Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-10 / 14. szám
Ä Kosicei Kormányprogram évfordulója A Kassán, a volt megyeháza épületében húsz évvel ezelőtt, 1945. április 5-én ünnepélyesen kihirdették a cseh és szlovák testvérnemzet nemzeti ^ frontja kormányának első programját. Ez a program, amely kifejezésre A juttatta Csehszlovákia Kommunista Pártja irányvonalát és célkitűzéseit, w széleskörű demokratikus alapon, a két testvérnemzet egyenjogúságán, A valamint a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködésen alapult A s meghatározta a köztársaság társadalmi rendszere gazdasági felújítá- W sának és építésének elveit is. A Kassai Kormányprogram kihirde- ségi tagjának, a Nemzetgyűlés elnöíése 20. évfordulója alkalmából Kelet- kének vezetésével részt vett a CSKP Szlovákia metropolisában emlékűn- és a Nemzeti Front Központi Bizottnepségek zajlottak le, amelyen Bohu- ságának küldöttsége is. A kassai Műslav Lastovickának, a CSKP KB elnök- vészét Házában a párt- és társadalmi Jogi tanácsadó A nyugdíjasok munkavállalásának új feltételei A napisajtó röviden hírt adott arról, hogy köztársaságunk kormánya rendeletet fogadott el, amellyel újra szabályozza a nyugdíjasok munkavállalásának feltételeit. Amint azt a hivatalos közlemény hangsúlyozza, továbbra is érvényben marad a társadalombizosítási törvény azon rend'elkezése, amely szerint minden, teljes öregségi nyugdíjra jogosult személy nyugdíjigényének keletkezése után továbbra is rendes munkaviszonyban maradhat, azzal, hogy minden további ledolgozott év után nyugdíjalapja 4 %-kal emelkedik. Ezen, a már ismert lehetőségen kívül a kormányrendelet a közzététel napjával (a hivatalos törvénytárban történt kihirdetés napjával kezdődően, a rendeletet a közeljövőben teszik közzé) lehetőséget nyújt oly megoldást választani, hogy a nyugdíjas munkavállaló megtartja öregségi nyugdiját a nyugdíjalap emelkedése helyett: 1. ha a nyugdíjas nyugdíja nem haladja meg a havi 400.— Kcs-t és keresete a havi btto 800.— Kcs-t; ha azonban a nyugdíjas havi nyugdíja vagy keresete meghaladná ezen határösszegeket, a munkavállaló nyugdíjasnak nincs igénye a nyugdíj további folyósítására arra az időre, amíg munkaviszonya fennáll. Ez esetben csak a nyugdíj emelésére szerez igényt az évi átlagkereset 4 %-ával, mint azt feljebb már említettük. 2. a) A 65 évnél idősebb nyugdíjasoknak nemre való tekintet nélkül, b) azoknak a nőknek, akik az Egységes Földműves Szövetkezetnél végzett tevékenységük vagy munkaviszonyuk után teljes öregségi nyugdíjat' folyósítanak, c) valamint az első munkakategóriából nyugdíjba lépett 60 évnél idősebb dolgozóknak (így pl. a nyugdíjas bányászoknak) fizetésük mellett — annak összegére való tekintet nélkül — a következő nyugdíjat folyósítják: 600.— Kcs-ig, ha a III. munkakategóriába sorolt munkát végeznek, 800.— Kcs-ig, ha a II. munkakategóriába sorolt munkát végeznek. 1000.— Kcs-ig, ha az I. munkakategóriába sorolt munkát végeznek, Ha a havi nyugdíj összege az ilyen nyugdíjas munkavállaló esetében meghaladná az itt említett felső határokat, a társadalombiztosító az 1. pontban feltüntetett esettől eltérően nem * 1 SZEKERES LASZLÖ, Césky Krumlov. 1. Olvasónk édesanyja az EFSZ-ben dolgozik, havi bevétele (pénz- és természetbeni járandóságok formájában és a háztájiból) a HNB szerint 700,— Kcs, van-e igénye szociális segélyre? Szociális segély folyósítására senkinek sincs jogigényé. Ezt a járadékot a társadalombiztosító egyéni elbírálás alapján oly esetekben engedélyezheti, ha olyan rászoruló igénylőről van s|ó, akinek megélhetése nincs biztosítva sem saját jövedelméből, sem más személyektől kapott tartásdíjjal, . ha az igénylő idősebb 65 évnél, vagy ha — életkorra való tekintet nélkül — teljesen rokkant (a 101/64 Zb. sz. társadalombiztosítási törvény 37. §). A társadalombiztosítási törvényt végrehajtó 102/64 Zb. sz. hirdetmény 27. § szerint rendszerint nem tekinthető rászorultnak az olyan egyén, akinek havi jövedelme meghaladja a 250,— Kcs-t, együttélő házaspár esetében közös bevételük a 375,— Kcs-t, továbbá az olyan egyén, aki 0,5 ha-nál nagyobb terjedelmű földet használ. szünteti be a nyugdíj folyósítását, hanem annak összegét 600.—, 800.—, illetve 1000.— Kés összegre csökkenti aszerint, hogy a nyugdíjas munkavállaló milyen munkakategóriába sorolt munkát végez. 3. Annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki bármilyen fajta EFSZ-ben vállal munkát, kivéve ha a nyugdíjas a szövetkezet alkalmazottja, a) 1000.—' Kcs összeg erejéig továbbra is folyósítják nyugdíját, melyet akár alkalmazotti viszony alapján, akár magasabb színvonalú EFSZ- ben végzett munka alapján 1964. július 1. után állapítottak meg, b) 600.— Kcs erejéig, ha a nyugdíjas övezeti EFSZ nyugdíjat élvez (lényegében a többi szövetkezeti nyugdíjas esete), c) továbbá megtarthatja teljes nyugdíját az, aki az egyénileg gazdálkodó személyek nyugdíjbiztosítása alapján szerzett nyugdíjigényt (melynek összege a gyakorlatban nem haladja meg a 390.— Kcs-t). A rokkantsági nyugdíjat vagy özvegyi nyugdíjat élvezőkre munkavállalás esetén a társadalombiztosítás eddig már ismert törvényes rendelkezései érvényesek. Az új rendezés lényegesen leegyszerűsíti a rövid időre, idény-, kampány-, vagy más, rendkívüli munkák elvégzésére vállalkozó nyugdíjasok nyugdíjfolyósítási igényét: 1. a nyugdíjat változatlanul folyósítják, ha a nyugdíjas 120 munkanapon át — egy naptári évben — nem adminisztratív munkakörben dolgozik (termelővállalatoknál, de főként javító szolgáltatásokat végző vállalatoknál), 2. valamint az esetben, ha a nyugdíjas egy naptári évben 60 munkanapon keresztül adminisztratív, tehát lényegében irodai munkakörben dolgozott, ill. több napon keresztül, de legfeljebb 400 órán át egy év alatt. A társadalombiztosító az ilyen ideiglenes munkavállalás ideje alatt változatlanul folyósítja a nevelési pótlékot és a nyugdíj akkor is jár, ha a nyugdíjas munkavállaló a munkaviszony ideje alatt táppénzt kap. Akik a rendelet életbelépése előtt' a folyó naptári évben már végeztek ideiglenes munkát, azoknál az eddig ledolgozott napokat be kell számítani. Az új rendelkezések előreláthatóan serkentően fognak hatni a még munkaképes nyugdíjasok munkavállalására. Dr. Földes József Olvasónk édesanyja esetébert tehát' a fenti törvényes feltételek hiánya miatt szabályosan nem engedélyezték a szociális segély folyósítását. 2. Joga van-e olvasónk édesanyjának valamilyen segélyre arra az időre, míg olvasónk tényleges katonai szolgálatot teljesít, ha olvasónk a katonai szolgálat előtt EFSZ-tag volt? Ezt' a kérdést’ a szövetkezeti parasztok nyugdíjbiztosításáról szóló 103/64 Zb. sz. törvény 78—87. §§ szabályozzák. Konkrétan olvasónk édesanyjának csak akkor lenne igénye ezen a címen eltartási pótlékra, ha olvasónk édesanyja, akivel egyébként közös háztartásban élt' — olvasónknak legalább egy — három évnél nem idősebb — gyermekéről gondoskodnék. ★ Válasz „Piros rózsa“ jeligére: Jár-e anyasági pénzsegély a dolgozó férfi nem dolgozó feleségének? Szülési szabadság és az anyaság idejére járó pénzsegély csak a munkaviszonyban álló nőnek jár, mint a betegségi biztosítás egyik juttatása, tehát ilyen igényt nem szerezhet a háztartásban dolgozó nő férje saját munkaviszonya alapján. Ezzel szemben az apa (tekintet nélkül arra, hogy férj vagy házasságon kívüli apa, akinek apaságát a bíróság megállapította, illetve azt saját maga az anyakönyvvezető előtt' vagy a bíróságon elismerte), betegségi biztosításának alapján folyósítani kell a nem dolgozó anya részére Is a szülési segélyt, ami 650 Kcs-t tesz ki. (drf) szervezetek ünnepi aktíváján ott voltak Szlovákia politikai és gazdasági életének vezető képviselői, a kerület kiváló dolgozói, tudományos és kulúrmunkások. Az ünnepi aktíván Bohuslav Lastovicka elvtárs mondott beszédet, melyben többek között kijelentette, hogy a húsz évvel ezelőtt felszabadítóié köztársaság első szabad kormányának programja, a Kassai Kormányprogram, a két testvérnemzet történelmének legfényesebb lapjaira került. Lastovicka elvtárs kijelentette, hogy a húsz évvel ezelőtt lezajlott események ünnepi évfordulóján helytálló megemlékezni azokról a történelmi összefüggésekről, miért éppen ezzel a programmal újulhatott meg a Csehszlovák Köztársaság, miért éppen ezt a programot fogadta el a felszabadított szlovák és cseh nép. Rámutatott továbbá, hogy a CSKP a háború idején kifejtett tevékenysége során a fasiszta megszállók elleni felszabadító harcot mindenkor összekapcsolta a felújított Csehszlovákia életének új rendezéséért folytatott küzdelemmel. Hazánk egyik legnagyobb építkezése, a Keletszlovákiai Vasmű építése rohamosan fejlődik. BRATISLAVA fehzabaduláiának ünneplégei (Befejezés az 1. oldalról) Novotny elvtárs azután részletesen beszélt a Szovjetunió hatalmas gazdasági és tudományos sikereiről, majd belpolitikai kérdéseket érintve, népgazdaságunk néhány sarkalatos kérdésével foglalkozott. „A tervszerű irányítási rendszer alapelvei, amelyeket a CSKP KB januári ülése hagyott jóvá, új elemeket tartalmaznak, amelyeket érvényesítünk gazdasági tevékenységünkben. Ilyen új elem az anyagi érdekeltség teljes mérvű felhasználása, a jogkör és a felelősség célszerű megosztása, a célszerű ár- és hitelpolitika, a tudomány és technika érvényesítése valamennyi szakaszon. Ugyanakkor azonban felöleljük az eddigi tökéletesített formákat és tapasztalatokat is. Mindazt, ami pozitív volt a vállalatok eddigi tervező munkájában és szervezetében, a beruházási politikában, a munkaerők mozgásának irányításában, továbbra is elmélyítjük. Mindez együttesen adja irányító tevékenységünk új tartalmát, amelynek az ember alkotó tevékenységével, szocialista öntudatosságával, erkölcsi tulajdonságaival, a szocialista gondolkodás megszilárdítására irányuló további nevelésével összhangban kell lennie. Ezért az új rendszert nem tekinthetjük valamilyen lélektelen eszköznek, csupán olyannak, amely a termelés növelésére, a felhalmozás fokozására szolgál. Nem tekinthetjük önmagától ható tényezőnek sem, amely könnyen, minden különös erőfeszítés nélkül meghozza a bérek emelkedését, amint azt egyesek elképzelik. Ellenkezőleg, az új rendszer elvei feltételezik a társadalmi érdekek következetes betartását a termelési folyamatban s az énnek alapján történő díjazás a végzett munka mennyisége, minősége, fontossága és a dolgozók szakképzettsége szerint. Amikor azonban egyes előadásokat hallunk a népgazdaság tervszerű Irányításának tökéletesített rendszeréről, akaratlanul az a benyomásunk, hogy az előadók megfeledkeznek a legfontósabbról, arról, hogy szocialista gazdasági rendszerről van szó, hogy a rendszert terv szerint, előre kitűzött célok alapján vezetjük be. Szocialista társadalmat építünk, a munkásosztály és a többi dolgozó kivívott politikai hatalma alapján, kommunista pártunk politikája szellemében. Bevezetjük a gazdaság irányiíásának új rendszerét, mint a szocialista társadalom fejlődését biztosító egyik fő láncszemét. S ennek, mint láncszemnek nem az a feladata, hogy lazítsa és gyengítse, hanem ellenkezőleg, hogy szilárdítsa gazdaságunk, a nép egységét, erősítse és fejlessze a szocialista termelési viszonyokat.“ Novotny elvtárs ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Többek között hangoztatta, hogy a „világ , haladó népeivel együtt Csehszlovákia dolgozói is a leghatározottabban elítélik az imperialisták mesterkedéseit Indokínában és a világ más részein. Támogatjuk a szabadságukért harcoló népeket és követeljük a gyarmati háborúk azonnali beszüntetését. A Német Szövetségi Köztársaság politikájával kapcsolatban Novotny ’elvtárs hangoztatta, hogy kormányunk baráti kapcsolatok megteremtésére törekszik a nyugatnémet kormánnyal is az egyenlőség alapján, de továbbra is követeljük München és a belőle adódó összes követelmények felszámolását. Nem ismerjük el és sohasem fogjuk elismerni az ún. Hallstein-doktrinát sem, mert ez lényegében újból különleges német jogot jelent, amelyet az NSZK rá akar kényszeríteni más országokra. Novotn^ alvtárs befejezésül a szocialista tábor országainak egységével, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű feladataival foglalkozott. Beszédét' a bratislavai dolgozók több ízben viharos tapssal köszöntötték. tV ★ ☆ Bratislava felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a város dolgozói üdvözlő levelet küldtek a Szovjetunió népeinek, amelyben örök hálájukat, és szeretetüket tolmácsolták a hősöknek, a város felszabadítóinak. /\zoknak a szövetkezeteknek, amelyek kevésbé előnyös termelési és gazdasági feltételek között gazdálkodnak, valamint azoknak, amelyek hibájukon kívül még nem érték el a gazdálkodás megfelelő színvonalát, az állam pénzügyi segélyt nyújt. Az állami pénzsegélyt az alábbi célokra lehet folyósítani: 1. A szövetkezetnek nyújtott kádersegítségre. 2. A szocialista munkaversenyben elért jó eredményekért fizetett prémiumokra. 3. A termelés anyagi költségeinek részbeni fedezésére. 4. Az állóeszközök fejlesztésére (a talaj újraművelésére, tenyészállatok vásárlására, a tehénállomány saját szaporulatból történő feltöltésére, a gépállomás által végzett munkálatokért járó díj csökkentésére, lakásépítésre, beruházási építkezésekre, beleértve a kis víztárolókat és öntözőberendezéseket is). 5. A szarvasmarha-állomány egészségi állapotának feljavítására. 6. A gazdasági-műszaki talajrendezés keretében végzett földmunkák költségeinek fedezésére. Olvasóink tájékoztatására az egyes pontokhoz néhány rövid magyarázatot füzünk: Azok a dolgozók, akik 1960 óta a gazdaságilag gyenge szövetkezetben dolgoznak mint funkcionáriusok és a szövetkezet nem tudja számukra biztosítani a megállapodás szerint járó munkadíjat, a mezőgazdasági termelési igazgatóságtól kiegészítő fizetést kaphatnak a különbözet fedezésére." A főiskolai és a középiskolai végzettségű dolgozók, akik az iskola elvégzése után azonnal a szövetkezetbe mennek dolgozni, szintén ilyen kedvezményben részesülnek. A mezőgazdasági gépesítő szakon és a rá kapcsolódó felépítményi iskolán tanuló tanoneok nevelésére fordított összes költségeket az állam fedezi. Ha a szövetkezetben a szocialista munkaverseny a legfontosabb mutató teljesítésére irányul (az új technológia bevezetése, elegendő termés takarmány biztosítása, a szövetkezeten belüli ökonómika szilárdítása stb.), a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság pénzsegélyt ad, amelyet részben a szövetkezet fejlesztésére fordíthatnak, részben pedig a jó eredményekhez legjobban hozzájáruló dolgozók között oszthatnak el. Azok a szövetkezetek, amelyek a hegyvidéki és a burgonyatermesztési körzetekben gazdálkodnak, valamint a többi termelési körzetek gazdaságilag gyenge szövetkezetei a termelési igazgatóságtól pénzsegélyt kaphatnak a költségek részbeni fedezésére (pl. vetőmag, műtrágya, takarmányok vagy üzemanyagok vásárlására és a folyó gépjavításokra stb.). Állami pénzsegélyt kaphatnak a szövetkezetek az egyesítéskor is, szintén az anyagköltségek részbeni fedezésére, de csak abban az esetben, ha a gazdaságilag gyenge szövetkezet magasabb gazdasági színvonalon lévő szövetkezettel történő egyesítéséről van szó. A hegyi körzetekben gazdálkodó és gazdaságilag gyenge szövetkezetek például a kis víztárolók és öntözőberendezések építésére a tényleges költségek 30—70 %-ának megfelelő állami pénzsegélyt kaphatnak. Azok a szövetkezetek, amelyeknek kevés tehenük van (100 ha mezőgazdasági területre 25 darabig») mindén saját neve» lésű és befolyatott' tehénért 1500 kő-“ róna prémiumot kaphatnak. Ha a szövetkezet teljesíti a szarvasmarha-állomány gümőkórtól való megszabadítására vonatkozó összes feltételeket (betartja az állomány egészségi állapotának feljavítására vonatkozó terv alapelveit) minden tehénért, amellyel csökkenti a gümőkóros tehenek számát (az 1964. VII. 1-én érvényes állapottal összehasonlítva) 2000 koronáig terjedhető prémiumot kaphat. Pénzsegélyt kaphatnak azok a szövetkezetek is, amelyek az előrehaladott gümőkóros állatokat felső utasításra likvidálták. A gazdaságiműszaki talajrendezéssel kapcsolatos egyszerű földmunkák elvégzésére fordított költségeket a mezőgazdasági termelési igazgatóság fedezi. A kevésbé kedvező feltételek között gazdálkodó szövetkezeteknek nyújtott állami pénzsegélyt a mezőgazdasági termelési igazgatóságok útján folyósítják. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói ezért minél hamarább szerezzenek áttekintést a saját járásuk szövetkezeteiről, hogy azok a szövetkezetek, amelyek valóban rászorulnak a segítségre, a segélyt idejében és a megfelelő mértékben megkapják. A szövetkezetek vezető dolgozói és tagjai pedig igyekezzenek az így kapott pénzösszeget' elsősorban szövetkezetük fejlesztésére fordítani. A szövetkezének .fejlesztésére folyósítandó állami pénzsegélyre vonatkozó rendelet 1965. január í-főt lónPt(; élet-Ä ( -d—> Szlovákia gazdasági fejlődésének távlatai Szerdán ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának közgazdasági bizottsága, amelynek tanácskozását Michal S a bóléik, az SZLKP KB titkára, a bizottság elnöke irányította. A közgazdasági bizottság Szlovákia távlati (1966-tól 1970-ig szóló) gazdaságfejlesztési terve irányelveinek kidolgozásáról tárgyalt. A bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy az irányelvek jóváhagyása és a negyedik ötéves terv összeállítása közötti időben gyors ütemben tel kell tárni, s hasznosítani kell i szlovákiai gazdasági forrásokat és tartalékokat. A bizottság tagjai szután Szlovákia 1964. évi gazdaságfejlesztési eredményeiről tájé<ozódtak. Törvények-rendeletek 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. április 10.
