Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-22 / 20. szám
Friss zöldség — ajednotán keresztül Városaink zöldségellátásában lényeges javulás következett be, főleg az utóbbi időben. Ez kétségtelenül a zöldségtermesztés fejlesztésére irányuló reálisabb árpolitika eredménye; és nemkülönben a termelő üzemek érdekeltté tétele — felár formájában. Ennek tudható be, hogy fonnyadt zöldség már csak elvétve látható a piacon, • egyéb elárusítóhelyeken. Általában elmondhatjuk: friss és elegendő zöldséghez jut a városi dolgozó. Ám a falu zöldségellátása még sok kívánnivalót hagy maga után. Töhbhelyütt, amolyan „ötödik kerék“ a kocsiban. Pontosabban: sokadrangú kérdésként szerepel. Nemegyszer az Is előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemtől át nem vett zöldség kerül a falu dolgozóinak asztalára, értéken felüli áron. Szerencsére, nem általános jelenség. Mindamellett a népi ellenőrző szervek — s nem kevésbé a lakosság — feladata, hogy a visszaélések száma a legkisebbre zsugorodjék. Próbaképpen új formáját vezették be a zöldségellátásnak a dunaszerdahelyi járásban, május elsejétől. Ez Szlovákiában egyedülálló példa. Tájékozódás végett felkerestük Soós Lászlót, a felvásárlási osztály vezetőjét Dunaszerdahelyen, s megkértük, mondjon el egyet-mást a vidék zöldségellátásának e új formájáról. Az eddigi gyakorlat kevés tapasztalatok leszűrésére. Hiszen még csak a kezdetnél tartanak. Ám az új forma életrevalósága kézzelfogható: gyorsan, jó minőségű, friss zöldséghez jut a 1::................... .......... A nagypakai szövetkezetben szorgalmazzák a kapálást, s amellett a melegágyak kihasználására is nagy gondot fordítanak. Két salátatermés után uborkát palántáznak beléjük. Nem maradtak le a munkával, pedig itt is sok eső esett. Hogy miért? Itt minden kertészeti dolgozónak megvan a saját parcellája . a termelt növényekből, s azt a vetéstől, illetve palántázástól a betakarításig gondozza. Az egyéni parcellákat számozott karó jelzi. A dolgozók felelősségérzete ezáltal nagyobb, s ugyanakkor nemcsak a munka gyors elvégzésére, hanem annak minőségére is törekednek. Kertészetük 8 hektáros. A tervezett jövedelem hektáronként 70 000 korona. A 10 Oszázalékos tervteljesítés esetén 5000 korona prémiumot kap a kertészetben dolgozó 18—20 tagú női kollektíva. A bevételi terv túlteljesítéséért a bevételtöbblet 25 százaléka illeti meg őket. Kókai Rudolf, a szövetkezet kertésze dicséri ezt a prémiumrendszert, mely nagy eredmények elérésére ösztönöz. (Szöveg és kép: nki) fogyasztó. A járás 86 Jednota-üzletét mintegy 35 mezőgazdasági üzem — szövetkezet és állami gazdaság —- látja el állandóan friss zöldséggel. A Jednota üzletvezetői 24 órával előbb adják a megrendelést az illető mezőgazdasági üzemnek — például a szarvai, doborgazi, bacsfai és a vajkai üzletvezető a szarvai gazdaságnak —; Í9y jut idő a zöldség kiszedésére és megmosására, valamint szállításra is. (Tíz kilométeren belül a Jednota szállítási költséget nem térít.) Ilyképpen a hajnalban kiszedett, s előkészített zöldség két órán belül a fogyasztóhoz juthat. Ugyanakkor kihat majd a mezőgazdasági üzemek közötti egészséges vetélkedésre, a korai és Jó mfn8«| ségű zöldség termesztésére. Mi sem jellemzőbb a járás lakossága zöldségfogyasztásának rohamos emelkedésére, hogy mintegy 80 vagonnal számol a felvásárlási osztály. Ez a kitermelendő zöldség 4,9 százaléka, mely 1 800 000 korona értéket képvisel. Az említett összeg 300 ezer koronával több a tavalyinál. S minden remény megvan arra, hogy ezt az összeget jócskán túlteljesítik. S a többi kitermelt zöldség? Hagyo'mányos módon jut rendeltetési helyére: Bratislavába, s a köztársaság egyéb nagyvárosaiba. A zöldségellátás új formájának legjobban a kiskerttel, háztáji földdel nem rendelkezők örülnek. Hogyne örülnének, hiszen harmatfriss, vitamindús zöldséghez jutnak. Süvegelés, kilincselés nélkül! Reméljük, hogy a felgyülemlett jó tapasztalatok alapján Szlovákia más járásaiban is sor kerül majd a zöjdségellátás új formája meghonosítására. * (ko) Paradicsom hajtatás színes fólia alatt Érdekes, amellett gyakorlati szempontból is hasznos cikk látott nap- 9.számban. Kertészeink bizonyára nem veszik rossz néven, ha rövidítve világot a magyarországi „Kertészet és Szőlészet“ o. szaklap 1965. évi közöljük az új módszer eredményeit. Több növényélettani kutató vizsgálta már, hogy a fény minősége, szín< képi összetétele milyen hatású a növények életfunkcióira. A növényekét természetes körülmények között „kevertfény“ éri, s ez különböző színképekből áll (vörös, sárga, zöld, kék stb.). A különböző színképek a növények életfunkcióit más és másképpen befolyásolják. Kedvezőtlen szinképi összetételnél a növények fejlődése lassú, vontatott, — ellenkező esetben erőteljes és gyors. Ennek a gyakorlati jelentősége nagy. Ha a termesztésünkben szereplő növények számára megteremthetjük a kedvező színképi összetételt, koraibb és nagyobb termést kapunk. A növényfaj igényének legjobban megfelelő színképi összetétel mesterséges megválasztását a 'termesztőberendezések (üvegházak, hajtató és palántanevelő ágyak) teszik lehetővé. A múlt év tavaszán paradicsomhajtatási kísérletet állítottunk be, sárga, piros, zöld és színtelen 0,2 mm-es PVC-fóliából készült 80 cm-es alagutak alatt, Kecskeméti 42-es fajtával. Egy kezelésben húsz növény szerepelt. A hajtatásra kerülő növények magját április 8-án vetettük el és a palántákat április 30-án ültettük ki a fóliák alá. A sárga és a piros színkép a növények generatív fejlődését meggyorsította, de a vegetatív részek növekedése is erőteljes volt. A zöld színű fólia alatt a növények viszonylag kicsik maradtak, és korán elágazóak lettek. A sárga fólia alatt erőteljes, vastagszárú növényeket kaptunk, és az első virágok, érett termések is itt jelentek meg. Kezdetben a színtelen fólia alatt a növekedés gyenge volt, de az inszoláció erősödésével meggyorsult. A kötődés a virágszámhoz viszonyítva minden kezelésnél alacsony, ez a fólia alatti hőmérséklettel magyarázható. A megkötődött bogyók közül is igen sok lehullott, illetve nem fejlődött ki. Az értékelésnél csak a kifejlődött bogyókat vettük figyelembe. A fóliát az egész tenyészidőben a növényeken tartottuk azzal a céllal, hogy a nagy inszoláció körülményei közepette is vizsgálhassuk a különböző színek hatását. A gyakorlatban korai (július 31) termésmennyiség a lényeges. E kísérlet esetében: ha a sárga és színtelen fólia korai terméshozamát összehasonlítottuk, kitűnt, hogy a sárga fólia alatt háromszor több termett. A leggyengébb eredményt a zöld fóliánál tapasztaltunk, tehát, igazoltnak látszik a kutatóknak az a megállapítása, hogy a zöld színkép a fotoperiódikus reakciót (a növény magatartását a napi megvilágítás hosszúságára) hátráltatja. (A kék szín ebben a kísérletben nem szerepelt.) A tapasztalatok szerint a paradicsom hajtatásánál sárga fóliával jelentősen meggyorsíthatjuk a növények fejlődését, és a korai terméshozam is számottevően növekedik. (A piros fólia is gyorsítja a virágzást, a termésérést, ezenkívül jelentős szerepű a talajnedvesség megőrzésében is.) A módszer gazdaságossága kézenfekvő. A sárga fólia használata színtelen helyett, a gyakorlatban a fólia előállítási költségét alig növeli. A sárga szín előnyét olyan egyszerű gyakorlati megoldással is hasznosíthatjuk, hogy például a közönséges tüllt ruhafestékkel sárgára festjük és ezt tesszük a növények fölé. Üvegházban végeztünk ilyen kísérletet, szembetűnően jó eredménnyel. Másik mód: színtelen fóliákat egészen vékony rétegű sárga olajfestékkel festünk be, hajtatásnál ez is eredményes. GÉCZI LÁSZLÓ, (Debreceni Agrártudományi Egyetem)’ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Huszonöt állandó munkaerő szorgoskodik a szálkái szövetkezet 28 hektáros kertészetében. Munkájuk eredménye: május 4-ig valamennyi növényt gyomtalanítottak, s megkapáltak. Ugyanakkor befejezték a paradicsom és paprika palántázását, valamint az uborka és a dinnye kiültetését A félhektáron termett zöldhagymát is értékesítették. (Kép és szöveg: Jankus V., Ipolyszalka) (Balról jobbra: zöld, kék, sárga, piros és fehér tült alatt nevelt növények március 10-én. Fajta: Kecskeméti 42-es. A sárga tüll alatt a legintenzívebb a növekedés és a fejlődés. Itt jelentek meg az első virágok március 12-én.) A kincs a sárban Kevesen hiszik el még ma Is, hogy a rétek és legelők évi szénahozamát' az eddigi átlagos hozam 3—5-szörösére emelhetnénk és egyidejűleg a legeltetési időszak is egy vagy másfél hónappal hosszabb lehetne. Hihetetlenül hangzik, mégis így van, és ezt számtalan élő példa bizonyítja. Például a selcei szövetkezet egy tíz hektáros parcellájáról a második ka•szálásból átlagban 52 mázsa szénát takarított be hektáronként annak ellenére, hogy ez a parcella 800 méter magasan fekszik a tenger szintje felett. A podlavicei szövetkezet pedig tavaly átlagban 40—65 mázsa szénát takarított be hektáronként. Azudicai szövetkezet viszont tavaly a lucernát ötször kaszálta. Ezek az adatok kissé fantasztikusan hatnak, mégis igazak, s ami a legfontosabb, az említett eredményeket a rendelkezésünkre álló eszközökkel másutt is el lehet érni. A siker titka a trágya ésszerű, veszteségmentes kihasználásában rejlik. Mert nem mindegy az, hogy a trágya hosszú hónapokon át kezeletlenül a tűző napon hever és nitrogéntartalmának nagy része elillan, vagy pedig azonnal és maradéktalanul vízzel szállítva a talajba kerül. A felsorolt' jó eredményeket ugyanis az említett szövetkezetek a trágyaléós hígtrágya öntözéssel érték el. Ki hitté volna, hogy az öt évvel ezelőtt nálunk még csaknem ismeretlen trágyázó öntözés ilyen gyorsan elterjed? Ezalatt az idő alatt ugyanis Szlovákiában már 372 trágyalé és hígtrágya öntöző berendezést építettek, amely lehetőséget nyújt 23 910 hektár öntözésére. Lehetőséget nyújt ugyan, de sajnos, az említett berendezéseknek csupán a 48 %-a működik. Ennek többek között az is az oka, hogy az Olomouci Petr Bezruc Vasművek nem látja el a mezőgazdasági üzemeket elegendő pótalkatrésszel, s így sokszor az 1,20 Kcs-be kerülő gumi tömítőgyűrű vagy a 70 filléres rúgó hiánya miatt, az egész nagy költséggel felépített öntözőberendezés néhány hónapig sem működik. Ez történt a jasenovoi, sásovái, priechodi, gocaltovi és más szövetkezetekben. Pedig a gocaltovoi szövetkezetben nagyon hiányolták az öntözőberendezés segítségét, hiszen náluk már három éve működik. Ebben a szövetkezetben a trágyázó öntözés nemcsak a rétek és legelők terméshozamának növelését szolgálja, hanem a silókukorica terméshozamát is fokozza. Pl. tavaly egy 15 hektáros parcellán hektáronként 1000 mázsa silókukoricát takarítottak be. Az udicai szövetkezet' trágyalével öntözte a vöröshagymát, és hektáronként átlagban 260—280 mázsa termést ért el. A Nővé Kosariská-i szövetkezet is a trágyázó öntözésnek köszönheti, hogy cukorrépából 650 mázsás átlagos hektárhozamoí ért el. Ezek a szövetkezetek az eddigi tapasztalataik alapján már el sem tudják képzelni munkájukat a trágyázó öntözés nélkül. A trágyázó öntözés jó eredményéinek híre gyorsan terjed és egyre több szövetkezet érdeklődik az öntözőberendezések építése iránt. Az illetékes helyeken az a gondolat is felvetődött, hogy meg kell szüntetni az öntözőberendezések építésének számtalan kivitelező és szállító vállalat részvételéből származó elaprózódottságát. Szükségessé vált, hogy kerületi méretben az öntözőberendezéshez szükséges anyagokat és gépi berendezéseket egyetlen vállalat gondjaira bízzák. A gépállomások is komolyan foglalkoznak az öntözőberendezések javítását végző külön javítócsoport létesítésével. Erre nagy szükség van, mivel a trágyalé szivattyú megoldása még nem a legtökéletesebb, gyakran elromlik (a rugók és a szelepek elpattannak, a szelepfészek eldugul stb.)1 a szivattyú teljesítménye kicsi, ezért az öntözési ciklus hosszadalmas (60 nap), s ennek következtében nem érhetjük el a tervbevett öntözött terület nagyságát. Szerencsére a sík területekre szánt trágyalészivattyúkat az utóbbi időszakban tökéletesítették. A nyugat-szlovákiai kerületben általában lassabban folyik a trágyáié és hígtrágya öntözőberendezések építése. Igaz, hogy ez a trágyázási módszer főként a besztercebányai kerületből indult és a rétek és legelők felvirágoztatására irányuló mozgalom egyik fontos része. Ám a Lubietovái Legelő és Rétgazdálkodási Kutatóintézet 1956-tól 1961-ig elért eredményei nemcsak a hegyvidéki és hegyaljai körzetek számára tanulságosak, de tapasztalatot és útmutatást szerezhetnek belőlük a sík vidékek szövetkezetei is. Lubietován az említett évek alatt a trágyázó öntözéssel kezelt területeken a legeltetett állatok hektáronként 201—307,7 kg súlygyarapodást értek el, és a hektáronkénti zöldtakarmány termés 155,9—313,5 mázsa, a hektáronként elért termés keményítő egységekben pedig 1630—3144 mázsa között mozgott. Az 1 kg élősúly elérésére fordított termelési költségek 5,50—7,93 Kés-t értek el. Az aszályos 1964-es évben pl. az intézet 40 hektáros rétjén villanypásztorral 200 növendék-szarvasmarhát legeltettek, 8 kb. 270 kg húst állítottak élő hektáronként. A trágya nem örvend nagy megbecsülésnek a szövetkezetekben, pedig kincset jelent, amely kihasználatlanul a gazdasági udvarok sarában hever. C. Gajdács Irén A Ceskd Breznickai szövetkezetben is trágyalé öntözőberendezést építenek. Parcellás növényápolás a nagypakai kertészetben Ki ez a pettyeskendös, uborkapalántázó fiatal menyecske? Nem más, mint az ügyeskezü Varga Istvánná, aki naponta Nagylégről jár ide dolgozni. SZABAD FÖLDMŰVES IMS. május 22.
