Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-15 / 19. szám
a Szilicei Fennsíkon Gombaszögről csaknem másfél órán át kanyarog az autóbusz Szilice felé. Tavasszal és nyáron kellemes errefelé az utazás. Ha azonban a mezőgazdasági termelés szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, óriási különbséget látunk a fennsík és a néhány kilométerre eső Sajővölgy között. A sziliceieknek bizony kemény harcot kell folytatniuk a természettel. Határuk nagykiterjedésű. Megközelíti a 2000 hektárt. Ennek egyharmada azonban hasznavehetetlen. Szántóföldjeik rosszak, kavicsosak. Viszont ott, ahol a termőréteg megfelelőbb, tápanyagban gazdagabb, eddig még nem tudtak sok eredményt felmutatni. A mélyebb rétegű talajok kisebb parcellái főleg a vöigykatlanokban helyezkednek el, és azokat gazos, sziklás mezsgyék határolják el egymástól. Nem jobb a többi terület sem. A 344 hektár réten egymást éri a kökény, a boróka- és a galagonyabokor. A gépi kaszálást lehetetlenné teszik a kövek. A 850 hektár legelő pedig inkább erdőnek nevezhető. Másfél évtizede, hogy a sziliceiek a közös gazdálkodás útjára léptek. Azóta olyan szövetkezeti falu lett Szilicéből, amely párját ritkítja. Ez nem véletlen, s bizony sok fáradságba került. Az átalakulás azonban még nem fejeződött be. Manapság újabbnál újabb kezdeményezések tanúi lehetünk. ’A határozatot tettek követik A szövetkezet mintegy 700 szarvasmarhát és 550 juhot tart. Az állattenyésztési t rmelésük általában sikeresnek mondható, fejlesztését azonban fékezi a takarmányhiány. A helyzet elemzése közben arra a következtetésre jutottak, hogy ha több gondot fordítanak a rétek és a legelők gondozására, ez a probléma is megoldódik, és fáradozásuk kamatostul visszatérül. Elhatározásukat tettek követték. A múlt ősszel, amikor a fontosabb mezőgazdasági munkákat befejezték, teljes gőzzel hozzáláttak a boróka, a kökény- és a galagonyabokrok irtásához. A talaj elegyengetése után a komposztkészletiiket és bizonyos mennyiségű műtrágyát is felhasználtak a terület javítására. Biztos, hogy a jövőben majd nagyobb termést ad a rét. ________:Erdőből legelő Amint már említettem, a legelőnek feddlg nem sok hasznát vették. Végre ezen a téren Is gyökeres változásokra kerül sor. Az egyik 50 hektáros terülétén — ami napjainkig sem az erdő-* gazdaságnak, sem a szövetkezetnek nem hozott hasznot — tarvágást végeznek. A munka jutalmául a tagok megkapják a kitermelt tűzifát, a ha-* szontalan giz-gazt pedig elégetik. Majd a területet fűmaggal vetik be. A legelő tápanyagellátását az állatok delelőjének gyakori változtatásával akarják megoldani. Kimeríthetetlen tápanyagforrások Ha az ember nyitott szemmel jár, olyan jelenségekkel találkozik, amit sokszor figyelmen kívül hagynak. Szllicén, a falu alatt húzódik egy völgykatlan, amit Papveremnek hívnak. Délről erdő szegélyezi, tövénél víznyelő van. Valamikor az itt felgyülemlett víz néhány óra alatt eltűnt. A barlangkutatók beavatkozására azonban a helyzet megváltozott, és már kisebb csapadék esetében is tó keletkezik. Ezt a tavat a községből és a szövetkezet gazdasági udvarából kifolyó szennyvíz is táplálja. A tó felé tartó kis patakocskák tápanyagot, humuszt, az utcákról felszedett szervesanyagokat visznek magukkal. A leleményes sziliceiek ezt az értékes nyersanyagot — amikor a tó a hosszantartó szárazság következtében kiapad — felhasználják komposztkészítéshez. A trágyatelepre szállítják, ahol híg sertéstrágyával és siiógödrök mellett összegyűjtött hulladékkal keverik. Jelenleg 3000 köbméter jó minőségű komposztja van a szövetkezetnek, amit elsősorban is a rétek feljavításához használnak. De mindez csak egy töredéke a tápanyagforrásnak. Mert a szövetkezet határában akad olyan terület is, amely mocsaras, lápos, s ahol csak értéktelen csáté és nád terem. Rájöttek, hogy a hosszú évek folyamán felgyülemlett nádból és más szervesanyagokból értékes tőzeg keletkezett. Most a vezetőség azon fáradozik, hogy miként tudja majd ezt a kimeríthetetlen tápanyagforrást hasznosítani. A tagság is szóhoz jut Sokmindenről lehetne még beszélni, hiszen a fennsík lakói valóban emberfeletti munkát végeznek. Hasznos kezdeményezés például az is, hogy a szántóföldek között lévő mezsgyéket felosztották a szövetkezeti tagok között, akik majd gyümölcsfákkal telepítik be. A tagok ingyen kapják a gyümölcsfát a szövetkezettől, de a kom-< posztot és a fűmagot is, hogy a talajt feljavíthassák és begyepesítsék. A háztáji tehenek takarmányellátása meg-* oldódik, nem terheli a szövetkezet takarmányalapját, mert a gondozott' mezsgyék megtertnik azt. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de a látottak alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy a járási ver-* senyből, amely „Ki termel több ta-* karmányt számosállatonként?“ címen indult, ha minden jó megy, a szili-* ceiek kerülnek ki győztesen. Jablonci Lajos Az Űfbarsi Állami ] Kísérleti Intézetet j munkaérdemrenddel tüntették ki. A gazdaságban nem ritkaság az olyan tehén, amely egy laktáciá alatt 6000 liter tejet is ad. A múlt évben a tehe- j nenkénti átlagos tejhozam 3511 liter volt. Idén már 3600 liter tejet akarnak j elérni. Képünkön a lelkes fejőnők egyik, csoportja. (Balia J. felv.) Zsebpénz a katonáknak A csaltói szövetkezet Nagy Lászlót és Nazareczky Gézát azzal a céllal küldte a tornaijai gépállomásra, hogy onnan visszatérve segítsenek majd a szövetkezetnek. Amikor a két fiatal munkához látott, lényegesen jobban dolgozott a géppark. Kucserák Árpád szintén jól látja el a főkönyve-* lői munkát. A három fiatal is megtalálta számítását a szövetkezetben. A munkaegység értékét teljes egészében megkapták. Amikor bevonultak katonának, a szövetkezet nem feledkezett meg róluk. Amikor a katonaságtól levél érkezett, hogy mint katonák is jól teljesítik feladatukat. Nagy László másodéves 200, Kucserák Árpád és Nazareczky Géza elsőéves katona 100—100 korona zsebpénzt kapott a szövetkezettől. Fejes József szövetkezeti elnök bízik benne, hogy mind a hárman visszatérnek a szövetkezeti családba. Szaktudással az élen Az alsópéteri szövetkezet tagsága 2800 hektáron gazdálkodik. A termelés színvonala az utóbbi években nem érte el az átlagot. Különösen az állattenyésztés terén voltak hiányosságok. A rossz munkaszervezés, a helytelen takarmányozás és a laza munkafegyelem arra késztette a vezetőket, hogy a hiányosságok felszámolásával megteremtsék a továbbfejlődés lehetőségét. • A szövetkezet élére szakmai felkészültséggel rendelkező emberré volt szükség. A választás Morvái Tibor elvtársra, a Komáromi Mezőgazdasági Technikum tanárára esett. Jól választottak. Keresve sem találhattak volna alkalmasabb embert erre a posztra. Az űj elnök gazdag tapasztalatokkal és nagy szakmai tudással rendelkezik. Morvái elvtárs nemrég foglalta el új állását. Ekkor a szövetkezét napi tejeladása 700 liter volt. Az eddigi takarmányozási forma helyett haladóbb módszert vezettek be. Ennek eredményeként két hónap alatt kétszeresére növekedett a tejtermelés. Jelenleg 1400 liter tejet adnak el naponta. A takarmányok ízesítésével és sokrétűségével tovább fokozzák a tejelékenységet. Morvái elvtars tudatában van annak, hogy a tej és a többi állattenyésztési termék egyenletes termelését az elegendő takarmányalap megteremtése teszi lehetővé. A 200 hektár lucernást kétszeresére növelték; 100 hektáron csalamádét termesztenek. Az eddig parlagon heverő szántóföldeket is besorolják a termelésbe. Ez további 30 hektár takarmányt jelent. Az új elnök tevékenykedésével a szövetkezet dolgozói elégedettek. Ä munkarendet szigorúan betartják. Javult a viszony a szövetkezet vezetősége és a tagság között, A dolgozók szava meghallgatásra talált. Ez az, ami eddig hiányzott az alsópéteri szövetkezetben. Érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Az átalakulási folyamat még csak a kezdeténél tart. Minden további lépés arra irányul, hogy elindítsa a szövetkezet kátyúba ragadt szekerét. Andriskin József (Komárom) A fácántojás gépi keltetésének tapasztalatai Hazánkban már több helyén is próbálkoztak a fácántojások gépi keltetésével. Mivel a tenyésztők nem ismerték a fácántojás keltetésének módszerét, azért a gépi keltetést úgy végezték, mint a tyúktojásokét. A termékenység és a kelési százalék kifelégítő volt, ellenben a csibék nagy százalékán alkati gyengeség mutatkozott. Az életerő és a szervezeti szilárdság hiánya miatt az ilyen csibéknek a nevelés kritikus időszakában '(az élső három hét alatt) 60—70 %-a elpusztult. A sikertelenség okát a tenyésztők nem kutatták és ezzel magyarázható, hogy a gépi keltetésről rossz vélemény alakult ki. Kezdetben a külföldi fácántenyészíők is hasonló tapasztalatokat szereztek. De nem adták fel a reményt és kiterjedt kutatásokat végeztek a gépi keltetés helyes technikájának kidolgozására. Különösen figyelemre méltó eredménnyel zárultak a dán és újzélandi vadbiológiai állomások vizsgálatai. Ezek a fácán természetes keltetési viszonyait kutatták. Fácánfészkeket kerestek fel a tojásrakás időszakában, majd a kotlás kezdetén elektromos hőelempárokat helyeztek a fészkekbe. Megállapították, hogy a fácántyúk testének a tojásokkal érintkező felülete 39,5 C°, a tojások átlaghőmérséklete a keltetési időszakban 35,1 C°, a talajjal érintkező tojásfelület hőmérséklete átlag 25 C° volt. A hőmérsékleti viszonyokon kívül tanulmányozták a tojások forgatásának számát is. Megállapították, hogy 24 óra alatt 20 alkalommal forgatja meg a fácántyúk tojásait, összegezték azt is, hogy naponta mennyi ideig van távol a tyúk a tojásaitól, az ülés nélküli időszak minimuma 12 perc, maximuma pedig 1 óra 24 perc volt. A fácántyúk átlag 53 percig marad távol a fészkétől. A vizsgálatok igazolták, hogy a tojások egy órán át tartó lehűlése kedvezően befolyásolja az embrionális fejlődést. A kísérleti adatok birtokában mi is megállapíthatjuk, hogy a fácánkelte-, tés módszerei nagyban eltérnek a házityúkétól. Ennek alapján például az olasz fácántenyésztők Is eredménnyel végzik a mesterséges fácánkeltetést, az általuk kidolgozott új módszer szerint. A jugoszláv fácántenyésztők speciális olasz gyártmányú „Simple-x“ fácántojáskeltető géppel keltetnek; A gépben 972 db tojás fér el. A keltetés első -21 napjában a gépben 38 C° állandó hőmérsékletet biztosítanak; 67—77 %-os relatív páratartalom mellett. A tojásokat 6 óránként forgatják 90°-kal. A gép automatikus szellőztető berendezéssel van ellátva. A keltetés utolsó három napjában, a nagy keltetőgépből a tojásokat kisebb keltetőgépbe helyezik át, ahol a legmagasabb páratartalom mellett, 39,5— 40 C° hőmérsékletet biztosítanak. Ilyen gépekkel és keltetési módszerrel, 72—80 %-os keltetési eredményt értek el és az a 'tapasztalatuk, hogy A fácánembrió fejlődésének vázlata 1. 5 napos, 2. 7-8 napos, 3. 11- 12 napos, 4. 18-19 napos, 5. 23 napos a mészhéjrepedés előtt. a csibék életerősek, jó fejlődési érélylyel rendelkeznek. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a fácántojás sikeres gépi keltetését csak a fácánembrió biológiájának, fejlődésének ismerete biztosíthatja. Ezért, az elmúlt év nyarán Ernhaft József, tudományos kutatóval embrionális vizsgálatokat végeztünk a tatai fácántelepről kapott 200 db fácántojással. A keltetést az általunk módosított jugoszláv módszer szerint végeztük. Az embrió növekedését a keltetési időszak 6—24 napja között vizsgáltuk. Az eredmények igazolják, hogy a fácánembriók fejlődése szakaszos. Keltetésbiolőgiai és technikai szempontból „kritikus pontok" mutathatók ki az embrió fejlődésében, amelyek annak egy-egy fontos stádiumát jelzik. A fácánembrió fejlődésének 7—8. napján van az első „kritikus pont“. Erre az időszakra alakulnak ki a továbbfejlődéshez szükséges szervek, amelyek már azonosíthatók. A második „kritikus poní“ a 11—12. napon következik be: ekkor záródik az alantoisz burok. A harmadik a 18— 19. napon, amikor az embrió áttér a tüdőlélegzésre. A gyakorlatban megfigyelhető, hogy az embriók elhalása zömmel az említett három kritikus időszakban történik. A házityúk embbrionális fejlődésénél is ismerünk „kritikus pontokat“, de azok időben eltérnek a fácánétól, mivel a házityúk embrionális fejlődése 21 napig, a fácáné pedig 24 napig tart. A mesterséges keltetéstechnika szempontjából azt a következtetést tudtuk levonni, hogy a fácánembrió fejlődéséhez más keltetéstechnikai eljárást kell alkalmazni, mint amelyeket a tyúk keltetésénél alkalmaznak. A külföldi és a hazai vizsgálatok kétségtelenül igazolják, hogy a fácán eredményes gépi keltetéséhez speciális módszerre van szükség, ezért a házityúk tojásának keltetésére szerkesztett gépek nem alkalmasak a fácántojás keltetésére. Dr. Nagy Emii @ Perelj elvtárs a szímői szövetkezet dohánycsoportjának vezetője elmondta, hogy tavaly 17 mázsa szárazdohányt terveztek hektáronként, de 22,3 mázsás hozamot értek, el. Prémiumként 10 koronát kaptak minden munkaegységre a csoport tagjai. Idén is nagy súlyt fektetnek a talaj megválasztására. A könnyű homokos talajba 60X50 cm-es tőtávolságra ültetik a palántákat. (Nagy András, Szűnő) 0 A kálnai szövetkezet tavaly 100 százalékra teljesítette eladási tervét. Az eredmények lehetővé tették, hogy a tervezett 18 korona helyett 20 koronát fizettek egy munkaegységre. Az 1965-ös év első negyedében is jó eredményeket értek el. A marhahús eladási tervét 106 %-ra, a sertéshúsét 182 %-ra, a tojásét 135 %-ra teljesítették. Az összbevétel 120,7 %-ot. a kiadás viszont csak 76,7 %-ot mutat. (Tóth Károly, Léva) • A Szabadkai Növénynemesítő Állomás dolgozói a tél folyamán egy újítási javaslaton dolgoztak, mely szerint a DT—54-es traktorok vontatott ekéit és kultivátoralt hidraulikával emelik, illetve süllyesztik. Ezzel szabályozzák majd a szántás mélységét. Idén az MA—1200-as cséplőgépekre pelyvaszóró ventillátorokat szerelnek, mely négy munkaerőt helyettesít. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) • Az Ipolyhidvégi Alapfokú Kilencéves Iskola pionírjai Volkovie* István és Mikló János igazgató vezetésével a faluszépítés keretén belül 870 db topolyafát, és 220 db hársfát ültettek el. A fácskákról továbbra is a tanulók gondoskodnak. (Czibulya Ildikó, Ipolyhidvég) 9 A Szlovákiai Nőbizottság versenyfelhívásának értékelését áprilisban kapták meg a versenybe bekapj csolódott fejőnők. Elismerő díszoklevelet kaptak az ebedi és a kövesd! fejőnők is, akik jó munkájukkal szép eredményt értek el a tejtermelésben. A jó tanácsokat, melyeket körlevélben juttattak a dolgozókhoz, szívesen fogadták. Szeretnék, ha a két műszak bevezetését támogatnák a mezögaz-* dgság vezetői, mert így több idejük maradna saját maguk és családjuk részére. (Száraz Lászlóné) % A gútai szövetkezet az első negyedévben 2200 kg marhahúst, 17 200 kg sertéshúst, 26109 liter tejet 6« 225 306 db tojást adott el terven felül. A kötelezettségvállalások értéke meghaladja a 400 000 koronát. A gadóci szövetkezet 3600 kg marhahúst 5100 kg sertéshúst, 8742 liter tejet és 4601 db tojást adott szerződésen felül • közellátásnak. (Kollár János, Komárom) • A ligetfalusi szövetkezet 50 000 liter tejet és 30 000 tojást juttatott terven felül a közellátásnak a felszabadulás tiszteletére. Az állattenyésztési csoport Straková mérnöknő vezetésével ígéri, hogy az évi termelési tervet 124 000 koronával túlteljesíti. A kötelezettségvállalás teljesítésével jól haladnak, mert már eddig 120 000 korona értékű árut adtak el terven felül. A szocialista munkaversenynek köszönhető, hogy Bratislava-Vidék földművesei első negyedévi tejeladási tervüket húsból 120, tejből 106, tojásból pedig 123 %-ra teljesítik. (P. L.) ÜJ SZÖJAFAJTÄK A Nyárasdi Növénynemesítő Állomás az idén három szójafajtát jelentett be elismerési eljárásra, amelyeket" egyelőre TS 1, TS 2, TS 3 jelzéssel láttak el. Az „egyes“ a növénynemesítő állomások közötti kísérletek során különösen jól bevált. A szóját náluk nagy gondoskodással veszik körül. Ez az új nemesítésű szója kiválasztott növényegyedeinek értékelésével kezdődik, majd pedig a törzsek bírálatában nyilvánul meg, hogy a további termelésre a legalkalmasabbak kerüljenek. SZABAD FÖLDMŰVES "J 1965. május 19. Változások Képünkön a női munkacsoportok egyikét látjuk a szójamag válogatás közben. Foto: B. Dusek
