Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-10 / 14. szám
Miért olyan nehéz megszerezni ? A Makrai Miklós által felvetett problémák elemzésébe szeretnék bekapcsolódni, melyek a Szabad Földműves 9. számában jelent meg. Ne várják a sült galambot Csodavárás Sokan dolgoznak a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban. Sok ebédet, vacsorát főznek tehát az üzemi konyhában, mert sokan ott étkeznek. Sok ebédhez sok étkezójegyet adnak ki, és ebből keletkezett a „galiba". Aminek nem kellett volna megtörténnie, ha... Ha Jandás Ilona pénztárosnő nem „ügyetlenkedett“ volna a számolásnál. Mentségéül szolgáljon, hogy ebbeli minőségében sok pénzt kellett kezelnie, rengeteg ebédjegy átvétele és kiadása, valamint az ezzel kapcsolatos gondok szakadtak nyakába. Addig birkózott a gondokkal, amíg vagij két évvel ezelőtt rádöbbent, hogy csaknem négyezer koronával „sántít" a pénztárállomány. Ezt a hiányt valahogyan ki kellett „vasalni". Jandás Ilona nem volt közlékeny lélek. Az édes titkot megtartotta magának, nem „dicsekedett" el vele senkinek. Mintha csak a régi közmondást tartotta volna szem előtt: „Segíts m::gadon, és megsegít az isten", s ö segített magán. Mégis hiba csúszott a számításba. Azaz roszszul sikerült a számadás. Hiányzott a „szakértelem“. Ahelyett, hogy valamilyen módon kiegyenlítette volna a hiányt, megtetézte: egy év mű’ va már 28 ezer s egynéhány koronára dagadt tartozása. Adósságát úgy vélte törleszteni, hogy kevesebb pénzt szolgáltatott be, mint amenynyit a kiadott ebédjegyekért bevételezett. Erre a csalafintaságra azután csakhamar rájöttek az ellenőrző közegek és felette rossznéven vették tőle „leleményességét“. A bíróság előtt azzal védekezett a vádlott, hogy néha olyan ebédjegy köteget kapott az üzemi étkezde vezetőségétől, amelyben a megszabott 100 darabnál kevesebb szelvény volt. „Jogosan" feltételezte tehát, hogy akad majd olyan köteg si, amelyben száznál több jegy lesz. Ebből a többletből akarta törleszteni tartozását! Gyermekded derűlátása azonban nem vált valóra, a csodába vetett rendületlen hitét pedig a bíróság nem méltányolta kellőképpen. Ehelyett egyévi szabadságvesztésre és az okozott kár megtérítésére ítélte a csodavárót. (K) városkában, hanem mindenütt helyben tudják a legjobban, mire van szükségük. Márpedig ha a HNB és az illetékes szakbizottság tud a hibákról, akkor bátran nyúljon a megoldáshoz és ne támaszkodjon mindenben a járásra, ne várja sült galambként a felsőbb szervek beleszólását, intézkedését. Tóth Dezső A jövőre gondolnak Kisgyarmaton, amikor olyan központi épületet létesítenek a falu közepén, ahol minden intézmény helyet kap majd. A nagyméretű építkezésnél a szakmunkásokon kívül lényegében mindent a község lakossága végez, és eddig már közel 200 ezer korona értékű munkával segítették elő az építkezést. Természetesen, a legtöbbet a szövetkézét nyújtja azzal, hogy minden anyagot ingyenesen szállítanak az épülettömbhöz. esetekkel, amikor a pályaválasztás előtt álló fiatal, lehetőségeitől és adottságaitól függetlenül olyan szakkal próbálkozik, melyet vagy a szülei kénysz'erítettek rá, vagy barátai rábeszélése folytán választott. Ilyer esetekben, ha be is fejézi tanulmányait, nem tud céltudatos munkát kifejteni, sót, sokszor nem érdekli őt s ezáltal gyakran munkakerülővé válik. Marad még egy, az elején említett tényező, amikor a tanuló bizonyítványa nem valami kecsegtető. Ilyen esetben a választási lehetőségek a minimumra csökkennek. A rossz bizonyítványra való tekintettel a tanuló oda megy, ahová felveszik. S ez rendszerint a mezőgazdasági szaktanintézet. Sajnos, még ma Is sok szülő azt tartja, fölösleges gyermekét tanonciskolába adni, hiszen a mezőgazdaságban dolgozhat úgy is. A Párkányi Mezőgazdasági Szaktanintézetben lehetőséget adunk minden olyan tanulónak, aki eddig nem tudta megszerezni a kilencedikes bizonyítványt', hogy nálunk a két év rendes tanulás mellett ezt is megkaphassa. Ezek a tanulók égy külön osztályban tanulnak kiszélesített tanterv szerint. A gyakorlatban éz azt jelenti: míg a többi csak három napig, addig ő négy napot tanul az iskolában. Az előbbiek három napot töltenek a gyakorlatban, míg ők csak kettőt'. így aztán a két év éltelte után, .minden különösebb vizsga nélkül olyan tanoncleveléf kapnak, ahol fel van tüntetve, hogy az alapfokú iskolát is elvégezték. Azt hiszem ezt érdemes lesz kihasználni az illetékeseknek. Pl. egy olyan tanuló, aki kimaradt hetedikből, két év alatt kitanul gépkezelőnek és még í hiányzó két osztályt is elvégzi. A diákok az első évfolyamba való belépésükkor munkaruhát, két váltás fehérneműt, bakancsot, gumicsizmái és melegítőt kapnak. Ezenkívül teljesén ingyenes az ellátás, lakás. Az élsó évfolyamban 60, a második évfolyamban 120 Kcs zsebpénzt kapnak. A fent említettek alapján most már tényleg jogos mindenki előtt a kér= dés: „Miért is olyan nehéz megszerezni?," Forgács Pét« gépek legapróbb alkatrészéivel is megismerkedhetnék. Célunk a lehető legtöbbét nyújtani íanoncainknak. Azt akarjuk elérni, hogy végzett növendékeink a gépesített mézőgazdaság bármely szakaszán megállják helyüket, de ne csak mint gépkezelők, hanem mint gépjavítók is. Miért- ütközik mégis olyan nehézségekbe meggyőzni a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a szakfanintézetünkbé? Ezt több fényező befolyásolja. A leglényegesebb problémát talán az a körülmény okozza, hogy a kilencéves iskolák nagy része kevés figyelmét szentel a pályaválasztás kérdésének megoldására. Ez olyan probléma, amely már az utolsó félévben nem oldható meg. Ezzel a kérdéssel már a hatodik évfolyamban l^nne jő foglalkozni, amit folytatnának a 7., 8. és 9. évfolyamokban. A ppobléma felvetésekor a szülőkkel is kapcsolatot kell teremteni. A tanítók már itt a hatodik évfolyamban elkezdhetnék az adatok gyűjtését a tanuló adottságairól, érdeklődési köréről. Ebben a munkában nagyon sokat’ segíthetnék a szülők. A szülőnek természetesen figyelembe kell venni a tanító tanácsát. Az így kialakult’ egészséges kapcsolat a szülő és a tanító között, biztosan meghozza gyümölcsét. így aztán egész fiatalon irányíthatjuk a gyermek érdeklődését és olyan irányba terelhetjük, ami a gyermek adottságainak és a társadalom számára is megfelel. Az érdeklődés ilyen előzetes és tudatos irányítása nagyban megkönnyíti a pályaválasztással kapcsolatos problémákat. Ilyen esetten már nem merülhet’ fel az utolsó évfolyamban az a kérdés: „Mi lé’sz a gyerekből?“ Persze, itt is józanon kell gondolkoznunk és szem előtt kell tartani a távlati terveket, mert mindenki pl. nem lehet lakatos, vagy autószerelő. Az elhelyezkedés lehetőségeiről a szülőkét bármikor tájékoztatni tudja a kilencéves iskola igazgatója. Az érdeklődés előzetes ttányitásá hiányában gyakran találkozunk olyan Feltételezzük, hogy a cikkben említett fiú nem is olyan jó tanuló. A félévi bizonyítványa tele van négyesekkel, itt-ott ötöst is lehet találni. Ilyen esetben mi legyen a gyerekből? Hogy a gimnáziumba nem jut be, az biztosi Valamelyik ipari technikumba falán? Tudása nem kielégítő. Marad még a mezőgazdasági technikum, de ilyen bizonyítvánnyal kár elindulni! Nincs más választás, valami szakmát kell keresni. Tekintettel arra, hogy fiúról van szó, talán valamilyen „motoros" szakma után kell nézni. Ha történetesen a szülőknek nincs ismeretségük, bajosan sikerül a fiút elhelyezni valamelyik „jobb“ szakmába, és így nem marad más hátra, mint a mezőgazdasági szaktanintézet. Ha a gépek iránt érdeklődik a fiú (és melyik fiút nem érdeklik a gépek?), a lehetőségeket szűkíteni lehet. Marad a gépjavító, vagy a gépkezelő (mechanizátor) szak. A mai gépesített mezőgazdaságban már lényeges különbség nincsen a két szak között. Sőt, a gépkezelő szak szélesebb lehetőségeket nyújt a tanulni vágyó fiataloknak. Példának szeretném megemlíteni a Párkányi Mezőgazdasági Szakfaninfézetet, ahol sikerült olyan feltételeket teremteni a tanoncnevelés terén, hogy végzett tanoncainkat a mezőgazdaság bármelyik szakaszán lehet foglalkoztatni. Nálunk egy hét' leforgása alatt a tanoncok három napot elmélettel foglalkoznak és három napot' töltenek a gyakorlatban. Az elméleti tárgyak között ismert tantárgyakkal találkoznak a tanulók: magyar-, orosz- és szlovák nyelv, fizika, számtan, kémia, testnevelés, polgári nevelés. Ezenkívül szaktantárgyak az állattenyésztés, növénytermesztés, géptan, üzemszervezés és műhelymunka. Az általános tantárgyak keretén belül tulajdonképpen a kilencéves iskola anyagát ismétlik. Tanoncaink a szaktantárgyakon a modern mezőgazdaság gépéivel, azok alkatrészeivel, működési élvükkel ismerkednek meg. Elméleti tudásukat a gyakorlatban mélyítik él. Amint az időjárás megengedi, a gépekkel való ismerkedés egyenesen a termelésben történik. Annak érdekében, hogy tanoncaink a lehető legközelebb kerüljenek a gyakorlathoz, ebben az iskolai évben az ébédi szövetkezetben 150 hektáron nyolc fajta termény teljes megmunkálását vállaltuk. így próbáljuk megteremteni azt a lehetőséget, hogy minden végzéti tanoncunk fennakadás nélkül tudjon majd bekapcsolódni a termelő munkába. Tekintettél arra, hogy iskolánk gépkezelő szakos, a munkák legnagyobb részét igyekszünk elvégezni. Ez nem jelenti azt', hogy a kézi szerszám már megszűnt számunkra. A munkák gépesítésé szorosan öszszefügg az erőgépek-, a traktorok vezetésével. Iskolánkon már az első évfolyamban megkezdődik a traktorral való ismerkedés. A hajtási jogosítványt a második évfolyam végén szerzik meg. Ebben az iskolaévben újabb előnyökben részesítjük végzős növendékeinket. A GTÄ segítségével megszerveztük számukra kombájn-vezető tanfolyamot. Télen és más évszakban, amikor a mezei munka nem sürget, íanoncainkat az állattenyésztésben foglalkoztatjuk. Ott a főcél a gépesített istálló megismerése, a gépek javítása és kezelése. A gyakorlat’ legvonzóbb részé a gépek javítása, amikor tanoncaink a helyi GTÁ műhelyeiben a mezőgazdasági golják gyermekeik nevelését. A következőben a polgári ügyeié bizottságának tevékenységéről tanácskoztak. Kiderült, hogy ezen a téren nagyon sántítanak. Nincs más mód hát, mint újjászervezni a kollektívát és olyan emberekre bízni az irányítást, akik’ eleget tesznek vállalt kötelességüknek. Még néhány jelentős probléma merült fel a gyűlésen. Mindenre találtak orvosságot, elintézési módot saját hatáskörükben, avagy a nehezen megoldható kérdésben majd a tanácsot kérik fel segítségül. Mit igazoltak az ülésén hallottak? Azt, hogy a legtöbb kérdést meg lehet oldani helyben, ha van akarat, így tehát Somorján sem kellett volna megtörténni annak, ami éppen nem válik a város irányítóinak becsületére. Mi Is történt valójában? A városka lakói már rég óta b’oszszankodtak, miért írják szét automatikusan a szülök beleegyezése nélkül, hogy melyik óvodába kerüljenek a gyerekek. Illetve az óvoda befogadóképessége határozta meg eddig, hogy hová járhatnak a csöpségek. Végül egyesek megsokallták ezt az áldatlan állapotot és aláírási akciót indítottak, amelyben követelték, hogy gyermekeik magyarnyelvű óvodába járhassanak. Az eset olyan port vert fel, hogy egy járási bizottságnak kellett kiszállni, s eldönteni, hogy a szülők kérésé teljesén jogos és űj osztályt kell nyitni. Azt hiszem, nemcsak a csallóközi A nemzeti bizottságok munkájának i legjelentősebb segítői a különböző szakbizottságok. Nemrégiben Somor- 1 ján vettem részt az iskola- és kultúr- i ügyi bizottság ülésén, ahol több kér- i déssel foglalkoztak. í Az első probléma, amelyről lég- i hosszabban vitatkoztak, a cigányszár- 1 mazású gyerekek tanulási előmenetele 1 volt. A magyar és a szlovák iskolák képviselői nyíltan feltárták a nehéz- i ségeket. < Lényegében h'afvanliáröm 'tanulóról i van szó, akik közül negyvennégyen a < magyar alapfokúba járnak. A környék- I bői beutazókkal nincs komolyabb bajunk. Viszont a somörjai gyerekek közül jónéhányan vannak, akik meg- 1 feledkeznek az iskola látogatásáról. 1 A bizottság tagjai végül is úgy hatá- i roztak, hogy meglátogatják azokat a i szülőket, akik nem törődnek azzal, I hogy gyerekeik rendszeresen járjanak az iskolába. Elhangzott még az a nagyon helyes javaslat is,»hogy a Pionír- . és Ifjúsági Házban külön foglalkoz- , hatnának a cigányszármazásúakkal. ] Minden bizonnyal a zene és tánc vő- , nalán szívesen tevékenykednének, ha j lehetőséget teremtenének számukra. ] A beszélgetés során az is felmerült, , hogy a cigányszármazásúakon kívül ■ is vannak, akik elmaradoznak az isko- ; Iából. Itt úgy határoztak, hogy behív- j ják azokat a szülőket, akik elhanya- , A pedagógusok családi látogatása Évről-évré szorosabb a pedagógusok és a szülők névelői együttműködésé. Az együttműködést’, személyes találkozások, szülői értekezletek és a pedagógusok családi látogatásai biztosítják. E lehetőségek kihasználása a nevelés érdekében nagyon fontos. A gyermek megismerése és nevelése érdekében a legnagyobb szerepé a pedagógusok családi látogatásának van. „Az emberért megyünk mi küzdelembe. Fegyverünk: a tudás és szeredet ..." — írja Juhász Gyula egyik versében. Igén, a pedagógus az emberért száll küzdelembe a tudás és a szeretet fegyverével. Nagy megíérhelést jelentének pedagógusaink számára a családi látogatások, de szívésen_vállalják azt, mért tudják, hogy a gyermek nevelésére és tanulmányi eredményéire nagy kihatással van a családi környezet is. _ A pedagógiai gyakorlat azt igazolja, Hogy olyan családok gyermekéi, mélyekben harmonikus családi életet élnék, általában jó magaviseleíűék, idegrendszerük erős, elég időt fordítanak a tananyag begyakorlására, a házi feladatok íjkészítésére és így általában jó eredményeket érnék el. Ezzel ellentétben, a zilált’ családi élét rendszerint azt eredményezi, hogy & gyermek idegéi meggyengülnék, a gyermek nem szívesen van otthon, Inkább az utca neveli mint a család, nem fordít elégendő időt a tananyag begyakorlására és így természetesén, tanulmányi eredményei gyengék és B legtöbb esettén magaviséleté is kifogásolható. A gyermek nevelésének problémája nagyon sokrétű és igényes féladat már azért is, mért a családon és az iskolán kívül még sok minden van hatással a gyermekre. Ilyen az utca, a baráti kör, a televízió, rádió, a mozi, a könyv, az ifjúsági szervezetek stb. A pedagógus és a szülő feladata, hogy mindezeket helyesen használják ki a gyermek névélése és értelmi fejlődésé érdekében. Tagadhatatlan, hogy sok családban még ma sem nevelik a gyermeket abban a szellemben, mélyet az iskola a hélyes világnézéi alapján biztosít számukra. Ezért sokszor a gyé'rmék nem tudja, mi a helyes, kinek van igaza, a tanítónak-e vagy a szüleinek. Akadnak olyan családok is, ahol a nagyszülők is együtt élnék a családdal és a gyermekek nevelésébe ők is béavatkoznak. Nézétéik a nevelésre a legtöbb esetben nem megfelelők, elavultak és é'z a „hármas“ nevelés bizony sok esettén a gyermek kárára van. Mi az, ami a pedagógust a családlátogatás alkalmával érdekli? Érdekli őt az „otthoni“ gyermek. Érdekli azért, mért vannak olyan gyermekek, akik az iskolában és a családban másként viselkednek. Sok gyermek magaviseleté az iskolában elfogadható, megfelelő, tiszteli névelőit, szereti tanulótársait’, otthon viszont követelődző, nyegle, nem adja meg a kellő tiszteletet a család mindén tagjának, nem egyformán respektálja azokat. Kiváncsi a pedagógus arra is, hogy milyen lehetőségei vannak a gyermeknek a családban a tanulásra. Van-e a gyermeknek^ helye és ideje a tanulásra?' Tanulás közben nem zavarják-é kisebb testvérei? Nem terhélik-e a tanulói otthon túl sok munkával? Segítenék-e a szülők vagy más családtagok a tanulásban, vagy más problémák megoldásában — ha igén, hogyan? Mennyit tanul a gyermék? Mii olvas? Hallgatja-e a rádiót és milyén adásokat? Van-é a családnak televíziója és a gyermek milyen adásokat’ néz meg? Kivel barátkozik otthon? Milyen játékai vannak? Ségíf-e önkéntesen és mennyit a családi munkában? Egyedül tartja-e rendben ruháit? Mikor kél és mikor fekszik? Van-e külön fekvőhelye, esetlég szobája? Nincsé-'e a gyermeknek olyan betegsége, amit a család eddig mások előtt titkolt? Van-é a családnak olyan nehézsége, baja, amiről a gyermek is tud és éz őt bánija, kihatással van lelki világára? A nevelő családi látogatása alkalmával általában jninden után érdeklődik, ami a gyermek neveléséi és tanulmányi előmenetelét, szellemi fejlődését akár pozitív, akár negatív irányban befolyásolhatja. Szükséges tehát, hogy a szülő a pédagógussal szembén légyén őszinte és fesztelenül tárjon fel mindent gyermeké nevelésé érdekében. A pedagógus kötelessége, hogy mégfigyéljé a gyermeket az iskolában, az iskolán kívül és ismerje még annak családi körülményeit is. Mindezeket figyélembévévé a pedagógus tanácsot ad a szülőnek a gyermek további tanulására, szellemi fejlődésével kapcsolatban. A szülő és a nevelő közösén értékélik az élért eredményekét, és mérlegelik a gyérmek újabb hiányosságait’. A nevelés megkönnyítésé érdekében szükséges, hogy a szülők a pedagógusok családi látogatásai — akár élőre béjéléntétték, akár bejelentés nélkül történnék azok — fogadják szeretettel. Né kendőzzön él a szülő a pedagógus előtt semmit, mért az eltitkolt dolgoknak sokszor káros kihatásai lehetnék a gyermekre. Köteles János (Ipolyság) A LKtnaszeraanelyi Utazási Iroda dolgozói az irodájuk adaptálása miatt ideiglenesen a CSEMADOK helyiségében tevékenykednek. Hét csinos szerdahelyi lány és asszony törődik az utazóközönség problémáival. Ottjártunkkor a vezetőnő jött be nagy sebbel-lobbal a CSEMADOK-titkár irodájába s büszkén újságolta, milyen széppé varázsolták az azelőtt eléggé poros kirakatot. Igaza van neki. Csakhogy valami mégsem tetszett nekem. Egy olyan városban és környéken, ahol a lakosság döntő többsége magyarul beszél, illene, hogy azok nyelvén is találnánk ott legalább egy szót a sok propagációs anyag között.
