Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-10 / 14. szám

Áprilisi teendők A méhcsaládok fejlődésére az áprilisi hónap döntő befolyással van, tehát minden lehetőt el kell követnünk, hogy fejlődésüket elő­segítsük. Szem előtt kell tarta­nunk, hogy csak a termelésre érett, erős és egészségi szempontból ki­fogástalan család használhatja ki teljes mértékben a májusban, illet­ve június elején bekövetkező ki­adós, de aránylag rövid ideig tartó akácméz hordását. Ezért ebben a hónapban elsősor­ban arról gondoskodjunk, hogy a méhcsaládok megfelelő melegben, tápanyagokban és vízben ne szen­vedjenek hiányt. Ha a március folyamán a csalá­dokat nem takartuk be alaposan hőszigetelő anyaggal (nemezzel, szalmafonattal, kelmedarabokból, vattából vagy összegyömöszölt, az­után kisimított újságpapírból ké­szült párnával), úgy ezt azonnal tegyük meg. Mint tudjuk, télre a családokat nem takartuk alaposan, de amint az anya petézni kezd, a takarást semmi esetre se múlasz­­szűk el. A fészekből vegyünk ki minden olyan keretet, amelyet sű­rűn nem fednek a méhek. A fészek üresen maradt részét (a válasz­deszka mögött) szintén töltsük ki hőszigetelő anyaggal. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a fiasít ás sike­res fejlődéséhez a fészekben 34- 35 C fok hőmérsékletre van szük­ség. Ugyanis az anya csak az emlí­tett hőmérséklettel rendelkező lé­geken petéz. Minél védettebben, melegebben tartjuk a fészek közvetlen környé­két, annál nagyobb területen fej­lődik a kedvező hőmérséklet, te­hát gyorsabban terjed a fiúsítás. A családokat állandóan és rend­szeresen ellenőriznünk kell. Ha nincs számottevő hordás, úgy ki­épített léppel, ha pedig van, úgy műlépes kerettel idejében bővítsük a fészket. Emellett nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bővítés következtében a fészekben ne keletkezzen olyan hely, amelyet a méhek nem tudná­nak sűrűn ellepni. Ez idő tájt a mézkészletnek nem szabad 3 kg-on alulra csökkennie. Ha ez az állapot mégis bekövetkez­ne, úgy tartalék mézesléppel bő­vítjük a fészket, de ilyenkor a sej­tek fedelét eltávolítjuk. Ha pedig nincs tartalék mézeslépünk, akkor mézes cukorlepénnyel segítsünk a családon. A mézes cukorlepényt legalkalmasabb a keretek felett (lapított állapotban) elhelyezni. Ha a család már sok újkedésű fiatal méhvel rendelkezik, az esetben már cukorszörppel is pótolhatjuk az eleséget. Ahol valami oknál fogva nincs kiadós virágporhordás, ott virág­por pótlóval segítünk. Erre na­gyon megfelelő a szójaliszt, amely Spilkát (sörélesztőt) tartalmaz. Por alakjában kisebb dobozban szabadon kínáljuk a méheknek. Spilka, Nervita vagy felezett (le­het félig felezett is) tejport a mézes cukorlepénybe is keverhet­jük (legfeljebb azonban 15%-ot). Így kell segítenünk napjainkban méhcsaládainkat a szükséges táp­anyagok tekintetében. Ahol azon­ban természetes virágpor áll a méhek rendelkezésére, ott ne ke­verjünk a mézeslepénybe virágpor­pótlót, mert ez esetben a szabad­ban kínált virágpor-pótlót (szója­liszt et) nem veszik méheink figye­lembe. Svancer Lajos Rástocno, Handlová, Remata, Hra­­dec Malá Lehotka és Vel'ká Le­­hotka. ENYHE KÖLTÉSROTHADAS Sobrance — michalovcei járás. Sobrance, Horna, Tibava, Vojnati­­na, Komárovce, Ostrov, Nizná Ryb­­nica, Ruskovce, Baskovce, Chon­­kovce, Hlivistia, Jasenov, Remet­­ské Hamre, Porubá p. Vih, Vys. Remeti, V. Rybnica. Oravská Lesná — Dőlné Kubín-1 járás. Oravská Lesná, Oravské Ve­selé, Zakamenné, Lomná, Mutné, Novot és Beríadovo. A jelzett községek területére vagy területéről piéheket szállíta­ni tilos. (S) A Csehszlovák Méhészszö­vetség Szlovákiai Tanácsá­nak egészségügyi bizottsága Az anya öregedése Az idősebb anyák gyengébb petézését petefészkük kimerülé­sének és magtarisznyájuk tar­­talma megfogyatkozásának szokták tulajdonítani. Fyg nem fogadja el ezt. Úgy találta, hogy az öregedő anya szerveiben már a második évtől „amiloid“ rögöcskék rakod­nak le. Az amiloid szó keményítő­szerűt jelent. Többféle vegyi össze­tételű anyagcsere terméket fogla­lunk össze ezzel a névvel. A ke­ményítőhöz abban hasonlít, hogy a jódtól szintén megkékül. Az anya magtarisznyájának falában már az első évbén jelentkeznek nagyon ki­csi amiloid-szemecskék. Számuk növekszik a második és harmadik évben, a négy- és ötéves .anyák­ban pedig feltűnően sok van belő­lük. A szemecskék lassacskán ki­terjednek a magtarisznya kiveze­tőjére is, melyen át a megtermé­kenyítő hím csírasejt a petéhez jut. Amiloid-szemecskék tűnnek föl az öreg anyák agyában, ideg­­rendszerének hasi'központjában (a hasdúciáncban) némelyik mirigy­ben, a szívben, a bélbe torkolló Malpighi-féle edényekben, a bél néhány részletében, a zsírtestben. A petefészkekben azonban nincs amiloid, csak a petéket kijuttató vezetékben némi rögöcske. Ogy lát­szik, hogy az amiloid képződése és felhalmozódása a méhanya örege­désének jellegzetes kísérője. Az, anyagcsere zavarával függhet ösz­­sze. A szervek elfajulása pedig az anya életműködését gátolja. Csak azt tették, amit tenniük kellett Hogyan értek el tavaly Nyárasdon 3533 literes fejésátl^got? Az utóbbi hónapokban több dél-szlovákiai szövetkezetben megfordultam. Utaim alkalmával eszmecserét folytattam a mezőgazdasági üzemek vezetőivel a tejtermelés elégtelenségéről. Azokban a gazdaságokban, amelyekben átlagon aluli a tejelékenység, a beszélgetések során nem tapintottak a lényegre, hanem azt állították, hogy azért kevés a tej, mert sok a szarvasmarha, nem képesek azok ellátására. Szerintük ke­vesebb tehénnel nagyobb tejelékenységet érhetnének el. Mi a valóság? Az, hogy az állomány csökkentésével nem javítanának a termelékenységen. Erre ugyanis már van példa, hiszen néhány szövetkezetben csökkentették a tehenek számát, s ugyanolyan vagy még kedve­zőtlenebb lett a tejtermelés átlaga, mint annakelőtte. Ez arra figyelmeztet, hogy a tejtermelést semmi esetre sem az állomány csökkentésével, hanem inkább a bőségesebb, szakszerűbb takarmányozással, a haladó mun­kamódszerek bátrabb alkalmazásával és nem utolsósorban a nagyhozamú egyedektől származó utódok gondos fölnevelésével kell megoldanunk úgy, mint ezt a nyárasdi szövetkezetben teszik. A NYÄRASDI PÉLDA LÉNYEGE Varga Gyula elnök és Forró Géza zootechnikus meggyőzően hangoztat­ták, hogy nálunk nem alkalmaznak semmiféle új módszert, hanem csu­pán azt teszik, amit a tejtermelésben tenniük kell. Lám, mi lenne, ha min­denütt ezt tennék?! Véleményem szerint rohamosan javulna a tejter­melés, s ennek következtében a tej kiskereskedelmi, fogyasztói árát csökkenthetnénk. Persze, ez csak akkor következhetne be, ha nálunk mindenütt olyan átlagot érnének el, mint a nyárasdi szövetkezetben. Ép­pen ebben rejlik a nyárasdi példa lényege. A MENNYISÉG, DE A MINŐSÉG IS FONTOS A tejtermelés első és legfontosabb követelménye a bőséges és a jó mi­nőségű takarmányellátás. Erről or­szágszerte sokat beszélnek, de szép számmal akadnak olyan üzemek, ahol ennek érdekében vajmi keveset tesz­nek. Nyárasdon viszont a beszéd he­lyett inkább cselekednek. Ezt majd a továbbiak során tapasztalhatjuk. Földterületüknek 19%-án (330 ha) lucernát termesztenek. Ezen a terü­leten az elmúlt esztendőben hektá­ronként 83 q kiváló minőségű szá­lastakarmányt nyertek. A területnek mintegy felét öntözték, mégpedig 100 hektárt öt a többit' pedig két alkalommal. Ez azt eredményezte, hogy a lucernát négyszer kaszálhat­ták, vagyis háromszor szénára, egy­szer pedig zöldre. Egy 46 hektáros táblát hatszor kaszáltak! őszi és tavaszi keverékekből rend­szerint 100, silókukoricából pedig 160 hektárnyit termesztenek. Itt is a ma­gas hozamra és a kiváló minőségre törekednek. így a szántó 32%-án kü­lönböző tömegtakarmány-féleségeket állítanak elő. Ebből is látható, hogy a nyárasdi szövetkezetben ismerik a tejtermelés hogyanját. MILYEN FAJIAKAT TARTANAK? A szövetkezet szarvasmarha-állo­mányát a Csallóközben jellegzetes szlovák tarka marha képezi. Az állo­mány létszáma összesen 1382, amely­ből a tehén kereken 600. Tervük alapján év végére 576-ot kellett vol­na tartaniuk, de amint látjuk, ezt máris túlteljesítették. Azt hiszem, hogy itt nincs semmiféle magyará­zatra szükség. A számok meggyőzően bizonyítanak, és egyben cáfolják az állománycsökkentő elmélet hirdetői­nek állítását. Nyárasdon azt tartják, hogy a jő gazdaságban mindent elkövetnek és gondoskodnak arról, hogy a törzsállo­mányt sajátnevelésű állatokból tölt­sék fel, s törekednek a fajta tökéle­tesítésére. Nálunk a tenyészcél a ma­gas tejelékenységű egyedek előállí­tását és ezektől a tehenektől hasonló hasznosságú utódok nevelését szol­gálja. Már 1958-tól vezetik a tehenek haszonhozamának nyilvántartását, s a legkiválóbbakat vagy azok utódait törzskönyvezik. AZ EGYEDI TAKARMÄNYOZÄS EREDMÉNYE literes fejésátlagot értek el, s ez hek­táronként nem kevesebb, mint 1101 liter, azaz összesen 1926 000 liter évi hozamot jelentett. Ebből piacra adtak 1612 000 (hektáronként 921) litert, amiért a szövetkezet 2 951381 koro­nát kapott. Ezenkívül tejprémiumként az államtól 600 000 korona jutalomban részesültek. A bevételek és a ráfordítások vizs­gálatánál kitűnt, hogy egyetlen mun­kaegység-ráfordítás a tejtermelésben 67,41 koronát eredményezett, egy li­ter tej önköltségi ára pedig 1,53 ko­rona volt. Ez bizony már szép ered­mény. HOGYAN, MIKÉPPEN? Ismerve az előzményeket és az ezekből származó eredményeket, újra Forró Géza zootechnikust faggattam. Hogyan, miképpen? Türelmesen vé­gighallgatott, s leszögezte, hogy ná­luk a tejtermelés és az egész állo­mány ellátása nem csupán a zootech­nikus feladata (mint sok helyen), ha­nem az egész szövetkezeté, a ennek eredményeképpen nagyon természe­tes, hogy a növénytermesztők is nagy részt vállalnak ebben, mert közös érdekről van sző. Talán mondanom sem kell, hogy nagyon üdvös lenne, ha másutt Is Így néznének az állat­­tenyésztésre. Elmondta továbbá, hogy az olyan állatok számára, amelyektől 10 literes tejátlag elérésére töre­kednek, 12 literhez szükséges ter­melőadagot nyújtanak, azaz az ún. rá­­etetést alkalmazzák, s Így serkentik az állatokat maximális termelékeny­ségre. Beszélgetésünk további részében kiemelte a takarmányrépa jelentősé­gét (télen) s megjegyezte, hogy az az állatcsoport, amelyikkel takar­mányrépát is etettek, jóval nagyobb tejelékenységet ért el. Ezért idén annyi takarmányrépát termesztenek, hogy számosállatonként (egy számos­állat — 500 kg) 15 kg-ot tartalékol­hassanak télre. Hogyan? A takar­mányrépától? Szinte látom, hogy egyesek kételkednek. Pedig ez a va­lóság. Ebben az esetben a takarmány­­répa a többi nagytermelékenységre serkentő takarmány mellett dieteti­kus hatású, minek következtében a bendő mikroflőrája megváltozik és a szokottnál jobban hasznosítja a fel­etetett takarmányokat (még a nem teljesértékűeket is). Ez a magyará­zata a különbözetnek. Nagyon komolyan kell venni az utódnevelést, mert csak szakszerűen előkészített állatoktól várhatunk nagy hasznosságot. Sokhelyütt azonban ép­pen itt puskázzák el a jobb termelé­kenység lehetőségét, mert nem tö­rődnek a borjú és az üszőneveléssel, valamint azok takarmányozásával, vi­szont éppen ebben az időszakban kel­lene rájuk a legnagyobb gondot for­dítani. Végül Forró elvtárs elmondta, hogy amikor a Skandináv állomakban járt — ahol valóban színvonalas a tejter­melés — egyáltalán nem kellett szé­gyenkeznie. Ez valóban jó érzés le­hetett a zootechnikus számára, mert nem kis dolog az, hogy a nyárasdi szövetkezet már erősen megközelítet­te a tejtermelés világszínvonalát. MIT MUTAT A NYILVÄNTARTÄS? A zootechnikus minden tekintetben kifogástalan nyilvántartást tett az asztalra. Benne foglaltattak a tehe­nek laktációs tejelékenységére vonat­kozó adatok. A végén megtaláltam a hasznosság szerinti csoportosítást. Például 1800 literig csupán egyetlen tehenük van, de 2500—4000 literig már 456, 5000—6000 literig 9, és 6000 literen felül pedig egy. Az utóbbi ál­latcsoportnál adagolják a napi 4—7 kg abrakot. Ez azt mutatja, hogy a nyárasdi szövetkezetben pontos el­sődleges nyilvántartást vezetnek. BOGNÁR KAROLY ÉS A TEJTERMELÉS Szlovákia egyik legkiválóbb fejője Bognár Károly, aki most 41 eszten­dős, szintén a nyárasdi szövetkezet­ben dolgozik. Tavaly például a rábí­zott 14 tehéntől 4260 literes évi tej­átlagot ért el. Hogyan? Becsületesen végezte feladatát. A takarmányozást már az előbbiekből ismerjük. Gondoltam, bizonyosan sok hasz­nosat tudna mondani mások számára, ezért a déli fejésnél (itt naponta há­romszor fejnek) fölkerestem őt. El­mondta, hogy eddig egyetlen tehenet sem selejtezett ki, vagyis a rábízott jószágot lelkiismeretesen gondozza. Azt tartja, hogy rossz tehén nincs, azonban hanyag fejő, az van. Bizony ebben sok az igazság. Nagyon szerényen megjegyezte, hogy minden jő eredmény a szaksze­rű takarmányozás velejárója, persze ehhez szív is kell. Végül még hozzá­tette, hogy ő semmi különöset nem tesz, csupán annyit amennyit éppen tennie kell. Szerénység az egész vonalon. Ogy érzem, ebben van az eredmények lé­nyege. Itt azt teszik, amit tenniük kell, mert megköveteli a becsület. Ez az igazság. Más mezőgazdasági üze­mekben is szükség lenne erre. Sok mindent tisztázniok kellene, s amit eddig helytelenül tettek azon változ­tatni. Felülről lefelé és fordítva be kellene ismerni a tévedést, de ehhez szerénység és erős akarat kell. Hoksza István A múlt év minden hónapjában 3714 koronát kereső Bognár Károly tehe­nész. (Foto: CTK) Mezőgazdasági üzemeinkben, lg; Nyárasdon is, időszakonként változi a takarmányozás. Itt azonban arr; törekednek, hogy az adag az álla súlyára és termelékenységére vall tekintettel a legmegfelelőbb legyen A tehenek télen redszerint 3—4 kg nyi kiváló minőségű lucernát, 30 kj silót és más tömegtakarmányt kap nak. Szólni kell itt azonban az abrak adagolásról, amelyet egyedenként ha­szonhozam szerint nyújtanak a tehe­neknek. A szövetkezetben naponti minden egyes tehénre 2,5 kg abrako adnak ki, de nem az egyenlősdi alap­ján. Egy-egy tehenész 12 — 14 állató gondoz és fej, * amint már említet­tem, ő osztja .1 az abrakot. Ilyen­formán a nagytejelékenységiű tehéi megkapja a napi 4—7 kg abrakadago­­is, amelyet a szövetkezet maga ter­meszt. Tavaly például az 545 tehéntől 3535 Megfontoltan a takarmánytermesztésben (í Mezőgazdasági termelésünk fokozása annak ellenére, hogy évente ' ’ több szerves és ipari trágyát nyújtunk a földnek, mégis lassú ütemben , > halad. A helyzet megváltozhat és meg is változik, ha jobban törődünk 1 > majd egyes részletkérdésekkel is. Végre oda kellene hatni, hogy meg-0 szűnjön a rossz munka, mert azzal minden tekintetben károkat oko­< > zunk. Szövetkezetünknek olyan füves takarmánykeverék területe van, < i amely már tavaly sem felelt meg a követelményeknek (4—5 éves). 1 * Ugyanakkor helyette más területen másodszor végeztünk alávetést, I > de ez a szárazság következtében nem sikerült, pedig a terület folyó '1 mentén van, s lehetőség nyílt volna a növény rendszeres öntözésére. 0 Sajnos, nem így történt. Ennek következtében jelentős mennyiségű ta-1 > karmány ment veszendőbe. ,, A régi gyepet már nyáron fel kellett volna szántani, s helyébe in­< i kább búzát vetni. A kétszeri (50—60 hektár) alávetés bizony lényeges ,, költséggel járt s ebből kevés haszon lesz. {> A termést meg lehetett volna menteni, ha tavaly jobban vigyázunk ,, a takarmány begyűjtésére s kazlazására. A takarmányt zöld állapot­ai ban kazlaztuk, s így egy része megrothadt, másik része pedig meg­­, égett. Becsaptuk saját magunkat. ,, Fölsorolhatnék még több ilyen esetet is, de példának ez is elegendő. (t Azt akarom bizonyítani, hogy a termelés fokozása a helyes, szakszerű ” irányításon múlik. Garhát István (Udvarai (1965. március 25-1 állapot szerint) ATKAKÖR Zdiar — poprádi járás (atkakőr gyanúja), NYÜLÖS KÖLTÉSROTHADAS Köbölkút — érsekújvári járás. Köbölkút, Újfalu, Béla, Sárkány, Divá, Kismuzsla. (A zárlat eset­leges megszüntetéséről 1965. már­cius 25-ig nem érkezett jelentés). Zlatníky — topoíőanyi járás. Zlatníky, Maié- Vel'ké Hostice, Po­­chabany, Cuklasovce, Libichavá, Nemecky, Halasovce, Horné- Dől­né Vrskovce és Cimenná. Zázrivá Dolny — Kubin-i járás. Zázrivá összes tanyáival, és Ple­­sivá. Chrenová — prievidzai járás. Chrenovec, Malá Cauáa, Veíká Cauáa, Lipnlk, Jalovec, Morovno, Szlovákia területén érvényben levő zárlatok Az egyesület elnöke Dolinsky Jó zsef mérnök Török Jánosnak át adja az elismerő oklevelet. A nyitrai méhészek március 21- én hasznos megbeszélést, évzáró gyűlést tartottak. Értékelték a feladatok teljesítését. A méz­eladást magasan túlszárnyalták, s a vándorlás terén is hasznos tapasz­talatokra tettek szert. Ezért az egyesület jutalmat is kapott. A méhészek nyitrai egyesülete jelenleg közel 700 tagot számlál. Ezen az évzáró gyűlésen az eltelt időszakban végzett jó munkáért elismerő oklevelet adtak át az arra érdemes méhészeknek. Ezek közé tartozik Dr. Alexander Knap­­po (a népi akadémia megszervezé­séért és vezetéséért), valamint Török János, továbbá Simko, Ren­­sik és Sevcik elvtárs. A nevezet­tek az egyesület megalakulásától kezdve, azaz 40 éve lelkes tevé­kenységet fejtenek ki a méhészke­dés terén. Albert László, (Nyitra) Méhészek a Zobor alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents