Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-10 / 14. szám

Nemzetközi műszaki normák a kertészetben

A mezőgazdasági munkák tervezésének, az önköltségszámításnak, valamint a gondos munkaszervezésnek egyaránt a munkanorma — egy közepes munkabírású dolgozó 10 munkaóra alatt elérhető teljesítménye — az alapja.

A helyi normák kidolgozásához az üzemek nemcsak hazai, hanem külföldi iránynormákat is felhasználnak. Az iránynormák készítésének egységes szempontjai ez ideig még nem alakultak ki, ezért a normák értékelése nehéz. Nemzetközi megállapodással egységes mezőgazdasági munkanormázási eljárás, módszer kidolgozása mutatkozott szükségesnek. Ennek birtokában a szövetkezet nemcsak helyi normáit dolgozhatja ki, hanem egyúttal bármely munkadíjazási és jövedelemrészesedési rendszert bevezethet, mert megalapozását is biztosítani tudja.

A Szófiában tartott V. agrárgazdasági tudományos módszeres konferencia a mezőgazdasági munkanormázás kérdéseinek tisztázását és egységes módszerének kidolgozását a szocialista országok agrárkutató intézeteinek specialistáira bízta.

A feladat megoldásában a következő intézetek működtek közre: Agrárökonómiai Intézet, Prága; Agrárökonómiai Központi Kutatóintézet, Szófia; Mezőgazdasági Normázási és Munkaökonómiai Központ, Prága; Mezőgazdasági Üzem- és Munkaökonómiai Intézet, Gundorf; Agrárökonómiai Kutatóintézet, Moszkva; Agrárökonómiai Intézet, Varsó; Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutatóintézet, Budapest.

A munkabizottság 1964-ben az egységes normázás főbb elveiben megállapodott. A tanácskozás részvevői abban is megegyeztek, hogy a mezőgazdasági munkaszervezés területén a jövőben az időméréses munkatanulmányokat, a haladó műszaki normák kidolgozását, a tanácskozáson létrejött megállapodás szerint végzik.

A tanácskozás a következőkben állapodott meg:

I. Egységes munkaökonómiai fogalmak kialakítása

A munkanormázás egységes fogalmaiként az alábbi meghatározások bevezetését javasolja:

Munkafolyamat. A termesztési folyamat egy része. Magába foglalja az egymás után következő munkaműveleteket, amelyek egymásba kapcsolódnak, és egymást befolyásolják. (Például a paprikatermesztés munkafolyamata magába foglalja a termelés összes munkáját, munkacsoportját).

Munkafejezet. Azonos cél érdekében egyidejűleg végzett több munkaműveletet foglal magába. (Eddig ezt neveztük mukafolyamatnak, ilyen például a vetés, a betakarítás, a szállítás stb.).

Munkaművelet. A munkaművelet további tagolása. Például a sárgarépa felszedés munkaművelete több részműveletből (kiemelés és dobálás) áll.

Munkatechnika. A munkaművelethez előírt eszközök használatával kapcsolatos munkamozdulatoknak módszerét jelöli. Például a művelet elvégzéséhez szükséges munkaeszközt hogyan, milyen tartásban, milyen mozdulatokkal használják.

Munkaterület. A munkavégzés helyét jelöli.

Műszaki munkanorma. (Haladó műszaki norma). Azt a munkamennyiséget jelöli, amelyet egy dolgozónak vagy a dolgozók egy csoportjának az előírt munkaeszközökkel, munkatechnikával és munkaminőségben meghatározott időtartam (például 10 munkaóra) alatt teljesítenie kell. Ez a teljesítménynorma vagy időnorma formájában írható elő.

II. Az időmérés

A munkavégzés (folyamat, művelet, elem) időtartamának megállapítására szolgál. Az időmérést közvetlenül a munkahely és a munkakörülmények értékelése után végezzük. Adataiból készíthető el mind a műszaki teljesítmény, mind pedig a műszaki időnorma.

A mért idők értékelése és rendszerezése az alábbiak szerint történik.

Főidő (Ti). Az az idő, amely alatt a munka tárgyán a munkavégzés céljainak megfelelő változás jön létre. (Például az eke a barázdában halad, mozgatja a földet).

Segédidő (X2). A nap folyamán a munkához kapcsolódóan rendszeresen Ismétlődik. (Például a barázda végén az eke a következő fogásba megy át). Ez idő alatt a munka tárgyán változás nem történik).

A segédidő részei:

Fordulási idő (T2i)

Kezelési idő (T22)

Üresjárati idő (Tjj)

Állásidő (T5). Ide sorolhatók be mind ama idők, amelyek alatt a főidő szervezett kihasználása érdekében a gépek, eszközök karbantartása, előkészülete, beállítása, kiszolgálása történik.

Az állásidő részei.

Technikai állásidő (T31)

Beállítási idő (T32)

Szervezési állásidő (Ts»)

Technikai eredetű üzemzavarok (T<) Ide sorolhatók a működési technikai zavarokból előálló időkiesések, valamint az új helyre átállásból eredő munkamegszakítások.

Ezek 8 következők:

Működési zavar (T«)

Technikai zavar (T«)

Átállás (T43)

A dolgozóval összefüggő idömegszakitások (T5). Ide sorolhatók a napközben bekövetkezett összes munkamegszakítások (a pihenőidő, a természetes szükségletek stb.).

Ez részletesebben;

Munkaközbeni pihenő idő a természetes szükségletek ideje (T51). Munkamegszakítások (T52). Előkészületi és befejező idő (T6). Magába foglalja a gépek beállításának, az utazásnak, a munkahely megközelítésének, a feladatok átvételének időtartamát. Felosztása:

Az erőgépekkel kapcsolatos időtartamok (Tői)

A munkagépekkel kapcsolatos Időtartamok (T52)

A tároló helyről a munkahelyre és vissza utazási idő (T63)

A munkahelyről a munkahelyre utazási idő (T6<)

A munkafeladat átvételének ideje

Időveszteségek (T7). Ide soroljuk az energiaforrásból, a szervezésből, időjárási tényezőkből, a beállításból eredő idő kieséseket.

Feloszthatok:

Az energiaforrás hibájából eredő időveszteségre (T71)

Szervezésből eredő időveszteségre (T72)

Időjárásból eredő időveszteségre (T73)

III. Munkanap-felvétel

Általában azt a célt szolgálja, hogy vele az időveszteségeket (T7) és az üzemzavarokat (T<) feltárják és ezek okát kikutassák. Ezen túlmenően lehetséges, hogy egy munkanap (műszaknap) folyamán fellépett előkészületi és befejezési időket (Tg), valamint a munkában szükséges pihenőket (T5) megállapíthassuk és ezekre irányértéket dolgozzunk ki.

A munkanap-felvételek lehetővé teszik a különböző munkaműveletek egymásra hatásának és , egymásba kapcsolódásának elemzését, valamint hogy végkövetkeztetést vonhassunk le a munkafolyamat kedvezőbb kialakítására.

IV. Az időmérés adatainak összesítése, értékelése

Az időmérés értékelésénél az idősorba állított mért részidőket össze kell adni. Az összeadott részidőknek egyezniök kell a mérésre fordított összes idővel. A kapott számanyagokat matematikai- statisztikai módszerekkel is ellenőrizni szükséges.

V. A munkabizottság további feladatai

A specialisták további munkája a következő súlypontos kérdésekre összpontosul.

1. Egységes értékelési módszer kidolgozása az időmérés eredményeinek ellenőrzésére.

2. Egységes módszer kidolgozása az egyes növénytermelési és állattenyésztési termékek egységre vetített munkaszükségletének megállapításához. A kapott értékszámok a termékegység alapján történő tervezéshez és jóváíráshoz lennének felhasználhatók.

A tanácskozás részvevői határozati javaslatot terjesztettek elő arra, hogy a munkafiziológiai kérdésekkel' a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben kell foglalkozni. A tanácskozás javaslatait jóváhagyás, valamint azok bevezetése végett a VI. tudományos-módszertani konferencia elé terjesztette.

Dr. Filla Márton

A dísznövény ápolása tavasszal

Sok a teendő ilyenkor a dísznövénytermesztésben és a kis kert is nagy gond tavasszal, ha viszont jól sikerült, sok örömünk telik benne.

A gyorsfejlődésű virágokat, mini az őszirózsa, lepkerózsa, nyáriviola, bársonyvirág, rézvirág, szabadföldi ágyásokba vétjük, vagy akár állandó helyükre. Állandó helyre vetendők a mályvarózsa, tatárka, porcsinrózsa, hajnalka, díszbab sarkantyú. Ezek ugyanis nem bírják, az átültetést. Most oszthatók szét az évelők. Már vethetjük a jövő évre virágzó különféle kankalinokat. A dáliákat, kardvirágot is kiültethetjük. A melegágyakban hajtatjuk a gumós begóniát'. A Begónia semperflorensokat áttűzdeljük, a Salviát úgyszintén. Az Agerátumokai gondosan kezeljük, ahogy felnyurgulnak. A hó végé félé ültethető a Chaband szegfű és az Oroszlánszáj. Most van a levéldísznövények szaporításának ideje. Nagyon alkalmas idő éz. a Chryzanthénumok dugványozására is. A melegágyakban a Colensi, az Iresinát vágjuk vissza, hogy új dugványokat neveljen és ágas legyen. A szabadföldi ágyakat porhanyítjuk, fejtrágyázzuk. A rózsákat mielőbb metsszük vissza, de né túl rövidre. A rózsapajzstetű éllén Sulka 5 % oldata használható, még mielőtt nem hajt ki, utána csak 1 %-os. A fenyők ültetésé a soron következő feladat. Sok örökzöldet ne ültessünk, mert éz komorrá teszi a ház környékét.

Slezák István (Nagymegyér)

A zöldségtermelő teendői

Teljesítménynorma. Á' meghatározott időtartam alatt, megadott munkafeltételek között elvégezhető munkamennyiséget jelöli.

Időnorma. Azt fejezi ki, hogy adott munkafeltételek közepette bizonyos munkamennyiség elvégzéséhez menynyi időt szabad felhasználni.

Időmérés. A munka (folyamat, művelet stb.) elvégzéséhez felhasznált időmennyiség megállapítását szolgálja-Munkaidő-szükséglet. Megállapítása műszaki normákon vagy irányértékeken alapuló számítással történik.

Munkaidő-felhasználás. (Tényleges munkaidő ráfordítás). Azt az időmennyiséget jelöli, amelyet a munka elvégzéséhez felhasználtak.

A hajtatóházakban kiültetett zöldségféléket gondosan levegőztessük, öntözzük. Ügyeljünk a tápanyagellátásra. Ha trágyaleves öntözést végzünk, utána vízzel lemosatjuk a növényeket, hogy meg ne perzselődjenek. A kész terméket mielőbb értékesítjük. Figyeljük az árak alakulását. Mielőbb pótoljuk, illetőleg ültessük be a letakarított ágyakat. Az uborkának készítsünk ágyat és siessünk a kiültetéssel, előzőleg azonban nagyobb cserepekbe ültessük át.

A melegágyakban a palántanevelés a legfontosabb. Pikírozzunk és tápkockás ültetést végezzünk, így vagy két hét előnyt szerzünk. Szellőztessünk, öntözzünk mérsékelten, hogy a gyökérfekély fel ne lépjen. Ha nem fagy, ültessük ki a káposztát, kelt,

valamivel később a karalábét és a karfiolt. A borsóféléknek már földben a helye. Csak jó fajtákat termeszszünk, ilyen a Kelvedon csodája, Ambrózina, Zsidovici Edelperle. A sárgarépának már kint a helye, de még vethetjük. A nyári salátát ültessük ki. A szabadföldi uborkának készítsük el a talajt. Melegágyba már berakhatjuk az uborka és dinnyetermesztésnél nélkülözhetetlen gyepkockákat. Csak úgynevezett sűrű gyökérzettel átnőtt gyepkockát dolgozzunk fel. Készülődjünk a zöldbab vetéséhez. A kiürült melegágyakba, japánházakba ültessük a paprikát és a paradicsomot. A sárgarépát és petrezselymet vakkapálásban részesítjük.

S. I. (Calovo)

Javulást Ígértek

A takarmánykeverékek kérdése még mindig nem került le a napirendről és az elmúlt napokban a Szlovák Nemzeti Tanács népi ellenőrző és statisztikai bizottsága is foglalkozott vele. Többek között arról tárgyaltak, hogyan tehetnék még hatékonyabbá a bizottság munkáját, majd áttértek a takarmánykeverékekre vonatkozó panaszok letárgyalására és meghallgatták a takarmánykeverékek gyártásának további biztosítására vonatkozó jelentést.

A tanácskozás egyik pontja a felülvizsgálat eredményeire vonatkozott, amelyet a népi ellenőrző és statisztikai bizottság tagjai a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat körzeti igazgatóságának dolgozóival együtt végeztek a Szlovákiai Takarmánykészítő Üzemek bratislavai, zavari, Trnovec nad Váhom-i és michalovcei takarmánykeverőiben.

A Szlovákiai Takarmánykészítő Üzemek tavaly 106,7 %-ra teljesítették termelési tervfeladataikat. Elmondhatjuk, hogy ezen a téren munkájuk kielégítő annak ellenére, hogy lemaradtak főként az ásványi tápanyagok termelésében (amelynek tervét csupán 55,9 %-ra teljesítették). Ám ha közelebbről megvizsgáljuk, hogyan teljesítették a tervfeladatokat, akkor rájövünk arra, hogy az említett üzemek munkája csöppet sem kielégítő.

Nézzünk meg néhány példát'. 1964. januárjában a -Trnovec nad Váhom-i üzemben egyetlen gramm takarmánykeveréket sem készítettek a jércék számára, holott a terv szerint 274 tonnát kellett volna előállítaniok. Ugyanakkor azzal sem dicsekedhetnek, hogy hozzájárultak a tenyészbikák helyes takarmányozásához, mivel a tenyészbikák számára összeállított' takarmánykeverékek termelési tervét csupán 38 százalékra teljesítették. A michalovcéi üzemben ugyanebben a hónapban mostohán bántak mind a tyúkokkal, mind a kicskacsákkal, mivel csak annyi takarmánykeveréket készítettek számukra, hogy a termelési tervét

17,6 %-ra, illetve 41,5 %-ra teljesítették.

Hasonló ^ingadozást észlelhetünk a második negyedév tervteljesítésébén is. Egyszer a komplett takarmánykeverékek, másszor a fehérjé-koncenfrátumok leszállításában volt fennakadás. Azután eljött a harmadik negyedév, amikor igyekeztek behozni az elmulasztottakat, és esetenként

162,3 %-ra is teljesítették a termelési tervet (például a Trnovec nad Váhom-i üzemben a kiscsibék számára készített takarmánykeverékek esetében), sőt' 330 %-ra is (az 50 kg-nál kisebb súlyú sértések számára készített fehérje-koncentráíumok tervét) stb. Ám tévedés lenne azt gondolni, hogy az említett üzemek dolgozói legalább ebben a negyedévben teljesítették az összes takarmánykeverékfajta. termelési tervét. Sajnos, az üzem az egész év folyamán hű maradt a már begyökerezett szokáshoz, amely szerint a tervet nagyon egyenlőtlenül, döcögve teljesítette. Mindig akadt valamilyen kifogás. Egyszer a bratislavai üzemben későn befejezett termelési gépsor felújítása húzódott el és a tervfeladatokat széf kellett osztanj a többi takarmánykészítő üzem között. Másszor a gépek és a gépi berendezésék hibásodtak meg. Ahol olyan kis gondot fordítanak a gépek karbantartására, mint a Szlovákiai Takarmánykészííő Üzemekben, ott' igazán nem csoda, ha az üzemzavarok napirenden vannak. Természetesen^ a takarmánykeverékek gyártásában észlelt ingadozásokat a rossz nyersanyag-ellátás, valamint az üzemek vezetőinek fegyelmezetlensége is előhívta- Ugyanis nem sokat’ törődtek a termelési feladatok havonkénti egyenletes teljesítésének biztosításával.

_ S ha már a íervfeladatok teljesítése térén mutatkozó fegyelmezetlenségről- beszélünk, az is természetes, hogy a termelésben tapasztalt kilengések zavarokat okoztak az egyes Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalattal kötött szerződések teljesítésében is. Az amúgy is kevés takarmánykeverék mennyiséget legalább pontosan és szigorúan a szerződéses kötelezettségek alapján kellett volna elosztani. Ám a termelés vezetői és a raktárnokok a Szlovákiai Takarmánykészííő Üzemekben gyakran önkényesen határoztak a takarmánykeverékek elosztása felől, mintha számukra a gazdasági szerződések nem jelentenének semmiféle kötelezettséget. Ez év januárjában a zavari üzem a Galántai Mezőgazdasági és Terményf el vásárló és Ellátó Vállalatnak 355 mázsával kevesebb fehérjekoncentrátumof

adott az 50 kg-nál könnyebb sertéseit számára, a trnavai felvásárló üzemnek pedig 584 mázsával kevesebbet, mint amennyit a szerződés előír, ezzel szemben a komáromi felvásárlóüzém 220 mázsával kapott többet, mint amennyi járt neki. Ez nem egyedülálló eset. Ügy látszik, hogy az egyes dolgozók a takarmánykeverékek elosztását a saját elosztási rendszerük szerint végzik.

A felülvizsgálat azt is megállapította, hogy a Szlovákiai Takarmánykészitő üzemekben gondatlanul vezetik a nyilvántartást és helytelenül tárolják a kész takarmánykeverékeket. Sőt, ami a mezőgazdasági dolgozók szempontjából a legfontosabb és a legszomorúbb, nem tartják be a keverékek előirt' minőségét sem. Kezdjük el a belépő ellenőrzésnél. A michalovcei üzemben nem vettek mintát az elmúlt évben 136 vagon különféle nyersanyagból, amelyből 11 vagon állati eredetű takarmány volt. A bratislavai üzemben 69 vagon különféle olajpogácsát dolgoztak fel anélkül, hogy az átvételkor annak minőségét ellenőrizték volna. Arról talán beszélni sem kell, hogy az ilyen eljárás következtében a takarmánykeverékek minősége sem lehet a legjobb. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amikor a nyersanyagok átvételekor mintát vettek, vagyis következetesen ellenőrizték annak minőségét, megállapították, hogy az átvett takarmánykeverékek készítéséhez szükséges nyersanyagok nem feleltek meg az előírt normáknak. Egyszer nagyobb volt azok nedvességtartalma, vagy kevesebb proteint tartalmaztak az előírtnál, sőt az is előfordult, hogy az átvett^ nyersanyag használhatatlan, romlott volt'.

Sok bajt okozott a technológiai folyamatok be nem tartása. Mit is jelent a technológiai folyamat? Azt, hogy csakis az előírt minőségű és fajtájú nyersanyagokból készítik el a takarmánykeveréket, az előírt munkafolyamattal. Ezzel szemben az ellenőrzés megállapította, hogy az előírt nyersanyagokat gyakran rosszabb minőségű anyagokkal helyettesítették, a takarmányok keverését ném végezték el kellőképpen, nem tartották be pontosan a receptben előírt adagokat stb. A Szlovákiai Takarmánykészítő Üzemek 1954-ben pl. ilyen módszerrel 1 millió 922 000 koronát takarítottak meg, s ebből csupán a zavari üzemben közel 1 250 000 koronát. Mindamellett a megrendelőknek ezeket a termékeket rendes áron számlázták ki. Az igazságnak megfelelően azt is el kell ismerni, hogy a nyersanyagok cseréjére a rossz nyersanyagellátás következtében is gyakran sor kerül.

A kilépő ellenőrzés keretén belül az üzemek laboratóriumai 1964-ben összesen 7573 elemzést végeztek el és a minták közül 1321 nem felelt meg a műszaki minőségi normák feltételeinek. Ez a megvizsgált minták 18 százalékát jelenti, tehát ezen a téren sem lehetünk elégedettek.

A felülvizsgálás befejezése és értékelése után a Szlovákiai Takarmánykészítő Üzemek igazgatója utasítást adott a főbb hiányosságok kiküszöbölésére. A Szlovák Nemzeti Tanács népi ellenőrző és statisztikai bizottságának ígéretet tett', hogy minden tőle telhetőt megtesz a takarmánykeverékek készítése terén tapasztalt helyzet javítására. Szeretnénk hinni abban, hogy ez sikerülni fog. Erről hírt adunk a következő ellenőrzés megvalósítása után, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács népi ellenőrzés és statisztikai bizottságának dolgozói hat hónap múlva ugyanazokban az üzemekben megismételnék. T. N.

68 500 HEKTÁROS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM

Az elmúlt hétén kísérletképpen megállapítottak 12 állami gazdaság egyesítésével a Bruntáli Állami Gazdaságot. Az új állami gazdaság 68 500 hektár mezőgazdasági talajterületet művel és hozzátartozik a gépállomás, a mezőgazdasági beruházási építkezéseket előkészítő járási központ' és két meliorációs szövetkezet is. A jövő évtől kezdve a járás szövetkezetéit is hozzácsatolják. így összesen 18 mezőgazdasági üzem egyesül több mint 80 ezer hektár mezőgazdasági talajierületíel, tehát gyakorlatilag az egész járás. Ez a járás a határ mentén fekszik és a mezőgazdaság mindig munkaerőhiánnyal küszködött'. Ostrava környékének ipari üzemei minden évben brigádosokat küldenek a csúcsmunkálatok idején. A gépi eszközök, a nyilvántartás és az építkezés összpontosításával az említett nehézségeket le akarják küzdeni.

fo SZABAD FÖLDMŰVES

1965. április 10.