Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-15 / 19. szám
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS, a kiültetett káposztaféléket fejtrágyázzuk, utána a talajt lazítjuk. A melegágyakat rendszeresen szellőztetjük. Túlzottan ne öntözzünk. Az áttüzdelt palántákat fokozatosan szoktassuk hozzá a szabad levegőhöz. Jó idő esetén, ha van tartalék palántánk, már ültethetünk május első felében is. Fagyok ellen védekezzünk. Jót tesz a földtakarás is; egy-két napot minden károsodás nélkül elvisel a paprika és a paradicsom is. Ne idegenkedjünk a gépi ültetéstől! Ez olcsóbbá teszi a termelést. Mielőtt a paprikát és a paradicsomot kiültetnénk, ha a talaj száraz, öntözzük meg. Nem jó az ül-’ tetés utáni beöntözés, mert a melegkedvelő növény megfázik. A spenóttal salátával bevetett területet minél előbb takarítsuk be, hogy utána paprikát, paradicsomot, kései káposztát, sárgarépát ültethessünk. Hajtatóházakból a termést betakarítjuk. Az uborkát fokozott gonddal ápoljuk; a tetvek ellen permetezzünk. Gombabetegségek is felléphetnek, "ellenük gombaölőszereket használunk. DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS. Itt a fenyők átültetésének az ideje. Védjük a kiültetett örökzöldeket a tűző naptól, időnként felülről permetező öntözést végezzünk. A virágágyakat kapáljuk meg — és az árvácska, százszorszép, nefelejcs helyére ültessünk Salviát, Tagetest, szegélynek Agerátumot. Az elvirágzott tulipánt ne öntözzük, fokozatosan húzódtassuk be. Készülőd-' jünk a Cama kiültetésére, s csak nagyobb tér-részeket ültessünk be vele. A Gladiölusnak is kint már a helye. A gumós begóniát, Begónia semperflorensokat csak a hónap vége felé ültessük ki. Az utóbbi növények ár-’ nyéktűrők, azért ezt a tulajdonságukat használjuk ki. A rózsákat védjük a lisztharmat kártevésétől és a tetvektől. Az újravirágzott rózsák elvirágzott részeit vágjuk le, hogy az újravirágzás gyorsabb legyen. Pázsitjainkat nyírjuk és fejtrágyázzuk, utána öntözzük.Slezák I. (Nagymegyer) Zöldségeskert a vasmű területén A Kelet-szlovákiai Vasmű 4. számú bejárata mögött E n y i c k e irányában terül el az öthektáros zöldségeskert. Itt már tavaly is termesztettek zöldséget, melyből az üzemi konyhák részére 230 ezer korona értékben adtak el. Paprikából 140 mázsa, káposztából pedig 320 mázsa termett hektáronként. Ez évben a termelési terv szerint az üzemi konyhák részére 300 ezer korona értékben kell zöldséget termelniük. Március 25-én már piacra került az első retek. A vasmű konyhakertészetét ez évben bővítik. A harmadik negyedévben megkezdik az egy hektáros Uvegház építését. 1967-ben további egy hektárral bővítik. A kertészet öntözéséhez a Hernád vizét használják fel. Istállótrágyát a felvásárló üzem hizlaldájából kapnak. Mató Pál (Kassa) A Zselízi Állami Gazdaság albertpusztai részlegének dolgozói díszcserjék ültetésével teszik széppé, otthonossá a gazdasági udvart. (Balia J. felvétele)' Szobanövényeink átültetése Mikor ültessük át a szobanövényeket? Legalkalmasabb idő erre a március, április, továbbá a május, június, amikor már természetes meleg uralkodik. Júniusnál később is átültethetünk, de legkésőbb augusztus közepéig. Miért és milyen növényeket kell átültetnünk? Elsősorban azokat a növényeket, amelyek cserepének nagysága nem elegendő. Az átültetés megkezdése előtt alkalmas cserepeket szerzünk és helyesen megválogatjuk a földkeveréket. Ne használjunk túl nagy, ormótlan cserepet, sem holmi kiselejtezett füles fazekat, amely nem éppen épületes látvány. Amikor kivesszük a növényt a régi cserép földjéből, ügyeljünk arra, hogy a gyökéren rajta maradjon a földlabda és csak a tetejébe szórunk régi földet. Az új cserép aljára ismét cserépdarabot helyezünk, hogy az átfolyónyílás ne duguljon el földdel és hogy a fölösleges víz a növény öntözése után elfolyhasson. Ezután 3—5 cm magasan új földet szórunk a cserépbe és behelyezzük a sértetlen gyökeret földestől. Beteg, sínylődő szobanövényeinket megmenthetjük, ha új földkeverékbe ültetjük azokat, amennyiben már hosszabb ideje nem hajtottak új levelet, de különben zöldellnek. Az előbbi állapotot a földkeverék helytelen megválasztása, a gyökerek túlzott nedvessége stb. idézhette elő. Ebben az esetben azonban ellenkező módon kell eljárnunk az átültetésnél. Vagyis; ha a gyökerek rothadtak, lerázzuk a földet a földgumóról, a gyökér beteg részeit eltávolítjuk és az átültetéshez a réginél kisebb cserepet használunk aszerint, mennyit távolítottunk el a gyökerekből. Helyesen megválasztott földkeverékkel, kisebb cserép felhasználásával és óvatos öntözéssel csakhamar új gyökéreresztésre és gyógyulásra késztethetjük a növényeket. A földkeverék megválasztásakor tudatosítanunk kell, hogy nem ültethetünk el bármilyen növényt bármilyen földkeverékbe. Ismernünk kell tehát átültetésre szánt szobanövényeink tulajdonságait és a föld beszerzésénél meg kell említenünk, milyen növényfajta átültetéséről van szó. Nem akarom ezzel állítani, hogy minden növény más-más, különleges földet igényel, de a földkeverékeknek is sok a változata. Egy és ugyanabba a földkeverékbe viszont a melegkedvelő növényeknek minden fajtáját elültethetjük. Középkötött földkeverékbe például pálmát', filodendronf, fikuszt s hasonlókat ültethetünk. Kaktuszok és húsos levelű növényfélék számára jó minőségű kertiföldet használunk ugyanannyi homokkal keverve. Azaleák és kaméliák fenyveserdőből £ szamóca gondozása Május végétől kezdve érik a kérő szamóca, amely a virágzás alatt és után is különösen sok vizet kíván. Ilyenkor tehát bőségesen öntözzük meg. Nem az a fontos, hogy kéíhárom naponként — tehát sokszor — öntözzük, hanem ha öntözzük, akkor 50—60 mm-es csapadékot adjunk, vagyis áztassuk meg jól a földjét. A nagyszemű szamóca gyümölcsé súlyos, a terméskocsány lehajlik, a gyümölcs a földre ér. Ha eső esik, vagy öntözzük, a gyümölcs bemocskolódik. A gyümölcsöt csak közvetlenül fogyasztás előtt szabad megmosni, vizesen a kamrába sem rakhatjuk. Ezért érés előtt a töveket’ pelyvával, törekkel vagy apró szalmával körülrakhatjuk. Lehet fűzvesszőből karikát húzni a tőre és azt feltámasztani úgy, hogy a gyümölcs nem ér le a földre. Mindezt a fokozott gondozást csak kiskertben tehetjük meg. A szamóca tőkocsányos növény, minden levele és virágszála a tőből fakad. Innen erednek ostorindái is. Ezek hosszú kopasz hajtások és ittott egy-egy új növényke fejlődik rajta. Ez a növény gyökeret fejleszt és ott ahová elért, megtelepszik. Az óstorindák az anyanövényből élnék, tehát gyengítik azokat. Ezért a termő szamócásban ezeket az indákat rendszeresen élszedjük, s csak akkor és annyit hagyunk meg, amennyi palántára szükségünk lesz az új telepítéshez. Ezeket is minél előbb — mihelyt kis gyökerük van — válasszuk el az anyanövénytől és palántáljuk el. így szaporítható a szamóca. A szamócát rövid kocsánnyal szedjük. A gyümölcshöz ne is nyúljunk, hanem körömmel csípjük el a kocsányi. A csészelevelek a gyümölcsön maradnak tehát nem szabad a gyümölcsöt lehúzni a kocsányról, mert megsérül. De megsérül minden nyomódásra is. A sérült gyümölcs fénylő, vizenyős és igen hamar rothad. származó földkeveréket igényelnék tőzeggel és homokkal keverve, de nem bírják a meszet. Az átültetett szobanövények további helyes ápolásánál ügyeljünk arra, hogy főleg az elején óvatosan fogjunk az öntözéshez, soha se használjunk hideg, hanem langyos vizet, világos, szellős helyen* tartsuk a növényeket és óvjuk őket az eltetvesedéstől. 6—8 hétnél korábban ne kezdjük meg a póftrágyázást. Ha mégis valamilyen kártevők lépnék él növényemként, alkalmazzunk 0,3 százalékos Fosfotion-oldatot (Vigyázat: nem három egész, hanem három tizedrész százalékos oldatot). Koloman Kovác Nyári karfiol termesztése Ismeretes, hogy a karfiol csak +20 Celsius fok körüli hőmérsékleten fejlődik. Magasabb +30—36 fokos hőmérsékleten, tehát július végétől szeptember közepéig termelése már bizonytalan. A biztonságos termeléshez elsősorban megfelelő földterület szükséges. Legmegfelelőbb az alacsonyfekvésű, víz melletti, levegős, középkötött, 6,5—7 pH értékű talaj. A talaj tápanyagösszetétele általában megegyezik a korai vagy őszi karfiol talajának összetételével, csak nagyobb gondosságot igényel. Tápanyagszegény talajon termesztésével ne is kísérletezzünk. Istállótrágyából 400—450 mázsát, foszforos műtrágyából 3—4, káliból 4, nitrogénből 2—3 mázsa közötti mennyiség szükséges hektáronként. A túlzott nitrogénadagolás hatására a rózsák idő előtt kinyílnak, de ehhez a meleg is hozzájárul. Nitrogént tehát kevesebbet adjunk. A vetés.időpontját a karfiol tenyészideje szabja még. Nagyon jól bevált az új Master Original fajta, ez általában a kipalántálás után 6 hétre rózsákat hoz. Dús levele jól árnyékolja a karfiolrózsákat és így azok a naptól jobban védettek. Tápanyagigényesebb továbbá a talaj eltömődésére érzékenyebb, mint a többi fajta. Természetesen nyári termesztésre más fajta karfiol is megfelel, ezek tenyészideje is 50—60 nap. A Master Original fajtát, de más fajtát is április közepétől vethetjük szabadföldbe. A hosszabb tenyészidejű fajták általában augusztus első felében adják a termést, a rövidebb tenyészidejűek július 20-től szedhetők. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a palánták a fejlődésben ne álljanak meg (öntözés hiánya). Elöregedett palántáktól nem várhatunk jó termést. Megfelelő kezeléssel már 4—5 hetes korban kezdhetjük a palántálást. A palánták inkább kisebbek legyenek, mint elöregedettek. Legjobb a szakaszos vetés, a munkacsapat létszámától függően. Vethetünk, például minden nap egy héten át, így a kiültetés végezhető szakaszosan. A palántákat minél nagyobb földlabdával szedjük fel: fonnyadt palántákat ne ültessünk. Az ültetési távolság esőszerű öntözés esetén 60X40 cm, barázdás öntözés esetén 70X40 + 35 cm. Csak ez a két öntözési forma megfelelő. Árasztásos öntözéssel ne is kísérletezzünk, mert az a talajt levegőtlenné teszi. A nyári meleg időben amúgy is sok az öntözések száma (10—12), ez hozzájárul a talaj eltömődéséhez. A palánták kiültetését június 10-re fejezzük be. Ha a talajt helyesen készítettük elő, öntözhetünk egész napon át, meleg időben is. A déli órákban az esőszerű öntözést lehetőleg mellőzzük, mert a levélen kisebb perzselések keletkezhetnek. A karfiol levelei nem nyújthatnak kellő védelmet a rózsák bámulása ellen. A leveleket törjük be a rózsákra. Bekötözni a leveleket nem tanácsos, mert magas hőfokon a meleg beszorul a rózsák fölé és így azok idő előtt kinyílhatnak. A nyár folyamán mélykapálással porhanyítsuk a talajt, ezzel nagyban elősegíthetjük a talaj levegőzését. Terméseredmény — jó agrotechnikával és ügyes munkacsapatokkal elérhető a 180—200 mázsa termés hektáronként. D. A. így szeretnénk... Már hosszabb idő óta hallani arról, hogy hazánk négy járásában nagy jelentőségű kísérlet készül. A kísérlet lényege; ezek a járások áttérnek a műtrágyák, takarmányfélék, vetőmagvak és más mezőgazdasági szükségletek korlátlan, szabad vásárlására, célja, hogy megállapítsák, mennyiben készültek fel nemcsak a mezőgazdasági termelő üzemek, de a mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó üzemek is a mezőgazdasági termelésre váró, egyre fokozódó feladatok teljesítésére. A kísérleti járásokban már folynak az előkészületek az ez évben betakarításra kerülő összes gabona, olajmagvak, hüvelyesek maradéktalan átvételére és a termények kombájnoktól és cséplőgépektől történő közvetlen szállítására ’egyenesen az állami raktárakba. Az állami raktárakba jut az összes vetőmag is, ahonnan kitisztítva és megfelelően kezeivé kerül vissza a mezőgazdasági üzemekbe. A szolgáltatásokért elfogadhaíó_díjat állapítottak még, s ez az együttműködés a mezőgazdasági üzemek számára jelentős munkaerőmégtakarltásí is jelent. Azokban a járásokban, ahol számításba jöhet a burgonya betakarítás utáni kezelése is, a felvásárló üzemek ezt a munkát is elvállalják. A nyitrai járásban becslés szerint a felvásárló és ellátó üzem több mint 9000 vagon gabonát, kukoricát, olajmagvakat' és hüvelyest vesz át. Az állami raktárakban tehát tárolják azokat a tartalékokat is, amelyeket a szövetkezetek és az állami gazdaságok eddig a takarmányalapjukon hagytak. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott másik szolgáltatás a takarmánykeverék szükséglet maradék nélküli fedezése'. A nyitrai járásban becslés szerint a mezőgazdasági üzemek körülbelül 7500 vagon takarmánykeveréket kapnak. A felvásárló és ellátó vállalatok felelősséget vállaltak, hogy az állattenyésztést jő minőségű takarmánykeverékekkel látják el. A mezőgazdasági üzemek megkapják az egész szükséges takarmánymennyiséget. Ha az üzem által termelt mennyiségen felüli takarmányt vásárolnak, akkor ezért’ magasabb árat kell fizetniük. Ezeket a takarmányokat nem szabad a járás határán túl felhasználni és a takarmánybőség nem vezethet további sertéshizlaldák stb. építéséhez. Itt bizalomért bizalmat várnak, mivel ez a kísérlet ferdítés nélkül akarja bebizonyítani, hogy a kiválasztott járásokban milyen irányban halad a mezőgazdasági üzemek érdeke. Elegendő műtrágya A kísérlet második pontja a műtrágyaellátás. Az egyes mezőgazdasági üzemek az általuk kiválasztott időpontban annyi és olyan műtrágyát vásárolhatnak, amilyet és amennyit a náluk érvényesített agrotechnika megkíván. Természetesen a kísérlet első évében még nem lesz 100 %-osan fedezve az ideális helyzet által megkívánt műtrágya szüksége. A műtrágyák szabad árusítását úgy kell ér» telmezni, hogy a mezőgazdasági üzemek a konkrét talajelemzés alapján 'rendelik meg a műtrágyát. Hasonló lesz a helyzet a vetőmagvakkal is, mivel a vetőmagokat ezekben a járásokban szintén szabadon árusítják majd. A többi mezőgazdasági szükségletet, például a vasárut, a gömbfát, stb. szintén a termelés által megkívánt mennyiségben kapják majd. A szállítás feladatai Előreláthatóan ez a kísérlet lényegesen fokozza a szállítással szemben támasztott igényeket. A nyitrai járásban például számolnak azzal, hogy kb. 40 000 vagon terméket kell egyik helyről a másikra szállítani. Ennyi terméket kell majd a mezőgazdasági üzemekből az állami raktárakba és onnan vissza, a termelésbe juttatniuk. Ezek, és számtalan más velük kapcsolatos kérdés foglalkoztatta nemrégiben a nyitrai járás vezető dolgozóit', akik igyekeztek a rájuk váró feladatokat előzőleg aprólékosan letárgyalni a Központi Felvásárló Vállalat igazgatóságának dolgozóival. A kísérletbe bekapcsolt járásokban rendkívüli szervezési-politikai ténykedésre lesz szükség. Természetesen a járások önmagukban nem tudnak mindent elintézni, és szükség lesz a kerületi és központi szervek rendkívüli támogatására. Jelenleg például papírra vetik a raktárak műszaki ellátottságával szemben támasztott követelményeket, mérlegelik a szakképzett dolgozók számának kiegészítésért kínálkozó lehetőségeket, keresik a módját, hogyan juthatnának további szállítóeszközökhöz stb. A kísérletet a nyitrai, a ferébesi, á sumperki és a píseki járásokban valósítják meg. Igyekeznek összhangba' hozni az egyes termelési szakaszok feladatait és követeléseit'. Természetesen azt nem lehet elkerülni, hogy a szomszédos járások ne irigykedjenek egy kissé a kísérleti járások takarmány és műtrágya bőségére. Arról van szó, hogy jelenleg nincsen lehetőségünk egész mezőgazdaságunk ilyen mértékű anyagi ellátására, ellenben a jövő szempontjából már most, a gyakorlatban is ki kell próbálni milyen problémák vetődnek fel, ha a jövőben mindaz ami jelenleg csak kísérletet jelent, egész mezőgazdaságunkban természetes, magától értetődő dologgá válik. B. Dusek Hazánkban ismét jelkaroltuk a juhtenyésztést. Sajnos, ezen a szakaszon gépesítésről beszélni még nem lehet, hiszen juhtenyészt'óink csak üggyelbajjal tudnak hozzájutni a gyapjú nyírására használt nyírógépekhez is. A szomszédos Német Demokratikus Köztársaságban • azonban még a juhok fejesének gépesítéséről sem feledkeztek meg. Az idei tavaszi lipcsei vásáron egy magajáró fejőautomatát állítottak ki a juhtenyésztők örömére. A fejőautomata a VEB Elfa-Elsterwerda keletnémet cég gyártmánya. A fejöautomatát 48 juh fejesére szerkesztették s ebből 24 az egyik oldalon, 24 pedig o másik oldalon áll. A keletnémet cég új gyártmányát a Kölcsönös Gazdasági Együttműködés Tanácsának tagállamai is örömmel fogadják, mivel ezekben az államokban juhfejö automatát még nem gyártanak, és a kapitalista államokból csupán kísérleti célokra hoztak be hasonló gépeket. Franciaországban és Izraelben a juhok gépi fejőse már nagyon elterjedt, ezzel szemben Csehszlovákiában a juhtenyésztés gépesítése még nagyon alacsony fokon áll. Reméljük, hogy Kelet-Németország az új gép sorozatgyártásával hozzájárul a szocialista államok, köztük Csehszlovákia juhtenyésztésének felvirágoztatásához. D. Marková mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója
