privigyei Nemesítő Állomáson is. A málna kerítés mellé történő ültetésének különös fontossága van. Mégpedig az, hogy nem terjed szét a kertben (ami átterjed azt ki kell vágni) és a kerítésre támaszkodik. Kihúzhatunk drótot is, amely a hajtásokat magához húzza, és így nem árnyékolja be a kertet. Ezáltal a szüretkor jó az áttekintés és könnyű a megközelítés. A távolság 30—40 cm. Később évről évre ritkítással kell ezt a távolságot megőrizni. Végezetül csak ennyit: neveljünk málnát a kertben, kifizetődik. Ha kerítésünk 50—60 m hosszú és málnát ültetünk mellé, lesz elegendő málnánk illatos lekvárnak és ízletes szörpünk saját málnánkból; nem kell az erdőt járnunk, hogy összegyűjtsük. A. Durina Novák SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. június 5.
