Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-22 / 20. szám
A múlt év végén ellátogattam aGadóci Egységes Földművesszövetkezetbe. Hazatérve elmondtam tapasztalataimat a Balatonhoz közelfekvő csömendi „Március 1“ termelőszövetkezet vezetőinek és tagságának, akik nagy érdeklődéssel hallgattak meg. A két gazdaság viszonyai sokban egyeznek, sokban pedig különböznek egymástól. A gadóci szövetkezet jól gépesített; 9 traktor és 2 kombájn könnyíti a gazdálkodást a mélyrétegü, humuszban gazdag talajon. Mégis a jövedelem nagy része az állattenyésztésből származik. A 4,4 millió korona bevételből 2,1 millió koronát nyújt az állattenyésztés, 1,1 millió koronát a kertészet, és csupán 1,2 millió koronát a növénytermesztés egyéb ágazata. Gadócon szilárd jutalmazásban részesülnek a tagok. A múlt évi nagy szárazság következtében és üzembiztosítási alapból 95 000 koronát merítettek ki jutalmazásra. Néhány összehasonlító adat a csömendi „Március 1“ termelőszövetkezettel: Csömenden mintegy 50 hektárral nagyobb, sokkal gyengébb minőségű homokos talajon 90 tag gazdálkodik. Feleannyi géppel, csupán 35 000 munkaegységet használnak fel. A talajjavítás, a tagság páratlan szorgalma, a helyes tervezés és a körültekintő munkaszervezés azt eredményezte, hogy a szárazság ellenére a növénytermesztés és állattenyésztés majdnem minden ágában a tervezettnél nagyobb jövedelmet' értek el. Egy munkaegységre a gadóci 35 koronával szemben Csömenden 18 koronát fizetnek, de a tagság ezenfelül fél milliónyi cél- és túlteljesítési prémiumot kapott, főleg terményekben. Ezért több a háztáji állat és nagyobb jövedelem elérése válik lehetővé. Érdemes megemlíteni, hogy Csömenden tavaly az oszthatatlan alap 1 millió koronával emelkedett (a forintot koronára számoltam át). Helyes lenne, ha a két szövetkezet tagsága minél többször ellátogatna egymáshoz. így jobban megismerhetnék egymás módszereit, kicserélhetnék tapasztalataikat és tanulhatnának egymástól. Dr. LEHNER JÄNOS termelőszövetkezeti jogtanácsos (Marcalli) Ipoly mentén virágzik a libátenyésztés. Képünk Ipolyvisken készült, ahol a környékén a legtöbb libát tenyésztik. (Bállá József felvétele) 9 A kukoricatermesztéséről híres Kövecsesi Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdasága az első negyedévben a termelési tervet 107,6, a bevétel tervét pedig 140,5 °/o-ra teljesítette. A felszabadulás évfordulójára vállalt 567 ezer 366 korona értékű felajánlást' 663196 koronára teljesítették. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) 9 A haraszti szövetkezet 1 millió 222 ezer korona bevételt tervezett. Meg van rá minden lehetőségük, hogy ezt túl is teljesítsék. A szarvasmarhahús eladását fél év alatt akarjuk teljesíteni és még 62 mázsával megtoldjuk az év végéig. A hízómarhák napi súlygyarapodása 0,98 kg, a sertéseké pedig 0,58 kg. A negyedévi tejeladást 4343 liter tejjel túlszárnyaltuk. Az állattenyésztés dolgozói dicséretet érdemelnek. (Galo János, Haraszti) 9 A nagybalogi szövetkezet tagjai hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából vállalták, hogy terven felül 722 mázsa sertéshúst, 735 mázsa marhahúst és 361 295 liter tejet adnak el. Ezenkívül a fürdő építésénél 4530 brigádórát dolgoznak le, 80 ezer 540 korona értékben. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) • A Losonci Állami Gazdaság dolgozói 1 300 000 koronás kötelezettségvállalást tettek. A dolgozók 87 %-a bekapcsolódik a versenybe. Szép eredményeket ér el a ladovoi gazdasági részleg fejókollektívája, akik az első negyedévben 36 790 liter tej helyett 50 000 litert fejtek. A szocialista verseny győztesei minden hónapban megkapják a jutalmat. Ez évben már több mint 10 000 koronát fizettek ki a versenyzőknek (Agócs V., Ajnácskő) 9 A kétyi szövetkezet traktorosai ünnepnapokon is dolgoznak, hogy a kukoricát minél előbb a földbe tehessék. Tóth László, Kolcsár Ernő, Szalma Lajos és Sípos Lajos ha a munka sürget, sokszor még az ebédről is megfeledkeznek. (Dánó János, Kéty) ® A kassai járásban mindent megtesznek, hogy elég takarmányt termeljenek. Magyarbődön hamarosan befejezik égy víztároló építését, melynek vizével főleg takarmányokat öntöznek. Megtrágyáztak 40 hektár rétet és legelőt is. Határfalván 250 hektár rétet és legelőt javítanak. Alsómislyén 50 hektár legelőt öntöznek majd. így több mint 500 mázsa száraz takarmánytöbbletet nyernek. (Iván Sándor, Kassa) • A szálkái szövetkezetben a fiatal szövetkezetesek megtalálják számításukat. Trieb László traktoros például a természetbenivel együtt havonta 1458 koronát is keres. Tóth Júlia és Rozália pedig 1000—1200 koronát. A jövőben a szövetkezetben a munka« egység teljes értékét akarják fizetni, hogy több fiatalt nyerjenek meg a szövetkezet részére. (Majerszky Márton, Szalka) Szolnok megyében, Ojszászon teljesen gépesített, modern gabonatárolót adtak át 1964-ben a forgalomnak. (Berendi Ferenc felvétele) Technikai forradalom a magyar mesigaiiaságittsii 31-lg búbos vöcsökre, valamint egész éven át szürkegémre és nagy karó-' katonára vadászhatunk. A haltenyész-' 'tés célját szolgáló többi tavon csak augusztus 1-től november 30-ig engedélyezik a szürkegém és a nagy kárókatona lövését. A kacsatenyésztéssel egybekötött halastavakon egész éven át lőhető a közönséges saejkő. A járási nemzeti bizottság a Csehszlovákiai Vadászszövetséggel s egyéb szervezetekkel karöltve a vadászrevír haszonélvezőjének engedélyt adhat egy uhu-fióka kiszedésére. Fogoly lövése tilos. Gépjárműről nem szabad vadra lőni. Nyúlra, fácánra, vadrécéré csak csoportosan, legalább három puskás vadászhat. Vadrécére húzás közben is lőhetünk, legkorábban egy órával napfelkelte előtt és legkésőbben egy órával napnyugta után, három lövő és egy vadászkutya részvételével. Szalonkát kutyával felhajtani (klopfolni) tilos. Vadászatot általában csak szombaton és munkaszünet napjain rendezhetünk. A vadászgazda köteles 5 napnap előbb bejelenteni a tervezett vadászatot és annak valamennyi feltételét a JNB-nek és a Csehszlovákiai Vadászszövetségének. 18. évnél fiatalabb személy nem vadászhat, 15 évnél fiatalabb pedig nem lehet hajtó. A leadott lövés után a vadász köteles a meglőtt vadat megkeresni. A gyakorlott vadászok sorából a JNB vadászbizalmikat választ, akiknek feladata a vadászat és a vadászgazdálkodás tervteljesítésének ellenőrzése. Ha valamilyen vadászrevírben állategészségügyi okokból nem lehet az élővadfogás tervét teljesíteni, a JNB megváltoztathatja a tervszétírást a járás egyéb vadászrevírjeire. Tenyészszarvasok lövése tilos. Vaddisznón kívül ugyancsak tilos csülkös vadra ráhajtással vagy hajtókutyákkal vadászni. Kivételekéi az említett előírások alól csupán a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezhet átmenetileg bizonyos körzetekben és ‘izonyos vadakra. Magyarországon az első igaerővel vontatott vasekéf 1816-ban használták. De évtizedek teltek el, amikorra már szélesebb körben kezdenek vasekét és egyéb vasból készített mun-' kaeszközöket használni. Az 1860-as évekre esik a magyar mezőgazdasági gépgyártás kialakulása. Ekkor kezdi meg termelését a mosoni Kühne E Gépgyár, a Hoffer Gépgyár, stb. VI« szont elég korán — 1869-ben — Európában másodiknak Magyarországon alakult meg a Mezőgazdasági Gépklsérleti Intézet. A feudális kö« töttségek, a félgyarmati függőség kö« vetkeztében azonban a technika nem tudott gyorsan terjedni a mezőgazdaságban. Még 1938-ban is alig 7 ezer traktor dolgozott főleg uradalmi föl« deken. Jelentős technikai fejlődés a fél« szabadulást követő években sem kö« vetkezett be. A kisparcellás mezőgazdaságot alig-alig lehetett gépesíteni, s előbb a gépgyártó iparnak kellett létrejönnie és felkészülnie a nagy fel« adatra — a mezőgazdaság teljes gépesítésére. 1955-re elértük, hogy 22 ezer traktor, 2 ezer kombájn, több tízezer munkagép dolgozott. A gépesítésben azonban messze elmaradtunk a nyugati tőkés országok mezőgazda« ság ától. Fordulat a gépesítésben Fordulat a mezőgazdaság teljes szocializálása — _ 1958—60 — utáni években következett’ be. A sokszázezer kisparaszti gazdaság termelő« szövetkezetekbe egyesült, s megnyílt a lehetőség a modem nagyüzemi gaz« daságok kialakítására, a modern gé« pesítésre. Most már a gépesítés forradalmi léptekkel haladt előre: 1958-ban 39 ezer traktort' számláltak össze a me« zőgazdaságban. Ugyanakkor többszáz« ezer munka- és szerszámgépet — kombájn, szecskázó, permetező, vető« gép, traktoreke — jutott a falunak. 1961—63 között például 14 ezer trak« tort, 8721 traktorekét', 5000 vetőgépef, 4000 traktoros fűkaszát és 7,5 ezer rendsodrót, 3000 villanyfejőgépet, többszáz öntözőberendezést, villanymotort kapott a mezőgazdaság. 1964 pedig a mezőgazdaság nagy« arányú gépesítésének éve. Magyarországon a gabonabetakarítás már 90 százalékban gépesített. A burgonya«, a kukorica-, cukorrépa betakarítása 28—30 %-ban. A múlt évben minden eddiginél több mezőgazdasági gépet — 9000 traktort, 100 ezernél több munkagépet (vontató, gépkocsi, traktoreke, kulti.vátor stb.)“kapott a nagy« üzemi szocialista mezőgazdaság. Jelenleg — 15 lóerőben számolva — 65 ezer traktor és 800 ezer munka- és kisegítőgép dolgozik a magyar mező« gazdaságban. Szemünk előtt megy végbe a tech« nikai forradalom. Most már nemcsak a növénytermesztést, állattenyésztést gépesítik, hanem a mezőgazdasági termelés valamennyi ágát. A mezőgazdasági termelés kezd ipari jellegűvé válni. A legnehezebb munkát gépek végzik, még olyan munkafolyamatokat is, amelyekről szentül meg voltunk győződve, hogy nem gépesíthető — gondolok itt a gyümölcs, a szőlő termesztésére és a "kertészeti munkákra. Automatagépek Kutatóintézeteink tudósai azon fáradoznak, hogy könnyebb legyen a paraszti munka. A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban már el is készült ez első rendfelrakó. A könnyű traktorral vontatott ötletes szerkezei felszedi a rendre sodort lucernát, lóherét és a kapcsolt pótkocsira rakja. A gépeket a nyáron kipróbálták és kitűnően beváltak. Egy óra alatt 4 tonna száraz szénát raktak kocsira. 1964-ben kipróbálták a hagymafelszedő gépet. A gépet a 'délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tervezték és a makói Vas- és Fémipari KTSZ készíti. A gép forgótár« csák segítségével kiemeli a földből a hagymát és rácsos szállítószalagon megtisztítja a földtől majd szártépő asztalán eltávolítja a hagymaszárat. A gép ezután szállítóládákba tölti a hagymát, végül emelőszerkezetével gépkocsira emeli. A szőlő- és gyümölcstermesztést is gépesítjük. A kertészetekben 28 új géptípus könnyíti a munkát. A BHP- tlpusú hidas eszközhordozó például igen érdekes gép. A gép váza nagyméretű triciklire hasonlít. Stabilitását a hátsó kerék tárcsákba szerelt él« lensúlyok biztosítják. Egyszerre hét sor szőlőt lehet vele permetezni, da alkalmas kapálásra és szőlő begyűjtésére is. Teljesítménye tízórás* műszakban — 3Ó—40 hold. A talajmunkát könnyíti meg az az érdekes gép, amely az MR nevet kapta, — gyümölcsösök, szőlők talajműveléséhez, valamint gyomirtáshoz, zöldtrágyázáshoz egyaránt nagyon előnyösen használható. De nemcsak a mezőgazdasági termelés technikai berendezése fejlődik, hanem a feldolgozó iparé is. 1964-ben korszerű paradicsom- és gyümölcsfeldolgozó gépeket adott a dunakeszi, hatvani, szigetvári konzervgyár. A Nagykőrösi Konzervgyár 200 vagonnal több gyümölcsöt tud feldolgozni az új automatikus berendezéssel. Tatán modern tejfeldolgozó, Székesfehérváron 740 vagonos hűtőház, Győrött takarmányélesztő üzem épült. Magyarországon tizenkét állami gazdaságban működik olyan gépi berendezés, amely a zöldlucernát, a .vörösherét — amelyeknek zölden rendkívül magas a fehérje« és karó« (intartalmuk — percek alatt m'egszárítja és takarmánylisztté őrli. Hétezer új traktor A feldolgozóipar és a szállítás mintha egy kicsit elmaradt volna a termelés gépesítésétől. Most tehát' a járulékos beruházáson van a sör. Hiszen a gépesítés nem állhat meg a szántóföldeken (nem is áll meg!), hanem a mezőgazdasági munka minden folyamatába, minden ágába betör. 1964-hen egyedül Pest megyében tíz olyan száz férőhelyes szarvasmarha« istállót építettek, amelynek berendezése teljesen automatizált. _1954-ben 3,8 milliárd forintot fordítottunk a mezőgazdaság gépesítésére. Ebben az évben is újabb milliókat fordítunk gépesítésre. 7200 új traktort kap a mezőgazdaság. Gumikerekű pótkocsiból 7600, korszerű aratócséplőgépből 1200 kerül falura. Az öntözés is fejlődik. Jelenleg 1650 TSZ és 100 állami gazdaság — mezőgazdasági nagyüzemeinknek 45 %-a — öntöz kisebb-nagyobb területet. Az országban 3500 esőztető berendezés, 2500 hordozható szivattyús gép működik — az öntözött terület túlhaladta a félmillió holdat. Egyszóval; napjainkban technikai forradalmát éli a magyar mezőgazdaság. GÁLI SÁNDOR, a Szabad Föld olvasószerkesztője SZABAD FÖLDMŰVES 1965. május 22» Szívesen látiuk őket kivételektől eltekintve — lövési tilalom áll fenn hiúzra, vadmacskára, császármadár kakasára és nagy kárókatonára, Szlovákiában viszont tilos mókusra vadászni. Védett állatnak számít továbbá a szlovákiai revírekben — kivéve az önálló és elismert fácánosakat — a fácánytyúk is. Az alábbi vadnemek vadászati idejét a következőképpen szabja meg a rendelet: szeptember 1-től december 31-ig október l-től december 31-ig október l-től december 31-ig június l-től szeptember 15-ig szeptember l-től december 31-ig augusztus l-től december 31-ig augusztus l-től február 15-ig november l-től december 31-ig augusztus l-től november 30-ig december l-től február végéig október l-től február végéig október l-től április 15-ig március 16-től május 15-ig szeptember 16-tól október 15-ig november l-től december 31-ig december l-től december 31-lg augusztus 16-tól november 30-ig október l-től december 31-ig március 16-tól április 15-ig augusztus l-től február végéig november l-től március 31-ig november l-től február végéig május l-től május 31-ig Elismeri fácánosokban egész évén : át vadászhatunk erdei és hegyi nyest« i re, borzra, sündisznóra, egerészölyv« re, május 16-tól július 15-ig pedig , közönséges sólyomra és szajkóra. i Betelepített halastavakon és kavicsgödrökben augusztus 16-£ól október A Földművelésügyi Minisztérium 1965. március 10-én kelt 22. számú rendeletével részben módosította az egyes vadnemek vadászati és tilalmi idejét, valamint a vadászat módozatait és feltételeit. Ez a rendelet f. é. április 1-én lépett életbe, amivel egyúttal hatályukat vesztették az összes ré« gebbi előírások. Az idézett rendelet értelmében a csehországi kerületekben — egyes Szarvasbika, szarvastehén és borja Dámbika, dámtehén és borja . Muílopkos, muflonjuh és báránya . özbak ................................................... Ozsuta és gidája . > . ■ Vaddisznó és kocája . • i < Vaddisznó malaca . . • > > Mezei nyúl Borz Erdei és hegyi nyest . . . . Vadmacska (Szlovákiában) . Fakó pézsmapocok (fogható, de nem lőhető)............................................ Süketfajd és nyírfajd kakasa . Császármadár kakasa (Szlovákiában) Fácánkakas ........................................... Fácántyúk szlovákiai fácánosokban Vadréce............................................ Vadlúd................................................... Erdei szalonka . . . s s ■ Gerlice ....«síi Egerészölyv s . . » . i Holló , • • * s s s Hollófiókák ..................................... Amennyiben a megszabott' vadászati Időt megelőző napra munkaszünet "esik, már attól a naptól számít a lövés ideje. A fenti vadnemekré megszabott vadászat ideje nem vonatkozik a vad« tezervációk vadjaira. A vadászati idő módosítása
