Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-10 / 14. szám
Két teljesen ellentétes irányú nemzetközi eseménysorozatnak vagyunk tanúi: a szocialista országok továbbra is hathatós erőfeszítéseket tesznek a fennálló vitás kérdések békés úton történő rendezésére, a második világháború maradványainak felszámolására, ugyanakkor az atlanti tábor részéről inkább sokasodnak, mintsem fogynak a feszültséget kiváltó tények. Az előző csoportba tartozik a legújabb szovjet leszerelési javaslat, amelyet Fedorenko terjesztett elő New York-ban, továbbá a szovjet vezetők baráti látogatása Lengyelországban stb. A másik oldalon változatlanul az egyre fokozódó dél-vietnami válság és a bonni kormány legújabb provokációs tevékenysége ad okot a nyugtalanságra. ÚJABB SZOVJET , BÉKEKEZDEMÉNYEZÉS Bár az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszaka hivatalosan szünetel, a világszervezet tárgyalótermeiben mégsem lett teljesen úrrá a csend. Az egyes albizottságok képviselői a szünet alatt is folytatják munkájukat, hogy az ősszel ismét megnyíló közgyűlés elé konkrét javaslatokat terjeszthessenek. Ezzel kapcsolatban a múlt héten fontos szovjet javaslat hangzott el New York-ban. Fedorenko szovjet ENSZ-fődelegátus sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette kormányának javaslatát az ENSZ leszerelési bizottságának összehívására. Szovjetunió békés kezdeményezésének kettős célja van: megélénkíti az aránylag egyoldalúvá fajult diplomáciai életet, amelynek tevékenysége az utóbbi időben túlzottan Délkelet-Azsiára koncentrálódott, másfelől éppen a nemzetközi helyzet általános enyhülésével hatni a távolkeleti veszélygóc felszámolására. Ez utóbbira kifejezetten utalt a moszkvai Pravda egyik kommentátora is, aki ezeket írta: „A leszerelés megoldása és az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agresszív cselekményei következtében kiéleződött nemzetközi helyzet enyhítése egyaránt valamennyi ország javát szolgálná.“ Bár az amerikai küldött nyomban elutasította a szovjet kezdeményezést, az mégis jelentős nemzetközi visszhangra talált. U Thant, ENSZ főtitkár rögtön megkezdte tárgyalásait a világszervezet tagállamainak képviselőivel annak kiderítésére, hogy hány ország támogatja az ENSZ leszerelési bizottságának azonnali összehívására tett szovjet javaslatot. TAYLOR MARAD, A PROVOKÁCIÓK FOLYTATÓDNAK Az amerikai imperialisták által szított indokínai válság ismertetését legutóbbi számunkban azzal a fejtegetéssel zártuk, vajon mit hoz Taylor tábornok, salgoni amerikai nagykövet washingtoni látogatása. Azóta már választ kapott a világ. Hasonlóan, mint tavaly decemberben történt, a Pentagon távol-keletre kinyújtott jobbkeze ezúttal is a katonai beavatkozás fokozását kérte, — s sajnos, meg is kapta a Fehér Háztól. Visszatérve még Taylor személyére, többnapos washingtoni tartózkodása során az amerikai sajtóban olyan hírek terjedtek el, hogy Johnson elnök személycserét eszközöl a saigoni amerikai nagykövetség élén. Hogy erre mégsem került sor, az nemcsak szimbolikusan, de a gyakorlatban is ugyanazt jelenti: az amerikai elnök teljesen azonosult a Pentagon elképzelésével, amely a háború fokozását, a „megtorlások“ kiszélesítését tervezi és hajtja is végre Indokínában. Az amerikaiak legújabb bombatámadásaik során iskolaépületeket, kórházakat, védtelen falvakat és városokat döntöttek romba a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén. De úgy látszik, mindez még kevésnek bizonyult számukra, hiszen jelentések érkeztek arról, hogy a Dél-Vietnamban állomásozó fegyveres erők főparancsnokának személyes kérésére a közeljövőben több ezer amerikai katonát küldenek Saigonba. S miközben a vezető amerikai politikusok Dél-Vietnamot egy második Koreaként kezdik emlegetni (nyilván azzal a céllal, hogy előkészítsék a közvéleményt), az indokínai válság miatt komoly diplomáciai vereség érte az Egyesült Államokat. A NATO állandó párizsi tanácsa ugyanis nem támogatta egységesen az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját. A másik ilyen kellemetlen „diplomáciai pofon" a 16 el nem kötelezett ország memorandumának az amerikai külügyminiszterhez való eljuttatása volt. Kérdés, vajon a Fehér Ház ablakain mikor szűrődik be végre ez a világszerte egyre erösbödö jogos követelés? BONN VESZÉLYES PROVOKÁCIÓJA Nincs kizárva, hogy a Rajna-p„. ci politikusok időzítették jelenlegi akcióikat, kihasználva Washington túlzott elfoglaltságát Dél-Vietnammal és rég levitézlett politikai cselszövései-A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására több napos hivatalos baráti látogatást tett Varsóban a Brezsnyev elvtárs vezette szovjet várt- és kormányküldöttség, amely a két ország közti barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírását készítette elő. két próbálják visszaállítani. Arról van ugyanis szó, hogy a bonni kormány elhatározta: a szövetségi törvényhozó testület soron következő ülését Nyugat-Berlinben tartja. Ezzel kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaság kormánya jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához és a leghatározottabban tiltakozik e jogtalan eljárás ellen. A jegyzék többek között megállapítja: a Bundestagnak az NSZK államhatárain kívül történő ülése a nemzetközi jog durva megsértését jelenti és veszélyes provokációnak tekinthető. E lépésével a nyugat-német kormány megint csak azt bizonyítja, hogy revansista politikát követ és a második világháború után kialakult helyzet revíziójára törekszik. Miután e figyelmeztetés mind Washingtonban, mind Bonnban süket fülekre talált, az NDK kormány bizonyos korlátozásokat vezetett be, amelynek értelmében a bonni parlament provokációs nyugat-berlini ülése résztvevőinek nem engedélyezte a Német Demokratikus Köztársaság területén való átjárást Nyugat-Berlinbe. A nyugati jobboldali sajtó most széltébén-hosszában a német kérdés „kiéleződéséről" ír. Egy fontos tényről azonban megfeledkezik, mégpedig arról, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz és így a nyugatnémet törvényhozó testület nem tevékenykedhetik abban a városban, amely az NDK területéhez tartozik. Végül pedig egy kis visszapillantás: a világ közvéleményének még élénken emlékezetében él az a csúfos diplomáciai vereség, amely a bonni kormányt érte a Kairóval támadt vitában, miután Ulbricht elvtárs hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaságban. Ügy látszik, Bonn nem okult kellőképpen, vagy úgy tesz mint a vesztes kártyás, akit a vereség újabb osztásra ösztönöz? (-tg-) 0 Megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának ülésszaka. A moszkvai ülésszakon a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés számos fontos kérdéséről tárgyalnak. 0 Politikai orvgyilkosság Ausztriában. A múlt héten Bécsben egy 24 éves diák agyonütött egy 67 éves férfit. A csoport, amelyhez a gyilkos tartozott, Auschwitzot éltette. A rendőrség elfogta a gyilkost. 0 Április 9-én ül össze az afroázsiai szolidaritási értekezlet. Kairóban bejelentették, hogy április 9-től 16-ig ülésezik Accrában az afroázsiai népek 4. szolidaritási értekezlete. A napirenden szerepel többek között a VDK elleni amerikai agreszszió, a kongói, a dél-afrikai és a portugál gyarmatokon folyó mozgalmak támogatása. 0 Megkezdte munkáját a Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács. A New York-ban felállított szervezet a kereskedelmi világszervezet szerve és az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszakának határozata alapján alakult meg. A tanács elnökévé Pakisztán ENSZ-küldöttét választották meg. 9 Revansista összejövetel Saarbrückenben. Erik Mende bonni alkancellár a Saarbrückenben vasárnap megrendezett revansista összejövetelen az NDK bekebelezését és Lengyelország nyugati területeinek „visszaszerzését" követelte. Volt felsősziléziai, kelet- és nyugat poroszországi nagybirtokosok lelkes tapsa közepette Mende azt állította, hogy Lengyelországnak nem lehet sem történelmi, sem jogi, se politikai igénye Németország keleti területére, amely ezer évig Németországé volt. 0 Továbbra is súlyos az olasz gazdasági helyzet. Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Rómában tartott sajtóértekezletén kijeleptette, hogy a kommunista párt nem ér? egyet a kormány „válságelhárító" intézkedéseivel, mert céljuk elsősorban a lehető legnagyobb nyereségek jut'-' tatása a tőkéseknek. Longo elvtárs kijelentette, hogy Olaszország gazdaságpolitikája a tömegek szempontján bői továbbra is igen súlyos. 0 Súlyos földrengés Görögország-' ban. A múlt hét során súlyos föld-» . rengés pusztította Görögország nyu-» gáti részének egyes tartományait'. Több falu teljesen elpusztult és sok súlyosan megrongálódott. Több mind harminc ember életét vesztette, so-' kan pedig súlyosan megsebesültek. 0 Tudományos vita az ember ősei-' ről. Chichagóban befejeződött az ant-' ropológusok háromnapos értekezlete, melyen elfogadták azt a nézetet, hogy az ember legalább már 1750 000 évé él a földön. Az ember fejlődését illetően azonban a tudósok különböző nézetet vallottak. 0 A vietnami nép maga döntsön sorsáról — hangoztatja a Tudományos Dolgozók Világszövetségének Londonban kiadott nyilatkozata, amelyben a vietnami háború azonnali beszüntetését követeli. Az USA nyíl? háborút visel a VDK ellen, amelyet az egész világon elítélnek. 0 Az USA fokozza a katonai költségvetést. Az amerikai kormány kétmilliárd dollárt fordít a nemzeti felszabadító mozgalmak és az ellenséges megnyilvánulások elnyomására, ame-' lyek veszélyeztetik az Egyesült Álla-’ mok érdekeit — hangoztatja az egyik vezető amerikai hetilap. Lényegében arról van szó, hogy az USA újabb milliókat fordít katonai felkészülésre és eddigi felforgató tevékenységének fokozására. mint azt már előző számunkban közöltük, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának márciusi plénuma részletesen megvitatta a szovjet mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, a fennálló problémákat és azokat az intézkedéseket, amelyeket az elkövetkező években foganatosítanak a termelés fellendítésére. Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB első titkárának „Halaszthatatlan intézkedések a szovjet mezőgazdaság további fejlesztésére" c. tartott beszámolóját rendkívül alapos vita követte, majd a plénum egyhangú határozatot hozott a javasolt intézkedések megtételére. Több beruházás, új felvásárlási árak A főbeszámoló ismertette a területi és határterületi pártszervezetek egyesítésének tapasztalatait. Az egyesítésre vonatkozó határozatot a tavaly novemberi ülésen fogadta el a Központi Bizottság s elemezte a mezőgazdaság helyzetét, majd megjelölte azokat a hibákat, amelyeket a szovjet mezőgazdaság irányításában haladéktalanul ki kell javítani. A beszámoló többek között megállapította, hogy amíg az 1953. évi szeptemberi határozat alapján dolgoztak és irányítottak, jó eredményeket értek el a mezőgazdasági termelésben, de azután bizonyos lassulás állt be. A stagnációról szólva Brezsnyev elvtárs a következő adatokat ismertette: az 1955-ös és 1959-es évben a mezőgazdaság összhozama évente közel 8 °/o-kal emelkedett, míg az elkövetkező években nem egész 2 %-kal. Ezután Brezsnyev elvtárs ismertette az SZKP elnökségének javaslatait a stagnáció okainak felszámolására. Az 1959 óta tapasztalható egy helyben topogás a következő okokra vezethető vissza: a) a gazdasági törvények érvényesítése helyett „tisztán akarati tényezők“ határozták meg a tervezést, az értékképzést, a finanszírozást és a hitelnyújtást: b) nem teremtették meg a kellő anyagi feltételeket: míg 1954—58 között a népgazdasági beruházások 11,3 °/o-át kapta a mezőgazdaság, az 1959—65-ös terv csupán 7,5 százalékot irányzott elő. Ezenkívül a szovhoz- és kolhozépítkezésekhez A nyugatnémet parlament — mint ismeretes — hoszszas viták után határozott a náci bűncselekmények ügyében, és az elévülést körülbelül 4 és fél évvel meghosszabbította. (Újsághír) Valahol a dél-amerlkal őserdőben — „Vissza, uraim, a faluba —, még ftincs elévülés!" (A Süddeutsche Zeitung karikatúrája) Uj utakon a szovjet mezőgazdaság nem biztosítottak elégendő anyagot és berendezést: c) sablonos utasításokat adtak a központból. Nem vették figyelembe a természeti, gazdasági és termelési viszonyokat a talajművelésre, a vetésterület struktúrájára és az állattenyésztésre vonatkozó utasításokban: d) a párt, a tanács és a mezőgazdasági szervek munkája nem volt tökéletes. Az elnökség a szovhozok és kolhozok szervezeti és gazdasági megerősítésére több fontos javaslatot készített el. Mindenekelőtt a mezőgazdaság felvásárlási rendszerének átalakítását indítványozta. Az eddigi gyakorlat szerint a felvásárlási tervek egy évre szólnak, többnyire nagy késéssel «jutnak a termelők tudomására s menetközben is gyakorta módosítják azokat. A felvásárlási tervek irrealitását azzal az adattal bizonyította, hogy a legutolsó tíz év során mindössze három ízben: 1956-ban, 1958-ban és 1964-ben tudták teljesíteni az előirányzatot. Rámutatott arra is, hogy a szemestermények felvásárlási ára több övezetben nem fedezi a termelési költségeket. Ebből kiindulva a következő három javaslatot terjesztette elő: 1. több évre szóló stabil felvásárlási tervekre kell áttérni. Az idei tervet 65.5 millió tonnáról 55,7 millióra kell leszállítani, és ezt a mennyiséget kell mérvadónak tekinteni egészen 1970-ig; 2. fel kell emelni a búza, a rozs és néhány más szemestakarmány felvásárlási alapárát, mégpedig úgy, hogy alkalmazkodjanak az ország egyes körzeteinek sajátosságaihoz; 3. mivel a felvásárlandó mennyiség nem elégíti ki a szükségletet, biztosítani kell a terven felüli felvásárlást. A többtermelés ösztönzésére a terven felül termelt búza és rozs felvásárlási árához 50 %-os felárat adnak s az állami költségvetés újraelosztása révén teremtik elő a szükséges összegeket. A beszámoló végül javasolta, hogy ettől az évtől kezdődően határozzák meg több évre az állattenyésztési termékek felvásárlásának szilárd tervét s indítványozta az állattenyésztési termékek felvásárlási árának emelését. (Például szarvasmarhánál 20—55 %-kal, sertésnél 30—70 %-kal, juhnál 10—70 százalékkal.) Brezsnyev élvt'árs a felvásárlási árak emelésével kapcsolatban nyomatékosan aláhúzta, hogy a kenyér, a darafélék, a hús és a húskészítmények kiskereskedelmi ára nem változik. A szakemberek megbecsülése Az elnökség javaslatai a felvásárlási rendszeren kívül még négy lényeges kérdéscsoportot érintenek: a mezőgazdaság műszaki ellátottságát, az agrártudományokat, a mezőgazdasági termelő egységek belső szervezeti problémáit, végül a falusi pártmunka kérdését. A beszámoló megállapította, hogy kévés a mezőgazdaságban a traktor, a gépkocsi, a kombájn, és egyéb gép, s arra van szükség, hogy bővítsék a mezőgazdasági gépgyártást, több, jobb és tartósabb gépet kapjon ez a gazdasági ág. Ezért szükségessé válik a mezőgazdasági beruházások emelése: az új ötéves tervben az állam és a kolhozok 71 milliárd rubelt invesztálnak. Brezsnyev elvtárs példaként elmondotta, hogy öt év alatt megkétszerezik a traktorgyártást és csaknem megháromszorozzák a teherautók számát. Javasolta, hogy dolgozzák ki a mezőgazdaság átfogó villamosításának tervét, mivel a mezőgazdaság a villamos energiának mindössze 4 %-át fogyasztja pillanatnyilag és termelési célokra 2 %-ot használ fel. Ami a mezőgazdasági tudományokat illeti, az előadó kiemelte, hogy milyen károkat okoztak azok a hibás elméletek és dogmák, amelyek nélkülözték a kellő tudományos alapot, viszont adminisztratív eszközökkel erőltették alkalmazásukat. Hangsúlyozta, hogy a tudomány nem tűri a szubjektivizmust, majd kijelentette: „Sajnos, az utóbbi időben előfordul?, hogy a tu= dományban nem illetékes személyek gyakran döntőbírói szerepre vállal-» koztak az egyes tudósok vitáiban, ez-» zel bilincsbe verték kezdeményező»» készségüket, akadályozták a tudomá-» nyos problémák szabad, alkotó vitáját." Nyomatékosan aláhúzta, hogy az utóbbi időben gyakran figyelmen kívül hagyták a szakemberek tudását és tapasztalatát, majd hangoztatta, hogy gyökeresen meg kell változtatni a mezőgazdasági szakemberekhez és tudósokhoz való viszonyt. Brezsnyev elvtárs ezután a falusi társadalmi-gazdasági viszonyok témakörén belül kifejtette, hogy a termelő egységek történelmileg kialakult két típusa — a kolhozok és a szovhozok — feltételezhetően még hosszú időn át fennmarad és fejlődik. Tehát nem az a feladat, hogy a kettőt eggyé gyúrják, hanem az, hogy minden lehetséges eszközzel elősegíteni mind-» két típus fejlődését. Utalt a megfontoltság és átgondoltság jelentőségére, hangsúlyozta a kolhoz-demokrácia tiszteletben tartásának fontosságát, és javasolta a kolhozok új alapszabályának mielőbbi kidolgozását. Megjegyezte, hogy a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenységét a jövedelmezőség alapján kell értékeim, javaslatot tett a kolhozok jövedelemadójának módosítására, az anyagi és erkölcsi ösztönzésben szerzett tapasztalatok összegezésére és felvetette az? a kérdést, vajon nem kellené-e pénzbeli és természetbeni alapokat létesíteni a kolhoztagok garantált bérezésére. Ami a falusi pártmunkát illeti, nagyon nyomatékosan hangsúlyozta: „Végeznünk kell a parancsolgatás és az adminisztrálás, a kicsinyes gyámkodás gyakorlatával, a vezetők, a kolhoz- és szovhoz szakemberek fejé fölötti utasítgatásokkal." A Központi Bizottság plénuma ezután határozatilag jóváhagyta mindazokat az intézkedéseket, amelyeke? Brezsnyev elvtars beszámolója tartalmazott. SZABAD FÖLDMŰVES y 1965. áprÜ-'s 10.
