Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-05 / 22. szám

Kertész Pét, Nagy kapus

Levelében a belietekben fekvő beépítetlen házhelyek megszerzési módja felől érdeklődik. Rámutat öccse esetére, akinek a HNB két éve házhelyet utalt ki, öccse az építkezést meg is kezdte, de nem tudja már folytatni, mert az állami takarékpénztár csak az esetben hajlandó az építkezés folytatására kölcsönt folyósítani, ha igazolni tudja, hogy a telek „az ő nevén van“. A telek tulajdonjogának kérdése még tisztázatlan. A házhelyek tulajdonosai állítólag nem hajlandók felvenni a vételárat. Egyébként a kérdéses házhelyek utoljára az állami gazdaság használatában voltak. Mivel a telek tulajdonjogának rendezetlensége miatt sem olvasónk öccse, sem a többi érdekelt építkezni nem tud, olvasónk kérdi, hogy öccse mit tehet, kihez fordulhat segítségért.

Olvasónk öccse két éve házhelyet kapott a HNB-től. Mivel az új polgári törvénykönyv életbeléptének napjáig, azaz 1964. április 1-ig nem jött létre az érdekeltek között érvényes adásvételi szerződés, az új polgári törvénykönyv rendelkezései értelmében a HNB a kérdéses házhelyet nem tulajdnnba, hanem „személyi használatba“ juttathatja. A telek személyi használati jogát legelőször a JNB nek külön határozatban kell engedélyeznie, ezen határozat kiadása után köthet csak a HNB szerződést olvasónk öccsével arról, hogy a kérdéses beépítetlen házhelyet neki (ha nős, feleségével közösen) személyi használatba Juttatja, a 73/64 Zb. számú hirdetményben megszabott térítés ellenében. A HNB-vel kötött ilyen szerződés azonban csak akkor válik jogerőssé, ha azt az állami jegyzőség regisztrálja (bejegyzi].

A HNB a kérdéses házhelyekkel azonban csak akkor rendelkezhet a fent leírt módon, ha annak tulajdonjogát előzőleg megszerezte. Olvasónk leveléből kitűnik, hogy a kérdéses házhelyek több földműves tulajdonát képezik, azzal, hogy utoljára az állami birtok ingyenes használatában voltak. Ezek szerint az eredeti tulajdonosok tulajdonjoga még fennáll, mégha ezeket az állami birtok használta is utoljára. Olvasónk levele szerint a telkek tulajdonosai nem hajlandók a kérdéses telkek eladására. A beépítetlen házhelyekre vonatkozúan ismerni kell az új polgári törvénykönyv 490 § 2. bek. rendelkezését, amely szerint beépítetlen házhelyet élők közötti szerződéssel eladni csak az államnak lehet — ez esetben a HNB-nek, amely aztán a rászoruló építkezni akaróknak juttatja ezeket személyt használatba. Ezen rendelkezés alól a törvény esak a fel- és lemenő rokonokat és testvéreket illetően tesz kivételt, mert a tulajdonos ezeknek házhely céljára 800 m2, vlkendház létesítésére 400 m2 és garázs építésére megfelelő területet ajándékozhat. Ha a HNB nem tudna a kérdéses tulajdonosokkal megállapodni és adásvételi szerződéssel tőlük a 73/64 Zb. számú hirdetményben megszabott vételáron a kérdéses földterületet megvásárolni,

a HNB — ha van építésügyi osztálya —, ha niacs a JNB a kérdéses házhely akció biztosítása céljából a szőbanforgó telkeket kisajátíthatja,

még akkor Is, ha ezzel a tulajdonosok nem értenének egyet. Ha a kisajátítási ellenértéket az érintett tulajdonosok nem akarnák átvenni, azt részükre a HNB az állami jegyzöségnél letétbe helyezheti A kisajátításhoz szükséges a földmérési és a térképészeti hivataltól vázrajzokat beszerezni az építőtelkek kiméréséről.

A telkek személyi használati joga egyébként időben nem korlátozott jog, amely átszáll a használó örököseire is, de szerződéssel nem ruházható át. Abban az esetben azonban, ha a használó a telekre — a telek céljának megfelelően — családi házat vagy víkendházat épített, az épület a használó személyi tulajdonát képezi. Ha az épületet másra ruháznák át (eladással, ajándékozással), a telek személyi használati joga a törvény rendelkezése alapján átszáll az épület új tulajdonosára. Az Ilyen adásvételi szerződésben a szerződő feleknek egvldejüleg meg kell állapodniok a telekbe eszközölt beruházásokra vonatkozóan.

Ülésezett az SZNT mezőgazdasági bizottsága

Ha a használó a telket figyelmeztetés ellenére zem a meghatározott célra használja, vagy egyáltalában nem használja, a bíróság a HNB indítványára a használati jogot megszüntetheti.

Végezetül megjegyezzük, hogy az állami takarékpénztár a kölcsön nyújtása előtt azért ragaszkodik az építőtelek tulajdonjogának rendezéséhez, mivel a kölcsönt előírásai értelmében be kell biztosítania azzal, hogy a telek ill. az építmény tulajdonosa, használója szerződésben kötelezi magát, hogy az ingatlant az állami takarékpénztár beleegyezése nélkül nem ruházza át atásra (az Ingatlan átruházásának ezen szerződési korlátozása az új polgári törvénykönyv új jogintézménye, amely helyettesíti az azelőtt ismert zálogjogot).

Mátyás Lajos, Nová Vieska. Levelében kiegészítő magyarázatot kér az

1965. április 10-i számunkban közölt „Nyugdíjas munkavállalásának új feltételei“ c. cikkünkkel kapcsolatban. Levelében rámutat arra, hogy 72 éves 260 — KCs-t élvező „öreg szövetkezeti nyugdíjas“, aki tovább dolgozik, de keresete nem haladja meg a havi 400.— KCs-t, kérdi, ha továbbra Is dolgozik mint nyugdíjas a szövetkezetben, van-e igénye az évi 4 %-os emelésre.

Az évi 4 %-os emelésre csak akkor lenne olvasónknak igénye, ha öregségi nyugdija folyósításáról le

mondana. (Lásd 1965. május 29-i számunkban az oroszvéri „Régi nyug díjasoknak“ adott válaszunkat is a „Válaszaink“ c. rovatban.)

(drl]

MEGHlVÖ

A Szlovák Újságíró Szövetség magyar tagozata és a Bratislavai Magyar Tannyelvű Általános Középiskola Szülői Munkaközössége

1965. június 12-én, szombaton 20.00 órai kezdettel

JUNIÄLIST

rendez Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában (PKO), amelyre levelezőinket és külsó munkatársainkat is meghívjuk.

Törvények-rendeletek

A dolgozók egészségvédelmének

fejlesztése érdekében

2 SZABAD FÖLDMŰVES

1965. június 5.

Szövetkezeteink versenymozgalma a szarvasmarhatuberkulózis felszámolása érdekében

A ‘földműves válaszol:

Az időjárás júniusban

Rozsnyó 84 mm, 9. Kassa 82 mm, j

10. Terebes 79 mm.

Szélsőségesebb esetekben meteoro- i lógusaink a következő értékeket jegyezték fel eddig júniusban: Ögyalla 146 mm (1926-ban) és 4 mm (1932- ben), Losonc 198 mm (1926) és 12 mm (1950). Kassa 157 mm (1926) és 24 mm (1950). Rozsnyó 213 mm 1926-ban és 21 mm 1921-ben.

Az átlagos nappali hőmérsékletek Szlovákia lapály osabb vidékein 18— 19 C° körül mozognak. Kedvező időjárású években azonban a júniusi meleg átmenetileg a 35 C°-ot is elérhet. Ilyen forró napjaink eddig azonban csak nagyon ritkán voltak. Bratislavában a múlt század közepe óta a legmelegebb napot — 36,7 C°-ot 1935. június 27-én mérték. A sokéves jelentések alapján — amelyek még ma is a kutatás tárgyát képezik — a jelenlegi június mind csapadék, mind hőmérséklet szempontjából 1. és 10-ike között átlagosnak ígérkezik, időnként — különösen az északi hegyvidékeken nagyobb felhőátvonulások nyomán zápoi’esövel és viharokkal. A nappali hőmérséklet 20—24 C°-ot érhet el, éjszakánként csak 8—12 C°-ot. Később 11-ike ós 20-ika között félig derűs, később borúsabb, sőt időnként esős időjárással számíthatunk: nappal 23—27 C°, éjjel pedig 12—16 C° hőmérséklettel. Végül pedig 21-től 30-ig a jelek szerint változékony felhőzettel itt-ott esővel vagy viharokkal számíthatunk, a nappali hőmérséklet 24—26 C°-os lesz. amely éjszakára kb. 14 C°-ig csökkenhet. Esős napokon a hőmérséklet átmenetileg 5 C°-kal lesz alacsonyabb.

Dr. P. Forgác

A júniusi időjárás egyik jellegzetességé az a tipikusan esős, gyakran viharokkal is járó időszak, melyet népiesen Medárd-időnek is neveznek. Tulajdonképpen ezekben a napokban a monszun-időjárás jellegzetességével állunk szemben, amelyet az Atlanti-óceán vidékéről erőteljes áramlatokban betóduló tengeri .levegő ok,oz. a tenger és a szárazföld között kiéleződött hőmérsékleti és légnyomásbeli különbségek folytán.

A júniusi csapadékmennyiségek átlagértékeit a mellékelt ábrán érzékeltetjük a már megszokott módon, a következő sorrendben: 1. Bratislava 58 mm, 2. Dunaszerdahely 56 mm, 3. Ógyalla 58 mm, 4. Nyitra 66 mm, 5. Léva 64 mm, 6. Losonc 64 mm. 7. Rimaszombat 80 mm. 8.

A Szlovák Nemzeti íanacs mezőgazdasági Bizottsága az elmúlt napok során fontos kérdéseket vitatott meg.

Első napirendi pontként az EFSZ- ek múlt évi gazdasági eredményeit értékelte, ami aránylag kedvező mói'leget mutat. A kedvezőtlen időjárás ellenére is Szlovákiában az 1963-as évhez viszonyítva

hektáronként 4,8 “'„-kai emelkedett a termelés, a piaci termelés 7,9 “'„-kai és a nyersbevétel 6,4 %-os emelkedést mutat.

A növénytermelésben különösen a burgonyatermesztés, az állattenyésztésben pedig a tej- és sertéshústermelés tervét teljesítették túl szövetkezetei nk

A bizottság tagjai megállapították, hogy míg a nyugat-szlovákiai szövetkezetekben elégséges, sőt néhány helyen felesleges munkaerő van. addig a 'közép- és kelet-szlovákiai EFSZ-ek többsége munkaerőhiánynyal küzködik.

Az állami gazdaságok múlt évi gazdasági mérlege távolról sem

kielégítő.

A tervezett költségek túlszárnyalása miatt nagyon megdrágult a termelés. Ezt főleg a kelet-szlovákiai területet sújtott szárazság okozta.

A szlovákiai erdőgazdálkodás jó Irányban halad — állapította meg a mezőgazdasági bizottság. — csupán a tavalyi vihar okozta károk helyreállítása és a feldolgozásra váró fakitermelés üteme lassú. Itt is munkaerőhiánnyal küzdenek.

Ezt követően a munkabiztonsági előírások betartásával és még mindig nagy számban előforduló balesetek elkerülésének lehetőségeivel foglalkoztak.

Az idei gyümölcs- és zöldségtermelés helyzetével, a felvásárlás néhány kérdésével kapcsolatos intézkedések ismertetésével véget ért ülés sarán élénk vita alakult ki az egyes kérdésekkel kapcsolatban (tg)

A számos meghívott vendég és szakember jelenlétében A. Vergijev, a prágai bolgár nagykövetség kereskedelmi kirendeltségének vezetője nyitotta meg a kiállítást. (NoQa felv.)

megmunkáló és feldolgozó traktorokat, illetve gépeket, korszerű konzerváló és konyhaberendezéseket és egyéb újdonságokat tekinthetnek meg a látogatók. (t)

A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában június 1-én nyílt meg a bolgár mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek kiállítása.

Az ünnepélyes megnyitó előtt a prágai bolgár nagykövetség munkatársai, valamint a szófiai Technoexport és Masinoexport képviselői tájékoztatták az újságírókat Bulgária ipari fejlődéséről, a kiállított gépek előnyeiről és jelentőségéről. Megtudtuk például, hogy a Bolgár Népköztársaság 1959-ig egyáltalán nem exportált gépeket, de 1956-ban a bolgár , gépipar az összkivitel 5 */«-át, 1960- ban 13,1 %-át, 1963-ban 21,6 %-át és 1965-ben pedig 30 %-át teszi ki.

Bulgária gépipara a KGST tagállamai közt létrejött szakosítás következtében 130 féle ipari terméket állít elő, amelyek iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg külföldön is.

A 10 napig tartó kiállításon főleg arató- és magtisztító gépeket, szóló-.

higiénikus kezelése érdekében;

8. biztosítsuk a föld és a vízforrások védőövezeteinek ártalmatlan kiaknázás! módozatait;

9. az állattenyésztési termelés épületeinek kockázatosabb munkahelyeit elsődlegesen kell ellátni műszaki felszereléssel különösen ott ahol komolyabb zootechnikai beavatkozások folynak le;

10. rendezni kell a trágyadombokat, komposzt és silótelepeket, hulladékgyűjtő helyeket olymódon, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek a higiénia követelményeinek.

A dolgozók egészsége döntő tényezője az eredményes tervteljesítésnek. Ezt a tényt ne csak a vezetők, hanem mindenki tartsa szem előtt, aki a termelőmunkában részt vesz.

(Lásd a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium Közlönyének 11/65. számát)

ártalmasakkal kell pótolni és a mezőgazdasági vegyszerek kezelését összpontosítsuk növényvédelmi központokba;

6. a növényvédelmi központokat fel kell szerelni a dolgozók védelmére szolgáló kötelező berendezésekkel és gondoskodni kell az agrokémiai szerek nyilvántartásáról és biztonságos elhelyezéséről;

7. történjenek intézkedések az elsődleges termékek, főként a tej,

A kormány 1964 április 22-én kelt 224. sz. és 1964 július 15-én kelt 389. sz. a dolgozók egészségvédelmét tárgyaló határozataival irányelveket tűzött ki arra nézve, miképpen teljesíthető ez az igényes országos feladat a leghatásosabban. A kormány határozatai alapján a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium utasításokat adott ki a mezőgazdasági dolgozók részére, amelyek közül Itt a legfontosabbakat és a legidőszerűbbeket közöljük.

A miniszteri utasítás többek közt hangsúlyozza, hogy a vezető funkcionáriusok kötelessége részletesen ( ismertetni ezeket az utasításokat a | mezőgazdasági dolgozókkal, termelési értekezleteken, járási EFSZ konferenciákon és más megfelelő összejöveteleken. A viták alatt nem elég arról meggyőződni betartják-e az említett dokumentum irányelveit, j hanem arról is, vajon megvalósul- r nak-e a helyesbítő intézkedések az r 1965 évre. Különösen a munkabiztonsági előírálok következetes be- ’ tartása igen fontos. Ezek megszegő- s séért mindenekelőtt a vezető dől- !j gozókat kell felelősségre vonni (pl. prémium csökkentéssel). c

A vezető dolgozók feladata legyen j arról is gondoskodni, hogy 1970-ig j dolgozzák ki a javító intézkedések j , tervét. A kidolgozás folyamán mű' ködjenek közre maguk is, majd el- , , lenórizzék, hogyan válnak be a gya- , ! korlatban az új intézkedések. A he- , | lyesbítö intézkedések tervezetében | gondoljunk többek közt arra, hogy ,

1. a munkabiztonsági és - higiéniai ;

kérdések oszthatatlan részét képezzék a tanfolyamoknak, szemi- ]

náriumoknak, iskoláztatásoknak <

stb; ;

2. az új intézkedések elkerülhetet- <

lenek higiéniai. szociális és ]

t egészségügyi berendezések építé- .

t se és üzemeltetése érdekében; 1

s 3. a dolgozókat védőruházattal, láb- :

belivel és más segédeszközökkel 1

kell ellátni, továbbá gondoskodni i

i, ezeknek a tisztításáról, karban- :

tartásáról; i- 4. elkerülhetetlenek azonkívül in- :

t tézkedések az állattenyésztésben a

dolgozók védelme érdekében fer- 6 tözö és az ember egészségét is

4 veszélyeztető állatbetegségekkel i

a szemben, valamint az álJatbeteg-1 ségek (TBC, brucellózis stb.) le- I

küzdésére;

c 5. az izgató védőanyagokat kevésbé :

az Állami Biztosító elismerő jelvényét is.

A versenymozgalom fejlesztéséről a járási állategészségügyi szervek és az állami biztosító felügyelőségei gondoskodnak. Az EFSZ-ek szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek, ellenőrzik azok teljesitését. befolyást gyakorolnak a vállalások lelkiismeretes és idejekoráni teljesítésére és a mozgalom érdekében propagandát fejtenek ki. A vállalások teljesítését minden év december 1-ig értékelik. Egyúttal intézkedéseket hoznak, hogy a gyógyítási akciók a járásokban sikerre vezessenek.

A szarvasmarha-tuberkulózis felszámolásáért indított versenymozgalom népszerűsítésében a járásban közreműködhetnek más szervek is, amelyek érdekeltek az EFSZ-ek szakmai és egészségügyi felvilágosító tevékenységében.

Az említett utasítások 1965. április 1-én léptek érvénybe. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 9 1963 sz. közlönyének 21. sz. alatti utasításai ez által érvényüket vesztik.

A marhaállomány gyógyulására irányuló versenymozgaiom azonban mindenek előtt maguknak az EFSZ- eknek legyen elsőrangú feladata. Hiszen az egészséges szarvasmarhák elsősorban az EFSZ-eknek hoznak hasznot. E nagyjelentőségű feladatok teljesítésében a mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a nemzeti bizottságok is lényeges segítséget nyújthatnak.

(Lásd MEV Minisztérium 20 1965. sz. közlönyét), (ö)

A Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium az EFSZ-ek szarvasmarha-TBC elleni versenymozgalmának felélénkítése érdekében a pénzügyminisztériummal, illetve az Állami Biztosító központi igazgatóságával karöltve a következő utasításokat adta ki:

A szarvasmarhák kigyógyítása érdekében szervezett versenymozgalomban azok az EFSZ-ek vehetnek részt, amelyek kötelezték magukat, hogy

1. az év folyamán a tuberkulózisos marhák számát több darabbal csökkentik, mint amennyit az erre vonatkozó állami terv előír;

2. rövidebb időn belül teszik TBC- mentessé marhaállományukat mint ahogy azt a terv megszabja.

Azok az EFSZ-ek, amelyek marhaállományukban már teljesen felszámolták a TBC-t és ezt a tényt állatorvosi bizonyítvány is igazolja, a járási állatorvostól átveszik az állami biztosító „Elismerő jelvényét“. Amennyiben az elismerő jelvény tulajdonosai betartják az állategészségügyi óvintézkedéseket és a veszteségek csökkentése mellett jó eredményeket érnek el marhatenyésztésükben, az állami biztosító részéröl megfelelő jutalomban is részesülnek, azon összegek felhasználásával, amelyek e célra rendelkezésre állnak.

Az elismerő jelvény nem végleges. Azok a szövetkezetek, amelyek a megszabott feltételeket nem teljesítik (pl. a már kigyógyult állományban újra TBC vagy brucelózis üti fel a fejét), nemcsak az állategészségügyi igazolást vesztik el, hanem