Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-15 / 19. szám
Üzemlátogatásunk első _ állomása egy 110 hektá-XI. ros jobbára könnyű talajon gazdálkodó állami gazdaság Hjerupsban. Állatállománya 30 tehén, 50 növendékmarha, 350 sertés. A birtok alkalmazottainak száma az intézővel együtt három fő. Az intéző maga is traktorosként dolgozik. Az istálló különleges megoldású: a kb. 12 m széles épületben keresztirányban sorakoznak a tehénállások, a tehenek feje egymással szemben áll, közöttük takarmányfolyosó. Itt a rövid dán állást nem trágyaárokkal, hanem 80 cm-es széles ráccsal helyettesítették, alatta 1 m mély trágyagyűjtő akna húzódik, összekötve az udvaron levő 600 m3-es henger alakú trágyalé gyűjtővel. A ráccsal fedett akna tartalmát 3—4 naponként ürítik ki, illetve mossák bele a nagy, henger alakú aknába, majd húgyleves öntözés keretében használják fel. Az állat fekhelye így kevés alommal is tisztán tartható. A fekhely különben betonpadlóba ágyazott, keményfa deszkából készült. A tehenek kötési módja és etetése a Dániából ismert forma. Meglepő az, hogy a tehenek, növendékmarhák és a sertések körüli munkát egyetlen személy végzi. Hat órakor fej, etet, tisztogat. Míg a tehenek esznek ellátja a sertéseket. Mindezt napi 8 óra keretében. A növendékmarhák ugyancsak rácscsal kombinált rövid álláson vannak megkötve, csupán a trágyaaknájuk mélyebb. A növendékmarha tíz hónapon keresztül az istállóban van, két hónapot a legelőn tölt. A kereseti viszonyok itt is hasonlóak az eddig látott üzemek bérviszonyaihoz: 5—6—7 korona az órabér, melyből 48 %-ig is terjedhető kereseti adót vonnak le. Ekkora hajsza és munkatempó mellett ezen bizony nincs irigyelnivaló, mert itt a dolgozó az egészségét és életerejét váltja idő előtt aprópénzre. Mikor az intéző elmondta az állatgondozó munkafeladatait, meg kellett kérdeznünk, nem tévedett-e? A 350 darab sertés 20 kg-os korban kerül ide, majd 3—3,5 hónap alatt 75 kg-os ráhizlalással, mint 90 kg-os vágósertés hagyja el a gazdaságot. A vályúba lapátolt darát, vízvezeték segítségével nedvesítik, s így az etetés valóban nagyon kis időt igényel. A két ketrecsor az épület hosszában helyezkedik el, a köztük lévő folyosó a sertés ürítkezésére szolgál. A tisztítás úgy történik, hogy az egyes ketrecek ajtóit a trágyatérből behajtják, s az így szabadon maradt középső folyosóról a trágyát mechanikus lapáttal továbbítják az istálló végén levő gyűjtőbe. A gazdaság évente átlagosan 1400 db 90 kg-os vágósertést visz piacra. Évi bevétele 750 ezer svéd korona, melyből a költségek levonása után maradó rész 50 °/o-os nyereségadó alá esik. Az adók Svédországban még a dániai adószintet is meghaladják, noha érthető, hogy az aránylag magas színvonalú szociális gondoskodáshoz pénz kell, s a tőkés államnak ehhez legfőbb fedezeti forrása az adó. A munkaerő helyzet egyre inkább a kevésbé munkaigényes ágazatok bővülését eredményezi. Míg a szarvasmarha létszáma az 1938. évi 2 millió 286 ezerről 1963-ra 2 millió 120 ezerre csökkent, addig a sertésállomány 1 millió 425 ezerről 2 millió 350 ezerre növekedett. A délután folyamán Rossenbergbe látogattunk. Gazdája a svéd cukorrépatermesztők egyesületének elnöke, s egyben a „Szabadkereskedelmi Társulás“ országos cukorrépatermesztö egyesületeinek alelnöke. A birtok 165 hektár könnyűtalajú szántó és 10 hektár park. A birtok jellegzetessége, hogy teljesen állattenyésztés nélkül működik. Növénytermesztését mindössze három mechanikus látja el. Nyolcéves vetésforgóban konzervgyári zöldborsót, repcét, őszi és tavaszi gabonát, majd cukorrépát termesztenek. A tulajdonos a hatalmas gépszínben fehér asztal mellett felállított karácsonyfa fényénél elmagyarázta ennek a különös gazdálkodásmódnak okait és módját. Szerinte azért választotta ezt a gazdálkodási módot, mert az állattenyésztésben a munka jellegénél fogva nincs szünnap, miáltal nehezebb a munkaerőkérdés megoldása. így viszont mindössze három alkalmazottja van, közülük a legidősebb harminc, a másik huszonnégy, a legfiatalabb tizenhárom éve dolgozik nála. Bérük 7,5 svéd korona óránként, mely után a munkaadó még óránként 1,2 koronára rúgó szociális biztosítást fizet. Feltűnt, hogy miért tart a három traktoroshoz hét traktort. Ezt azzal indokolta, hogy neki fontos, hogy a munkaidő folyamán fél óra megszakítás se legyen. Ha valamelyik traktor hibás lenne, még négy darab áll készültségben. Abban az időszakban, mikor a mezei munka szünetel, a három mechanikus a gépek javítását végzi. A gépek itt is olyan rendben sorakoztak, mintha kiállítási pavillonban lennének. A gazdaság fő terméke a cukorrépa. Koptatással előállított egycsirás vetőmagot vetnek 45—50 cm sortávra, ügyelve, hogy folyóméterenként 20 magnál több ne kerüljön vetésre. Hektáronként 70 ezer egyedet hagynak. Az egyelés hosszúszárú kapával történik, majd 10—14 nap múlva kapálnak, háromszor sarabolnak. Gyomirtásra a Pyramid nevű készítményt használják. Ezzel a művelési móddal a répatermesztés munkálatai egynegyedére csökkennek. Az istállótrágyát a növénymaradványok alászántásával és igen nagy műtrágyaadagokkal helyettesítik. Állításuk szerint így évszázadokon át lehet gazdálkodni anélkül, hogy a föld termőereje csökkennék. Hozamai az utolsó tíz év átlagában búzából 48 mázsa, árpából 44, zabból 52, repcéből 10 és cukorrépából 420 mázsa hektáronként. Problémát csak a cukorrépa termesztése okoz. Az egyelés és a betakarítás idejére igénybe veszi a katonaságtól erre a célra szabadságolt katonák, illetve iskolások munkáját. Svédországban kilenc cukorgyár működik s répaterülete 50 ezer hektár körül mozog. Az átlagos hektárhozam 350—400 mázsa. Ebben a gazdaságban a cukorrépa alá 10 mázsa chilei salétromot, 10 mázsa szuperfoszfátot és 8 mázsa kálisót adagolnak. A cukorrépa felvásárlási ára 9 korona és 66 őre, 17 %-os cukortartalom esetében. Az ennél magasabb cukortartalomra árprémium, alacsonyabb cukortartalom esetében levonás jár. Megtudtuk, hogy itt minden mezőgazdasági terméknek a minőségtől függően limit-ára, tehát a megengedett alsó és felső ár határa van megállapítva. A limit-árhoz ún. behozatali járulék kapcsolódik, mely az illető termékből behozott mennyiség vámjából kerül fedezésre, s a hazai termék versenyképességét hivatott biztosítani. Az ár további eleme a világkereskedelmi árindex — kiegyenlítését szolgáló jutalék és a feltételezett nyereség. Az ár összetétele tehát: a) limit-ár, b) behozatali járulék, 3) 3 %-os árszabályozási kiegészítés, d) a világkereskedelmi áruindex — kiegyenlítési pótlék, e) nyereség. Mivel a limit ár a megszabott árhatárok között időszakonként ingadozik, s a 3 %-os árszabályozási kiegészítés is eltérő, az év egyes szakaszaiban minden üzem széleskörű terményraktározásra van berendezkedve, hogy abban az időszakban léphessen piacra, amikor a legkedvezőbb feltételek mellett értékesíthet. Bár ebben az üzemben a tárolási költségek valamivel többre rúgnak, mint ami az illető termék időszakos ártöbbiete formájában megtérül, a tárolás mégis kifizetődő, mert nagyban elősegíti a három traktoros egyenletes foglalkoztatását. (folytatjuk) Milyen horgászfelszerelést vásárolhatunk? Aki Bratisíavában horgászfelszerelést szándékszik vásárolni, keresse fel bizalommal az Obchodná (azelőtt Széplak) utcai, korszerűen berendezett szakboltot („Rybárske potreby“) ahol magyar nyelven is szívesen szolgál tanáccsal Csóka elvtárs, aki negyven éves gyakorlattal rendelkezik a horgászkellékek útvesztőjében, s maga is a „vérbeli“ halász. Nemcsak bel-, hanem külföldi vevők is nagyban vásárolják ott a peremfutóorsók különféle változatait. Keresettek az ún. laminátból készült horgászbotok, mert tartósak, ellenállóképesek és egyszerű a karbantartásuk. Nem kevésbé keresik a Német' Demokratikus Köztársaságban dúralumíniumból gyártott horgászbotokat, a norvég horgokat, a műcsalikat és az ún. „woblereket“, jóllehet a norvég horgokból néha hiány mutatkozik éppúgy, mint az NDK-ból származó hasított horgászbotokból és horgokból. A semmivel sem silányabb minőségű hazai gyártmányok is megütik a világszínvonalat, amelyek közül idén az Italian és Machenzia védjegyű páros, valamint a Crystal gyártmányú páratlan nagyságfokozatú horgok kerülnek piacra. Tervbe vették továbbá a horgok választékának bővítését és jobb ellátást műlegyek tekintetében. Gváraink aondoskodtak arról is. hogy jobb minőségű sziíonnal örvendeztessék meg halászainkat, amelynek egyúttal jobb a csomózási tartóképessége. Ebben az esztendőben elegendő alkatrész készül, nem kell tehát attól tartani, hogy hiány áll be, ha a nagy Roen-orsónál üzemzavarra kerül sor a nagyobb megterhelés következte-’ ben. A Zd'ár nad Sázavou-i Tokos vállalat legalább is kötelezte magát a különféle típusú orsók alkatrészeinek folyamatos szállítására. A dunai halászok a legigényesebbek, ők tudják legjobban, vajon megfelel-e a nehezék a folyam sodrának. Néhány új típusú orsó is készül. Ilyen lesz például a TAP—65 típus, amely jobb és egyszerűbb az eddigieknél. Előnye, hogy könnyen megjavítható, ha valami elromlik rajta. Egész szerkezete újszerű, csupán a ferde tengely és a kereszttekerés maradt a régi. A fogaskerék kezelése is könnyebb, nem lesz nyílás rajta. Fogantyúja kicserélhető aszerint, vajon a horgász jobb- vagy balkezes. Az ugyancsak új, Ikar gyártmányú orsó tárcsája csukott lesz, a zsinór az orsó középnyílásán fut ki. Könnyű vontatásnál és’ pisztránghorgászásnál kitűnően beválik. Termelésünk nem feledkezett' meg az ifjú horgászokról sem. Az ő számukra készült a Schark gyártmányú orsó, amely nemcsak jó minőségű és könnyen kezelhető, hanem ára is arányban áll a zsebpénzre utalt fiatalkorúak pénztárcájával. (ry-ke) Bahorec elvtárs, az Érsekújvári Halkeltető Állomásnak nemcsak szakavatott halászgazdája, hanem közismert a halászati trófeák preparálásáról is. A képen: egy félmázsás harcsa-trófeával a kezében. (Zd. Kruzinsky felv.) Ha! átlaghozam : 2050 kg/ha A der Fischwirt idei 4-es száma ismerteti az izraeli halgazdálkodás jelenlegi állapotát, a 95 tógazdaság 11000 „acre“ területén évente 9175 tonna a zsákmány, a teljes fogási mennyiségnek 56 %-a. A további fejlesztés a kutatások eredményeitől függ, a terjedelmes sivatagi területek nem teszik lehetővé a tófelületek fokozását. A tógazdaságok évenkénti átlaghozama kb. 1000 kg/ha volt nemrég, ma már 2050, a legjobb tavak hozama eléri a ha-onkénti negyedfélezer kg-ot! Izrael lakossága az elmúlt 15 év alatt a háromszorosára emelkedett, ami a halászat fejlesztését teszi szükségessé a fehérjemennyiség biztosítására. A tavakban túlnyomórészt pontyot tenyésztenek, de fontos hal a lila pia is. A „Ki hogy látja“ című ankétünk kiértékelése Sikeres tapasztalatcsere Olvasóink és munkatársaink bizonyosan figyelemmel kísérték a Szabad Földműves hasábjain múlt esztendő novemberében megindított „Ki hogy látja?" című ankétot, amelybe a mezőgazdasági dolgozók a termelés és az irányítás különböző szakaszáról (agronómusok, zootechnikusok, állatgondozók, ökonómusok és más szövetkezeti és állami gazdasági vezetők) bekapcsolódtak. Az írások szerzői arra adtak magyarázatot, mit hogyan és miért tesznek a termelés ésszerű szakosítása terén. A pályázók közül többen első ízben fogtak kezükbe tollat. Ezt mi figyelembe vettük, s elsősorban azt kerestük az írásokban, hogy a szakmai tételek mennyiben felelnek meg a követelményeknek s melyek azok az írások, amelyek mások számára is hasznosak, tanulságosak lehetnek. Ennek megfelelően sorjában, a hozzánk érkezett pályázatokból 34-et közöltünk, amelyekből számos írás a megoldásig vitte a fölvetett problémát, s kimerítő magyarázatot adott a hogyanra. Mi cél vezette szerkesztőségünket a „Ki hogy látja“ című ankét megindítására? Az, hogy az előző pályázatoktól eltérően ez alkalommal elsősorban a termelők szólaljanak meg, ők maguk mondják el gazdag tapasztalataikat, ésszerű javaslataikat. A bíráló bizottság az írások elemzésekor megállapította, hogy ennek a célnak sok írás megfelelt. Persze ezek közt is volt eltérés, árnyalati különbség. Egyikben jobban, másikban kevésbé domborodott ki a lényeg. Mindezt az értékelésnél figyelembe vettük, s ennek megfelelően ítéltük oda a jutalomtárgyakat az arra érdemes alább felsorolt tizenkilenc versenyzőnek. A nyertesek névsora Név és lakhely Díjak Nyereménytárgyak Svigruha Lajos, Jóka 1 Exa fényképezőgép Volkovics Béla, Magyarad 2 Zorkij VI. fényképezőgép Potocky István, Csicser 3 Zorkij VI. fényképezőgép Tóth Vince, Felsőpatony 4 Admira 8 filmezőgép Szűcs Béla, Kissáró 5 Zorkij F fényképezőgép Peskó László, Szalka 6 Prím karóra Soóky Lajos, Madar 7 Prím karóra Jantner Armond, Szenckirályfa 8 Penti fényképezőgép Jakubec József, Nyírágó 9 Ljubitel fényképezőgép Obert János, Zálagos 10 Bőr aktatáska és két kistárca Hudák István, Kechnyéc 11 Bőrkötésű fényképalbum Jónás Boldizsár, Szögyén 12 Váza Karó Lajos, Málas 13 Képreprodukció Szalay János, Bojany 14 Képreprodukció Morva József, Nagymegyér 15 Képreprodukció Kőváry Béla, Abafalva 16 Képreprodukció Bajcsi Istvánná, Bés 17 Képreprodukció Bittera Gabriella, Lúcs 18 Könyvek Herczeg Barna, Galsa 19 Könyvek Szívesen vennénk, ha a nyertesek s mindazok, akik á „Ki hogy látja?“ elnevezésű ankétunkba bekapcsolódtak, a jövőben esetenként versenyen kívül is tollat fognának kezükbe, s papírra vetnék újabb hasznos tapasztalataikat, hogy azokat lapunk hasábjain közkinccsé teltessük. További munkájukhoz, sok sikert, erőt és egészséget kíván a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége' Megjegyzés az idei cukorrépatermesztéssel kapcsolatban A nagyüzemi technológia^ végrehajtásához az alapvető féltételeket a vetéssel teremtjük még, sőt bizonyos szempontból már az ezt megelőző előkészületek idején. A szegmentált, egycsírájú répavetőmag szemenkénti vetését végző gép, valamint a herbicidek segítségével 40 %-kal csökken az emberi munkaerő-szükséglet. A ritkítóboronával vagy a rotációs csokrozógéppel történő gépi előegyelés módszere további 10—15 %-kal csökkenti a kézi munkaszükségletet. Gépi előegyelési azonban csak egyenletesen kikelt növényállományban végezhetünk. Legfőbb feladat, hogy a legnagyobb gondot és fáradságot okozó répaegyelést, valamint kapálást a lehető legnagyobb mértékben gépesítsük. Ezt az egycsírájú magok egyenletes vetése nagyban elősegíti, hiszen Szlovákia területén ez évben terv szerint 40 000 hektáron alkalmazzuk ezt az új módszert. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegmentált répamag vetését rendszerint sikerül elvégezni, azonban ezzel sok gazdaságban be is fejeződik az új technológia alkalmazása. A következőkben azután nem hogy csak nem alkalmaznak a gyomirtásra herbicideket, hanem még a legolcsóbb, s ugyanakkor különösen gazdaságos gépi előegyelés műveletét sem hajtják végre, amelynek jelentőségét szemmel láthatóan lebecsülik. A ritkítóboronával vagy a hálósboronával a növénysorokra keresztben végzett növényritkítással égy menetben írtjuk a gyomot, feltörjük a talajkérget, s ezen felül még a talajnedvességet is megóvjuk. Számos répatermesztő tapasztalata szerint szegmentált vetőmagból egyenletesen kikelő répanövények esetén a növényállomány oly módon ritkítható, hogy a kézi munka csupán a hosszúnyelű kapával történő egyelésre szorítkozik, amely művelettel egyidőben a sorokban végzett kézi kapálás is végrehajtható. Bár Szlovákia területén 7000 hektár répavetés kezelésére áll rendelkezésünkre herbicid gyomirtószer (Alipur), nem szabad csupán ennek hatására támaszkodni, mert a gyomok elleni harc alapjaként a további talajművelést kell tekintenünk. Herbicidek alkalmazásakor fontos betartani a már kipróbált és ajánlott módszert, hogy hatásuk a lehető legnagyobb legyen. A cukorrépa agy részének korai vetésé' mindenkor elősegíti a kultivámos, valamint a betakarítással összefüggő munkálatok folyamatosságát. Az idei vetés megkezdéséig a jicíni Agrostroj 400 db tizenkétsoros szemenként vető gépet bocsátott mezőgazdaságunk rendelkezésére, amelylyel nemcsak a szegmentált répamagot volt lehetséges elvetni, de mód nyílott a herbicidoldat egyidejű sávos permetezésére is. Az eddig ismert hatsoros szemenként vető gépek esetén mint tudjuk, egy idényben 45 hektárnyi terület bevetésével, a legújabb tizenkétsoros gépek alkalmazásakor pedig 90 hektárnyi terület bevetésével számolunk. A szemenkénti pontos vetést végző gépekkel ez évben már a szegmentált vetőmagra szánt összterület kb. % részét, a többit pedig egyéb gépekkel, főleg a Saxónia tlpusúakkal vetettük be. Az egész répavetőmag mennyiséget csávázott állapotban osztották ki a felvásárló üzemek. A csávázást Hermel L nevű vegyszerrel végezték, amely a kikelő répanövényeket megvédi a kártevők, valamint a betegségek ellen. Remélhető, hogy mezőgazdasági üzemeink dolgozói az új módszereket a répatermesztés területén is sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák majd a maguk és a közösség javára. Hyzík Jaroslav mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója A BOLGÁR MEZŐGAZDASÁG FORRADALMI ÁTALAKULÁSA ÉS FELLENDÜLÉSE Bulgária elaprózott kis gazdaságainak a felszabadulás utáni átszervezése szocialista nagyüzemekké a termelés jelentős fellendülését eredményezte. A háború előtti szinthez viszonyítva 1956-ig a mezőgazdaság termelése 22,4 %-kal, 1957 és 1963 között 42,5 %-kal nőtt. A szerkezeti változásra jellemző, hogy az ültetvények területe a korábbi 3,9 %-ról 7,5 %-ra emelkedik. A népi hatalom nagy gondot fordított a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére. A háború előtti 2500 traktorral szemben ma 54 602 traktor (16 LE-re számítva) 11535 kombájn, 34 311 traktoreke és 23 815 kultivátor áll rendelkezésére. A műtrágya felhasználás hatóanyagban számítva — 97 kg-ról 4327 kg-rá emelkedett 100 hektárra számítva. (Ikonom. Miszai)
