Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-10 / 14. szám

Csallóközi tapasztalatok Egyik szélét a hömpölygő Duna, másikat pedig a fáradhatatlanul ka­nyargó Kisduna szegélyezi. Hossza aiig több száz, a szélessége pedig öt­ven kilométernél. Csallóköz! ... Ügy terebélyesedik Bratislava és Komárom között, mint egy gazdag lakomára megterített, ovális alakú asztal. Területének körül­belül két harmada a dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. A többi részén pe­dig a bratislavai és a komáromi járás osztozott meg. Éghajlati és talajviszonyai alapján Csehszlovákia legjobb mezőgazdasági körzetei közé tartozik. Tehát ezen a vidéken nagyon kedvező előfeltételek vannak a mezőgazdasági termelés szüntelen fejlesztéséhez. Az emberek?... Szorgalmasak és nem idegenkednek az újtól. Az ötvenes évek elején, amikor a szövetkezeti gazdálkodás országos méretben csupán a szántóterület har­minc százalékára terjedt ki, itt már akkor, vagyis lassan már tizenöt éve teljes győzelmet aratott a szocialista szektor. Magától értetődik tehát, hogy Csallóköz szövetkezeti parasztjai a termelés színvonalának emelése köz­ben, már nagyon sok tapasztalatot szereztek. A dunaszerdahelyi járásban kezdő­dött és honosodott meg leghamarabb a nagyüzemi munkaszervezés legújabb módszere is, amely a növénytermesz­tési munkák egyetemes gépesítését szolgálja. Itt a gépek kezelői már nem munkafeladatokkal, hanem az anyagi érdekeltséggel párosuló termelési fel­adatokkal vannak megbízva. Ez az egy példa azonban csak egy kis hányadát képezi azoknak az új és a gyakorlatban is bevált módszerek­nek, amelyek a dunaszerdahelyi járás­ból indultak el országhódító útjukra. Nem csoda tehát, hogy a szilárd szö­vetkezeti közösségben dolgozó csalló­közi parasztok termelési eredményei már az ötvenes évek végén jóval na­gyobbak voltak az országos átlagnál. A kiváló termelési eredmények lán­colata azonban — talán éppen abban az időben, amikor úgy látszott', hogy ebben a járásban minden a lehető legjobban megy —, szinte egyik évről a másikra megszakadt és a pangás jelei mutatkoztak. A kedvezőtlen je­lenségek, melyek az 1961—1962-es években a mezőgazdasági termelés 6 százalékos csökkenéséről tanúskod­tak, sürgős beavatkozási követeltek. Nem volt könnyű megtalálni a meg­torpanás okait. A végén azért mégis­csak kiderült, hol szorít a cipő. A szö­vetkezetek életének és gazdasági helyzetének mély elemzése azt bizo­nyította, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlődését elsősorban a vezetők jutalmazásának elavult módszeré fé­kezi. A vezetők jutalmának nagysága, úgy mint máshol, itt is bizonyos mennyiségű munkaegységben volt megállapítva. Több esetben előfor­dult, hogy jóval kisebb szövetkezet vezetői több munkaegységet kaptak, mint a nagy szövetkezeté. És olyan eset is volt szép számmal, hogy a szövetkezet elnöke azért, méri tagja volt az irányítása mellett gazdálkodó szövetkezetnek, kisebb jutalomban részesült, mint más községből bejáró könyvelő, aki az esedékes munkaegy­ség mellé úgynevezett bérkiegészítés címén szép összegeket kapott még az állami alapokból is. Az említett probléma megoldása gyors és határozott intézkedése­ket követelt. Dunaszerdahelyen nem tétlenkedtek. Az adott' hely­zet és a lehetőségek ismerete alapján 1962 őszén kidolgozták a szövetkeze­tek vezetőinek új fizetési, illetve ju­talmazási rendszerét, amelyet' a tag­gyűlések határozata alapján 1963. ja­nuár elsejével a járás összes szövet­kezetei bevezettek. A vezetők jutalmazásának új mód­szere sok pozitív vonással bír. A leg­lényegesebb talán az, hogy létrejött' a szövetkezetek vezető dolgozóinak egységes elvekre épülő jutalmazása, tehát megszűnt az egyes vezetők ér­dem nélküli kiváltságos helyzete. Az új módszer a vezetők jutalmá­nak nagyságát két alapvető tényező­től feszi függővé. Az egyik a szövet­kezet mezőgazdasági földterületének terjedelme, a másik pedig az egy redukált hektáron kitermelt piaci árufermék pénzbeni értéke. (Például 1 ha rét = 0,3 redukált hektárral.) A jutalom két fő formája mellett a vezetők pótjutalmat is kapnak szak­­képzettségük arányában és évvégi prémiumot abban az esetben, ha a gazdaság túlszárnyalta a tervezett évi tiszta jövedelmét. A mezőgazdasági földterület terje­delme alapján megállapított összeg képezi a vezetők alapjutalmát. Az elnök esetében a 800 hektárig terjedő gazdaságokban ez 1000 korona, a 2000 hektáron felüliekben pedig 1400 ko­rona. A jutalomnak ezt a részét a vezetők minden körülmények között, tehát akkor is megkapják, ha a szö­vetkezet nem teljesítette piaci áru­­termelési tervét. A havi jutalom másik részének, vagyis az árutermelési pótléknak —, amelynek nagyságát gazdaságonként a piaci árutermelés terjedelme, a szövetkezet földterületének nagysága és a minőségi osztályba való tartozás alapján állapítják meg —g, a vezetők havonta csak 80 %-át kapják kézhez. (Például: az első minőségi csoportba tartozó 800 hektáros szövetkezet el­nöke, ha egy redukált hektárról 3000 korona értékű árut adott él, havonta 600 korona, a 2000 hektáros szövet­kezet elnöke pedig havonta 900 koro­na 80 %-ára tarthat igényt.) A további 20 %-of megkapják az év végén, de csak abban az esetben, ha az irányításuk mellett gazdálkodó szövetkezet teljesítette a piaci áru­­termelési tervét, ha terv szerint fel­­töltötte a különböző alapokat és lét­rehozta a tiszta jövedelem tervezett összegét. Abban az esetben, ha az említett szakaszokon lemaradás mu­tatkozik, annyi százaléka marad benn a vezetők fizetésének — az év köz­ben benntartott' 20 százalékból —, ahány százalékkal a tervteljesífés lemaradt. A terv túlteljesítése esetén azonban megkapják nemcsak az év­közben visszatartott húsz százalékot, hanem évvégi prémiumot is kapnak. Ez annyi százalékát tesz ki egészévi jutalmuknak, ahány százalékkal a szövetkezeti tiszta jövedelem terve­zett nagyságát túllépték. A jutalmazás említett formájáról még annyit: hogy az agronómus, a zoofechnikus, az ökonőmus és a gé­pesítő, az elnök havi jutalmának 75— 95 %-át, míg az egyetemesén gépesí­tett brigád vezefője_és az állatte­nyésztési csoportvezető 70—90 %-áf kaphatja. A hitelesség kedvéért még kell mondani még azt is, hogy a vezető dolgozók elvileg háztáji földre nem tarthatnak igényt, Ha azonban gör­csösén ragaszkodnak hozzá akkor kaphatnak, de csak abban az esetben, ha a havi jutalmuk égy részéről le­mondanak. (10 ár háztáji föld után havonta 40 korona, 50 ár után pedig 300 korona.) Kétségtelen, hogy a jutalmazásnak ez az új módszere a szövetkézét ve­zető dolgozóit anyagilag is érdekeltté teszi a piaci árutermelés tervének teljesítésében, a földalap maximális kihasználásában, a különböző ter­melési ágazatok arányos fejlesztésé­ben, a gépek kapacitásának teljés­­mértékű kihasználásában és így az önköltség csökkentésében általában. De nagy jelentőséggel bír az a körül­mény is, hogy a háztáji gazdálkodás gondjaitól felmentett vezető dolgozók, minden tevékenysége csak a szövet­kezet gazdasági helyzetének szilárdí­tására irányul. A jutalmazás új formájának haté­konyságát azonban leghitelesebben a termelési eredmények alakulása bi­zonyítja. Mielőtt azonban az eredmé­nyek összehasonlítására sor kerül, az esetleges félreértések elkerülése és a helyzet reális áttekintése céljából szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy 1964-ben a dunaszerdahelyi já­rásban öt szövetkezettel volt keve­sebb, mint 1962-ben. Tehát a megnö­vekedett eredményeket körülbelül ötezer hektárral kisebb területen ér­ték él. Most pedig lássuk, hogy mit mu­tatnak a számok? Ezerkiléncszázhaívankettőben az el­avult jutalmazási forma gyakorlásá­nak utolsó évében égy hektár mező­­gazdasági földterületre 5730 korona értékű össztermék jutott. Ezzel szem­ben 1964-l}£n 7079 korona értékű. Tehát a mezőgazdasági össztermelés járási méretben 23 %-kal emelkedett. A piaci árutermelésben még ennél is kedvezőbb jelenségek tapasztalhatók. Mert az 1962. évi 3983 korona értékű áruval szemben, 1964-ben egy átlag hektár mezőgazdasági földterületen 5027 korona értékű árut termeltek, illetve értékesítettek. S ez nem keve­sebb, mint 26 %-os emelkedés. A termelés növekedésével párhuza­mosan emelkedett a járás szövetke­zeteinek tiszta jövedelme is, amely 1962-ben 117 millió 576 ezer korona volt, 1964-ben pedig 162 millió koro­na. Tehát járási méretben 44 millió 424 ezer korona többlet tiszta jöve­delem jött létre. Ez a körülmény kedvezően hatott a különböző alapok, köztük a szövet­kezeti tagok jutalmazási alapjának alakulására is. Míg 1962-ben egy átlag szövetkezeti dolgozó évi keresete pénzben 10 443 korona volt, addig 1964-ben már 13 786 koronára emel­kedett. Vannak tájékozatlan emberek, akik azt állítják, hogy ebben a járásban a növénytermesztési termékek túl­méretezett kiárusítása folytán emel­kedett a szövetkezetek tiszta jöve­delme és a szövetkezeti tagok kere­setének összege is. Sőt, egyesek még azt is rebesgetik, hogy a szövetkezeti tagok egyéni jövedelme a bővített újratermelés rovására emelkedik. Azt, hogy ezek a légből kapott állítások mennyire nem fedik a valóságot bi­zonyítja az is, hogy az oszthatatlan alapra az 1962 évi 242 koronával szemben, 1964-ben 445 koronát jut­tattak minden hektár mezőgazdasági földterület után. A vetőmag és a 'ta­karmányalap pedig a 46 millió 695 ezer korona értékről, 55 millió 763 koronára emelkedett. A vezető dolgozók jutalmazása új formájának kedvező hatását bizonyít­ják a 2285 hektáron gazdálkodó Diós­­patonyi EFSZ termelési eredményéi is. Hatvanegyben és hatvankettőben itt is megállt a fejlődés. S bizony 1962-bén egy hektár mezőgazdasági földterületre csak 5917 korona értékű össztermék jutott. Ezzel szemben 1964-ben 8449 korona értékű. A piaci árutermelés értéké pedig a 3947 ko­ronáról, amely lényégében a járási átlag alatt volt —, 5647 koronára emelkedett. Nem az árpolitikában eszközölt kisebb módosításokat tükrözik ezek a számok. Hanem pénzbeni mutatói a több termelésnek. Annak, hogy a szö­vetkezet az elmúlt évben 28 vagon és 27 mázsa gabonával, 4 vagon és 61 mázsa hússal, valamint 610 ezer liter tejjel adott él többet, mint 1962-ben. Ez a magyarázata annak is, hogy a szövetkezet tiszta jövedelme a két évvél ezelőtti 5 millió 851 ezer köró­néról, 8 millió 245 ezer koronára emelkedett'. A jutalmazás új módszerének be­vezetése által nemcsak rendeződött', hanem a legtöbb esetben emelkedett' is a szövetkezetek vezető dolgozóinak egyéni jövedelme. A szövetkezeti tag­ság azonban nem írígyli vezetőitől a megérdemelt jutalmat. De miért is irigyelné? hiszen a felélősségfelje­­sebb és szakszerűbb munkaszervezés következményeként létrejött nagyobb jövedelemből maga is részesedik. Dióspafonyban például a jutalma­zási alap az 1962. évi 4 millió 255 ezer koronáról 1964-ben 5 millió 812 ezer koronára emelkedett. Egy mun­kaegység értéke pedig elérté a 32,17 koronát. S a normák nem szilárdak, mert' egy átlag dolgozóra a múlt év­ben is 512 munkaegység jutott. Az eredmények tehát azt bizonyít­ják, hogy a szövetkezetek vezető dolgozóinak új jutalmazási rendszere, amelyet a dunaszerdahelyi járásban már két éven keresztül alkalmaztak —, fejlődésük jelenlegi szakaszában —, megfelel a követelményeknek. Ezért csak ajánlani lehet, hogy a he­lyi adottságokhoz alkalmazva, mások is kövessék a dunaszerdahelyi példát. Pathó Károly A szódói szövetkezetben már jó pár napja befejezték az árpa vetését, teljes ütemben vetik a cukorrépát, de nem'feledkeznek meg az őszi gabo­nafélék gondozásáról sem. A búza jól meggyökeresedett és szépen zöldéit. De a szeles időjárás veszélyezteti a növények fejlődését és ezért Lestyan János traktoros művién táblát meghengerez. így a föld a téli fagyok után jól összenyomódik, csökken a nedvességpárolgás, és a növények gyökérze­téhez tömörül a föld és a búza a jó fejtrágyázás után rohamosan fejlődik. '(Kép és szöveg Bal la József) Új jutalmazási rendszer az ógyallai szövetkezetben Első lépés # A jutalmazás magassága teljesen a munka termelékenységétől függ ( O Idén a kiikóricával és herefélékkkel kísérleteznek # Az ógyallai szövétkézefésék elhatá­rozták, hogy a kompléxbrigád a szov­jet Szvetlicsna méchanizátor módsze­rei szerint dolgozik". Így jeléntös lé­pést tesznek a traktorosok és mécha­nizátor ipari díjazása felé. A gyakor­latban ez a szövetkezet és a tagok érdekeinek közös nevezőre hozását jelenti és lényegesen hozzájárul a munka minőségének mégjavításához. Viszont ezzel párhuzamosan emelke­dik a kereset is. A mostani jutalmazási mód mellett, amikor minden szövetkezeti tag csak a munka mennyiségéért kap fizetést, érdeke, hogy minél több munkaegysé­get és normát szerezzen. A minőségre kevesebb gondot fordít. Ezt a legtöbb esetben adminisztrációs intézkedések­kel'kell elérni, vagy pedig a kötele­zettségvállalások tárgyává válik. Az ógyallai szövetkezetben a tagok egyéni érdekeivel összhangban nem a mennyiséget, hanem a munka minő­ségét helyezték előtérbe. Az új rend­szer szerint "a dolgozók érdekeltek a munka eredményében, pl. a kuko­rica vagy széna hektárhozamában. Természetesen bizonyos magasságú alapbért meg kellett határozni. A műszaki teljesítménynormákból indultak ki. Kiszámították például, hogy talajelőkészítésért vetés alá hektáronként 0,98 normaegység, a ve­tésért 0,21, az első és második sara­­bolásért 0,36 norma alapegység jár. Összegezve megállapították, hogy a traktoros segédjével együtt egy hek­tár kukorica megművelésére 5,07 nor­mát használhat fel. Egy norma pénz­értéke 22 korona,» tehát összesen 111,54 korona a munkabér. Idén, mivel még nincsenek tapasz­talataik a kukorica komplex gépesített megművelésében, egy traktorosra bíz­tak 10 hektáros parcellát. A kisegítő munkással együtt 500 mázsa kukoricát kell kitermelniök szemesen, miután mázsánként 3,70 koronát kapnak. Nem kívánhatjuk, hogy a dolgozók csak ősszel kapják meg fizetésüket, Kassán a Slávia kávéházban a Cseh­szlovák Nőbizottság elnökségének tagjai, valamint a járás és a tejüzem megbízottai, részvételével értékelték a Földművesasszonyok Téli Iskolája VI. évfolyamát, amelyet a járás 85 községében rendeztek meg. Urbancsik Imre, a járási nemzeti bizottság titkára értékelte a nők isko­láztatásának eredményeit. Szavaiból kitűnt, hogy a legszebb fejési ered­ményeket a Tornaváraljai Állami Gaz­daság zsarnói részlegén, a Bárcai ÄG miszlovkai részlegén, a nagyidai ÄG- ban, valamint a csákányfalvai és a migléci EFSZ-ekben érték él. Csá-Tisztelet a legjobbaknak kányfalván például 520 literrel emel­kedett a tejhozam az előbbi évhez viszonyítva. A legjobbak hozzájárulásával a já­rás az elmúlt évben 208 ezer liter fe­jet adott tervén felül a közélláfásnak. Ez 794 ezer literrel több, mint az előző évben. Kiváló eredményeiért 29 nő kapta még a „Példás Fejőnő“ I. fokú jelvényét, 26 nő a „Példás Fe­jőnő“ II. fokú jelvényét, valamint a Csehszlovák Nőbizottság okleveleit. A Földművesasszonyok Téli Iskolája VII. évfolyamában a növénytermesz­tésről is tanulnak.. Amíg az állatte­nyésztésben az állatok hasznosságá­nak növelésére, addig a növényter­mesztésben az egyes növények hek­tárhozamainak emelésére fordítják fi­gyelmükét. Az idei indulás jő volt. Eddig már közel félmillió liter tejét adtak terven felül a járás állami gazdaságai, szö­vetkezetei. Az iskola hallgatói hazánk felszabadulásának 20. évfordulója al­kalmából vállaltak: másfélmillió liter tejet adnak terven felül a közellátás részére. Mató Pál viszont nem fizethetjük ki a teljés bérértékét sem, mert akkor az embe­rek ném törődnének a munka minő­ségével. Ezért az 1150 koronának csak á 70 %-át kapja kézhez a dolgozó há­rom előlegben. A traktoros a vetés befejezésé után 140 koronát, a máso­dik sarabolás után 120 koronát és a begyűjtés után 200 koronát kap. összesen 460 koronát. A segéderő 320 koronát kap. Ha elérik a tervezett héktárhöza­­mokat, a szövetkezet égy hónapon be­lül kifizeti az elmaradott 30 százalé­kot. Ha a hektárhozamot nem érik el, minden nem kitermelt mázsáért 3,70 koronát vonnak le. Viszont, ha túltel­jesítik a bektárhozamot, minden má­zsáért 3,60 koronát kapnak, ebből 30 százalékot természetbeniekben. Hasonló a díjazási rendszer a széna­begyűjtésnél is. Egy négytagú cso­portnak 40 mázsa szénát kell termel­nie, hereíélékből és 30 mázsát réti­fűből. Az első esetben 6700, a máso­dik esetben pedig 2210 mázsa széná­ról van szó. A munkákért az előlege­zett 70 % 14 660 koronát tesz ki, ezért a csoportnak gondozni kell a rétet és legelőt, a hereféléket lekaszálni, utána pedig megszárítani és gépekkel be­gyűjteni. Ha teljesítik a tervét még 6280 ko­ronát kapnak, viszont ellenkező eset­ben minden nem kitermelt mázsa szénáért 2,70, a herefélék szénájáért pedig 2,23 koronát fognak le. Ha'túl­­teljesítik a tervet, minden mázsáért' az értékesítési ár 30 %-át kapják meg. Az említettekből látjuk, hogy ebben az esetben a normákat senki sem hal­mozhatja fel fölöslegesen, inkább az a cél, hogy minél kevesebb, jobb mi­nőségű munkával többet termeljenek. Az ógyallai kezdeményezés nem öleli teljesen magába Szvetlicsna mód­szerét, ebből csak az első lépést te­szik. De hozzátehetjük, hogy bátor lépés ez és ha az első napoktól kezd­ve betartják, szép eredményeket ér­hetnek él. Az év végén az első négy traktoroshoz bizonyára többen is csat­lakoznak. Molnár, Zachar, Stifner és Bacho traktorosok példáját valószínű­leg sokan követik majd. ARNOST BAK Ha valamelyik szövetkezetben az ógyallai módszer szerint akarják dí­jazni a komplexbrigád tagjait vagy csoportját, értesítsék erről szerkesztő­ségünket. A módszer kitételeiről bő­vebb fölvilagosítással szolgálhatunk. SZERK. SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. április 10. Figyelem! A Szabad Földműves díjmen­tesen közli az EFSZ-ek és az ÁG-ok hirdetéseit! Ezáltal is segíteni akarja mezőgazdasági üzemeink adás—vételi és csere-" kapcsolatainak fejlődését. A díjmentes hirdetések meg­könnyítik: a gépek és gépalkatrészek, a vetőmagvak, a fajállatok, a takarmányfélék és más mezőgazdasági termé­nyek értékesítését, beszerzését, vagy kicserélését! A Szabad Földműves segíteni akar! Használják ki a lehetőséget!.

Next

/
Thumbnails
Contents