Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-17 / 15. szám
A tudomány feladata és jövője A Szlovák Tudományos Akadémia XXII. közgyűlésére szerdán került sor Bratlslavában, amelynek résztvevői értékelték az Akadémia múlt évi tevékenységének eredményeit. Dionyz Blaskovic akadémikus, az SZIA elnöke főbeszámolójában részletesen tájékoztatta a jelenlevőket az Akadémiának a múlt év tavaszán megtartott legutóbbi közgyűlése óta kifejtett tevékenységéről. Többek között közölte, hogy az Akadémia tudományos munkahelyein sikeresen oldottak meg 12 fő és 299 részbeni feladatot. Kimagasló eredményeket értek el a természettudományok, a műszaki tudományok, a kémiai tudományok, a biológiai tudományok, az orvostudomány és a társadalomtudomány terén. Rendkívül gyümölcsözők a külfölddel fenntartott tudományos kapcsolatok is. Az SZTA egyes munkahelyein 93 feladat megoldásában működtek együtt külföldi tudományos akadémiák munkahelyeivel. A főbeszámoló a továbbiakban megállapította, hogy az SZTA 319 tudományos dolgozót küldött tanulmányi látogatásra a szocialista országokba, ahonnan 547 tudományos dolgozó látogatott hozzánk. A tőkésországokban 124 tudományos dolgozó volt tanulhogy mennyit tett ki a szövetkezeti dolgozó átlagos havi jutalmazása, beleszámítva a természetbeni juttatások pénzértékét, ha azok a munka jutalmazás részét képezték. Ezt az átlagot az igény keletkezése előtti 5 vagy 10 év átlaga alapján — aszerint melyik kedvezőbb a dolgozó számára — kell kiszámítani. A JNB szociális ügyosztályán a fenti adatok alapján ki tud-’ nák számítani a rokkantsági nyugdíj összegét. Nem munkanapra jár-e táppénz? A táppénz a szövetkezeti dolgozók' szociális biztosításában, éppúgy mint az alkalmazottak betegbiztosítása esetén csak a munkaképtelenség idejére eső munkanapokra jár. Mivel a táppénzt a szövetkezeti dolgozó megbetegedése előtti 12 hónapban elért átlagos napi tiszta jutalmazás alapján kell kiszámítani, konkrét esetben ennek kiszámításánál az esetleges vasárnapi munkáért járó jutalmazást is értékelik. BÚJNA LAJOS kürti olvasónknak. Mikortól számítják a ledolgozott éveket és mennyi a teljes nyugdíj 25 év eltelte után? Mint arra már 1965. február 13-i számunkban rámutattunk, a törvény rendelkezései értelmében valamennyi szövetkezeti tagnál figyelembe veszik a szövetkezetbe való belépés előtti munkaviszonyt és 1948. szeptember 30. utón pedig a szövetkezetben ledolgozott éveket ill. az egyéni gazdálkodás idejét mindkét utóbbi esetben, ha rendesen fizette a biztosítási díjat. Az alkalmazotti társadalombiztosításnál tekintetbe vehető minden tényleges munkaviszony 1918. október 28. után. A dolgozók (alkalmazottak) teljes öregségi nyugdíja fi szerzett évék és az elért átlagfizetés szerint a III. munkakategőriában 400—1600 Kés között mozog, ugyanennyi lehet a magas színvonalon gazdálkodó szövetkezetben nyugdíjigényt szerzett szövetkezeti dolgozók öregségi nyugdíja, a többi szövetkezeti dolgozó esetében az alapnyugdíj összege 230—560 Kcs között mozog, ezen összeg a szövetkezetben eltöltött munkásság minden éve után 1 %-kal emelkedik (maximálisan azonban 20 százalékkal). Ifj. SPEK FERENC szögyéni olvasónknak. Ha fizetését nem munkaegységek szerint folyósították, helyesen vontak le fizetéséből munkabéradót. (drf) Vaclav David, a csehszlovák szocialista Köztársaság külügyminisztere Péter János magyar külügyminiszter meghívására néhánynapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott az országainkat érintő kölcsönös politikai, gazdasági és tudományos kérdésekről, és áttekintették a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit is. Külügyminiszterünket szerdán fogadta Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. A „Tengerész-felszabaditó" emlékmű Komárom felszabadulásának jelképévé vált. (Szénássy J„ felv.) LEVELEZŐINK A FELSZABADULÄSI ÜNNEPSÉGEKRŐL Ä szabadság 20 évének tükrében Szerkesztőségünkbe naponta számos levél és tudósítás érkezik, araej lyek a munka frontján elért sikerekről, az országépítés hatalmas üteméről, dolgozóink ügyes-bajos dolgairól, terveiről számolnak be. Köztük több tudósítás a szabadság hajnalának eseményeiről és az azóta elért eredményekről szól, hiszen a felszabadulás 20. évfordulóját már számos városban és faluban megünnepelték. Ezekből a tudósításokból válogattunk ki olvasóink számára néhányat. üzemek Is épülfek, amelyek munkát adnak a város és környék dolgozóinak. A „példás export-üzem“ megtisztelő címet viselő keményítőgyár után az újonnan épülő papír- és celulőze-gyár a város büszkesége. A közeljövőben még nagyobb ütemben fejlődik a város és környéke. Bővül a vasútállomás, folytatódik a csatornázás, új szállodát, városházát, fürdőt és korszerű lakásnegyedeket építenek. BARANEC István Töhöl község felszabadulásának évfordulójáról számolt be. Húsz évvel ezelőtt gyökeres változás állt be a falu lakosságának életében. Üj közigazgatást kaptunk, s megkezdhettük a falu építésének nagy feladatait. Bár az első években nem történtek említésre méltó változások, de amikor nálunk is győzedelmeskedett a közös gazdálkodós, éreztük, hogy megtört a jég. A kezdeti nehézségeket legyőzve évről-évre erősödött a közös, amit az a tény is Ä lakásépítés formái a mezőgazdasági dolgozók számára bizonyít, hogy az alapeszközök értéke az indulásnál mindössze 83 600 korona volt a mai közel öt millióval szemben, .A munkaegység -értéke 3,5 koroná-' róh 12-re emelkedett, -de-a jövőben még nagyobb sikerre számítunk- Számos új családi ház, középület és iskola hirdeti az eltelt húsz év . eredményeit. Felszabadulásunk 20. évfordulóját a megemlékezésen kívül azzal ünnepeltük, hogy újabb feladatokat tűztünk ki magunk elé. Ezek közé tartozik a községi temető megtisztítása és bekerítése, a községi park rendbehozása, a tűzoltó szertár rendbehozása, betonjárdák építése, az utak portalanítása és a meliorációs munkálatok elvégzése. NAGY László Alsóbodok fejlődéséről ír. Ez a Nyitrától 14 kilométerre fekvő község szinte felismerhetetlenné változott a felszabadulás óta. Az alsóbodokiak is lépést akartak tartani a fejlődéssel, így sok szép, korszerű családi házat építettek, s legújabban égy új kultúrház felépítését határozták el. Főleg a falu fiataljainak köszönhető, hogy az elhatározás tettekké változott, az új, korszerű egyemeletes kultúrház Alsőbodokon a fejlődés fényes bizonyítéka. SZÉNÁSSY János Komárom felszabadítása ünnepségeiről küldött tudósítást, amelyhez a városban sorrakerülő „Tengerész felszabadító“ emlékmű fényképét is mellékelte. A háromméteres tengerész-szobrot Lida Cvengrosová, bratislavai szobrászművésznő készítette — s elmondhatjuk, hogy Csehszlovákiában egyedülálló műszaki megoldású alkotás, mivel a szobrot alumíniumlemez-darabokból szabták ki és állították össze heggesztéssel. A látványos emlékművet a Szlovák Nemzeti Felkelés terén helyezték el. ANDROVICS Jenő Vásárútról íudósít. A szabadság húsz esztendeje alatt gyökeresen megváltozott e kis csallóközi falucska lakósainak életszínvonala is. A számos új családi ház mellett egy közel ötszázezer korona költséggel épült művelődési otthon díszíti a falu központját. A helyi nemzeti bizottság gondoskodik a faluszépítésről is. A főutakat aszfaltozzák, a mellékutcákat pedig kaviccsal szórják be. Vásárűton ma már korszerű önkiszolgáló, fűszerüzlet, úi tejcsarnok, ruhaüzlet, cukrászda és papírkereskedés szolgálja a vásárlókat. Állandó orvosi rendelés is van a faluban, s a régi iskolát is felváltotta a 2,5 millió korona költséggel épült korszerű, ebédlővel ellátott új iskola Vásárűt a felszabadulás óta eltelt húsz év alatt nagy utat tett meg a fejlődésben és egyre közelebb kerül a városi életmódhoz. A regi es az uj harca. Korszerű lakónegyed Párkányban (Nagy J., felv.) Külügyminiszterünk Magyarországon mányi látogatáson, tehát csaknem kétszerannyi, mint 1963-ban. Blaskovic akadémikus beszámolója végén hangsúlyozta, hogy a Szlovák Tudományos Akadémiának a jövőben keresnie kell és meg is kell találnia a tudományos tevékenység eddiginél is hathatósabb módszereit, hogy kellőképpen járulhasson hozzá népgazdaságunk felvirágoztatásához. SZEKERES LÄSZLÖ, Cesky Krumlov Az 1965. április 10-i számunkban közölt válaszunkhoz pótlólag közöljük, hogy a szövetkezeti földművesek szociális biztosításáról szóló törvényt végrehajtó 104/64 Zb. sz. hirdetmény 79 § 2, bek. értelmében eltartási pótlékot lehet folyósítani a szülőknek, nagyszülőknek, valamint azoknak is, akik a katonáról mint saját gyermekükről gondoskodtak, valamint az apósnak, anyósnak, ha ezek a személyek 65 évnél idősebbek, vagy ha teljesen rokkantak és szociális szempontból rászorultak, ha a katona bevonulása előtt legalább három hónapon keresztül ellátásukhoz hozzájárult. Az ilyen ellátási segély személyenként 300.— Kés, de nem lehet több, mint az az összeg, amellyel a katona bevonulása előtt — a bevonulás előtti három hónapban — fentebb említett családtagjait havonta támogatta. Az eltartási hozzájárulásnak és a rászorult családtag egyéb forrásból származó tiszta bevételének nem szabad együtt meghaladniok a havi 300.— Kcs-t, pl. ha a rászorult hozzátartozóinak kertjéből átlagos havi 190.— Kcs bevétele van, az eltartási hozzájárulás csak 110,— Kcs-t tehet ki. Ha a fentebb említett rászorult családtagok havi átlagbevétele meghaladja a havi 300.— Kés-t fejenként, nem tekinthetők rászorultnak és így eltartási hozzájárulást nem igényelhetnek. LESZKÖ BORBÁLA bajtavai olvasónknak. Milyen nyugdíjjal számolhat az a szövetkezeti dolgozó, aki 1948 óta fizette a biztosítást, hét éve dolgozik a szövetkezetben és most 62 éves? A nevezettnek öregségi nyugdíjra csak 65. életéve betöltésével lesz igénye. Ha az orvosi szakértői bizottság már korábban rokkantnak ismeri el — feltételezve, hogy nem magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetről van szó — rokkantsági nyugdíjra van igénye, amely azonos mértékű az öregségi nyugdíj alapösszegével, ezen összeg növekszik a szövetkezetben ledolgozott minden év után 1 %-kal. Maga az alapnyugdíj 8 övezetben havi 230—560 Kcs között mozog aszerint, sebek begyógyításáhöz. A város, ha nehezen is, de élni kezdett. A romok eltakarítása után először a középületeket, az iskolákat és a kórházakat hozták rendbe. Ideiglenes vasúti utat is építettek, hogy megindulhasson a forgalom Magyarország felé. Most, húsz év távlatából szinté csodának beillő eseményekről számolhatunk be ebből a határmenti városból. Közel 400 családi házzal bővült az újjászületett város, amely nemcsak külsőleg, hanem kulturális téren is sokat fejlődött. Üj szlovák és magyar tannyelvű középiskola, kórház, sport-1 pálya épült. De nemcsak a város fejlesztése ilyen szembetűnő, hanem új NAGY József Párkány felszabadításának rövid történetét és az azóta elért eredményeket írta meg. A városból több mint ezer férfi vonult be katonának, az otthonmaradottak főleg öregek, asszonyok és gyermekek voltak. Tizenkét esetben érte Párkányt légi támadás, s nem csoda, hogy számos ház teljesen romba dőlt. Főleg az utolsó napokban szenvedett sokat a lakosság. A visszavonuló németek elhajtották az állatokat, elvitték az élelmiszert a városból, s végül gaztettüket azzal fejezték be, hogy a levegőbe röpítették a Duna hídját. A felszabadulás után a lakosság nvomban hozzálátott a háború okozta nyújtót? - kölcsönt a vállalat, illetve az EFSZ elengedi, ha a dolgozó a kölcsön nyújtásától kezdve 10 éven át dolgozik a vállalatnál. A 4. pontban feltüntetett lakóház átalakításhoz és korszerűsítéshez, főként ha így további lakásegység nyerhető, és ha az önsegély formájában történik, (pl. átépítés, hozzáépítés), a vállalat. EFSZ az anyagszükséglet és szállítási költségek felének erejéig kamatmentes kölcsönt nyújthat, melynek összegéről a vállalat az üzemi bizottság hozzájárulásával, illetve az EFSZ elöljárósága dönt. A vállalat, illetve az EFSZ a kölcsönt elengedi, ha a dolgozó az üzemben a kölcsön nyújtásától számítva 10 éven át dolgozott. A 3. és 4. pontban említett esetekben a vállalat a kamatmentes kölcsönön kívül segítséget nyújthat a normán felüli készleteiből anyagjuttatássa! (az ilyen anyagot csak az érvényes áron, a forgalmi adó hozzászámításával lehet átengedni), továbbá fuvarozással, műszaki eszközök rendelkezésre bocsátásával a tényleges költségek felszámítása ellenében. Az üzemi bizottság, ill. az EFSZ elöljáróság engedélyével segítőbrigádot is lehet szervezni, főként a különleges iparosmunkák elvégzésére, a saját költségek teljes megtérítése fejében (nyereségpótlék felszámítása nélkül). Bővebb felvilágosítást a mezőgazdasági 'termelési igazgatóságok adhatnak. Dr. Földes József EFSZ a szövetkezeti tagrész felé öszszegére nyújt kamatmentes kölcsönt'. Az így nyújtott kölcsönt a vállalat (EFSZ elengedi dolgozójának, ha az 10 éven át dolgozik a vállalatnál. A vállalatok (EFSZ a kamatmentes kölcsönt készpénz helyett munkával, illetve szállítással is nyújthatják és ajánlatos, hogy a dolgozók a szövetkezeti tagrész másik felét, amelyet’ saját maguk kötelesek lefizetni, a le-1 hető legnagyobb mértékben az építkezésnél ledolgozzák. Ezért beszélünk ebben az esetben önsegélyen alapuló szövetkezeti lakásépítésről. Egyébként az állami hozzájárulás itt is az építkezési költségek 30 °/o-át teszi ki és a hiányzó összeg fedezésére a csehszlovák állami bank nyújt 1%-os kamatozású kölcsönt, amit 30 éven belül kell megtéríteni. Ez a lakásépítési forma rendkívül előnyös, mivel mód nyílik munkával letörleszteni a szövetkezeti tagrész egy hányadát. A 3. pontban említett családi ház építés főként a sok családtagú vagy töbL családból álló háztartásnál jön számításba. Az építkezési költségekre az állami takarékpénztár nyújt 30 évi törlesztésre 2,7 % kamatozású kölcsönt. A vállalatok, EFSZ-ek 15—25 ezer Kcs összegű kamatmentes kölcsönnel segíthetnek (ajánlatos, de nem törvényes kötelességük az önsegély alapján családi házat építő dolgozóiknak. A kölcsön összegéről a vállalat: az üzemi bizottság hozzájárulásával ill. az EFSZ elöljárósága dönt. Az így előre tervezett, a beépítési tervekkel I összhangban álló, engedélyezett, több- s szintű (emeletes és legalább 4 lakás- t ból álló épületről legyen szó. Kivéte- ( lesen a kerületi nemzeti bizottság ] előre nem tervezett szövetkezeti lakások építését engedélyezheti, azon- I ban csak kiemelt községekben, a be- i építési tervekkel összhangban.. e Az 1. pontban említett esetben a 1 mezőgazdasági üzemek (EFSZ is as tagrész — amely 1 lakás építési költ- \ ségeinek 25 %-át teszi ki — valamint I a beiratási illeték befizetésére kamat- t mentes kölcsönt nyújtanak dolgozóik- s nak. A dolgozó köteles az így nyújtott 1 kölcsön 10 %-át 2—5 éven belül visz- í szafizetni, míg a kölcsön visszamara- é dott 90 %-át a mezőgazdasági üzem, c EFSZ elengedi dolgozójának, ha az a 1« kölcsön nyújtásától számított 10 évig I megmarad a vállalatnál, EFSZ-nél dől- t gozni. r Szükség esetén a mezőgazdasági s termelési igazgatóság a járási lakásépítő szövetkezet útján biztosítja a f szervezést. t A lakásépítő szövetkezet az állam- s (ól hozzájárulást kap az építkezési e költségek 30 %-a erejéig. A hiányzó t 45 % fedezésére a csehszlovák állami c bank ad 1 %-os kamatozás mellett 30 e évre kölcsönt (ezt a szövetkezet tag- c jai havi összegben törlesztik. Az épít- t kezest magát megrendelés alapján s építővállalat végzi saját dolgozóival, r A 2, pontban említett típus abban a tér el az elsőtől, hogy a vállalat vagy i (Ebben a cikkünkben egyúttal válaszolunk mind a lehnicei EFSZ, mind Leszkó Borbála bajtavai olvasónk idevágó kérdéseire is.) A mező- és erdőgazdaságban a szövetkezeti lakások és családi házak építését főként a 191/1964 Zb. számú, az Állami Tervhivatal és Pénzügyminisztérium 1965. január 1-vel hatályba lépett hirdetménye, valamint a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium 52/64 számú hivatalos közleményében megjelent utasítás szabályozza. Köztársaságunk kormánya 1964. augusztus 26-án hozott határozatával széleskörű intézkedést foganatosított a lakáskérdés megoldására oly módon, hogy az hozzájáruljon a munkaerők állandósításához és munkaviszonyuk megszilárdításához. A fentebb említett jogszabályok szerint a mezőgazdaságban dolgozó munkaerők állandósítására és munkaviszonyuk megszilárdítására a lakásépítésnek négy formáját ismerjük: 1. szövetkezeti lakásépítés, 2. önsegélyen alapuló szövetkezeti lakásépítés, 3. mezőgazdasági üzemek által előnyben részesített önsegélyen alapuló családi ház építés, 4. önsegélyen alapuló lakás- és házalakítás, ill. korszerűsítés. Az 1. és 2. pontban említett’ szövetkezeti lakásépítés feltétele, hogy 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. április 17.
