Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-10 / 14. szám
Csallóközi tapasztalatok Egyik szélét a hömpölygő Duna, másikat pedig a fáradhatatlanul kanyargó Kisduna szegélyezi. Hossza aiig több száz, a szélessége pedig ötven kilométernél. Csallóköz! ... Ügy terebélyesedik Bratislava és Komárom között, mint egy gazdag lakomára megterített, ovális alakú asztal. Területének körülbelül két harmada a dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. A többi részén pedig a bratislavai és a komáromi járás osztozott meg. Éghajlati és talajviszonyai alapján Csehszlovákia legjobb mezőgazdasági körzetei közé tartozik. Tehát ezen a vidéken nagyon kedvező előfeltételek vannak a mezőgazdasági termelés szüntelen fejlesztéséhez. Az emberek?... Szorgalmasak és nem idegenkednek az újtól. Az ötvenes évek elején, amikor a szövetkezeti gazdálkodás országos méretben csupán a szántóterület harminc százalékára terjedt ki, itt már akkor, vagyis lassan már tizenöt éve teljes győzelmet aratott a szocialista szektor. Magától értetődik tehát, hogy Csallóköz szövetkezeti parasztjai a termelés színvonalának emelése közben, már nagyon sok tapasztalatot szereztek. A dunaszerdahelyi járásban kezdődött és honosodott meg leghamarabb a nagyüzemi munkaszervezés legújabb módszere is, amely a növénytermesztési munkák egyetemes gépesítését szolgálja. Itt a gépek kezelői már nem munkafeladatokkal, hanem az anyagi érdekeltséggel párosuló termelési feladatokkal vannak megbízva. Ez az egy példa azonban csak egy kis hányadát képezi azoknak az új és a gyakorlatban is bevált módszereknek, amelyek a dunaszerdahelyi járásból indultak el országhódító útjukra. Nem csoda tehát, hogy a szilárd szövetkezeti közösségben dolgozó csallóközi parasztok termelési eredményei már az ötvenes évek végén jóval nagyobbak voltak az országos átlagnál. A kiváló termelési eredmények láncolata azonban — talán éppen abban az időben, amikor úgy látszott', hogy ebben a járásban minden a lehető legjobban megy —, szinte egyik évről a másikra megszakadt és a pangás jelei mutatkoztak. A kedvezőtlen jelenségek, melyek az 1961—1962-es években a mezőgazdasági termelés 6 százalékos csökkenéséről tanúskodtak, sürgős beavatkozási követeltek. Nem volt könnyű megtalálni a megtorpanás okait. A végén azért mégiscsak kiderült, hol szorít a cipő. A szövetkezetek életének és gazdasági helyzetének mély elemzése azt bizonyította, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődését elsősorban a vezetők jutalmazásának elavult módszeré fékezi. A vezetők jutalmának nagysága, úgy mint máshol, itt is bizonyos mennyiségű munkaegységben volt megállapítva. Több esetben előfordult, hogy jóval kisebb szövetkezet vezetői több munkaegységet kaptak, mint a nagy szövetkezeté. És olyan eset is volt szép számmal, hogy a szövetkezet elnöke azért, méri tagja volt az irányítása mellett gazdálkodó szövetkezetnek, kisebb jutalomban részesült, mint más községből bejáró könyvelő, aki az esedékes munkaegység mellé úgynevezett bérkiegészítés címén szép összegeket kapott még az állami alapokból is. Az említett probléma megoldása gyors és határozott intézkedéseket követelt. Dunaszerdahelyen nem tétlenkedtek. Az adott' helyzet és a lehetőségek ismerete alapján 1962 őszén kidolgozták a szövetkezetek vezetőinek új fizetési, illetve jutalmazási rendszerét, amelyet' a taggyűlések határozata alapján 1963. január elsejével a járás összes szövetkezetei bevezettek. A vezetők jutalmazásának új módszere sok pozitív vonással bír. A leglényegesebb talán az, hogy létrejött' a szövetkezetek vezető dolgozóinak egységes elvekre épülő jutalmazása, tehát megszűnt az egyes vezetők érdem nélküli kiváltságos helyzete. Az új módszer a vezetők jutalmának nagyságát két alapvető tényezőtől feszi függővé. Az egyik a szövetkezet mezőgazdasági földterületének terjedelme, a másik pedig az egy redukált hektáron kitermelt piaci árufermék pénzbeni értéke. (Például 1 ha rét = 0,3 redukált hektárral.) A jutalom két fő formája mellett a vezetők pótjutalmat is kapnak szakképzettségük arányában és évvégi prémiumot abban az esetben, ha a gazdaság túlszárnyalta a tervezett évi tiszta jövedelmét. A mezőgazdasági földterület terjedelme alapján megállapított összeg képezi a vezetők alapjutalmát. Az elnök esetében a 800 hektárig terjedő gazdaságokban ez 1000 korona, a 2000 hektáron felüliekben pedig 1400 korona. A jutalomnak ezt a részét a vezetők minden körülmények között, tehát akkor is megkapják, ha a szövetkezet nem teljesítette piaci árutermelési tervét. A havi jutalom másik részének, vagyis az árutermelési pótléknak —, amelynek nagyságát gazdaságonként a piaci árutermelés terjedelme, a szövetkezet földterületének nagysága és a minőségi osztályba való tartozás alapján állapítják meg —g, a vezetők havonta csak 80 %-át kapják kézhez. (Például: az első minőségi csoportba tartozó 800 hektáros szövetkezet elnöke, ha egy redukált hektárról 3000 korona értékű árut adott él, havonta 600 korona, a 2000 hektáros szövetkezet elnöke pedig havonta 900 korona 80 %-ára tarthat igényt.) A további 20 %-of megkapják az év végén, de csak abban az esetben, ha az irányításuk mellett gazdálkodó szövetkezet teljesítette a piaci árutermelési tervét, ha terv szerint feltöltötte a különböző alapokat és létrehozta a tiszta jövedelem tervezett összegét. Abban az esetben, ha az említett szakaszokon lemaradás mutatkozik, annyi százaléka marad benn a vezetők fizetésének — az év közben benntartott' 20 százalékból —, ahány százalékkal a tervteljesífés lemaradt. A terv túlteljesítése esetén azonban megkapják nemcsak az évközben visszatartott húsz százalékot, hanem évvégi prémiumot is kapnak. Ez annyi százalékát tesz ki egészévi jutalmuknak, ahány százalékkal a szövetkezeti tiszta jövedelem tervezett nagyságát túllépték. A jutalmazás említett formájáról még annyit: hogy az agronómus, a zoofechnikus, az ökonőmus és a gépesítő, az elnök havi jutalmának 75— 95 %-át, míg az egyetemesén gépesített brigád vezefője_és az állattenyésztési csoportvezető 70—90 %-áf kaphatja. A hitelesség kedvéért még kell mondani még azt is, hogy a vezető dolgozók elvileg háztáji földre nem tarthatnak igényt, Ha azonban görcsösén ragaszkodnak hozzá akkor kaphatnak, de csak abban az esetben, ha a havi jutalmuk égy részéről lemondanak. (10 ár háztáji föld után havonta 40 korona, 50 ár után pedig 300 korona.) Kétségtelen, hogy a jutalmazásnak ez az új módszere a szövetkézét vezető dolgozóit anyagilag is érdekeltté teszi a piaci árutermelés tervének teljesítésében, a földalap maximális kihasználásában, a különböző termelési ágazatok arányos fejlesztésében, a gépek kapacitásának teljésmértékű kihasználásában és így az önköltség csökkentésében általában. De nagy jelentőséggel bír az a körülmény is, hogy a háztáji gazdálkodás gondjaitól felmentett vezető dolgozók, minden tevékenysége csak a szövetkezet gazdasági helyzetének szilárdítására irányul. A jutalmazás új formájának hatékonyságát azonban leghitelesebben a termelési eredmények alakulása bizonyítja. Mielőtt azonban az eredmények összehasonlítására sor kerül, az esetleges félreértések elkerülése és a helyzet reális áttekintése céljából szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy 1964-ben a dunaszerdahelyi járásban öt szövetkezettel volt kevesebb, mint 1962-ben. Tehát a megnövekedett eredményeket körülbelül ötezer hektárral kisebb területen érték él. Most pedig lássuk, hogy mit mutatnak a számok? Ezerkiléncszázhaívankettőben az elavult jutalmazási forma gyakorlásának utolsó évében égy hektár mezőgazdasági földterületre 5730 korona értékű össztermék jutott. Ezzel szemben 1964-l}£n 7079 korona értékű. Tehát a mezőgazdasági össztermelés járási méretben 23 %-kal emelkedett. A piaci árutermelésben még ennél is kedvezőbb jelenségek tapasztalhatók. Mert az 1962. évi 3983 korona értékű áruval szemben, 1964-ben egy átlag hektár mezőgazdasági földterületen 5027 korona értékű árut termeltek, illetve értékesítettek. S ez nem kevesebb, mint 26 %-os emelkedés. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett a járás szövetkezeteinek tiszta jövedelme is, amely 1962-ben 117 millió 576 ezer korona volt, 1964-ben pedig 162 millió korona. Tehát járási méretben 44 millió 424 ezer korona többlet tiszta jövedelem jött létre. Ez a körülmény kedvezően hatott a különböző alapok, köztük a szövetkezeti tagok jutalmazási alapjának alakulására is. Míg 1962-ben egy átlag szövetkezeti dolgozó évi keresete pénzben 10 443 korona volt, addig 1964-ben már 13 786 koronára emelkedett. Vannak tájékozatlan emberek, akik azt állítják, hogy ebben a járásban a növénytermesztési termékek túlméretezett kiárusítása folytán emelkedett a szövetkezetek tiszta jövedelme és a szövetkezeti tagok keresetének összege is. Sőt, egyesek még azt is rebesgetik, hogy a szövetkezeti tagok egyéni jövedelme a bővített újratermelés rovására emelkedik. Azt, hogy ezek a légből kapott állítások mennyire nem fedik a valóságot bizonyítja az is, hogy az oszthatatlan alapra az 1962 évi 242 koronával szemben, 1964-ben 445 koronát juttattak minden hektár mezőgazdasági földterület után. A vetőmag és a 'takarmányalap pedig a 46 millió 695 ezer korona értékről, 55 millió 763 koronára emelkedett. A vezető dolgozók jutalmazása új formájának kedvező hatását bizonyítják a 2285 hektáron gazdálkodó Dióspatonyi EFSZ termelési eredményéi is. Hatvanegyben és hatvankettőben itt is megállt a fejlődés. S bizony 1962-bén egy hektár mezőgazdasági földterületre csak 5917 korona értékű össztermék jutott. Ezzel szemben 1964-ben 8449 korona értékű. A piaci árutermelés értéké pedig a 3947 koronáról, amely lényégében a járási átlag alatt volt —, 5647 koronára emelkedett. Nem az árpolitikában eszközölt kisebb módosításokat tükrözik ezek a számok. Hanem pénzbeni mutatói a több termelésnek. Annak, hogy a szövetkezet az elmúlt évben 28 vagon és 27 mázsa gabonával, 4 vagon és 61 mázsa hússal, valamint 610 ezer liter tejjel adott él többet, mint 1962-ben. Ez a magyarázata annak is, hogy a szövetkezet tiszta jövedelme a két évvél ezelőtti 5 millió 851 ezer körónéról, 8 millió 245 ezer koronára emelkedett'. A jutalmazás új módszerének bevezetése által nemcsak rendeződött', hanem a legtöbb esetben emelkedett' is a szövetkezetek vezető dolgozóinak egyéni jövedelme. A szövetkezeti tagság azonban nem írígyli vezetőitől a megérdemelt jutalmat. De miért is irigyelné? hiszen a felélősségfeljesebb és szakszerűbb munkaszervezés következményeként létrejött nagyobb jövedelemből maga is részesedik. Dióspafonyban például a jutalmazási alap az 1962. évi 4 millió 255 ezer koronáról 1964-ben 5 millió 812 ezer koronára emelkedett. Egy munkaegység értéke pedig elérté a 32,17 koronát. S a normák nem szilárdak, mert' egy átlag dolgozóra a múlt évben is 512 munkaegység jutott. Az eredmények tehát azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek vezető dolgozóinak új jutalmazási rendszere, amelyet a dunaszerdahelyi járásban már két éven keresztül alkalmaztak —, fejlődésük jelenlegi szakaszában —, megfelel a követelményeknek. Ezért csak ajánlani lehet, hogy a helyi adottságokhoz alkalmazva, mások is kövessék a dunaszerdahelyi példát. Pathó Károly A szódói szövetkezetben már jó pár napja befejezték az árpa vetését, teljes ütemben vetik a cukorrépát, de nem'feledkeznek meg az őszi gabonafélék gondozásáról sem. A búza jól meggyökeresedett és szépen zöldéit. De a szeles időjárás veszélyezteti a növények fejlődését és ezért Lestyan János traktoros művién táblát meghengerez. így a föld a téli fagyok után jól összenyomódik, csökken a nedvességpárolgás, és a növények gyökérzetéhez tömörül a föld és a búza a jó fejtrágyázás után rohamosan fejlődik. '(Kép és szöveg Bal la József) Új jutalmazási rendszer az ógyallai szövetkezetben Első lépés # A jutalmazás magassága teljesen a munka termelékenységétől függ ( O Idén a kiikóricával és herefélékkkel kísérleteznek # Az ógyallai szövétkézefésék elhatározták, hogy a kompléxbrigád a szovjet Szvetlicsna méchanizátor módszerei szerint dolgozik". Így jeléntös lépést tesznek a traktorosok és méchanizátor ipari díjazása felé. A gyakorlatban ez a szövetkezet és a tagok érdekeinek közös nevezőre hozását jelenti és lényegesen hozzájárul a munka minőségének mégjavításához. Viszont ezzel párhuzamosan emelkedik a kereset is. A mostani jutalmazási mód mellett, amikor minden szövetkezeti tag csak a munka mennyiségéért kap fizetést, érdeke, hogy minél több munkaegységet és normát szerezzen. A minőségre kevesebb gondot fordít. Ezt a legtöbb esetben adminisztrációs intézkedésekkel'kell elérni, vagy pedig a kötelezettségvállalások tárgyává válik. Az ógyallai szövetkezetben a tagok egyéni érdekeivel összhangban nem a mennyiséget, hanem a munka minőségét helyezték előtérbe. Az új rendszer szerint "a dolgozók érdekeltek a munka eredményében, pl. a kukorica vagy széna hektárhozamában. Természetesen bizonyos magasságú alapbért meg kellett határozni. A műszaki teljesítménynormákból indultak ki. Kiszámították például, hogy talajelőkészítésért vetés alá hektáronként 0,98 normaegység, a vetésért 0,21, az első és második sarabolásért 0,36 norma alapegység jár. Összegezve megállapították, hogy a traktoros segédjével együtt egy hektár kukorica megművelésére 5,07 normát használhat fel. Egy norma pénzértéke 22 korona,» tehát összesen 111,54 korona a munkabér. Idén, mivel még nincsenek tapasztalataik a kukorica komplex gépesített megművelésében, egy traktorosra bíztak 10 hektáros parcellát. A kisegítő munkással együtt 500 mázsa kukoricát kell kitermelniök szemesen, miután mázsánként 3,70 koronát kapnak. Nem kívánhatjuk, hogy a dolgozók csak ősszel kapják meg fizetésüket, Kassán a Slávia kávéházban a Csehszlovák Nőbizottság elnökségének tagjai, valamint a járás és a tejüzem megbízottai, részvételével értékelték a Földművesasszonyok Téli Iskolája VI. évfolyamát, amelyet a járás 85 községében rendeztek meg. Urbancsik Imre, a járási nemzeti bizottság titkára értékelte a nők iskoláztatásának eredményeit. Szavaiból kitűnt, hogy a legszebb fejési eredményeket a Tornaváraljai Állami Gazdaság zsarnói részlegén, a Bárcai ÄG miszlovkai részlegén, a nagyidai ÄG- ban, valamint a csákányfalvai és a migléci EFSZ-ekben érték él. Csá-Tisztelet a legjobbaknak kányfalván például 520 literrel emelkedett a tejhozam az előbbi évhez viszonyítva. A legjobbak hozzájárulásával a járás az elmúlt évben 208 ezer liter fejet adott tervén felül a közélláfásnak. Ez 794 ezer literrel több, mint az előző évben. Kiváló eredményeiért 29 nő kapta még a „Példás Fejőnő“ I. fokú jelvényét, 26 nő a „Példás Fejőnő“ II. fokú jelvényét, valamint a Csehszlovák Nőbizottság okleveleit. A Földművesasszonyok Téli Iskolája VII. évfolyamában a növénytermesztésről is tanulnak.. Amíg az állattenyésztésben az állatok hasznosságának növelésére, addig a növénytermesztésben az egyes növények hektárhozamainak emelésére fordítják figyelmükét. Az idei indulás jő volt. Eddig már közel félmillió liter tejét adtak terven felül a járás állami gazdaságai, szövetkezetei. Az iskola hallgatói hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából vállaltak: másfélmillió liter tejet adnak terven felül a közellátás részére. Mató Pál viszont nem fizethetjük ki a teljés bérértékét sem, mert akkor az emberek ném törődnének a munka minőségével. Ezért az 1150 koronának csak á 70 %-át kapja kézhez a dolgozó három előlegben. A traktoros a vetés befejezésé után 140 koronát, a második sarabolás után 120 koronát és a begyűjtés után 200 koronát kap. összesen 460 koronát. A segéderő 320 koronát kap. Ha elérik a tervezett héktárhözamokat, a szövetkezet égy hónapon belül kifizeti az elmaradott 30 százalékot. Ha a hektárhozamot nem érik el, minden nem kitermelt mázsáért 3,70 koronát vonnak le. Viszont, ha túlteljesítik a bektárhozamot, minden mázsáért 3,60 koronát kapnak, ebből 30 százalékot természetbeniekben. Hasonló a díjazási rendszer a szénabegyűjtésnél is. Egy négytagú csoportnak 40 mázsa szénát kell termelnie, hereíélékből és 30 mázsát rétifűből. Az első esetben 6700, a második esetben pedig 2210 mázsa szénáról van szó. A munkákért az előlegezett 70 % 14 660 koronát tesz ki, ezért a csoportnak gondozni kell a rétet és legelőt, a hereféléket lekaszálni, utána pedig megszárítani és gépekkel begyűjteni. Ha teljesítik a tervét még 6280 koronát kapnak, viszont ellenkező esetben minden nem kitermelt mázsa szénáért 2,70, a herefélék szénájáért pedig 2,23 koronát fognak le. Ha'túlteljesítik a tervet, minden mázsáért' az értékesítési ár 30 %-át kapják meg. Az említettekből látjuk, hogy ebben az esetben a normákat senki sem halmozhatja fel fölöslegesen, inkább az a cél, hogy minél kevesebb, jobb minőségű munkával többet termeljenek. Az ógyallai kezdeményezés nem öleli teljesen magába Szvetlicsna módszerét, ebből csak az első lépést teszik. De hozzátehetjük, hogy bátor lépés ez és ha az első napoktól kezdve betartják, szép eredményeket érhetnek él. Az év végén az első négy traktoroshoz bizonyára többen is csatlakoznak. Molnár, Zachar, Stifner és Bacho traktorosok példáját valószínűleg sokan követik majd. ARNOST BAK Ha valamelyik szövetkezetben az ógyallai módszer szerint akarják díjazni a komplexbrigád tagjait vagy csoportját, értesítsék erről szerkesztőségünket. A módszer kitételeiről bővebb fölvilagosítással szolgálhatunk. SZERK. SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. április 10. Figyelem! A Szabad Földműves díjmentesen közli az EFSZ-ek és az ÁG-ok hirdetéseit! Ezáltal is segíteni akarja mezőgazdasági üzemeink adás—vételi és csere-" kapcsolatainak fejlődését. A díjmentes hirdetések megkönnyítik: a gépek és gépalkatrészek, a vetőmagvak, a fajállatok, a takarmányfélék és más mezőgazdasági termények értékesítését, beszerzését, vagy kicserélését! A Szabad Földműves segíteni akar! Használják ki a lehetőséget!.
