Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-10 / 14. szám

Újra parton vagyunk. '17’T Csak most vesszük job-T X» ban szemügyre, milyen egy kikötő, ahol tengere­ken keresztül ölelkezik egymással a szárazföld, ahol egy kicsit minden a tenger szol­gálatában áll. Greenaa egész Közép- Dánia forgalmát bonyolítja le a See­land sziget, sőt Svédország irányában is. Vasárnap délelőtt' van, minden nép­­telen és ünnepélyesen csendes. A táj ugyanazt a képet nyújtja, amelyet már Sjelandon megszoktunk, csupán talán a föld minősége gyengébb, s rit­kábbak a tanyák. Több az út két ol­dalán elhelyezkedő házcsoport, me­lyek egy kis jóindulattal falunak is nevezhetők. A terep valamivel hullá­mosabb, a fű színe sápadtabb, a mar­hák azonban itt is még csoportosan legelésznek. Az éghajlat enyheségére vall, hogy az útmenti tanyák mellett a hatalmas répaprizmák csak fóliával és vékony szalmaréteggel vannak ta­karva. A másik érdekesség, ami mind­annyiunknak feltűnik, hogy a paraszt­­udvarokban csak itt-ott látni barom­fit, pedig Dánia egyik legfontosabb exportcikke éppen a tojás és vágó­baromfi. Azonban ezt kizárólag ipari élvek szerint szervezett specializált intenzív tenyészetekben állítják elő. Éppen delet harangoznak, amikor az egyik terephullám árnyékában fel­tűnik következő úticélunk, egy dán parasztüzem, a 70 hektáros Waldol. A gazdát, a hatalmas termetű, már botra támaszkodó Wildenberg urat épp ebéd közben zavarjuk, de zokszó nélkül rendelkezésünkre áll. Az istál­lóban 45 óriástőgyű dán vörös tehén kérődzik. Valamennyi szarvasmarhája törzskönyvezett és állandó hozamel­lenőrzés alatt áll. Ez csak több évti­zedes lelkiismeretes tenyészmunká­­val érhető el. A gazda szerint az át­lagos 300 kg-os tejzsír termelésre képes állomány három nemzedéknek, nagyapa, apa és saját élete fajneme­sítő munkájának gyümölcse. A tehe­nek átlagos hozáma évi 6000 liter tej. Tenyészgazdaság. A bikaborjakat még anyjuk hasában lefoglalózzák a vevők. Mutat egy tehenet, melynek már 13 bikaborját adta el, összen 103 ezer dán koronáért, nem egyet belőlük Olaszországba vittek. A 45 tehénen kívül még 54. növendékmarhája és 30 sertése van. A gazdaság egyike azok­nak az említett' magángazdaságoknak, melyek résztvesznek a Koppenhágai Mezőgazdasági Főiskola kutatómun­kájában, s annak külső munkatársai, így olyan gazdaságnak számit, hol a kétéves kötelező főiskola előtti ter­melési gyakorlat elvégezhető, amit a gazda ugyancsak kihasznál. Az 54 nö­vendékmarha, a 45 nagytejelékenysé­­gű tehén és a 30 sertés valamennyi munkájának zömét egy állandó alkal­mazott és egy gyakornok végzi el a család némi közreműködése mellett. Ezen kívül télen még kettő, nyáron pedig három főt alkalmaz: 3 traktora, 1 kombájnja van. Az alkalmazott évi bére brutto 20 ezer korona, a gyakor­noké 10 ezer és ellátás. Látszólag szép fizetés, de nem egészen hat bi­kaborjú ára. Haté a negyven közül — ezek itt a szociális igazság paramé­terei. Déli egy órakor a sok tehén tőgyé­ből vastag sugárban lövell a tej. Arra a kérdésre, hányszor fejnek, a válasz már ismert: kétszer, mert a harmadik fejés egy további munkaerőt igényel­ne, így nem fizetődik ki. Géppel fej­nek, kézi utánfejést nem alkalmaznak. Az istálló a már ismert dán tehén­istálló. Betonozott trágyaárokkal ma­gasan elhelyezett önitatókkal egyedi etetést biztosító rácsokkal. A serté­sek itt is, mint csaknem mindenütt, a padláson kaptak helyet. Ennek ér­dekében az épület oldalfalai valamivel magasabbak, így az emelt istállótér lehetővé teszi, hogy külön épület nél­kül helyet kapjon a sertésállomány is. A sertésetetést önetetős száraz ta­karmánnyal oldották meg. A növen­dékmarhák szabadistállóban vannak. Erőnlétük nagyon jó s a bőséges al­­mozat folytán tisztaságuk kielégítő. Szabadistállóvá régi pajtát alakítot­tak át, mely közvetlenül a böfüvü le­gelőre nyílik. A legelőt villanypásztor segítségével szakaszokra osztva legel­tetik. Ilyen magas állattenyésztési hasz­nosság mellett természetesen legfőbb kérdésünk a takarmányalap biztosítá­sának módja volt. A 70 hektár szán­tóból 30-on gabonát termeszt, 10-en lucernát, 10-en répát, 10 füvesített rész, a további 10 hektáron főleg olajosokat termeszt. Az utóbbi tíz év átlagában gabonából 60 mázsa, répá­ból 400, lucernából 100 mázsás ter­mést ért' el hektáronként. Emellett az üzem minden évben igen nagy meny­­nyiségű erőtakarmányt, főleg szója­­lisztet vásárol és etet fel. A magas termés titka a bő trágyázás, műtrá­gyázás, a csapadék egyenletes meg­oszlása és a gondos talajművelés. Az igen nagyfokú termelési belter­jesség folytán az üzem rezsije, tehál: a létfenntartó takarmányadag, az istállózási költségek és egyéb rezsi*-' költségek a termelés terjedelméhez viszonyítva igen alacsony. Munkakölt­sége a termelési értéknek csupán kis töredéke. Kérdésünkre, hogy mennyi az évi tiszta jövedelme furfangosan válaszolt. — Jól élek, de vagyonomat nem gyarapítóm. — Ugyanis mint minden 50 hektáron felüli üzemnek az adóhivatal által előírt rendszerben pontos könyvvitelt kell vezetnie. Ezt felesége végzi. A könyvelést' az adó­hivatal ellenőréi minden évben felül­vizsgálják. A tiszta jövedelem a dán törvények értelmében 50 %-os nye­reségadó alá esik, s így a megmaradó rész évente átlag 100 ezer korona körül mozog. Ha a valóságban nem is lenne több, akkor is tekintélyes ösz­­szeg. Ennélfogva nagyon meglepő, hogy négy gyermeke közül egyik sem kívánja a nemzedékeken keresztül ki­épített eredményeket tovább gyarapí­tani. Egyik fia ügyvéd, a másik elek­tromérnök, tanulmányait Londonban folytatja, idősebb lánya egy orvos felesége Koppenhágában. Minden re­ménye kisebbik lányában van, hogy az olyanhoz megy férjhez, aki a gaz­daságot hajlandó tovább folytatni. Ha ez nem sikerül, a gazdaságot eladja, és a városba költözik. Ilyen tehát a még ekkora jövedelmet biztosító me­zőgazdasági üzem jövője is. Nem le­het bizonyos lehangoltság nélkül vé­gignézni ezt a mintaszerű üzemet, mely ugyanúgy nem kerüli el azt a sorsot, ami maaángazdálkodási rend következtében törvényszerűen bekö­vetkezik. Hiába a nagy jövedelmező­ség, a tanyagazdálkodás a maga kor­látolt kulturális lehetőségeivel egyre kevésbé elégíti ki a fiatal nemzedéket. Bár vasárnap délután van, utunk következő állomásán Weddenben An­ker Jonsen baromfiüzemében és kel­tetőjében igen szíves fogadtatásban részesültünk. Üzemében hetenként 40 ezer csibe lát napvilágot, melyeket speciális autókon szállítanak a meg­rendelőhöz. A falak mentén sorakozó „Funki“ gyártmányú keltetőgépekben egyenletes 45 C fok a hőmérséklet. Mindenütt kínos tisztaság. A helyiség levegője tiszta, mintha nem is kel­tetőüzemben lennénk. A szellőztetés tökéletes, a hőmérő 15 C fokot mu­tat. Az utóbbi három év átlagos ke­­lési százaléka 83 %. A keltetőgépekbe kerülő tojás egyharmadát saját" ter­melésű tojások teszik, melyeket a mélyalmon tartott fehér PÍymutok termelnek évi 200—220 darabos ho­zammal. Takarmányozásuk speciális baromfitáppal történik, mélynek ada­golása gépesítve van. Már több he­lyen feltűnt', hogy itt a gazdasági épületeken a megszokott egy- és két­­szárnyas ajtók és kapuk helyett csak­nem mindenütt felfelé tolható ajtók kapuk vannak. A két oldalon füg­gőlegesén elhelyezett spirál rúgok segítségévéi a kapu a mennyezet alá futó szögletvas pályáján igén könnyén mozgatható, biztonságos, tökéletesén zár,Jel sem húzathatő, mint szövet­kezeti kapuink legtöbbje. Bizonyára helyes volt a lépés, hogy a gelíei traktorállomás igazgatója működési elvéit lerajzolva_ itthon máris készít­teti hazai prototípusát. Ez bizonyára jó szolgálatot tesz majd mezőgazda­sági üzemeinknek a gyakorlatban. (Folytatjuk) A horgász tavaszi gondjai Március 16-íóf 'június 15-ig tilos á horgászat, halászat, ami azt jelenti, hogy a halak veszély nélkül úszkál­hatnak, hacsak egy-égy orvhalász meg nem zavarja nyugalmukaí._Saj­­nos, ez elég gyakori eset. Ellenben az is lehetséges, hogy a kerületi halász­szövetség kérelmére a kerületi nem­zeti bizottságok engedélyezik május 1-től a horgászatot, de csakis egyes fehérhalakra, amelyekből van elegen­dő. A horgászok pérszé tavasszal sém pihennek. Van mit csinálniuk. Készü­lődnek a horgászidényre. Elsősorban is az orsókat kell rendbehozni, kitisz­títani, majd megkenni. A botok is megkívánják a tisztogatást. Ezekét melegvízzel lemossuk, azután belak­kozzuk. Sok horgász sajátkezűleg ké­szít úszókat, főleg a futódugókat, amelyeket az üzletekben nem lehet beszerezni. Mivel is kezdjük a horgászatot? Az éíső hal, amelyből sokat lehet fogni, a jász. Minden nagyobb folyóvizünk­ben és frissvizű tavunkban ottho­nos, de tömegben nincs sehol. Ápri­listól júniusig ívik, de fő ívási ideje május. Ikráit a parti növényekre, de homokra is rakja. Húsa kiváló — kisebb példányoké enyhén szálkás, sárgás színű. Horgásztársam, Baríős László, á ga- Iáníai halászegyesület pénztárosa egy­­egy horgászat során 10—15 domolykót is fog, de csakis cseresznyével vagy meggyéi. Ha elmúlik a cseresznye­idény, megszűnik a domolykók fogása is. Persze egyet-egyet lehet fogni, de tizét' nehezen. Különös öröm a do­molykók fogása cserebogárral. Ezt jobban szeretik, mint a cseresznyét'. Vékony 15—20-as szilont használok, és a cserebogarat hármas kapocsra húzom rá és a víz színén úszkálni hagyom. A fogás biztos, de megkíván­ja az ügyes berántást, mivel eléggé óvatos hal a domolykó és ha a leg­kisebb ellenállást észreveszi, elengedi még a legjobb csalit is. A nagyobb darabok viszont" — főleg cseresznyére — megfogódnak önmaguk is. A domolykó húsa szálkás, de ízes. Egyszerűen el lehet készíteni a víz mellett is. A megtisztított halat zsír­papírba tesszük, szalonnát vágunk hozzá, majd a zsírpapírba csomagolt domolykót agyagos sárba helyezzük, s aztán parázsba tesszük. Tíz vagy húsz perc múlva, finom, ízletes halat fogyaszthatunk. Krajcsovics Ferdinand (Galánta) 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1665. április 10-(Krajcsovics felv.) Szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztése számos objektív té­nyező okszerű és gazdaságos alkalmazásától függ. Ezek egyikének mond­hatjuk a gépeket és a mezőgazdasági felszereléseket. Amióta a gépek EFSZ-eink vagyonába kerültek, minden egyes szövetkezet terjedelmé­hez mérten a maga módja szerint alakította gépparkját. Tény, hogy a szövetkezetek döntő többsége ma már komoly értékű gépi alapeszközzel rendelkezik. Ezek közé tartozik a felsőpatonyi EFSZ is, amelynek gépi berendezése 3 282 490 korona értéket képvisel. Ezért nem mindegy, hogy a gépeinkben és más fölszereléseinkben fekvő értékeket mennyire tesz­­szünk gazdaságossá. Ennek tudatában próbáltuk kialakí­tani azt a szervezeti egységet, amely lehetővé teszi a gépek kihasználását. Ezért döntöttünk a komplexbrigád megalakítása mellett. Küldetésének teljesítése az első lépésektől függött. Éppúgy, mint szövetkezeteink megala­kulásakor ott, ahol az első lépéstől fogva a helyes iránytól nem tértek el, szervezettebb és jövedelmezőbb szö­vetkezetei építettek ki. így van ez a komplexbrigádokkal is. Ismerek több hozzánk hasonló területen gazdálkodó szövetkezetét, ahol a brigád még min­dig gyerekcipőben jár. A hibát első­sorban a téves felfogásban, a munka helytelen megosztáséban és a brigád hiányos szervezésében látom. Ott például, ahol az agronómus hi­vatása mellett vállalta a brigád veze­tését, feladatai valamelyikének el kell maradnia. A hozzánk hasonló 2000 hektár területen gazdálkodó szövet­kezetben indokolt e két funkció be­töltése? Vannak formailag megalakí­tott brigádok és kinevezett brigád­vezetők csak azért, hogy legyenek. Még mindig azt a szerepet töltik be, mint a gépállomás idején. Nem be­szélve a gépesítők és a csoportveze­tők mostani szerepéről. Komoly hiá­nyosság az is, hogy a komplexbrigá­don kívül több mezei csoportot alakí­tanak a növénytermesztés feladatai­nak végrehajtására. A növénytermesztésnek jelenleg nagy feladatai vannak. Fölmerül a kérdés, hogy melyik csoportra vagy termelési egységre hárul a termelés iránti felelősség. Kezdetben mi is kü­lönböző termelési egységeket' alakí­tottunk, s 1961-bén például a komp­lexbrigádon kívül még két fogatős és gyalogos munkacsoportunk is műkö­dött. Természetesen a felelősség hor­dozói az utóbbiak voltak, márpedig a munkák elvégzésének nagy része ak­kor is a brigádra hárult. Tehát" a gé­pek szerepe átmenetileg semmit sem változtatott a lényegen. Leszűrve az említett esztendő ta­nulságait, 1962-ben már két komplex brigádot és egy lovas + gyalogos mun­kacsoportot alakítottunk. Ennek is meg voltak a hibái. Főleg az, hogy- a szövetkezet közös célkitűzéseit szét­apróztuk, vele együtt a gépeket is és így nem mindenkor sikerült összhang­ba hozni a gépek kihasználását. Ezen tapasztalatok alapján jutottunk el oda, hogy 1963-íől minden termelőerőt, amély növénytermesztési feladataink teljesítésére rendelkezésünkre állt, a brigádba vontunk össze. így alakult ki az a termelési egység, amely már méltón viseli a komplexbrigád elneve­zést. A brigád sikeres tevékenysége érdekében szükségesnek tartottuk megállapítani a növénytermesztés sza­kaszán dolgozó vezető személyek munkafeladatat, s a feladatok meg­osztását is. Mint agronómüsnak feladatom* irá­nyítani és megszabni a brigád techno­lógiai tevékenységét a különböző nö­vények termesztése szempontjából, hogy növénytermesztésünk teljesít­hesse a tőle megkívánt feladatot. Ügyelek arra, hogy szövetkezetünk földalapja a lehető legjobban ki le­gyen használva. Ellenőrzőm a tervben lefektetett technológiai eljárások idő­beni és minőségben történő elvégzé­sét. Irányítom a növényvédelmet, ta­lajaink tápanyagellátását, gondosko­dom a szövetkezet vetőmagalapjának feltöltéséről, szakszerű raktározásá­ról, tisztításáról és haszonértékének megállapításáról. Napi észrevételeimet közlöm a brigád vezetővel, a gépe­sítővei és más hivatott egyénekkel s a közös megegyezés alapján eltávo­lítjuk a fölmerülő hibákat. Ha tehát a felsoroltakat az agronómus teljesí­teni akarja, akkor az év folyamán van elég tennivalója. Nem vállalhatja még ezen felül a brigád vezetését, sőt még az elvégzett munka normázását is, mert akkor valamit feladatai közül el kell mulasztania, ami a termelésben nagy hátrányt jelenthet. A komplexbrigád vezetőjét egyen­rangú funkcionáriusnak tekintjük az agronómussal. Ő közvetlenül irányítja a növénytermesztést. Felel azért, hogy a tervezett munkálatok a meghatáro­zott technológiával agrotechnikai ha­táridőn belül jó minőségben el legye­nek végezve. A rendelkezésre álló ter­melési eszközöket gazdaságosan föl­­, használja. Ügy gazdálkodik a munka­egységekkel és a többi közvetlen költ= ségekkel, ahogyan azt a tervben meg­határoztuk. A megbeszélések alapján kiírja a traktorosok napi munkafel­adatát, az erre szolgáló nyomtatvá­nyon. Ő hivatott arra is, hogy az el­végzett munkát átvegye, amit aláírá­sával is hitelesít. A brigád többi erői­nek munkába kapcsolását két csoport­­vezető végzi. Ezek szintén részesek a brigád termelési feladatainak elvég­zésében. Helyettesítik a komplexbri­gád vezetőjét azokon a szakaszokon, ahol rájuk bízták az irányítást. Fel­adataikat a brigád vezetőjétől kapják. Az elvégzett munka után megállapít­ják az arra vonatkozó jutalmakat is. Gépesítő nélkül a szövetkezetünk­ben lévő gépparkkal elképzelhetetlen lenne helyesen gazdálkodni, ö arra hivatott, hogy helyes arányba hozza a géppark fejlesztését a feladatok nagyságával. Irányítja a gépek és a gazdasági felszerelések javítását és karbantartását úgy, hogy azok a sor-* rakerülő munkák megkezdéséig üzem­képesek legyenek. Ügyel a géppark gazdaságos kihasználására. Gondosko­dik arról, hogy érvényre jussanak az új munkamódszerek, amelyek által ol­csóbbá válhat a termelés. Gondosko­dik a gépek és a mezőgazdasági fel­szerelések szakszerű raktározásáról a téli időszakban. A brigád sikeres munkája tehát el­képzelhetetlen lenne a vázolt irányí­tási forma nélkül. Úgyszintén elkép­zelhetetlen a munka szervezése az említett funkciók nélkül. így a soron­­lévő mezőgazdasági munkák szerve­zésű mindannyiunk feladata. Célkitű­zéseinket a napi munkamegbeszélésen határozzuk meg, amelynek időszaka változik, de feltétlenül egy-egy mun­kanap utolsó őráibarrtörténik. Itt mér­legeljük a kitűzött feladatok teljesí­tését, elemezzük a fölmerülő hiányos­ságokat, s kitűzzük az elkövetkező nap feladatait. Megbeszéléseink tár­gyát naplóba fogadjuk, ahol feljegyez­zük a munka nemét, terjedelmét, a gépi és a kézi erők szükségletét és a gazdaságosság lehetőségeit. Ezek alapján a brigád vezetője, illetve a csoportvezető hivatott kiadni a napi feladatot. Megköveteli a traktorosok­tól, hogy a munka bejegyzésére szol­gáló nyomtatványt pontosan vezes­sék, hogy igazságosan megállapíthas­suk a költségek hovatartozását. A munka elvégzését járó alapjutal­mazás munkaegységgel történik. Trak­torosaink esetében a munka bejegy­zésére szolgáló nyomtatványban beírt adatok alapján, a többi munkaerőknél pedig a csoportvezetők feljegyzései szerint.­Munkaegységünk pénzértéke 24, természetbeni értéke pedig 2,05 ko­rona. Az alapjutalmázáson kívül a múlt évek során számos munka minőségi elvégzéséért prémiumot fizettünk pénzben vagy természetben. Most pedig az a nézetünk, hogy minőségi munkáért prémiumot nem fizetünk, mert az minden tagnak kötelessége. Aki a közös gazdálkodás eredményei­ből többet akar, érthető, hogy többet' is kell érte tennie, többet kell ter­melnie. Ezért idén csakis a túlterme­lésért fizetünk prémiumot pénzben vagy természetben. Növénytermesztésünk feladatai na­gyok. Például búzából 31, árpából ugyancsak 31, kukoricából 36, cukor­répából 380 mázsa hektárátlagot aka­runk elérni, s ez csakis jó munkaszer­vezéssel s a termelésben használatos összes alapeszközök kihasználásával lehetséges. Tóth Vince, a felsőpatonyi szövetkezet agronómusa AZ URÄN MINT ÖTVÖZÖANYAG Az urán nemcsak az atomreaktorok üzemanyaga, hanem ötvözőanyagként is hasznosítható. A kanadai Atlas Vas­mű kísérletsorozatának eredménye szerint az uránnal ötvözött hengerelt vasáru nagymértékben korrózióálló, és a fárasztási próbákat is jobban bírja, mint a nem ötvözött. A kanadai kutatók 1 tonna vasanyag ötvözésé­hez 0,54—1,8 kg uránt használnak feL (technische Rundschau)' TAPASZTALATAIM a komplexbrigád szervezése terén m uuiyaaz-uis. d yycmiciii uoaz,e­tévesztik a fejes domolykóval. Ez utóbbi előfordulási helye a gyorsabb folyó, de általában nem válogatós és a tavakban is találunk belőlük. Feje nagy, szája majdnem a szem elé ér, csúcsban nyílik, de metszete kissé fel­felé néz. A nagyob­bak a horgon jó sporthalnak bizo­nyulnak. Élelme: minden apróbb állat, rovar, csiga, kisebb béka és kishal is. Azt hiszem, egyike azoknak a halak­nak, amelyek legjobban szeretik a gyümölcsöt', de főképpen a cseresz­nyét. Egyes horgászok cseresznyeérés idején csakis ezzel a csemegével jár­nak a vízhez. Vannak horgászok, akik különösen szeretnek fejes domolykóra horaászni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents