Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-10 / 14. szám

íH mondja aanki, hogy a gépállomások dolgozóinak aranyéleta van. Eddig sem volt, de most a gazdasági élet irányításában életbeléptetett változások idején még nehezebb a feladatuk. Eddigi munkájuk egy részét más vállalatok vették át, de annak helyébe még fontosabb feladatokat kaptak. Am nem is annyira a feladatok okoznak gondot nekik, mint inkább az egyes anyag és alkatrészszállító vállalatokkal, új partnerekkel való kiforratlan, döcögö együttműködés és a szövetkezetekkel szembeni új viszony.

— Mint a vigécek járunk egyik szövetkezetből a másikba, kínáljuk a gépállomás szolgálatait. Sokan gúnyosan fogadják az embert: „mi az, munkát keresnek?“, kérdik. Szomorú tapasztalatok ezek — így nyilatkozott erről Porubsky elvtárs, az érsekújvári gépállomás állattenyésztési gépesítéssel megbízott dolgozója. Tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező gépesítő, hiszen már 1955 óta dolgozik ezen a munkaszakaszon. Átélte a falu szövetkezetesítésének minden szakaszát. Ott dolgozott, amikor a gépállomás elsőrendű hivatása a tanítás, tehát az új technológia, a gépesítés és a haladó módszerek terjesztése volt. A szövetkezetek azóta lerúgták már a gyerekcipőt és a volt kisparasztok túlnyomó része haladó gondolkodású, korszerű termelési módszereket érvényesítő, felvilágosult emberré váli. A gépállomás is ma már a szövetkezet egyenrangú partnere.

Nem minden szövetkezet' és nem minden szövetkezeti funkcionárius feléggé érett azonban érre az önálló partnerságra. Jelenleg még nem egy szövetkezet örül az alkalomnak, hogy egyedül tőle függ, megköti-e a gazdasági szerződést a gépállomással, vagy sem, és igyekszik megszabadulni a szerződéses kötelezettségektől. Eltelik egy kis idő, amíg rájönnek arra, hogy az éremnek két oldala van. Igaz, hogy nem kötelezi őket szerződés az állattenyésztés gépeinek rendszeres javíttatására, de szerződés hiányában a gépállomás sem kötelezte magát arra, hogy a rossz karbantartás és elhanyagolt' gépjavítás miatt' kieső gépeket idejében megjavítja. Természetesen, ha a szerződéses partnernak lesz szüksége segítségre, az lesz az első.

Nyugaton, a kapitalista államokban, ahol kizárólag a jövedelmezőség szempontjából irányítják a termelést, úgy alakult a helyzet, hogy a mezőgazdasági üzemekben a földművesek a2 'elvégzendő munkáknak csupán az tegyharmadát végzik, a többi kétharmadát szolgálatok útján biztosítják, Nem kényelmességből, hanem kizárólag számítások alapján és a jövedelmezőség érdekében.

A ml szövetkezeteink Is ma mái három lehetőség között' választhatnak: vagy gépet vásárolnak a munkák elvégzésére, vagy a munkát a gépállomással végeztetik el, vagy pedi£

A Bratislava! Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság meghívta a Balatonboglári Állami Gazdaság főagronómusát, Lakatos elvtársat, hogy ismertesse a szőlő- és gyümölcstermesztés terén szerzett tapasztalatait. A bogiári gazdaságnak 3000 ha a szántója, amelyből 1000 hektáron szőlőt s ugyancsak 1000 hektáron gyümölcsöt termesztenek. A gazdaságot kiváló eredményei a szakértők körében Európaszerte ismertté tették. Erről tanúskodik az is, hogy a balatonboglári szőlőt és gyümölcsöt főleg külföldre — Angliába, NSZK-ba, Ausztriába — és hazánkba, Csehszlovákiába szállítják.

Figyelemre méltó eredményeket érnek el őszibarackból: átlag 135 mázséf hektáronkénti. Asztali szőlőből ugyancsak kiválóak a hektárhozamaik: 180— 200 q/ha.

Megkérdeztük Lakatos éfvtársíól, mi a titka elért eredményeiknek. Szerinte a siker alapja elsősorban a jó tápanyagellátás. Egy hektár gyümölcsösre átlagban 460 kg tiszta tápanyagnak megfelelő műtrágyát adagolnak. Ezen kívül minden harmadik évben 300 q/ha mennyiségű komposzítal vagy tőzeges fekálfrágyával trágyáznak. Figyelemre méltó, hogy a gazdaság főleg csonthéjas gyümölcsöt termel. Kíváncsiak voltunk mi az oka, hogy nem termesztenek almát'. Vendégünk ezt a következőképpen Indokolta:

1. A csonthéjasok termesztésénél kisebbek a munkacsúcsok, mint az almagyümölcsüeknél, főlég a szedés idején.

2. A csonthéjasok igénytelenebbek a talajjal szemben.

3. Külföldön jobban értékesíthetők mint az almagyümölcsüek.

Külföldi statisztikai adatok szerint az elkövetkező években Nyugat-Európában nagymértékű téli alma túltermelés várható, ezért' ennek a gyümölcsnek a termesztésé a jövőre nézve nem előnyös.

Érdekelt bennünket a gyümölcsösök öntözésének kérdése. Balatonbogláron az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, vagyis 100 mm-rel több, mint Dél-Szlovákiában. Ennek ellenére a jövőben az egész őszibarackost öntözik. A kísérletileg öntözött területeken 45 q-val nagyobb termést érnek el hektáronként, mint az önfözéílén részen.

Megjegyzendő, hogy nálunk a gyümölcsösök tervezésénél gyakran megfeledkeznek az öntözésről. Az őszibarackosokat főleg Szlovákia déli járásaiban telepítik, ahol feltétlenül szükséges az öntözés. Arra azonban már a termőhely megválasztásakor gondolni kell, hogy a gyümölcsöst olyan helyen telepítsük, ahol a közelben öntözésre alkalmas víz van és legyen a területnek enyhe lejtése melyet kisebb tereprendezéssel felületi öntözésre is alkalmassá tehetünk Ha szárazabb vidékeinken almagyümölcsűeket telepítünk, itt is feltétlenül számítanunk kell az öntözéssel.

Vendégünk meglátogatta a Vel’kt Leváre, Saätlnske Stráze, Gajary éi más községek határában újonnan létesített gyümölcsösöket és szőlőket Az volt a véleménye, hogy a telepítés : előtti rigolozáskor fölösleges a ho- i mokba az egész területen istállótrá-Összefogtak

Elég volt a pazarlásból

Szlovákiában már 372 trágyázá öntözésre szolgáló Öntözőberendezést építettek fel. Sajnos, tavaly ennek csupán a 48%-át használták ki. Sok helyen nem pótalkatrész-hiány vagy géphiba miatt állnak tétlenül ezek az aránylag nagy befektetéssel járó berendezések, hanem egyszerűen hanyagság, nemtörődömség miatt. Itt az ideje, hogy a semmi hasznot nem hajtó berendezéseket hasznosítsuk. Ha a szövetkezetnek nincsen szándékában üzembehelyezni, akkor sem szabad megengedni, hogy a rozsda marja és használhatatlanná váljék. Ilyen esetben kínálják fel - ha másképp nem megy - a Szabad Földműves közvetítőszolgálatán keresztül azoknak, akiknek err.e szükségük van. Nehogy kárbavesszen a szövetkezeti tagok verejtékes munkával megkeresett és öntözőberendezésbe fektetett pénze. - gir—

gyát bedolgozni. így nagymennyiségű szerves trágyára (650 q/ha) van szükség, amely jórészt kihasználatlanul marad, mivel a gyümölcsfák fejlődésük kezdeti szakaszában kis gyökérhálózatuk folytán a tápanyagkészlet nagy részét nem tudják felhasználni.

A tápanyagokat a csapadék idővel az alsó rétegekbe mossa és itt veszendőbe mennek. Tanácsosabb ültetéskor a fa gyökérzete körül kiadósabban trágyázni, éspedig egy-egy fa körül 2 q komposzttal.

Lakatos elvtárs továbbá Ismertette a magyarországi homokjavltási munkálatokat. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon évente kb. 10 000 ha homoktalaj kerül javításra gyümölcs- és szőlőtelepítés céljából. Más kultúrák termesztésére a homokjavítás nem kifizetődő, mert ebben az esetben az egész területen nagymennyiségű szervestrágyát kellene bedolgozni, amelyből azonban mindenütt kevés van.

Az utóbbi időben sok szó esik 8 gyümölcsösök telepítésének és ápolásának új módszereiről. Lakatos elvtárs érről a következőket mondta:

— Magyarországon a gyümölcsösöket úgy telepítik, hogy lehetővé tegyék a művelési és ápolási munkák gépi végzését. Az alacsonytörzsű fáknál ez 6X4 vagy 5X3 méteres kötésnek felel meg. A fákat' „eleven fal" módjára alakítják, az ágakat a sor irányában vízszintesre lekötik. A négyzetes kötésű telepítést nem ajánlja, mivel a fák növekedése folytán a talaj gépi erővel nem művelhető. Téglalap alakú kötésnél a gyümölcsös legalább egy irányban művelhető, a fák elterebélyesedése után is. A fiatal fák metszését — az őszibarackot kivéve — célszerű a minimumra csökkenteni. Gyakorlatban csak a sorközök felé növő ágak ritkító metszését végzik. Az>. őszibarackot a telepítés utáni években katlanalakúra metszik. Meglepett bennünket, hogy Lakatos elvtárs az augusztusi metszés ellen foglalt állást. Nézete szerint ez a nagyüzemi termelésben nem indokolt. Az őszibarackfa tenyészidőn kívüli metszését' a szokásos módon végzik, éspedig az egész téli időszakban.

A gyümölcs- és szőlőtermesztés gépi munkáit a csehszlovák gyártmányú Super-Zétor traktorok segítségével végzik. A többi traktort, mint az RS—09 és a Holder jelű kerti traktort az üzemből kivonták, mivel nem felelnek meg a nagyüzemi követelményeknek.

Lakatos 'elvtárs nézetéi és gyakorlati tanácsai csak megerősítették gyümölcstermesztőink régi követeléseinek jogosultságát, hogy a gyümölcsfák tápanyagádagjalt növelni kell és a gyümölcstermesztés nagyüzemi színvonalra emelése nagyon is indokolt.

Reméljük, hogy a mezőgazdasági ' termelési igazgatóságok a jövőben a műtrágyák szétosztásánál nagyobb mennyiségeket utalnak ki a gyümöl' esősök és szőlők trágyázására, úgy, hogy az egy hektárra számított tiszta : tápanyag elérje a 200—250 kg-oí. i Lakatos elvtárs gyakorlati tanácsai ■ igen hasznosak termelőink részére és . ösztönzően hatnak, miként' lehet' a i gyümölcstermesztésben jobb eredmé- nyékét elérni.

Takács Miklós '(Sápújfalu)

a GTÄ növényvédelmi részlegének a dolgozói végezték. A gyümölcstermelők közül ki kell emelni a hostisovcei, meleghegyi és a cserencséni szövetkezetesékef, akik példásan gondoskodnak a gyümölcsfák ápolásáról és a gyümölcsösök bővítéséről is. Kovács Zoltán

Tennivalók a gyümölcsösben

Befejezzük a ritkító metszést'. Az őszibaracknál a kiegészítő metszést végezzük, a kajszinál a beteg, moníliával fertőzött ágakat pár centiméteres ágrésszel távolítsuk el. A termő gyümölcsösben gondosan ügyelünk i a permetezésekre. Az almát, körtét varasodás és az almamoly ellen permetezzük. Jó hatással van a kombinált permet. Pl. Novozir N-50 — 0,6 %-os + Dykol 0,4 °/o-os oldata. A gombák ellen a Novozir hat. Ha atkák és tetvek is fellépnének, Fosfotion 0,3 %-os oldatával permetezünk. Az őszibarackot pirosbi.nbős állapotban 2 %-os bordói lével permetezzük. A kajszit pedig közvetlenül virágzás előtt 0,6 %-os Novozir N 50-nel. A meggynél és a cseresznyénél ne feledkezzünk védekezni a fellépő levéltetvek ellen.

Ebben a hónapban van az ideje az oltásnak; leginkább héj alá oltunk. Az oltást védjük a madarak ellen

gally támasszal. Kiadósabb csapadék után nagyon hasznos a talajlazítás. A talajmunkával egyidejűleg póttrágyázunk, esetleg trágyalevezünk, 1: 5 hígításban. Az elszáradt, kifagyott fákat kitépetjük DT-vel. A lágy által okozott kéregfelhasadásokat kitisztítjuk.

A faiskolában az előző vad rügyeket a szemzésről ledörzsöljük. A szemzéseket fellazítjuk a kötéstől.

A fiatal gyümölcstelepítéseket gondosan ápoljuk. Meleg, száraz időben megöntözzük a tavasszal ültetett fákat. A fák tányérját árnyékoljuk tőzeggel, törekkel, esetleg egyidejűleg trágyával póttrágyázzuk.

Slezák István (Nagym'egyer j

Értékes tanácsok gyümölcstermesztőinknek

jönnek arra, hogy a gépállomásokkal kötött gazdasági szerződés alapján végzett karbantartás és gépjavítás •nnél kfevfesfebb pénsbs kferül, holott ■ azakfembferek *gész tor« áll rendelkezésükre. Viszont' a gépállomások által nyújtott szolgálatok is csak akkor lesznek keresettek, ha gyorsan, Idejében és olcsón nyújtják őket.

A gépállomások állattenyésztést gépesítéssel megbízott dolgozóinak legutóbbi gyűlésén sok szó esett a szolgálatok olcsóbbításáról. A földműve- j sek egészen biztosan örömmel hallgatták volna milyen tüzesen vitatkoz- 1 tak az olcsóbbítás útjában álló aka- 1 dályokról. A Szlovákia minden részé- | bői összesereglett szakemberek vitá- 1 ját hallgatva az a felismerés kristá- '< lyosodott ki bennem, hogy hiányzik 1 egy szerv, amely módszertanilag ve- 1 zetné a járási termelési igazgatósé- 1 goknak alárendelt gépállomások tér- '■ vezését, árpolitikáját. A kelet- és a 1 nyugat-szlovákiai kerületben a kerületi mezőgazdasági termelési igazga- ■ tóság kiengedte a kezéből a gépállo- ■ mások vezetését, irányítását. Csupán a közép-szlovákiai kerületben vezet és irányít a szó szoros értelmében. Valóban bámulatos, milyen áttekintése van a Közép-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság illetékes dolgozóinak a hozzájuk tartozó gépállomások munkájáról, bajairól, szükségleteiről és gyakran milyen sajátos módon küzdik le a felmerülő nehézségeket. A jó szándék a többi kerület gépállomásaiban is megvan. De a kezüket kötő rendeletek, tervezési irányszámok tömkelegét valahogy nem tudják a gyakorlatban összeegyeztetni a mezőgazdaság támogatását célzó törekvéseikkel. Pedig az állam Is ráfizetéssel tervezi a gépállomások munkáját’, és egyetlen gépállomás sem kap dicséretet azért', ha terven felüli jövedelmet mutat fel. Csak a premizálás és a tervezés feltételeit kellene még jobban átgondolni, hogy ezek ne keresztezzék társadalmunknak a mezőgazdaság fejlesztésére és támogatására irányuló igyekezetét.

Végezetül még égy pár szót a szövetkezetek vezetőinek címére: fogadják szívesen a segítséget', együttműködést kínáló gépállomások dolgozóit és igyekezzenek jó együttműködést kiépíteni a gépállomás és a szövetke; zet között. Ez nemcsak a mezőgazda’ sági termelés, de a szövetkezet és a szövetkezeti tagok javára is válik.

C. Gajdács Irén

i

i szüksége* gépeket a gépállomástól kölcsönzik ki. Tőlük függ, mit tartanak a saját gazdálkodási feltételeik között a legkifizetődőbbnek. Ma már senki sem kényszerítheti őket arra, hogy vagy egyiket, vagy a másikat válasszák. A gépállomásoknak is az a feladata, hogy az egyes szövetkezetek ökonómikájából kiindulva hozzájáruljanak azok fejlesztéséhez.

így van ez az állattenyésztés gépeinek javításával is.

Az ipari üzemek már régen rájöttek arra, hogy a gépi berendezés rendszeres karban tartása és javítása nélkül a folyamatos termelés elképzelhetetlen. Ezért például a gyárak egyszerre szabadságoltatják az összes munkásokat — a gépszerelőkön kívül — hogy a szabadság ideje alatt alapos megelőző karbantartást és gépjavítást végezhessenek. Természetesen a naponkénti karbantartásról és folyamatos gépjavításról sem feledkeznek meg.

Mi a helyzet a szövetkezetekben?

A sok millió korona értékű állattenyésztésben működő gépi berendezés beszerelése óta senki sem törődik annak preventív karbantartásával. Ez annál is komolyabb hibát' jelent’, mivel hogy a gépeket kezelő szövetkezeti tagok sem szakképzettek, s így akaratukon kívül hozzáértés hiányában nagyon sok gépkárt okoznak. Az elektrotechnikai berendezések még énnél is elhanyagoltabbak, s így nem csoda, ha a mezőgazdaságban évről évre növekszik a villanyáram-okozta halálos balesetek száma. Itt azonnali intézkedésekre van szükség. Ezért járják ezekben a hónapokban a gépállomások d lgozói a szövetkezeteket' és javasolják a gépi berendezések rendszeres karbantartására és javítására vonatkozó szerződések megkötését. Szokatlan, de elismerést érdemlő munka ez — nem kell szégyenkezni érte. Az orvosok is járják a falvakat, végzik az egészségesnek vélt' emberek felülvizsgálását — a szó szoros értelmében kínálják szolgálataikat — és hány embernél fedezték fel a rák, vagy a tbc kezdeti stádiumát' és hány emberéletet mentettek meg! A gépek megelőző javítása és karbantartása folyamán is sok olyan géphibát fedezhetünk fel és küszöbölhetünk ki, mely egy bizonyos idő múlva nagy költségekkel Járó gépjavítást’ Igényelné.

— Ml inkább a saját' dolgozóinkkal végeztetjük el ugyanazt a munkát — mondják s maradibb szövetkezetek vezetői.

Am nemcsak a mezőgazdasági termelés, de annak gépesítés? is olyan sokrétű, hogy a gépi berendezések karbantartása valóban univerzális szakembert kíván. Ennek nemcsak a gépszereléshez, a hűtőberendezésekhez, az öntözőberendezésekhez és a jó ég tudja mihez is értenie kell. Ilyet pedig 1500 koronánál kisebb havi fizetéssel a szövetkezetek sem kapnak — ha egyáltalán tudnak ilyen szakembert szerezni. Végül úgyis rá-A 2iar nad Hronom-1 járásban a . Jastrabái, Hronská Dúbrava-i és pite- | rovái szövetkezet a gazdaságilag leg- 1 gyengébbek közé tartozik. Ezt bizo- ; nyitják a legújabban kidolgozott : komplex gazdasági elemzések is. Ta- 1 valy az említett szövetkezetek terme- 1 lési költségei elérték a 2 154 000 ko- ! rónát. Ebből a gépesítésre összesen 54 % jutott.

Az említett szövetkezetek égy közös gépparkot alakítottak. Ez a központ üzemen belüli önálló gazdasági elszámolás alapján dolgozik. Ezzel akarják megakadályozni a gépek értékleirásalnak és az üzemeltetési költségeinek fokozódását. A szövetkezetek által közösen alapított gépesítő központ számára kidolgozták az üzemeltetési költségekre és a folyó gépjavításra vonatkozó tervet, összpontosították a traktorosokat és gépjavítókat, valamint 21 traktort és gépet 1401000 Kcs értékben. Rájöttek arra, hogy a három szövetkezet birtokában lévő 1337 hektár mezőgazdasági területre (598 hektár szántóterület) fölöslegesen sok gépük van.

A gépek 30 %-át nyugodtan eladhatják. A maradék 70 % elvégzi ugyanazt a munkát, mint az összes eddigi gép, sőt 20 %-kal többet.

Minden szövetkezetben egy traktort hagytak az állattenyésztési termelés számára, valamint néhány kisebb, nap mint nap szükséges gépet. Csupán a növénytermesztési gépeket és a szállítóeszközöket összpontosították. A gépesítő központ a gépállomások számára érvényes munkanormák alapján dolgozik majd, fölösleges hivatalnokoskodás nélkül. Az irányítószervet a három szövetkezet képviselőiből alakított öttagú központi tanács képezi.

Számításaik szerint a gépesítő központ létesítésével a termelési költségeket 240 000 Kcs-val csökkenthetik. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezetek tagjai munkaegységenként 3 koronával kapnak többec az eddiginél. Az együtmüködés előnyei azonban még szembetűnőbben megmutatkoznak a talaj jobb művelésében és a terméshozamok növekedésében.

A rimaszombati járás mezőgazdasági üzemei a tél folyamán 95 306 darab gyümölcsfát permeteztek be. Ebből 82 ezer darab gondozását

Gondoskodnak a gyümölcsfákról

SZABAD FÖLDMŰVES §

1965. április 10.