Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-05 / 22. szám
Bratislava, 1965. június 5. Ära 80 fillér XV. évfolyam, 22. szám. Küzdelem az időjárással Az idő szinte máról holnapra változik. A földművesek valósággal lopva végzik a munkát. A növényápolás mellett még mindig irtják a gyomot a gabonafélékben. -A legtöbb helyen viszont már kaszálják és gyűjtik a lucerna gyengébb vagy bujább első kaszálását. Tele van tehát a parasztság mindkét keze munkával. A TALAJVÍZ MIATT REPÜLŐRE LENNE SZÜKSÉG Elsőnek az érsekújvári járásba látogattunk el. Tisucky Károly a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság mérnök agronómusának ugyancsak fő a feje. Előtte fekszik egy friss jelentés. A szímői szövetkezet 780 hektár földje került talajvíz alá, ebből 237 hektáron majdnem teljesen tönkrement a vetés. — Ezzel bizony nem számoltunk, — mondja. — De reméljük, hogy több helyről nem kapunk panaszt. Alig ejti ki a száján, máris megjelenik Soóky Gábor, a kamocsai szövetkezet elnöke. — Megtréfált a víz — morfondírozza már az ajtóban. — Hej, mennyi fejfájást okoz. Ilyen esős időjárásban csak úgy ugrik fölfelé a vadrepce az árpában. Még kukoricát is kellene vetni. Az agronómus átveszi a bizottság jelentését, amiből kiolvassa, hogy 170 hektárt öntött el a talajvíz és emiatt késlekednek a tavaszi munkák. — Hát hiába! Ilyesmi is előfordul. Az ember sosem tudhatja... — békétlenkedik. — Pedig milyen jól haladunk a növényápolással és más munkákkal is. Már több mint 1000 hektár lucernát lekaszáltunk. Ügy terveztük, hogy 182 vagon lucernalisztet készítünk Suránvban. Ezen a téren nem is volna baj, de a vadrepce ellen még mindig harcolunk. A vegyszeres gyomirtás komoly probléma az érsekújvári járásban. A mélyebben fekvő földtáblákkal rendelkező szövetkezetek a talajvíz miatt nem végezhetik a vegyszeres gyomirtást. Az agronómus szerint legalább három repülőgép kellene. De eddig még ígéretet sem kaptak. Főleg a kamocsaiak örülnének a repülőgépnek, hisz buja árpájukban már 50—70 cm magasra nőtt a vadrepce. Kellene repülőgép, de honnan vegyék!? ... Az érsekújvári repülőtéren találkozunk Tóth János repülőszerelővel. Megtudjuk tőle, hogy elsősorban erdőt és szőlőt permeteznek. A szövetkezetek csak azután következnek. A kamocsaiak gyomos árpájáról nem is tudnak. Több nehézségre hivatkozik, de akárhogy is áll a helyzet, nézetünk szerint a gabonafélék permetezését első helyre kellene tenni, mert ha a repce elhatalmasodik, elnyomja az árpát. A LÉVAI JÄRÄSBA IS REPÜLŐT VARNAK A Lévai Járási Mezőgazdasági T^hmelési Igazgatóságon Pavel Bukoveíi fpagronómussal találkoztunk. Némi talájyíz a járásban előfordul,i Kövér, buja a kamocsai szövetkeze - tesek árpája, de gyorsan nő a vadrepce is. Soóky Dénes agronómus nem hiába ráncolta öszsze a homlokát. Valamit tenni kellene, hogy ez a veszélyes gyomnövény ne teremjen magot. [(A szerző felvétele) de a vízsújtotta szövetkezetek számára 4 vagon rövid tenyészidejű kukoricát biztosítottak. Főleg csecsei korait és kocsovi egyest, valamint hármast. A kiszántott herefélék helyére sok hüvelyest, pillangóst vetettek és így a hiányzó 21 350 mázsa fehérje helyett sikerül 18 664 mázsa fehérjét termeszteni. Általában jó termés várható, repcéből például rekord hektárhozamot érnek el, ha sikeresen gyűjtik be. Gyomirtó permetanyagjuk van elég, de mivel a növények már jó magasra nyúltak, itt is repülőre lenne szükség. SERKENT AZ IDÉNYPRÉMIUM Magyaradon Volkovics Béla gazdaságvezető a bizottság tagjaival épp minőségi ellenőrzésre készül. Nem véletlen, hogy az egyeléssel megelőzik a lévai, löki és Zselízi Állami Gazdaságot. Az idényprémium bevált. Ha egy négyzetméteren a bizottság 7—9 egyedet talál, a hektáronkénti 510 korona alapbérhez még 200 korona prémiumot kap a munkás. Természetesen mindenki igyekszik megszerezni a prémiumot. Beszélgetés közben megérkezik Korcsák elvtárs, az Ipolysági Állami Gazdaság igazgatója. Kicsit mosogatja a magyaradiakat, hogy a Csikeregy dűlőben valamilyen módon szántani kellene már a kissé talajvizes földet. A magyaradiak nyugtatják az igazgatót, hogy amint a földre lehet lépni, lovakkal is szántanak. Aztán újra a répára terelődik a szó. — Mióta az állami gazdaság fennáll, még nem volt ilyen szép cukorrépánk, — állapítja meg elégedetten Lendvay János föagrotechnikus. Nézetem szerint elérjük az átlagos 350 mázsás hektárhozamot. — Hát épp ideje, hogy megmutassuk a járás többi állami gazdaságának, hogy mi is tudunk termelni, — szögezi le az igazgató. — Még úgy járunk, hogy a cukorrépa-termesztési hagyományokkal rendelkező Zselízi Állami Gazdaságot is megelőzzük. Ez volna csak a siker! ... — Mindent megteszünk a magas hektárhozam érdekében — veszi át a szót a fő agrotechnikus. — Máris permetezünk, hogy a cukorrépa betegségét megelőzzük. A FUNKCIONÁRIUSOK CSALÁDTAGJAI IS SEGÍTENEK Meglepő, hogy sem az érsekújvári, sem a lévai járásban nem szorulnak a mezőgazdasági üzemek komolyabb brigádsegítségre. Amint az utóbbi beszélgetésből kitűnik, a szövetkezetek és állami gazdaságok cukorrépát mértek a funkcionáriusoknak is, és családtagjaikkal pár nap alatt kiegyelik. Ez a titka annak, hogy ahol Ily módon szervezték a cukorrépaégyelést nincs lemaradás. BÁLLÁ JŐZSEF Készítsünk minél több silót! Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fehérjés és félfehérjés silók készítésére beváltak a különféle vegyi konzerváló anyagok. A silózás a mi viszonyaink között is nagy jelentőségű. He ehhez hozzátesszük, hogy egy mázsa begyűjtött anyagra sokkal kevesebb költség van mint a hideg vagy meleglevegős szárítás esetében, még jobban beigazolódik az a tény, hogy érdemes silózni. A Zselízi Állami Gazdaságban az elemzés szerint egy mázsa silótakarmány készítésére mindössze 22 perc kellett, ugyanannyi széna szárítására két és fél óra. A vegyszeres silózás egyre jobban előre tör. A fehérjedús és félfehérjés siló mellett egyre több réti szénát tartósítunk ily módon. Természetesen, ahol megvan rá a lehetőség, hogy a hereféléket vagy a réti füvet természetes vagy hideglevegős szárítással tartósítsuk, kövessük ezt az utat, mert a herefélék jórészének kiszántása miatt kevés szénánk lesz. A takarmányok vegyszeres silózása akkor időszerű, hogyha esős az időjárás és nem tudjuk alkalmazni a levegős szárítást. A jó minőségű siló előfeltétele a silózás technológiájának betartása, ami azt jelenti, hogy a silózott anyagból a legnagyobb mértékben ki kell szorítani a levegőt. A savfélékböl permetezéskor tartsuk be az előírt mennyiséget. A 32 °/o-os sósav oldatot 1:4 arányban keverjük vízzel és a 9B—98 °/o-os kénsavas oldatot 1:13,3 °/«-os vízzel való keverés után 1:6,1 arányban keverjük a sósavas oldattal. Az így kevert oldattal 20—30 cm vastagságú silóanyagot permetezhetünk 10 mázsa anyagra, ha hüvelyesekről és gabonafélék keverékéről van szó, 30—40 litert, hereféléknél 60—80 litert, fűféléknél pedig 40— 50 litert permetezünk az említett vastagságú silóanyagra. A vegyszereken kívül más tartósító anyagokkal Is rendelkezünk, összesen 189 mezőgazdasági üzemben folytak a kísérletek sósavval, melasszal és filoszulfittal. Habár egyes szakemberek azt állítják, hogy a vegyszeres silózás a mi viszonyainkban nem a legjobb tartósító módszer, nem érthetünk egyet állításukkal, mert vegyszeres silózással kiváló minőségű here és hüvelyes silót készíthetünk és a réti fű silózása is bevált. A veszteség szinte elenyésző. Ne várjunk a napos időre, használjuk ki az időt és silózzunk minél többet. Főleg a lucernát kell minél hamarabb begyűjtenünk, mert az első kaszálás már így is megöregedett és ha még sokáig talpon hagyjuk állni, a második kaszálás rovására mehet. Az idő továbbra is változékony, nem állandó és még mindig sok a csapadék. Természetes és levegős szárításra kevés a lehetőségünk. Ilyen esetben tehát, hogy a takarmányt megmentsük, minél több silót kell készítenünk. Baráti kézfogás a két baráti ország államfői között. (Telefoto: CTK) Joszip Broz Tito hazánkba érkezett Kedves vendégek látogatása Antonín Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, a CSKP KB első titkárának meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és neje Jovanka Broz. TITO elvtárs kíséretében a jugoszláv politikai és gazdasági élét több más vezető képviselője is jelen van. A prágai Ruziné-repülőtér szerdán délelőtt ünnepi díszbe öltözött, hogy méltóképpen köszöntse a becses vendégeket. Tito elvtárs és kísérete fogadtatására a repülőtéren megjelentek Antonín NOVOTNY köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára, DOLANSKY, FIERLINGER, HENDRYCH, LASTOVICKA, LENÄRT és SIMÚNEK elvtársak, a CSKP KB elnökségének tagjai, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, Václav DAVID külügyminiszter, valamint a kormány több tagja és a közélet számos képviselője. A fogadtatáson megjelentek még a prágai diplomáciai testület tagjai is. A Belgrádből érkező külön repülőgép pontosan 10.30 órakor szállt le a repülőtérre, amelynek fedélzetén Joszip Broz TITO és neje,, valamint a kíséret többi tagjai 8-napos hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkeztek. Tito _ elvtársat és kíséretét Antonín Novotny elvtárs és a kíséretében lévő csehszlovák vendégek üdvözölték. Ezt' követően a két államelnök ellépett a felsorakozott díszszázad előtt, majd a jugoszláv és a csehszlovák állami himnusz hangjai közepette 21 tüzérségi díszlövést adjak le Joszip Broz Tito tiszteletére. Miután Tito elvtársnak bemutatták a prágai diplomáciai kar képviselőit, Antonín Novotny elvtárs lépett a mikrofonhoz, hogy üdvözölje a vendégeket. Ezt követően Tito élvtárs válaszolt a fogadtatásra. A beszédek elhangzása után Tito és Novotny elvtárs üdvözölte a megjelent többezres tömeget, majd a két államfő a jugoszláv és csehszlovák elnöki zászlóval díszített nyitott gépkocsiba szállt és a Várba hajtatott. Az úton mindenütt kitörő lelkesedéssel ünnepelték Tito elvtársat és kíséretét. Joszip Broz Tito röviddel megérkezése után megkoszorúzta az Ismeretién katona sírját. Délután megkezdődtek a Várban a csehszlovák— jugoszláv tárgyalások, este pedig a vendégek tiszteletére Antonín Novotny elvtárs és neje a Várban fogadást adott, amelyen megjelentek a párt és a kormány képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint közéletünk számos más képviselője. NOVOTNY elvtárs beszédéből Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a kormány, Csehszlovákia népe nevében, valamint nevemben is szívélyesen üdvözlöm önöket szocialista köztársaságunkban. őszinte örömmel tölt el mindnyájunkat, hogy elfogadták meghívásunkat. Látogatásukat a népeinket egymáshoz fűződő barátság és az országaink közötti kapcsolatok újabb meggyőző megnyilvánulásának tekintjük. Csehszlovákia és Jugoszlávia népeinek történetében sok a közös vonás, gazdagok forradalmi hagyományaik, testvéri kapcsolatok fűzik őket egymáshoz, — közösek érdekeik a szocialista társadalom építésében, s közös érdekük a béke, a nemzetek szabadsága és a szocializmus. Novotny elvtárs ezután beszélt a fasizmus elleni harcban tanúsított egységről a két ország népeinek hagyományos barátságáról, a szocialista országépítésben szerzett tapasztalatokról és kölcsönös együttműködésről, majd annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést', hogy a jugoszláv vendégek jelenlegi látogatása még jobban megszilárdítja a két ország népeinek barátságát. TITO elvtárs beszédéből J. B. TITO ÉLETRAJZA JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöké, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára 1892. május 25-én parasztcsalád gyermekeként született a horvátországi Kumrovec községben. A lakatos mesterséget tanulta ki, s az 1910—12. években Zágrábban, Ljubljanában, Csehországban, Németországban és Ausztriában dolgozott. Ez idő tájt belépett a fémmunkások szakszervezeti szövetségébe, s Horvátország és Szlovénia Szociáldemokrata Pártjába is. Az első világháborúban hadifogságba esett az orosz fronton s 1917-ben részt vett a forradalomban, s tagja volt a vörös gárdának is. Amikor a hadifogságból hazatért, belépett Jugoszlávia Kommunista Pártjába. Forradalmi tevékenységéért és illegális pártmunkájáért' többször letartóztatták. Tito elvtárs a Komintern jugoszláviai szekciójának politikai előadója is volt, majd 1937-ben, amikor bécsi, párizsi és moszkvai tartózkodása után ismét visszatért Jugoszláviába, a párt főtitkárává választották. A második világháború éveiben a nemzeti felszabadító harc szervezője és irányítója. Joszip Broz Tito elvtársat 1953-ban választották meg köztársasági elnökké, mielőtt különböző magas állami és pártmegbizatást töltött be. A jugoszláv országépítők élén síkra szállt a munkásság önkormányzatáért és a szocialista közigazgatásért. Tito elvtárs a nemzetközi politika porondján eredményesen küzd a világbékéért, a nemzetek békés együttéléséért, önrendelkezési jogáért és egyenjogúságáért. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA lizmusról s a békés nemzetközi együttműködésről alkotott azonos eszményünk és hagyományos barátságunk alapozta meg kölcsönös kapcsolatainkat, amelyek a legutóbbi években különösen egyre nagyobb méreteket öltenek. ★ Tito élvtárs és kísérete péntekén ellátogat Bratislavába is. Novotny élvtárs üdvözlő szavaira 1 válaszolva Tito elvtárs rendkívül mé- i lég hangon köszönte meg a fogadtatást és többek között ezekét mondotta: „Népeinket szilárd baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz. Ezek a 1 kapcsolatok a múltban hasonló tör- i ténelmi feltételek és szabadságszerető népeink hasonló törekvései közben jöttek létre, országaink felvirágoztatásának folyamatában, A szocia- í
