Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-15 / 19. szám

Májusi teendők A rendkívül kedvezőtlen áprilisi Időjárás országszerte nehéz hely­­zet elé állította a méhészeket. Az állandó hűvös, esős, gyakran szeles időjárás gátolta a méheket a tér­­mészetes virágpor sikeres hordá­­sában. Ennek következtében a csa-> ládokban fehérjeként tartalmazó anyagok hiánya lépett fel. Ügy­­szintén vízhiányban is szenvedtek, amikor vízkészletüket a kedvezőt­len Időjárás miatt nem elégíthet­ték ki. Ilyen körülmények mellett a fia­­sítás nem növekedhetett a kívánt’ mértékben. Ott azonban, ahol (lásd az Áprilisi teendők című cikkben tanácsosakat) virágpor pótlókkal segítettek a méhcsaládokon, s egy­idejűleg a közelben, védett helyen helyezték el az itatót, nagy mér­tékben elősegítették a családok fejlődését. A mézkészlet azonban igen megcsappant. Ezek után májusban a méhésznek a legnagyobb gondot arra kell for­dítania, hogy a készlet ki ne fogy­jon. Ez leginkább azokat a csalá­dokat fenyegeti, amelyeknél leg­nagyobb a fiasítás. Ilyen családok azonban jól felkészülnek a köze­ledő akácméz-hordásra. Ez idő tájt legcélszerűbb a cu­­korszörpoldat adagolása. A cukrot 1:1 aráhyban adjuk. Emellett gon­dosan figyeljük, hogy a hőgazdál­kodás a fiasító családban ne legyen kedvezőtlen. A családokat továbbra is melegen, takarva tartjuk. Ahol nincs virágporhordás, mézes cu­korlepénnyel is segíthetünk. Az akác virágzását e hőnap utol­só napjaiban várhatjuk. Sok család nem lesz olyan állapotban, hogy az akácot sikeresen kihasználhassa. Itt a méhész ismét nehéz elhatá­rozás előtt áll. A helytelen bete­­leltetés következtében, de legin­kább az öregedő anya miatt, szá­mos család nem rendelkezik még­­csak 30 dm2 fiasítással sem. Az ilyen családok szerepelnek ugyan t az állományban, de a hordásra ve­lük nem számíthatunk (a koral| hordásból). Ha a visszamaradásnak nem betegség az okozója (pl. gyo­morvész) úgy ajánlom, az ilyen családok feloszlatását, s a fiasítá­­sos keretekkel más családok fel­erősítését. Ezt azonban legkésőbb 12—14 nappal az akácvirágzás előtt kell elvégeznünk. Akácméz­hordás után a családok népesek lesznek, s akkor fészkes, böngé­szett rajok, vagy más mürajok ké­szítésével az állományt ismét hely­reállíthatjuk. Ez azonban szaksze­rű anyanevelést igényel. Arra kell törekednünk, hogy június közepé­re, amikor sor' kerül a műrajok készítésére, már bepárzott fiatal anyákkal rendelkezzünk, vagy leg­alábbis érett, közvetlenül kelés előtt álló anyabölcsőkkel (erről bővebben majd a júniusi teendők­ben írok). Még egy mód áll rendelkezésünk­re, hogy a gyönge családokkal Is sikeresen kihasználhassuk az akác­­mézhordáSt. Amint az akácméz hordása meg­kezdődik, s a mérleg emelkedést mutat, a méhcsaládok (kaptárak) sorából mindén másodikat eltávo­lítjuk, s kb. 20 m távolságra he­lyezzük. Ha alkalmatlan lenné a családok ilyen áthelyezése, akkor úgy is célt érhetünk, hogy minden második kaptárt megfordítunk, a röpnyílással ellenkező irányba. így az eltávolított vagy megfordított kaptárak méhei nem találva a röp­­nyílást, nem térnek vissza meg­szokott helyükre. Kénytelenek be­kéredzkedni a szomszédos család­ba. Ezt a műveletet azonban csak' akkor végezzük, amikor a hordás megkezdődött, s a hazatérő méhek mézhólyagjukban már hoznak va­lamit, s így szívesen befogadják őket a szomszédos családok. Ha ezt nem vennénk figyelembe, ak­kor csúnya verekedés keletkezne, és sok méh elpusztulna. Erre te­hát ügyelnünk kell e művelet al­kalmazásakor, s inkább egy nappal későbben intézkedjünk. A helyükön hagyott családok így felerősödnek az áthelyezett, illetve a megfordí­tott családok rovására, s meghord­­ják a mézkamrákat. Az akác elvi­rágzása után azonban az eltávolí­tott vagy a megfordított családo­kat eredeti helyükre tesszük, mire sok repülőméh hazatér. Természe­tes, hogy az ilyen' műveletet csak egészséges családokkal végezhet­jük, ragályos betegségben szenve­dő családok megfertőznék egész méhállományunkat. Svancer Lajos Versenyfelhívás a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére A Slovenská Lupca-i szövetkezet (közép-szlovákiai kerület) méhész­mestere Samuel Stefány elvtárs hazánk felszabadításának 20. évfordulója alkalmából versenyre hívja a nagyüzemi méhészek vezetőit. A verseny feltételei a méz, az anyapempő, a viasz és a méhméreg termelésére vonatkoznak. Ugyanakkor megállapítják az 1 kg mézegység önköltségét is. A versenyben ugyanis mézegységre számítják át a méhészetekből származó egyéb bevételeket is, mint pl. az értékesített rajokat, az el­adott anyákat stb. Stefány elvtárs, az alábbi pontokban megjelölt feltételeket javasolja: 1. A kipergetett és az értékesített méz, az eladott mézpempö és viasz mennyisége családonként, továbbá átszámítani az egyéb bevételeket mézegységre. Minden kg mézegységtöbletért 4 pont jár. 2. Az egyenes költség-ráfordításnál figyelembe kell venni azt, hogy a termelési ár alacsonyabb-e a felvásárlási árnál, ha igen úgy két pontot. 3. A saját méhészetből szaporított új családok mindegyikéért pedig 1 pontot javasol. Amint már fentebb is említettük, ebbe a versenybe minden egyes nagyüzemi méhész bekapcsolódhat. Az írásbeli jelentkezést az alapszer­vezetek közvetítésével kell elküldeni a járási vezetőségekhez három példányban. A nyomtatványokat az alapszervezetek szerzik be a Méhész­szövetség szlovákiai választmányétól. A kitöltött nyomtatványok egyi­két a járási, a mááikat a kerületi, a harmadikat pedig a szlovákiai vá­lasztmány vezetőségéhez kell továbbítani, hogy az illetékesek ellen­őrizhessék a verseny fejleményeit. A mézhozamot és más méhészeti termékeket az áttelelt családoktól 1965. május 1-től, a családszaporulatot pedig 1964. október 1-től veszik figyelembe. A télen elpusztult családokat azonban leszámítják a szapo­rulatból. Stefány elvtárs felhívja a nagyüzemi méhészetek vezetőit, hogy kap­csolódjanak be ebbe a versenybe. Az értékelést előre láthatóan két cso­portban végzik. Az elsőben értékelik a méhpempő és a méhméreg ter­melőit, a másikban pedig a méz és a viasztermelő üzemeket. (ha) A méhek barátja Az éltető napsugár kicsalja a kaptár lakóit. Mohó fürgeséggel repülnek szét, hogy lábukon virág­porral, mézhólyagjukban édes nek­tárral térjenek vissza. Míg a ter­mészet nagyságát csodálva, a kap­tár fölé hajolva eltűnődöm buzgó szorgalmukon, Szobi János — a vendéglátóm — beszélni kezd.- Egyes megfigyelők állításai szerint a hang (csengő, kolomp) ugyanolyan hatással van a méhek­­re, mint a füst.- S maga füsttel vagy hanggal szelídíti a méheket? - kérdezem.- Ritkán használom a füstöt is. Hanggal még nem kísérleteztem. A méheket szeretem, s ők ezt meg­érzik. Közben egy fürge méh repült fe­lém. Megrémültén, hadonászva pró­bálom elzavarni. — Maradj nyugton — szól moso­lyogva - a méh is megnyugszik. Intésének hatása volt. Sokáig figyeltük a szorgos méhe­ket. Alig vettük észre a mellénk sompolygó szomszéd kislányt. A rétről virágot hozott. Boldog mo­sollyal mutatta, aztán tovább sza­ladt. — Nem szeretem, ha letépik a virágot — szólt kis idő múlva a méhész, — A méhek sokáig járhat­tak volna oda. A lányaimnak sem engedem meg ... Késő délután volt, amikor haza­felé indultam. Ismerősöm elkísért. A ház előtt a nyirkos földön egy mozdulatlan mehet talált. Felvette. Tenyerébe fogta, rálehelt, de a mé­hecske nem éledt fel. Amint elkö­szöntem, bánatos volt. Hazafelé menet azon tűnődtem, hogy lehet az, hogy egyesek még embertársaik iránt sem éreznek szánalmat? Budai Ernő (Szécaénke) Fogjuk a világ kézéi Prága közelében, ahol a világ minden részéről összefutnak a repülő­összeköttetés láthatatlan vonalai s ahonnan Bombay, Moszkva, Párizs, New York, Alexandria csak egy macskaugrásnyira van, egy mezőgazda­­sági Intézmény is „felverte sátrát“, és világviszonylatban Is hálózati góc­pontot alakított. A Ruzynél Központi Növénytermesztési Kutatóintézet a sátorverő, számtalan osztályának és munkacsoportjának feladatköre közül hadd említsük meg ízelítőül az intézet ún. IV. részlegének néhány munkaterületét. Ezek a növényélelmezési, a talajismereti, az alapvető agrotechnikai, valamint az örökléstani (genetikai) és nemesítési téma­körbe sorolhatók. __________________________________ MÁSODIK célunk Az utolsóként említett kutatói té­makörbe tartozik a vetőmag növény­élettana (fiziológiája) is. És éppen itt, az ezzel foglalkozó osztályon ala­kították ki a kapcsolatot az egész vi­lág hasonló intézményeivel. Kíváncsi­ságunk elsőként Musilová Milada mér­nöknőhöz vezetett. NÉHÁNY SZÄMADAT — Milyen mennyiségű vetőmagmin­tát kaptak 1964-ben az egész világ­ról? — érdeklődünk, — Tavaly a szocialista országokból 1301 termesztett növényfajta vető­magmintáját kaptuk meg, vagyis 406- tal többet, mint 1963-ban. A kapita­lista országokból 1925 mintát küldtek, 286-tal többet, mint 1963-ban. — Tehát növekedett a mennyiség. Vajon mennyi munkát ad ezzel szem­ben az Itteni növényélettani munka­­csoport a külföldi kollégáknak? — Tavaly csak 380 növényfajta ve­­íőmagmintáját küldtük szét, mert nem volt jegyzékünk, amely szerint a meg­rendelés történik, de 1963-ban 3092 fajta mintáját küldtük szét a világba. A most megjelenő jegyzékünk (vető­mag indexünk) az 1965—1969-as évek­re vonatkozik. — A behozatalt- illetően mely álla­mokból hozzuk be a legnagyobb meny­nyiséget? — A szocialista államok táborán be­lül a Szovjetunióból, ahonnan a lenin­­grádi VIR közvetítésével az elmúlt évben 659 fajmintát kaptunk. A ka­pitalista államokat Hollandia 245, az NSZK 375, az USA pedig 293 mintával képviseli. Az összesen behozott 3226 fajtamintából legnagyobb tételekhez a zöldségmagok 697, a gabonafélék 455, a virágmagok 392 és a herefélék 258 mintával tartoznak. A mintákat a le­­ningrádi VIR-től és a beltsvillei inté­zettől (USA) közvetlenül, egyébként a Koospol nevű külkereskedelmi vál­lalat közvetítésével kapjuk, s a be­hozatali forgalom pénzértéke kb. 40 ezer deviza-korona. — Milyen súlyúak az emlegetett’ ve­tőmagminták? — Súlyuk 250 grammtól néhány má­zsáig terjed, kivétel csak az aprómag­­vú növények, pl. az egyes zöldségfaj­ták, vagy a virágok, amelyekből ese­tenként 10—50 grammos minta is ele­gendő. — A mintaküldő intézmény vajon megtudja-e, mi lett a fajtaminta sor­sa? — Természetesen, mert az egész dokumentációs anyagot elküldjük ne­kik. — Még egy a szakmájuktól távoleső kérdés. Sok a bélyeggyűjtő a munka­társak között? Nevetve válaszol. — Majdnem mindnyájan filáíelisták vagyunk és éppen ezért néha óriási közelharcok szemtanúi lehetnének. ☆ De ezt már nem várhatjuk meg, mi­vel a munkacsoport többi dolgozóitól is érdeklődni szeretnénk. Segeta V. mérnök, a munkacsoport vezetője tá­vollétében helyettesét, Bares Ivo mér­nököt C. Se. kértük meg, vezessen bennünket be munkakörének rejtel­meibe. — Magam elsősorban a búza, a rozs, á zab, a hüvelyesek, az olajnövények stb. világválasztékának növényélettani kérdéseivel foglalkozom. Bevezetőül szükséges megemlítenem, hogy a kér­dések összehangolását (koordináció­ját) ezen a téren a Leningrádban szé­kelő VIR, vagyis az Összövetségi Nö­vénytermesztési Intézet végzi. Náluk 160 000 növényfajta mintájával dol­goznak, s ezeket minden szempontból (termőképesség, betegségekkel szem­beni ellenállóképésség stb.) értékelik. Szűkebb munkakörünkben, amelyben magam is dolgozom, nálunk 8000 faj­tával, egyébként 29 ezer fajtával fog­lalkozunk. Munkakörünkhöz tartozik többek között külföldi mintákról gon­doskodni az összes csehszlovákiai ku­tatóintézet és -állomás részére. ELSŐ CÉLÚNK a nemesítésre legmegfelelőbbnek lát­szó anyag beszerzése hazánk számára, annak kipróbálása, intézetünkben és a legmegfelelőbb fajták kiválasztása, valamint eljuttatása hazai intézeteink­be, további megfigyelések céljából, főképpen abból a szempontból, mi­ként reagálnak a helyi viszonyokra. A gabonafélék esetében a legfonto­sabb megfigyelési szempontok közé tartozik a rozsdabetegségek, az örök­lési tulajdonságok, a fagyállóság (fagypont alatti fülkékben) szemmel tartása és egyebek. — folytatta nézetéi kifejtését Bates mérnök — a hazai és a külföldi faj­ták összehasonlítása, valamint a leg­jobbak bevezetése a termelési gya­korlatba a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet segítsé­gével. így került közforgalomba a Fa­nal és a Hadmerslebener qualitas őszí búzafajta (NDK), a Remo tavaszi bú­za, a Violeta tavaszi takarmányborsó, a Kompolti kender, a Viera len stb. Az utóbbi időben hazai nemesítésü növényfajtáink közül számos a világ­­színvonalat is eléri. Magas színvonalat értünk el tavaszi árpáinkkal, pl. a Val­­tlcel fajta egyike a legjobb sörárpánk­nak, vagy a legújabbak közül a Mer­kur és a Braniäovcei VR 2-es tavaszi árpa. Ezek rövidszárú, megdőléssel szemben ellenálló, nagyhozamú fajták. A mai búzafajték jó agrotechnikai vi­szonyok között megadják a 60 mázsás hektárhozamot is. HARMADIK CÉLUNK a fajták egyes tulajdonságai változé­konyságának (variabilitásának) mé­lyebb megismerése. Ezért kísérjük fi­gyelemmel az egyes gazdasági tulaj­donságok kölcsönhatását is. Például nagyobb búzahozamok elérésé rend­szerint gyengébb minőséggel jár. Ta­lálható azonban néhány olyan búza­fajta is a világon, amely nagy hoza­mok esetén ugyancsak jő sikerminő­séget mutat. Ilyen nálunk a Diana I. őszi búzafajta, vagy a Zlatka tavaszi búza, amelyek 12—14 fok sikérminő­­séget is elérnek (Berliner-féle kelési fokrendszer szerint), vagyis közepes, sőt annál is jobb búzakeménységet biztosítanak. Ugyanakkor a nagyhoza­mú Fanal (azelőtt Hadmerslebener 8-as) őszi búza, vagy a Remo (azelőtt Peko) tavaszi búza csupán 8 fokos sikérminőséget mutat — A nagyhozamú búzafajták kiala­kításához aikalmaznak-e olasz fajtá­kat? — Igén, hiszen qz eddigi nagyhöza­­mú fajták létrehozásának kb. 70 olasz búzafajta részese. Az eredeti fajták jelentőségét természeti viszonyaink között gyenge fagyállóságuk csökken­ti, még a legmelegebb országrészben, Dél-Szlovákiában is. Ezek a fajták a jövőben is fajtanemesítő anyagként szolgálnak majd, mert hosszabb ideig tartó éghajlati alkalmazkodással (ak­­klimatizáclőval), valamint fajtakeresz­tezéssel alakítható fagyállóságuk. Az olasz fajták jó tulajdonsága, hogy szalmájuk szilárd tartású, nem dől meg és egy négyzetméternyi terüle­ten erős trágyázás esetén még 900— 950 életerős kalászt is fejlesztenek. Ezzel szemben hazai fajtáink alkalma­zásakor egy négyzetméteren legfel­jebb 550—600 kalászt érhetünk el a növényzet nyurgulása és megdőlése nélkül. Nálunk, hasonlóan, mint Magyar­­országon, inkább az olasz eredetű, de a Szovjetunióban már akklimatizáló­­dott Bezosztaja felel meg. Mindenek­előtt a Bezosztája 4-es egyesíti ma­gában a szükséges jó tulajdonságo­kat, mint amilyen a fagyállóság, a be­tegségekkel szembeni ellenállóképes­ség, a szalmaszilárdság stb. Dél-Mor­­vaország és Dél-Szlovákia éghajlati viszonyai között a Bezosztája 1-es, a Bielocerkevszkaja 198-as, de különö­sen a Mironovszkaja 808-as búzafajta állja meg kifogástalanul a helyét. — Ami a sikértartalommal össze­függő minőségjavítást illeti, milyenek a lehetőségek? — A kutatói gyakorlat azt mutatja', hogy ez alakítható, mivel hazai faj* iáinkban a sikértartalom fajtakeresz­tezéssel emelhető. Jól alátámasztja ezt az állítást Zadraiií Karel ez irá­nyú kísérlete, amelyet a hazai Kasticei szálkás nevű búzafajta és a külföldi Lady búzafajta keresztezéséből elő­állított új fajtával végzett. E kérdé­sek iránt igen intenzíven érdeklődik pl. Szarnák István dipl. agr., a kiváló minőségű Kosúti búzafajta nemesítő­­je is, aki semmilyen kutatói együtt­működést nem utasít vissza. ~ A íajtaközi keresztezés vagy < nemesítés eredményeiből' példaként kérjük említsen meg néhány növényt, amely a GYAKORLATI TERMELÉSBE KERÜLT — Nemesítéssel és örökléstani kér­désekkel többek között Martinék Vla­dimír mérnök foglalkozik. Munkacso­portjukból került ki pl. a Ruzynei II. nevű tavaszi búza, amely a legbőter­­mőbb fajták közé tartozik. Különleges­sége, hogy szalmaszllárdságra olyan módon keresztezték, hogy szalmájá­nak alsó része nem üreges, hanem növényszövettel telített. Már besorol­ták az engedélyezett fajták közé. To­vábbá öt évvel ezelőtt Hibrid HD né­ven gyakorlati termesztésbe került égy olyan mákfajta, amely a keresz­tezés utáni első generációban 15—16 q mákot ad hektáronként. Ez tudomá­sunk szerint a világon az első heteró­­zis mákkombináciö. Ez lehetővé teszi a termésmennyiség kb. 20 %-os eme­lését. Már 1961-től engedélyezett bor­sófajta a sobéslavicei munkahelyen nemesített Klatovi zöldborsó. Ez min­denekelőtt a burgonyatermesztő kör­zetekben felel meg, növése alacsony, ún, holland típusú, s igen jó minőségű és bőtermő fajta. Az alacsony borsó­fajták közül a holland Rondo alapján nálunk a Roman fajtát engedélyezték. Egy további hazai nemesítésü borsó­fajta Őrlik néven került forgalomba. A behozott fajták közül hadd említ­sem meg a Pauli, a Hylgro és a Dyk Trom borsófajtákat, amelyek — külö­nösen a répatermesztő körzetekben — az eddigivel szemben 50 %-kal na­gyobb hozamokat nyújtanak, s hektá­ronként 40 q-s borsótermést is elér­hetnek. — Általánosságban mit kívánna á közeljövőben a kutatómunka, valamint a gyakorlati termelés számára? — Az összes érdekelt intézmény se­gítségével teljes mértékben megho­nosítani az új agrotechnikát, főleg be­vezetni a herbicidek használatát, mert alkalmazásuk esetén még nagyhozamú fajták nélkül is jelentősen emelhető a hektárhozam, mivel a szokottnál sű­rűbben vethetünk. Szeretném, ha el­terjedtebben alkalmaznák a kombáj­­nos betakarítást az eddigi növénye­ken kívül is. A nagyhozamú olasz bú­zafajták közül szerintem nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a tavasz! búza fajtákra, amelyek (igaz, hektá­ronkénti 300 kg-os vetőmagmennyiség alkalmazásakor) legalább 20 %-kal nagyobb termést nyújtanak. S ha az öntözési lehetőségek közeli bővülését is figyelembe vesszük, a hangsúly je­lentősen nagyobb lehet. De öntözés nélküli termelési viszonyok között is a legújabb tavaszi búzatajtánk, a Ru­zynei III. még a Zlatkát is 7 százalék­kal túlszárnyalja. Szeretném, ha az eddiginél még jobb és mélyrehatóbb kapcsolat alakulna ki a világ külön­böző részein lévő kutatóintézetek és a mi intézetünk között. Az lenne jó, ha elmondhatnánk: úgy érezzük, hogy az egész világ kezét fogjuk. Ha mindenütt ilyen odaadással vég­zik majd a közeljövőben munkájukat a kutatók, mint a ruzyneiek, úgy kí­vánságuk hamarosan valóra válhat, és közös erővel s kölcsönös segítséggel az eddiginél is gyorsabb ütemben ve­hetjük át a természet-kínálta kincse­ket. KUCSERA SZILÁRD Állatorvosok együttműködését keresem! Szója az állatgyógyászatban A szójának, mint is­meretes, gyógyhatása van, s azért a népgyó­gyásza ;ban különösen az USA-ban, sokolda­lúan és eredményesen alkalmazzák (érelme­szesedés, bélzavarok, cukorbaj stb. esetében). Legújabban néhány ma­gyarországi orvos kez­deményezésére beha­tóan foglalkoznak a szójával, mint gyógy­szerrel. Egyre jobban bővül a felhasználási kör és meglepő ered­mények születnek. Kü­lönösen eredményesen alkalmazzák a bőrbe­tegségek gyógykezelé­sénél. Sikerült vele gyógyítani olyan beteg­ségeket is, amelyekre eddig nem volt gyógy­szer, vagy ha volt is, drága és lassú hatású volt. A szójából készí­tett gyógyszer előállí­tása igen olcsó, s keze­lés után hatása rövid időn belül jelentkezik. Mint a szójatermesz­­tés egyik úttörője, már hosszabb ideje beha­tóan foglalkozom a szó­ja felhasználási lehető­ségeivel. Eddigi kísér­leteimnek eredménye­képpen a szóját, illetve a belőle készített gyógyszert eredménye­sen alkalmaztam a bor­jak hasmenése és a tailósömör megszünte­tésére, Sajnos, lehető­ségeink eléggé korláto­zottak, s nem áll mó­domban a behatóbb kí­sérletezés folytatása, azért azzal a kéréssel fordulok a gyakorlatban tevékenykedő állatorvo­sokhoz, hogy ha valaki közülük szívesen fog­lalkozna tudományos kísérletekkel, és kedve lenne a szójával való beható kísérletezésre Is, úgy szívesen állok ren­delkezésére, hogy közös erőfeszítéssel folytat­hassuk u megkezdett kísérleteket, Az érdek­lődők az alábbi címre küldjék leveleiket: Kochanovszky Edgár, gazdasági mérnök, Cabaj, c. 8, okr. NitML

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents