Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-10 / 14. szám
Hogyan értünk el szövetkezetünkben jó lucerna-magtermést? Néhány évvel ezelőtt a dunaszerdahelyi járásban nagy gondot okozott a lucernamag hiánya mind a szövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban. Ezért a járás vezető szervei meghívták a mosonmagyaróvári agráregyetemről Hegyi Géza mérnök egyetemi adjunktust, hogy gazdag tapasztalataival segítsen megoldani ezt az égető kérdést. Hegyi mérnök, valamint a Dunaszerdahelyi Termelési Igazgatóság főagronómusa Marko mérnök elvtérsak utasításai alapján többé-kevésbbé sikerült a problémát megoldani. írásomban ismertetni szeretném a légi EFSZ-ben szerzett tapasztalatomat. Tudjuk, hogy a lucerna az éghajlattal szemben nem túlságosan igényes. A skandináv országoktól Afrikáig mindenütt sikeresen termeszthetik. Nagyon alkalmazkodóképes növény, a magfogás azonban nem mindenütt sikerül. Szénatermést a hűvösebb csapadékos éghajlat esetén is nyerhetünk, magtermesztéshez azonban a száraz, melegebb vidék a megfelelő. Legsikeresebb a magfogás a 800 mm-nél alacsonyabb csapadékű vidéken, míg az ennél magasabb csapadékmennyiség a szénatermesztés szempontjából kedvező. A lucerna a talajjal szemben eléggé Igényes, a legtöbb helyen azonban ezt eltúlozzák. A szénatermés kétségtelenül a humuszos, tápanyagokban gazdag talajokon a legnagyobb, de magtermesztés céljára éppen a nitrogénszegény talajokat választjuk. Régente a lucernát' nem a vetés forgóban, hanem a mellékszakaszokon termesztették, s ha már kiöregedett, megritkult, ezeken a területeken fogták a magot. Ez arra figyelmeztette a termelőket, hogy a lucernát is fontos vetésforgóban termeszteni, mégpedig azért, hogy az új telepítésű táblák a régiektől legalább 300—400 m-nyire legyenek, s így ezzel is elejét vegyük a kártevők elszaporodásának. A lucerna nem igénye! nagy adag ísíállótrágyát. Amint tudjuk, az istállótrágya egyrészt gyomosít, másrészt pedig a lucerna számára nem fontos a nagymennyiségű nitrogén, amelyet’ az istállótrágyából felvehetne a növény. A műtrágyákat azonban a lucerna is jól értékesíti. Nagyon fontos táplálóanyaga a foszfor, amit a telepítés előtti évben 500—600 kg-nyi Thomas-liszf formájában szántunk be hektáronként és így évek során fedezi a növény foszforszükségletét. Szuperfoszfátból inkább a magfogás előtti őszön és a magfogás előtti haszálás után fejtrágyaként 2—3 mázsát adunk hektáronként. Ha rendelkezésünkre áll Super.qam, ajánlatos a tavaszi boronálás előtt hektáronként 2—3 mázsát elszórni, ami egyúttal fertőtleníti a talajt. A káli iránt is igényes a lucerna. Ez főként a gyökér-gümők számát befolyásolja, s így közvetve a lucerna nitrogén fölvételénél is közrejátszik. Ajánlatos 40 %-os kálisóból hektáronként 2—3 mázsa adagolása a telepítés előtti őszön, mert a gyökér fejlődésére káros a klór, amely a tél folyamán lemosődik az altalajba. Nagyon fontos, a lucerna első kaszálásának időpontja, ami szintén döntően befolyásolja a lucernamagfogásf. Szövetkezetünkben a kétéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy május 5-töl 18-ig legalkalmasabb a magfogásra szánt területen a lucerna első kaszálása. (A soványabb, tápanyagokban szegényebb, homokosabb talajon május 5-töl 10-ig, a tápanyagokban dűsabb, mélyebb fekvésű talajokon 10- től 15-ig.) Fontos, hogy a széna betakarítására minél hamarabb sor kerüljön, ezért szövetkezetünkben sikerrel alkalmazzuk (minden évben) a hideglevegős szárítást, amely nagymennyiségű fehérje megtakarítást is jelent. A betakarítás után, ha tavasszal nem használtunk a talajfertötlenítéshe« szupergamot, úgy 60 kg Gamacyddal beporozzuk. Mielőtt a talaj teljesen kiszáradna, (élesített) nehéz boronával járatjuk. A boronálás fontosságát azért Ja hangsúlyozom, mert egyrészt ezzel a boronálással juttatjuk a talajba a kártevők elleni védekezésre szánt Gamacydot (ha tavaszszal nem használtunk Supergamof), másrészt rengeteg gyomnövényt írtunk így ki, amelyek magvának eltávolítása a lucerna magjából nehézségekbe ütközik. A lucernagubacslégy elszaporodásának megakadályozására zöldbimbós állapotban hektáronként 20 kg Gamadinnal porozunk, kékbimbós állapotban pedig 25 kg Melipaxot adagolunk a maghoző terület minden hektárjára. A mélipaxszal való porozást hétnaponként Ismételjük, hogy a gubacslegyet távoltartsuk. Esős időjárás esetén a porozást megismételjük. Kedvező száraz időjárás alkalmával, ha e vegyi védekezési módszereket alkalmazzuk és a magfogó területet helyesen választottuk ki, az eredmény szinte elmaradhatatlan. Ezzel a módszerrel 1963-ban 50 hektáron 3,05, 1964-ben pedig 60 hektáron 4,23 mázsa tisztított lucernamagot értünk el átlagosan. A lucernamag betakarítását a már szokásos kétmenetes módszerrel végeztük, majd pedig a nagymegyeri mágneses gépen tisztítottuk. Karácsonyi István, a légi EFSZ agronómüsa Kárbaveszett takarmányok A takarmányok, de főleg a szemesek hiánya arra ösztönözhetné a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóit, hogy lehetőséget keressenek a takarmányozási szempontból rájuk nehezedő terhek enyhítésére. A jó minőségű takarmányok pótlására — amelyet a mezőgazdasági üzemek maguk szervezhetnének meg — lehetőség nyílna. Erről tanúskodnak a következő adatok: A mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalatok huliadékanyagának (a vendéglátóüzemek, üzemi konyhák, sőt háztartások konyhájából származó hulladékok) feletetését a kerületben csak 55—60 %-ban alkalmazzák. Egyrészt a mezőgazdasági üzemek nem szentelnek kellő figyelmet e takarmányféle beszerzésének, másrészt az említett vállalatok, üzemek és háztartások vezetői nem sokat törődnek a íeletethető hulladékanyagok értékesítésével. így aztán kerületi méretben körülbelül 520 tonna emészthető fehérje vész kárba, amelyből 7,5 millió korona értékű, 650 tonnányi hús előállítására nyílna lehetőség. A megfelelő technológiai eljárással feldolgozott hulladék, amellett hogy olcsó, ugyanakkor értékes takarmányként szolgálhatna. Ezt igazolják például a Bárcai Állami Gazdaság eredményei is, ahol naponta csaknem 120 hektoliter hulladékanyagot dolgoznak és etetnek fel. A napi szükséglet sertésenként 15 liter, ha - a tervezett súlygyarapodást el akarják érni. Az ilyen módon termelt hús kilója 3,60— 4,50 koronába kerül. Ehhez hasonló eredményt érnek el Sollvarban (eperjesi járás) Is. Hol nyílnának még lehetőségek ilyen hulladékanyagok kifizetődő felhasználására? Elsősorban a keletszlovákiai kerület tejfeldolgozó üzemeire gondolunk, ahol a mintegy 20 millió liternyi savóból a nagy víztartalom miatt évente csak jelentéktelen részt dolgoznak fel. Ezek az üzemek kissé több igyekezettel gondoskodhatnának róla, hogy kevesebb víz kerüljön a savóba. Azonkívül elérhetnék, hogy megfelelő elpárolgással vagy más eljárással sűrítsék a savót. E téren viszont a szükséges tárolótérségek problémájával állunk szemben. A tárolóhelyiségek hiánya a vágóhidakon is komoly gondot okoz. Nagy vérmennyiség — melyből szárítás útján értékes tápanyag készülhetne — lefolyóba kerül. Ha felfognák a sok vért a Spis. Tomásovce-i Szárítóüzem talán nem is győzné feldolgozni. Hasonló megoldatlan problémája húsiparunknak még az előgyomrok feldolgozása is. Tipikus példáját látjuk a hulladékfeldolgozás iránti érdektelenségnek a Kelet-Szlovákiai Malmok Spisská Nová Ves-1 Üzemében, ahol takarmányelosztással is foglalkoznak. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemekben gyakran közvetlenül a technológiai előírások figyelembevétele és ismerete nélkül etetik fel a hulladékanyagokat, s ezáltal az állatok emésztőszerveinek megbetegedését idézik elő. S. Mistrlk (Kassa) Megtalálták a kukorica ősét A tudósok megtalálták csaknem minden gazdasági és ipari növény ősét vagy rokonát, csak a kukorica származására és fejlődésének történetére nem derült fény. A közelmúltig nem tudták megállapítani, melyik növényből származik, és milyen fejlődési fokokon ment át az idők folyamán ez a rendkívül fontos gazdasági növény. Linné, a világhírű botanikus szerint az összes kukoricafajta a Zea mays nevű növénytől származik, annak eredete azonban rejtély, mert a természetben nem találtak egyetlen hozzá hasonló növényt sem. A botanikusok tehát azon a véleményen voltak, hogy a kukoricát az emberek évezredek folyamán valamilyen más növényből tenyésztették ki. Most végül R. S. Mac Neich vezetése alatt egy 30 tudósból álló expedíció Tehuacanban, Mexikó egyenlítői vidékén megtalálta azt a helyet, ahol a kukoricát kitenyésztették. A régészek ott negyven egymás utáni fejlődési korszak maradványait vizsgálva, kitűnően konzervált kukoricát is találtak. Az egymás fölött elhelyezkedő archeológiái rétegekben hat különféle kukorica-fajtára bukkantak. Közülük a legutolsó nagyon hasonlít a Mexikóban ma is termesztett kukoricához, a legrégibb viszont az ősi vadkukorica, amelyből a kukoricafajtákat kitenyésztették. Ennek az ős-kukoricának a csöve igen rövid, alig 3 cm hosszú, hímvirága a termő folytatása, azaz a csutka végén helyezkedik el. A kukoricacsövef nem takarja levélhüvely, az apró kukoricaszemek könnyen váltak le a csutkáról és szóródtak szét'. A tudósok szerint az ősi kukoricafajta fűevő állatok, főleg a kecske behozatala és elszaporodása következtében pusztult ki. Műanyaggal bevont ekék Az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma vékony teflonréteggel bevont ekevasakkal kísérletezett. A kísérletek azt mutatták, hogy a teflon (polietrafluóretilén) lényegesen csökkenti az ekevas súrlódását a talajban, s ennek következtében a vonóerőszükséglet 25 °/o-kal csökken. A teflonbevonat feltűnően tartós: még 16 hektár felszántása után sem kellett megújítani. Szakemberek véleménye szerint ilyen bevonat egyéb mezőgazdasági gépek teljesítményét is lényegesen fokozná. Az aiomfudomóny és a mezőgazdaság A tudomány hatalmas lépésekkel halad előre, az atomkutatásokkal kapcsolatos eredmények a mezőgazdaságban is éreztetik hatásukat. Három vonatkozásban van nagy szerepe. Az első a rádióaktív besugárzás alkalmazása az élelmiszer tárolásakor. A második a növényi szervezetek fejlődésének befolyásolása. A harmadik a jelző atomok felhasználása a növények életműködésének felderítésére. A káros mikroorganizmusok és rovar rok elpusztításával elérhető, hogy az élelmiszerek hosszú ideig tárolhatók normális hőmérsékleten anélkül, hogy értékes tulajdonságaikból (vitamin, íz stb.) veszítenének. Ki kell emelni ennek a jelentőségét a trópusi vidékeken és olyan helyeken, ahol a hűtés költséges és körülményes volta miatt nem alkalmazható. A Szovjetunióban kísérletek folytak egyes magvak besugárzásával. A kukoricánál 15%-os, a sárgarépánál 25%-os terméseredmény többlet mutatkozott az ellenőrző parcellákkal szemben. A cukorrépa cukortartalma nőtt. Folyamatban vannak kísérletek az öröklékenységgel kapcsolatban. A besugárzással kapcsolatos eljárásoknál a legnagyobb óvatosság szükséges, mert ez a terület veszélyes és még nem teljesen felderített. A növényi életműködés terén a jelző atomok alkalmazása döntő fordulatot jelentett. Sok eddigi elmélet átértékelésére került sor. A műtrágyázás eredményességét is nagymértékben előmozdította a helyes mélység és távolság meghatározásával. Tech. Agric. A világ szőlőtermesztése. borfogyasztása Közismert, hogy Csehszlovákia a világ szőlőtermesztéséből csak elenyésző részben, mintegy 0,3 %-ban veszi ki részét. Ez azonban nem von le semmit sem a szőlőtermesztés jelentőségéből hazánkban. A világ szőlőterületét, bortermését és a szőlő fogyasztásét az 1. táblázat vázolja: Kontinens Szőlőterület Bortermés Étkezési szőlő Szárított ha hl q szőlő q Európa 7 300 000 180 000 000 20 000 000 5 200 000 Ázsia 950 000 10 000 000 25 000 000 2 000 000 Amerika 650 000 25 000 000 5 000 000 2 000 000 Afrika 550 000 25 000 000 2 000 000 200 000 Ausztrália 60 000 1000 000 150 000 1000 000 összesen: 9 510 000 242 000 000 52 150 000 10 400 000 Ázsiában a szőlőtermesztéssel Unióban, újabban Egyiptomban. Fifőleg Törökországban, Izraelben, Iránban, Szíriában, Libanonban, Jordániában és Japánban foglalkoznak. Amerikában főleg Argentínában Chilében, Brazíliában, Uruguayban, Peruban, Kolumbiában, Bolíviában, Mexikóban, az Egyesült Államokban és Kanadában. A fejlődés legintenzívebb az Egyesült Államokban (Ázsiában pedig Izraelben és gyelemre méltó főleg Algéria szőlőtermesztésének és borászatának fejlődése. Ausztráliában ■ szőlőkultúra legelterjedtebb a brit domíniumban és Üj .Zéland területén. Mivel • világ szőlőterületének, szőlő- és bortermésének 75 %-át Európában találhatjuk, érdemes Európa szőlőtermesztésével rész-Japánban). letesebben foglalkozni. Az öreg Afrikában főleg Algériában, Ma- kontinens szőlőterületét, szőlő- és rokkóban, Tuniszban, Délafrikai bortermését a 2. táblázat vázolja: Államok Szőlőterü- Bortermés Étkezési Szárított let ha hl szőlő q szőlő q Olaszország 1700 000 45 000 000 6 000 000 30 000 Spanyolország 1 670 000 20 000 000 2 000 000 80 000 Franciaország 1 425 000 55 000 000 2 000 000 — Szovjetunió 1000 000 10 000 000 5 000 000 1000 Portugália 326 000 10 000 000 600 000 — Jugoszlávia 273 000 5 000 000 2 000 000 — Románia 240 000 4 500 000 1000 000 Görögország 224 000 4 000 000 1500 000 5 000 000 Magyarország 204 000 3 500 000 500 000 — Bulgária 182 000 3 000 000 1000 000 — Nyugat-Németország 79 000 2 500 000 — — Ciprus 59 999 - 150 000 70 000 Ausztria 36 000 1200 000 — — Csehszlovákia 26 000 500 000 — — Svájc 12 000 550 000 100 000 A szőlészet és borászat több országban fontos gazdasági tényező és mélyen befolyásolja az ország gazdasági életét. Az étkezési szőlő és a bor fontos külkereskedelmi cikk. Ennek megfelelően növekedett az utóbbi négy évtizedben a világ szőlőterülete is: Időszak millió ha 1920—1928 7.2 — 1937 7,3 1,9 1948—1952 8,6 4,8 1953—1957 9,- 6,9 1958—1963 9,6 6,4 A szőlőterület növekedésében legnagyobb részaránya a Szovjetunióak van (az utóbbi években 500 000 ha szőlőt telepítettek, sőt távlati tervük 1,8 millió ha)., utána Bulgária, Algéria, Spanyolország és Törökország következik. Olaszország szőlőterülete eléggé állandónak látszik. Franciaország szőlőterülete csökkenő tendenciát mutat, ami valószínűleg összefügg boraik minőségének javítására vezető intézkedéseikkel. Előreláthatólag a világ szőlőterülete 11 millió hektárra bővül. A bor a legnemesebb italok egyike. Világviszonylatban fogyasztása, a sört megelőzve mindjárt a tej, tea és a kávé után következik. A világ össztermésének 75 °/o-át Európa, 12 %-át Amerika, 10 %-át Afrika, s a maradékot pedig Ázsia és Ausztrália produkálja. Ázsia szőlőtermesztésére jellemző, hogy a szőlőből kevés bort készítenek (a muzulmán vallások hívei nem isznak bort), de annál több étkezési és szárított szőlőt fogyasztanak. Ausztrália szőlőterülete világviszonylatban elenyésző. A bor, mint a szőlészet végterméke a nemzetközi kereskedelem fontos tényezője. A bor forgalma egyre jobban növekszik pl. 1950-es évhez viszonyítva jelenleg 270 %kai növekedett. Világviszonylatban legfőbb bor-exportálók: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, A SZŐLŐ METSZÉSÉT mielőbb fejezzük be. Túl sok termőcsapot ne hagyjunk. A harmatgyökereket célszerű minél előbb eltávolítani. A gyalogszőlőben a karókat pótoljuk. A porbujtásokat jelöljük karóval. A meghagyott szálvesszőket vízszintes helyzetbe hajtjuk alá, és vendégkaróhoz erősítjük, így nemcsak a csúcsi rügyek hajtanak ki. Megkezdhetjük a mélykapálást. Ha ialajmenti fagyok közeledését jelzik, hagyjuk abba, mert így kisebb lesz a fagykár. A dróthuzalokat megfeszítjük. S. I. Portugália, Bulgária, Ciprus, Görögország, Románia, Magyarország, Svájc stb. A többi kontinensen pedig Argentína Chile, Algéria, Tunisz, Marokkó, Törökország és Izrael. Legtöbbet a skandináv államok importálnak, továbbá Nagy-Britannia Egyesült Államok, Belgium, Dánia, NDK stb. A szőlőtermesztés és a borkereskedés természetesen összefügg a bor fogyasztásával, ami a szőlőtermesztés fejlődésének vagy hanyatlásának meghatározó tényezője. A borfogyasztás fejenként évről évre változik, nemcsak a lakoság valódi szükséglete szerint, de a borok árának alakulása és a lakosság életszínvonala szerint is. Pl. a produkciós országokban a borfogyasztás, ha keveset is, de évről évre csökken (Franciaország, Spanyolország és Olaszország). Ellenben Nyugat-Németországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban, a skandináv államokban, s nálunk Csehszlovákiában is fokozatosan növekszik. A fejenkénti borfogyasztást az egyes államokban a következő táblázat vázolja: Ország: liter évente Franciaország . . . 126 Portugália .... 120 Olaszország . , , 113 Argentina .... 75 Spanyolország , , . 65 Chile....................................60 Görögország . , , . 48 Románia....................................40 Svájc....................................35 Magyarország . „ . 30 Jugoszlávia . , , . 28 Luxemburg . . , . 27 Ausztrália . , , . 18 NSZK......................................12 Csehszlovákia , , . 6 Belgium ...... 2 Hollandia.....................................2 Kása Sándor, szőlészeti, borászati mérnök (Szőlőske).
