Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-24 / 16. szám

Az új tervezési módszer kiváltja a kezdeményezést (Folytatás az 1. oldalról) némely technikai növény, mint' pl. a kender és a cirok Iránt. Az új tervezési módszer lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemek a saját viszonyaik szerint alakítsák ki a termelés szerkezetét és célszerűen hangolják össze a növénytermesztés és az állattenyésztés viszonyát, ter­mészetesen a társadalmi feladatok biztosításának figyelembe vételével. Megemlítette a dunaszerdahelyi já­rás példáját, ahol egyaránt emelik a búza, a technikai növények és az évelő takarmányok részarányát. A lucerna vetésterületét 5900 hektárról 9400 hektárra növelték, de emellett a szán­tóföldi takarmányok arányát nem emelik. A kavicsos talajokon csök­kentették a kukorica vetésterületét, mivel az alacsony termést hozott és kiszélesítették a magcirok vetésterü­letét, amely az ő viszonyaik mellett a kukoricát nagy mértékben pótolja. Ezek a változtatások csak egy részét képezik azoknak az agrotechnikai in­tézkedéseknek, amelyekkel évről évre fejlesztik a növénytermesztést. Ezután a mezőgazdasági megbízott a vegyszeres növényvédelem jelentő­ségét hangsúlyozta. Külön felhívta a figyelmet a gyümölcsösök védelmére a kártevők ellen, majd áttért az öntözés kérdéseire. Megállapította, hogy a szárazság ugyan tavaly Kelet­éi Közép-Szlovákia mezőgazdaságát érintette a legérzékenyebben, de egyébként Dél-Szlovákia területét sújtja a leggyakrabban, főleg a Csal­lóközt. ötven évi megfigyelés azt bi­zonyítja, hogy a legnagyobb mennyi­ségű csapadék ezen a területen má­jus, június és július hónapokra esik, tehát a vegetáció döntő hónapjaira. De kedvezőtlen, hogy a csapadék fő­ként viharok formájában esik le, ez­által sokszor több kárt okoz, mint hasznot. 110 000 hektár föld szenved csapa­dékban hiányt. Éppen ezért a mező­­gazdasági termelés emelése egyene­sen megköveteli a hiányzó víz öntö­zéssel történő pótlását. A kérdés megoldását már régen mérlegelték, de a tulajdonképpeni megoldásra csak a CSKP KB 1958 májusi határo­zata alapján tértek rá. A Duna vizét öntözésre egyelőre nem lehet kihasználni egy komplex öntözési rendszer kiépítésével, mivel a Duna felhasználásának teljes kon­cepciója még mindig nem világos. En­nek ellenére a Csallóköz és Dél-Szlo­vákia öntözési rendszerének megva­lósítása teljes ütemben folyik. Alistál körzetében 300 hektár terü­leten halastó épül, mely egyben 1500 hektár terület öntözését is szolgálja; Vágsellye és Gúta körzetében ki­épült az öntözési rendszer első sza­kasza, mely 7200 hektár öntözését biztosítja. 1966-ban kezdődik a máso­dik szakasz építése, mely 2700 hek­tárra juttat vizet; Felső-Csallóközben a Kisduna jobb­partján építés alatt áll egy 7000 hek­tár öntözését szolgáló öntözömű és a jövő évben veszi kezdetét egy további 8800 hektáros öntözőmű építése; Feketevízné! a közeljövőben újabb 7500 hektár vízellátására alkalmas öntözömű épül; Léva mellett 51 km hosszúságban szabályozzák a Perec csatornát és 3300 hektár terület öntözéséről gon­doskodunk; Kelet-Szlovákiában a Bodrogközben 6000 hektárt lecsapolunk és 2900 hek­tár területet öntözünk majd. 1967— 1970-es évekre tervezzük Királyhel­­mec körzetében 18 000 hektár öntö­zését és 2300 hektár lecsapolását; Nagykapos körzetében 12 600 hektár öntözését, és más kisebb akciók meg­valósítását, melyek hivatva lesznek a talaj vízviszonyait megjavítani, s ez­zel emelni a föld hozamát. Az öntözőmüvek építése azonban bizonyos időt igényel. Sok EFSZ és állami gazdaság nem vár erre, és egyedül épít kisebb öntözőműveket. A legelterjedtebb módszer a kutak vizének felhasználása. Ilyen kis öntö­zőmüveket létesített a tomasovi EFSZ 170 hektár, az ekecsi EFSZ közel 400 hektár, a blahovái EFSZ több mint 200 hektár, az apácaszakállasi EFSZ 156 hektár öntözésére. Más szövetkezetek, mint pl. az alistáli EFSZ a kavicsbá­nyák vizét használják fel öntözésre. A komáromi járásban víztárolókat ásnak. Ez a módszer ott válik be, ahol a talajvíz 2—3 m mélyen található a felszín alatt. Ilyen lehetőségek van­nak a Csallóköznek majdnem az egész területén és más termékeny, de szá­razságtól sújtott körzetekben. Kevés­bé használják ki a levezető csatornák víztömegeit, pedig. medrek módosí­tásával és tárolók építésével éppen úgy fel lehetne használni ezt a for­rást, mint azt a nyárasdi és az ifjű­­aágfalvi szövetkezetek teszik. Dr. Bod's elvtárs ezután rátért az állattenyésztés tervfeladatainak elem­zésére. A folyó évben a termelés két százalékos emelkedésével számolunk — mondta többek közt a mezőgazda­­sági megbízott. Az a cél, hogy a nö­vekedést a minőségi mutatók megja­vításává!, tehát a gazdasági állatok hasznosságának növelésével érjük el, a tehénállomány némi növekedése mellett. Az indulás mind a termelés, mind pedig a felvásárlás terén az év első hónapjaiban sikeresnek mond­ható, 11184 tonnával több húst', 7 934 000 literrel több tejet és 24 mil­lió 211 000 darabbal több tojást vásá­roltunk fel az időtervben megállapí­tott mennyiségnél. Még a száj- és körömfájás, mely 28 tenyésztésben lépett fel, sem befolyásolta lényege­sen a tervteljesítést Hála egészség­­ügyi szolgálatunk önfeláldozó munká­jának és mezőgazdasági üzemeink fegyelmezettségének, ezt a betegséget rövid idő alatt teljes sikerrel likvi­dáltuk. Majd felhívta a sajtó figyelmét a bratislavai, komáromi, érsekújvári, dunaszerdahelyi és rimaszombati já­rásban folyó szakosításra, melyet ezekben a járásokban a mezőgazda­­sági üzemek a kölcsönös együttmű­ködése alapján érvényesítenek. Ezek még csak az első lépések és hasznos volna, ha ezt a folyamatot a sajtó éber figyelemmel kísérné és az ered­ményeket jó tapasztalatként közzé­tenné. Érdekünk, hogy ennek a felet­te igényes feladatnak a megoldásában a mezőgazdasági dolgozók legszéle­sebb köre vegyen részt. Ezt a sajtó, a rádió és a televízió is nagymérték­ben elősegítheti. Végül a földalap védelmének és feljavításának fontosságát hangsú­lyozta. Kiemelte, hogy erre a célra a kormány évente 300—400 millió koro­nát fordít és nem kisebb összeget biztosít az árvízvédelem céljaira. Még mindig előfordul az, hogy a tervezők, az építési szervek, a beruházók, de a kerületi és járási funkcionáriusok is nyomást gyakorolnak abban az irány­ban, hogy az ipari és más egységeket a legtermékenyebb területeken helyez­zék el. A kormány ebben a kérdésben bíráló álláspontot foglalt el, és intéz­kedéseket léptetett életbe a földalap védelmére. A megbízott élvtárs nyilatkozatát élénk vita követte, melyben az előadó a magyar újságírók számos kérdőére válaszolt., P A lenini fáklya örökké világít! Vlagyimir Iljics LENIN, mindén idők legnagyobb forradalmára születésének 95. évfordulójáról világszerte meg­emlékezett a haladó emberiség. E napokban hazánk felszabadulásá­nak közelgő 20. évfordulójával csak­nem egyidejűleg ünnepeltük meg a halhatatlan Lenin születésének évfor­dulóját. Bratislavában az SZLKP Központi Bizottsága, a nyugat-szlovákiai kerü­leti pártbizottság és a bratislavai vá­rosi pártbizottság, ünnepi estet ren­dezett a bolsevik párt és a világ első szocialista államának megalapítója, a világ minden dolgozója és tanítója születésének 95. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepi ülésen jelen-voltak az SZLKP KB, a Szlovák Nemzéti Tanács, a Szlovák Nemzeti Front vezető kép­viselői, politikai tudományos és kul­turális életünk több neves képvise­lője, és a Bratislavában akreditált konzulátusok megbízottai. Vasil' B i T a k elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának titkára ünne­pi beszédben méltatta Lenin élvtárs halhatatlan életművét. Többek között ezeket mondotta: Lenin elvtárs mun­kássága áldásosán, sorsdöntőén befo­lyásolta hazánk népeinek életét is. A csehek és szlovákok a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatása alatt vívták ki az első világháború után nemzeti szabadságukat és mun­kásosztályunk ugyancsak e hatás alatt tette meg a legfontosabb lépést, megalapította marxi-lenini pártját — a Csehszlovákia Kommunista Pártját. Szocialista országépítésünk fő irány­elvei is Lenin eszméit tükrözik. Pár­tunk a lenini elvek alapján indítvá­nyozta hazánk szocialista iparosítását, a szocialista, nagyüzemi mezőgazda­sági termelés meghonosítását, az ál­lamapparátus átszervezését s a kul­turális forradalommal kapcsolatban felmerült problémák megoldását. Pártunk mindig arra törekszik, hogy alkotó erővel érvényesítse ha­zánk és népünk életében a marxiz­­mus-Ieninizmus eszméit. Ezek a tö­rekvések legújabban abban jutnak gyakorlatilag kifejezésre, hogy or­szágszerte megtettük az előkészüle­teket a népgazdasági irányítás töké­letesített rendszerének bevezetésére. Bil'ak elvtárs ezután részletesen foglalkozott Lenin elvtárs munkássá­gával, a marxizmus továbbfejlesztés­ben kifejtett érdemeivel, majd ezeket mondotta: „A nagy forradalmár szü­letésének 95. évfordulóján büszkén vallhatjuk, hogy pártunk éppúgy, mint a múltban, ezentúl is hozzájárul a nemzetközi kommunista mozgalom lenini egységének megszilárdításához, mert világszerte ez a szocializmus, az előrehaladás, a demokrácia s a béke erői sikeres összefogásának előfelté­tele.“ .KOMMENTÁRUNK. Az 1966 évi trágyakiutalások A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztérium a Mezőgazdasági Termény­­felvásárló és Ellátó Vállalat központi igazgatóságával karöltve utasításokat adott ki az ipari trágya 1966 évi el­osztásáról és az azzal való gazdálko­dásról. Ipari trágyát kapnak a szocia­lista szektor mezőgazdasági üzemei, EFSZ-ek tagjai, háztáji gazdaságok részére a magángazdák és a Cseh­szlovák Gyümölcstermesztők és Ker­tészek Szövetségének tagjai. Az ipari trágyafélék alapmennyisége 1966-ban lényegében azonos lesz az 1965-évi színvonallal — kivéve a ter­ven felüli búzáért vásárolt kombinált trágyát és a burgonyatermesztéshez szükséges műtrágyát a kiszemelt’ bur­gonyatermesztő járásokban. További juttatások, amelyek majd az 1965 évi teljes részesedésen felüli hányadot képezik, differenciáltan kerülnek ki­osztásra: 1. Mindenekelőtt az egy hektár me­zőgazdasági területre tervezett és szerződött piaci termelés terjedel­me szerint, esetleg a piaci terme­lés tervezett többletei alapján. 2. Az első minőségi osztályba sorolt belterjesen művelt rétek és lege­lők számára. Az LKB-típusú szárítókban termelt vitamindús szénaliszthez szükséges évelőtakarmány tábláira. 3. Mezőgazdasági szervezetek részé­re, amelyek alapos megindokolás­sal igényelnek több trágyát (pl. gazdaságilag gyengébb EFSZ-ek, iskolagazdaságok stb.)’, továbbá öntözött területek, komlóültetvé­nyek, szólók, belterjes gyümölcsö­sök és halastavak részére. így pl. a pótadag 1 ha öntözött területre 35 kg nitrogén, 23 kg foszfor és 42 kg kálium lesz. Egy hektár bel­terjes gyümölcsös 20 kg nitrogént, 10 kg foszfort és 10 kg káliumot kap tiszta tápanyagokban (t. t.). A teljes trágyajuttaíésból 1 tonna kitermelt vitamlndús szénalisztre 15 kg nitrogén, 12 kg foszfor és 23 kg kálium jut tiszta tápanyagokban. öntözött területeken 1 hektárra a trágyaadag a következő: 67 kg nitro­gén, 48 kg foszfor és 85 kg kálium t. f. Komlóültetvények hektáronként 160 kg nitrogént, 140 kg foszfort és 180 kg káliumot kapnak t. t. Szőlőkre egy hektárra 100 kg nitro­génnel, 70 kg foszforral és 110 kg káliummal számolunk f. t. Belterjes gyümölcsösökre hektáron­ként 120 kg nitrogén, 70 kg foszfor és 130 kg kálium jut t. t. Egy hektár kiterjedésű halastő 7 kg nitrogént, 25 kg foszfort és 7 kg ká­liumot kap t. t. Minden hektárnyi első osztályú rét­re és legelőre 55 kg nitrogén, 45 kg foszfor és 45 kg kálium lesz az átla­gos juttatás t. t. A mezőgazdasági üzemek mésztar­talmú, humuszos és bakteriális trá­gyákért az illetékes Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó üzemben jelentkeznek. A kereskedelmi trágyák egyes fajtáit éghajlati és talajfeltéte­lek alapján osztják ki, továbbá az egyes mezőgazdasági üzemekben vég­zett agrokémiai talajvizsgálatok ered­ményei és különleges szükségletek szerint’. Az ipari trágyák fokozott juttatá­sának hatékonysága Szlovákiában a következő mezőgazdasági üzemekben lesz majd megfigyelés tárgya: 1. A Král'ová pri Senci-i EFSZ-ben 2. Az Ifjúságfalvai EFSZ-ben 3. A Rybany-i EFSZ-ben (Tapolcsá­­nyi járás) 4. A Trnavai Állami Gazdaság ápa- Sincei részlegében 5. A Vel'ké L’eváre-i Állami Gazda­­ságban_(Senicai járás) 8. A Semerové-i Ailami Gazdaság­ban (érsekújvári járás) 7. A Bobrovec-1 Állami Gazdaságban '(Lipt. Mikulá3-i járás) 8. A Szomotori Állami Gazdaságban (trebiäovi járás) Az 1966 évre szánt Ipari trágya­juttatások mennyisége lényegében ki­elégítő. A mezőgazdasági üzemeknek azonban szem előtt kell tartani, hogy a trágyát a jóváhagyott trágyázási terv szerint használják fel, azt gon­dosan tárolják és tartalékokat teremt­senek sürgős szükségletre. A Mező­­gazdasági Terményfelvásárló és Ellá­tó üzemnek viszont azon trágyamény­­nyiségek helyes tárolásáról kell gon­doskodniuk, amelyeket a mezőgazda­­sági üzemek nem vesznek át közvet­lenül. A trágya kiadása pontos nyil­vántartás tárgyát képezze minden esetben az egyes szocialista mezőgaz­dasági üzem vagy község szerint. Azok ellen, akik veszteségeket okoznak, az érvényes jogszabályok szerint kell el­járni. Az 1966 évre tervezett kereskedelmi trágyák elosztásáról a Vestník MPLH — 12/1965. sz. részletes ismertetést közöl. Sajnos, a műtrágya tárolására még mindig kevés a fedett helyiség. Ezért sok gazdaságban, így a farnadiban is,földdel takarják le az értékes táp­anyagot. Nemzetközi szeminárium á smolenicei kastélyban A békés együttélés korparancs A Bratislavától mintegy 60 km-re levő, festői szép környezetben ékes­kedő Smolenice-i kastélyban keddtől szombatig huszonegy nemzet több mint harminc tudósa és ugyanennyi hazai tudományos dolgozó vett részt azon a nemzetközi szemináriumon, amelyet az ENSZ-társaságok világ­­szövetsége (VVFUNA) és a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság együttesen rendezett a békés együttélés jogi elveinek megvita­tására. Az ünnepi megnyitók után Nawazé professzor, indiai tudós rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a jogi elvek történelmi kiala­kulásáról és fejlődéséről. Másnap Mo­­lodcov szovjet professzor „Az erőszak alkalmazásának megelőzése és betil­tása“ címmel tartott vitaindító elő­adást. Említést érdemel még az angol Parry professzor és a magyar dr. Hertzeg előadása, akik a vitás kérdé­sek békés úton történő rendezésének szükségességéről, illetve a nemzeti egyenlőség elveiről beszéltek. A hazai tudósok közül Outray professzor elő­adásában a nemzetközi kötelességek és szerződések teljesítésével foglal­kozok. Valamennyi előadást igén gazdag, élénk vita követte, amelynek során a résztvevők alaposan elemezték a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élése jogi elveit magába foglaló kérdéseket, amelyek kidolgozását az ENSZ köz­gyűlés Csehszlovákia javaslatára tűzte napirendre. A smolenicei nemzetközi szeminá­riumon tehát igen értékes tapaszta­latcserére került sor a különböző or­szágok képviselői között, akiknek egybehangzó véleményét és elhatáro­zását mottóként már a címben is jeleztük: a békés együttélés korpa­rancs. T. G. NÉPGAZDASAGUNK valamennyi szakaszán, így a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszik a munkaerő­vándorlás megszüntetése. Erre vonat­kozólag az utóbbi időben számos fon­tos intézkedés született, amelynek egyik alapját a tavaly augusztusában hozott kormányrendelet képezi. Ez a rendelkezés a la­káskérdés megoldását többek között azzal próbálja elő­segíteni, hogy kölcsönök formájában messzemenő elő­nyöket biztosít azoknak a dolgozóknak, akik megszakítás nélkül hosszabb időt töltenek egy munkahelyen. Ha pél­dául a szövetkezeti lakást építő dolgozó egyfolytában 10 évet dolgozik ugyan annál a munkadónál, az építke­zésre kapott kölcsönt kamatmentesen leírják. Előző számunkban részletesen foglalkoztunk a mező­­gazdasági dolgozók számára épített lakásokra vonat­kozó vagy az építkezést elősegítő intézkedések külön­böző módozataival. Mint írtuk, az ide vonatkozó kor­mányrendelet és az azt követő intézkedések kettős célt követnek: hozzájárulni a mezőgazdasági munkaerők ál­landósításához és kiküszöbölni a lakáshiányt falvainkon. Úgy gondoljuk, arról felesleges lenne most vitázni, mennyire fontos az egyre több szakembert kívánó kor­szerű nagyüzemi mezőgazdaság számára állandó kádere­ket biztosítani, akik bizony sok esetben a rossz lakás­­viszonyok miatt válnak meg a szövetkezettől vagy az állami gazdaságtól. Mint ismeretes, a rendelet 1965. ja­nuár 1-től érvényes, de ha utánanézünk, mit tettünk meg e nagy fontosságú intézkedés mielőbbi megvalósí­tása érdekében, nem lehetünk elégedettek. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága a Földművelésügyi megbízotti Hivatal jelentésének át­tanulmányozása után megállapította, hogy a lakásépítő szövetkezetek megalakításával kapcsolatos szervezési előkészületek lemaradtak, a pénzügyi és egyéb anyagi fedezetek szétírása még nem történt meg az idei évben. Az 1965-ös évben Szlovákiában 2092 családi ház építését kell megkezdeni a mezőgazdaságban és erdészetben dol­gozók számára. Ezenkívül 555 lakásegységet kell befejez­ni, amelyet még az előző években kezdtek építeni. Az ön-. Több rugalmasságot az ügy érdekében segéllyel épülő szövetkezeti lakásépítkezésben 780 lakás­egység építését tűzi ki a terv. Az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának je­lentése megállapítja, hogy Szlovákia kerületeiben ugyan megtörtént az 1965-ben épülő lakások tervének szétírása, a beruházók elfogadták a kidolgozott terveket, de kü­lönböző szervezési hiányok miatt az építkezéseket még nem kezdték meg. A hiányosságok közé tartozik pl., hogy a Központi Szövetkezeti Tanács csak ez év márciusában adta ki az új mintaalapszabályokat, továbbá az, hogy a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok még nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal ez újfajta lakásépítő szövetkezetek megalakításánál. További probléma még az EFSZ-ek által építendő la­kásegységek pénzügyi fedezetének biztosítása is. Eddie ugyanis a járási termelési igazgatóságok még nem írták szét a kamatmentes kölcsönök pénzügyi fedezetét, eset­leg a tagsági részt, amelyet az EFSZ-ekben közvetlen állami segélyből fedeznek. Hasonló a helyzet az állami gazdaságokban és az erdészeti üzemekben is. Ami az önsegéllyel építendő családi házakat illeti, itt sem találkozunk nagyon kedvező jelenségekkel. A kerü­leti és járási termelési igazgatóságok még csak most fejezték be a kérvényezők névsorának, a pénzügyi fede­zetek lehetőségének és az építőanyagok biztosításának ellenőrzését. A cél kettős szempontból is hasznos: állandósítani kell a munkaerőt és korszerű, minden igényt kielégítő laká­sokat kell építeni, vagy hozzá kell járulni az építkezés megkönnyítéséhez. A feladatok sürgőssége és igényessé­ge megköveteli, hogy az érdekelt szervek és vállalatok a lehető leggyorsabban megtegyék a szükséges intézke­déseket és így a lakásépítkezés különböző formáit a le­hető legjobban elősegítsék a mező- és erdőgazdasági dolgozók számára- (tg)

Next

/
Thumbnails
Contents